http://harangszo.blogspot.com/2011/10/depolitizalni-kell-szorvanykerdest.html
2011. október 23., vasárnap
2011. október 23., vasárnap
A Belényesi-medence szórványmagyarságának mindennapi nehézségeiről és a megmaradás feltételeiről volt szó azon a konferencián, amelyet a Magyar Polgári Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) Bihar megyei szervezete rendeztek meg 2011. október 22-én, a belényesi református egyházközség gyülekezeti termében. Az eseményen a téma szakértői tartottak előadást, majd a régió településeiről érkezettek – többségében lelkészek – is kifejtették véleményüket.
A tanácskozás moderátora Nagy József Barna főszervező, az EMNM Bihar megyei ügyvezető elnöke, az MPE elnöke volt. Elsőként Kántor Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának főtanácsadója, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója tartott előadást, melyben röviden ismertette az elmúlt húsz év magyar nemzetpolitikájának logikáját valamint a 2010-es kormányváltás után alkalmazott gyökeres változásokat, továbbá kitért a szórványtelepülések specifikus társadalompolitikai vonatkozásainak bemutatására is. Az előadó azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi sorsban élő külhoni magyarság számára egyedül az autonómia hozná el a boldogulást, mely nemcsak cél, hanem egyben a megmaradás eszköze is. Ugyanakkor véleménye szerint nagy hangsúlyt kell fektetni az intézményesülésre, elsősorban az oktatási intézmények megerősítésére is. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy tíz év alatt 100 ezerrel csökken a romániai magyarság száma és ez a folyamat elsősorban a diaszpórában állítandó meg, ahol kiemelt figyelmet kell fordítani az anyanyelven történő oktatásra, magyarázta az előadó.
Mátis Jenő, az EMNM gazdasági szakbizottságának alelnöke az Új Széchenyi Terv mintájára összeállított Mikó Imre Terv vitairatát mutatta be a jelenlévőknek. Elmondta: ahhoz, hogy a vitairat konkrét stratégiává váljon, széleskörű gazdasági és politikai összefogásra van szükség. Az EMNM számít a többségi nemzet, valamint más romániai magyar érdek képviseleti szervezetek támogatására is. A gazdasági szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy mindeddig az erdélyi magyarság számára nem készült olyan átfogó, előremutató stratégia, amely figyelembe veszi Partium, Székelyföld és Közép-Erdély eltérő sajátosságait. A terv időhorizontja 2020, addigra – amennyiben tartani lehet a meghatározott célkitűzéseket – Erdély gazdasági és kulturális értelemben egyaránt „Kelet Svájcává”, és egyben Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé válhat. Az előadó röviden bemutatta a vitairatban szereplő kitörési pontokat is. A hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta meg ezeket, többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz.
Bodó Barna politológus, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Kárpát-medencei szórványalbizottságának elnöke szintén az autonómiában látja az erdélyi magyarság megmaradását. Fontos, hogy ne román szemüvegen át lássuk önmagunkat, hanem higgyünk abban, hogy mindaz amit elképzelünk megvalósítható. „A szórvány a nemzet határa, éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel. Az a nemzet, mely lemond szórványáról, saját magáról mond le” – fogalmazott a Sapientia előadótanára. A megoldandó problémák sorában megemlítette, hogy a szórvány nem tudja kitermelni a véleményvezéreket, márpedig szükség van a magyarság megmaradásának ügyét felvállaló vezetőkre. A templom és az iskola után a civil szervezeteknek kell felvállalniuk a magyar közösségek összetartását. A közösségeknek fel kell ismerniük, hogy egymásra vannak utalva: a szomszédos települések lakóinak rá kell döbbenjenek, hogy nem egymás riválisai, hanem éppen ellenkezőleg, egymás megerősítői. A további feladatok között a szakember megemlítette az oktatási rendszer átszervezését, a civil társadalom képzését valamint a magyar kormány támogatáspolitikájának átgondolását is.
A szórványkonferencián jelen volt Toró T. Tibor, az EMNM ügyvezető elnöke, aki felszólalásában először is tolmácsolta Tőkés László EMNM-elnök, az Európai Parlament alelnöke, a konferencia fővédnöke üdvözletét, aki nem tudott eleget tenni a szervezők meghívásának. Előadásában Toró T. Tibor elmondta, hogy dinamikájában kell tekinteni a szórványosodási folyamatot. Akárcsak a hadszintereken, a kisebbségi politikában is nem elég védeni a pozicióinkat, hanem törekedni kell arra, hogy a haladás érdekében időnként kitörjünk a korlátok közül és előre szaladjunk. A magyarországi kormányváltást követő expanzív nemzetpolitika változást hozott a romániai magyarság számára is, ennek köszönhetően szerencsésebb a csillagok állása Erdély felett, jelentette ki az EMNM vezetője. Sok még a tennivaló, a hit nem elég ahhoz, hogy társadalmi perspektívát nyújtsunk a szórványban élőknek. A kulcs a megmaradáshoz az autonómia, vélte a többi előadóval egyetértésben Toró T. Tibor. Egyik prioritásunk kell legyen az intézmények létrehozása, azonban arra oda kell figyelni, hogy ezek fenntarthatóak legyenek és világos finanszírozással rendelkezzenek. Hiába kérkedik azzal az RMDSZ, hogy iskolákat újjít fel, ha azokat pár hónapra rá gyermekhiány miatt kénytelenek bezárni, hangzott el. A pártigazgató elmondta, érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy milyen lehetőségek adottak arra, hogy az egyházak átvegyék a szórványtelepüléseken a magyar elemi oktatást. A szórvány ügyét sürgősen depolitizálni kell, a pártoknak önmérsékletet kell gyakorolniuk és össze kell fogniuk a szórványtelepülések magyar gyermekeinek anyanyelvi oktatása érdekében, javasolta a temesvári politikus a teremben szintén jelen lévő Szabó Ödönnek, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökének. Felszólalásának végén Toró T. Tibor a támogatáspolitika, azon belül pedig az oktatási-nevelési támogatás átgondolásának szükségszerűségét említette meg. Kifejtette: a magyar kormány 5-6 milliárd forintot költ erre a célra, ami hatalmas összeg ahhoz képest, hogy nem vezet célra. „Az egy gyerek után járó 20 ezer forint nem oldja meg a problémákat az erdélyi magyar családokban, ezért át kell gondolni hogyan lehet ezt a pénzt célszerűbben felhasználni” – jegyezte meg a politikus.
A szórványkonferencia utolsó részében a jelen lévők hozzászóltak az elhangzottakhoz. Számos olyan kérdés merült fel, mely a Fekete-Körös völgyi szórványtelepülések mindennapi problémáit firtatta. A jelenlévők politikai nézettől függetlenül egyet értettek abban, hogy a térségnek szüksége van egy kollégiumra akár Kőröstárkány-i, akár belényesi központtal, ahol a környék magyar diákjai színvonalas körülmények között, képzett pedagógusoktól tanulhatnak. Ez az egyetlen esélye a megmaradásnak, hangzott el.
2011. október 23. Az EMNT Bihar megyei szervezetének sajtószolgálata
Megjegyzés
Az erdélyi magyar népközösség számára mindig érdekes ha valahol a jövőkép előrevetítik valakik, de fentiekből csak kevés értékes információhoz lehetett jutni. Igaz a cikkíró igyekezett "kiemelni" a megjelent előadók politikai kiemelését és csak hozzászólók esetében hangzott el a "politikamentesség" Gondolható, hogy Belényes környéki magyarlakta helységek számára megtartott és Szórványkonferenciának nevezett gyűlés nagyon is politikai színezetet kapott, ahol nem annyira az elmondottak mint az, ahogyan elhangzottak.
Vélhető, hogy a Szórvány magyarság számára olyannyira hangoztatott iskolaprobléma gazdasági fellendülés nélkül nehezen megoldható. Köztudott, hogy a magyar származású üzletember "fehérholló"-szerűek Az elszegényedés olyan jelenség, amely bizonyítottan gyorsabb a népközösségünkhöz tartozók körében. Ha nincs meg a betevője akkor nem fog arra áldozni, hogy a távolabb levő magyar nyelvű iskolaközpontba küldeni a gyerekét sem. Ezért kétes a TTT által megfogalmazódott 20 ezer forintos támogatás "célszerűbben való felhasználása" Bizonyított, hogy a szegény családban ha nem is véglegesen, de érezhetően jó hatással volt a magyar iskolások számára! Nagy hibának vélhető, hogy csak pénzforrásként emlegetjük ezt az anyaországi támogatást, hiszen nagy tömegeket érint. Az iskolákat nem kimondottan az egyházra kellene bízni, hiszen a törvény meg sem engedné, csak ha párhuzamos intézetet alkotna minden falu. Az oktatást átszervezni pedig semmiképpen sem kellene,hiszen az elmúlt két évtizedben mindenkinek csak ennyire tellett.
A Belényesi-medencében a tárkányiak szorgos, jól gazdálkodóak akinek nem kitörési pontokat hanem az őket érdeklő és e vidék fejlesztését elősegítő megoldásokat kellene felmutatni, de ehhez a polgáriak vidékfejlesztési szakembereit is meg kellett volna hívni ha már Bodó úr azt hangoztatta, hogy a civilszervezetek legyenek aktívabbak.
Mi, a téma szakemberei nyugodtan elbeszélgethettünk volna, még ha csak helyi szervezkedés volt. Egy ilyen konferencia nagy horderejű lévén komoly válaszokat is szülhetett volna nem csak a megjelentek számára. Mi valljuk, hogy nem kellene mindegyre "előre szaladgálni", hanem üljünk le mindannyian egy közös asztal mellé, ahol a politikai hozzátartozással is meg lehetne vitatni mi legyen a népközösségünk jövő képe. Ne mindegyre csak az anyaországiak szakemberei bízzuk a népközösségünk jövőjét, hiszen itt helyi szinten is vannak "kovászemberek", akikkel közösen megalkothatjuk a sorsunkat.
Tisztelettel kijelenthető, hogy nem csak a lelkészek között lelhetünk olyanokra, akik meg is teszik mindazt, amit elhatároznak!
Ami a "depolitizálást" illeti ez nem igen sikerült, hiszen a Szórványkonferenciának kihírdetett rendezvényen igencsak politikai eszmefuttatás hangzott el - legalább is a cikkben felvezetettek alapján. (Erdélyi Polgár)
