2013. ÁPRILIS 21., szerző: Vékey Zoltán
Az új Outlander a környezettudatosság, a biztonság és a kényelem hármas jelszavával igyekszik növelni részesedését az SUV-piacon. Mégsem ezekben kiemelkedő elsősorban.
Egész európai lett a műszerfal
A Mitsubishi autós üzletága az elmúlt időszakban ritkán hallatott magáról. Belealudtak kicsit az Evo sorozat sikerébe, és mostanra nincsenek a legfényesebb helyzetben a nagyon kihegyezett európai autópiac csataterén. Pedig náluk is zajlik az élet, de csendben. Olyannyira, hogy napi minimum 1 óra autós sajtófogyasztás után is meglepetten láttam a szalonban, hogy már kapható az új modelljük a kisautó kategóriában, a Space Star. Erről majd legközelebb. Most a másik újdonságukról, a frissj Outlanderről lesz szó. A Mitsubishi nagyobbik városi terepjárója eddig belesimult a palettába, a vadászgépesre vágott lámpákkal és a hatalmas hűtőráccsal egyértelmű nagytestvére volt az ASX-nek. Az új Outlandernél viszont mindent kukáztak és teljesen új, jóval barátságosabb, joviálisabb formát rajzoltak a padlólemez köré. 
Szokni kell a formát, talán hátulról néz ki a legjobban az egybeöntött hátsó lámpákkal, amelyek nekem egyből az első Galantokat idézték.
A belső a világos kárpittal és a nagy tetőablakkal egészen szívet melengető és valahogy jó helyet fogalni az Outlanderben. Hely van mindenhol, minden irányban. Ráadásul a jó nagy csomagtartóban alapáron van még két szükségülés, de két gyereknek tökéletes. Az ergonómia viszont nem az és vannak más bosszantó dolgok is. A tolatókamera képe például lenyűgöző, de radar már nincs. Ha lehetne választani, én inkább a mezei csipogást kérném, azzal jóval kényelmesebb a parkolás. A fedélzeti számítógép sem vezérelhető a kormányról és a könyöktámasz sem ér semmit, mert nem állítható, így az emberiség 1 százaléka tudja csak pihentetni rajta a karját. Szintén érthetetlen, hogy egy ilyen gazdagon felszerelt, sokmilliós autóban a négy ablakemelő közül miért a vezetőét sikerült automatára programozni. Nekem nem fáj, hogy 6 másodpercig kell nyomni a gombot, de ezen a szinten ezt már nem lenne szabad megengedni.
Vannak viszont nagyszerű dolgok is, ezek pedig bőven ellensúlyozzák az Outlander árnyoldalait. A központi nagy képernyő és a műszerek közötti kisebb színes LCD is gyönyörű, tűéles képpel operál, egy Audiban is simán elmenne. Már a középső felszereltségi szinttől jár a RockfordFosgate hifi gyári mélyládával a csomagtartóban, ami bombasztikusan szól. Millióféleképpen állítható, nagyon profi darab, ilyen minőségű gyári hifivel még nem is találkoztam még talán.
Szintén pozitív az új motor, ami a Mitsubishi saját fejlesztése. Kicsit több, mint 2200 köbcentis és 150 lóerős, s ez hiába nem tűnik észveszejtően soknak, az Outlandert nagyon magabiztosan és dinamikusan mozgatja. Érzésre simán rámondanám, hogy 180-200 ló lehet, ez pedig nagyon nagy szó a mai környezetvédelmi előírások tükrében. Ráadásul a Mitsubishi ezzel az Eco vonallal akarja az Outlandert pozíconálni, és tényleg takarékosra sikerült. Városban beéri 8 literrel, az aszfaltdzsungelből kiszabadulva pedig simán hozható a hatliteres étvágy. Van ECO mód, ilyenkor visszavesz a gázpedál-érzékenységből, és start-stop automatika is segít a kevesebb károsanyag-kibocsátásban.
Meglepő lehet (bár a Mitsubishit ismerve nem kellene, hogy az legyen), hogy az Outlander mennyire remekül megy terepen. A járt útról letérve eszébe sem jut az embernek, hogy ez egy alapvetően városba tervezett autó lenne. A négykerékhajtás lehet fix vagy automata, esetleg a bűvös ECO, ilyenkor csak nagyon szükséges esetekben kapcsol be a rendszer. Siratófalra nem vittük, de a durva földúton és nagy gödrökön brilliánsan elboldogult. Ráadásul közben nem is ráz, a futóművet puhára hangolták, jól kisimítja Budapest mind a 42 ezer kátyúját (konkrét, aktuális adat!).
Outlander-szerelem nem létezik első látásra. Hosszú ismerkedés utáni folyamat eredmény lehet legfeljebb a vonzalom. Szerethetően bájos és családias a doboz, de szépnek nem merném nevezni. A Mitsubishi ütőkártyája egyértelműen a hét ülés és a szuper négykerékhajtás. Hét meg négy az tizenegy, ennyibe került a tesztelt verzió, de alapáron már 9 körül vihető. Nem rossz az Outlander, csak az a baja, hogy a konkurencia is nagyon ott van. A CX-5, az új Santa Fe, az új CR-V és a most debütáló új RAV-4 mind-mind nagyon jó autók és ugyanennyiért, de akár még kevesebbért kaphatóak. Tehát ha Ön hetedmagával autózik sokat járhatatlan utakon, vízmosásokban, netán a Kékestetőn lakik, akkor az új Outlander az Ön autója.
