2013. április 23., kedd

Május 10-ig kapott időt Érpatak és Nagykálló

MD Forrás: MTI 2013. április 23.,
Május 10-ig kell közös önkormányzati hivatalt létrehoznia Érpataknak Nagykállóval – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal döntését a szervezet sajtóreferense kedden az MTI-vel. A település lakosainak ezzel egy időben tartott budapesti demonstrációján Orosz Mihály Zoltán (Jobbik), Érpatak polgármestere jelezte: Nagykálló a határidő lejártáig megbízással látja el a jegyzői feladatokat.
A kormányhivatal sajtóreferense, Palicz György azt közölte, hogy Érpatak község önkormányzata korábban elmulasztotta törvényi kötelezettségét, miszerint március 2-áig kellett volna közös hivatalt kialakítania valamelyik közeli helyhatósággal. A törvényi határidő lejártáig egyetlen társönkormányzattal sem kötött megállapodást a település, ezért a térségi kormányhivatal vezetője – saját jogkörében eljárva – jelölte ki Nagykállót Érpatak együttműködési partnerének. (A kijelölés azonban nem pótolja a megállapodás aláírását.)
A sajtóreferens kitért arra, hogy a megyei kormánymegbízott által kibocsátott törvényességi felhívás alapján a két település között már megkezdődtek az egyeztetések, amelyek végleges lezárásáig az érpatakiak a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyeket Nagykálló város polgármesteri hivatalában intézhetik, az ügyfélfogadási időben. A javaslat szerint később heti két napon, kedden és csütörtökön helyben tudják majd intézni ügyeiket az érpataki lakosok.
Az érpatakiak Budapesten demonstráltak
Érpatak néhány tucatnyi lakosa és polgármestere kedden a Belügyminisztérium épülete előtt demonstrált. Orosz Mihály Zoltán kijelentette: a település működése március vége óta szabályozatlan, azóta 31 jegyzői hatósági ügy halmozódott fel. Közölte, Nagykállóval azért nem írták még alá a szükséges megállapodást, mert egyik fél sem tudta a másik ajánlatát elfogadni, mindkét érintett neki kedvező és több jogosítványt tartalmazó megállapodást akart.
A település vezetője azt mondta: ilyen esetre nincs jogi kánon, amely alapján lépniük lehetne, erre szeretnék felhívni a figyelmet. Utalt arra is, hogy noha a kormányhivatal kijelölte Nagykállót, ott nem tudtak eddig ügyet intézni. Jelezte: közben Nagykálló jegyzője arról tájékoztatta, hogy mostantól a megállapodás aláírásáig megbízással elláthatják a hatósági feladatokat.

Íme egy igazán luxus Dacia Duster

http://hvg.hu/cegauto/20130423_Dacia_Duster#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg
2013. április 23., Szerző: hvg.hu
Indiából érkezett a kisterepjáró egyik legkomolyabb átépített változata. Egy Dacia Duster is lehet kemény. Az indiai DC Design a ma divatos matt feketére fújta, belül fával és egyéb furcsaságokkal dobta fel a kisterepjárót, amelyet náluk egyébként Renault-ként árusítanak. Az átépítés európai mércével nem is került túlzottan sokba, 3.49 lakhba, ami nagyjából 5000 ezer euró. Igaz a Duster sem, több mint 10 ezer. 
Az indiaiak már korábban kivívtak elismerést egy Rolls-Royce Coupe átszabásával. A cég vezetője Dilip Chhabria, aki 1983-ban költözött vissza az Egyesült-Államokból, ahol a General Motorsnak dolgozott Detroitban. A DC Designt végül ’93-ban alapította meg és mára több mint 600 egyedi autót építettek.

Fotók: DC Design






Böjte Csaba: új világ kapujában állunk?!

2013.04.20. 
Örvendek, hogy egy politikus ki meri nyíltan mondani, hogy becsülettel dolgoznia kell mindenkinek. „A válsággal küzdő európai országok mind elindították a fenntartható pályára vezető reformokat, amelyek ugyan fájdalmas megszorításokat követelnek, de be kell látni, hogy „hosszabb távon minden ország csak abból élhet meg, amit fáradságos munkával megszerez magának", és tudomásul kell venni, hogy „vége a hitelből finanszírozott jólétnek" – mondta Angela Merkel.
Minden embert meg kell tanítani dolgozni, elsősorban azért mert jó dolog Isten szorgalmas társai lenni a világ tovább teremtésében. Az alkotás öröme egyik legszebb, legtisztább öröm, melyből juthat akár hétmilliárd embernek is bőséggel ezen a földön!! Fenntartható vágyakat kell a szívünkbe ültessünk, olyan tiszta vágyakat, melyeknek az elérése az embert nem csak boldoggá, hanem erősebbé, bölcsebbé, tisztábbá, nemesebbé is teszi, a becsületes, alkotó munka az ilyen!
Egy gyerek ellen a legnagyobb bűn mit elkövethetünk, ha csendesen hagyjuk elfeküdni, „hospitalizálódni". A gyermek szaladgáljon szabadon, nap mind nap feszüljön neki a korához, fizikai képességeihez mért feladatainak. Tanuljon, küzdjön, mert csak így tud szellemileg, lelkileg, fizikailag kibontakozni, felnőni, egészséges, normális emberré válni. A sport, a tanulás, a mindennapi feladatok teljesítése nélkül a gyermekből egy szörnyeteg, magára és környezetére veszélyes lény fog kifejlődni, és sajnos az elmúlt évtizedekben rengeteg ilyen ember nőtt fel a Kárpát-medencében is. Ahogyan a jó termőföldet bűn nem megművelni és bevetni, ugyanúgy bűn ha az iskolákban a tanárok nem művelik meg a mindennapi tananyag következetes feldolgozásával a felnövekvő generációkat.
Egy osztálynyi gyereket, melyet a tanárok magukra hagynak, komoly eredmények felmutatása nélkül is jó jegyekkel jutalmaznak, azt nehéz összekapni, szorgalmas tanulásra, kitartó összpontosításra bírni, nehéz, de nem lehetetlen. Amit elmulasztottak a szülők, a tanárok, azt gond bepótolni, de nincs más megoldás, el kell kezdeni ezt a sodrodó réteget szépen, szeretettel a feladatok tudatos vállalásának, teljesítésére bírni. Majd ha megtapasztalják a jól végzett becsületes munka örömét, a feladatok elvégzésével együtt járó sikerélmény tiszta, jó izét, akkor lassan maguktól is nekifognak feszülni a mindennapi munkájuknak. Sajnos, addig is a társadalom kell bölcsen, alázattal ezeket a mostanig nagyvonalúan így- úgy de eltartott, feladatok nélkül széthullott társainkat, mint a gyógytornás a betegeit mozgásba hoznia. Fájni fog nekik is, mindenkinek, de más megoldás nincs! Szerintem jelenleg a társadalmunk ez az egyik legfontosabb feladata. Az a művész, politikus, újságíró, a közösségben tisztséget vállaló személy ki ezt nem látja be és aki tudatosan e gyógyító erőfeszítés ellen bármit is tesz, az vagy nagyon tudatlan, vagy társadalmunk ellensége. 
Világunkat a kitartó munka hozta létre és csak az tudja létben tartani.  Szeretettel, Csaba testvér

Egyházi visszaszolgáltatás nélkül szavazta meg a levéltári törvényt a képviselőház

2013.04.23. 
A bukaresti képviselőház elfogadta kedden a levéltári törvény módosítását, ám a jogszabály már nem rendelkezik az egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról – tájékoztatta az MTI-t Márton Árpád parlamenti képviselő.
A törvény 2011-ben elfogadott változata – az akkor még kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára – úgy rendelkezett, hogy az egyházak visszaigényelhetik 1974-ben elkobzott történelmi értékű dokumentumaikat, az állami levéltárban pedig másolat marad róluk.
Miután a jogszabály – formai okok miatt – alkotmányellenesnek bizonyult, a jogszabályt újratárgyalta a parlament, de az RMDSZ-nek az egyházi levéltárak visszaszolgáltatására vonatkozó, a keddi ülésen újból előterjesztett javaslatát a román képviselőház elvetette.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak már másfél évtizede kérik levéltári anyagaik visszaszolgáltatását. Az ezt lehetővé tevő jogszabályt az akkor még ellenzékben lévő Szociálliberális Szövetség (USL) támadta meg az alkotmánybíróságon. Az USL főleg az egyházi anyakönyvek visszaszolgáltatását ellenezte, arra hivatkozva, hogy a lakosság-nyilvántartás állami feladat. A taláros testület azért dobta vissza a törvényt, mert két tervezet összevonásából született, amelynek egyik részét a szenátus nem tárgyalta.
„A szenátus már törölt a törvényből minden egyházi vonatkozású részt, de a képviselőházban újra benyújtottuk az RMDSZ visszaszolgáltatási javaslatát, amelyet ma a plenáris ülésen is előterjesztettem. Most már a volt koalíciós partnereink sem támogattak, csak a többi kisebbi képviselő állt ki a javaslatunk mellett" – számolt be a képviselőház keddi üléséről Márton Árpád.
Az MTI azon kérdésére, hogy milyen érvekre hivatkozva szavazták le a román törvényhozók az egyházi levéltárak visszaszolgáltatását, Márton Árpád elmondta: nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik az ügyet, a dokumentumokat a „történelemhamisítás meggátolása" érdekében szeretnék állami kézben tudni.
A képviselő hozzátette, az RMDSZ nem tett le arról, hogy az egyházaknak visszaszerezze elkobzott irataikat: a szövetség a parlament elé terjesztett egy újabb tervezetet a levéltári törvény módosításáról, amelyben szintén szerepel az egyházi dokumentumok visszaszolgáltatása. MTI
Hozzászólások
Igaz írta (2013.04.23. 18:21:16)
Az emberben fölmerül a kérdés: tisztelt RMDSZ, a kislépések politikája után, a románok MINDENT gyorsan tudnak visszacsinálni! Ez volt az eredményes politika 23 éve? Nem szégyellni való az elmúlt 23 év?
Igaz írta (2013.04.23. 17:59:10)
Na ezek azok a témák, amikről KONKRÉTAN kell az EU-ban részletesen beszélni. Nincs 'restitúció', nincs levéltári anyag visszaszolgáltatás! Látszik, hogy a román politikum abban reménykedik, hogy néhány évtized alatt eltűnik a romániai magyarság, és a románok arra használják az elvett ingatlanokat, ingóságokat, amire nekik tetszik, ami valahogy az ő hazugságaikat igazolja.
emberke írta (2013.04.23. 17:34:20)
„történelemhamisítás meggátolása" ez vicces :) Mintha a magyar történelmet nemzetközileg nem ismernék el, fordítva a románokét, mely biztos tényeken íródott (akár a horoszkóp)
Farkaskoma írta (2013.04.23. 17:16:29)
Látja tisztelt azVégek, ez van. Majd bolondok lesznek visszaadni, hogy ország-világ lássa, miket is hazudtak össze.
azVégek írta (2013.04.23. 16:34:26)
Ja, hogy akad ott olyan dolog, amihez a hozzáférést az állami levéltáraknak kell ellenőrizni? Ki is hamisít itt történelmet?!
I.O. írta (2013.04.23. 16:15:53)
Hát persze. Itt az eredménye az udemeráj kislépéses politikájának! Ma sem értem, hogy egyáltalán a 23 év alatt mi a francot csinált az Erdélyi Magyarság javára az RMDSZ?! Ja, a válasz tudom: SEMMIT!

Gyümölcsöző programok és pedagógushiány

Dénes Ida 2013.04.19.
A szervezet programjairól szóló beszámolók, de új tervek is terítékre kerültek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szovátai küldöttgyűlésén, amelyről Burus-Siklódi Botondot, az RMPSZ elnökét kérdeztük.
A beszámolók során a csángó oktatási program helyzetérõl Lászlófy Pál, a programot kezelõ bizottság elnöke, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke számolt be. „Új fejleményekrõl nem beszélhetünk, de igyekszünk új helyszínek felé nyitni. Máskülönben minden zajlik a maga rendjén” – mondta el lapunknak Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke. Mint ismeretes, 2012. február 7-i hatállyal a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság a Magyar Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által szervezett moldvai magyar oktatási program lebonyolítását az RMPSZ-re bízta, miután hiányosságokat talált az MCSMSZ gazdálkodásában. A Moldvai Csángómagyar Oktatási Program keretében a magyar nyelvû oktatás jelenleg 26 helyszínen zajlik 43 oktatóval, iskolai körülmények között és szabadidõs tevékenységként.
Az RMPSZ harmadik éve bonyolítja le a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. (BGA) által meghirdetett Szülõföldön magyarul címû nevelési, oktatási, tankönyv és taneszköz-, illetve hallgatói támogatást nyújtó pályázatát. A pályázatok idei, április 15-i beküldési határidejének elõestéjéig több mint 80 ezer pályázat érkezett az RMPSZ csíkszeredai címére, és már akkor több zsák levél várt a székelyföldi város postahivatalában arra, hogy feldolgozásra kerüljön. „Várhatóan 105-110 ezer pályázat érkezik, ami összesen olyan 155-160 ezer gyereket érint. A pályázatokat feldolgozó csapatot a finanszírozó BGA-val megállapított menetrendnek megfelelõen állítottuk össze. Mivel május 22-ig kell elsõ döntéshozatalra elõkészítenünk a javasoltak jegyzékét, 42 alkalmazott dolgozik intenzíven a pályázatok elõválogatásán, a hiánypótlások regisztrálásán, azok bekérésén, továbbá az elektronikus feldolgozáson. Május végére várható az elsõ elõterjesztésünk” – mondta el Burus-Siklódi Botond.
A szovátai küldöttgyûlésen az RMPSZ alapvetõ jellegû tevékenységérõl, vagyis a négy területi oktatási módszertani központról is beszámoltak az illetékesek, ugyanakkor a jövõbeni tervekrõl is szó esett: a cél a tartalmi, infrastrukturális reform, illetve a központok számának növelése. A beszámolók között az RMPSZ legnagyobb rendezvénye, a Bolyai Nyári Akadémia és az Erzsébet tábor Határtalan túra pályáztatása és lebonyolítása is szerepelt. 
„Egyre inkább érzõdik a pedagógusok, illetve minõségi pedagógusok hiánya – fejtette ki az RMPSZ elnöke. – Olyannyira, hogy ez a probléma már nem csak a szórványban, hanem Hargita megyében is jelentkezik. Tevékenységünket abban is kéne kamatoztatni, hogy középiskolás diákjaink válasszák a pedagógus mesterséget. Túl sok biztató jelet azonban nem vélünk felfedezni az oktatási reformban, így nehezen tudjuk biztatni és motiválni a végzõs diákokat. Sajnos, elsõsorban nem a legjobb diákok jelentkeznek pedagógusnak, és nagyon sok a pályaelhagyó is. Azt tapasztaljuk – bár ez sovány vigasz – hogy a magyar pedagógusképzés területén észlelhetõ problémákhoz hasonló jelenségekrõl panaszkodnak a román kollégák is. De talán ez közös kezdeményezés kiindulópontja is lehet, hogy egyre hangsúlyosabban kérjük a pedagógusmodell kiépítését, a karrierépítés lehetõségeit, s hogy ennek anyagi motiválása másképpen és más rendszerben történjen, mint ahogyan eddig.”

Pártépítés nemzetstratégiai érdekből

http://www.erdelyinaplo.ro/?hir=1097
Makkay József

(részlet)
Tisztújító kongresszust tart április 20-án az Erdélyi Magyar Néppárt. A rendezvényen az elmúlt választási esztendő kiértékelésén túl a párt megerősödését szolgáló új stratégiát is kidolgoznak. Akik nem bírják a terhelést, azok a hátországba kerülnek.
*//*
Az együttműködés parancsszava 
Ma a néppártnak nincsenek jelentõs szövetségesei sem az RMDSZ, sem az MPP táborában, Toró azonban hisz abban, hogy õk az együttmûködés feltételei. „Ehhez rendet kell teremtenünk az autonómiapárti táborban – egyesek ezt nemzeti vagy jobboldalnak nevezik –, meg kell erõsödnünk, hogy kiegyensúlyozhassuk a bukaresti érdekek kényszerpályáján mozgó szövetséget. Ha tetszik, ha nem, nemzetstratégiai érdek a néppárt megerõsödése, a mi küldetésünk ezt a feladatot elvégezni.” A pártelnök szerint az RMDSZ kivételével a többi közéleti szereplõben megvan az együttmûködési hajlandóság, ezt leginkább a több tízezer embert megmozgató marosvásárhelyi autonómiatüntetés bizonyította. „Az erdélyi magyarság közösségi politikaalakító ereje él, aki volt Marosvásárhelyen, megértette az idõk szavát” – mondta az elnök. 
Maradnak, akik bírják a terhelést 
A szombati tisztújítással kapcsolatban Toró úgy fogalmazott: a kettõs választási évben kiderült, ki bírja a terhelést az elsõ vonalban, és ki az, aki inkább a hátország nem kevésbé fontos feladatainak elvégzésére alkalmas. Ahogyan több megyei elnököt új váltott, várható, hogy az országos elnökség soraiban is változások lesznek. Toró T. Tibor újabb elnöki mandátumért száll ringbe, lapzártáig más jelöltet nem javasoltak a megyei küldöttek. „A 450 küldöttnek a tisztújításon túl a néppárt szervezeti és mûködési szabályzatának finomhangolásos módosításáról is döntenie kell, továbbá olyan kérdésekben kell programadó dokumentumokat megvitatnunk és elfogadnunk, amelyek közösségünk jövõjét meghatározhatják a következõ években” – összegezte a tennivalókat a pártelnök.

Békeidők harcai

Csinta Samu 2013.04.19.
Többnyire katartikus eseményként élik meg a pártok első kongresszusukat. Az ünnepélyes környezet, a magasztos tervek, a fokozott médiafigyelem ilyenkor jelentősen túldimenzionálja az önmagában is fontos pillanatot, elnyomja az alapító atyákban és küldöttekben esetleg megbújó aggódást, csupa ünnep és bizakodás az élet. A második kongresszus az esetek többségében már egészen más. Vagy azért, mert az új párt élete sikertörténet, csupa pompa, csillogás – ez lenne a kirívóan ritka eset –, vagy pedig azért, mert túl az első éleslövészeten bőven van, amit elemezni.
Az Erdélyi Magyar Néppárt szombati kolozsvári összejövetele bõven az utóbbi kategóriába sorolandó. 
Az egy évvel ezelőtti indulás óta eltelt idõben kampányból kampányba lépett a Toró T. Tibor által vezényelt alakulat, embereinek legfeljebb inget cserélni jutott idejük hazaugrani a civil hétköznapokba.
A szakirodalom szerint persze teher alatt nõ a pálma, és pártépítésre nincs is annál alkalmasabb politikai élethelyzet, mint a kampány, amikor lobog a harci tûz és szól a lelkesedést magasan tartó harsona. Való igaz, egy-egy sikeres választási kampány alaposan felgyorsíthatja az építkezési folyamatot, de sikertelenség esetén arra is alkalmas, hogy szétverje a még nem túl edzett csapatokat.
Ennek az állagfelmérésnek a pillanata érkezett most el a néppárt számára. S talán egy kicsit a stratégiákhoz rendelt taktikák és eszközök mustrája is. Mert nem csak a célközönség, a szavazói bázis – romániai magyarság – adott, de e korlátozott létszámú közeg által kitermelt, értékes perspektívákat felvillantó közéleti emberek száma is. Az elmúlt év dupla megméretése rávilágíthatott arra, kik keveredtek el a konjunkturálisan a csillag alá sereglettekkel, illetve kik azok, akik nem bírják az elismerést csak ritkán hozó politikusi gyûrõdést. Az ilyen csapatmustrák óhatatlanul okoznak fájdalmakat, a talpon maradók azonban hitükben megerõsödve, elkötelezettségükben visszaigazolva léphetnek tovább. 
A néppárt ugyanis a jövõben a józanság mérlegnyelvét jelentheti, úgy, hogy közben töretlenül képviseli a nemzet egységét, illetve egységének megteremtését célzó elveket. Olyan periódusban, amikor az autonomista célok minden korábbinál erõteljesebb értelmet nyernek és tömegtámogatást tudhatnak maguk mögött. Nem feledkezve meg közben a frontvonal mögött tevékenykedõ önkormányzati képviselõkrõl, akik ugyancsak menet közben, erõteljes ellenszélben kénytelenek elsajátítani ezt a specifikus tudást. 
A békeidõk harcai következnek. Statáriumok nélkül, emberi törvények keretei között. Sokszor az sem könnyebb, mint magasan tartani a zászlót.

Felnőttképzőket várnak Csíksomlyóra

2013.04.22
Kísérletek a kisebbségi csoportok inklúziójára katolikus felnőttképzés terén címmel Csíksomlyón tartanak tanulmányi napokat. 
A Pro Educatione Egyesület európai felnőttképzési ernyőszervezetekkel együttműködve konferenciát és találkozót szervez felnőttképzési szakembereknek április 22 és 24 között.
A konferencia egyik szakmai programpontját képezi azon eseményeknek, amelyekkel a nemzetközi katolikus felnőttképzési ernyőszervezet, a FEECA - Europäische Föderation für katholische Erwachsenenbildung, fennállásának 50. évfordulóját ünnepli meg. A Csíksomlyón működő Pro Educatione Egyesület 2011-től tagja a FEECA-nak és egyben a romániai katolikus felnőttképzés képviselője a hálózatban. 
A konferencia témája a Kisebbségek helyzete. Kísérletek a kisebbségi csoportok inklúziójára a katolikus felnőttképzés terén. A részletes programot ide kattintva találják
sajtóközlemény

Fanyar mosoly


A tavaszi metszés és a Klastrom utcai fák kivágása alaposan felborzolta a kedélyeket. Látszólag városfejlesztésről és környezetvédelemről folyik a vita, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy infantilis kivagyiságból fakadó hatalmi harc szemlélőivé és részeseivé válunk. Az egyik részen a favágások törvényességét vonják kétségbe, míg a másik oldalon a korszerű úthálózat kiépítésének szükségessége mellett hangzanak el érvek. A helyzet komolyságának ellenére egyre nevetségesebbek és szánalmasabbak a felek megnyilvánulásai.
Mert az rendben van, hogy egy érdekvédelmi szervezet villámcsődületet tart vagy tömegeket megmozdító akciót szervez. De nincs abban valami nevetséges, hogy a város önkormányzati képviselői az utcán, egy villámcsődület keretében akarnak érvényt szerezni a törvényeknek? A helyi önkormányzat hagyja jóvá a város gazdasági-, társadalmi- és környezetvédelmi fejlesztésére vonatkozó stratégiát, tájékoztatást és jelentést kérhet a polgármestertől, valamint a helyi érdekű, közhasznú közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek vezetőitől. Amennyiben az elöljáró törvényt sért, a prefektushoz vagy a közigazgatási bírósághoz fordulhatnak. Az utcai megmozdulást mégis célravezetőbbnek tartják? Nincs ebben valami szánalmas?
Mert az rendben van, hogy egy parlamenti képviselő megígéri: kezdeményezni fogja a környezetvédelmi törvény módosítását, hogy az a mostaninál szigorúbb fellépéseket írjon elő a törvénytelen fametszések ellen. De nincs abban valami szánni való, hogy nem tette meg ezt mondjuk két évvel ezelőtt akkor, amikor a város vezetése a Bolyai téri fákat találta a forgalomra nézve veszélyeseknek? Aki már nem emlékezne, annak elmondom: akkoriban a képviselő úr környezetvédelmi miniszterként tevékenykedett. Most pedig közleményt juttat el a sajtóhoz, amelyben bejelenti, hogy részt vesz egy fakivágás ellen szervezett civil megmozduláson. Képviselőként a civilek pályáján próbál eredményt elérni? Az rendben van, hogy úgy ítéli meg, sürgősen hivatalos fellépésre van szükség a törvénytelen fametszések ellen. Azon viszont mosolyognom kell, hogy hogyan alkalmazzák, illetve miként játsszák ki a törvényt minálunk.
Hajlamos lennék elhinni, hogy saját kényelmünk, autóbarát természetünk áldozataivá váltak a Klastrom utcai fák. A megnövekedett forgalom tehermentesítése érdekében kellett szélesíteni az egyre szűkebbnek bizonyuló utat. Hajlamos lennék elhinni, ha feledni tudnám a Bolyai téri fák kivágását, aminek szükségességét többek közt azzal indokolták, hogy a gyalogosforgalmat akadályozzák. Ugyan már! A két éve kivágott fák maradványai, csonkjai jelenleg is tenyérnyi magasságban emelkednek ki a járdából. Gyalogosként közlekedni itt semmivel sem könnyebb, mint a fák kivágása előtt. A négy forgalmi sáv közé ékelt, botlasztókkal határolt tenyérnyi zöldövezetet jó ideje elkerülik a város lakói. Nem csak a fák miatt. Az itt található, alig tízéves, de elhanyagolt, omladozó állapotban lévő, romos talapzatú Bolyai-emlékmű elriasztja és elgondolkodtatja az erre járókat: mivé változik ez a város?

Megjelent a Vásárhelyi Hírlapban, 2013.04.19-én.
DSCF3993
DSCF3999
DSCF3986

Űrtechnikával aszal

2013. ÁPRILIS 23., szerző: Csepelyi Adrienn
„Szilvát eszem, ropog a fogam alatt” – nevettem fel, amikor először kóstoltam a Szilvát. A nagybetű nem tévedés, a dalszöveg meg nem képzavar: Mórucz István Szilvája ugyanis fagyasztva szárított csemege.

Fotó: Németh András Péter

A fiatal mérnök a pálinkájáról híres Panyolán fogott bele nem mindennapi vállalkozásába. – Gyerekkorom óta szorosan kötődöm Szatmárhoz – mondja István, aki szerint a vidék szeretete, a családi hagyományok, a viszonylag érintetlen, kevésbé felfedezett természeti környezet mind-mind erősítették benne a gondolatot, hogy a környék nevezetességével, a nemtudom szilvával komolyabban foglalkozzon.
Az apró szemű, semmilyen más fajtához nem hasonlítható zamatú penyigei kék vagy a nemtudom P3 szilva elsőrangú alapanyaga pálinkának és lekvárnak. Az évszázados tájfajta és a legmodernebb technológia házasságából pedig megszületett a fagyasztva szárított (liofilizált) szilva. Mórucz István – aki eközben gépészmérnökként az élelmiszeriparban dolgozott – 1999-ben döntött úgy az édesapjával, hogy nagyobb ültetvényt telepítenek, mivel a faluban az ekkor már jórészt hatvan-hetven éves szilvások korhadoztak.
– Hatalmába kerített a gondolat, hogy valami olyan dolgot szeretnék csinálni, ami még nincs Magyarországon – emlékezett. Fogta hát magát, kísérletezgetett, utazgatott, Dánia és Németország élelmiszeriparát tanulmányozta, és meg sem állt, amíg meg nem találta a megfelelő technológiát: a fagyasztva szárítást. – Jelenleg egy termékem van, a Szilva, de az idén már bővül a termékkör, készítek Szamócát, Meggyet, Málnát és Feketeszedret is. Nagybetűvel. Mi szükség a cifra márkanevekre, amikor a zacskóban csak az van tartósítószertől és adalékanyagtól mentesen, amit ráírtak? Mivel a liofilizált gyümölcs új a magyar piacon, csak kevesen ismerik az eljárást. Emiatt néha mulatságos következtetésekre jutnak a vásárlók. Az egyik rendezvényen megkérdezték tőlem, ez a PUR-hab ehető-e – nevet István, aki mindenkinek türelmesen elmagyarázza a különleges gyártási technológia lényegét.
A Szilva kifejlesztésében Vörös Péter volt István segítségére, aki korábban Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov űrhajósok menüit állította össze: még vaddisznópörköltet is készítettek a Szojuz–36 fedélzetére! A Szilva felhasználása persze nem ilyen futurisztikus: tehetjük müzlibe, joghurtba, süteményekbe, fagylaltra, de ropogtathatjuk önmagában is. Kalóriaszegény, de vitaminokban és ásványi anyagokban annál gazdagabb finomság.
Bár a munka nagy részét – a feldolgozás koordinálását, az értékesítést, a partnerekkel való kapcsolattartást – a fiatal gazdálkodó végzi, azért a szüretbe bekapcsolódik a családja és baráti köre is. A Szilvát eszegetve megállapítom: ahogy terjed a híre, mind nagyobb számban lesz szükség a segítő kezekre…
Fagyasztva szárítás
A liofilizálás ma a legkorszerűbb és legkíméletesebb fizikai tartósító eljárás, a gyógyszeriparban régóta használják, de levesporok, állateledelek is készülnek e módszerrel. A folyamat két részből áll. Az előfagyasztás félúton van a lassú és a gyorsfagyasztás között. Ezután a szárítandó terméket a liofilizáló térbe rakják, ebből kiszivattyúzzák a levegőt, így a tartályban 10-5 millibar vákuum keletkezik, s a termékben lévő megfagyott víz hőkontaktus hatására szublimál (folyékony halmazállapot nélkül gőzzé válik). A liofilizálás nagy előnye, hogy nem éri komoly hőhatás a szárítmányt, így a vitaminok nem bomlanak el, a termék színe és íze megmarad, nem károsul a gyümölcscukor. A termékek szerkezete száradáskor megmarad, hiszen a növényi sejtekből a jég „eltűnik”. A késztermék lyukacsos szerkezetű, ropogós.

Beszélgetés a Keizer Róbert úrral, a MPP Kolozs megyei elnökével

A napokban érdekes politikai csörtének voltunk tanúi, amivel kapcsolatosan kérdeztük a Kolozs megyei MPP elnökét, a Keizer Róbert urat:
- Elnök úr, indításként engedje meg, hogy gratuláljunk a megyében "elkövetett" gazdasági fejlesztésekért, amelyek új munkahelyekkel kecsegtetnek.
- Köszönjük, de ez egy csapatmunka eredménye, hiszen ha az alpolgármesterünk és a tanácsosaink nem küzdenek a helyi tanácsokban azért, hogy a fejlesztési tervek konkrét dolgokká alakuljanak, akkor nagyon hosszú és bonyodalmas utat járnak be és meglehet, hogy valamilyen hiba miatt valahol megrekednek. A Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztály a politkai programunk és az Orbán Balázs Tervnek megfelelően kidolgozott egy többlépcsős fejlesztési projektet, amelynek főbb pontjait követjük. Így a tavaly előtti japán, a tavalyi osztrák és az idei svájci vállakozókkal elkezdett tárgyalásaink egyik eredménye hogy az idén a svájci építkezési cég olyan befektetőként jött be, aki megfelelőnek tartja az Erdélyben rejlő lehetőségeket .
- Igencsak „kopírozzák” a polgáriak kezdeményezéseit, mi az Önök hozzáállása ebben a kérdéskörben?
- Már jó pár éve bebizonyítottuk, hogy a külföldi partnerek nyitottak lettek, ha elébük mentünk. Sőt most már a szövetségi és a néppárti vezetések is „felfedezték” ezt! Miért lenne ez rossz, ha a választóknak ez jó, mert úgyis kevés a munkahely. Mostanság szinte egymás után hallunk arról, hogy japán, kínai és más országbeliek „látogatnak” el hozzájuk. Az már más kérdés, hogy mennyire mennek el a gazdasági fejlesztésekkel vagy csak azt várják, hogy a jó balkáni szokásként előre megkapják a részesedést.  Eddig is voltak török vagy arab kapcsolatok, amelyek sajnos nem mindig hozták magukkal a gazdasági fejlesztést is.
Hibásnak vélem viszont az erdő és faipari, illetve a kitermelőipari megacégek „honosítását”, hiszen ezek „jelenléte” a népközösségi vagyonunk gyors elhasználódását eredményezné! Felmerülhet az a kérdés, hogy a székelyföldienek mi maradna, ha ezek a megacégek „learatják” az erdőiket. A megacég elmegy a székelygazda meg marad a szegénységben? De az is meglehet, hogy a kovásznai erdők ügyében a szövetségiek és a néppártiak esetleg paroláztak és ez a pénzes cikk csak porhintés...
- A sajtóban már megjelent a Nagykapusra érkezett svájci cégről a híradás, de Ön sokkal többre biztatja a tisztségviselőinket, miért?
- Elsősorban a tisztségviselőink azt kell megértsék, hogy őket megválasztották és nem azért vannak ott, hogy a magánbizniszek után fussanak vagy, hogy könnyen megszerezhető érdemeket, esetleg sokzérós pénzösszegeket tegyenek a zsebükbe.  Azokat, akik igencsak bizonyítottak nemcsak, hogy melléjük álltunk, hanem meg is dicsértük! Ezzel szemben, ha a tisztségviselő "elfelejti", hogy Ő neki elsősorban a választók felé van kötelessége és nemcsak a pártfegyelmet kell betartania, akkor vállalnia kell a tetteinek következményeit!
- Megemlítené, konkrétan mire céloz?
- Arról van szó, hogy a tisztségviselőinknek mindig, mindenhol a párt alapszabályzata, politikai programja szerint kell cselekedniük. Ha van arra szakosított szakemberünk, akkor annak a véleményét is érdemes kikérni. Eddig megyei szinten nem követeltük meg azt, hogy mindegyre tartsanak beszámolókat, hanem a személyes kapcsolatra és a tisztségviselőink érdekeire építettük a programunkat úgy, hogy azokba a helyi sajátosságokat is beépítettük. Ebben nagy segítségünkre voltak a Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztály szakemberei. Érdekes módon a tisztségviselőink közül ebben csak kevesen látták a polgári jövőképet.
- De ez esetben nem "a felülről megmondom, mit kell teni" dolgot lehetne felfedezni?
- Ha csak ennyiből állna a dolog, akkor valóban így fest a kép, de nemcsak ennyiből tevődik össze egy párt jövőképe! Mindig az alapszabályban lefektetett elv szerint kell eljárni, azaz  az alulról érkező problémákra a felsőbb vezetésnek az a dolga, hogy  választ, megoldást adjon... Ellenkező esetben az "úgy csinálom, ahogy akarom" vagy a "ne  mondja nekem a megyei elnök, hogy mit kell csinálnom " szerezne magának érvényt és akkor semmi szükség sem lenne az alapszabályra? Hiszen az ilyen hozzáállás az anarhia felé vinné a dolgokat.
- Erre kell az alapszabály szerintiség?
- Erre kell a "rend"! Amiben mindenki tudja mi a teendője, érzi és tudja, hogy azt kell csinálja, amire vállalkozott! Ha bizonyos esetekben nem tudja mi a teendő, akkor konzultál vagy szakemberhez fordul. Mi nem "helyi kiskirálykodók",  hanem a szavazók választása mellé tudunk állni és csak azt a tisztségviselőt tudjuk partnernek, egyenrangúnak tekinteni, aki minket is el tud és akar fogadni! Ha valahol, valakivel véleménykülönbség vagy félreértés alakul ki, akkor azt várjuk el, hogy az mindig megbeszélés alapján, nyitott módon legyen elintézve. Mi is nyitottak voltunk és maradunk ezután is és nem kimondottan a megmondás hívei vagyunk, habár erre az alapszabály lehetőséget ad!
- Térjünk egy másik témára a néhány napja törént politikai csörtére, ami a szövetségiek és a néppártiak között kialakult, Önnek mi a véleménye minderről?
- Le kell szögezzem, hogy nem akarok beavatkozni egyik alakulatnak sem a belügyébe! Azonkívül pedig csak kevés információink vannnak, hogy alaposan elemezhessük a dolgokat !
- Mégis már van egy kialakult álláspont mind a két részen, vagy lesznek változások?
- Annyit le lehet szögezni, hogy ha egy alakulatnak vannak pénzösszeges támogatói, akkor azokat törvényi kötelezettségük mellett közzé kell tegyék! A "tiszta"- vagy "üvegzseb" nem egy utópia. Ha kapott a néppárti vezetés a magyar intézményektől, kormánytól valamit is, az nem bűn.
Hasonlóan a szövetségiek is kaptak a román vagy magyar adófizetők adójából a 100-as Kormányhatározat értelmében egy nagyobb összeget, ami még nem lehet probléma.
Ezzel ellentétben a kapott összegek  elköltésében jelentkező titkolózással nem érthetünk egyett - nem értelmezhető - hiszen feltételezhető, hogy nem a saját zsebükbe tették! Mindkét alakulatnál vannak megélhetési politikusok, akik abból élnek, amit az alakulatuktól fizetésként vagy egyéb juttatásként felvesznek. Ebből kifolyólag a megélhetési politikusnak kutya kötelessége, hogy mindent elkövessen, hogy a fizetését „megérdemelje”. Ha nem így tesznek, akkor az már csak annak az alakulatnak a szégyene, amelynek a tagjai! 
Ezért az a véleményem az, hogy nem kellene ebből nagy port kavarni...
-Mégis a cikk a másik alakulatnak a kongresszusa előtt jelent meg, s ez egy olyan cikk, amiben a pénzekről tudomást szerezhetett a Választó, nem lóg ki a lóláb?
- Ugyan már, a néppárti vezetés eléggé furcsa mód reagálta le a dolgokat, hiszen meg kéne köszönje a Transindex szerkesztőjének, hogy arról adott le cikket, hogy a néppártra szavazók jól tették, hogy őket választották, hiszen  a pártjuknak nem csak  elméleti tudása van, hanem az anyaországi vezetők pozitív hozzáállását, - sőt anyagi támogatását - élvezik... Ezért kissé érthetetlen a hirtelen harag kimutatása
- De a szerkesztőt elítélték, mintha nem ez lenne a sajtó dolga, vagy tévednek?
- Ez egy másik hiba, amit mindkét alakulat rosszul reagált le! Egy egyetemi vagy doktorandus hallgató, aki a sajtóban adja közre kutakodásainak eredményét  - még ha az a "másik" alakulatnak a lapjában jelent meg - az csak egy jól dokumentált dolgozat. Ennyi! 
Mivel ezt a dolgozatot, a néppárti vezetés - szerintünk helytelenül - "politikai támadásnak" minősíti, csak felértékelte a cikket! A szerzőt erősíti, sőt a bizonyításait igazolja: Lám-lám mégis csak igaza lehet, ha a másik fél tiltakozik,- mondván - szél fuvatlan nem indul." 
Ezzel a hozzáállással viszont a szövetségi vezetésnek is megteremtődött a lehetősége, hogy a felpörgetett labdát lecsapja! Mondván nem politikai megrendelésre készült az a dolgozat.
- Mi lett volna a megoldás?
- Elnézést, de ne tőlem - az ellenzékitől - kérje, hogy a politikai ellenfeleknek adjak tanácsot, hiszen mindegyik minket, a polgáriakat akarna megsemmisíteni, ellehetíteni...
De, hogy ne kerüljem meg a kérdését, annyit elmondhatok, hogy az egyszerű és nagyszerű megoldás az lehet, ha a kapott pénzekre egy olyan kimutatást jelentetnek meg a Transindex-ben, amiből kiderülhet nem alaptalnul kaptak az anyaországból pénzt. Ezzel pedig kikényszeríthetik, hogy a szövetségi vezetés is tegye közre a román adófizetőktől kapott milliárdokat( persze, ez régi lejbe kifejezve)... A negatív kampány mindig erősebb...
Kihasználom az alkalmat, hogy pontosítsak: Amióta a néppárt megjelent és ellenzékinek mondja magát a polgáriaknak az az új feladata lett, hogy a szövetségiek és az ellenzéke között közvetítsen, azaz újabban csak egy a „híd” szerep maradt meg számára. Ez pedig még jobban „elmozdítja” az MPP-t a gazdasági megoldások felé, mert már csak azzal lehet a két oldalt közös ponthoz leültetni.
Nekünk senki sem adott semmit sem! De ha nekünk, akkora nagy összegű pénzalapot adtak volna, mint a két mostani vitatkozónak, akkor már a Székelyföld gazdaságilag önálló lehetne és nem kéne azon gondolkozni, hogy legyen-e régió vagy sem! Az autonómiát már rég megoldottuk volna ezidáig!
- Köszönöm a beszélgetést!
- Én köszönöm a lehetőséget! 
lejegyezte GBI (Erdélyi Polgár)

Helyi pénz, helyi áru


Hatástanulmány készül a háromszéki óriásgáterről

2013.04.22. 
Alapos hatástanulmány nélkül nem valósulhat meg a Háromszékre tervezett faipari óriás-beruházás, jelentette ki Tamás Sándor. Kovászna megye tanácsának elnöke a Sláger Rádiónak kifejtette: az osztrák Holzindustrie Schweighofer cég által bejelentett beruházás megítélésében két táborra oszlott a közvélemény: egyesek támogatják a beruházást, mivel a faipari vállalkozás megtelepedése révén 650 új munkahely jönne létre a megyében, a másik tábor pedig ellenzi a gyár létesítését, mivel attól tartanak, hogy a Schweighofer tevékenysége veszélyt jelent a faipari kisvállalkozókra, és a székelyföldi erdőkre nézve.
„Egyiknek is, másiknak is igaza van”, mutatott rá Tamás Sándor, aki leszögezte: a Rétyre tervezett 50 hektáron fekvő gyár építése előtt hatástanulmányt kérnek, anélkül nem valósulhat meg a beruházás. A Kovászna megyei önkormányzat egyenlő távolságot tart a két álláspont között, hiszen figyelembe kell venni, hogy rövid és hosszú távon mi jó a közösségnek. A befektetést elsősorban a rétyi önkormányzat kell jóváhagyja, ezért a „labda a helyi tanács térfelén pattog”, szögezte le Tamás Sándor, aki szerint a szükséges engedélyek kibocsátása előtt ebben a témában közvitát kell szervezni.
Réty község polgármestere, Dálnoki Lajos a Sláger Rádiónak elmondta: a hétfői tanácsülésen, módosították a területi rendezési tervet (PUZ), és abba állapodtak meg, hogy közmeghallgatást szerveznek, kikérik a lakosság véleményét az ügyben. A rétyi polgármester kifejtette: nem tud állást foglalni arról, hogy a fafeldolgozó káros vagy sem, ennek eldöntését a szakhatóságokra bízza. Egy ilyen volumenű beruházásról nem lehet nyomás alatt dönteni, ezért alaposan mérlegelni fogják annak időszerűségét, mondta Dálnoki Lajos, aki szerint a faluban először örültek az emberek, hogy megépül a gyár, de az elmúlt időszakban annyi minden jelent meg erről a sajtóban, hogy a rétyiek mostanra elbizonytalanodtak.
A rétyi tanácsülésen jelen volt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei vezetősége, és „Nem kell rádióaktív fa Háromszékre” feliratú papírt felmutatva tiltakoztak a tervezett beruházás ellen, illetve Toró Attila, a befektetés leállítását kérő civilek nevében átadta az 500 támogató aláírást tartalmazó beadványt a község vezetőségének.
Mint arról beszámoltunk a háromszéki faberuházás leállítását kérik a civil szervezetek, amelyek nyílt levélben kérik a Kovászna megyei döntéshozókat, hogy állítsák meg Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó vállalat beruházását. A civil szervezetek a www.sepsiszentgyorgy.info honlapon aláírásokat is gyűjtenek a beruházás ellen, és egy sort kérdést intéznek a beruházásban illetékes döntéshozókhoz. A legfontosabb az: „miért akarják lenyomni a háromszékiek torkán a nagyüzemi erdőirtást, és miért akarják megszabadítani a helyi faipari kis- és középméretű vállalkozásokat az amúgy sem olcsó nyersanyagtól?”
A civil szervezetek szerint a nyersanyagok elszippantása a helyi fafeldolgozók elől tovább növeli a faanyagra való igényt, ezáltal nő a nyomás a törvényhozókon, hogy magasabb kitermelési kvótákat állapítsanak meg, ez pedig rövid idő alatt végveszélybe sodorja a még meglévő háromszéki erdőket. Azt is megkérdezik: számításba vették-e a döntéshozók, hogy a várhatóan Háromszéken is alkalmazásra kerülő formaldehides fafeldolgozási technológiák káros hatását a környező települések lakosságára, a majdani létesítményt övező mezőgazdasági területekre? A tiltakozók szerint, a faiparhoz kötődő sok ezer ember munkahelyét nem kellene kockáztatni pár tucat targoncás, gombnyomogató és segédmunkás munkahely létrehozása miatt.
A nyílt levelet háromszéki civilek és természetvédők-, így az Erdély Kárpát Egyesület, a Háromszéki Közösségi Alapítvány, a Civilek Háromszékért Szövetség, a Zöld Nap Egyesület, a Vinca Minor Egyesület, a László Kálmán Gombászegyesület, az Elveszett Világ Egyesület, a Sepsi Bike Egyesület, Gyurgyalagok Blog, a Romániai Denevérvédelmi Egyesület, a Nemre Természetjáró Kör és a sepsiszentgyorgy.info portál vezetői kezdeményezték, és eddig 500-an írták alá azt. Tamás Sándor, háromszéki tanácselnök válaszként rámutatott: nem zárja ki azt, hogy a tiltakozás hátterében az „ellenzéki magyar pártok” állnak, akik minden rendelkezésükre álló eszközzel próbálnak keresztbe tenni az RMDSZ-nek.
Mint arról beszámoltunk a Holzindustrie Schweighofer 150 millió eurós befektetéssel 50 hektáron építené meg rétyi üzemét, ahol ígéretei szerint 650 alkalmazott évi 800 ezer köbméter fát dolgoz fel. Az osztrák vállalkozónak négy másik gyára működik az országban, így Szászsebesen, Siret-en, Rădăuţ-on és Comănesti-en. A Schweighofer háromszéki beruházását elsősorban Olosz Gergely háromszéki RMDSZ szenátor támogatja, aki elmondta, hogy baráti kapcsolatai révén csábította az osztrák nagyvállalkozót Kovászna megyébe. Olosz korábban azt mondta: tárgyalóasztalhoz hívja a Holzindustrie Schweighofer óriáscég rétyi fafeldolgozó üzemét ellenzőket és az erdőirtásért aggadókat, hogy eloszlassák a tévhiteket.
Egyébként a beruházás egyik legnagyobb ellenzője Korodi Attila, Hargita megyei RMDSZ képviselő, volt környezetvédelmi miniszter, aki szerint stratégiát kell kialakítani, hogy megvédjék a faiparban tevékenykedő kisebb cégeket és az általuk biztosított munkahelyeket a háromszéki beruházástól. Korodi Attila az MTI-nek elmondta, három éve azon dolgoznak, hogy a Holzindustrie Schweighofer ne tudjon Hargita megyében megtelepedni és keresik a megoldást egy olyan jogszabály megalkotására, hogy adótöbbletet rójanak ki azokra, akik feldolgozatlan fát szállítanak el a kitermelés térségéből. Kovács Zsolt www.slagerradio.ro

2013. április 22., hétfő

Embert ölt a medve Székpatak közelében

Gergely Imre | 2013.04.22. 
Egy juhászt megölt, egy másikat pedig súlyosan megsebesített egy medve vasárnap este egy esztenán Bélbor és Székpatak között.
A támadást túlélt 49 éves juhász el tudott menekülni, 59 éves társa holttestét a medve magával hurcolta. Amint azt Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvívője közölte, a vadállat este nyolc óra körül támadt rá az esztenára. A halottat vasárnap este hiába keresték, végül hétfőn délelőtt bukkant rá az erdőben a több mint húszfős, csendőrökből, erdészekből és helybéli lakosokból szervezett keresőcsoport.
A megmenekült juhásznak a mellkasán ejtett súlyos sebeket a medve, de az arca és bal karja is megsérült. A támadás után sebesülten jutott el a két kilométerre fekvő Székpatakra, ahol a helybéliek riadóztatták a mentőket, akik a maroshévízi kórházba szállították.
Egy általunk megkérdezett székpataki lakos elmondta, a faluban úgy tudják, a medvére egy olaszországi vadász váltott ki kilövési engedélyt, és meg is lőtte, de az állat csak megsebesült, úgy gondolják, hogy emiatt bőszült fel és támadt rá az esztenára.

A XII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozója (EFIKOT) – Kék Gazdaság

Marosvásárhely, 2013. május 3-5., Continental Hotel
Az EFIKOT általános leírása és történeti áttekintése
A XII. EFIKOT a RIF évente megrendezésre kerülő, ugyanakkor Erdély legnagyobb magyar nyelvű fiatal közgazdász találkozója, ahova 15 előadó-meghívottat, illetve 150 résztvevőt várunk. A rendezvényt hagyományosan plenáris előadásokkal kezdjük, amelyeket 3 szekció követ, melyek keretében sor kerülhet a résztvevők nézeteinek, tapasztalatainak az előadásokkal történő szembesítésére.
Az EFIKOT története során nagyon sok neves előadásnak és előadónak adott helyet, fontos szerepet játszva az erdélyi fiatal közgazdász és vállalkozói réteg nevelésében, képzésében, kapcsolatainak építésében.
A rendezvényre az egész Kárpát-medencéből érkeznek résztvevők – magyarországi, szerbiai és szlovákiai fiatal magyar közgazdászok egyaránt eljönnek , így remek lehetőség nyílik a kapcsolatépítésre, a tudományos és üzleti tapasztalatcserére. A rendezvényt ünnepi vacsora zárja.
A XII. EFIKOT központi témája
Az idei EFIKOT központi témája a „Kék Gazdaság – Blue Economy” lesz. A Kék Gazdaság célja a természet által inspirált tudományos elképzeléseknek, innovációknak a gyakorlati megvalósítása. Selyemmel helyettesíthető titánium. Kávézacc a gombatermesztéshez. Pacemaker a bálna szívének mintájára. Emberi test, mint az elektromosság forrása. Szélenergiával generált elektromos áram.
Néhány példa azokból az innovációkból, melyek a Római Klub legújabb, 2009-es jelentése említ. Günter Pauli A Kék Gazdaság című könyve egy új gazdasági koncepció alapjait fekteti le. A forradalmi ötleteket tartalmazó elmélet új gazdasági alternatívát kínál a társadalmak számára a gazdasági és ökológiai válságra. Az elmélet mellett a gyakorlatban már létező módszereket mutat be, amelyeket a természet inspirált.
Pauli azt állítja, ha a bemutatott 100 módszert alkalmaznák a különböző iparágakban, azzal 10 év alatt 100 millió munkahely teremtődne világszerte, a többszörös innovációk többszörös készpénzforgalmat generálnának és az összes alapvető szükségletre megoldást hoznának, emellett az ökológiai problémák is megszűnnének.
A konferencia hagyományosan plenáris ülésekből áll, melyeket 3 szekció fogja kibővíteni. Ezek tematikája a következő:
1. Smart Company (Start-up – technológia alapú cégek)
Coworking Hub-ok
Start-up Story a Silicon Valley-ből
Croudfunding = Socialfunding
2. Smart Environment
Smart City – térrendezés/közszolgálat
Smart House – Passzív házak/Green energy
The eco-village
3. Smart Society – kerekasztal beszélgetés
New Generation: Hipsters – Az Y generáció szociál-kulturális ellemzése
NEW media
NEW education
NEW Social life.

Leáldozóban a piaci zöldségárusítás

2013.04.22. 
A Romániában árusított zöldségek kétharmada importárból származik, pedig az ország ötödik helyen áll Európában a megművelhető mezőgazdasági terület szempontjából. A hazai zöldség drágább, mint a külföldről behozott, ezért a lakosság zöme inkább az importált zöldséget válassza.
A zöldségtermelők arra panaszkodnak, hogy egyre kevesebb ember jár a piacra zöldséget vásárolni. A kistermelők nem tudnak versenyezni a nagy tételben árusító bevásárlóközpontokkal, ahol olcsó importzöldséget árulnak.
Vlad Gheorghe gazdasági szakértő azt mondja, a kistermelőket az menthetné meg, ha szövetkeznének, akkor együtt nagy tételben változatos árut tudnának a vásárlóknak kínálni, úgy könnyebb lenne a vásárlókat visszavonzani a piacokra. A gazdák szerint a nyugati országokéhoz hasonló állami támogatásokra lenne szükségük, hogy ne menjenek tönkre, és versenyezni tudjanak az importzöldségek árával. Duna Tv

Korodi Attila váltja Frunda Györgyöt

Azt hittük, hogy ellenzékbe ragadva a szövetségiek nem folytatják az asztalalatti kiegyezéseket, de amint látható cikkben szereplő urat nem váltották le - mint a Vida urat - hanem felfelé buktatják és jó messzire "elküldik" vagy ez az ára annak, hogy a "megagáter" rövid idő alatt "learassa" a székely erdőket? (EP)
2013. április 22. Írta: Központ 
Korodi Attila váltja Frunda Györgyöt az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésében - jelentette be egy Facebook-bejegyzés keretében a képviselő. 
„Frunda György két évtizedes, nagyon komoly hozzáállással, odaadással, szolgálatkészséggel végzett, sok erdélyi magyar számára eredményeket hozó tevékenységét kell folytatnom itt Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, valamint a Közgyűlés Politikai és Demokrácia szakbizottságában. Az Európai Néppárt Közgyűlési frakciójában dolgozom" - írja a képviselő, aki a román parlamenti mandátumom következtében, az RMDSZ javaslatára került a testületbe. 
Frunda György a tavaly decemberi parlamenti választásokkor nem került be a román parlamentbe, amelynek 1990 óta megszakítás nélkül tagja volt. Az Európai Tanács Közgyűlése román küldöttségének 1992 óta tagja. Forrás: transindex.ro

Mitsubishi Outlander: hét meg négy

2013. ÁPRILIS 21., szerző: Vékey Zoltán
Az új Outlander a környezettudatosság, a biztonság és a kényelem hármas jelszavával igyekszik növelni részesedését az SUV-piacon. Mégsem ezekben kiemelkedő elsősorban.
Egész európai lett a műszerfal
A Mitsubishi autós üzletága az elmúlt időszakban ritkán hallatott magáról. Belealudtak kicsit az Evo sorozat sikerébe, és mostanra nincsenek a legfényesebb helyzetben a nagyon kihegyezett európai autópiac csataterén. Pedig náluk is zajlik az élet, de csendben. Olyannyira, hogy napi minimum 1 óra autós sajtófogyasztás után is meglepetten láttam a szalonban, hogy már kapható az új modelljük a kisautó kategóriában, a Space Star. Erről majd legközelebb. Most a másik újdonságukról, a frissj Outlanderről lesz szó. A Mitsubishi nagyobbik városi terepjárója eddig belesimult a palettába, a vadászgépesre vágott lámpákkal és a hatalmas hűtőráccsal egyértelmű nagytestvére volt az ASX-nek. Az új Outlandernél viszont mindent kukáztak és teljesen új, jóval barátságosabb, joviálisabb formát rajzoltak a padlólemez köré. 
Szokni kell a formát, talán hátulról néz ki a legjobban az egybeöntött hátsó lámpákkal, amelyek nekem egyből az első Galantokat idézték.
A belső a világos kárpittal és a nagy tetőablakkal egészen szívet melengető és valahogy jó helyet fogalni az Outlanderben. Hely van mindenhol, minden irányban. Ráadásul a jó nagy csomagtartóban alapáron van még két szükségülés, de két gyereknek tökéletes. Az ergonómia viszont nem az és vannak más bosszantó dolgok is. A tolatókamera képe például lenyűgöző, de radar már nincs. Ha lehetne választani, én inkább a mezei csipogást kérném, azzal jóval kényelmesebb a parkolás. A fedélzeti számítógép sem vezérelhető a kormányról és a könyöktámasz sem ér semmit, mert nem állítható, így az emberiség 1 százaléka tudja csak pihentetni rajta a karját. Szintén érthetetlen, hogy egy ilyen gazdagon felszerelt, sokmilliós autóban a négy ablakemelő közül miért a vezetőét sikerült automatára programozni. Nekem nem fáj, hogy 6 másodpercig kell nyomni a gombot, de ezen a szinten ezt már nem lenne szabad megengedni.
Vannak viszont nagyszerű dolgok is, ezek pedig bőven ellensúlyozzák az Outlander árnyoldalait. A központi nagy képernyő és a műszerek közötti kisebb színes LCD is gyönyörű, tűéles képpel operál, egy Audiban is simán elmenne. Már a középső felszereltségi szinttől jár a RockfordFosgate hifi gyári mélyládával a csomagtartóban, ami bombasztikusan szól. Millióféleképpen állítható, nagyon profi darab, ilyen minőségű gyári hifivel még nem is találkoztam még talán.
Szintén pozitív az új motor, ami a Mitsubishi saját fejlesztése. Kicsit több, mint 2200 köbcentis és 150 lóerős, s ez hiába nem tűnik észveszejtően soknak, az Outlandert nagyon magabiztosan és dinamikusan mozgatja. Érzésre simán rámondanám, hogy 180-200 ló lehet, ez pedig nagyon nagy szó a mai környezetvédelmi előírások tükrében. Ráadásul a Mitsubishi ezzel az Eco vonallal akarja az Outlandert pozíconálni, és tényleg takarékosra sikerült. Városban beéri 8 literrel, az aszfaltdzsungelből kiszabadulva pedig simán hozható a hatliteres étvágy. Van ECO mód, ilyenkor visszavesz a gázpedál-érzékenységből, és start-stop automatika is segít a kevesebb károsanyag-kibocsátásban.
Meglepő lehet (bár a Mitsubishit ismerve nem kellene, hogy az legyen), hogy az Outlander mennyire remekül megy terepen. A járt útról letérve eszébe sem jut az embernek, hogy ez egy alapvetően városba tervezett autó lenne. A négykerékhajtás lehet fix vagy automata, esetleg a bűvös ECO, ilyenkor csak nagyon szükséges esetekben kapcsol be a rendszer. Siratófalra nem vittük, de a durva földúton és nagy gödrökön brilliánsan elboldogult. Ráadásul közben nem is ráz, a futóművet puhára hangolták, jól kisimítja Budapest mind a 42 ezer kátyúját (konkrét, aktuális adat!).
Outlander-szerelem nem létezik első látásra. Hosszú ismerkedés utáni folyamat eredmény lehet legfeljebb a vonzalom. Szerethetően bájos és családias a doboz, de szépnek nem merném nevezni. A Mitsubishi ütőkártyája egyértelműen a hét ülés és a szuper négykerékhajtás. Hét meg négy az tizenegy, ennyibe került a tesztelt verzió, de alapáron már 9 körül vihető. Nem rossz az Outlander, csak az a baja, hogy a konkurencia is nagyon ott van. A CX-5, az új Santa Fe, az új CR-V és a most debütáló új RAV-4 mind-mind nagyon jó autók és ugyanennyiért, de akár még kevesebbért kaphatóak. Tehát ha Ön hetedmagával autózik sokat járhatatlan utakon, vízmosásokban, netán a Kékestetőn lakik, akkor az új Outlander az Ön autója.

Az ember, aki beintett a parkolótársaságoknak


2013. április 20. Lampé Ágnes 
Gergely István évek óta nem hajlandó fizetni a parkolásért, mert szerinte a rendszer törvényellenesen működik, és kizárólag a pénzbehajtásról szól. Parkolótársaságok és önkormányzatok perlik folyamatosan – ő pedig nyer, folyamatosan. Itt a nemfizetés receptje.

Fotó: Riskó Gáspár- Kikészítettem mindent – mutat Gergely úr az ebédlőasztalán emelkedő iratkötegekre.
Megrögzött parkolási díjnemfizető, ennek mutatja dokumentumait.

– Úgy tíz éve igazságtalanul megbüntettek, akkor eldöntöttem, nem fizetek többé. Nem magával a parkolási díjjal van bajom, hanem a mértékével, ráadásul egy sima büntetés az átlagjövedelem tíz százalékára is rúghat. Teljesen abszurd – szól az ars poetica.
A civilben amúgy szoftverfejlesztéssel foglalkozó informatikus nagyjából harminc perben bizonyította: a parkolótársaságok és önkormányzatok a saját maguk által hozott rendeletek és nem mellesleg a törvények ellenében járnak el. Miközben dőlnek hozzájuk a Mikulás-csomagokból származó hatezrek, a felszólítós csekkek nyomán érkező tízezrek, a végrehajtók által beszedett százezrek: összességében a milliárdok. Minderre gigaapparátus épült: magán-parkolótársaságok, önkormányzati főosztályok, ügyvédi irodák, végrehajtói hálózatok. Szipolyok. 
Gergely úr az az ember, akin mostanáig mind elvéreztek. Ugyanis minden perét megnyerte, jogerősen nem fizet.
Legelső perét azzal nyerte, hogy sima „postakönyves” levélben kapta a büntetésről szóló híradást, miközben az önkormányzati törvény szerint ajánlottban kellett volna értesíteni őt.
Aztán alaposan beleásta magát a vonatkozó passzusokba, s kiderült, számos fogást kínál a jogszabályok és a gyakorlat között feszülő különbség. Csak párat említ, mondja, mert ha mindet végigvennénk, napestig itt ülnénk.
– A fővárosi önkormányzat vonatkozó rendeletében szerepel „A parkolás üzemeltetési rendszer feltételei” című fejezet, mely bemutatja, hogy néznek ki az előírás szerinti KRESZ-táblák. Igen ám, de a főváros területén alig találni ilyet. Mások mellett hibásak a parkolási övezeteket jelző táblák. Ami komoly baj, hiszen a törvény kimondja: egy táblát nemcsak a rajta szereplő piktogram azonosít, hanem az alakja, a mérete, a színe, az elhelyezése is. Ha valaki a garázskapujára megállni tilos táblára emlékeztető színeket és alakzatokat pingál, attól az még nem jelenti azt, hogy megállni tilos. A városban is ez megy: kitesznek egy P betűvel ékesített táblát, alá pedig egy másik, valamivel kisebb táblát a „fizető övezet” felirattal és jó sok szöveggel. Miközben a rendelet szerint a kiegészítő tábla csak kivételes helyzetben érheti el az eredeti tábla szélességét.
Erre hivatkozva is nyerhető per.
Szusszanunk, de már itt is az újabb példa.
Gergely úr hosszan idézi a mérésügyi törvényt, mely szerint Magyarországon minden szolgáltatás ellenértéke kizárólag hiteles vagy „használati etalonnal ellenőrzött” mérőeszközzel határozható meg. Ezért kell rendszeresen hitelesíteni a vízórát, a villanyórát, a gázórát.
– A parkolásban szintén mérnek, méghozzá időt, három eszközzel. A parkolóórával, amelyből kapom a cetlit arról, mikor érkeztem és meddig maradhatok. Aztán a parkolóőr is ezt teszi a kezében lévő kis számítógéppel, amivel a bírságoló papírt is nyomtatja. A végén fotót készít az autómról, olyan fényképezőgéppel, ami jelzi az elvileg pontos időt. De nemhogy egyik sem hitelesített, sőt, a számítógépen és a fényképezőgépen maga az őr is átállíthatja az időt.
Gergely úr pedig csak sorol, sorol, sorol.
– Az önkormányzati rendelet előírja, hogy a parkolótársaságoknak olyan informatikai rendszert kell működtetniük, amelybe ellenőrizhető módon, utólag is lekövethetően kerülnek be az adatok. Nekem viszont több olyan ítéletem született, ahol a felperes a bíróság előtt képtelen volt hitelesen igazolni, miként kerültek hozzá az adataim.
És a kedvencünk.
– Az önkormányzati törvény előírja, hol alakítható ki fizető parkoló övezet. Elvileg nem a pénzlenyúlás a cél, hanem a forgalomszabályzás. Ezért csak ott lehet működtetni, „amely területen a rendelkezésre álló parkolóhely az időszakok túlnyomó többségében a parkolási igényektől jelentősen elmarad”. Az önkormányzatnak előzetesen hatástanulmányt kell készítenie. Ezzel szemben például a második kerületi Alsó Törökvész út tetejéig fizető övezetet alakítottak ki, miközben alig látni parkoló autót. Azzal tehát, hogy hamis indokkal terjesztették ki a Margit körúti övezetet, törvényellenesen cselekedtek. Így aki ott vagy ehhez hasonló módon kialakított övezetben parkol, nyugodtan ingyen is leteheti az autóját. 
Gergely úrnak tíz év alatt „mindössze” harminc pere volt. Miért ilyen kevés?
– Nem mindegyik parkolási vétség után jön felszólítás. Máskor az önkormányzat állt le egy üggyel, megint máskor a fizetési meghagyás nem alakult perré, több esetben a bíróság nem indította meg az eljárást. Az egész ad hoc módon működik, nincs logika abban, hogy egy kifizetetlen parkolás milyen következménnyel jár. Pedig a jogszabályokat leginkább az államnak kellene betartania.

Fotó: Riskó Gáspár

2013. április 21., vasárnap

Mi (nem) lesz az ősi jussal Erdélyben?


2013. április 21. Szerkesztette: PolgárPortál
Victor Ponta szerint a román államnak több mint 16 milliárd euró kárpótlást kellene fizetnie a korábban elkobzott ingatlanok után Mielőtt még bárki, volt tulajdonos örököse vagy az örökösök örökösei örvendezni kezdenének, hogy avisszaszolgáltatások témaköre újra napirendre került és hálálkodni kezdenének az Európai Uniónak, mert kikényszerített egygyorstalpalású törvényt a Ponta-kormányból – akár el is kezdhetnének barátkozni a „nem-lesz-ebből-sem-semmi” gondolatával.
Dicséretes körítés a magántulajdon szentségéről, a bocsánatkérés a kommunizmusban elszenvedtetett megrablásainkért, de valahogy elmaradt az újsütetű demokratikus kormányok, törvényalkotók és azon minduntalan kiskapukat biztosítók, legalább szóbeli „megkövezése”. Mintha a korrupció nem is lenne az, ami, hanem egy mindenki által elfogadható létforma, bocsánatos bűn, amit egy fél rózsafüzérrel meg három hagymakupolás térhódítással le lehet rendezni Isten és ember előtt. A dörgedelmes – máskor ilyen csintalanságot nem szabad elkövetni – ejnye-bejnye után jöhet egy új törvény…
Csak ne lenne benne ennyi jogi és jogászok zsebeit tömködő buktató!
Bizonyára nem újdonság – az itt élőknek semmiképp –, hogy a jogi csűr-csavar Romániában a tét 20%-a.Nem kell előre fizetni, nincs tarifa. Csak százalék van, amiért egy-két hivatalos papiros ellenében évekig lehet tologatni még a bírósági végzések életbelépését is. Egyszerű matematika: 20% innen, másik 20% onnan s még némi adomány titok alatt a közhivatalnoknak – s máris azt hiszi a visszaigénylő, hogy sínen van, miközben kerékkötői jól megszedik magukat.
Most 2013-at írunk és bárhogy osszuk-szorozzuk az új törvénybe foglaltakat, csak 2024-ben lehetne előreirányozottan vége. Majdnem egy generációnyi idő – várakozás törvényesítve, no meg a velejáró kiszolgáltatottság.
Addig legalább kussol az erdélyi magyar, mert jövőjéhez bevételt remél – ősi jusson. Addig legalább nem háborog az aranybányák megnyitása miatt, inkább pár száz euróért áruba bocsátja, még halottait is – a mindennapi betevőért. Addig úgyis eladja aprópénzért mozdítható ingóságát, nélkülözhető (?) ingatlanát, mert az élet mindennap követel, s ha nincs munkahely, de van bankkölcsön, ha nincs élhető nyugdíj, de van közüzemi számla… a többi már adja magát.
… És ebben az időintervallumban még benne van egy-két magyarországi parlamenti választás is, melynek vélt-valós eredményeitől igencsak ódzkodnak honrablóink ideát. Ezért is kétszínű és abszurd ez a férc-törvény. Tulajdont, jogot úgysem ad sem most, sem majd, de elkeni a valóságot. Brüsszel messze van s a hiénák még egy jó vacsora reményében (talán) megkergetik az oroszlánt. Ha mégsem, akkor csak egy jót vihognak majd a rovásunkon.
Vagyis: restitutio in integrum helyett restitutio ad absurdum.
Beksy Ida Julianna. Zilah

Nem aprózta el a Bosch Kolozsváron: felvágott

Amikor jó pár hónapja a Keizer Róbert megyei MPP elnöke bejelentette nekünk, hogy a Nokia helyébe jön majd a Bosch, sokan kételkedve néztek rá, pedig Ő egy kis küldöttséggel volt a német partnereknél és a magyar és a román nagykövetségeken. Ahol lobbizott a nemeszsuki valamint a kézdivásárhelyi ipari telepek feltöltéséért. Már ott és akkor keringtek a hírek, hogy a Bosch komolyan gondolkozik a Kolozs megyébe való betelepedésre. A polgáriak elnöke több alkalommal is komoly partneri kapcsolatokra törekedett és nem a maga számára! A polgáriak számára az új munkahelyek teremtése nemcsak szlogen, s ezt nem is olyan rég a kapusi svájci befektetés is mutatja, de lássuk a cikket: (Erdélyi Polgár)
2013.04.19 O. M.
A Bosch lépett a nemeszsuki ipari parkból Ázsiába költözött Nokia helyére. Tőle örökélné a munkások zömét is.
Ma este hét óráig lehetett jelentkezni arra a körülbelül száz meghirdetett állásra, melyet a német Bosch a Kolozs megyei Nemeszsukon létrejövő autóalkatrész-gyárában kínál. Az állásbörzét a Egyetemiek Házában szervezték meg, de nem akárhogy.
Az állásokat elsősorban a kirúgott Nokia-alkalmazottaknak hirdették meg a megyei Megyei Munkaerő-Ügynökséggel karöltve. A munkásokat a megye minden szegletéből ingyen autóbuszoztatták Kolozsvárra.
A börzén külön termet biztosítottak a személyes adatokat kérő ív kitöltésére, egy másik teremben románul, magyarul és angolul is beszélő szakemberek mutatták be egyéni kérésre az épülő gyár gyártó-, fejlesztő- és egyéb részlegeit. Miközben legalább tízen – elsősorban hölgyek – arról gondoskodtak, hogy a meghirdetett állásokkal kapcsolatban mindenkinek információkhoz jusson.
Egy másik teremben fél órás előadásokkal tágították a fejeket. Szó esett a gyár logisztikai, gyártási, menedzsmenti és fejlesztési elképzeléseiről, hogy a potenciális munkásoknak legyen fogalmuk arról, hol akarnak dolgozni.
Munkásokat keresnek a gyártáshoz, a minőségellenőrzéshez, a logisztika terén, a pénzügyi és adminisztratív, a kutatási és fejlesztési osztályra. Az alkalmazottak toborzását már tavaly októberben elkezdték, a speciális képzésre szoruló munkatársakat továbbképzésekre küldték külföldre.
Év végéig 325 alkalmazottal indítanák el a gyártást. A gyárat, melynek fő részlegét már nyáron be szeretnék fejezni, az évek során tovább bővítenék, akárcsak az alkalmazottak számát.
Ami a fizetéseket illeti, a humán erőforrásért felelős igazgató, Cristina Corello természetesen kitérő választ adott arra a kérdésre, mekkora lesz a legalacsonyabb bér, és ezt kik kapják, mindössze annyit tudtunk meg, hogy a Bosch alkalmazkodik az adott ország piaci trendjeihez.
A találkozást az igazgatónővel is profin oldották meg. Az állásbörze helyszínére lépve az első kitűzős fiatalemberrel közöltük, magyarul szeretnénk információkhoz jutni az eseményről és az álláslehetőségekről. Pillanatok alatt telefonált, majd a PR-osztályra küldött egy hölgy kíséretében, aki magyarul is beszélt.
A PR-osztályon azonnal kezünkbe nyomtak egy mappát, melyben nyomtatott és digitális formában is ott sorakoztak az információk. A humán erőforrásért felelős igazgató két tolmácsot is rendelt, választhattunk egy bajszos, kissé köpcös férfi és egy hölgy között. A férfi tűnt szimpatikusabbnak, aki nem túl profin, de tolmácsolta a kérdéseinket és a mondanivalót.
Cristina Corello a beszélgetést a végén akcentussal bár, de magyarul köszönte meg. Amitől viszont még jobban leesett az állam, hogy a PR osztályt elhagyva a kezembe nyomtak egy ajándékszatyrot, melyben díszkötésben ott lapult egy angol könyv a 125 éves Bosch gyár történetéről, a külföldi gyárakat tíz nyelven (pl. angolul, németül, olaszul, arabul, kínaiul) bemutató kiadvány, egy párnázott fedelű határidőnapló és egy eredeti Parker golyóstoll.
Kolozsváron fejlesztenének
Tellett rá a Boschnak: a globális gazdasági válság ellenére 2012-ben 1,9 százalékkal növelte az eladásokat elérve az évi 52,5 milliárd eurós üzleti forgalmat. Profitja 2,8 milliárd euró volt tavaly. Ebben az évben világszerte 309 900 alkalmazottat foglalkoztatott.
A nemeszsuki gyárba kezdetben körülbelül 77 millió eurót fektetnek be, az egységet 38 ezer négyzetméteresre tervezik.
A Bosch három hazai városban, Bukarestben, Temesváron és Balázsfalván van jelen, összesen 1400 alkalmazottat foglalkoztat. Bukarestben elektronikai felszereléseket gyárt, Balázsfalván autóalkatrészek gyártásával terjeszkedik, Temesváron pedig kommunikációs központot működtet.
A nemeszsuki gyár a kolozsvári egyetemekkel együttműködve dolgozna fejlesztéseken. Napelemes invertorokat, gépkocsivezetőket segítő videórendszereket akarnak itt fejleszteni, valamint bemutatóautókat gyártani.

Kongresszül a Néppárt

2013.04.20 Sz. T.
Pártkongresszust, erdélyi magyar nevén országos küldöttgyűlést tart az Erdélyi Magyar Néppárt. Katalán és korzikai VIP-eket fogad, magyar pártokat lát vendégül a Jobbiktól az LMP-ig, elnökséget választ, és alapszabályzatot, illetve működési szabályzatot módosít.
Kicsi a terem? Zavarunk? Vagy miért különítik el a sajtót, még a fotósokat is az EMNP küldötteitől? Ezt találgattuk az autóban, útban a kongresszus helyszíne, a kolozsvári Napoca szálló felé. A kvázi-karanténról előzőleg emailben értesítettek a szervezők, no de majd helyben meglátjuk, zártuk le a filózást Ufóval.

Fotók: Egyed Ufó Zoltán

Metallicára dübörögtünk be a szálló parkolójába, vetettünk egy pillantást a főbejáratra, ahol a sajtónak nem szabad bemenni, és az oldalsó bejárathoz mentünk. Kint is, bent is biztonsági őr fogadott, a regisztrációs lányok pedig karszalagot ragasztottak ránk.
Buli lesz!– néztünk össze, de fent még üres volt a konferencia- és a sajtós terem. A sajtos terem is: senki se volt még a szendvics soron, érintetlenek az ásványvizes palackok. Még egy óra a kezdésig, nincs ülő ember az ülésteremben.
Kiderült a protokoll is: a vipolitikusokat elől csak az első három szám alatt... bocs, az első öt percben szabad fotózni, utána már csak a fal mellől és a terem közepéről.
Pár ember lézeng az előtérben, ahol Gergely Balázs üdvözölt, az EMNP közép-erdélyi régióelnöke, országos alelnöke. A meglepetést viszont nem ő, hanem a mappa árulta el. No nem azt, hogy Toró T. Tibornak riválisa került volna a délutáni elnökválasztásra, hanem hogy Gergely Balázs már nem szeretne pártalelnök lenni.
Nem tudom, hogy örüljek-e neki vagy bánkódjak: szimpatikus ember, apuka és politikus, mert azon kevesek közé tartozik, akik meghallgatják az ellenvéleményeket, politikai ellenfeleiket, mert nem ellenségeiknek tartják őket.
Szivárognak a közben küldöttek, a képernyőn lelkesítő zene festi alá az archív felvételeket a másféléves párt vezetőiről. Vicces bundák, tíz évvel ezelőtti frizurák tűnnek fel, de az arcok feszültek mindegyik képen: Tőkésé, Toróé, Szilágyi Zsolté. Orbán is ünnepélyesen hordja a fejét az egyik snitten.
Közben benépesült az ülésterem, a képernyőn Gergely Balázs köszöntőbeszédét látjuk, de nem halljuk, nem megy a hangosítás a sajtóteremben. Kénytelenek leszünk besurranni a küldöttekhez.
Sikerült. Elődeink álmát kell megvalósítanunk – lelkesít ott Gergely, és 10 másodperc alatt megszavaztatja Szilágyi Zsolt alelnököt és Sándor Krisztinát, az EMNT ügyvezető elnökét ülésvezetőnek.
Jesszusom, a román hatalom szövetkezik megint az erdélyi magyar pártelittel, Magyarország ellen a nemzetköziek keltik a hangulatot, közvetetten sújt minket a magyarellenesség, keltik a feszkót meg a diverziót – csattog a pulpitusról Tőkés László, a párt védnöke. Aki erről a pulpitusról is egy olyan portál, a maszol.ro ellen hadakozik, amit naponta két-háromezer ember látogat. Megkapja a magáét a Transindex is, mert eddig nem bevallott magyar közpénzzel kapta rajta az EMNT és EMNP szervezeteit.
Tőkés kicsit irigyli a homoszexuálisokat is, mert őket és a muszlimokat megvédi az EP egyik határozata, amit nemrég fogadtak el, de amelybe sehogyse sikerült belepasszírozni a hagyományos kisebbségek védelmét. Szerinte az EB, legalábbis Viviane Reding biztos kettős mércével méri Magyarországot, és az is fáj neki, hogy volt egyházkerületének vezetése "lepaktált" a helyi RMDSZ-es politikusokkal, akik ezúttal is megkapták eposzi és tőkési jelzőiket.
Az EP-képviselő szerint Magyarország és a magyarság a mi védelmünkre szorul, védjük hát meg. Ja, és restitúciót és autonómiát, sőt föderális Romániát!

A Kukker oszlopos tagja talapzaton és soha nem látott, díszes dekorban | Fotó: Szabó Tünde, aki nem biztos, hogy megússza ezt a képet

Nándika a kongresszuson!

Mi több, Németh Zsolt dicsérő szájában, aki az erdélyi magyar kihívások között említette például a trikolóros pántlika ügyét. Na, ezt is megértük. Nándi pántlikás reality-bohózatát a Fidesz vezetése is kreatívnak találta, Németh szerint a videó azt jelzi, nincs már akkora feszültség románok és magyarok között. Úgyhogy nyugodtan éljünk és működjünk együtt.
(A sajtóteremben jól és kényelmesen együttműködtünk, visszajött a hang, folyt az áram, nem szakadt meg a net, és értékeltük, hogy mindenkinek jutott szék és asztal. Kongresszus-szervezésben egyre jobbak az erdélyi magyar politikai alakulatok, az órák teltével a sajtósok is egyre lazábbak és szolidárisabbak.)
A kihívásokat néven kell nevezni, mert néma kisebbségnek az anyaországa sem érti a szavát – szólított fel minket a magyar külügyi államtitkár, ezért milyen szép, tette hozzá, hogy a Néppárt következetes a vásárhelyi orvosi egyetem magyar karának kiharcolásában.

Tőkés bírált, Toró beszámolt, Németh intett

Viszont összefogás és szolidaritás! – int Németh Zsolt –, például a közigazgatási régiók, a restitúció és az autonómia ügyében. Vagyis a fontos, stratégiai célokról az erdélyi magyar politikai vezetők – függetlenül attól, hogy melyik szervezethez tartoznak – mondják ugyanazt. Az egy hangnemben szólás értékét az sem rontja le, ha egy-egy vezető kiszól ebből – enyhített az intésen az államtitkár.
A Transindexet ő is szájára vette, az EMNP pártfinanszírozásáról szóló cikknek az időzítését (épp a kongresszus elé) rótta fel. Később a kárpátaljai Brenzovics László inszinuációnak nevezte a tényfeltáró cikket, és Toró T. Tibor pártelnök se bírta ki, hogy ne említse.
Na de akkor most már legyen elég a sajtó minősítéséből. Kikérem magamnak az összes kollégám nevében, hogy politikusok velük nem is foglalkozó cikkeket, videókat minősítsenek – érvelés nélkül. A dicsérettel korrumpálnak, a támadással ellenségeskedést szülnek. 
A cikk, videó jelenségekkel, a politikusok cikkekel foglalkoznak. Ha a sokszor hangoztatott célokkal, projektekkel (Autonómia a megoldás! – mondja a kongresszus szlogenje) foglalkoznának fair és átlátható módon, nem lenne szükség se tényfeltárásra, se politikusokkal, az ő sunyításaikkal foglalkozó cikkekre. Dolgozzanak, és hagyjanak dolgozni.
Nem akarok bezzegelni, de a katalán meghívott, Marc Garafot a közös tapasztalatokról, jogvédelemről és jogbővítésről szólt úgy, hogy nem mutogatott ujjal senkire. Hogy számukra is fontos az autonómia, mi pedig megérdemeljük, de nem valakik ellen. A demokratikus elvek nem szólnak senki ellen, az önrendelkezéssel nem támadják a spanyolokat – hangsúlyozta a Katalán Demokratikus Konvergencia párt képviselője.
A berlini fal fizikailag már ledőlt, de sokunk fejében még áll a fal, gátak és sorompók, miközben európaiakként nagyon sok a közös bennünk, és ezt kell szem előtt tartanunk – mondta Garafot. Például mindannyian szeretjük a békét, a kultúrák sokszínűségét, ami a legnagyobb közös javunk, ez különbözteti meg az európaiakat a világ többi részétől – érvelt a katalán politikus. 
De vannak még emberek keleten és nyugaton is, akik attól félnek, hogy más kultúrát fegyverként használnak majd ellenük, és ezt a félelmet kell felszámolnunk – figyelmeztetett Garafot, aki beszéde végén kicsit Barcázott mindenki vidulására és megkönnyebbülésére.
A jelentésekből semmi újat nem tudtunk meg, igazándiból se Toró T. Tibor pártelnök, se a három régióelnök nem értékelt, csak beszámolt: 14 megyében 179 helyi Néppárt-szervezet jött létre, és a párt túl van két kampányon (tavaly nyáron önkormányzati, télen parlamenti képviselőket választottunk). Hogy ez jót tett a pártnak mint szervezetnek vagy sem, siker vagy kudarc, sok-e vagy kevés a több mint kétszáz helyi tisztség megszerzése, erről nem szólt saját magának a Néppárt, legalábbis nyilvánosan nem.
Papp Előd és Gergely Balázs viszont megköszönte a pártmunkások hozzátartozóinak, hogy hagyták és hagyják elmenni családtagjukat gyűlésekre, pártszervezeteket építeni és az autonómiáért küzdeni. Gergely rövid beszédében nagyjából el is köszönt a pártalelnöki tisztségtől azzal az örömhírrel, hogy feleségével második gyermeküket várják, és marad a kolozsvári EMNP-szervezet élén.
A kongresszus egyhangúlag megszavazta a beszámolókat, és végre lehetett
20 perces kávészünetre menni.
Megtelt az előtér, ötméteresre duzzadt a dupla szendvics-sor, ásványvíz oldja az ünnepélyességet, műanyag poharak mellett épül a párt belső kohéziója. Közben Tőkés László sajtóértekezik, románul is elmondja, hogy az autonómia senkinek sem árt, és hogy az RMDSZ(-elnök) tulajdonában lévő portálok mennyire genyák. Lásd mint fent. Soha gyengébb reklámban ne legyen részük.
És ha unatkoznánk, akkor rázhatunk egyet az Erdélyi dal című kampányszámra, ami a szünetben szinte koncerthangerősséggel zúg a tévéből. Tudtuk, hogy előbb-utóbb buli lesz.
Szünetben megjött Szili Katalin, az MSZP volt politikusa, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás bizottságának autonómia-albizottságának elnöke. Miután funkcióstul bemutatkozott, szólt, hogy nem ez a fontos. Hanem hogy támogatja az autonómiatörekvésünket, és hogy nem tartja meg 40 percesre tervezett beszédét, de szorít nekünk, mert empátiakészségéről is szeretne biztosítani. Köszi!
Rétvári Bence hátrakötött kezű kisgyerekhez hasonlított minket, akit leszidnak, ha nem teszi a szája elé a kezét, ha tüsszent, és hogy nem képes megkenni magának a lekváros kenyeret. A KDNP alelnöke is szurkol nekünk, hogy kioldják a kezünket, és önellátóvá váljunk.

Galléron ragadják a pártelnököt, és rendbeszedik

Schiffer András az LMP elnökeként egyenlő távolságot akar tartani az erdélyi politikai szervezetektől, ökopártként támogatja a természeti és a kulturális sokféleséget, ennek garanciájaként pedig Székelyföld autonómiáját. Ahogy nem eladó a víz, az erdő, ugyanúgy nem eladó a hit, a meggyőződés, a becsület, a kulturális sokféleség és identitás – mondta. 
Sőt: le a fizikai és kulturális megmaradásunk elleni technikákkal, le a ciánnal és a kárpátaljai káros mezőgazdasági gyakorlatokkal – adott ötleteket, érvelési módozatokat, racionális gondolatmeneteket, olyan eszközöket, amelyekkel saját ügyünket itthon és külföldön előrébb tudjuk moccantani. 
Néhol elvont, de számunkra követhető érvelése langyos tapsot kapott, míg Szávay István beszédébe beletapsoltak a küldöttek, a végén pedig vastapssal üdvözölték a jobbikos politikus mosakodását, miszerint a Jobbik nem náci párt, és hogy megalakította nagyváradi tagszervezetét (amit Tőkés László egyébként elítél, mint sajtófülesből megtudtuk). 
Közös félelmeinkre és görcseinkre játszott rá, miszerint erősödik a magyarellenesség, meg visszajönnek a komcsik, miközben nem ígért semmi konkrétat, csak hogy a Jobbik mindig mellettünk áll majd. Hát köszi, nem kérünk a félelmekből és a görcsökből.
Magával is ismerkedik most a Néppárt, Benedek Erika bemutatta a küldötteknek az EMNP önkormányzati tanácsának és országos választmányának új tagjait. Ő egyébként szintén új arc, az újonnan alakult Országos Önkormányzati Tanács elnöke, és mint ilyen most már a párt elnökségének tagja. Még látni fogjuk.
Jó szakemberekké kell válniuk a közeljövőben, ezzel egyidőben vissza kell szerezniük a politikába és politikusokba vetett bizalmat – jelezte az EMNP helyi politikusainak nagyon sürgős feladait Benedek.

Toró T. Tibor behatóbban ismerkedik az elnökség új tagjaival

Az etikai, majd a számvizsgáló bizottság nem sokban járult hozzá, hogy a Néppárt megismerje önmagát. Lesznek megyei etikai bizottságok, az anyagiak megszerzése és elköltése pedig tiszta, pontos és törvényes, veregette saját vállát a számvizsgáló bizottság anélkül, hogy egy fia számot kiejtett volna a száján. Mindegy, jelentését megszavazták, természetesen egyhangúlag.
Legőszintébben egy-egy helyi küldött fogalmazott. Nemcsak az lepett meg, hogy hirtelen a pódiumon láttam volt iskolaigazgatómat, Nagy Zoltán nagyváradi matematikatanárt, hanem az is, hogy onnan hangzott el, hogy a párt helyi munkásai, aktivistái, képviselői szálljanak kicsit magukba, gyakoroljanak önkritikát, és utána döntsék el, hogy milyen célokért és milyen szervezetben szeretnének tevékenykedni. Kár, hogy nem értettem, mire utalt, a konkrétumok segítették volna a szembenézést magunkkal.
Majd olyan gyorsan ismertették az alapszabályzat és a működési szabályzat módosítását, hogy a megszavazásával együtt sem volt időnk elolvasni, csak azt, hogy már más a címe a párt székhelyének. Otthon majd átnyálazzuk, reméljük, legalább a küldöttek elolvasták.
Toró tíz pontja
Egyetlen elnökjelöltként tartott programbeszédet Toró T. Tibor. Fontos neki, hogy legyen egy biztos pont, ember, csoport vagy szervezet minden olyan településen, ahol legalább tíz százaléknyi magyar él. Fegyelem, figyelem, nyilvánosság és kreativitás - ezekkel az eszközökkel szeretne ellenzékeskedni a Néppárt. Plusz tudás, képzés, nyitottság, ugyanis le kell küzdeniük a kompetencia-deficitet - hirdette a pártelnök.
Szakpolitikákat kell kidolgozni, illetve gyakorlatba ültetni, ezekből már adott a Mikó Imre gazdaságfejlesztési stratégia, ehhez partnerségeket kell építeni a gazdasági élet szereplőivel - hangsúlyozta. Dolgoznak a szociális programon, ehhez civil és egyházi partnereket keresnek. 
Prioritás a visszaszolgáltatás és kárpótlás, a választási törvény valószínű módosítása, a regionalizáció, még pár dolog, amit a fáradtság miatt nem jegyeztem meg, illetve az, hogy Tőkés ismét EP-képviselő lehessen 2014-ben annak ellenére, hogy az RMDSZ már nagyon nem akarja. 
(De ahhoz nem vagyok elég fáradt, hogy értetlenkedjek egy picit: miért róják fel az RMDSZ-nek, hogy nem kér Tőkésből, ha Tőkés lépten-nyomon szidja az RMDSZ-t?) Tőkés sem nagyon tudja még, hogy akarja-e, újságírói kérdésre azt mondta, most már pihenne, kívánja a nyugdíjat, és legszívesebben csak két évre vállalna új EP-mandátumot, de alapvetően még nem döntötte el, hogy 2014-ben indul-e.
Toró prioritása az is, hogy minden Kárpát-medencei magyar ember magyar állampolgárságot szerezzen. Sőt részt is vegyen a magyarországi választásokon, az EMNP buzdítani fog a részvételre. Vagyis ne lepődjünk meg jövőre a magyarországi kampánykor. Külpolitikaként a Néppárt támogatja az európai polgári kezdeményezéseket, főleg azt, amelyiket Szilágyi Zsolt nyújtott be az EP-ben az őshonos kisebbségek autonómiájáról.
Erdélyi magyar-magyar viszonyban meg akarja szüntetni a "bukaresti kijárásos politika" híveinek képviseleti monopóliumát, rendet teremteni az autonomista táborban, bizalmat teremteni a politikusokkal szemben. Ha csak ez utóbbi sikerül neki, már megérte beszállnia a pártpolitikába. Még ha most nem is tudjuk megszámolni, kijön-e a tíz pontja.
Mert csak tíz ellenszavazat jött ki, ahogy a szavazásos kávészünet után kiderült: 392-en szavaztak, nyolcan érvénytelenül. Torót 374 küldött támogatta a következő két évre, tízen nem.
Az újraválasztott elnök gyorsan beajánlotta az eddigi alelnököket (mínusz Gergely Balázs), plusz a két új tagot az új, hétfős elnökségbe, majd átzúzott a sajtóterembe az újságírókat is tájékoztatni a már felsorolt prioritásairól. A küldöttek közben megszavazták az új elnökséget, és este nyolckor nekiálltak tanulni.
Minden elismerésem a küldötteké, a megjelentek több mint feléé, akik a teremben maradtak azután is, hogy a rengeteg köszöntőbeszéd, beszámoló és szavazás után biztos már ők is nagyon fáradtak. Mert ekkor kezdődött a lényeg: ismertették velük, melyek a párt alkotmánymódosító, regionalizációs és gazdasági javaslatai, illetve mit tervez a Néppárt az autonómia évének kikiáltott 2013-ban. Ami már nem hallatszott a sajtóteremben, mert lehalkították a tévét a pártelnök sajtótájékoztatója miatt. (Később mindet egyhangúlag megszavazták.)
Ha az emberek már nem bíznak a politikusokban, és elfordultak a politikától, pártelnökként milyen eszközökkel állítaná vissza a ma már gyakran hiányolt politikai bizalmat, ha a párttagok láthatólag erre nem a személycseréket tartják alkalmasnak – kérdeztük Torótól. Szakmaisággal, emberközeliséggel, helyi politikai és közösségi szerepvállalással, átláthatósággal, tisztasággal – válaszolta a régiúj elnök.
Az én bizalmamat is már rég elvesztette mindegyik politikai alakulat. Az EMNP pártként akkor válik számomra hitelessé, ha legnagyobb tanácskozását nem kirakatrendezvényként kezeli, hanem azzal kezdi, amivel most végzi: a szakmai kérdések megvitatásával és saját küldötteinek meghallgatásával.
Sok hiteles ember tűnt fel ma este a színpadon, tisztségben vagy anélkül. Fájna, ha csalódnának.