2016. március 20., vasárnap

Kiállni, képviselni, harcolni?

2016.03.17.
Forrás: facebook.com

Kiállni, képviselni, harcolni, e három parancs vezérli az RMDSZ munkáját a következő időszakban – ismételte meg a legutóbbi SZKT-ülésen elhangzott kampányszlogent Kelemen Hunor március 15-én Szatmárnémetiben. Hogy mennyire gondolják komolyan mindezt, arról az elmúlt két hétben történtek elég sok mindent elárultak.
Tőkés László állami kitüntetésének megvonása után még nagyjából helyénvaló volt az RMDSZ vezetőinek reakciója, közleményben, közösségi portálokon tiltakoztak az államfő döntése ellen, az első felindulást követően azonban megfogyatkozott a lendület, s arra például már nem futotta, hogy a szolidaritás megnyilvánulásaként minden magyar kitüntetett önként adja vissza az elismerést. 
A kiállás, képviselet, harc igencsak sajátos értelmezéséről árulkodik az is, ahogyan az RMDSZ a székely szabadság napjához viszonyult: lapítva, sunyítva, távol maradva, esetleg csak odasomfordálva. Pedig a marosvásárhelyi megmozdulás résztvevői nem valamiféle különös, komoly politikai szervezet számára vállalhatatlan eszmékért vonultak utcára, hanem ugyanazokért a célokért, amelyek az RMDSZ programjában is szerepelnek, és amelyekről törvénytervezetek is készültek: a jogegyenlőség biztosításáért, a kettős mérce megszüntetéséért, Székelyföld autonómiájáért, a magyarellenes intézkedések leállításáért. Mindez a jelek szerint nem fontos az RMDSZ-nek. Csak tudnánk, hogy akkor pontosan miért is akarnak kiállni, képviselni, harcolni?
És ugyanennyire lágy volt a szövetség reakciója aznap is, amikor Kelemen Hunor éppen e hármas parancsról szónokolt Szatmárnémetiben. Kapitánya, Kovács Péter például nyilvánosan megdorgálta azt az illetőt, aki a kolozsvári ünnepi megemlékezésen Emil Boc polgármester beszédét bekiabálással „zavarta meg” (értsd: fejtette ki nemtetszését a multikulturalitásról nyilvánvaló hazugságokat soroló politikussal szemben).
Arra az elszólásra pedig egyetlen RMDSZ-es vezető sem reagált, ami pedig mindennél élesebben rávilágít, miért is nem érezhetjük mi otthon magunkat ebben az országban, miért kell nekünk frusztráltan harcolnunk akkor is, amikor más örülne, ünnepelne. Emil Boc ugyanis azt találta mondani, büszke az Oscar-díjas Saul fiában szereplő Molnár Levente teljesítményére, akit díszpolgári címmel tüntetnek ki, „még akkor is, ha magyar etnikumú”.
Ezt mondja Kolozsvár polgármestere a magyar nemzeti ünnepen a magyarok előtt, és senki le nem reagálja, senki egy szót nem szól, hogy miért fájó, sértő, dühítő ez számunkra. De ugyanúgy nem számíthattunk az RMDSZ-re egy másik kolozsvári ügyben sem: nyitott elméjű transzilvanista románok – Sabin Gherman és a hozzá hasonlóan gondolkodó társai nagyobb felháborodással tették szóvá, mint az RMDSZ, hogy a hatóságok nem engedték a felvonulást Erdély történelmi zászlajával.
Kiállni, képviselni, harcolni?
Farcádi Botond Háromszék

Tőkés, a székely terror és a hírszerzők

2016.03.20. 
Amikor a forradalom győzelmében játszott „meghatározó szerepéért” kitünteted a román Eugen Nicoliceát, ugyanakkor visszavonod a magyar Tőkés Lászlótól az ugyanezekért az érdemekért kapott kitüntetését, akkor nagy gondod van a valósághoz való igazodásban, és tökéletesen hiányzik a nevetségességet érzékelő szerved.
Iohannis mandátuma alatt – nem világos, milyen okokból – az idegengyűlölő nacionalizmus felkorbácsolásának vagyunk tanúi, melynek a demokratikus intézmények és a jogállamiság aláásása az egyetlen célja. A nacionalizmus felerősödése kifinomult kapcsolatban áll a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) megerősödésével, ezért üdvözölendő az Alkotmánybíróság az RHSZ hatalmát csökkentő – talán váratlan – legutóbbi döntése.
Felvethetik, hogy milyen kapcsolat lehet a nacionalizmus és a lehallgatásokra vonatkozó döntés között, mellyel a hírszerző szolgálatot kizárták a büntetőügyek bizonyítási eljárásából. Látszólag semmilyen, de szerintük mégis. Íme:
Az RHSZ-nek gyakorlatilag monopóliuma van Románia területén,
ami a nemzetbiztonságot illeti. Máris óriási hatalma van egy olyan intézménynek, amely bizonyos nagyon tág határok között gyakorlatilag bármit megtehet a nemzetbiztonság védelmében. Ezt a korlátlan hatalmat a valódi civil ellenőrzés hiánya erősíti fel végletesen, tekintettel arra, hogy a parlamenti ellenőrző bizottságok inkább a hírszerző szolgálat ügyvédjeiből és befolyásolási ügynökeiből állnak, semmint a civil ellenőrzés szerepének tudatában lévő felelős személyekből. A NATO és a partner államok sokkal hatékonyabb korlátozást képviselnek, mint a román demokratikus intézmények. Az RHSZ civil ellenőrzésének radarját elkerülő működési mód oda vezet, hogy ez az intézmény könnyen áldozatául eshet a visszaélés és túlkapás csábításának.
Ilyenfajta lehetséges túlkapás annak a magyar fiatalnak az ügye, akit terrorizmussal vádolnak, mert egy tűzijátékos „bombát” akart robbantani a nemzeti ünnepkor tartott katonai parádén. A kérdéses fiatalt meg lehet vádolni szélsőségességgel, egy magyar idegengyűlölő csoportosuláshoz való tartozással, huliganizmussal és más, talán még súlyosabb dolgokkal is, melyek veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatosak, de nem terrorizmussal. A világon sehol, soha nem került sor terrorista merényletre vagy merényletkísérletre tűzijátékkal, a kérdéses fiatal viselkedése és lehallgatott beszélgetései nagyon távol állnak annak az összeesküvésnek az igazolásától, melyet a Román Hírszerző Szolgálat sugallt nekünk.
Ez a példa önmagáért beszél. A hírszerző szolgálatnak monopóliuma van a nemzetbiztonság védelme terén, de egy jogállamban nem rendelkezhet és nem is szabad monopóliummal rendelkeznie a „nemzetbiztonság” kifejezési határai vagy értelmezési keretei felett. Az említett esetben minden okunk megvan azt hinni, köztörvényes bűncselekményekről van szó, márpedig akkor az RHSZ-nek ki kell szállnia ebből. Tekintettel, hogy az RHSZ-nek eddig a nemzetbiztonsági és a büntetőügyi esetekkel kapcsolatos lehallgatásokban is monopóliuma volt, az ügyészek fenntartották a terrorizmus vádját, holott nyilvánvalóan túlzás. Ezért állítjuk, hogy egyetlen hatalmi monopólium gyakorlása a jogállamiság egészsége és az RHSZ egészsége szempontjából is elegendő.
Káros, ha túl nagy hatalom összpontosul egyetlen intézmény kezében
Akárhogy is lenne, visszaélés esetén az ügyészek szigorúbb ellenőrzés alatt állnak, mint az RHSZ, így hát – elvileg – üdvözölendő, ha ők veszik át a lehallgatások feladatkörét. Persze, az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatosan vannak tisztázatlan dolgok, melyek súlyos korrupciós vagy akár szervezett bűnözési ügyeket kompromittálhatnak. Ugyanakkor semmi kétségünk afelől, hogy egy rakás bűnöző és védelmezőik (akik közé nemrég, szégyenletes és megbocsáthatatlan módon, Traian Băsescu is feliratkozott) megpróbálják majd ezt kihasználni. De ha az igazságszolgáltatási és a korrupció elleni harcon belüli reformok visszafordíthatatlanok, akkor a rendszer végül behangolja magát, még akkor is, ha ez idő alatt néhány cápa is átjut a háló szemein. Végül is bízunk abban, hogy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság megfelelőbben kezeli majd a lehallgatásokat, mint ahogy azt az RHSZ bármikor is tette.
És van még egy ok. A kézdivásárhelyi epizód csak egy az RHSZ által ápolt nacionalizmus megnyilvánulásai közül. Rendszeresen lehet továbbiakat is találni a szolgálat folyóirata, az Intelligence által túlságosan is nagylelkűen befogadott idegengyűlölő és primitív cikkekben. A jelenlegi RHSZ-igazgató „újságíró” barátai olyan tévéműsorokat készítenek, melyek nem állnak túl messze a România Mare (a néhai Corneliu Vadim Tudor magyarellenes és antiszemita hetilapja – a szerk.) erőszakos nyelvezetétől és uszításaitól. A parlamenti képviselők tavaly börtönnel akarták büntetni a zászlóégetést, holott Románia legfontosabb stratégiai partnerénél, az Egyesült Államokban ezt a szólásszabadság kifejezésének tartják. 
Újabban a himnusz kötelező éneklését és Székelyföld zászlajának betiltását akarják elérni. És mindezek tetejében került sor Iohannis szégyenletes gesztusára is, mellyel visszavonta Tőkés László kitüntetését, akit sok mindennel meg lehet vádolni, de azzal nem, hogy ne lett volna meghatározó szerepe a forradalomban. A kisebbségi Iohannis mandátuma alatt és az RHSZ gyámkodása mellett a primitív román nacionalizmus rendkívül bizarr feltámadásának vagyunk tanúi. És, ha netán elfelejtette, az RHSZ-nek minél távolabb kell tartania magát ettől a jelenségtől, mert intézményként az 1990. márciusi, marosvásárhelyi iszonyatos etnikumok közötti konfliktusból született, és ezt az eredendő bűnt nem lehet semmissé tenni. Könnyű megzakkanni és azt hinni, hogy ha monopóliummal rendelkezel a nemzetbiztonság fölött, akkor ez a hazafiságra és a románizmusra is érvényes, és akkor már csak egy lépés a demokratikus intézmények aláásása.
Mert, apropó, tudják, hogy ki válhat még az új nyugatellenes nacionalizmus áldozatává? Éppen a korrupcióellenes igazgatóság, melyről egyre több vadromán állítja burkoltan, a parlamentben vagy sokkal érzékelhetőbben, a közéletben, hogy egy brüsszeli és washingtoni imperialisták által ránk kényszerített „idegen” intézmény.
Cristian Câmpeanu
Háromszék / Főtér/România liberă

Annak ellenére, hogy Emil Boc a polgármester

Szerző: Papp Attila Zsolt  2016. március 16.
Ne hagyjuk szó nélkül azt, ami március tizenötödikén történt Kolozsváron.

Emil Boc beszédet mond március 15-én | Fotó: Szabó Tünde

Az történt, többek között, hogy elhangzott valami, egy mondat, amelynek nem szabadott volna elhangoznia, legalábbis nem ott és nem annak a szájából, aki mondta. Emil Boc, minden kolozsváriak polgármestere arról értekezett az ünneplő magyarok előtt a Biasini szállónál, hogy büszke az Oscar-díjas Saul fiában szereplő Molnár Levente teljesítményére, akit díszpolgári címmel tüntetnek ki, „még akkor is/annak ellenére, hogy magyar etnikumú” („chiar dacă e de etnie maghiară”).
Emil Boc bizonyára nem érti, hogy egy ilyen mondat mitől sértő, sőt minden bizonnyal nagylelkűnek szeretett volna mutatkozni, és – a jóindulatú értelmezés szerint – azt szerette volna kifejezni, hogy Kolozsvár büszke sikeres fiaira, függetlenül azok etnikai identitásától. A nyelv azonban sok mindent elárul azokról, akik használják, néha azt is, amit a használói nem szeretnének megmutatni magukból. Ez esetben azt árulja el, hogy Kolozsvár polgármestere részéről egyfajta kegynek számít, ha kitüntet egy magyar embert, ezért hálásnak kéne lenni, mert ez nem a természetes, normális állapot, hanem kivételes dolog. Magyar/román, de rendes – ismerős az eszmefuttatás, de egy hivatalos személy részéről mégiscsak újdonságértéke van.
Biztos vannak most olyanok, akik azt mondják, hogy nem kell túllihegni ezt az egészet, a polgármester rosszul fogalmazott lányos zavarában (mert mondjuk beszóltak neki, ezzel zavarva meg „az ünnep méltóságát”, mintha ugyanbiza 1848. március 15-én Petőfiék olyannyira kulturált és cizellált hangnemben adtak volna hangot a véleményüknek a pesti utcán). Azoknak, akik így gondol(hat)ják, ajánlom figyelmükbe, hogyan hangzott volna, ha a magyar köztársasági elnök ekként indokolja a Saul fia főszereplőjének Kossuth-díját: „büszkék vagyunk rá, még akkor is, ha zsidó”.
Ilyen mondat nincs, nem létezik, nem létezhet Kolozsváron vagy máshol, ahol – elvileg – polgári jogegyenlőség van. Még akkor sem, ha itt Emil Boc a polgármester.
És nincs miért meglepődnie, ha erre legközelebb a szokásosnál türelmetlenebbül fogják figyelmeztetni.

2016. március 19., szombat

Etnikai jellegű választási háború a magyarok ellen Marosvásárhelyen

2016.03.18. 
Forrás: ziare.com

Veszélyes kezdeményezésnek nevezte az RMDSZ Maros megyei elnöke, hogy a megyei PSD-s vezető etnikai jellegű választási háborúra hívta a román pártokat a marosvásárhelyi polgármester-választáson.
Vasile Gliga politikai felhívást tett közzé, amelyben kimondta: a román pártoknak össze kell fogniuk, mert csak közös erővel győzhetnek a magyarokkal szemben. „Nagyon óvatos kell lenni az ilyen kijelentésekkel” – fogalmazott Brassai Zsombor.
Az RMDSZ megyei elnöke emlékeztetett, néhány nap választ el az 1990-es márciusi események évfordulójától.
"A politikai pártoknak nem az a feladatuk, hogy etnikai alapon szálljanak szembe egymással, hanem valós változásokat kellene zászlajukra tűzniük“ – adott hangot véleményének.
„Mind Marosásárhely önkormányzatában, mind a megyei tanácsban olyan politikai projektekre van szükség, amelyek valódi változást hoznak társadalmi, gazdasági szinten“ – fogalmazott.
mediatica.ro / maszol.ro

Sapientiás diák is indul Kolozs megyei tanácsosnak

2016.03.19. 
Forrás: kronika.ro

Tíz személy, köztük egy egyetemi hallgató is pályázik megyei tanácsosnak az RMDSZ Kolozs megyei szervezete által megszervezett előválasztáson – adja hírül a kronika.ro.
A szövetség területi szervezeténél március 18-án, pénteken 16 óráig lehetett benyújtani a jelölési dokumentációt a Kolozs megyei tanácsosi tisztség megpályázása érdekében. Az RMDSZ-nek a határidő lejárta után közzétett tájékoztatása szerint összesen tíz személy nyújtotta be a pályázati iratcsomót. A megyei előválasztási bizottság mind a tíz pályázó jelentkezését jóváhagyta.
Megyei tanácsosi tisztségre pályázik Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Bonchida községi tanácsos, ifj. Deák Ferenc, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Enyedi Tamás, a Sapientia EMTE diákja, Ferencz István, a Bálványosváraljai Általános Iskola tanára, megyei tanácsos, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke, Kinizsi Zoltán, a Kolozsvári Sportcsarnok Rt. aligazgatója, Lőrinczi Zoltán megyei tanácsos, pályázati tanácsadó, Okos-Rigó Dénes, a kalotaszentkirályi Ady Endre Szórványkollégium tanára, megyei tanácsos, Szász Endre Lóránd ügyvéd, Szőcs Endre, a LAM Mikrohitel Rt. Kolozs megyei fiókjának hitelfelügyelője, valamint Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke.
Az RMDSZ-nek jelenleg öt tanácsosa van a megyei képviselő-testületben. A jelöltek rangsorolására a megyei küldöttek tanácsának április 8-i ülésén kerül sor, ahol a testület tagjainak szavazata alapján dől el, hogy a tanácsosi mandátumra pályázók milyen sorrendben kerülnek fel a jelöltlistára – írja a kronika.ro.

Földrengés Temes megyében

2016.03.19. 
Forrás: mediafax.ro

Richter-sála szerinti 3 erősségű földrengést észleltek az éjszaka Temes megyében. A földrengés epicentruma Temesvártól 6 kilométerre volt – tájékoztat honlapján a Mediafax hírügynökség.
Az országos földtani intézet jelentése szerint a Richter-skálán mért 2,9 fokozatú földrengés 30 kilométer mélységben történt péntekről szombatra virradó éjszaka 23:58 perckor.
A földmozgás epicentruma Temesvártól 6 kilométerre volt. 
Ugyanakkor a Budapesti Szeizmológiai Intézet jelentése arról számol be, hogy a földrengés 3,1 erősségű volt a Richter-skálán, 10 kilométer mélységben történt 13 kilométerre Temesvártól észak-kelet irányban – közli a Mediafax.

2016. március 17., csütörtök

Óriási horderejű felfedezést jelentettek be amerikai tudósok

2016-02-11



Száz évvel azután, hogy Einstein megjósolta az általános relativitáselméletben, csütörtökön Washingtonban bejelentették, hogy felfedezték a gravitációs hullámokat. A régóta várt óriási horderejű bejelentés jelentőségét az is aláhúzza, hogy a közleményt, melyben a tavaly szeptemberi megfigyelésről beszámolnak, több mint ezer kutató jegyzi 16 országból, köztük hazánkból.
– Hölgyeim és uraim, detektáltuk a gravitációs hullámokat! Megcsináltuk! – jelentette be leplezetlen örömmel Dave Reitze, a LIGO asztrofizikai obszervatórium vezetője a National Science Foundation (Nemzeti Tudományos Alapítvány) magyar idő szerint csütörtök délután fél 5-kor kezdődött, a tudományos körökben nagy izgalommal várt sajtótájékoztatóján.

A LIGO mindkét obszervatóriumában szinte egyidőben észlelték a téridő apró "fodrozódásait" bizonyító jeleket

Beszámolója szerint tavaly szeptemberben a LIGO két detektora szinte egyszerre észlelt egy jelet, amivel sikerült igazolni Einstein száz évvel ezelőtt megjósolt elméletét.
Januárban mi is beszámoltunk azokról a fizikus körökben terjedő pletykáról, miszerint megtörténhetett egy minden bizonnyal Nobel-díjat érő felfedezés. Két éve azonban a nemzetközi sajtó egyszer már felröppentett egy hasonló hírt, amiről később kiderült, hogy tévedés volt, a kozmikus pornak tulajdonított mérési hiba okozta a jelet. Akkor az Európai Űrügynökség úgy jelentette be az eredményt egy sajtótájékoztatón, hogy a „felfedezésről” szóló cikket még nem fogadta el a szakfolyóirat, amelynek beküldték
Ezúttal a nagy nemzetközi kutatási együttműködés amerikai vezetői csak akkor hívták össze a washingtoni Nemzeti Sajtóklubba a sajtó képviselőit, amikor már lezajlott az eredmények szakértői bírálata, mely teljesen pozitív volt, és igazolta a felfedezés valódiságát. A magyar újságírók az MTA felolvasótermében követhették az élő adásban sugárzott eseményt. Ezen arról számoltak be, hogy tavaly szeptember 14-én, magyar idő szerint a délelőtti órákban a gravitációs hullámok észlelésére létesített mindkét hatalmas amerikai berendezés, a LIGO Washington állambeli hanfordi és a tőle háromezer kilométerre, a Louisiana állambeli Livingstonban lévő egysége 0,2 másodpercig tartó jelet észlelt 6.9 ezredmásodperces különbséggel.

A LIGO Hanford Obszervatórium lézerműszereit egy hatalmas beton-acél alagútban helyezték el. Az alagút egy 4X4 kilométeres, L-alakú vákuumlaboratóriumot rejt, melynek sarkain hatalmas tükröket helyeztek el Reuters

Dave Reitze bejelentése szerint a LIGO műszereivel sikerült észlelni, ahogy két, mindössze 150 kilométer átmérőjű, ám a mi Napunknál 30-szor nehezebb fekete lyuk összeütközik, méghozzá szédítő – a fénysebesség felét kitevő – sebességgel. Ennek során sikerült a fizika történetében először észlelni a téridő apró „fodrozódásait”, azaz a gravitációs hullámokat.
Az egymilliárd dollárért felépített detektorok egymáshoz képest derékszögben álló, négy-négy kilométeres karjai és rengeteg érzékelője beváltották a projektben dolgozó szakértők jóslatát.
Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a tudománytörténeti jelentőségű projektben részt vevő legnagyobb magyar kutatócsoport vezetője azt is elárulta, a jelet már négy nappal a szeptember 18-én elkezdett új vizsgálati időszak hivatalos startja előtt észlelték. Ez azért érdekes, mert a szervezet a vizsgálat ideje alatt úgy is bead néha a rendszerbe olyan jeleket, amelyek hasonlítanak a gravitációs hullámok által keltett jelekre, hogy erről a megfigyelők nem tudnak, és csak később, az időszak végső elemzésekor „nyitják ki a borítékot”, hogy kiderüljön, melyik volt az igazi és melyik a hamis jel. Ilyen titkos „belső ellenőrzés” azonban szeptember 18-a előtt még nem indult be, így az akkor már működő berendezés megfigyelői tudták, valami igazit „fogtak be”.

A NASA illusztrációja a téridő „fodrozódásáról”:

Az Einstein-féle általános relativitáselmélet számos olyan jelenséget megjósolt, melyeket később sikerült kísérletileg igazolni. Ilyen volt a gravitációs vöröseltolódás, a fekete lyuk, vagy a kozmikus háttérsugárzás, mely utóbbi az ugyancsak a relativitáselméletből kiszámolható ősrobbanás-elmélet következménye. A gravitációs hullámok létét is a száz évvel ezelőtt közzétett elmélet jövendölte meg. Ezek a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozásai, melyeket ugyanúgy kelthet két egymásba olvadó fekete lyuk, felrobbanó szupernóva, egyenetlen felületű pörgő neutroncsillag, vagy akár az ősrobbanás után szétlökődő anyagból fakadó kozmikus háttérsugárzás. A fény sebességével haladó legerősebb gravitációs hullámok azonban hihetetlenül gyengék, a Földön a tér legerősebb fodrozódása is mindössze tíz a mínusz huszonegyediken méternyi hosszúságváltozást tud előidézni, ami egy proton átmérőjének a milliomodrésze.

Két összeolvadó fekete lyuk is "fodrozhatja" a téridőt Reuters/NASA

Régóta próbálták a gravitációs hullámokat érzékelni. A kettős pulzárok 1974-es felfedezése közvetett módon már igazolta a gravitációs hullámok létét, ami 1993-ban Nobel-díjat hozott Husle-nak és Taylornak. A kísérleti bizonyításhoz a hetvenes években tömegrezonátorokkal próbálkoztak, de az így elért érzékenység két nagyságrenddel elmaradt s szükségestől. A nyolcvanas években aztán Kip Thorn és Ronald Drever a Kaliforniai Műszaki Egyetemről (Caltech), továbbá Rainer Weiss a bostoni MIT-ról kitalálta, hogy lézerinterferenciával kellene ezt megpróbálni. Erre épült meg a LIGO a kétezres évek elején. (Ezért ők fogják feltehetően megkapni a Nobel-díjat.)
A haladására merőleges rezgéseket keltő gravitációs hullám a LIGO egyik karját az említett nagyságrendű mértékben megrövidíti, a másikat megnyújtja. A két kar végeire tükröket helyeztek, melyek közt szupererős lézerfény cikázik. A műszer a két tükör közti távolságot méri, s leegyszerűsítve, ha a karok hossza megváltozik, a lézerinterferencia változása jelzi, áthaladt a gravitációs hullám a detektoron. A berendezés roppant bonyolult és hihetetlenül érzékeny. (A 300 kilométerre lévő tengerparton a homokra kicsapó hullámok is megrezgetik.) A karokban a világ legerősebb vákuuma van, és az érzékelő háromszáz csatornáján csak a zavaró jeleket szűrik ki. A mérésekben és az adatok kiértékelésében is közreműködött magyar kutatócsoport például egy ultrahangos mikrofont gyártott, mely az alacsony frekvenciás hanghullámokat gyűjti.
Illusztráció egy szupermasszív fekete lyukról REUTERS/NASA/Chandra X-Ray Observatory/A.Hobart

A LIGO most egy olyan hullámot kapott el, mely egy 29 és egy 36 naptömegű fekete lyuk összeolvadásából keletkezett (sejthetően többet is, de ezekről csak a kiértékelés végén számolnak be). A detektor azt is kimérte, hogy ezután 4500-szor annyi energia lökődött ki, mint amit a Nap a teljes élettartama alatt kisugároz, de kimérhető volt, körülbelül az égbolt melyik irányában és mintegy egymilliárd fényévnyire történt a kozmikus esemény. A mostani felfedezés azért is világraszóló, mert első ízben sikerült igazolni összeolvadó kettős fekete lyukak létét, s érzékelni a természetben valaha is megfigyelt legnagyobb energiájú eseményt.

Einsteinnek megint igaza volt Wikipédia
Frei Zsolt lapunknak kiemelte, a mostani felfedezéssel teljesen új ablak nyílt a világra, ezután – a detektorok további fejlesztése révén – nemcsak elektromágneses hullámokra épülő távcsövekkel lehet majd az Univerzumot kémlelni, de egy sor nyitott kérdésre is megadható lesz a válasz.

Rendőrség: a szervezők kérésére távolították el az Erdély-zászlót, az RMDSZ cáfol

2016.03.16. 
A Kolozs me­gyei rend­őr­ség szó­vi­vő­je sze­rint a már­ci­us 15-i ko­lozs­vá­ri ren­dez­vé­nyek szer­ve­ző­i­nek (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ko­lozs­vá­ri és Kolozs me­gyei szer­ve­ze­te­i­nek) a ké­ré­sé­re tá­vo­lít­tat­ták el ked­den a tö­meg­ből az Erdély-zászlókat. Horváth Anna, az RMDSZ ko­lozs­vá­ri szer­ve­ze­té­nek el­nö­ke és Kinizsi Zoltán al­el­nök, a ren­dez­vény fő­szer­ve­ző­je ha­tá­ro­zot­tan cá­fol­ta a rend­őr­ség ál­lí­tá­sát.
„Az iga­zol­ta­tás a szer­ve­ző ké­ré­sé­re tör­tént, aki ko­ráb­ban a fi­a­ta­lok tu­do­má­sá­ra hoz­ta, hogy nem hasz­nál­hat­ják azo­kat a zász­ló­kat" – je­len­tet­te ki az MTI kér­dé­sé­re Daniel Boie rend­őr­sé­gi szó­vi­vő.
Állításának alá­tá­masz­tá­sá­ra hoz­zá­tet­te, hogy a fő­szer­ve­ző (Kinizsi Zoltán) vé­gig ott állt a zász­ló­ügy­ben el­já­ró rend­őrök mel­lett. Azt is el­mond­ta, a ren­dez­vény szer­ve­zői ha­tá­roz­tak ar­ról, hogy ne le­hes­sen Erdély-zászlóval fel­vo­nul­ni. A rend­őr­sé­gi szó­vi­vő az MTI is­mé­telt kér­dé­sé­re sem kö­zöl­te, hogy mely tör­vény alap­ján jár­tak el az Erdély-zászlók be­vo­ná­sát ké­rő rend­őrök. Úgy vél­te, csak jog­sze­rű iga­zol­ta­tás tör­tént, és ha az érin­tet­tek úgy ér­zik, hogy sé­rült va­la­mi­lyen jo­guk, be­pa­na­szol­hat­ják a rend­őr­sé­get.
Horváth Anna, Kolozsvár al­pol­gár­mes­te­re az MTI-nek ki­je­len­tet­te: „Szó sem volt a szer­ve­zők ké­ré­sé­ről. Megengedhetetlen, hogy a ha­tó­ság er­re hi­vat­koz­zék!"
Az al­pol­gár­mes­ter fel­idéz­te: a vá­ros­há­zi köz­ren­di bi­zott­ság­ban – ahol a ren­dez­vény rész­le­te­it tár­gyal­ták – a szer­ve­zők el­mond­ták, hogy a ma­gyar és a szé­kely zász­lók mel­lett an­nak a 13 nem­zet­nek a zász­la­ját is fel­vo­nul­tat­ják, ame­lyek for­ra­dal­mat rob­ban­tot­tak ki 1848 ta­va­szán. Megemlítette, hogy a rend­őrök fi­gyel­mez­tet­ték: Árpád-sávos zász­ló­val nem le­het fel­vo­nul­ni. „Mi el­mond­tuk: nem tu­dunk fe­le­lős­sé­get vál­lal­ni azért, hogy nem lesz a tö­meg­ben ilyen zász­ló is. Az Erdély-zászlóról egy­ál­ta­lán nem volt szó" – mond­ta az al­pol­gár­mes­ter. Horváth Anna tu­dott azon­ban ar­ról, hogy Kinizsi Zoltán fő­szer­ve­zőt ké­sőbb vissza­ren­del­ték a csend­őr­ség­re.
Kinizsi az MTI-nek el­mond­ta, egy rend­őr­sé­gi nyo­mo­zó fi­gyel­mez­tet­te ar­ra, hogy ha olyan zász­ló is lesz a fel­vo­nu­lá­son, „ame­lyen a ro­mán­ság nin­csen rep­re­zen­tál­va", az diszk­ri­mi­ná­ci­ó­ra va­ló uszí­tás­nak mi­nő­sül. „Mondtam, hogy mi nem vi­szünk ilyen zász­lót. Erre meg­kér­dez­te, hogy Fancsali Ernő (az EMNP ko­lozs­vá­ri szer­ve­ze­té­nek az el­nö­ke) fog-e Erdély-zászlót vin­ni. Mondtam: nem tag­ja az RMDSZ-nek, és nem tu­dom. Arra kért, fi­gyel­mez­tes­sem, hogy ne hoz­zon ilyen zász­lót. Ezt meg is tet­tem" – je­len­tet­te ki Kinizsi Zoltán.
Kinizsi ha­tá­ro­zot­tan cá­fol­ta, hogy az ő ké­ré­sé­re szó­lí­tot­ták vol­na ki a sor­ból a rend­őrök az Erdély-zászlókat vi­vő­ket. Hozzátette, ép­pen for­dít­va tör­tént. Egy ci­vil ru­hás rend­őr­tiszt kér­te, szó­lít­sa fel az Erdély-zászlósokat, hogy cso­ma­gol­ják össze a zász­ló­kat. „Én ezt meg­tet­tem, de ők nem en­ge­del­mes­ked­tek. Ezek után emel­ték ki a tö­meg­ből, és iga­zol­tat­ták őket" – ma­gya­ráz­ta a fő­szer­ve­ző.
A már­ci­us 15-i ko­lozs­vá­ri fel­vo­nu­lá­son a ro­mán rend­őr­ség iga­zol­tat­ta, és a zász­lók be­vo­ná­sá­ra kö­te­lez­te mind­azo­kat, akik kék-pi­ros-sár­ga szí­nű, a kö­ze­pén Erdély-címerrel dí­szí­tett zász­ló­val je­len­tek meg. A ci­vil ru­hás rend­őrök a bün­te­tő tör­vény­könyv 369. cik­ke­lyé­re hi­vat­koz­tak, mely sze­rint hat hó­nap­tól há­rom évig ter­je­dő bör­tön­nel vagy pénz­bír­ság­gal bün­tet­he­tő egy bi­zo­nyos cso­port el­le­ni gyű­lö­let­re vagy diszk­ri­mi­ná­ci­ó­ra va­ló uszí­tás. Fancsali Ernő he­lyi EMNP-elnök az Erdély-zászlót vi­vők egyi­ke az MTI-nek ked­den el­mond­ta: nem akar­ták kel­le­met­len hely­zet­be hoz­ni a nem­ze­ti ün­nep ko­lozs­vá­ri szer­ve­ző­it, ezért be­von­ták a zász­ló­kat.
MTI

Bevándorlást finanszírozó, 57 tonna készpénzt és egy hullát találtak egy német repülőgépen

Vér csöpögött a Németországból Dél-Afrikába tartó gépből. CIA akciót lepleztek le Zimbabwében. A fedélzeten egy hulla és 57 tonna készpénz. 
Valószínűleg a mifgránsáradat finanszírozására szállították, derítette ki a Kopp, Udo Ulfkotte kiadója. 
„Amikor egy Németországban felszállt repülőgépből a földre szálláskor vér csöpög és a rakodótér törzsében egyszerre csak rátalálnak egy hullára és 57 tonna készpénzre, akkor az ember elvárná, hogy mindennek az okairól a német médiumok bezsámolnak. De azok hallgatnak, mivel igen valószínűleg egy CIA-műveletről volt szó.”
A 95 tonna terhet szállítani tudó MD-11-es gépről van szó, amelyeket a Lufthansa légitársaság teherszállító flottájában is helyet kapnak. A szóban-forgó gép tulajdonosa a Western Global Airlines (WGA), ami a CIA egyik fedőcége, és annak három ilyen gépe van. Részben nigériai zászló alatt repülnek és ekkor az Allied Air név olvasható rajtuk. A WGA korábban Southern Air Transport néven működött, ami CIA alvállalkozás. A WGA azt állítja arcátlanul, hogy világszerte vágott virágot szállít.
Néhány napja a WGA egy MD-11-es, Münchenből indult gépe a dél-afrikai Durban felé tartott, és egy műszaki hiba miatt Zimbabwében szállt le. Mivel a gép törzséből vér csöpögött, az afrikai műszaki személyzet riasztotta a rendőrséget. Azok a törzsben egy hullát és 57 tonna készpénzt találtak. A gép személyzetét letartóztatták. Hat nappal később amerikai nyomásra elengedték őket. Az ügyről a New York Times is írt, csak éppen „elfelejtette” megemlíteni a légitársaság nevét.
A Kopp újságírói kiderítették, hogy a hullát Mozambik fölött akarták eredetileg kidobni a gépből. És azt, hogy a pénz azon összegek egy része, amelyekkel a gigantikus méretű, Afrikából és a Közel-Keletről Európába irányuló migránsáradatokat irányítják.

2016. március 16., szerda

Addig volt minden normális, amig a rend "őrei" be nem avatkoztak...

https://www.facebook.com/Klausenburg-Transylvania-537468043084850/?pnref=story
A dolgok pikantériája az ahogyan félreérthetetlenül mellémagyarázzák a törvényőrei a törvénycikkeket, majd amikor szembesülnek hogy nem éppen az a törvénycikket kellett volna elhadarniuk sem megismételni sem pedig megmagyazárni sem akarják! 
A videóbejátszászban is a komiszár úr mellé beszél sőt azt is mondja hogy csak olyannal beszél aki sok embert "reprezentál" Nem hajlandó a sajtóssal beszélni pedig nemcsak joga hanem kötelessége is tetteit megmagyaráznia, hiszen a törvénycikkek pontos ismerete és megismeretése is az ő hatáskörébe tartozik ezért fizetjük be az adóinkat, hogy minket védjen és nem azért, hogy mi ellenünk tegyen. 
Minden tiszteletünk Sabin Gherman úr!
Primiti respectul nostru domnule Sabin Gherman !



-20:03
33 745 megtekintés

Az összefogásról

Túl vagyunk a március 10-i tiltakozási napon. "A székelyek és a magyarok az anyaországiakkal együtt tiszteletméltóan és rendbontás nélkül emlékeztek meg" - olvasthattuk a a sajtóban, de valóban igy volt-e?
Amikor José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője arról beszélt, hogy "a népek békés együttéléséhez szükség van a bizalomra", és hogy "a bizalom megteremtéséhez szükség van a tartós párbeszédre, a gesztusokra" na és még azt is mondta, hogy szükség van "a bizalmat erősítő tettekre", elgondolkozhatunk, hogy mire is értette mindezt...
A mi olvasatunkban a fentemlítettek arra is vonatkoznak, hogy egymást is tisztelve békésen éljünk egymás mellett, hogy folytassunk párbeszédet a bizalom megteremtéséhez, hogy cselekedetteinkkel, tetteinkkel is erősítsük a bizalmat, de...
De mégis hogy van az, hogy egy ünnepen az éppen felszólallót kifütyüljék egy másik szervezet által odacsődítettek, akik biztos nem ünneplni mentek oda vagy, akiket - esetleg - azért fizettek, hogy csak a sajátjaiknak tapsikoljanak...
A másság kérdése vagy a vélemény és szóllásszabadság megkérdőjelezése vagy megakadályozása ugyanolyanná teszi a fütyülő-tapsikolókat is, ami ellen a következő szónokok felszóllaltak, hiszen ez olyan mint az, hogy a mások szemébe látják a szálkát, de magukéba még a gerendát sem veszik zokon... 
Ismeretes, hogy bizonyos személyeknek, akik már rég nem az erdélyiek érdekeit akarják képviselni és akik már más párt zsoldosainként szeretnék az erdélyiek sorsát - külföldről - intézni, de ezeket még nem fütyűlte ki senki sem ... 
A kettőség, a félre-, vagy mellébeszélés, a baráti kezetnyújtó félretolása-elhanyagolása lépten nyomon észlelhető, érezhető. Mindezeket pedig azért teszik, hogy a választók megtévesztését idézzék elő 
Eddig a polgári sejteket a nemzetiek igyekeztek lenyúlni mostanra már másoknak is tetsző dolog, hiszen annak ellenére, hogy a felső vezetések kijelentették és az együttműködésről irásos megegyezést is aláírtak, sajnos nem igen sikerült nekik a megyei vagy a helyi vezetéseket, arról meggyőzni, hogy ők is tegyenek hasonlóan. Igy történhetett meg, hogy a közelgő helyhatósági választásokra nem történtek meg a felső vezetés által aláirtak gyakorlatba ültetése megyei vagy helyi szinteken. 
Igy meg történhet az is, hogy az annyit kritizált, elitélt "osztódás" még jobban lecsökkenti majd az érdekeink képviselési lehetőségeit...    
Ugyancsak itt hangyzott el, hogy "a történelmi régiók újraélesztésével kell kialakítani Románia új közigazgatási régióit", 
Akkor, amikor EU tagállamá válltunk, országunkra is érvényesek lettek azok a megállapodások amiket a régi Eu-s tagok már elfogadtak, Ezek között találhatjuk a NUTS Normákat is, amiben a régiók - így a Székelyföld is - pontos meghatározásban alkotják az országokat és pedig a megyék a NUTS3-as, a régiók a NUTS2-es illetve a makrórégiók a NUTS1-es szinteket alkotják. 
Ez a három szint a brüsszeli Eurostat irodáiban van nyilván tartva, mivel amint a nevükben is szerepel ezek statisztikai területi elnevezések, normák, amelyek az EU-s tagállamokra kötelezőek. 
Kialakitásuk illetve működtetésük az ottlakók érdekképviselőinek, tisztségviselőinek a felelősége, hiszen csak a lakossági szám az, ami a szabályozva van ezekben a normákban éppen azért, hogy a régióban lakók érdekeit képviseljék, érvényesítsék.  
Ha az EU-hoz való csatlakozásunktól eltelt időszakot vizsgáljuk jól kivető, hogy nem volt, aki és nem volt olyan dolog, amivel ezt a lehetőséget kihasználták volna azok, akik a nevünkben és a mi szavazatunk alapján az EP-be vagy más szervezetekhez kerültek! Sőt, sokan még most is ott csücsülnek, de ezt tabutémának tartva , hallgatnak róla!
Leírtuk már többször is a "Székelyföld NUTS2-es Régió" kialakitása e NUTS Normák alapján nem lenne nehéz és nem igen gördölhet nagyobb akadály ennek véghezvitelére, mégis azok, akik ebben előrevihetnék a dolgokat nem igen akarnak ezen az úton haladni... 
Vajon miért? kérdezhetné az olvasó.
Az EP-ben van egy pár magyarajkú, akik számára nem lenne érdektelen a Székelföld NUTS2-es Régiónak a kialakításáért harcolnia, főleg ha még erdélyi is, de sajnos csak a már minden oldalról lezárt "autónomiaharcot" erőszakolja...
Elutasítják az olyan lehetőségeket, amelyekkel élni lehet és élniük kellene... 
Szerintünk még most sem késő csak azoknak, akiknek bizalmat adunk meg kell majd vallaniuk, hogy mi a véleményük erről és mit fognak tenni ennek elérése érdekében.
A NUTS2-es Székelyföld Régiót a két székely megye révén könnyen lehetne megvalósitani, ha a lakossági számra kapnak feloldást, mivel a NUTS Normákban a megye azaz a NUTS3 az "alapkő" és a két székelylakta megyének a lakosságszáma nem haladja meg a régiókialakítási alsó küszöböt amely 800.000 lakost fogad el egy régió megvalósitásához. 
Ezzek szembe a kistérségi szint jól megfelel a NUTS4-s kitételnek(150.000 - 800.000 lakosságiszámnak) akkor itt nemcsak a "járási", hanem a "székek" szintjei is ki vannak elégitve.
A Leader kistérségi alakulatok megerősitésével pedig a gazdasági tevékenységek is feljavulnak, ami pedig a fiatalok helybenmaradását is eredményezheti, ha gazdaság megerősödével lesznek új munkahelyek.
Miért nem akarják ezt, egyesek? Nem tudjuk, de valószínűsíthető csak tetszelgésből(vagy mert nem ők találták ki...)
Az esetleg felmerülő jogi akadályok ellen pedig a már meglévő és működő NUTS2-es régiókat - a déltiroli Bolzano-Bozen, Trento, NUTS2-es régiók stb - kell felhozni mint egy már elfogadott NUTS Norma alóli kivételt. 
A történelmi régiók kialakulása pedig a NUTS1-es szinten lehet úgy létrehozni, hogy az tükrözze, ötvözze a valósággal.
Visszatérve az összefogásra csak annyit tudunk megjegyezni, hogy aki nem igy tesz és nem ezirányba indul el az sajnos nem az erdélyiek javát akarja és az öncélúságot sem lehet kizárni 100%-san. (EP) 

Vidékfejlesztési terv – Idén Gazdaságok korszerűsítésén lesz a hangsúly

2016.03.15. 
Az elkövetkező hét évben a gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) összesen 1,018 milliárd euró pá­lyázható meg, ebből 2015-ben közel 206 millió elfogyott. Szakál András, a Mezőgazdasági Beruházásokat Kifizető Ügynökség vezérigazgatójának ígérete szerint e fejezet pályáztatását április első napjaiban indítják el.
A vezérigazgató külön felhívja a háromszékiek figyelmét, hogy kövessék figyelemmel az ügynökség honlapját, hiszen a tavalyhoz képest lesznek bizonyos változások, egyszerűsítések, a végleges pályázati eligazító füzetet pedig napokon belül közzéteszik. A támogatási kéréseket folyamatosan várják, míg az éves keretösszeg el nem fogy. A gazdaság mérete kizáró jellegű, csak a 8000 SO euró értékűnél nagyobb gazdaságok pályázhatnak.
A 4.1 fejezetben következő megvalósítások támogatását lehet kérni: farmépítés és -korszerűsítés, gabonatárolók építése, válogatósorok és csomagolók vásárlása, gazdasági utak építése és korszerűsítése, farmszintű termékfeldolgozást támogató beruházások, a feldolgozott termékek értékesítését szolgáló beruházások (pl. üzlethelyiség kialakítása a gazdaság kapujában, eladást segítő utánfutók vásárlása), öntözési rendszerek építése, mezőgazdasági gépek és felszerelések vásárlása, hűtőkocsik és állatszállító járművek vásárlása, gyümölcstermő cserjés ültetvények létrehozása.
A támogatáshoz önrész szükséges, a teljes beruházás értékének fele (50 százaléka) pályázható meg. Viszont az igényelt összeg aránya növekedhet egészen 90 százalékig (10 százalék ön­résszel), ha a pályázat bizonyos feltételeknek megfelel: 20 százalékkal kevesebb önrész szükséges, ha a pályázó 40 év alatti, és a vállalkozásként (engedélyezett fizikai személy, egyéni vagy családi vállalkozás, cég) bejegyzett gazdaságot nem több, mint öt éve létesítették; 20 százalékkal nagyobb a támogatás mértéke, ha a gazdaság hátrányos hegyvidéki övezetben található, vagy ha környezetbarát beruházás valósul meg, illetve a pályázó ökogazdálkodást folytat.
A pontozásos elbírálásnál pont jár, ha a növénytermesztő gazdaság mérete bizonyos SO-érték között mozog (12 000 és 50 000 SO euró között 15 pont, 50 000 és 100 000 euró között 13 pont, 100 000 és 250 000 euró között 11 pont). Több jár a zöldségtermesztőnek (14 pont), valamivel kevesebb az olajos és fehérjedús fajtákat (13 pont), valamint a gabonaféléket és burgonyát termesztőnek (11 pont). Pont jár akkor is, ha a termés több mint felét a gazdaságban dolgozzák fel, és még több, ha az csak egy köztes felvásárlón keresztül jut el a végleges fogyasztóig (pl. előszerződés egy panzióval).
A termelői csoport vagy szövetkezet tagjának is jár pont, ha a feldolgozás és értékesítés a szakmai szervezet tagjain keresztül valósul meg. A kiírás megengedi, hogy a termelői csoportok és szövetkezetek is pályázzanak, ezek a szakmai társulások az elbírálásnál 20 pontot kapnak. Pont jár a mezőgazdasági terület minőségi besorolása szerint is, a minisztérium honlapján megtalálható az útmutató. 
A pontosztásnál előnyben részesül, aki mezőgazdasági egyetemet (10 pont), mezőgazdasági líceumot végzett (8 pont), valamint azon szakiskolát végzettek, akik mezőgazdasági felkészítőn való részvételt igazoló diplomát tudnak felmutatni. Ugyancsak pont jár azon gazdálkodók pályázatára, akik helyi (őshonos) növényfajtákat termesztenek. Az állattenyésztők pontokat gyűjthetnek a gazdaság mérete (11–15 pont) és az elsődlegesség elve alapján (húsmarha 15 pont, tejelőfarm 14 pont, sertéstenyészállat-tartás 13 pont, sertéshizlalda 12 pont, szárnyastelep 11 pont). Pontot ér, ha a termékek feldolgozásra kerülnek a gazdaságban, és közvetlenül értékesítik azokat, ha az állattenyésztésben érvényes minőségi besorolás valamelyik csoportjába esnek. Ez a községenkénti besorolás az ügynökség honlapján tanulmányozható. Pontot ér, ha a gazdaságban származási lappal rendelkező tiszta fajtájú állatokat tenyésztenek.
A pályázatok leadása csak on-line történik idén is. Előzőleg a pályázónak be kell jelentkeznie kérés alapján a www.afir.info honlapon, a visszajelzés után felhasználói fiókot kell létrehoznia, majd a pályázatokat és mellékleteket fel kell töltenie a létrehozott fiókba. 
A pályázatot abban a megyében ellenőrzik, ahol leadták. Kivételt képeznek az építkezést is magukban foglaló támogatási kérések, ezeket a gyulafehérvári központ szakemberei ellenőrzik és bírálják el. Az eredményt a pályázóval ugyancsak interneten közlik. A fent bemutatott feltételrendszer még nem végleges, a Szakál András által ígért április elejei kiírásig még változhat, de semmiképp sem a lényeges pontokban.
Incze Péter Háromszék

Biró Zsolt: kérjük az 1918-ban megígért autonómiát és jogegyenlőséget

2016.03.15.
Biró Zsolt szerint Románia 21. századi alaptörvényének az erdélyi románok által 1918-ban megígért teljes jogegyenlőséget és autonómiát kell szavatolnia a magyarság számára.
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke egy hétfőn este tartott csíkszeredai rendezvényen beszélt erről, amelyen egyszerre ünnepelték az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörését, és a párt nyolc évvel ezelőtti bejegyzését.
„1918-ban teljes jogegyenlőséget ígértek és autonómiát! Ezt kell szavatolnia Románia alaptörvényének a huszonegyedik században! Ezt kérjük, ezt kéritek ti, kedves barátaim, és mindig legyetek büszkék arra, hogy ezt megalkuvás és félelem nélkül vállaljátok” – szólt a párt önkormányzati képviselőihez. Kijelentette: a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszó ma is „célba talál” Erdélyben.
„Ma is másodrendű állampolgárokként kezelnek bennünket szülőföldünkön. Ma is megpróbálnak megfélemlíteni egy egész közösséget, ellehetetlenítik a közéleti szerepet vállaló vezetőiket, mindazokat, akik szót emelnek a közösségünket ért sérelmek kapcsán, szóvá teszik a jogtiprást. A legnagyobb veszély, ami fenyeget, az az alkotmányosság és a törvényesség jegyében zajló politikai lejárató kampány. Nemzetbiztonsági kockázatot kiáltanak és kollektíven megbélyegeznek egy egész közösséget” – jelentette ki a pártelnök.
Biró Zsolt hozzátette, a támadások ellenére a közösségnek nem szabad megrendülnie. „Nem adjuk szimbólumainkat és nem adjuk anyanyelvünket, amitől most éppen egy úgynevezett nyelvhasználati törvénnyel próbálnak megfosztani” – folytatta. Felrótta, hogy Románia kettős mércével méri állampolgárait. Megemlítette, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az intézményi autonómiára hivatkozva szorítják korlátok közé a magyar nyelvű oktatást, ugyanakkor „az autonómia emlegetését is büntetnék egyesek”.
Biró Zsolt kijelentette: szükség van az MPP-re az önkormányzatokban ahhoz, „hogy az autonómiázás ne puszta szólampuffogtatás vagy ne pusztán kampányszlogen legyen”.
MTI

2016. március 15., kedd

Iohannis bizarr nacionalizmusa és Tőkés László

2016.03.14. 
A Román Hírszerző Szolgálat megerősödésével hozza összefüggésbe a Romania Libera című lap mai, a Johannis-rezsim bizarr nacionalizmusa című véleménycikke Tőkés László europarlamenti képviselő román állami kitüntetésének visszavonását és azt, hogy terrorizmus gyanújával indult eljárás egy petárdákat tartó kézdivásárhelyi férfi ellen.
A cikket jegyző Cristian Campeanu szerint Klaus Johannis államfő elvesztette a nevetségessé válásra figyelmeztető „érzékszervét”, ha az 1989-as rendszerváltozásban „meghatározó szerepet” játszó forradalmár címmel tünteti ki a Eugen Nicolicea képviselőt, de visszavonja az ugyanezekért az érdemekért megítélt kitüntetést a magyar Tőkés Lászlótól.
A cikkíró a titkosszolgálat túlkapásaként értékeli a kézdivásárhelyi „terroristaügyet” is.
MTI

Orbán Viktor ünnepi üzenete a külhoni magyaroknak

2016.03.14.
Tisztelt Honfitársaim!

Nagy tisztelettel köszöntöm Önöket a magyar szabadság születésének napján.
1848. március 15-e piros betűkkel írta be magát a magyar történelembe. Egy nemzet született újjá ezen a napon, amely ütőképes hadsereg, megfelelő ipari háttér és szövetséges nagyhatalmak nélkül, kívül-belül körülkerítve fogott hozzá, hogy fordítson egyet sorsának kerekén. 
A '48-as magyarság határozottan és bátran állt ki a nemzet követelései mellett: császári önkény helyett felelős minisztériumot és törvény előtti egyenlőséget, a pénzügyi függés helyett nemzeti bankot, az elnyomás helyett szabadságot kívánt. Tudta, hogy a szabadság és a függetlenség nem kívülről ránk szabott ruha, hanem belülről épül kifelé, mint almára a héj, csigára a ház, ezért az itt honos gondolatokból és a magyar szabadságvágyból épített országot magának.
Az azóta eltelt 168 év csak elmélyítette bennünk ezt a gondolatot. Törvényeinket, mindennapi életünket ma is ahhoz akarjuk igazítani, amit számunkra jelent a szabadság itt, ebben a Kárpátok által koszorúzott medencében. Ma is megragadunk minden lehetőséget, hogy elérjük: senki se vitathassa nemzeti szimbólumainkat, senki se kérdőjelezhesse meg alkotmányos jogainkat, senki se vehesse el tőlünk iskoláinkat, és senki se sorozhassa be, és küldhesse idegen háborúba fiainkat. Ügy akarjuk szolgálni a magyar szabadság és megmaradás ügyét, ahogy a márciusi ifjaktól tanultuk: egy szívvel, egy lélekkel, egy akarattal.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Budapest, 2016. március 15. 
Orbán Viktor

Angela Merkel "alternatíva nélküli vesztes"

Kiss J. László 2016.03.14 MTI
Nem kérdéses, hogy a kancellár pártjának, a baden-württembergi, a rajna-pfalzi és a szász-anhalti választásokon elszenvedett veszteségei nem maradnak következmények nélkül Merkel politikai jövőjére nézve.
"Alternatíva nélküli vesztesnek" nevezte Angela Merkel kancellárt a vasárnapi német tartományi választások eredményeit értékelve Kiss J. László Németország-szakértő. A választásokon a menekültkérdés mindent felülírt - mutatott rá az MTI-nek nyilatkozva a Corvinus Egyetem tanára, aki szerint a szavazás igazi nyertese a politikai elit ellen fellépő és a merkeli menekültpolitikát elutasító Alternatíva Németországnak (AfD) nevű politikai erő. 
Kiss J. László úgy vélekedett: nem kérdéses, hogy a kancellár pártjának, a német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) a baden-württembergi, a rajna-pfalzi és a szász-anhalti választásokon elszenvedett veszteségei nem maradnak következmények nélkül Merkel politikai jövőjére, ám rövid távon a kancellár "alternatíva nélküli vesztes". A CDU-ban Merkelnek rövid távon nincs személyi alternatívája. A párt jelentős része eddig mögötte állt. Inkább az a kérdés, vajon 2017 őszén, az országos választásokon is ő lesz-e a CDU kancellárjelöltje. Előre hozott választások kiírása nem reális lehetőség, mivel ez a jelek szerint inkább az AfD-nek lenne előnyös. 
A szakértő szerint a vasárnapi választások jelentősége messze túlmutat a tartományok határain. A német belpolitika Németország európai integrációban elfoglalt központi szerepe miatt mindig "egy darab" Európa-politika is, és ez a menekültválság idején sincs másképp. A mostani választásokon a menekültkérdés mindent felülírt, és súlyában csaknem egy "kis Bundestag-választásnak" minősült. Az eredmények rávilágítottak a nagykoalíciót alkotó két párt, mindenekelőtt a szociáldemokrata párt integrációs erejének drámai csökkenésére. Rajna-Pfalzban ugyan az SPD - ha kis többséggel is - 25 év után újabb öt évre hatalomba marad, ám Szász-Anhaltban és Baden-Württembergben támogatottsága csaknem megfeleződött és így néppárti jellegét is elvesztette.
Ezzel a fejlődéssel a bonni, majd a berlini köztársaság politikai rendszere egy fontos határhoz érkezett, mivel annak stabilitása és működőképessége az eddigi hagyományos formában nem tartható fenn. Az AfD az elért kétszámjegyű - Szász-Anhaltban húsz százalék feletti - választási eredményével meghódította a három tartományi parlamentet és ezzel új többségi viszonyokat és koalíciós feltételeket hozott létre. Ebben az új helyzetben és a 2017. évi parlamenti választások perspektívájában a nagykoalíciók eddig bevált módszere éppen annyira kevéssé alkalmazható a politikai többségalkotásban, mint a hagyományos kétpólusú szociáldemokrata-zöld vagy a kereszténydemokrata-liberális koalíciók gyakorlata. 
A tartományi választások igazi nyertese a politikaielit-ellenes és a merkeli menekültpolitikát elutasító AfD, amely teljesítményével immár az ország 16 tartományának felében képviselteti magát. Megjelenése nem csupán az euró- és menekültválság merkeli politikáját, hanem a "nagy pártok", az establishment demokrácia-gyakorlását is megkérdőjelezi - vélekedett Kiss J. László. 
Az AfD - mint a szakértő rámutatott - magát sem jobboldali, sem baloldali pártnak nem tekinti. A német alkotmányvédő hivatal ugyanakkor nem minősítette szélsőségesnek, mivel elképzelései a politikai pluralizmuson belül helyezhetőek el. A párt nagy része a hagyományos pártok - a politikai közép - különböző szegmeinseiből átvándorolt választókból növekedett meg. A hagyományos értelemben vett szélsőséges csoportok a párt választóinak csupán kisebbségét alkotják. Az AfD nyugati térnyerése mögött egy sajátosan polgári nemzeti-konzervatív, míg keleten egy erőteljesebb populista-népi arculat és radikalizmus rejlik, amely a nemzeti/regionális identitás és patriotizmus fontosságát hangsúlyozza, elveti, hogy az iszlám a német identitás része, a multikulturalizmusban a demokrácia fenyegetését látja, továbbá erőteljesen kiemeli a közvetlen demokrácia eszközeinek, így a népszavazás svájcí típusú intézményének az alkalmazását. Programpontjai között ott találhatók egyik alapítója, a pártból időközben kivált gazdasági-liberális szárny vezetője, Bernd Lucke eurokritikus elképzelései is, a többi között az euróövezet rendezett feloszlatása.
A szakértő nem számít különösebb fordulatra a merkeli menekültpolitikában. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a kancellár "a magyarországi humanitárius katasztrófa elkerülésére" hivatkozó, 2015. szeptember 4-5-i döntését és ezzel a nyitott határok politikáját mindmáig helyesnek tartja, jóllehet az európai és német jog felfüggesztése egy állandósult jogsértés állapotához, illetve ezáltal a testvérpárttal, a CSU-val való viszony megromlásához vezetett. A merkeli politika számos elemének változatlan hangsúlyozása mellett annak kiigazítása is folyamatban van. Erről tanúskodik az első és annak szigorításán alapuló második menekültpolitikai csomag, amely a "hogyan legyünk mind kevésbé attraktívak versenyében" a menekülteket érintő szociális juttatásokat korlátozza, és gyorsítani kívánja a menedékjogban nem részesülő menekültek kiutasítását. Merkel kampányútja során a legtöbb tapsot akkor kapta, amikor arról beszélt, hogy a menekülteknek a német törvényekhez és szokásokhoz kell tartaniuk magukat. 
Kiss J. László emlékeztetett arra is, hogy a kancellár a menekültválság "összeurópai" megoldását alapvetően egyfelől Törökországra bízza, amely az "uniós mérce" szerint is autokrata irányban fejlődött és a kurdok elleni háborújával maga is egy menekültáradat élesztője. Másfelől a merkeli terv az államiságában korlátozott Görögországra támaszkodik, amely egyszerre kettős humanitárius válsággal néz szembe: az euróválság korlátozó gazdasági és szociálpolitikai következményeivel és a balkáni menekültút lezáródása miatt a visszatorlódó menekültek problémájával. Németország az "összeurópai" megoldásra tett erőfeszítéseiben elszigetelődött, s ha egy megállapodást sikerül is tető alá hozni, több mint kétséges, hogy ennek megvalósítása gyors eredménnyel jár.

Elrendelte a Szíriában harcoló orosz katonai erő fő része kivonásának megkezdését hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Fontos bejelentést tett Putyin Szíria ügyében

MTI, 2016. március 14. 
Az állami televízió nyilvánossága előtt, Szergej Sojgu orosz védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszter jelenlétében nyilatkozó Putyin megítélése szerint a több mint öt hónappal ezelőtt megkezdett orosz katonai beavatkozás egészében elérte célját Szíriában. Az elnök szavai szerint a csapatkivonásnak kedden kell megkezdődnie. Vlagyimir Putyin egyúttal elrendelte, hogy Oroszország vállaljon intenzívebb szerepet a békefolyamatban a szíriai konfliktus lezárása érdekében.
"Katonáink hatékony munkája megteremtette a békefolyamat megteremtésének feltételeit. Úgy gondolom, hogy a védelmi minisztérium és az orosz fegyveres erők elé kitűzött feladat, az egészét tekintve, megvalósult. Az orosz haderő részvétele mellett a szíriai fegyveres erők és a hazafias szíriai erők képesek voltak alapvető fordulatot elérni a nemzetközi terrorizmus elleni harcban és magukhoz ragadták a kezdeményezést szinte minden vonatkozásban" - mondta Putyin.
Az orosz elnök szerint a lépésnek ösztönzően kell hatnia a szíriai politikai párbeszédre. Kijelentette, hogy a döntéssel kapcsolatban egyeztetett Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. A szír elnök egyetértett Putyin lépésével. Dmitrij Peszkov orosz külügyi szóvivő szerint Putyin telefonon beszélt Aszaddal.
Putyin ugyanakkor leszögezte, hogy a Latakia tartománybeli Hmejmimben lévő orosz légi bázis és a tartuszi kikötőben működő orosz haditengerészeti létesítmény folytatja tevékenységét. Az orosz elnöki bejelentés a csapatkivonás ütemezésére nem terjedt ki.
A Kreml a bejelentést arra a napra időzítette, amikor Genfben újrakezdődtek a szíriai polgárháborúban szembenálló felek között (a tűzszünetből kizárt iszlamista terrorszervezetek kivételével), az ENSZ égisze alatt folytatott tárgyalások.

Illegális bevándorlás Migránsok zaklatták egy vonat utasait és női kalauzát Budapesten

2016.03.14 MTI
Migránsok zaklatták február végén egy vonat utasait és kalauznőjét a budapesti Déli pályaudvaron, a rendőrség az eset miatt egy 24 éves szomáliai férfit keres garázdaság miatt - közölte az M1 aktuális csatorna híradója hétfőn. 
Az esetnek több szemtanúja is volt, és a történteket a kocsiban lévő biztonsági kamera is rögzítette.
A híradóban elhangzott: február 28-án "négy-öt, észak-afrikai kinézetű migráns" szállt fel a Győrbe induló vonatra, ahol hangoskodtak, sértegették az utasokat, akik közül két nőt szóban és fizikailag is zaklattak. 
"Amikor a kalauznő megpróbálta rendreutasítani őket, őt is inzultálták" - számolt be a csatorna, hozzátéve, a fiatal jegyvizsgáló menekülni akart, de elállták az útját és közben szóban és tettleg is megalázták. 
Az M1 úgy tudja az esetnek több szemtanúja is volt, és a történteket a kocsiban lévő biztonsági kamera is rögzítette. 
Elhangzott az is, a rendőröknek később sikerült azonosítani a csoport tagjait. Kiderült, hogy az utasokat és a kalauznőt zaklató migránsok valamennyien a bicskei befogadóállomás lakói, akik ellen már korábban idegenrendészeti eljárás indult. 
A rendőrség arról tájékoztatta az M1-et, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) garázdaság miatt büntetőeljárást indított a csoport hangadója, Mohamed Ahmed Mohamed 24 éves szomáliai állampolgár ellen. A rendőrség a férfi ellen március 2-n elfogatóparancsot adott ki, továbbá vizsgálja, hogy a szomáliai férfi nem gyanúsítható-e közfeladatot ellátó személy elleni erőszak vagy személyi szabadság megsértése bűntettével - hangzott el a híradóban.

2016. március 14., hétfő

A németek lehülyézték Iohannist

2016.03.14. 
A legnagyobb és legbefolyásosabb német hetilap, a Der Spiegel dilettánsnak nevezte Klaus Johannis román államfőt. Tőkés miatt.
A kampányban nagy reformokat ígért, ám mára már sikerült eljátszania az erdélyi magyar társadalom bizalmát és a románok hite is megrendült. Klaus Johannis eddigi országlása egy csőd – írja a tekintélyes német hetilap Románia szász elnökéről.
„Románia, a jól végzett munka országa" – ezzel szlogennel kampányolt Johannis, ám mára már egyértelművé vált, hogy Románia pont olyan korrupt, elfuserált, politikailag instabil állam, mint amilyen eddig is volt.
A Der Spiegel vezércikkben számol be a román államfő hibáiról, megjegyzik, hogy Tőkés László kitüntetésének visszavonása az elnök legnagyobb hibájaként könyvelhető el.
Keno Verseck által jegyzett cikkben felidézi, hogy Tőkés László sokak szemében szálka, mivel követeli a magyar kisebbség jogait és kíméletlenül bírálja a román nacionalistákat, illetve a befolyását megőrző régi secus elitet. Az államfő ugyanakkor a javaslatot, hogy vonja vissza a forradalmár kitüntetését egy olyan bizottságtól kapta, amely tele van nacionalistákkal, régi káderekkel és korrupció miatt elítélt politikusokkal.
Johannis a dilettáns 
A Románia államelnöke, Johannis: a dilettáns című cikkben megjegyzik, hogy a szintén kisebbségi sorsból származó román elnök nem harcol kellőképpen a korrupció felszámolásáért, hagyja, hogy az országot a volt titkosszolgálati káderek irányítsák a háttérből.
A cikkben megszólaltatott Amerikában élő román politológus szerint Tőkés kitüntetésének a visszavonása mögött a Securitate áll, hiszen már évek óta tart egy ellene irányuló lejárató kampány, mely most érte el a tetőpontját. 
888.hu / Mediafax / Der Spiegel

Agrárgazdálkodási tanácskozás

2016.03.14. 
Fotó: Vajda György

Csütörtökön délelőtt a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros székházában agrárgazdálkodási és élelmiszeripari konferenciát szervezett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Többek között arról volt szó, hogy milyen támogatási lehetőségeket kínálna fel Magyarország a határon túli gazdáknak. Egyelőre elméletben, mert a gyakorlati lépésekig még van – legalábbis ez derült ki az elhangzottakból. 
A felszólalok sorát Flender Gyöngyi konzul, Magyarország Csíkszerdai Főkonzulátusának képviselője nyitotta meg, aki, miután tolmácsolta dr. Zsigmond Barna Pál üdvözletét, többek között elmondta: az uniós tagországok között Romániában a legtöbb (mintegy 45 százalék) a falusi lakos, a foglalkoztatási adatok szerint a lakosság egynegyede dolgozik a mezőgazdaságban. Sajnos az is igaz, hogy ez az egyik legszegényebb, alulfizetett gazdasági ágazat. A 2014–2020-as időszakban az Európai Unió mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre mintegy 19 milliárd euró összeget bocsát az ország rendelkezésére, amely pályázati úton nyerhető el. S bár az uniós támogatások közül Romániában a legtöbbet ezen a területen használtak fel, a pályázó fiatal gazdákhoz csak a töredéke jutott el a pénzeknek. 
Nagyon fontos, hogy az elkövetkező időszakban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek verseny- és piacképessé váljanak. Ez irányban jó kezdeményezés a Székely termék védjegy, és azok a kezdeményezések is, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy ezek a hagyományos termékek mind itthon, mind Magyarországon eljussanak vásárokra, bemutatókra. Ezek között van a Székely fesztivál is, amelyet a budapesti Millenárison az idén májusban második alkalommal rendeznek meg. A magyar kormány számos lehetőséggel kívánja támogatni a helyi termelőket, gazdákat, vállalkozókat – mondta Flender Gyöngyi, majd hangsúlyozta: hamarosan elindul a Külhoni magyar fiatal vállalkozó éve című program Kárpát-medencei körútja, amelynek keretében elsősorban a 40 év alatti helyi vállalkozóknak nyújtanak szakmai segítséget, támogatást, mindamellett, hogy a magyar állam kettős képzést is biztosított eddig számukra. 
Csík László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. beszerzési tanácsadója, Bács-Kiskun megyei irodavezetője ismertette a zrt. tevékenységét. Elmondta, céljuk a magyar termékek megismertetése a világon, exportlehetőségek feltárásával, az üzleti ügyletek lebonyolítása, a marketingkommunikációs tevékenység. Jelenleg partnerlistájukon 260 cég szerepel. Nem a nagyvállalatoknak, hanem a kis- és középvállalkozóknak és termelőknek keresnek eladási lehetőségeket. Két példát is említett: nemrég egy Mongóliában levő magyar üzletembernek köszönhetően sikerült több kamionnyi magyar árut kijuttatni a távol-keleti országba, más esetben pedig egy hazai napraforgó-termesztőnek egy óra alatt üzleti kapcsolatot találtak Dél-Afrikában. A továbbiakban Csík László azt is elmondta, hogy kidolgozás alatt áll egy magyar állami ernyőmárka, amely a nagyon szigorú feltételek között minősített termékeket „Áldomás” védjeggyel látja majd el, és ezeket mind belföldön, mind külföldön megpróbálják egységesen értékesíteni. 
Csomos Attila, az RMGE Maros elnöke röviden ismertette a szervezetet, amely jelenleg 32 gazdakört – mintegy 1200 gazdát – ölel fel. Elmondta, tagjai között vannak olyan gazdák, akik versenyképes terméket állítanak elő kellő mennyiségben és minőségben, de még mindig az a legnagyobb gond, hogy nem alakult ki megfelelő értékesítési piac, és ebben kérte a kereskedőház segítségét is. 
Portik Vilmos a Marosvásárhelyi Forgatag társszervezőjeként és a Marosvásárhelyért Egyesület képviselőjeként felkínálta a lehetőséget a gazdáknak, hogy az általuk szervezett rendezvényeken jelenjenek meg termékeikkel, s ha igény van rá, akár a termékmarketingben is segíthetnek. 
Az előadásokat követően a Népújság kérdésére válaszként megtudtuk, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. még nem alakította ki a megfelelő jogi hátteret arra, hogy az erdélyi gazdáknak is biztosítani tudják az exportot hálózatukon keresztül. Csík László elmondta, nemrég alakították át az intézményt, így még ő sem tudja, miként valósítható meg a határon túli kapcsolat, de dolgoznak ezen. 
Flender Gyöngyi a fiatal magyar vállalkozóknak szánt Kárpát-medencei támogatásról elmondta, hogy a kezdeményezést a Bethlen Gábor Alapítvány Zrt. támogatja. Első körben elindul az említett tájékoztató körút, amelynek egyik állomása március 21-én a marosvásárhelyi Sapientia EMTE lesz, s ahol a vállalkozók találkozhatnak pályázatíró, marketing és más szakterületen tevékenykedő szakemberekkel, majd ezt követően konkrét pályázati kiírás is lesz, amelyre határon túli fiatal vállalkozók jelentkezhetnek. A részletekről a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról lehet érdeklődni – mondta. 
A rendezvény bor- és pálinkakóstolóval zárult. 
Vajda György e-nepujsag.ro

MPP-listán indulnak a Magyarság Megmaradásáért Mozgalom jelöltjei

2016.03.10. 
Forrás: facebook.com

A Magyar Polgári Párt (MPP) listáin indulnak a Bedő Zoltán vezette Magyarság Megmaradásáért Mozgalom jelöltei a júniusi önkormányzati választásokon – jelentették be a két szervezet vezetői tegnap délelőtti sajtótájékoztatójukon. Összefogásra van szükség nemzeti ügyekben, ezt kívánják erősíteni a közös indulással – hangsúlyozták.
Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke a hétvégi felvidéki választások eredményével példázta, hová vezet a széthúzás – a Magyar Közösség Pártjának most sem sikerült elérnie az ötszázalékos bejutási küszöböt, így nem lesz képviselője a szlovák parlamentben –, és rámutatott, tanulnunk kell esetükből, az együttműködés nem megkerülhető. Meglátása szerint a nemzeti ügyek elsőbbséget élveznek, felülírják a pártérdekeket, éppen ezért alakítottak ki együttműködést Bedőékkel.
Bedő Zoltán – akit az Erdélyi Magyar Néppárt kizárt soraiból és többen követték egykori párttársai közül, megalakítva a Magyarság Megmaradásáért Mozgalmat – kiemelte, soha nem volt és nem is kíván pártkatona lenni, ám rájött, hogy csak úgy tud bármit tenni a nemzetért, ha önkormányzati szerepet vállal, a partvonalról kiabálás nem mozdítja előre a közös ügyeket. Ezért fogadták el az MPP ajánlatát, kimondottan szakembereket kívánnak a helyi tanácsokba küldeni, nem politikusokat – hangsúlyozta.
Pethő István, az MPP megyei alelnöke szintén a szlovákiai példára utalva beszélt a vegyes pártok hordozta veszélyekről. Kulcsár-Terza József pedig kérdésre válaszolva megerősítette, az MPP tartja magát jelszavához, az önkormányzati választásokon biztosítja a választás szabadságát, a parlamenti megmérettetésre pedig támogatja a közös lista kialakítását, a „nemzeti válogatott” indítását. Kulcsár-Terza azt is elmondta, április elsejéig bemutatják polgármesterjelölteiket, és addig az is tisztázódik, hol tudnak listát állítani.
Farkas Réka Háromszék