Kína felfedte űrprogramjának következő ötéves tervét

http://erdely.ma/vilag.php?id=107408
2011.12.30

Kína azt tervezi, hogy a következő öt évben űrlaboratóriumokat és emberes űrhajókat bocsát fel, emellett űrállomások építésére készül.

Kína már többször kijelentette, végső célja űrállomás feljuttatása és egy asztronauta landoltatása a Holdon. Ambiciózus holdi és emberes űrrepülési programjának égisze alatt módszeresen halad, azonban legfrissebb, jövőre induló ötéves terve gyorsulást vetít előre.

2016 végére az ország űrlaboratóriumokat, emberes űrhajót és teherszállítókat bocsát fel, emellett technológiailag felkészül űrállomások kifejlesztésére – áll az űrterveket és jövőbeli missziókat részletező hivatalos dokumentumban. Kína űrprogramja már jelentős áttöréseket ért el relatíve rövid idő alatt, bár űrtechnológia és tapasztalat tekintetében elmarad az Egyesült Államok és Oroszország mögött.

Terveik szerint folytatják a Hold feltérképezését szondákkal, megkezdik a mintagyűjtést égi kísérőnk felszínén, és „a bolygók, aszteroidák és a Nap vizsgálata felé haladnak.” Kína szeretne kifejleszteni egy űrhajót, mely a fekete lyukak természetét vizsgálja, megkezdeni az űrszemét és az apró, Föld közeli égitestek feltérképezését, emellett olyan rendszert tervez kifejleszteni, mely megvédené az űrhajókat az űrszeméttől.

A dokumentum szerint Kína tökéletesíti majd rakétáit, valamint kommunikációs, távközlési és meteorológiai műholdjait, emellett globális műholdas navigációs rendszert fejleszt, mely a tervek szerint az amerikai GPS rendszer riválisává válhat. Emellett nagy hangsúlyt fektet űriparának fejlesztésre, amelyet a nemzeti presztízs szimbólumának tekintenek.

Űrelvei – többek között a békés fejlesztés, a nemzetközi kooperáció és mélyűri feltérképezés bővítése – jelentős részben nem változtak a korábban kiadott két dokumentumban – 2000-ben és 2006-ban – részletezettektől.

2003-ban Kína lett a harmadik ország az Egyesült Államok és Oroszország után, mely embert juttatott a világűrbe, majd öt évvel később elvégezte első űrsétáját is. A 2011-es év vége felé automata dokkolást demonstrált Sencsou-8 űrhajója és a Tienkung-1 űrmodul között, mely a jövőbeli űrlaboratórium részét képezi majd. Az új dokumentum egyelőre nem állapított meg pontos időpontot a Sencsou-9 és Sencsou-10 felbocsátására 2012-ben. Ezen űrhajók legalább egyike várhatóan emberes lesz.

2007-ben az ország felbocsátotta első Hold-szondáját, a Csang’e-1-et, mely égi kísérőnk körül keringett, adatokat gyűjtött be, és teljes térképet készített róla. 2006 óta Kína Long March (Hosszú Menetelés) rakétáit 67 alkalommal lőtték fel sikeresen, melyek során 79 szatellitet vittek fel az űrbe.

A kínai űrprogram néhány eleme – különösen a földi rakétával történő műhold megsemmisítés négy évvel ezelőtt – riadalmat keltett Amerikában és néhány országban, melyek azt állították, az eljárás versengést indíthat el a militarizált űr felé. Mivel a programot a hadsereg felügyeli, az Egyesült Államok vonakodik együttműködni Kínával az űrben, annak ellenére, hogy az ázsiai ország ragaszkodik ahhoz, programja kizárólag békés célokat szolgál.

Az újonnan kibocsátott dokumentum leírja, hogy „Kína mindig ragaszkodik a külső űr békés célokra történő használatához, és tiltakozik bármilyen űrfegyverkezési versengés ellen.” A kínai kormány politikájának célja „megerősíteni” az űrbeli kooperációt a fejlődő országokkal, és „megbecsülni” az együttműködést a fejlett országokkal.

A dokumentum kooperációt sorol fel Kína és olyan országok között, mint Oroszország, Brazília, Franciaország és Nagy-Britannia. Az Egyesült Államokat érintően kiemeli, a NASA igazgatója meglátogatta Kínát, „és a két oldal folytatja a párbeszédet az űrrel kapcsolatban.”hirado.hu