http://www.nyugatijelen.com/jelenido/kozvilagitas_konferencia_a_vilagossag_varosaban.php
Hétfõ, 2011. október 10.,
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre szervezésében került sor az elmúlt hét végén a Közvilágítás című konferenciára a temesvári belvárosi református templomban, ahol kiváló temesvári előadók mutatták be az anyaországból és erdélyi településekről összesereglett hallgatóságnak Temesvár és a Bánság történetét, gazdasági fejlődését, a magyar egyházi és művészeti jelenlét mérföldköveit, valamint a történelmi Bánság területén létrehozott eurorégió jelenét és jövőképét.
A konferencia Nt. Fazakas Csaba házigazda református esperes bevezető áhítatával indult, majd Varga Gábor, az EMPSZ Erdélyi Kör megbízott elnöke mondott megnyitó beszédet. „Temesvár nem véletlenül nevezi magát a világosság városának. Nemcsak azért, mert Európában először itt vezették be az utcai villanyvilágítást, hanem azért is, mert nagyon sokszor tudott fényt mutatni a számunkra. A leggyűlölködőbb hangulatok idején Temesvár példát tudott statuálni népek és felekezetek békés együttéléséről. Példát tudott statuálni arról is, hogy nem csak a hallgatás fala megbontható, de a sötétség birodalma is megdönthető.”- mondta Varga Gábor, aki Temesváron eltöltött egyetemi éveit a „világracsodálkozás legszebb öt esztendejének” nevezte.
A Közvilágítás konferencia keretében Kiss Ferenc tanfelügyelő olvasta fel Halász Ferenc helytörténésznek a Bánság és Temesvár gazdasági fejlődését és technikatörténetét bemutató izgalmas előadását, érdekes statisztikai adatokkal kiegészítve. Dr. Matekovits György a bánsági magyar szellemi örökségről, a Temesváron működött és részben még ma is működő magyar egyesületekről, dr. Higyed István ny. lugosi lelkipásztor a magyar egyházi jelenlétről tartott előadást. Szekernyés János helytörténész a paradoxonok városának nevezte Temesvárt, ahol a Hunyadi kastély belső udvarán feltárt középkori vár alapjait leszámítva egyetlen középkori műemlék sem maradt meg. Temesvár békeidőben szinte teljesen lebontott vára évszázadokig bevehetetlennek bizonyult és kilenc ostromot kiállt. Szekernyés János külön kitért Székely László, a Temesvár első főépítészének hagyatékára, akinek emblematikus épületei a mai napig meghatározzák a városképet. Marossy Zoltán hivatalban levő temesi alprefektus arra az izgalmas kérdésre kereste a választ, hogy lesz-e még valaha a jelenleg három országhoz tartozó történelmi Bánságból működő európai régió? Az előadó szerint a régió „fővárosa” vitathatatlanul Temesvár, hiszen a várost 1910-ben és 2010-ben egyaránt az ország fővárosa (Budapest, illetve Bukarest) után a legdinamikusabban fejlődő településként tartották számon. Az európai jövőképben fontos szerep juthat a közép-európai térségnek és ezen belül a DKMT Eurorégió területén található történelmi Bánságnak, amelynek három országba szétszakított részei csak együttműködve, az infrastrukturális, gazdasági és kulturális kapcsolatokat helyreállítva léphetnek előre – vonta le a következtetést Marossy Zoltán. Kár, hogy ezeket a protestáns szabadegyetem hallgatóinak szánt, érdekfeszítő előadásokat a temesváriak közül csak rendkívül kevesen hallgatták meg.
A bel- és külföldi vendégek a konferencia után színházi előadáson vettek részt, majd szombaton hajókázással egybekötött al-dunai kirándulásra indultak, végül a háromnapos rendezvénysorozat zárónapján, vasárnap temesvári autóbuszos városnézésen vettek részt, Szekernyés János helytörténész vezetésével.
