http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63992
 |
Nem tiltják a bíróknak, hogy a román állampolgárságon kívül más állampolgársággal is rendelkezzenek – foglalt állást kedden a Legfelső Bírói Tanács (CSM), amely eloszlatta azokat a kételyeket, miszerint egy bíró nem kérheti a magyar állampolgárságot.
Az igazságszolgáltatás működésének szakmai felügyeletével megbízott CSM illetékes bírói testülete azt követően nyilvánított véleményt, hogy egy magyar állampolgárságért folyamodó sepsiszentgyörgyi bírónő kérdéssel fordult a testülethez.
A sepsiszentgyörgyi bíróságon dolgozó Codreanu Melinda azért kereste meg a szakmai testületet, mert igényelni akarja a magyar állampolgárságot, és Romániában ugyan nem tilos kettős állampolgároknak állami posztot vagy tisztséget betölteniük, meg akart bizonyosodni arról, hogy utólag sem éri majd hátrány. A tanács kimondta, hogy a bírói munka végzésében nem jelent akadályt a kettős állampolgárság.
Az állásfoglalás felidézi, hogy Romániában az alkotmány 2001-ben még kimondta: csak román állampolgárságú személyek tölthetnek be állami tisztséget és funkciót. Az 1992-es bíróságok szervezési szabályzata is ugyanezt a feltételt határozta meg. 2003-ban azonban – mint írják – módosították az alkotmányt, így a most is hatályban lévő szövegből törölték azt a részt, amely kimondta, hogy csak román állampolgárságú személy tölthet be állami tisztségeket és funkciókat. Így az alaptörvény jelenleg csak annyit mond, hogy a szóban forgó tisztségek és posztok elfoglalására román állampolgársággal és romániai lakhellyel kell rendelkezni. Emellett 2004-ben elfogadták a bírók statútumáról szóló törvényt is, amely az alkotmányhoz hasonlóan szabályozta a bírák esetében a funkció betöltéséhez szükséges feltételeket. Ez a jogszabály hatályon kívül helyezte az 1992-es szabályzatot, amely még korlátozta a kettős állampolgársággal rendelkező személyek jogait.
A CSM végül kifejti, hogy jelenleg a román törvénykezésben nincs olyan rendelkezés, amely kifejezetten tiltaná a kettős állampolgároknak, hogy bíróként dolgozhassanak Romániában. Korábban Romániában a Hargita, a Maros és a Kovászna megyei önkormányzatok elnökei is kértek magyar állampolgárságot.
Több mint 150 ezer honosítási kérelem érkezett, és eddig több mint 55 ezren tettek magyar állampolgársági esküt. A nemzetpolitikai államtitkárság múlt héten közölt adatai szerint a legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt. Hetente közel 4 ezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az előzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak. Egyszerűsített honosítási kérelmet eddig 72 külképviseleten, 1264 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és március 15-től 29 kormányablaknál lehet beadni. A beadványok körülbelül 40–40 százalékát külképviseletekhez és az anyakönyvvezetőkhöz érkeztek, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. Péntekig 150 107 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett meg Budapestre. A kérelmek 70 százalékát már elbírálták, és eddig már több mint 55 ezren tették le az ünnepélyes állampolgársági esküt.
A sepsiszentgyörgyi bíróságon dolgozó Codreanu Melinda azért kereste meg a szakmai testületet, mert igényelni akarja a magyar állampolgárságot, és Romániában ugyan nem tilos kettős állampolgároknak állami posztot vagy tisztséget betölteniük, meg akart bizonyosodni arról, hogy utólag sem éri majd hátrány. A tanács kimondta, hogy a bírói munka végzésében nem jelent akadályt a kettős állampolgárság.
Az állásfoglalás felidézi, hogy Romániában az alkotmány 2001-ben még kimondta: csak román állampolgárságú személyek tölthetnek be állami tisztséget és funkciót. Az 1992-es bíróságok szervezési szabályzata is ugyanezt a feltételt határozta meg. 2003-ban azonban – mint írják – módosították az alkotmányt, így a most is hatályban lévő szövegből törölték azt a részt, amely kimondta, hogy csak román állampolgárságú személy tölthet be állami tisztségeket és funkciókat. Így az alaptörvény jelenleg csak annyit mond, hogy a szóban forgó tisztségek és posztok elfoglalására román állampolgársággal és romániai lakhellyel kell rendelkezni. Emellett 2004-ben elfogadták a bírók statútumáról szóló törvényt is, amely az alkotmányhoz hasonlóan szabályozta a bírák esetében a funkció betöltéséhez szükséges feltételeket. Ez a jogszabály hatályon kívül helyezte az 1992-es szabályzatot, amely még korlátozta a kettős állampolgársággal rendelkező személyek jogait.
A CSM végül kifejti, hogy jelenleg a román törvénykezésben nincs olyan rendelkezés, amely kifejezetten tiltaná a kettős állampolgároknak, hogy bíróként dolgozhassanak Romániában. Korábban Romániában a Hargita, a Maros és a Kovászna megyei önkormányzatok elnökei is kértek magyar állampolgárságot.
Több mint 150 ezer honosítási kérelem érkezett, és eddig több mint 55 ezren tettek magyar állampolgársági esküt. A nemzetpolitikai államtitkárság múlt héten közölt adatai szerint a legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt. Hetente közel 4 ezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az előzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak. Egyszerűsített honosítási kérelmet eddig 72 külképviseleten, 1264 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és március 15-től 29 kormányablaknál lehet beadni. A beadványok körülbelül 40–40 százalékát külképviseletekhez és az anyakönyvvezetőkhöz érkeztek, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. Péntekig 150 107 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett meg Budapestre. A kérelmek 70 százalékát már elbírálták, és eddig már több mint 55 ezren tették le az ünnepélyes állampolgársági esküt.
