Nemrég olvastuk az alábbi cikket. Igaz kissé kételkedve láttunk neki, de aztán rájöttünk, hogy a cikkírója ismeri azokat a dolgokat, amiket mi is többször megemlítettünk.
A cikkírója a kistérségi (NUTS-IV) és a régiók (NUTS -II) közzé szívesebben helyezné a megyei tanácsok által uralt NUTS-III-at, de bevallja, hogy az EU-s protokollban nem igen támogatott térségek. Mégis úgy találja, hogy a meglévő apparátusa miatt hasznosabb(?!?) lenne mint a kistérségi vagy a régió szinten működő Helyi Akciós Csoport (HACS) vagy a Fejlesztési Tanácsok.
A meglepő csupán az, hogy erre a következtetésre úgy jut, hogy kiragadja - példaként - a Hargita megyét és az országos szinttel hasonlítja össze. Sőt két példát is hoz alátámasztásra, csak ... Csak a két példa két különböző típusú kormányzás alatt és egy jó évet záró, míg a második már a világ gazdasági válság közepette kialakult periódus. Ezért lehet, az hogy egyikben megengedhette magának a Hargita megyei vezetés, hogy bank-kölcsönt vegyen fel a másikban viszont már tiltás volt életben. Ezeket összehasonlítani lehet, de ez nem igazolja azt,hogy a megduzzasztott megyei tanácsok életképesebbek, mint egy kistérségi HACS - amiben nemcsak a kezdeményezők hanem az esetleges végrehajtók is tagok lehetnek...
Vitatkoznánk azzal a megállapítással is, hogy jó-e az, hogy sok megyei alkalmazott legyen vagy mennyire volt efficiens ez a gárda, hiszen sokan a megyéknél nem kimondottan a tudásuk miatt vannak ott és kétséges, hogy egyáltalán tudnak a felsorolt alapokról pld. "Interreg-ből, és Lifelong Learning-ből is" vagy ha ismerik is nem igen lehetne azt ott Hargita megyében van arra lehetőség pld.az Interreg-ből, csak mint csendestárs hívhat le pénzt aza csak elenyésző pénzt amit azért adnak, hogy tanuljunk. Hasonlóan tanulópénz a Lifelong Learning és Leonardo projektek együtt csak ezután lesz lehetőség igazándiból pályázni. A bemutatott projektekről már írtunk régebb és akkor bemutattuk, hogy ezek a pénzek ismeretterjesztésre, lakossági tájékoztatásra, stb. adták, akkor sem értettük mire kellett annyi pénz. Ennek ellenére közreadjuk a táblázatot, amiből mi mást észlelünk és pedig a South-East Europe Programból, Interreg-ből, és Lifelong Learning-ből nem tudtak sokat lehívni, alig 30 %-ot pályázatot fogatak el, de mivel ezek "utófizetők" - és ebben az esetben csak a pályázat lejárta és az elfogadott költségeket fizetik ki! Ezt nem lehet bevételként számolni!De nézzük meg mit nem vett észre a cikkíró: az alábbi táblázatból kiderülhet, hogy alig 10 év alatt a személyzet illetve az irodák no és az igazgatók száma is megduplázódott:
A SAPARD illetve most már a Leader elodázása és helytelen alkalmazása (mind a kettő több mint 2 évet késett) nem megtanította a román vállalkozót hanem meg utáltatta mindazt ami jót vagy hasznosat lehetett volna a helyi sajátosságok mellé tenni!!!
Az agyon dicsért pályázással kapcsolatban lássuk mi a helyzet?
Ami viszont fontos tényező az hogy kik nyertek? Meglepő hogy főleg ifjúsági, sport és turisztikai programok. Ezekről köztudott, hogy csak kevésbé munkahely teremtők,ami azt is jelenti, hogy megmutatják hogyan kell a pénzt elkölteni és nem előállítani...
Az agyon dicsért pályázással kapcsolatban lássuk mi a helyzet?
Itt is problémáink lennének mert a kezdeti 2003-as évben csak 3 megnyert pályázat van és az éves növekedés alig 5 év múlva stagnál majd 2011-ben már újra lecsökkent(?!) Ezek szerint a csapat elérte az éves tíz projektes szintet és utána már "leült a babérjaira",de vajon miért nem tudott megújulni? Mi a vezetőben látnánk a hibát, mert megelégedett... Annak ellenére, hogy a pályázatok összege 13-szor nő a "lefedett" pályázatok azaz a beadottból csak durván fele nyert pályázatot.
Ami viszont fontos tényező az hogy kik nyertek? Meglepő hogy főleg ifjúsági, sport és turisztikai programok. Ezekről köztudott, hogy csak kevésbé munkahely teremtők,ami azt is jelenti, hogy megmutatják hogyan kell a pénzt elkölteni és nem előállítani...
Meg kell említenünk, hogy a cikkíró nem veszi észre, hogy az általa tanulmányozott "doku" csak egy "kicicomázott" sok mindenben ellentétes adathalmazt tartalmazó jelentés...
A pályázati pénzek mellé magas önrészt is kell biztosítani, de ezt csak kevés tanács tudta -tudja teljesíteni, s akkor mit csinálnak a megyei vezetők? Egyszerű: elő veszik a bicikli pumpát és elkezdik a megyei tömlőt addig pumpálni míg elérik azt az összeget, amiből a csúszó-mászó kenhető érték letudható. Igen ám de a megye még nem érte el a célját, amiből le lehet számítani az önrészt... Szóval nem biztos, hogy a megyei tanács dokujában az a szépen "lefaragott" banki-adóság (hitell) reálisan el is tűnt, hisz meglehet, hogy csak "átalakult",de ez nem a mi dolgunk.
A pályázati pénzek mellé magas önrészt is kell biztosítani, de ezt csak kevés tanács tudta -tudja teljesíteni, s akkor mit csinálnak a megyei vezetők? Egyszerű: elő veszik a bicikli pumpát és elkezdik a megyei tömlőt addig pumpálni míg elérik azt az összeget, amiből a csúszó-mászó kenhető érték letudható. Igen ám de a megye még nem érte el a célját, amiből le lehet számítani az önrészt... Szóval nem biztos, hogy a megyei tanács dokujában az a szépen "lefaragott" banki-adóság (hitell) reálisan el is tűnt, hisz meglehet, hogy csak "átalakult",de ez nem a mi dolgunk.Az viszont a mienk kéne legyen, hogy a megye átszervezéssel a kormány illetve az államelnök is a költségek csökkenését akarja elérni, igy létszám csökkenést is!
Ami pedig a cikkben megemlített megyei O adóság halmazt illeti, a cikkírónak tudnia kell,hogy nagyon sok megye ad vissza a kormánypénzekből!!! Azaz hogy negatív vagy sem a szaldó azt nem a megyénél dolgozó munkatársak szorgalma adja meg, hanem az, hogy a pénzügyminisztérium minden "megtakarított" 100 lejből 16 lejt prémiumként ad vissza a megyei vezetőségnek!!!
Magyarul a közpénzekből 16 % mehet saját zsebbe ha megtakarításként van bemutatva esetleg visszaadva. Azért esetleg, mert sokszor csak papíron megy vissza a minisztériumba a pénz!
Személy szerint szívesen lemondanék sok megyében az alkalmazottak nagy részéről, mert nincs az adófizetőnek annyi kidobópénze, hogy a sok politikailag megtűrt egyénnek magas fizetést adjanak.
A megyei "strukturákkal" csak lassulhat a fejlesztési folyamat, lásd csak hazai szinten létezik a megyei tanfelügyelőség ahol a főnöknek "kijár" a magas fizetés,(lásd a Kolozs megyében 5697 lejt kap a "főnöknő" azért, hogy "végre hajtsa azt amit a minisztérium akar: pld. leépíteni a vidéki iskolákat"...)
Nincs igaza legalábbis az ismereteink szerint csak kevés olyan megyei szakembercsoporttal találkozhatunk, akik valóban meg tudnák pályázni és koordináláni a nem copy-paste-tel készített terveket (és nem stratégiákat...).
Ha elfogadjuk az EU-ban már alkalmazott helyes praktikákat, akkor az alulról felfelé történő fejlesztési tervek "összesége" mindig is a kistérség, megye, EU-s régió és ország részére konkrétumokat fognak tartalmazni.
Igaza van abban a cikkírónak, hogy olyan tanácselnököket kell választani akiknek jó csapatuk van, magyarán mondva: a politikum fogadja meg a szakmabeliek tanácsát és nem fordítva! (Erdélyi Polgár)
No, de lássuk a cikket:
http://penzcsinalok.transindex.ro/farkas/?p=3342011. december 10.
Farkas András
Nem tudom, valaki vette-e észre, de Hargita Megye Tanácsának weboldalán tíz éves jelentés érhető el az intézmény tevékenységéről (2001-2010). Nos, ha én is vagyok az utolsó a sorban az elolvasás tekintetében, a dokumentum kellemesen meglepett, mi több, a normalitás részének tartom, bár más intézmények oldalait végigböngészve hasonló jellegű dokumentumra nem találtam. Normális, mégis kivételes.
Anélkül, hogy minden részletre kitérnék, csak néhány érdekességet hoznék fel, és persze itt a link, ahol elérhető a dokku.
Szóval a számomra érdekes infók:
* Tíz év alatt 10 alól 200 millió lej fölé ment a tanács költségvetése, új lej.
* 2007-2008-ban jelentős bankitel jelent meg bevételi forrásként, 2009-2010-ben eltűnt.
* A pályázati támogatások igazán 2010-ben lendültek fel, megközelítették a 30 millió lejt.
* A pályázati rendszereken keresztül kiosztott támogatás meghaladta az 1 millió lejt, ismereteim szerint a megye ebben élenjáró az országban.
* A pályáztatás gyakorlata 2003-tól használt egyébként.
* A pályázati források típusa szerinti leosztásban véleményem szerint külön értékelendő, hogy South-East Europe Programból, Inter-Reg-ből, és Lifelong Learning-ből is hívtak le pénzt.
A téma nem hiába kerül terítékre. A romániai megyékre hasonlító közigazgatási szervek Európa-szerte nem igazán léteznek. Az uniós kategorizálás szerint leginkább a NUTS-III térségnek felelnek meg, amelyekre az Európai Unió nem fektet igazából hangsúlyt, inkább a NUTS II (régiók) és NUTS IV (kistérségek) a divat a közösségi építkezésben. Viszont van egy sajátos romániai realitás és egy EU-tagsági történet is. 2014-től a második költségvetési időszakban veszünk részt. Más friss tagországok példái mutatják azt, hogy a második időszak volt az, amikor igazán domborítani tudtak a strukturális és vidékfejlesztési alapok felhasználásában. Ahhoz, hogy egy második időszaknak itthon jól lehessen nekifogni, nincs szükség arra, hogy átszervezés legyen a végső projekt lebonyolítók szintjén.
Jelen pillanatban a megyei tanácsok többnyire a legerősebb nem központi közigazgatási intézmények Romániában. Bármi is legyen egy esetleges regionális átrendezés eredménye, forrásszervezési, külső forrásbevonási szempontból a megyei tanácsok a leginkább képesek arra intézményesen, hogy nagy projekteket pályázzanak meg, menedzseljenek le. A pályázati forrásbevonás szempontjából jelen pillanatban nem lenne hálás az intézmények megszüntetése, leginkább azért, mert a főleg vidéki önkormányzatok pénzügyileg nem erősek, a kistérségek intézményesen nem erősek, a kialakítandó új régiók pedig, még ha kisebbek is, nem ismernék a kistérségek, települések sajátosságait úgy, ahogy a megyei tanácsok ismerik. Mivel hamarosan kezdődik az új EU-s költségvetési időszak tervezése, most változásokat eszközölni nem lenne megfelelő, hiszen egyszerűen megint el lenne packázva egy 7+2 éves időszak megtervezése. Márpedig az Európai Bizottság tervezete szerint 2015 végéig minden település, és minden térség olyan új fejlesztési stratégiákkal kell rendelkezzen, amiket reális projekttervekkel támasztanak alá, így a copy-paste típusú stratégiáknak vége, komoly munkára van szükség, ezt pedig jelenleg csak a megyei tanácsok képesek koordinálni.
A megyei tanácsok jelenleg a legerősebb projektgeneráló és projektvégrehajtó közintézmény. Van pénzügyi kapacitásuk, vannak ingatlanjaik, mi több, a számomra ismertek közül legtöbbjüknek elenyésző, vagy akár 0 lej az eladósodásuk.
A közvita talán arról kellene szóljon, hogy lehetnek esetleg hatékonyabbak az intézmények és hogyan lehet a megyei döntéshozatalt is társadalmi véleményformálással és konzultációval is befolyásolni. És persze, ami nagyon fontos: apropó vezető és menedzser, vagy Gettysburg és Titanic: kéretik hatékony megyei tanácselnököket választani, akiknek a végrehajtó csapatuk is jó.
