2013. április 20. FODOR GYÖRGY
Zsúfolásig megtelt a Nőszövetség díszterme - A SZERZŐ FELVÉTELE
Kolozsváron szervezett lelkigyakorlatos napokat április 15. és 17. között az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egységének Egyesülete (ERKNE), amelyen 24 nőszövetség képviseltette magát szerte az országból, összesen több mint 100 taggal.
A Szent Mihály-templomban hétfőn este bemutatott szentmisén Kovács Sándor főesperes köszöntötte a résztvevőket, ezt követően a kolozsvári Szent Mihály nőszövetség dísztermében került sor az ünnepi megnyitóra, amelyen Fábián Mária ERKNE elnök felolvasta Jakubinyi György érsek levelét, amelyben főpásztori áldását adta a résztvevőkre. A folytatásban Eperjes Károly budapesti színművész lebilincselő műsora jelentett különleges, maradandó élményt. A Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas, 59 éves színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja meggyőződését sugárzó előadásában hangsúlyozta a szív és agy harmóniájának fontosságát. „Az agyam a bölcselet, a szívem a Biblia, ez együtt harmónikus IGEN. Ez a katolikus hit tana. Az élet kereszténységét kell megélnünk, magunkért vezekelve, másokért engesztelve, mert a szeretet az isteni törvény legfőbb eszköze” – hangoztatta, majd saját vallomásával folytatta: „Én liberális keresztény voltam, de 19 esztendeje megéltem a titkot, eldobtam a liberalizmust, hogy jó keresztény lehessek. Soha ne feledjük, Krisztus keresztjét nem tudjuk vinni, de a magunkét csakis Vele” – vallotta.
A keddi lelkigyakorlat első előadója, Darvas-Kozma József pápai káplán, csíkszeredai plébános A Hit Éve: higgyetek az evangéliumban! című értekezésében Albert Einsteint idézte: „a legszebb tapasztalat, ha titkot élhetünk meg, mert ebből fakad minden művészet és tudomány”. Nem az a fontos, hogy mindent érteni tudjunk, hanem, hogy élni tudjunk. Isten mindenkinek megadja a hitet, akárcsak a szeretetre való készséget – összegezhetjük az elhangzottakat. Hársfalvi Ottó, a szatmári római katolikus püspökség általános helynöke A hit mutatja meg az utat Isten felé, a szeretet pedig az út, amely elvezet hozzácímmel tartott előadásában megállapította, hogy tulajdonképpen nem létezik olyan ember, aki semmiben sem hisz. És ez így jó, mert egy mákszemnyi hit nélkül teljesen neurotikusak lennénk. A hit nem azonos az Egyházhoz tartozással, de akiben megvan az Istenhez irányuló bizalom, az már nem akar egyházon kívül maradni. Az igazi hit tehát egész valónk átadása Istennek: rábízzuk magunkat, engedjük, hogy vezessen.
A nap estéjén megtelt a Szent Mihály-templom, ahol a lelkigyakorlat résztvevői a hívekkel, és a kincses város zenerajongóival együtt a főtemplom Szent Cecília kórusának és kamarazenekarának kimagasló húsvéti hangversenyét hallgatták meg. Potyó István karnagy vezényelt nagy átéléssel, a koncertmester Vincze-Dalos Csilla volt; fellépett Covacinschi Yolanda, Mányoki Mária, Laczkó-Vass Róbert és György Róbert szólisták.
Április 17-én Kovács Sándor Kolozs-Dobokai főesperes tartott előadást Márton Áron emlékezete témával, talán nem véletlenül, hiszen Isten Szolgája Márton Áron püspököt egyházmegyeszerte és valamennyi magyar nyelvterületen nagyon tisztelték és szerették. Többek között megtudhattuk: 1967 novemberében Franz König bécsi bíboros-érsek látogatást tett a prokommunista Justinian Marina ortodox pátriárkánál. A bíboros azzal a feltétellel fogadta el a meghívást, ha találkozhat a háziőrizetben levő Márton Áron gyulafehérvári püspökkel. Erre a bukaresti római katolikus érsekségen került sor. A találkozó után csupán két nappal a hatóságok tudatták Márton Áronnal a kényszerlakhelyre vonatkozó tilalom megszüntetését. A püspök atya az intézkedést közlő hivatalnoktól nyomatékosan megkérdezte: - Mi ennek a feltétele? A frappáns válasz akár elismerésként is elkönyvelhető, annak dacára, hogy a pártállam egyik felelős beosztású funkcionárusától hangzott el: – Semmi, mert mi ismerjük Önt és gerincességét. A házifogság alól felmentett püspök első útja, 1967. november 26-án a Papneveldébe vezetett, ahol maga az előadó volt éppen I. éves kispap, akit – társaival együtt – bölcs tanításaival egy életre feltarisznyázott a püspök.A főesperes kifejezte reményteljes meggyőződését, hogy nemsokára Márton Áron boldoggá avatásának örvendhetünk.
A lelkigyakorlat résztvevői városnézésen és múzeumlátogatáson is részt vettek, majd azzal a feltett szándékkal, céllal tértek haza, hogy családjaikkal és közösségeikkel együtt gyarapítsák, megéljék és átadják a hitet.
