Újabb adatok a légkörből származtatható sugárdózisról

http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/91888/1/belfold/Budapesten_tizszerese_a_radioaktiv_jod?place=srss

Sikerült közzétegyék a Magyarországi sugárdózis megfigyelő állomások méréseredményeit amit a radioaktív felhő elvonulásakor mértek. Ide tettük a legjellegzetesebb Kaposváron mért adatok diagramját:

Az adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb érték 140 nSv/óra, ami kb 20 %-os növekedést mutat, de a természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 60-160 nSv/óra körül ingadozik.
Budapesten ez az érték más képet mutat:

Ezen jól látható, hogy nagyon nagy eltérést nem tapasztaltak a mérőműszerek, hiszen ott nem esett az eső. De viszont ott ahol esett a radioaktív jód tízszeresét mérték

A magyarországi adatokhoz hasonló adatokat közöltek Európa más területén is.

Borbély László: Nem érint az ózonlyuk

http://www.radiocluj.ro/index.php?mid=1&id=22707&nlang=hu


30.03.2011 17:09
Romániát nem érinti az ózonréteg ritkulása, nyilatkozta Borbély László környezetvédelmi miniszter, az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatására hivatkozva. A tárcavezető a Sarkvidéki és Tengeri Kutatóintézet azon előrejelzésére reagált, miszerint a Sarkkör feletti ózonlyuk skandináviai és kelet-európai országokat veszélyeztet.
Megjegyzés

Meglepőnek nem mondhatóak a környezetért felelős miniszter kijelentései, de valójában nagyon is elmarasztalhatóak, hiszen a "megnyugtatás" nem abból áll, hogy valaki kiáll az utca végére és onnan elkurjantja magát: mennyi! s jön a válasz: 30!... újra kérdeznek a toronyból: mi harminc? mire a válasz a gépteremből: mi mennyi?... ismerős ugye,a neves komédia mesterünk poénja?
Utánna néztünk mire alapozta a miniszter úr a megnyugtató kijelentését, de sem a hivatalosnak tekinthető Meteo-Szolgálat sem a régiós szinten működők nem tudtak valamilyen adattal szolgálni.
Meglehet, hogy arra kellene gondoljunk, hogy ezek az adatok is belső- vagy esetleg klasszifikált adatok...
Megnéztük a szomszéd kertjét is és ott a mellékelt grafikára bukkantunk. Ebből kiderül, hogy van ugyan egy 3,6-os szintű UV-sugárzás, de ez csak mérsékeltnek értékelhető. A grafikonban az adatok alapján - jól láthatóan - van meghúzva az a vonal is, amely a veszélyes UB-B sugárzási szintet mutatja! Ha ezt az olvasó is látja biztosan megnyugszik és nem kell kurjantgatni, magyarázkodni. (Erdélyi Polgár)

Jól fogy a Geiger-Müller számláló

http://index.hu/bulvar/2011/03/30/jol_fogy_a_geiger-muller_szamlalo/


2011. március 30., szerda
Elkapkodták a Geiger-Müller számlálókat a csendes-óceáni országokban a fukusimai atomerőműben történt baleset óta. A radioaktív sugárzást mérő eszköz az Egyesült Államokban már hiánycikknek számít. A kereslet Magyarországon is megugrott, jellemzően japán alapanyagokkal dolgozó vállalatok érdeklődnek a sugárzásmérők iránt.
A méréstechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó Gamma Műszaki Zrt-él egy hete nőtt meg az érdeklődés, mondta Dedek Balázs, a társaság kereskedelmi munkatársa. Az érdeklődők többsége egyelőre csak tanácsot kért. Személyi dózismérőt azoknak ajánlanak, akik Japánba utaznak. A készülék nettó 178 ezer forintba kerül és a megugrott kereslet miatt akár két hónapot is várni kell leszállítására
A mérőeszközöket is forgalmazó Izotóp Kft-nél is megugrott az érdeklődés, Hevér-Szabó Anna kereskedelmiigazgató-helyettes szerint elsősorban japán-magyar vegyesvállalatok érdeklődnek a termék iránt. Itt is néhány hét várakozással tudják kielégíteni az igényeket.
Sugárzásmérőt az interneten is árulnak, itt 12-110 ezer forint közötti áron kaphatók.Független Hírügynökség

Nő a tengervíz radioaktivitása Fukusima mellett

http://atv.hu/kulfold/20110330_no_a_tengerviz_radioaktivitasa_fukusima_mellett


2011.03.30. 10:45

A földrengés és cunami sújtotta fukusimai erőmű közelében a legfrissebb hirek szerint egyre magasabb a tengervizbe kerülő jódrészecskék radioaktivitása.
A Japán Atomenergia-biztonsági Hivatal (JAH) szerint az egyes reaktor melletti vízben a normális értéknél több mint 3355-ször magasabb radioaktivitású elemeket fedeztek fel. A szakemberek szerint azonban ezek a jódrészecskék, mire elérik az embereket, nem lesznek veszélyesek.
Szerdán kórházba szállították a fukusimai erőművet üzemeltető vállalat, a Tepco elnökét. Maszataka Simizut a vállalat szóvivője szerint szédülés és magas vérnyomás miatt kellett orvosi ellátásban részesíteni. Simizu keveset szerepelt a nyilvánosság előtt, miután március 11-én súlyosan megrongálódott a fukusimai erőmű több reaktora.
A sugárzó részecskékkel kapcsolatos újabb aggodalomra az adott okot, hogy a korábbi mérések szerint a jód körülbelül 1850-szer múlta felül a megengedett határértéket. A szakemberek szerint azonban nincs mitől tartani, sem a tengeri élővilág, sem pedig az emberi egészségügyi kockázatok miatt. A JAH helyettes igazgatója, Hidehiko Nisijama szerint a radioaktív jód részecskék felezési ideje 8 nap. Felezési idő a radioaktív atommagok bomlása, az idő, amely alatt a sugárzás megfeleződik.
A felezési idő hossza a másodperc tört részétől egészen az évmilliárdokig terjedhet. atv.hu / BBC

Japánban megszületett a végső döntés: menthetetlenek a sérült reaktorblokkok

http://atv.hu/cikk/20110330_japan_menthetetlenek_a_serult_reaktorblokkok_video


2011.03.30. 21:25

„Időbe telik még, mire stabilizáljuk a reaktort.” Bezárják a fukusimai egyes atomerőmű sérült reaktorait. A szakértők szerint már nincs lehetőség a sérült reaktorblokkok megmentésére. Közben az atomerőmű közelében a tenger vizében az eddigi legmagasabb sugárzási szintet mérték radioaktív jódból.
A szakértők szerint Magyarországra biztosan nem jut el a radioaktív szennyezés egészségre ártalmas mennyiségben.
Négy reaktorblokkot is bezárnak a fukusimai Daiicsi atomerőműben. Az egyes, kettes és hármas reaktorban ugyanis sérült a reaktormag, a négyesben pedig a kiégett fűtőelemek tárolómedencéjében keletkezett tűz okozott sugárszennyezést. Az 5-ös és a 6-os blokkok viszont nem szenvedtek súlyosabb károkat, ezek megmentéséről még konzultálnak.
„Meggyőződésünk, hogy hosszú időbe telik még, mire stabilizáljuk a reaktort” – mondta az üzemeltető igazgatója, Cunehisza Kacumata.
A sajtótájékoztatót a cég elnöke tartotta volna, de őt magas vérnyomás és szédülés miatt tegnap este kórházba vitték.
Közben az atomerőmű közelében a tenger vizében az eddigi legmagasabb sugárzási szintet, az egészségügyi határérték több mint 3300-szorosát mérték radioaktív jód-131-ből.
Radioaktív sugárzástól tartva, a Csendes-óceán partjain fekvő országokban már elkapkodták a mérőműszereket. Pedig még Japánban is csak a Fukusima erőmű közvetlen közelében mérnek időnként magasabb szintet a szokásosnál. atv.hu

Megmentheti a tórium az atomenergiát?

http://www.sg.hu/cikkek/81064/megmentheti_a_torium_az_atomenergiat

2011. március 30. 19:51, Szerda - Balázs Richárd
"El tudnám képzelni, hogy az egész bolygó tóriumból nyeri az energiáját" - írta még 2006-os blogjában Kirk Sorensen, aki jelenleg az alabamai Teledyne Brown Engineering cég vezető atomtechnológusa. Sorensen akkor sem volt, és azóta sincs egyedül a hagyományos uránnal működő reaktorok fűtőanyagánál kétszázszor nagyobb energiát rejtő platinafényű, puha fém iránti szimpátiájával, ami a japán katasztrófa kapcsán újra előtérbe kerülhet.
Sokan szeretnének ezzel a természetben is előforduló elemmel üzemelő erőműveket látni, leváltva az uránt és a plutóniumot. Bár a technológia még közel sem kiforrott és nagyban különbözik a jelenlegi, hagyományosnak mondható reaktoroktól, támogatói meggyőződéssel állítják, hogy ezek a reaktorok immúnisak lennének a fukusimai reaktorokat sújtó problémákkal szemben, miközben nagyságrendekkel kevesebb radioaktív hulladékot termelnének. "Több igazán lenyűgöző biztonsági előnye van" - tette hozzá Sorensen.
A tóriumra sokan az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszközeként tekintenek, miközben a fukusimai események egyre inkább megingatják az atomenergiába vetett hitet. "Meg kell állítanunk a szénhidrogén üzemanyagok használatát" - mondta Roger Barlow, a brit Manchester Egyetem részecskefizikusa. "Sajnos azt kell mondanom, hogy a megújuló erőforrások aligha lesznek képesek kielégíteni az energiaszükségleteinket"
A tóriumos reaktorok is a radioaktivitáson alapulnak, mégis nagyban különböznek a hagyományos nukleáris reaktoroktól, éppen ezért támasztanak teljesen egyedi kihívásokat, amiket le kell küzdeni mielőtt egy működő változat valósággá válhat.

Egy folyékony fluoridos tórium reaktor (LFTR) szívében egy több száz Celsius fokos sóolvadékban, esetünkben lítium-fluoridban feloldott tóriummal feltöltött kamra helyezkedik el. A tórium önmagában alig rendelkezik radioaktivitással, ezért egy kis mennyiségű urán-233 hasadóanyag hozzáadása szükséges a nukleáris reakciók elindításához. Akárcsak az urán-235, a 233 is radioaktív, ezért hasad, hőt és neutronokat szabadítva fel. Ezek a tórium atomoknak ütközve újabb urán-233 izotópokká alakítják azokat, hőt termelve a folyamatban. Mivel az urán-233 hasad, újabb neutronok jönnek létre, így egy újra és újra ismétlődő folyamat alakul ki, magyarázta Sorensen. Az üzemanyag egy ugyancsak sóolvadékot tartalmazó hőcserélőn áthaladva lehűl, ezt a sót használhatják a turbinák meghajtásához és az elektromos energia generálásához.

Mivel a hűtéshez nem vizet használnak, sokkal kisebb a robbanás kockázata, amit Fukusimánál a gőz felgyülemlése és a víz lebomlásával keletkezett hidrogén idézett elő. A folyékony üzemanyag a radioaktív hulladék mennyiségét is jelentősen lecsökkenti. A hagyományos reaktorokban a szilárd üzemanyag-rudakat jóval a radioaktív melléktermékek elbomlása, és az urán üzemanyag felhasználása előtt el kell távolítani a magból. Erre azért van szükség, mert a túl magas sugárzás megduzzasztja és megrepeszti a rudakat, lehetővé téve a sugárzás kiszabadulását.
Ezzel szemben egy folyékony reaktor üzemanyagára nincs hatással a sugárzás, ezért folytathatja a felhasználását egészen addig, míg gyakorlatilag az összes radioaktív komponense le nem bomlik nem radioaktív melléktermékekké. Másik előnye, hogy a hagyományos üzemanyag-rudakkal ellentétben a fluorid sók nem gyúlékonyak. Ha a szilárd rudak lángba borulnak, radioaktív füstöt bocsátanak ki. A fluorid sók hátulütője azonban, hogy rendkívüli maróhatással rendelkeznek, ezért tárolásukhoz különleges anyagok kellenek. Egy kísérleti sóolvadékos reaktorhoz, ami 1965 és 1969 között üzemelt az Egyesült Államok Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumában egy korrózió álló nikkel-molibdén ötvözetet, az úgynevezett Hastelloy N-t használtak tároló anyagként, a projekt végére azonban még ezt is lebontotta az anyag.
Emellett, bár az LFTR-ek az általuk termelt hulladék nagy részét elégetik, nem semmisítik meg az összes maradványt, ezért továbbra is szükség lenne valamennyi hosszú életű radioaktív anyag tároló kapacitásra

Fontos versenyt nyert Kolozsvár

http://www.mno.hu/portal/774543


2011. március 29. 21:47
MNO - KA
Kolozsvár nyerte meg első ízben azt a versenyt, amelyet az Európai Bizottság tavaly indított a 2-6 éves korosztály nyelvoktatását ösztönző programok között
Mint az európai uniós végrehajtó szerv kedden bejelentette, a bírálók szerint az erdélyi magyar város rendezte a leghatékonyabb kampányt az említett területen.
A Piccolingo elnevezéssel futó verseny fő célja az, hogy segítsen felhívni a szülők figyelmét: milyen előnyöket élvezhetnek a gyermekek a korai életkorban megkezdett nyelvtanulás révén, illetve hogy a szülők miként juthatnak információkhoz és támogatáshoz.
Tavaly tíz EU-tagország vett részt a versenyben, az idén további négy tagállam, köztük Magyarország is csatlakozik a programhoz – jelentette még be Andrulla Vasziliu oktatási biztos.(MTI)

„A közgazdaságtan most újra tanul”

http://www.mno.hu/portal/774540


2011. március 29. 21:28
MNO - KA
A tankönyvekben leírt monetáris politikai modell Magyarországon nem működik, a devizahiteles lakosság ugyanis nagyon érzékennyé vált az árfolyam alakulására – mondta Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatóintézetének igazgatója a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán megrendezett ötödik pécsi pénzügyi napokon.
Csermely kiemelte: sokan úgy vélik, hogy az MNB nem tesz eleget a növekedés támogatásáért, és a jegybankot leginkább a magas alapkamat miatt kritizálják. Az igazgató szerint a válság kitörésekor a környező országokkal ellentétben az MNB-nek muszáj volt kamatot emelnie, hogy stabilizálja a gazdasági növekedést. „Az akkori elemzések azt mutatták, Magyarországon a magas kamatszint fenntartása tud a leginkább hozzájárulni a gazdasági növekedés stabilizálásához” – tette hozzá.
Elmondta: a tankönyvekben leírt monetáris politikai modell Magyarországon nem működik, a devizahiteles lakosság ugyanis nagyon érzékennyé vált az árfolyam alakulására. Felidézte, hogy 2008-ban megszűnt az olcsó külföldi forrásbevonás lehetősége, mert a világ nem tolerálta tovább az ország nagy adósságállományát.
Úgy vélte, a legnagyobb gondok a bankszektorban vannak, a bankrendszernek már szűkösek a forrásai, az anyacégek azt szeretnék, ha visszafizetnék a korábbi hiteleket. A saját tőke állomány azonban csak mérséklődik, a portfólió romlik a bedőlő hitelek miatt. A kilakoltatási moratórium és a bankadó is lassítja a szektor növekedését, a hitelezés fellendülését, utóbbi pedig a gazdaság élénkülését befolyásolja negatívan – mondta az igazgató.
Csermely szerint a gyakorlati makrogazdasági politika feladata az, hogy ne emelkedjen a munkanélküliség. Az ezt kiváltó helyzeteket kerülni kell, nem szabad megvárni, míg a gazdasági környezet túl optimistává válik, mert az előbb-utóbb recesszióba torkollik. „Az egyik legjobb indikátora a túlfűtöttségnek az infláció emelkedése, bár a világot pár éve sújtó gazdasági válságot ez nem előzte meg. A közgazdaságtan így most újra tanul” – fogalmazott.

(MTI)

Török és román győzelem a mai napon

http://www.telesport.hu/Hirek/2011/03/29/21/Torok_es_roman_gyozelem_.aspx

Eredmények:
A csoport:
Törökország-Ausztria 2-0 (1-0)
gól: Turan (28.), Gonul (78.)

D csoport:
Románia-Luxemburg 3-1 (1-1)
gól: Mutu (24., 68.), Zicu (78.), illetve Gerson (22.)

D csoport állása:
1. Franciaország 12 pont/5 mérkőzés,
2. Fehéroroszország 8/5 (3-1),
3. Albánia 8/5 (4-4),
4. Bosznia-Hercegovina 7/4,
5. Románia 5/5,
6. Luxemburg 1/6
Az E csoportban a hollandok sikerükkel kilencpontos előnyre tettek szert a második svédekkel és a harmadik magyarokkal szemben.

Hollandia-Magyarország 5-3 (1-0)

A labdarúgó Európa-bajnoki selejtezősorozat E csoportjában a világbajnoki ezüstérmes hollandok a magyarok felett Amszterdamban aratott 5-3-as sikerükkel kilenc pontra növelték előnyüket.
Mivel a svédek hazai pályán 2-1-re legyőzték Moldovát, jobb gólkülönbségükkel annak ellenére megelőzték Egervári Sándor szövetségi kapitány csapatát a második helyen, hogy két mérkőzéssel kevesebbet játszottak.

E csoport:
Svédország-Moldova 2-1
Hollandia-Magyarország 5-3

E csoport állása:
1. Hollandia 6 6 - - 21- 5 18 pont
2. Svédország 4 3 - 1 11- 5 9
3. MAGYARORSZÁG 6 3 - 3 15-13 9
4. Moldova 5 2 - 3 6- 5 6
5. Finnország 4 1 - 3 10- 6 3
6. San Marino 5 - - 5 0-29 0

A következő játéknap (június 3.) programja:
San Marino-Finnország
Moldova-Svédország

A magyarok legközelebb június 7-én San Marinóban lépnek pályára a kvalifikációs sorozatban.
telesport.hu

Elszámoltatnák Borbolyt

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4276&Itemid=77


Írta: Simó Balázs
2011. március 29. kedd 10:02
A számvevőszék évről évre súlyos rendellenességeket tár fel a Hargitai megyei önkormányzat gazdálkodásában, ennek ellenére nem lehet megismerni ezek valódi hátterét. Másként mondva: sok hűhó semmiért. A Magyar Polgári Párt frakciója azt mondja, ezek mind intő jelek arra, hogy a közpénzeket nem kezelik kellő odafigyeléssel. Álláspontjukat megerősíti az 2009-re vonatkozó számvevőszéki jelentés is, amely nemrég került nyilvánosságra. A frakció több esetet is ajánl a számvevőszék figyelmébe, amikor a megyei elnök számos közbeszerzést hirdetett meg reklámozásra, tájékoztatásra, illetve feltételezhető, hogy azokon kívül is kötött szerződést, illetve fizetett ki szerződés nélkül nagyobb összegeket a sajtó területén működő cégeknek (példa erre a 21631-es számú, tavaly november 15-én 130 000 lej értékű szerződés a Digital3 és a Kelet Info nevű cégekkel). Megítélésük szerint vannak esetek, amikor az önkormányzat valóban hirdetést kell közzétegyen, de azt gondolják, hogy ezek az összegek erre a célra indokolatlanul nagyok, márpedig önreklámozásra egy önkormányzat nem szabad pénzt költsön. Még mindig a sajtónál maradva: a frakció szóvá teszi, hogy az alkalmanként megjelenő Székelyhon nevű, a székelyudvarhelyi Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott lap – amelyik Hargita megye havilapjának nevezi magát – állítólag 80 000 példányban, ingyenesen jelenik meg. Mivel a lap kiadása kétségtelenül pénzbe kerül, s mivel azon a kis felületen a megyei önkormányzat hirdetése is meg szokott jelenni, azt kérik, vizsgálják meg, hogy a lap megjelenését és terjesztését milyen mértékben és milyen módon finanszírozza a megyei önkormányzat. Nem hagyják szó nélkül azt sem, hogy a megyei utak karbantartására, illetve javítására több szerződést is kötöttek a Stravia Group nevű céggel. Legutóbb az 1/690-es szerződést most januárban, 186 400 lej plusz áfa értékben. Ezen szerződéseknél az összeférhetetlenséget kifogásolják, ugyanis a cég tulajdonosa(i), illetve ügyvezetője/ügyvezetői és egy megyei képviselő között első fokú rokoni kapcsolat van.

A gyümölcsfák metszése

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4271&Itemid=77


Írta: Fülöp D. Dénes
2011. március 29. kedd 09:55
A hideg március miatt késett a fák bokrok idei metszése, de még mindig el lehet végezni ezt a munkálatot károsodás nélkül bármely fajtánál, a rügyek kibomlásáig. Két alapelve van a metszésnek: ha több termést akarunk, akkor hosszúra metsszünk, ha viszont a hajtásképzés serkentése a célunk, akkor rövidre. A helyes metszés egyensúlyt teremt a termő- és hajtórészek között. Metszés nélküli fáink hamar, idő előtt megöregednek, koronájuk elsűrűsödik, apró terméseket hoznak, hangsúlyozza P. Zoltán kertészmérnök.
Fiatal fáknál metszéssel alakítjuk ki későbbi koronájukat, a termő fáknál pedig metszéssel próbáljuk egyensúlyba hozni és tartani a növekedést és a termésképződést A fiatal, erős növekedésű fákat tehát nem szabad erősen visszametszeni. A termést adó gyümölcsfákat is rendszeresen ritkítani kell, mivel a termőfelület az évek során egyre inkább a korona külső részére húzódik. Ilyenkor a meredeken felfelé törő, sűrűsítő részeket tőből el kell távolítani, a kedvezőtlen irányba növő ágakat pedig a kedvező irányba néző csúcsrügyre metsszük vissza. Metszéskor a másik lényeges szempont a termőrész-ifjítás. A legtöbb fajta a 2-3 éves részeken terem, ezért az idős hajtások levágásával elérhetjük, hogy újak képződjenek. Cseresznyénél és meggynél a hosszú vesszők alsó és középső részein találhatók a virágrügyek, tehát azokat túlságosan nem célszerű visszametszeni. Szilvánál és kajszinál visszametszés helyett inkább ritkítsunk. A túl sok hosszú vessző nem kedvező, nagy részüket tőből vágjuk ki, csak a jó állásúakat hagyjuk meg. Az alma és a körte egyaránt a kétéves ágakon hozza a legértékesebb termővesszőket néhány fajta kivételével. A körte termőrészei lassabban öregednek, ezért ritkábban kell lecserélni őket. Az őszibarack vesszői vegyesen tartalmazzák a hajtó- és virágrügyeket. Visszametszésükkel a hajtásnövekedést segítjük elő. Az idősebb fák törzsén a kártevők búvóhelyeinek megszüntetéséért végezzünk törzskaparást, vagy drótkefével is tisztíthatjuk. A lemosó permetezés szintén metszés után esedékes.
A metszés technikája
A metszést kezdjük mindig a beteg, sérült részek eltávolításával, valamint az erőteljesen felfelé növő vízhajtások eltávolításával. Ezután távolítsuk el a korona belseje felé növő és az egymást keresztező vesszőket, gallyakat. A vesszőt mindig közvetlenül rügy fölött vágjuk el és a vágás felülete a rügy állásával ellenkező irányba lejtsen. Lehetőleg mindig a koronából kifelé álló rügyre metsszünk, mert ebbe az irányba fog tovább nőni a vessző.
Több éves gallyakat, ágakat mindig elágazásra metsszünk vissza, ne hagyjunk csonkokat. Így próbáljuk meg a magasságot is korlátozni. A nagyobb ágakat mindig több részletben vágjunk le, hogy elkerüljük a lehasadást. A metszéshez éles eszközöket használjunk. A 2 cm átmérőnél nagyobb ágak felületét kezeljük sebkezelővel. A metszés során a vastag ágakban raktározott tápanyagok elvesznek. Ezeket pótoljuk a fa tövének trágyázásával, tanácsolja a kertészmérnök.

A japán katasztrófa székely szemmel

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4275&Itemid=77


Írta: Zsidó Ferenc
2011. március 29.
Beszélgetés Balázs K. Attila keresztúri karatéssal, „katasztrófa-túristával”

- Először foglald össze röviden, milyen célból utaztatok Japánba - oly szerencsétlenül épp a természeti katasztrófa idején?
- Mesterünk, Fazakas István, személyes meghívást kapott a tavaly Erdélybe látogató Japán Karatefederáció (JKF) nagymestereitől. Három ember fogadására vállalkoztak a japán nagymesterek, és így Fodor Violával (3 dan) együtt én is abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy csatlakozhattam a csapathoz. A kiutazás célja a tapasztalatcsere volt, a japán edzésformák megismerése, különböző edzőtermek (dozsók) meglátogatása.

- Mennyire befolyásolta tervezett programjaitokat a katasztrófa?

- Vendéglátóink mindent nagyon pontosan beterveztek, mondhatni szusszanásnyi időnk sem volt. A legelső nagy földrengés két programpont között ért, útban egy ebédről egy edzésre, egy autóban, egy piros lámpánál. Láttuk, amint az aszfalt hullámzik az autónk alatt, és az emberek kitódulnak az utcára. Nem volt kellemes élmény. Az atomreaktornál történt bajok miatt az energiaszolgáltatás akadozni kezdett a következő napokban, a benzinkutak is zárva voltak. A benzinhiány, az energiahiány (sokszor órákig nem volt áram) és az állandó kisebb-nagyobb földrengések hozadékaként elég sok betervezett programpont elmaradt. Például egy karate-bajnokság, amit nem rendeztek meg, hiszen egy nagy sportcsarnokban sok ember kellett volna összegyűljön az állandó földrengésveszélyben, vagy elmaradtak egyes edzőterem-látogatások, mert a mester cégének segítenie kellett egy beomlott áruház rendberakásánál, vagy egy másik esetben épp az edzőterem károsult olyan mértékben a rengés után, hogy le kellett bontani.

- Hogyan fogadták a japánok a csapást - hogyan ítéli meg egy székely ember a japán jellemet?
- Időnk elég nagy hányadát autóban töltöttük, és tudni kell azt, hogy Japánban az autók 99 százalékában televízió van. Ez az oka annak, hogy rögtön tudtunk mindent, amit az információs csatornán közvetítettek. Legelőször szemet szúr az embernek az, hogy a híreket a maguk realitásában mutatják be, nincs szenzációhajhászás, és ha lehet, csak pozitív dolgokat közölnek: a romok között új életet adó anyát mutatják, az újrakezdést, és nem töltenek órákat mások szerencsétlenségét bemutató filmekkel, nem bénul le egy ország a gyásztól, hanem ami van, abból törnek előre, összeszorított fogakkal, szinte még magukkal szemben is kíméletlenül. Társadalmuk picit egy jól felépített hangyatársadalomhoz hasonlít, amelyik a hátára véve az elesetteket (és pontosan munkát adva mindenkinek) építi újra a helyet, ahol élnie kell, függetlenül a körülményektől. Nagyon fejlett közösségtudattal rendelkező emberekről beszélünk, akik a polcon levő utolsó öt üveg vízből négyet ott hagynak mások számára, a legnagyobb vízhiány és fertőzöttség idején, míg nálunk meg egymás arcát törik be az emberek egy kis szenteltvízért.

- A sajtó valószínűleg felfújta az ügyet, szenzációt csinált belőle. Valójában mennyire volt súlyos szerinted a természeti csapás?
- Valószínűnek tartom, hogy Amerika eltúlozza picit, a japán cég pedig, amelyik a reaktorokat működteti, a valóságosnál veszélytelenebbnek mutatja be a helyzetet. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között van. Mi a helyzet rosszabbodásától, és attól tartva, hogy az állandó földrengések miatt esetleg lezárják a reptereket, vagy esetleg egy még nagyobb méretű atomkatasztrófa következik be, jobbnak láttuk, ha egy előbbi járattal elhagyjuk az országot.

- Átkozzátok a pillanatot, amelyikben útnak indultatok?

- Egy pillanatig sem gondoljuk úgy, hogy negatívan kellene megítéljük a Japán utunkat, hiszen olyan tapasztalatokat szereztünk, olyan emberi nagyságok nyilatkoztak meg a szemeink előtt, amilyent még nekem személy szerint nem volt alkalmam tapasztalni, és persze nagyon sokat kaptunk a karate, emberi tartás, életfelfogás, problémakezelés tekintetében is. Ha nagyon önző lennék, azt is mondhatnám, hogy e nélkül a katasztrófa nélkül nem lett volna alkalmunk – ha egy villanásnyi ideig is – testközelből betekinteni a japán ember csak könyvekből ismert lelki világába.

Megjöttek a tavasz hírnökei

http://www.tvmures.ro/hirek/detalii-hirek/article/megjoettek-a-tavasz-hirnoekei.html



Szerző: Loredana Cofari
29 március 2011

Megjelentek az első gólyák Sáromberkén, várhatóan az elkövetkező hetekben mind a 14 pár madár megérkezik. A 1o-es számú fészek még üres, de a webkamera már működik, így idén is figyelemmel követhetjük a gólyacsalád mindennapjait.
Néhány napja felbukkantak az első gólyák Sáromberkén. A helyiek szerint idén nem csak a tavaszra kellett várni, a gólyák is a szokásosnál később érkeztek meg.
Azok, akiket behatóbban érdekelnek ezek a különleges madarak, a www.milvus.ro honlapra kattintva, egy webkamera segítségével betekintést nyerhetnek egy gólyacsalád mindennapjaiba.
„Én nagyon remélem, hogy megérkezik mind a 12-14 pár, amelyik minden évben meg szokott érkezni, és különösen várom a 1o-es számú fészekre, amelyen egy webkamera működik, a madarat. Ez egy általunk gyűrűzött színesgyűrűs madár, amelyik egy ernyei fészekből repült ki ezelőtt 7 évvel.” - mondta Papp Tamás, a Milvus elnöke.
Sáromberkén és Ernyében nagy előnyt jelent, hogy a fészkeket az évek folyamán állványra helyezték, így nem rongálódnak meg, és csak kisebb csinosításra szorulnak. A műfészek egyrészt a madarak biztonságát szolgálja, másrészt az áramszolgáltató szempontjából is előnyösebb ez a megoldás.

Románia nem állítja le a nukleáris fejlesztéseket

http://www.mno.hu/portal/774529 2011. március 29. 20:52 MNO - KA Románia folytatja nukleáris energiafejlesztési programját az energiaimporttól való függőség korlátozása érdekében – közölte a Nuclearelectrica állami energiaipari vállalat igazgatója, Pompiliu Budulan. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az ország déli részén fekvő cernavodai atomerőmű a legbiztonságosabbak egyike a világon. „Ha nem építjük meg (a két tervezett reaktort), Románia elektromosenergia-importra fog szorulni” – mondta Pompiliu Budulan újságíróknak atomenergia-biztonsági szenátusi bizottsági meghallgatását követően. „Mindent megteszünk ennek érdekében, különös tekintettel arra, hogy az EU-bizottság erre meg is adta az engedélyt” – mondta. Románia két új reaktor építését tervezi a cernavodai atomerőműben, ahol a jelenleg üzemelő két reaktor együttesen 1400 megawatt kapacitással 18 százalékát fedezi az ország elektromosenergia-szükségletének. Bukarest tervezi egy második atomerőmű megépítését is. A japán nukleáris krízishelyzet az atomerőmű biztonságát illetően felmerült kétségekkel kapcsolatban Pompiliu Budulan rámutatott, hogy a Candu típusú reaktoroknál alkalmazott technológia a „legjobb”, és még „soha nem okozott balesetet”. „A cernavodai erőmű a lehető legnagyobb biztonsággal üzemel” – tette hozzá Vajda Borbála, a nukleáris ügyeket felügyelő nemzeti bizottság elnöke.(MTI)

Eltűnt a fukusimai erőmű főnöke

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=135&cid=125263 2011.03.29- 19:51 A fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat vezérigazgatójáról két hete nem tudni semmit. Japánban nem számít ritkaságnak eltűnni a nyilvánosság elől válságos időkben - írta a nol.hu. Lassan két hete nem mutatkozik a nyilvánosság előtt a katasztrófa sújtotta japán atomerőművet üzemeltető Tokiói Elektromos Művek (TEPCO) elnöke. Csupán a cég honlapján olvasható némi bocsánatkérés tőle, de Masataka Shimizu egyszerűen eltűnt. Elegáns tokiói lakásba sem tért vissza - biztosította a Washington Post tudósítóját a portás. Japánban máris pletykák kaptak lábra arról, hogy öngyilkos lett, vagy esetleg elmenekült az országból. A hivatalos közlemény szerint kisebb betegséggel ágynak esett, de már jobban van, és visszatért az irodájába – látni azonban senki nem látta. A 66 éves Shimizu egész életét a TEPCO-nál töltötte, szépen végigjárva a ranglétrát, amíg a vállalat elnöke lett. Európai összehasonlításban nem keres kimagaslóan, körülbelül 315 ezer eurós az éves fizetése, ám kétségkívül az ország üzleti elitjének tagja. Viselkedése nem teljesen szokatlan, Japánban ugyanis nem ritkaság eltűnni a válságos időkben. Tavaly például a Toyota teljes vezérkara élt ezzel a megoldással, és vált egyszerűen kámforrá, amikor vissza kellett hívni egy sor gépkocsit. De az atomerőművek esetében ez még a japánoknak is sok. A japán parlament felsőháznak elnöke szerint a dolog nemcsak megmagyarázhatatlan, hanem megbocsáthatatlan is. Shimizu elődje, a Tepco korábbi (most tanácsadói funkcióban levő) elnöke is azt javasolja neki, hogy sürgősen álljon a nyilvánosság elé. Persze minél később, annál nehezebb lesz. (nol.hu)

Japán - Nem mindenki akar kiköltözni a fukusimai atomerőmű környékén létesített övezetből

http://karpatinfo.net/kulfold/2011/03/29/japan-nem-mindenki-akar-kikoltozni-fukusimai-atomeromu-kornyeken-letesitett-oveze 03/29/2011 - 11:33Kárpátinfo.net Mintegy ötven ember nem akar kiköltözni a Fukusima-1 atomerőmű környékén létesített, 20 kilométer sugarú kitelepítési körzetből - közölte kedden a japán sajtó. A kimenekítést megtagadók többsége idős ember. A japán atomenergia-biztonsági ügynökség képviselője kijelentette: igyekeztek meggyőzni őket arról, hogy feltétlenül el kell hagyniuk az övezetet, de nem sikerült. Mint mondta, ezek az emberek rövid időn belül azt tapasztalják majd, hogy nem jutnak alapvető élelmiszerekhez. A japán kormány korábban utasította a balesetet szenvedett Fukusima-1 atomerőmű 20 kilométer sugarú körzetében élőket, hogy hagyják el a területet, a nukleáris létesítménytől 30 kilométerre élőket pedig arra szólította fel, hogy maradjanak otthon, ne menjenek ki az utcára. A hatóságok egyben azt mérlegelik, hogy szükség esetén kiterjesztik a veszélyes zóna határait. Edano Jukio kormányszóvivő hangoztatta, hogy segítséget nyújtanak azoknak is, akik a 30 kilométeres övezetből akarnak elköltözni. Forrás: MTI

Japán - a Lenovo táblagépét is veszélyeztetheti az alkatrészhiány

http://karpatinfo.net/kulfold/2011/03/29/japan-lenovo-tablagepet-veszelyeztetheti-az-alkatreszhiany 03/29/2011 - 20:20Kárpátinfo.net Megérzi a Japánban bekövetkezett rettenetes földrengés hatásait a kínai Lenovo is: a piaci részesedése alapján a világ negyedik legnagyobb számítógépgyártója hétfőn bemutatott táblagépének a gyártását is érintheti a Japánban gyártott memóriaáramkörök szállításának akadozása A társaság alelnöke az új eszköz bemutatásakor tett említést a lehetséges szállítási problémákról, de konkrétumot nem közölt arra vonatkozóan, hogy mikor lehet számítani fennakadásokra. A Lenovo LePad nevű készülékével akar betörni a táblagépek gyorsan növekvő piacára: a Google Android operációs rendszerére specializált eszközt elsőként a kínai vásárlók vehetik meg, már e héttől, a nemzetközi értékesítés pedig júniustól várható, ára átszámítva 100 ezer forint körül lesz. Kínában a vállalat három éven belül a táblagépek piacán is olyan részesedést szeretne elérni, mint a személyi számítógépeknél, ahol most a Lenovo a legnagyobb: a negyedik negyedében eladott 15,7 millió számítógépből 32,2 százalék a Lenovótól származott. A Lenovo a LePad újabb változatát idén a negyedik negyedévben tervezi piacra dobni.Forrás: MTI

A Fukusima–1 atomerőműben kiszámíthatatlan a helyzet alakulása

http://www.echotv.hu/?akt_menu=16&r_id=30&hir_id=243294 2011-03-29 A Fukusima–1 atomerőműben változatlanul kiszámíthatatlan a helyzet alakulása Kan Naoto japán miniszterelnök szerint, és mint hangsúlyozta, ez maximális erőfeszítéseket követel a kormánytól. Kan Naoto erről kedden a japán felsőház költségvetési bizottsága előtt beszélt - szavait az NHK japán tv-csatorna is közvetítette -, hangsúlyozva: továbbra sem tudják megjósolni, hogyan alakul majd a helyzet az atomerőműben. A március 11-i pusztító földrengés halálos és eltűnt áldozatainak egyesített száma a legújabb adatok szerint meghaladta a 28 ezret. Ebből 11063 a megerősített haláleset és 17258 az eltűnt személy. Valószínűleg ennél többen vannak, hiszen a földrengésben és a tengerárban egész családok vesztek oda, így az emberek eltűnéséről esetleg nem is kaptak információt a hatóságok. Főként Fukusima prefektúrában vannak gondok, ahol az áldozatok felkutatását akadályozza a sérült atomerőműből kiszabaduló radioaktív szennyezés. A II. világháború utáni legsúlyosabb japán katasztrófa következtében 240 ezer ember van még a menedékül kialakított 1900 központban. Összesen 18 ezer ház dőlt romba s 130 ezer épület szenvedett károkat, főként a tengerparti zónákban. A legnagyobb kárt Mijagi prefektúra szenvedte el. Újabb erős utórengés rázta meg kedden Japán katasztrófa sújtotta északkeleti részét. A Richter-skála szerint 6,4-es erősségű, helyi idő szerint este 8 óra előtt néhány perccel bekövetkezett földmozgás Tokióban is kilendítette a magasabb épületeket. Szökőárriadót nem rendeltek el a hatóságok, és egyelőre újabb áldozatokról vagy károkról sem érkezett jelentés a térségből. A kínai földrengés-megfigyelő központ közlése szerint a keddi rengés epicentruma Japán fő szigetétől, Honsútól keletre a Csendes-óceánon - Mijagi és Fukusima prefektúrák közelében - fészke pedig mintegy 20 kilométeres mélységben volt. Enyhe, a lakosságra nézve veszélytelen radioaktív szennyezést észleltek Kanada nyugati partvidékén az esővízben és a csendes-óceáni algákban. A Simon Fraser Egyetem a jód 131-es izotópjának növekvő mennyiségéről közölt adatokat. Szintén ennek az izotópnak a felbukkanásáról adtak hírt kedden Dél-Koreában, Kínában és a Fülöp-szigeteken, de ott sem veszélyes mértékben.MTI

Japán - Meghaladta a 11 ezret a pusztító földrengés halálos áldozatainak száma

http://karpatinfo.net/kulfold/2011/03/29/japan-meghaladta-11-ezret-pusztito-foldrenges-halalos-aldozatainak-szama 03/29/2011 - 07:28Kárpátinfo.net Meghaladta a 11 ezret a pusztító földrengés halálos áldozatainak száma Japánban: a keddi tokiói adatok szerint a március 11-én pusztító földregésnek és szökőárnak 11063 halottja van, az eltűntek száma 17258. Előző nap a japán hatóságok még 10 872 halottat, és emellett 16 244 eltűntet tartottak nyilván. A második világháború utáni legsúlyosabb japán válság következtében 240 ezer ember talált menedéket a kialakított 1900 központban. Összesen 18 ezer ház dőlt romba és 130 ezer épület szenvedett károkat, főként a tengerparti zónákban. A legtöbb halálos áldozat Mijagi prefektúrában volt, az új adatok szerint 6744, Ivate prefektúrában 3264-an haltak meg, míg Fukusima prefektúra veszteséglistája 997 halott. Várhatóan a halottak száma a közölt adatokhoz képest tovább nő majd, hiszen a földrengésben és a tengerárban egész családok vesztek oda, így az emberek eltűnéséről esetleg nem is kaptak információt a hatóságok. Főként Fukusima prefektúrában vannak gondok, ahol az áldozatok felkutatását akadályozza a sérült atomerőműből kiszabaduló radioaktív szennyezés. Forrás: MTI

Japán - A Fukusima-1 atomerőműben kiszámíthatatlan a helyzet alakulása a japán kormányfő szerint

http://karpatinfo.net/kulfold/2011/03/29/japan-fukusima-1-atomeromuben-kiszamithatatlan-helyzet-alakulasa-japan-kormanyfo- 03/29/2011 - 07:25Kárpátinfo.net A Fukusima-1 atomerőműben változatlanul kiszámíthatatlan a helyzet alakulása Kan Naoto japán miniszterelnök szerint, ami - mint hangsúlyozta - maximális erőfeszítéseket követel a kormánytól. Kan Naoto erről kedden a japán felsőház költségvetési bizottsága előtt beszélt - szavait az NHK japán tv-csatorna is közvetítette -, hangsúlyozva: továbbra sem tudják megjósolni, hogyan alakul majd a helyzet az atomerőműben, ez pedig maximális készültséget követel a kormánytól a problémák kezeléséhez. Fukusima egyes számú atomerőművének (Daiicsi) hat reaktora van. A március 11-i földrengés és szökőár következtében mind a hat reaktorblokkban megszűnt az áramellátás, így leálltak a hűtőrendszerek. Ez üzemi balesetek sorához vezetett, aminek következtében radioaktív anyagok kerültek a légkörbe. Az erőmű közvetlen környékéről evakuálták a lakosságot. Az erőműnél radioaktív szennyezettségű a tengervíz, s hétfőn plutóniumot is kimutattak az erőmű közelében az öt helyről vett talajmintákban. A Jomiuri Simbun című japán lap keddi számában kormányforrásokra hivatkozva olyan értesülést közölt, hogy a kormány szándékában állna átmenetileg államosítani a Fukusima-1 atomerőművet is üzemeltető a Tokyo Electric Power Co. (Tepco) vállalatot, az ellenőrzéséhez szükséges részvénycsomag felvásárlásával, s ezzel egyben segítséget is nyújtana a lakosságnak a károk megtérítéséhez és a és a természetnek okozott károk helyreállításában is. Edano Jukijo kormányszóvivő, a kabinet főtitkára azonban kedden ezt cáfolta. Forrás: MTI

Kéken fénylik a különleges szupernóva

http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20110329-kulonleges-szupernova.html Szerző: Sárneczky Krisztián | 2011. március 29. Szokatlan típusú szupernóva robbant az NGC 2315 jelű galaxisban, amely nagy hőmérséklete miatt kékes fénnyel világít a Piszkéstetői Obszervatóriumban készült felvételen. Március 24-én érkezett a kérés Dr. Vinkó Józseftől, a Szegedi Tudományegyetem csillagászától, hogy észleljük a nemrég felfedezett 2011ay jelű szupernóvát. Szerencsére pont ezen a napon kezdtük észlelőhetünket az akadémiai csillagászati kutatóintézet mátrai telephelyén, így csak a derült időben kellett reménykednünk. A texasi és harvardi csillagászokkal folytatott spektroszkópiai vizsgálataik szerint a 2011ay egy nagyon ritka csoportba, a hidrogén jelenlétét is mutató Ia típusú szupernóvák közé tartozik. Ez azért különleges, mert a szupernóvák osztályozásának legfőbb alapja, hogy látszik-e a színképükben hidrogén, vagy sem. Amelyikben látszik, az II-es típusú, amelyikben nem, az I-es. Ez utóbbi egyik alosztálya (a felrobbanó fehér törpéké) az Ia. A piszkés-tetői Schmidt-távcsővel nem lehetne elvégezni a 17 magnitúdós szupernóva spektroszkópiai vizsgálatát, fotometriai észlelésekre azonban tökéletes a lassan 50 éves műszer. Ezek szerint a 2011ay-t is a II-es osztályba kellett volna sorolni, hiszen van benne hidrogén, de mégsem egyértelmű a helyzet. Amikor 2002-ben az első ilyen robbanást azonosították, hosszas vita kezdődött szakmai körökben, hogy valóban egy olyan fehér törpe robbanását látjuk, melynek színképébe valahogy hidrogén is keveredett, vagy csak egy különleges II-es típusú robbanást, melyben egy az élete végén járó nagytömegű csillag fejezte be pályafutását, csak szokatlan módon. Azért volt nehéz a döntés, mert a hidrogénen kívül minden színképi jellegzetesség megegyezett az Ia típusnál tapasztalhatóval. Végül 2008-ban sikerült felfedezni egy újabb hibrid példányt, most pedig itt van a 2011ay, amely osztályának harmadik képviselője lehet. http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20110329-kulonleges-szupernova.html Működik a fizika! A kép közepén látható, szivar alakú galaxis magjától balra látható kék fénypont a 2011ay jelű szupernóva. A forró gázfelhő a rövidebb, kék hullámhosszon bocsát ki több fényt. A színes kép az I, V és B tartományban felvett rendre 2, 4 és 5 darab 150 másodperces felvételből lett összerakva, a képfeldolgozást Kuli Zoltán végezte. Hazánkban sajnos minimális lehetőség van színképek készítésére, ám a felkérés nem is erre, hanem fotometriai vizsgálatokra vonatkozott. Az eddigi két hibrid szupernóvának ugyanis nagyon jellegzetes, csak rájuk jellemző fénymenete volt, ami arra utal, hogy tényleg hidrogént tartalmazó Ia robbanásokról van szó. Így nekünk ezt a fénymenetet kell meghatározni a 60/90 cm-es Schmidt-teleszkóppal, BVRI színekben készített felvételek segítségével. A végső eredmények csak hónapok múlva lesznek meg, az viszont már a nyers felvételeken is látszik, hogy a nemrég felrobbant szupernóva rendkívül forró, emiatt a sugárzásának maximuma a kék tartományba esik. Amíg közeli infravörösben több magnitúdóval halványabb az őt befogadó galaxis magjánál, kék színben fényesebb annál. Ha nem lennének spektrumaink, akkor is szinte biztosak lehetnénk abban, hogy itt egy felrobbant szupernóva forró gázhéja tágul, amely idővel veszít hőmérsékletéből, így az öregedő szupernóva egyre vörösebb lesz.

Arad megye gazdasága számokban

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/arad_megye_gazdasaga_szamokban_3.php Irházi János Szerda, 2011. március 23 A Statisztikai Hivatal (INS) aradi kirendeltsége most hozta nyilvánosságra a legfontosabb makrogazdasági adatokat. Eszerint a megyében 2011 januárjában az ipari termelés 4,1 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ám ennek ellenére az ipar árbevétele 38,7 százalékkal volt több, mint 2010 januárjában. A külkereskedelmi mérlege Arad megyének továbbra is pozitív maradt: november hónapot 18,84 millió eurós többlettel zárta. Ami a turizmust illeti, folytatódott a szeptemberben elindult mélyrepülés, legalábbis ami a statisztikát illeti. Ekkor a megyében a hivatalos, bejelentett vendégéjszakák száma még 34 743 volt, októberben 28 581, novemberben 25 658, decemberben 19 869, januárban pedig mindössze 17 146. Igaz, ez utóbbi szám kb. 700-zal több, mint egy évvel korábban. Így a szálláshelyek kihasználtsága is csökkent a szeptemberi 28,2 százalékról januárban 15,8 százalékra. Decemberhez viszonyítva januárban csekély mértékben, de csökkent a hivatalosan dolgozók száma: 111 219-ről 111 004-re. A legtöbben, 55 520-an a szolgáltatásokban dolgoznak, a mezőgazdaság mindössze 3329 személyt foglalkoztat. Csökkent a nettó átlagjövedelem is januárban: a decemberi 1282 lejről 1191-re. A legmagasabbak a bérek az iparban és az építőiparban (átlag nettó 1200 lej), a szolgáltatásokban 1198 lej, a mezőgazdaságban 981 lej. A nyilvántartott munkanélküliek száma az év első hónapjában 10 712 volt (6065 férfi és 4647 nő), a munkanélküliségi ráta pedig 5,0 százalékos, miközben egy évvel korábban még 7,00 százalék volt. Akármilyen furcsának is látszik, de januárban pontosan annyi gyermek született, mint 2010 januárjában: 343. A tavalyi csúcs szeptemberben volt 397 születéssel. Most januárban 533 személy hunyt el.

Orbán: az új alkotmány az egész nemzeté lesz

http://mpp.sarmasagi.ro/?p=4004 2011. március 28., A magyarok felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába, erősek és elszántak a tekintetben, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat – mondta a miniszterelnök a parlamentben. A nemzeti konzultáció sikere azt jelzi, hogy az új alkotmány az egész nemzeté lesz, hiszen a magyarok akarata és véleménye jut érvényre benne – mondta Orbán Viktor a nemzeti konzultáció eredményét ismertetve hétfőn az Országgyűlésben, kijelentve: ezért az új alkotmány kivételesen erős alaptörvény lesz. "A magyarok felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába, erősek és elszántak a tekintetben, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat, mindezen felül pedig egységesek abban, hogy milyen Magyarországon akarnak élni, milyen jövőt akarnak építeni, és azt milyen közös értékek alapján képzelik el" – értékelte az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációt a miniszterelnök. Nincs más hátra, mint az Országgyűlésben véghez vinni, amit az emberek akarnak – tette hozzá. A válaszadók 91 százaléka ért egyet abban, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben – mondta Orbán Viktor. Szintén több mint 90 százalékos egyetértés van arról, hogy a legfőbb közös értékeink számára, mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítani. Ugyanekkora többség ért egyet abban, hogy a jövő nemzedékek iránt valamilyen formában alkotmányos kötelezettséget kell vállalni, vagyis alkotmányos garanciákat kell vállalni a jövő nemzedékek védelme érdekében – hangoztatta a miniszterelnök. A magyar emberek minden eddiginél határozottabban megüzenték, hogy a magyar termőföld és víz nem eladó, sem most, sem később – mondta Orbán Viktor a nemzeti konzultáció keretében visszaküldött kérdőívek eredményét ismertetve. Orbán Viktor szerint elárulják szavazóikat azok az ellenzéki pártok, amelyek tudatosan és előre elhatározottan kivonják magukat az alkotmányozásból. "Sajnálatos, de vannak, akiknek tíz hónap sem volt elég, hogy elfogadják a magyar választók akaratát, továbbra is makacsul ellenszegülnek a változásnak, a megújulásnak" – mondta a kormányfő. Hozzátette: mivel ellenzéki pártok nem hajlandók megjeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére felhatalmazást kaptak, a kormánypártoknak különleges felelősségük van abban, hogy minden magyar ember érdekét szem előtt tartsák, azokét is, akik választott képviselőik révén nem tudják érvényesíteni őket. Orbán Viktor ugyanakkor megköszönte Szili Katalin volt házelnöknek azt a „komoly és odaadó munkát", amelyet a politikus a nemzeti konzultáció során végzett, és így „kiállt választói és az ország mellett". hirado.hu , erdely.ma

Igy kell csinálni - A román tévéprogramok miatt igényelnek állampolgárságot

http://kakukk.ro/content/view/15414/26/ 2011. március 24. Azért, hogy nézhessék a román televíziót igénylik a román állampolgárságot több ezren Magyarországon. A határ közelében élő román közösségek tömegesen nyújtottak be állampolgársági kérelmet. Csak Gyulán 5 ezer magyarországi román várja, hogy megkaphassa a román személyi iratokat. Ennek főleg gyakorlati oka van: a kábeltelevízió-szolgáltató egy ideje nem sugároz többé román nyelvű csatornákat Magyarországon, kivéve ha az előfizető román állampolgár – olvasható a manna.ro-n. "2010. március 1-től eltűnt a román csatorna. Dühös lettem, mert sem levelet, sem értesítést nem kaptam" - mondta el a magyarországi Vasile Guzău, aki azóta nem nézheti a román focimeccseket, ezért benyújtotta az állampolgársági kérelmet. Márk Maria gyulai panziótulajdonos azt szeretné, ha román vendégei nyugodtan nézhetnék az anyaországi televíziót. "Szívesen felveszem a román állampolgárságot, mert szeretném ha egyesülnénk mi, magyarországi románok a romániai románokkal" - nyilatkozta a Realitatea TV-nek. Magyarországi románok esetében Románia egyelőre nem alkalmaz olyan könnyített eljárást az állampolgárság megszerzéséhez, mint a moldovai románok esetében.

Terülj-terülj asztalka Tusnádfürdőn

http://honline.ro/?action=hon&phase=6645 Hompoth Loránd 2011.03.24. 10:15 A gasztronómiai élvezetek otthona lesz Tusnádfürdő a hét végén. A helyi vendéglátósok meghívott mesterszakácsokkal együtt immár harmadik alkalommal rendezik be a korszerű esztétikai elvárások szerint feltálalt különleges fogások terülj-terülj asztalkáját. A gasztronómiai kiállításra, a fogások megízlelésére szombaton fél kettőtől várják a látogatókat a szervezők. Térségünk egyik legkiválóbb gasztronómiai rendezvénye, a Tusnádfürdői Gasztronómiai Napok már hároméves múltra tekint vissza és egyre élénkebb érdeklődésnek örvend. Nemcsak az ínyencek látogatják szívesen, hanem a vendéglátósok, gyakorló szakácsok is, hiszen az itt összesereglett séfektől rengeteg újat lehet tanulni. Az elkészített ételkülönlegességek receptjei mellett a modern kor divatja szerinti menüsorokról, az aktuális éttermi dizájnról is kamatoztatható ismereteket szerezhetnek a rendezvény látogatói. Idén a díszvendég Budapest XVIII. kerülete lesz, amely négy mesterszakáccsal képviselteti magát a rendezvényen. „A település fürdővárosi státusából adódóan a helyi gazdaság fontos részét képezi a turisztika, a vendéglátás. A gasztronómiai napok lehetőséget adnak arra, hogy a környék vendéglátó-ipari egységeinek konyháit működtető személyzet olyan fogásokkal, technikákkal és nem utolsósorban tálalási-díszítési elemekkel találkozzon, amelyek megszemlélésére másként nem nyílna alkalom. Az idelátogató séfek pedig tőlünk tanulnak, a székely konyha titkait vihetik haza magukkal, és ha ezeket beépítik a saját menüsoraikba, az sokat segíthet a térség népszerűsítésében” – nyilatkozta Albert Tibor polgármester. „A tavalyi és tavalyelőtti gasztronómiai napokon hosszabb távon is jól működő szakmai kapcsolatokat, sőt barátságokat kötöttek a résztvevők, mindenki hasznára a kétirányú tapasztalatcsere folyamatossá vált. Reméljük, idén sem lesz ez másként” – bizakodott a szervezők részéről Kolumbán Erika, a Tusnádfürdő Turisztikai Egyesület ügyvezető igazgatója. A rendezvény tervezett for­gatókönyve szerint a III. Tusnádfürdői Gasztronómiai Napok fénypontjának a szombati, kóstolóval egybekötött kiállítás ígérkezik. Délután fél kettőtől tekinthetik, illetve ízlelhetik meg az érdeklődők az elkészült fogásokat jelképesnek mondható 20 lejért a tusnádfürdői Anna vendéglőben. A szervezőktől megtudtuk, azért döntöttek a belépődíjas rendszer mellett, mert inkább az igazi érdeklődőket szeretnék látni a rendezvényen, nem a „hivatásos” potyázókat.

Faültetést szervez az EKE

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=36434 E hét szombatján, április másodikán, a tavalyi évben begyűjtött 2%-okból, valamint a Kreativ, Metamob és Tauril-Rom cégek és a Túrterebesi önkormányzat adományaiból az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti erdősávot ültet. A tervek szerint 9000 tölgy- és kőriscsemetét ültetnek el a Túr-menti Természetvédelmi Területen. Pontosabban egy erdősávval veszik körbe Túrterebes és Halmi községek szennyvíztisztítóját, ezáltal eltakarva a tájképbe nem illő épületegyüttest. Ugyanakkor az erdősáv telepítése révén kiváló táplálkozó- és pihenőhelyet biztosítanak számos állatfajnak. A gyülekező április másodikán, szombaton reggel fél kilenckor lesz Túrterebes község központjában, a polgármesteri hivatal előtti téren. Innen a részvevők kimennek a faültetés színhelyére. A munkát kilenc órakor szándékoznak elkezdeni. A faültetést a szervezők számításai szerint délután kettőig befejezik, majd visszatérnek Túrterebesre. Ezt követően délután három órától a helyi művelődési házban mindenkit megvendégelnek bográcsgulyással, itallal, üdítővel. Az érdeklődők részvételi szándékukat a botond@eke.ro email címen vagy a 0743-419443-as telefonszámon jelezhetik. A szervezők megoldják a résztvevők szállítását. Az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti minden kedves érdeklődőt szeretettel vár!

Vámfalu: projektindító volt a múlt hét végén

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=36421 A Soros Alapítvány és a Centrul Educational 2000+ által támogatott pályázat tevékenységsorát indították el szombaton a Vámfalui Általános Iskolában zenés-táncos ünnepséggel. Az eseményen nemcsak a szülők és tanulók vettek részt, hanem Onciu Camelia tanfelügyelőnő, a helyi tanács és a tanári kar lelkes képviselői. A projekt vezetője Ţiproc Ildikó aligazgatónő. A pályázat címe – Szabadidő együtt, erőszak és szappanoperák nélkül – utal a célokra is, vagyis harminc, különböző nemzetiségű és szociális helyzetű gyerek és öt szülő együtt fedezi fel újra szűkebb környezetüket. Felfedezhetik a települést hagyományaival, régi mesterségeivel, amelyeket gyakorolhatnak az iskolában létrehozott kis fazekasműhelyben, gyöngyöt fűzhetnek, kosarat fonhatnak vagy rongyszőnyeget szőhetnek. Kétnapos sátoros gyalogtúra során a környék hegyvidékével is ismerkedhetnek, s egyben új turistautat kijelölve. A vizeket tanulmányozhatják a környék borvízforrásainak történetét megismerve, és kipróbálhatják a gyógyvizek hatását egy strandolás során a Máriavölgyén. A legközelebbi környezetvédelmi területet, a Túr vidékét kerékpárral, busszal járják majd be, önkéntes segítséget nyújtva eközben a tájvédőknek. Az eseménysor nyolc hónapos időtartamú. A résztvevő gyerekeknek és szülőknek jókedvű, hasznos, szabadban együtt eltöltött időt kínálnak a pályázatban részt vevő tanárok: Tunas Ilona, Haiduc Mihaela, Maries Dan és Pető Melinda.

Tudományos ülésszak Szatmáron

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=36394&apparition=2011-03-28 Szatmárnémetiben tartja huszonegyedik tudományos ülésszakát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az április 7-9. közötti rendezvény témaköre: „Az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti tudományok aktuális kérdései”. A tudományos ülésszakon az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti tudományok területét felölelő szabadon választott előadások kerülnek bemutatásra. Az esemény a Román Orvosi, Fogorvosi és Gyógyszerészeti Kollégiumok által elismert, nyilvántartott és pontszámokkal értékelt (kreditált) rendezvény

Céhbe tömörülő sajtosok

http://www.szabadfold.hu/kertunk/cehbe_tomorulo_sajtosok_magyar_sajtkeszitok_cehe

2011. március 23.
A Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete (KKAOSZE) égisze alatt megalakult a haza sajtkészítők egységes szakmai szervezete, a Magyar Sajtkészítők Céhe.
Az alapítók célja a hazai tejből sajtot készítő agrárvállalkozók szakmai munkájának segítése, képviselete, termékeik piacra jutásának elősegítése. Folytatják a Magyar Sajtút Állomások országos hálózatának kiépítését, az országos sajttérkép elkészítését.
A népszerű hagyományőrző vásárokon, gasztronómiai fesztiválokon a sajtkészítők már manapság is egy fedél alatt (sajtudvarban, sajtutcában) kínálják a portékájukat. Az utazó program Sajtkaraván néven már több jól sikerült bemutatkozáson is túl van.
A vendégsereg hamar megállapította, hogy ezek a sajtok drágábbak a bolti választékban szereplőknél, de szándékukban áll az egészséges és megbízható hazai sajtokat előnyben részesíteni. A kóstolók, az eladók és vevők személyes kapcsolata semmi mással nem helyettesíthető élményt ad.
A Céh tagjainak szabatos és követendő útmutatást ad a készülő céhszabályzat, a névre szóló céhlevél pedig a tagsági viszonyt bizonyítja.
A KKAOSZE-Magyar Sajtkészítők Céhe valamennyi, sajttal foglalkozó vállalkozás előtt szélesre tárja kapuit. Az érdeklődők a www.kkaosze.hu honlapról letölthetik a csatlakozási nyilatkozatot, melyet kitöltés után Kovács László címére (1026 Budapest, Orsó u. 27.) várnak.bhj

Kacsa vagy sem...Négy tárcavezető távozhat, de hat új jöhet

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=409345


2011-03-28
Minden második jelenlegi miniszter távozhat információink szerint a kormányból a következő fél évben. Úgy tudjuk, a Magyarország EU-s elnöksége utánra várható személycserékkel együtt jár majd a kabinet több lépcsős átszervezése is. Radásul a folyamat végére nyolcról tízre nőhet a tárcák száma, mert önálló pénzügy- illetve egészségügyi minisztérium alakulhat.
Értesüléseink szerint távozik Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, valamint Martonyi János a külügyi-, Fellegi Tamás a fejlesztési- és Matolcsy György, a nemzetgazdasági tárca irányítója. A kormány átalakításáról szóló híreket hivatalosan eddig cáfolták; Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tegnap sem tudott ilyesmiről.
Nem egyszerű, fejcserékkel is járó "éves értékelés" várható a nyár végén a kormány munkájáról, hanem értesüléseink szerint a kabinet struktúrájának átszervezése, mellyel az Orbán-kormány kénytelen lesz részben elismerni a nyolc csúcsminisztériumra épülő rendszer kudarcát. Úgy tudjuk, a kormányzati munka - Orbán Viktor kormányfő által előre jelzett - egyéves értékelése és az ezzel járó változások taktikai okokból a nyár végére maradnak. Így a már sejthető, ám eddig mindannyiszor cáfolt várható személycserék is, hiszen információink szerint ezekkel a kormányfő mindenképpen megvárja Magyarország uniós elnökségének június végi lezárását.
Úgy tudjuk, a júliustól kezdődő folyamat során minden második jelenlegi miniszter távozhat a kormányból - nem egyszerre, hanem az év végéig több lépcsőben. Információink szerint olyannyira biztosra vehető Martonyi János külügyminiszter távozása, hogy a politikus szűk körben nem is titkolja: jobban szeretne miniszter lenni, mint nyugdíjas, mégis utóbbi lesz hamarosan. A miniszternek hírek szerint többször szóvá tették az EU-ban, hogy "nem tudja visszafogni" Orbánt, és külön említették azt a diplomáciai fiaskót, hogy tavaly novemberben Kadhafi líbiai vezetőnél, majd idén januárban Mubarak egyiptomi elnöknél vizitelt a magyar kormányfő - ma már diplomáciai szinten egyikük sem "kívánatos".

Forrásunk szerint az első Orbán-kormányban is külügyminiszterkedő Martonyi csak Orbán kifejezett kérésére, az uniós elnökség végéig vállalta tisztségét. Utódjának államtitkára, Németh Zsolt a legesélyesebb - ők ketten az első Orbán-kormányt hasonló felállásban dolgozták végig.
Matolcsy György távozása is "benne van a pakliban", de ez egyúttal az általa vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium feldarabolását is jelentheti. Úgy tudjuk, ennek során visszakapja önállóságát a Pénzügyminisztérium, melynek élére a jelenleg a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály államtitkár, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere kerül. Az önálló pénzügyi tárcát értesüléseink szerint már eddig is "hiányolta" az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, de szakértők szerint is praktikusabb lenne szétválasztani a gazdaságtervezési kérdéseket a fiskális tervezéstől és végrehajtástól.
A valószínűsíthető harmadik távozó miniszter, az idén 72 éves Réthelyi Miklós tényleges nyugdíjba vonulásával ugyancsak átalakulhat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Információink szerint - beismerve a csúcstárca csődjét - kénytelen lesz Orbán visszaadni az egészségügyi minisztérium önállóságát. Úgy tudjuk, utóbbi vezetésére már több "jelentkező" is van, köztük Tulassay Tivadar orvos-akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének tagja, de tőle és Réthelyitől eltérően nem feltétlenül orvos végzettségű miniszter-esélyesek is akadnak. Információink szerint a távozását fontolgató Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár "gondja" így megoldódik, és ő nem is akar miniszter lenni.

Információink szerint a negyedik távozó tárcavezető Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter lehet, ám az őszre várható személycsere itt nem járna jelentős átszervezéssel. Úgy tudjuk, jó eséllyel kerülhet Fellegi posztjára Fodor István, az Ericsson Magyarország egykori alapítója és a céget 17 évig vezető elnöke. Forrásaink szerint több "önjelölt" is akadna, de várhatóan egyikükből sem lesz miniszter. Utóbbi csoportba sorolják egyesek Wahl Tamást, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökét. Emlékezetes: Wahlt már Bajnai Gordon is felkérte a gazdasági tárca vezetésére, ám miután felemlegették a médiában a korábban általa vezetett SAP Magyarország jogerős elmarasztalásáról szóló híreket, visszalépett.
Ami a kabinet jelenlegi szerkezetének átalakítását illeti, arról is hallani, hogy Illés Zoltántól, a vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi és vízügyi államtitkárától "elvennék" a vízügyi területet. Szintúgy terjednek olyan információk is, hogy a sportterület felügyelete a nyár végi átalakítás után átkerül a fejlesztési tárca fennhatósága alá.
Senki nem tud semmit
"Kormányátalakítás? Ilyesmiről nem tudok. Talán a miniszterelnök urat kellene megkérdezni" - válaszolta lapunk kérdésére Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. A politikus hozzátette, az ő tárcájánál nem lesz változás. Illés Zoltán a vidékfejlesztési tárca környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára határozottan cáfolta, hogy szétválaszthatják a hozzá tartozó területeket, átalakításról ő sem tud. Németh Zsolt külügyi államtitkár ügyesen távozott a parlamentből, mielőtt az újságírók a külügyminiszter távozásáról kérdezhették volna.L.T. / Népszava

Líbiai hadművelet: újabb támogatás a román államtól

http://hirszerzo.hu/kulfold/20110328_romaniai_repuloterek_libia?s=hl


MTI 2011. március 28. 20:22

Román repülőterekről is felszállhatnak amerikai légi utántöltő repülőgépek az ENSZ felhatalmazásával folyó líbiai hadművelet támogatására - jelentette be hétfőn a bukaresti köztársasági elnöki hivatal.
Az államfő az ország legfelső védelmi tanácsával konzultálva hozta meg a döntést arról, hogy Románia repülőterein is állomásozhatnak, és onnan indulhatnak amerikai tartálygépek, amelyek az ENSZ BT 1973. számú határozatának végrehajtásában vesznek részt. Románia 2004 óta a NATO tagja, és az Egyesült Államok szoros szövetségese. A múlt héten bejelentette, hogy egy fregattot küld a líbiai partokhoz a fegyverembargó betartatása céljából.

Cunamiriadó és újabb utórengés hétfőn

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=409037

Cunamiriadót rendeltek el Japán északkeleti tengerpartjain, miután egy újabb, 6,1-es erősségű földrengés rázta meg a szigetországot.

2011.03.28, 09:46
A Japán Meteorológiai Ügynökség félméteres hullám érkezésének veszélyére figyelmeztette a március 11-ei kilences erősségű földrengésben és az azt követő szökőárban letarolt óceánparti Mijagi tartomány lakóit.
Az amerikai geológiai szolgálat korábban 6,5-ös rengésre figyelmeztetett, de ennél alacsonyabb lett a földmozgás erőssége. A rengés epicentruma 17 kilométeres mélységben volt. A Japán Meteorológiai Ügynökég szerint a hétfő reggeli rengés a két és fél héttel ezelőtti, Japán második világháború utáni történetének legnagyobb pusztulását előidéző katasztrófa utórengése volt, és a közeljövőben több hasonló is várható.

A vidéki vállalkozások lehetnek az Új Széchenyi Terv nyertesei

http://penzcentrum.hu/cikk/1027642/1/a_videki_vallalkozasok_lehetnek_az_uj_szechenyi_terv_nyertesei

2011. március 28.,
Az útjára indult Új Széchenyi Terv egyik legszembetűnőbb újdonsága, hogy a vállalkozásokat érintő pályázatok esetében a vidéki pályázók kerültek előtérbe az ország fejlettebb, központi régiójában tevékenykedő cégeivel szemben. Jelentős változás, hogy az elmúlt évek egyik legnépszerűbb, képzésekkel kapcsolatos pályázatánál a budapesti és pest megyei cégeket kizárták, míg a vidéki vállalatok akár 100 százalékos támogatás mellett pályázhatnak. Az innováció támogatása ugyanakkor továbbra is kiemelt cél régiótól függetlenül.
Az elmúlt években az ország fejlettebb régiói, így különösen Budapest és Pest megye folyamatosan csökkenő uniós pályázati forrásokhoz juthatott hozzá. Míg a budapesti és pest megyei cégek az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében teljesen ki vannak már zárva az elmúlt évek legnépszerűbb pályázataiból, így a képzési és az épületenergetikai pályázatokból, addig a vidéki cégek akár 100 százalékos támogatás mellett igényelhetnek - vállalati mérettől függően - akár 5-50 millió forintot akkreditált képzésekre. Megújuló energiaforrással kombinált épületenergetikai fejlesztésekre akár 250 millió forint is igényelhető 30-60 százalékos - helyszíntől függően - támogatási arány mellett a vidéki régiókban. A komoly munkahelyteremtéssel járó projektekhez akár 1 milliárd forint támogatást biztosító pályázat is csak a vidéki beruházásokhoz nyújt segítséget. Összességében az ÚSZT keretében a 6 konvergencia régióból pályázni kívánó vállalkozások nem csak több pályázati kiírásból választhatnak, hanem az egyes kiírások keretében - a nagyobb elérhető forrásokra tekintettel - több pályázó részesülhet támogatásban, továbbá az egyes projektekhez jóval magasabb arányban igényelhetnek támogatást.
A gépbeszerzéseket, komplex beruházásokat - a munkahelymegőrzés és teremtés érdekében - az ország egész területén támogatja az ÚSZT. Dr. Körmendy Zsófia, a 4 Tender Hungary pályázatíró- és tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint azonban szembeötlő, hogy míg egy budapesti projekt vállalati mérettől függően maximum 20-30 százalékos támogatási intenzitás mellett juthat támogatáshoz, addig a vidéki KKV-k - kiírástól függően - 35-40 százalékos arányban juthatnak pályázati forrásokhoz. Az ügyvezető szerint a most elérhető turisztikai szolgáltatásokat támogató pályázatok keretében is megfigyelhető, hogy míg a vidéki projektek 60-70 százalékos támogatási arány mellett pályázhatnak, addig a központi régió cégei csak 20-50 százalékos hozzájárulást igényelhetnek.
Üdítő kivételt jelentenek az innovációs pályázatok, melyeknél a központi régió cégei is a vidékiekkel azonos feltételekkel pályázhatnak. Az innovációs potenciál növelése érdekében az ország egész területéről várják a KKV-k pályázatait 5-25 millió forintos támogatási összegre akár 65 százalékos támogatási arány mellett. A komplexebb innovációs projektek is azonos elbírálás alá esnek, függetlenül azok megvalósítási helyszínétől. A központi régió pályázni kívánó vállalkozásai hátrányosabb helyzete abban is megnyilvánul, hogy az egyes kiírásoknál nagyobb versennyel kell szembesülniük, hiszen a keretösszegek, s így a várható támogatásban részesülő projektek száma jóval kevesebb, mint vidéken.

Merkel szerint : ,,Atomcsapás'' érte Németországot

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=477916&place=hirlista


A Merkel-éra végének kezdetét jelezheti a német tartományi választások eredménye.
A japán atomerőmű balesete döntő befolyással volt a hét végi német tartományi választásokra: az ország nukleáris erőműveinek élettartam-hosszabbítását támogató kormánypártok buktak, a hagyományosan atomellenes zöldek robbantottak - összegezte a szavazás eredményeit a Bloomberg. Észak-Rajna-Vesztfáliában az előzetes eredmények szerint Angela Merkel kancellár pártja, a CDU 39 százalékot kapott, ami 1952 óta a legrosszabb eredménye, míg a Zöldek több mint 24, a SPD több mint 23 százalékot söpört be.
A szociáldemokraták máris közölték, hogy készek a zöldekkel koalícióban kormányozni abban a tartományban, amely nagyobb, mint Belgium és Luxemburg és olyan cégeknek ad székhelyet, mint a Porsche AG, a SAP AG és a Daimler AG. Rajna-Pfalzban a Szociáldemokraták nyertek 35,7 százalékkal, a CDU 35,2 százalékot kapott, a Zöldek pedig 15,4-et, ami háromszorosa korábbi eredményüknek.
Elemzők szerint a kancellárnak csupán az egyik gondja, hogy ezek után nem lehet eladni a német társadalomnak az atomerőművek élettartam-hosszabbításának tervét. Ezzel kapcsolatban egyébként a koalíciós pártok hónapokon belül új energiapolitika meghirdetését ígérik. Ennél fontosabb számára, hogy a múlt hónapban Hamburgban elszenvedett vereség után - ami pártja legnagyobb bukása volt ebben a körzetben a második világháború óta - most tovább nőtt a rá nehezedő nyomás.
Merkelnek 2013-ig nem kell ugyan újabb általános választásokkal számolnia, ám a két méretes csapás erodálja befolyását, lényegében lehetetlenné teszi, hogy hibázzon. Eljöhet egy pont, amikor pártjában megkérdőjelezik hatalmát, felteszik a kérdést, hogy képes-e a következő szavazásra összefogni és vezetni a CDU-t.

Már 5-ös és 6-os reaktoroknál is nagy radioaktivitást mértek!

http://karpatinfo.net/kulfold/2011/03/28/japan-az-otos-es-hatos-reaktor-kozeleben-nagy-tengerviz-sugarszennyezettsege-fris

Nagy a tengervíz sugárszennyezettsége a Fukusima-1 atomerőmű ötös és hatos reaktorának közelében is, amelyek nem szenvedtek nagy károkat a március 11-i japán földrengésben és szökőárban - közölte hétfőn a japán atomenergia-biztonsági ügynökség.
Az ötös és hatos reaktortól mindössze harminc méternyire a radioaktív jód szintje a vízben 1150-szeresen haladja meg a határértéket. Mindeddig az atomerőműtől délre, a megrongálódott egyes, kettes, hármas és négyes reaktor mellett vettek mintát a tengervízből, s vasárnap ott a jód 131-es izotópjának a mértéke kétezerszerese volt a határértéknek.
Továbbra sem tisztázódott azonban, mitől ugrott meg a sugárzás mértéke a második reaktorblokk turbinacsarnokának vizében. A fukusimai erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power (Tepco) szerint lehetséges, hogy megrepedt a reaktorblokkot körülvevő, rozsdamentes acélból készült burok (konténment), és onnan szivárog a radioaktív víz a szabadba. Az atomenergia-biztonsági ügynökség szakértői úgy vélekedtek, hogy kicsi a valószínűsége a védőburok közvetlen sérülésének, de minden lehetőséget figyelembe vesznek.
Az atomenergia-biztonsági ügynökség közlésével egy időben tartott sajtóértekezletet Edano Jukio kormányszóvivő. Elképzelhető, hogy részlegesen megolvadtak a fűtőelemek a második reaktorblokkban, és emiatt ugrott meg a radioaktivitás szintje a blokk turbinacsarnokának vizében - mondta. A szóvivő "elfogadhatatlannak" nevezte, hogy a Tepco vasárnap hibásan mérte meg a vízben a sugárzás szintjét.
A vállalat szakemberei vasárnap este elismerték, hogy hibás mérést végzett az ezzel megbízott alkalmazott. Nem ellenőrizte azt a mérést, amely szerint a víz radioaktivitása tízmilliószorosa volt a normális szintnek. Mindazonáltal a valódi sugárzási szint is magas, a természetesnek százezerszerese volt. Mielőtt kiderült a tévedés, a japán és a globális média többször is közölte a hibás értéket, amivel tovább fokozta az emberek izgatottságát.
"Tudva azt, hogy a radioaktivitás szintje nagyon fontos körülmény a biztonság szempontjából, s emiatt azt rendszeresen és pontosan mérni kell, az ilyen hiba teljesen elfogadhatatlan" - jelentette ki Edano Jukio.
A Tepco hétfőn bejelentette, hogy a kettes reaktor turbinacsarnokának aljában felgyülemlett víz radioaktivitása továbbra is magas, de ez a víz "nem került a tengerbe". A radioaktivitás szintje továbbra is ezer millisievert óránként, ami az ott dolgozókra vonatkozó éves határérték négyszerese (az egyes reaktorban ez az érték csupán 0,4 millisievert óránként). Mielőtt azonban folytatnák az atomerőmű hűtőrendszerének helyreállítását, a több száz tonna sugárszennyezett vizet ki kell szivattyúzni a reaktorblokkból.
Egyre több vállalat újrakezdi a termelést Japánban: hétfőn a Toyota indított be két gyárát a szigetország területén, és a Mazda is azt tervezi, hogy a nap folyamán megnyitja üzemeit.Forrás: MTI

Erdély erdőit írtják !

Az alábbi cikk a PRO-TV anyagából készült, amiért köszönettel tartozunk:
http://stirileprotv.ro/stiri/romania-te-iubesc/marea-defrisare-cine-se-afla-in-spatele-dezastrului-din-paduri-partea-1.html
Az utóbbi 20 év alatt hazai szinten eltünt erdőfelület nem rendítette meg a mindenkori vezetőinket! Sem kormány sem pedig pártszinekben felkerültek nem akarják felismerni, hogy a nagy méretű erdőírtás csak rosszat hozhat az ott élőkre. Nemrég az ellenzékhez közeli sajtósok "újra" felfedezték, hogy lopják az erdőt.
Az sem mellékes, hogy lényegében inkább székely megyékhez tartozó területeken, de ez csak arra utal, hogy szövetségiek sem idegenek mindahoz, ami az erdőben történik.
A PRO TV riporterei által készített anyag is elég jól mutatja azt az áldatlan helyzetet ami az erdélyi erdőkben történik:

A fenti anyagból kiderűl, hogy azok akik lényegében a dolgok megállításáért vannak fizetve, nem tesznek semmit sem, sőt a hallgatás vagy megfutamodás mellett cinkosságot is vállalnak. A miniszter úr válasza is furcsa hiszen látszik az arcán, hogy meglepődött a riporter kérdésétől.

Az első riport után megtörtént "ellenőrzések" után is hasonló a helyzet, sőt még attól sem riadnak vissza, hogy a ripotereket kihívó erdősgazda házának az ablakaiba kőzáport zúdítsanak.

A harmadik anyagban már komoly dolgok is előkerülnek, hiszen a riporterek még a Garda Dezsőt is megszólaltatják. Azt, aki annyi éven át azért harcolt, hogy az erdő azé maradjon, akié volt és ne legyen közpréda.
Amikor a miniszter úrra rákérdeznek, hogyha ismeri azokat, akikról a riportban szó volt, - elhuzva a száját - csak annyit mond hallottam róluk...miközben mind azt hajtogatja, hogy: magának milyen kérdése van?
Nagy meglepetésre a Parlamentbe kerültek sem tudnak a erdőlopásról- éppen Harghita megyeiek tudnak a legkevesebbet és furcsa, hogy a DNA dossziéjuk miatt a Parlamentbe kerültek, nem a ... Az egyik meg is jegyezte: tudtával az fel van függesztve - gondolható azok elévülésre várhatnak...
Végül a harmadik riportban sor kerül egy szucseava megyei erdészeti részlegen meglepett falopásra szakosodottaknek a bemutatására is. Utoljára a Tölgyes-i erdészeti hivatal is újra előkerül, de mindhiába, mert végül is kiderül, hogy a fákra csak utólag kerül(ha kerül...) a pecsét, ami a kivágásra hatalmazza fel az erdőt lopókat. Azaz nem előbb kijelőlik és aztán vágják, hanem minden fordítva történik! Csak vágás után jelelik ki a már kivágott fákat. A TIR kocsi mellett a gépkocsiveztő várja, az erdészt, de nem biztos, hogy a pecsételés miatt hanem, hogy odaadja azt, amit ilyenkor kell... A riport csúcsa, amikor az erdészeti hivatal aligazgatója valásággal rimánkodva mondja a fával teli gépkopcsi vezetőjének, hogy is mondhat ilyesmit, de sofór hajhatatlan: kell jöjjön az erdész, ő azt várja!!! (GBI, Erdélyi Polgár)

43.000. olvasónk Jászárokszállásról nézett ránk!

Örvendetes, hogy egy ideje az olvasói szám egyenletesen növekszik. Persze az is érdekes, hogy nem csak a "régi" hanem új olvasónk is van. Köszönjük! Erdélyi Polgár

Kövér Lászlónak a március 22-én elhangzott alkotmányi expozéja

Az alábiakban közreadjuk a Kövér László beszédét. Március 22-én mondta el Kövér László a Magyar Országgyűlésben az új Magyar Alaptörvény, azaz Alkotmány expozéját. A beszéd nem pusztán azért fontos, mert ilyesmire csak hosszú évtizedekként kerülhet sor, hanem azért, mert világosan kimondatott benne a rendszerváltozásnak nevezett művelet alaphazugsága. VL

Motto: „Az emberiségnek egy nemzetet megtartani’, ez és nem kevésb forog most kérdésben, s rajtunk áll ennek szerencsés eszközlése.”

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt meghívott Vendégeink!

Tisztelt Ház!

A képviselők feladatát gróf Széchenyi István ekként foglalja össze a Stádiumban. Most, amikor Magyarország új alaptörvényéről tanácskozunk, méltó és igazságos, illendő és felettébb hasznos, hogy felidézzük ezt a gondolatot. Az ügy, amelyben járunk, a nemzet megmaradásának ügye.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim!
„Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb kihívása előtt áll. Nem kisebb kérdést kell megválaszolnia, minthogy Európa egyenrangú társországaként tudja-e átlépni a harmadik évezred küszöbét, vagy lecsúszunk a világ végleg megrekedt, nyomorba, káoszba és erőszakba süppedt, reménytelenségben vegetáló nagyobbik részéhez. Magyarországnak választ kell adnia arra, hogy korszerűsíteni tudja-e gazdaságát, oktatását, igazgatási rendszerét. Választ kell adnia, hogy gátat tud-e vetni a társadalom végletes kettészakadásának, biztosítva az elszegényedett millióknak legalább a majdani felemelkedés reményét. Választ kell adnia arra, hogy mindeközben képes lesz-e fenntartani az egyéni szabadságjogok és a demokratikus intézmények működő rendszerét. Választ kell adnia, hogy képes lesz-e az alattvalók örökül kapott társadalma helyett megteremteni a végre szabad kezdeményezőképességű polgárok társadalmát. Választ kell adnia, hogy képes lesz-e mindehhez a polgárok szolidaritását, összetartozás tudatát kifejező közösségek létrejöttét és fennmaradását elősegíteni. Választ kell adnia, hogy képes lesz-e mindehhez olyan kulturális és erkölcsi környezetet teremteni, amely az emberi-polgári értékek kiteljesedését segíti. Választ kell adnia arra, hogy képes lesz-e megőrizni élhető és lakható formában a természetes és mesterséges környezetünket. Magyarországnak választ kell adnia önmaga és a világ számára, akar-e, tud-e, és ha igen, hogyan, részt venni az emberiség előtt álló kérdések megválaszolásában.
Tisztelt Országgyűlés! Nekünk politikusoknak, akik - ellenzékben vagy kormányon - az ország sorsa iránt felelősséget viselünk, választ kell adnunk arra a kérdésre, miként tudunk részt venni a magyarság előtt álló feladatok megoldásában. A Fidesz – Magyar Polgári Párt szerint a Magyar Köztársaságnak, a magyar polgároknak olyan alkotmányra van szüksége, amely alapot és keretet ad e nemzeti, történelmi kihívásra adandó hosszú távú válasz sikeréhez.”
Tisztelt Országgyűlés!
Aki képviselőtársaim közül jól figyelt, az rájöhetett, hogy az iménti gondolatok nem most hangzottak el először ebben a Házban. Valóban, Szájer József képviselő úrnak a magyar országgyűlésben 1996. május 22-én, a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában a Fidesz vezérszónokaként elmondott beszédéből idéztem.
Ha e gondolatok mégis az aktualitás erejével szólnak, ha magam sem találhattam volna jobb megfogalmazást, hogy a mai helyzetünkhöz igazítsam Széchenyi 180 évvel ezelőtti parancsát – nos, az talán nem a véletlen műve. E mondatok hat esztendővel a zsákutcának bizonyult államszocializmus bukása után, négy évvel az új évezred kezdete előtt, tehát másfél évtizede hangzottak el. Egy négy és fél évtizedes kommunista országrombolás utáni négy szabad esztendőt követő utódpárti kormányzati ciklus kellős közepén. Mely ciklusra jött újabb négy szabad esztendő, ezidáig – mondhatni: sajnos – az elmúl hat és fél évtized legsikeresebb időszaka. Mely négy esztendő végére a nemzet végre felemelhette a fejét; úgy érezhette, hogy túljutott a rendszerváltozással szükségszerűen együtt járó lecsúszáson, nyomorúságon, nélkülözésen, bizonytalanságon, szétesettségen, s immár kikapaszkodhat abból a gödörből, amelybe 1990-ig a kommunizmus, majd 1994 után annak örökösei, s az ő - magukat liberálisnak nevező - szövetségeseik juttatták.
Majd jött megint – most már kétszer – négy év, s itt állunk újra az egyszer már elvégzettnek hitt munkát, megoldottnak gondolt feladatot látva magunk előtt: felemelni egy kirabolt, meggyötört, legyengített, tartalékaitól is megfosztott, szellemi, lelki, erkölcsi és biológiai értelemben is tönkre tett országot, miközben azok, akik mindezt elkövették rajtunk, ahelyett, hogy szégyenükben elbújnának, levonulnának a közélet általuk összerondított színpadáról, itt ágálnak, fenekednek ellenünk, leckéztetni próbálnak jó modorból, szociális érzékenységből, demokratikus viselkedéstanból, szakértelemből, s közben ott tesznek keresztbe, ahol csak lehet.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Az úgynevezett baloldal által kisajátíthatónak vélt Bibó István írja egyik alapvető, a kiegyezéses rendszer csődjét és bukását elemző munkájában „Az általánosan elterjedt ellenkező nézettel szemben le kell szögeznünk, hogy a politikában hazudni nem lehet. Pontosabban: lehet itt-ott hazugságokat mondani, de nem lehet hazugságra politikai konstrukciókat, politikai programot felépíteni.”
Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, az úgynevezett rendszerváltozás alapvető, konstrukcionális hazugsága, melyre ráment az életünkből húsz év, s majdnem minden viszonylagos eredményünk, amelyért e húsz év alatt keservesen megküzdött és megszenvedett az ország, az az a fikció volt, hogy lehet demokráciát, jogállamot, hazát, nemzetet, jövőt építeni olyanokkal, akik egész életüket, előmenetelüket, vagyonosodásukat azt megelőzően arra alapozták, hogy fenntartottak egy totalitárius diktatúrát; hogy lábbal tiporták mások emberi méltóságát és legalapvetőbb emberi jogait; hogy idegeneknek szolgáltatták ki, adták el a hazát, hogy a nemzetköziség jelszavával megtagadták saját népüket, sőt – ha úgy látszott szükségesnek, hát – fegyvert is emeltek rá; hogy mielőtt kényszerűségből átadták a lelakott, rommá tett országot, az utolsó éveikben el is zálogosították még az utódaink jövőjét is.
Arra a hazugságra épült az úgynevezett rendszerváltozás rendszere, hogy lehet tisztességes, valódi kiegyezésnek számító kompromisszumot kötni olyanokkal, akik másokkal mindig is csak az erő nyelvén tudtak beszélni, akik magukat a történelem kiválasztottjainak hirdették, de akik nem hittek soha semmiben, ellenben készek voltak bármikor bármit és bárkit elárulni; akik mindig is megvetettek minden értéket, melyet nem lehetett pénzbeli haszonra váltani, s lenéztek mindenkit, aki nem így élt és nem így gondolkodott; akik leginkább azoknak nem tudtak megbocsátani, akik ellen bűnöket követtek el. Arra a hazugságra épült, hogy a diktatúrából a demokráciába való átmenet csak egy deklaráció, egy törvényhozási aktus végén elhelyezett tollvonás kérdése. Arra a hazugságra, hogy a kommunista rémuralmat jogilag egyszerre keretbe foglaló s egyszerre elpalástoló úgynevezett alkotmány toldozgatásával-foldozgatásával megalapozható egy valódi demokrácia, hogy az 1949. évi XX. törvény, amely még címében sem tagadta a kommunizmus rendszerével fenntartott jogfolytonosságot, lehet egy valóban új világ kezdete.
Kedves barátaim, tévedésünkért – vagy jóhiszeműen vállalt hazugságainkért – keserves árat kellet fizetnünk! Nemcsak gazdasági és szociális válság sújtja ma hazánkat, de működőképesnek hitt alkotmányos rendszerünk is szinte csődöt mondott: 2006-ban hazugsággal, manipulációval elcsalták a választásokat, majd régi kommunista titkosszolgálati módszerekkel előidézett provokációk után rendőrterrorral próbálták megfélemlíteni az ellenzőket.
Embereket kínoztak, nyomorítottak meg, ítéltek el hamis tanúvallomások alapján, s mentették fel ugyanúgy a valódi bűnösöket – s mindezt a jogállam nevében! Szinte csődbe vitték az országot, az utolsó tégláit is ellopták vagy elzálogosították – s mindezt a demokráciára hivatkozva! Működésképtelenné tették az államot – mindezt a köztársaságot a kötőszavak gyakoriságával emlegetve!
A tavaly tavaszi választások után szakadék széléről kellett visszarántanunk az országot! Majdnem összeomlott minden, majdnem odalett mindenünk, még sokáig nem leszünk túl a nehezén – s akik mindezt okozták, most kétségbe vonják azt a jogunkat, melyet a választók ruháztak ránk annak érdekében, hogy mentsük, ami még menthető, hozzuk rendbe, ami még rendbe hozható, s próbáljuk meg velük együtt megint csak újra kezdeni?! „A gyermeknek kél káromkodni kedve”! – tisztelt Barátaim.
Tisztelt Képviselőtársaim! Huszonegy esztendő telt el az első szabad választások, huszonhárom az első ellenzéki szervezet, a Fiatal Demokraták Szövetségének megalapítása óta. A valaha fiatal demokraták gyermekei ma felnőtt választópolgárok. Több, mint húsz év után akkor is számot kellene vetnünk mindazzal a tapasztalattal, amelyet a hátunk mögött hagyott idő felhalmozott, ha csupán a jólétbe beletunyult szerencsésebb országok unalmas élete jutott volna számunkra osztályrészül; akkor is, ha a világ mindeközben maga is nem változott volna óriásit; akkor is, ha nem olyan helyzetben lennénk, mint amilyenben vagyunk. De miután nem húsz konszolidált év, hanem a rendszerváltoztatás húsz esztendeje után vagyunk, miután a huszonegynéhány éve számunkra mintául szolgáló nyugati világ maga is az átalakulás válságával küzd, s miután gyakorlatilag újjá kell építenünk az országot, mely történetének egyik legmélyebb és legösszetettebb válságát éli – nos, mindezek figyelembe vételével tabuk és mismásolás nélkül, de higgadtan és tárgyilagosan felül kell vizsgálnunk mindazt, amit a rendszerváltoztatás kezdete óta hoztunk létre, vagy éppen az azt megelőző korszakból hoztunk magunkkal.
Felül kell vizsgálnunk egész gazdasági rendszerünket, benne az adórendszertől a költségvetési és vagyongazdálkodáson át a munkaerőgazdálkodásig; át kell alakítanunk az államigazgatást, az önkormányzataink működését és gazdálkodását, az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert, a szociális ellátást, a honvédelem szervezetrendszerét, a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást, a parlament működését s az azt létrehozó választási rendszert is. S ha mindez így van – márpedig ezt vitató hangokat nemigen hallani -, akkor csupán éppen a mindennek keretet adó alkotmányos szabályainkhoz nem kellene, nem szabadna hozzányúlni – amint ezt viszont lépten-nyomon hallani?!
Tisztelt Képviselőtársaim!
Az első kérdés, amit meg kell válaszolnunk, tehát mindjárt az, hogy szükségünk van-e új alkotmányra? Mielőtt azonban elhamarkodottan rávágnánk a választ, tegyünk fel egy még ezt is megelőző kérdést: mihez képest van rá szükség, ha van rá egyáltalán – azaz jelenleg van-e Magyarországnak egyáltalán alkotmánya?
Az egyik álláspont szerint – melynek jegyében 1989 óta éljük állami létünket – van, mégpedig a többször módosított, s a Köztársaság kikiáltásával demokratikusra és jogállamira fazonírozott 1949. évi XX. törvény, mely Magyarország első írott alkotmánya.
A másik álláspont szerint is van, mégpedig az úgynevezett ezeréves, történeti alkotmány, amely a maga szerves fejlődésével a hasonlóan íratlan angol alkotmány mellett a világ jogtörténetének egyik legkifinomultabb alkotása, melynek jogfolytonosságát 1944-től idegen megszállások előidézte totalitárius diktatúrák ugyan megszakították, de amelyhez képest az 1949. évi XX. törvény csak egy oktrojált, fiktív alkotmány, s mint ilyen, semmilyen utólagos módosítgatással nem reparálható; azaz a történeti alkotmány jogfolytonossága a magát ma alkotmányként megnevező jogszabály hatályon kívül helyezésével helyreállítható. S itt mindjárt felvetődik egy újabb kérdés: egyáltalán mit tekintünk alkotmánynak, mit várunk az alkotmánytól?
Tisztelt Ház!
A 225 fideszes és 36 kereszténydemokrata képviselő által T/2627. számon előterjesztett, Magyarország Alaptörvénye címet viselő Javaslat a következő képpen válaszolja meg a feltett kérdéseket. A Q. cikk szerint
„(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”
A Nemzeti hitvallás, mint az Alaptörvény preambuluma megállapítja:
„Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.(…) Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista ’alkotmány’ jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.(…)
Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.”
Az értelmező kéziszótár szerint alaptörvény az állam politikai, társadalmi és gazdasági rendjét s az állampolgári jogokat és kötelezettségeket meghatározó törvény; az alkotmány pedig nem más, mint valamely állam alaptörvénye vagy alaptörvényeinek összessége.
E meghatározások s a fentebbi idézetek szerint tehát kijelenthető, hogy a Javaslat nem csupán címében, de tartalmában is megfelel az alaptörvényekkel szemben támaszható követelményeknek, hiszen az állami és nemzeti létünkre vonatkozó alapelvek lefektetése után a Szabadság és felelősség illetve az Állam címet viselő fejezetekben rögzíti az ember fundamentális jogait s az állampolgárokat terhelő alapvető kötelezettségeket, illetve megállapítja a politikai, gazdasági és társadalmi rendre vonatkozó legáltalánosabb normákat. Önmagát – a Záró rendelkezéseket – követően mint „Magyarország első egységes Alaptörvényét” határozza meg, mely maga is része az „ezeréves” történeti Alkotmánynak, s mely részévé teszi ezen jogi, szellemi s erkölcsi konstrukciónak azon majdan kétharmados képviselői szavazattöbbséggel elfogadandó vagy módosítandó, „sarkalatos törvényeket” is, melyek kiteljesítik közjogi berendezkedésünk újjáalakítását.
Mindezek mellett a Nemzeti hitvallás mint önálló fejezet puszta létéből és méginkább tartalmából az is kitetszik, hogy az előterjesztők felfogása szerint az Alkotmányba illeszkedő Alaptörvény nem csupán államszervezés technikai szabályok összessége, nem csupán a jogszabályok felett álló, meghatározó erejű norma, hanem annak foglalata is, hogy itt és most, mi, a XXI. század második évtizedének magyarjai miként gondolunk magunkra, melyek azok a múltbéli tradíciók, velünk élő értékek, jövőbeli célok, amelyek közös nevezőként nemzetté formálnak s ekként tartanak egybe bennünket; mi az az erkölcsi alap, értékközösség, amely az eltérő világnézetű, különböző hitű, más anyanyelven beszélő, differenciált társadalmi helyzetű magyarországi polgárokat szolidárissá teheti egymáshoz s szervezett politikai közösségükhöz, az államhoz és a Hazához.
Ha semmi más javítani való nem lett volna a ma még hatályban lévő régi alaptörvényünkön, ha semmi más újdonsága nem lenne a most előttünk fekvő Javaslatnak, mint hogy megpróbáljuk megválaszolni az önazonosságunkat érintő legalapvetőbb kérdéseket, már akkor is egyértelműen „igen”-nel kellene válaszolnunk az új alaptörvény szükségességét érintő felvetésre.
S itt – tisztelt Hölgyeim és Uraim – meg kell állnunk egy pillanatra annak tisztázása érdekében, hogy – noha minden 1994 után megválasztott kormány programjában szerepelt az alkotmányozás szándéka, mely az 1994 és 1998 közötti ciklusban tetté is érett – a folyamatosan fennálló szándék dacára húsz esztendő alatt mégis miért nem jutottunk el a megcélzott eredményig, azaz az eredendően mindenki által ideiglenesnek tekintett, átmenetinek szánt „alkotmány” helyébe lépő demokratikus alaptörvény elfogadásáig. A kérdés annál is nyugtalanítóbb, hiszen 1990-ben a kommunista rendszert leváltó demokratikusnak tekintett erőknek (ezen belül is az MDF-nek és az SZDSZ-nek együtt), 1994-ben pedig a posztkommunistáknak és a demokratikus erők táborából melléjük dezertáló SZDSZ-nek megvolt az alkotmányozáshoz szükséges kétharmados többsége. A válasz ott keresendő, ahol a rendszerváltoztató kísérlet majdnem teljessé vált kudarcának, látszólag kifogástalan demokratikus berendezkedésünk majdnem elégtelen működésének magyarázata: az úgynevezett SZDSZ által képviselt és – helytelenül – liberálisnak nevezett azon destruktív, életellenes, minden társadalmi összetartó erőként számba vehető normát és tradíciót tagadó illetve módszeresen pusztító, a gátlástalan önzésre és minden érték semmibe vételére épülő, agresszív, ugyanakkor a mérsékeltség és tolerancia, a modernség és európaiság képmutató jelmezébe öltöztetett politika erős, három ciklusban kormányzatot meghatározó jelenléte mellett nem volt esély arra, hogy létrejöjjön az – akár szemben álló – politikai felek között a közös értékekről vallott azon egyetértés, amely alapul szolgálhatott volna egy új alaptörvény megfogalmazásához. Ez az a hiány, amely politikai küzdelmeinket az elmúlt húsz esztendőben inkább hideg polgárháborúhoz, semmint demokratikus vitákhoz tette hasonlatossá.
A 2010. évi országgyűlési választások új fejezetet nyitottak Magyarország 1990 utáni történetében. Noha az SZDSZ teljes felmorzsolódásával az általa képviselt ideológia nem tűnt el a politikai színtérről, hiszen a kommunizmus rendszeréből átmentett pozíciókat hosszú ideig csupán pragmatikus módon védő MSZP azt teljes mértékben magába fogadta, azonban az ezt képviselő pártot vagy - ha az LMP-t is ide sorolom - pártokat a választók kirekesztették abból a lehetőségből, hogy továbbra is akadályai lehessenek egy minimális nemzeti közmegegyezésnek. Tehát – tisztelt Képviselőtársaim – ahogy húsz év alatt soha nem a Fideszen vagy a KDNP-n múlott, hogy nem lett új alaptörvénye Magyarországnak, úgy most sem elsősorban azért lesz, mert a Fidesz és a kereszténydemokraták pártszövetsége a választók jóvoltából kétharmados többséggel rendelkezik a Házban, hanem azért, mert húsz esztendő elteltével most először nyílt esély arra, hogy egy, a sikeres jövő megalapozásához elengedhetetlen minimális értékkonszenzus mögött több, mint kétharmada a választott képviselőknek fel tudjon sorakozni.
Tisztelt Országgyűlés! Itt néhány gondolat erejéig minősítenünk kell a Magyar Szocialista Párt és az LMP vitától való távolmaradását is, melyet a két párt hol az alkotmányreform szükségtelenségével, hol időszerűtlenségével, hol előkészítetlenségével, hol a társadalmi konzultáció elégtelenségével, hol az előterjesztés legitimációjának vélt hiányosságaival, hol némely tartalmi elemének elfogadhatatlanságával próbál indokolni, mikor éppen melyik érvet látja célszerűbbnek. A magunk részéről fontosnak látom leszögezni a következőket.
Először is, amint az elhangzott, húsz esztendeje lóg a levegőben az alkotmányozás kérdése. Alkotmányozási kényszer – ahogyan sokan mondják - , hála Istennek – nem úgy, mint 1949-ben! – valóban nincs, szükség és lehetőség viszont annál inkább van, ami számunkra pedig felelősségünkből fakadóan kötelezettséget teremt. Másodszor: tavaly nyár óta az alkotmány-előkészítő eseti bizottság életre hívása óta, zajlik az előterjesztés felett ma kezdődő vita előkészítése, mely idő sem a korábbi magyarországi hasonló példákhoz képest, sem pedig nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető rövid időnek. Harmadszor: se szeri, se száma azoknak az alkalmaknak és módozatoknak, amelyek révén az előterjesztők meg akarták ismerni az alkotmányozás kapcsán felmerülő véleményeket és javaslatokat, beleértve a parlamenti pártok által javasolt társadalmi szervezetek bevonását az előkészítő munkába, vagy kérdőívek kiküldését 8 millió magyar választópolgárnak, melyből majd egymillió válaszolt is a megszólításra. Negyedszer: az alkotmány-előkészítő bizottság által asztalra tett koncepciót pusztán szabadon felhasználható, orientációs anyagnak elfogadva s ezzel párhuzamosan a Házszabályt módosítva lehetővé tettük, hogy az ellenzék letehesse a Ház asztalára a maga javaslatát, javaslatait, melyeket így vitában megvédhetett volna.
Összességében tehát a Fidesz és a KDNP mindent megtett azért, hogy az alkotmányozás a lehető legnyitottabb, a lehető legszélesebb körben véleményeket, álláspontokat, javaslatokat felszínre hozó parlamentáris aktus legyen, s ez a törekvésünk a ma megnyíló vita lezárásáig fennáll. Ugyanakkor nem fogadhatunk el semmiféle antidemokratikus ultimátumot, diktátumot, zsarolási szándékot. Nem fogadhatjuk el a választók által ránk testált döntési jog kétségbe vonását, mert az egyenlő lenne a választói akaratnyilvánítás szabadságának, a választási eredményeknek az elvitatásával.
Nem fogadhatjuk el, hogy a tiszta és szabad választásokon elnyert mandátumok birtokában az Alaptörvényről meghozandó döntésünk kevésbé lenne legitim, mint az 1989-es alku, amely a demokratikus meggyőződésének hiányáról még a tárgyalások során is számtalanszor bizonyságot adó, a diktatúra számukra nyújtott előnyeit azt utolsó pillanatokig védő MSZMP és a demokratikus szándékaiban meg nem kérdőjelezhető hitelességű, de – a szabad választásokat megelőzően – felhatalmazással szintén nem rendelkező Ellenzéki Kerekasztal között született, s mely létrehozta a jelenleg hatályban lévő alaptörvényünk törzsét, amely alaptörvényt ugyanakkor azóta sem erősített meg sem népszavazás, sem kétharmados parlamenti többség.
Nem fogadhatjuk el a teljeskörű konszenzus megteremtésére vonatkozó hangzatos igényeket sem, melyek valójában a választók által érdemi befolyásoló erővel fel nem ruházott kisebbség diktátuma, mely szerint csak az a megoldás lehet demokratikus, amelyet ők annak fogadnak el, és természetesen csak azokat a politikai erőket, azokat a képviselőket kell beleszámítani az – úgymond – teljeskörű konszenzusba, akiket ők demokratikusnak fogadnak el. Ez a fajta antidemokratikus gőg az MSZP részéről egyszerre ismerős és felháborító, de az LMP részéről is rossz emlékű időket idéz.
Mondjuk ki bátran, tisztelt Képviselőtársaim, hogy az úgynevezett baloldal célja most sem más, mint hogy ha nem ők határozhatják meg, hogy mi legyen Magyarország jövendő Alaptörvényében, akkor azt ne tehesse senki; s ha már ezt egyharmadnál kevesebb mandátumuk miatt nem érhetik el, akkor legalább annyi erkölcsi és politikai kárt okozzanak ebben a folyamatban, amennyit csak tudnak. S ehhez még az sem túl nagy ár, hogy saját választóikat rekesztik ki a képviselet lehetőségéből, őket hagyják cserben azzal, hogy nem tekintik a parlamentet a demokratikus érvelés és vita színterének, csak azért, mert ma nem övék a hatalom.
De ne tévedjünk, kedves Képviselőtársaim, ha az Országgyűlést nem is tartják alkalmasnak és méltónak arra, hogy a velünk való demokratikus vita színtere legyen, a televíziók képernyőjét, a rádiók mikrofonjait és az internet megannyi lehetőségét használni fogják azok, akik most tüntetőleg kivonultak. Néhány szavas mondatokra aszalják majd az Alaptörvényről szóló Javaslatot, hogy aztán a médiában felfújható gumiszörnyet csináljanak belőle, mellyel a választókat riogathatják – hogy most az internacionalista testvéri segítségnyújtás lehetőségéről ne is szóljak. Ha a tétet tekintjük - a nemzet megmaradását és boldogulását -, nagy vakmerőség ekként elutasítani a Javaslatot, de különösen magát a róla való vitát!
A kérdés végül is az: hiszünk-e a parlamentarizmusban? Hiszünk-e abban, hogy az itt folyó munkának, gondolatcserének van értelme? Akik nem hisznek ebben, akik a politikát csak hatalomtechnikai játszadozásnak tekintik, az Országgyűlést pedig a modern média csatornáira bármikor lecserélhető elavult színpadnak, azoknak azt tanácsolom: adják vissza a mandátumukat, hogy a választóik helyettük olyanoknak adhassák, akik hisznek a demokráciában. Nem a népi demokráciában, nem a szocialistában, hanem a parlamentárisban!
Tisztelt Képviselőtársaim!
Bár az MSZP és a LMP által előidézett helyzet erkölcsileg elfogadhatatlan, az új Alaptörvény megalkotásának folyamatát nem gátolhatja.
Magyarország teljes megújítása túlságosan is felelősségteljes és nehéz feladat, az erre szánható idő túlságosan is drága ahhoz, semhogy ne kelljen napirendre térnünk afelett a botrány felett, amelyet ellenzéki képviselőtársaink egy részének magatartása jelent.
Ezzel azonban még megtisztelőbb az a feladat, amelyet el kell végeznünk, hiszen, így nekünk – Önöknek kell képviselnünk, képviselniük azokat a magukat baloldalinak valló honfitársainkat is, akit saját választott pártjuk cserben hagyott. S ez – bár többlet felelősséget ró mindannyiunkra – nem is olyan nehéz, mint elsőre gondolnánk. Hiszen mindaz az éles szembenállás, megosztottság, kibékíthetetlenség, amely a magyar szellemi – s benne a politikai – elitet jellemezte, jellemzi ma is, s amely egyetértésre képtelenség oly’ visszataszítóvá tette sokak számára az elmúlt két évtized politikai küzdelmeit, ma ez a magyar társadalomban, a választók mindennapjainak világában nem létezik. Az ő világukban nem ideológiák mentén zajlanak a konfliktusok, az ő harcaik nagyon is hétköznapiak, az ő konszenzusuk egy mondatban is összefoglalható: normális emberi életet szeretnének élni.
Nincs jobb- vagy baloldali nyugdíjas, nincs MSZP-s vagy Fideszes munkanélküli, nincs liberális vagy kereszténydemokrata gyermeket akaró anya, csak emberek, s nekik vágyaik, törekvéseik és problémáik vannak, melyek megoldását persze ki-ki a maga értékrendjéhez, világnézetéhez közelebb álló párttól reméli inkább. Az Alaptörvény azonban erkölcsi, szellemi s jogi értelemben is a lehető legtágabb keret kell legyen, amely egy nemzetnyi, országnyi közösség számára a lehető legnagyobb közös nevezőt jelenti.
Nos, tisztelt Ház, tisztelt előterjesztő képviselőtársaim, nincs okunk aggodalmaskodni, még kevésbé szégyenkezni: a T/2627. számon benyújtott Javaslat – bár a szöveg nyitott bármely beilleszthető módosító indítvány befogadására – jelen állapotában is ilyen, mindenki számára elfogadható, sőt azonosulásra alkalmas dokumentum.
Meggyőződésem, hogy a most kezdődő vita végén elfogadandó Alaptörvény az egész nemzeté lesz. Azoknak az Alaptörvénye, akiknek a képviseletére felesküdtünk, mi, mindannyian. Nemcsak azoké, akik ránk szavaztak, hanem azoké is, akik nem ránk szavaztak, sőt azoké is, akik egyáltalán nem szavaztak, vagy nem szavazhattak. Mindannyiunké lesz! Kifejezi ezt mindjárt első mondata is, mely nemzeti imánk kezdete is egyben: „Isten, áldd meg a magyart!”
Tisztelt Ház!
Most, amikor az új Alaptörvényről vitázunk, tulajdonképpen egy új otthont építünk magunknak. Új falakat, de azokra az alapokra, amelyekre követésre méltó elődeink is építettek.
Történelmünkre: összetartozásunk, közös megmaradásunk és közös boldogulásunk történetére. Ezer esztendős állami múltunkra, a Szent Korona által megjelenített joguralomra, az Aranybullára, azaz az önkény minden formájának elutasítására. Egyéni és közösségi szabadságjogainkra, melyekért szabadságharcos őseink – úgy a ’48-asok, mint az ’56-osok -, ha kellett, az életükkel fizettek. Sajátosan magyar, mégis keresztényként európai, sokszínű és integráló erejű kultúránkra. Szentjeink, katonáink, Nobel-díjasaink és művészeink teljesítményére. Azokra a parancsokra, amelyek a történelem kezdetétől elválasztják a Jót a Rossztól, s azokra, amelyek előírják a hatalmat gyakorlóknak, az államot igazgatóknak a Jó, a Közjó követését. És természetesen az önmagunk és egymás iránt érzett felelősségünkre a jogokkal járó kötelességekre, amelyek nemcsak korlátoznak, hanem össze is kötnek bennünket: hiszen jogokat csak együtt biztosíthatunk mindannyiunknak.
Végezetül a jövő iránti elkötelezettségre kell építenünk. Arra, hogy a jövő abból áll össze, amit ma megteszünk: semmit nem tehetünk hát pillanatnyi előnyökért, ha azzal a holnap ajtaját magunkra csapjuk.
Tisztelt Országgyűlés!
A Nemzeti hitvallás értékösszegző deklarációja után az Alapvetés címet viselő fejezet egyesíti az alkotmányosság tiszteletére és követésre méltó világtendenciáit büszkén vállalható hagyományainkkal.
Eszerint Magyarország független és demokratikus jogállam, melynek államformája köztársaság. A hatalom forrása a nép, amely hatalmát képviselői útján kivételesen közvetlenül, népszavazással gyakorolja. Az állam a hatalom megosztásának elvén működik. Rögzíti a javaslat a hatalomgyakorlás kizárólagosságának tilalmát, s az erőszak állami monopóliumát. Rögzíti a mindenkori magyar kormányok elháríthatatlan felelősségét a nemzet határok feletti egységének erősítése és megőrzése iránt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Szabadság és felelősség címet viselő fejezet végre teljesíti azt a korántsem csupán jogesztétikai kívánságot, hogy az ember elidegeníthetetlen jogainak rögzítése előzze meg az ezek garantálására hivatott állam szervezeti és működési alapelveinek leírását.
Ezzel a Javaslat hitet tesz amellett is, hogy a közösség iránti kötelességét teljesítő ember jogainak biztosítása legyen minden más alkotmányos szabály eredendő célja. A Javaslat – a szükségszerűen szerepet nyert deklarációk mellett elsősorban normatív rendelkezéseket tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a jogalkalmazásban az Alaptörvény is méltó szerephez jut; az alkotmányos rendelkezések az élet realitásait figyelembe véve kerülnek megfogalmazásra, így ezek a mindennapi élet részei lehetnek ahelyett, hogy valami el nem érhető magasság úri huncutságaként lebegjenek valahol, a mindennapok felett.
Az alapvető jogok katalógusának példaadója az egységesülő Európa XXI. századi alapjogi dokumentuma, az Európai Unió Alapjogi Chartája. Az Alapjogi Charta mintájára jelenik meg az Alaptörvényben többek között a munkavállalók és munkaadók egyes jogainak rögzítése, a gyermekmunka tilalma, a fogyatékkal élők külön védelme és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog.
A javaslat nemcsak azt rögzíti, hogy az állam és az egyházak különváltan működnek, de azt is, hogy közösségi célok érdekében együttműködnek.
A nemzedékek közötti szolidaritás erősítése jegyében a szülők gyermekeikről való gondoskodásának kötelezettségével párban megjelenik a felnőtt gyermekek rászoruló szüleik iránti gondoskodását előíró kötelezettség is.
A Javaslat alkotmányos szinten teremti meg az önkéntes tartalékos rendszerben való honvédelmi szerepvállalás lehetőségét.
A Javaslat államalkotó tényezőként beszél a hazai nemzetiségekről és népcsoportokról, elismeri kollektív jogaikat, s rögzíti autonómiájukat. A választójog alapelveinek megállapításánál nyitva hagyja, azaz gyakorlatilag a választójog reformját célzó sarkalatos törvényre utalja úgy a kisebbségek, mint a határon kívül élő nemzetrészeink magyar állampolgárságú tagjai parlamenti képviseletének lehetőségét.
A Javaslat kiemelten kezeli az emberi méltóság védelmét. Nemcsak a kínzás, embertelen bánásmód, szolgaság, emberkereskedelem tilalmát mondja ki, de az embereken végzett kísérletek és az emberi fajnemesítést célzó gyakorlatot is tilalmazza. Az Alkotmánybíróság idevágó döntésével összhangban kimondja azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
Tisztelt Ház! Amint látható a szövegből, az előterjesztők tisztelettel fordulnak múltunk értékei, folytatható hagyományai felé, s elkötelezettek mindazon vívmányok iránt, melyeket a legújabb kori demokratikus alkotmányfejlődés felszínre hozott az elmúlt évtizedekben.
Azonban hadd irányítsam rá az Önök figyelmét mindarra, ami ezt az Alaptörvényt leginkább mégis jövőbe mutatóvá teszi. Az előterjesztők az alkotmányozás eszközeivel is elő kívánják segíteni, hogy Magyarország szakíthasson azzal a jövőt felélő politikai és társadalmi gyakorlattal, amely a közelmúltban jellemezte.
Már a Nemzeti hitvallás című részben erős megfogalmazásokat találunk: „Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.”
Az Alapvetés 0. cikke előírja, az egészséges környezet védelmének és fenntartásának állami kötelezettségét, s nemcsak az állam, de mindenki kötelezettségévé teszi a természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség jövő generációk számára való megőrzését. A fenntarthatóság problémáját azonban nemcsak a természeti kincseink felől, hanem a gazdaság működése, a közpénzek kezelése illetve a demográfia felől is közelíti. Az L. cikk leszögezi, hogy „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik”, míg az M. cikk rögzíti a „kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás” követelményét, melyért az elsődlegesen viselendő felelősséget az Országgyűléshez illetve a Kormányhoz telepíti. Az Államról szóló fejezet a jövő érdekében - útját állva az MSZP által végrehajtott gazdasági kalandorpolitika megismétlődésének - a felelős költségvetési politika és vagyongazdálkodás garanciális szabályainak egész sorát alkotta meg a jövő generációk esélyeinek megőrzése érdekében, az államadósság csökkentésének előírásától a Költségvetési Tanács ellenőrző szerepének megerősítésén, a nemzeti vagyon fokozott védelmén, az off-shore cégek állami vagyonhoz és forrásokhoz jutásának tilalmán át a szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszer jogi stabilitásának garantálásáig.
Végül, de nem utolsó sorban, egy vészesen fogyatkozó társadalom felelős döntéshozóihoz méltón, kiemelten kezeli a házasság és a család intézményének védelmét, melyet – nyomatékosítandó a szándékot – sarkalatos törvénybe utal. Nemcsak kijelenti, hogy „Magyarország támogatja a gyermekvállalást”, nemcsak deklarálja a gyermekek jogainak és érdekeinek fokozott védelmét, de azt is rögzíti, hogy ezentúl nem lehet olyan adórendszert létrehozni és fenntartani, amely bünteti azokat, akik egy közösség számára a legfontosabb értékről, a nemzet jövendő tagjainak életéről gondoskodnak.
Tisztelt Ház!
Hamvas Bélával szólva: „nem szabad elfelejteni, hogy az emberben a feladatok a bűnök arányában nőnek. Minél nagyobbak a bűnök, az ember annál nagyobb feladatok kényszerű elvégzését rója önmagára”. Azt hiszem, kedves Képviselőtársaim, nem érdemes tovább növelni a ránk nehezedő feladatok súlyát. Jó, ha elbírunk azzal, ami idáig felgyűlt. S fogadjuk meg Széchenyi szavait is: „Komoly méltósággal int az idő elfogultlan barátságos tanácskozásra; elérkezett azon időszak, melyben azon kevesek meghasonlása, kiknek kezeikben van helyezve egy fejledező nemzet jövendő sorsa, még sokkal veszedelmesb és így kárhozandóbb lenne, mint egyébkor.”
Tisztelt Képviselőtársaim!
A nemzet azzal bízott meg bennünket, hogy ügyét e Házban képviseljük, újjáépítsük és megerősítsük életének azon kereteit, amelyeket nekünk kell szabályoznunk. Ez az a feladat, amire vállalkoztunk, ez az a szolgálat, amit el kell látnunk, ez az a küldetés, amit be kell töltenünk. Ezzel tartozunk magunknak s az utánunk jövőknek.
S ha ennek megfeleltünk, akkor nyugodt szívvel mondhatjuk a Nemzeti hitvallás szavaival:
„Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.”
Úgy legyen!