2012. május 19.,
Nem a katolikus egyház, nem Székelyudvarhely polgármestere tette bizonytalanná Nyirő József újratemetését, miként arról némely felhevült publicisták már hetekkel ezelőtt harangoztak, hanem, ahogyan az mifelénk gyakorta megesik, a székelyföldi románok civil szervezete kongatta meg úgy a vészharangot, hogy elhallatszott az Andrei Marga vezette külügyminisztériumig...
...s most, az esemény küszöbén közölték a magyar nagykövetség megbízottjával, hogy formai és tartalmi kifogásaik vannak Nyirő József pünkösd vasárnapjára beütemezett újratemetése ellen. S hogy a húrt a végsőkig feszítsék – ez is régi román politikai játék –, sem a tiltást, sem az engedélyt nem fogalmazták meg egyértelműen. Lebegtetik, bár aligha elképzelhető, hogy leállítanák azt. Hisz túltennének akkor még Ceauşescuékon is, akik fogcsikorgatva ugyan, de 1966-ban engedélyt adtak Tamási Áron farkaslaki elhantolására.
Az Antonescu–Ponta páros tűzzel játszik, amikor populista-nacionalista-magyarellenes politikával kíván bosszút állni az RMDSZ-en s ezúttal az egész erdélyi és székelyföldi magyarságon. Visszaüthet. És ahogyan most a tervezett Nyirő-újratemetés ügyében bekavartak, túllép minden határon.
Igaz, szabállyá vált mifelénk, hogy amatőr, irodalmi kérdésekben képzetlen és járatlan többségi firkászok bélyegeznek meg egy-egy erdélyi magyar írót, irredentizmus, horthyzmus, románellenesség vádjának lobogtatásával újra és újra ki akarván üldözni szülőföldjéről.
Nyirő valóban nehezen élte meg az impériumváltást, a román hatalomátvétel után a székely közösség jogfosztását és kiszolgáltatottságát drámai erejű novelláiban, regényeiben örökítette meg, nem túlságosan kedvelte szülőföldje új urait, s volt bátor ezt papírra is vetni. De románnép-ellenes nem volt. Az erdélyi és székelyföldi magyar emberek szívükhöz közel állónak, sorsuk krónikásának érzik, és örülnek, hogy végre – hosszú évek mellőzése és száműzetése után – visszatalál szülőföldjére. Vajon honnan veszik a jogot és bátorságot kis és nagy román politikusok, hogy ezt a végrendeletében is megfogalmazott akaratát ostoba vádaskodásaikkal megakadályozzák?
Pimasz hangoskodásuk mellett felháborító, hogy kettős mércével mérnek: Octavian Gogát például tanítják elemitől egyetemig, egekbe emelik, holott politikai életútja meglehetősen zűrös, még miniszterelnöke is volt a fasizálódó Romániának. De nagy költő volt, s az életművet illő értékelni, nem politikai eltévelyedéseit.
Joggal várjuk tehát a románság szószólóitól, bízzák ránk, tudósainkra és olvasóinkra irodalmi-szellemi értékeink megítélését, s ne rázza a hideg se a Székelyföldön gyökeret vert románokat, se a bukaresti urakat egy-egy új magyar szobor vagy kegyeleti esemény okán, s főként ne akarják elhitetni nemzettársaikkal, hogy egy-egy mű irodalmi értékét a mindenkori román politikához való viszony határozza meg.
És ami most e zilált események közepette még nagyon fontos, és amit elvár közösségünk: a hazai magyar politikusok ne rántsák választási kampányuk mocskába-mocsarába a hosszú és fájdalmas száműzetéséből halálában végre hazatérő író szellemét.Szerző: Simó Erzsébet
Pünkösd vasárnapján újratemetik (Nyirő József mégis hazatér)
2012. május 19., szombat:
Május 27-én újratemetik a székelyudvarhelyi katolikus temetőben az emigrációban elhunyt Nyirő József hamvait.
Csütörtökön fél hatkor a budapesti Nyugati pályaudvaron Székely János segédpüspök áldja meg az író földi maradványait a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában.
Szombaton fél tízkor Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere fogadja Nyirő József földi maradványait a vasútállomáson, Tamás József segédpüspök pedig áldást mond. Ezt követően a hamvakkal zászlós kegyeleti menet indul a Szent Kereszt-templomhoz, ahol 10 és 18 óra között a helybeliek, környékbeliek emlékezhetnek az alkotóra.
A kegyeleti menet este nyolc órakor érkezik meg Székelyudvarhelyre, a hamvakat huszárkíséret követi a városhatártól a katolikus temető ravatalozójáig, fél kilenckor Nyirő József földi maradványait a magyar írók közössége fogadja a Szent Miklós-hegyi temető ravatalozójánál, majd Nyirő-művek felolvasásával, közös virrasztással emlékeznek rá.
Május 27-én, vasárnap Székelyudvarhelyen a Papkertben fél egy és két óra között a helybeliek, a környékbeliek és a távolabbról érkezők róhatják le kegyeletüket. A szertartás fél egykor kezdődik a Balázs Ferenc Vegyes Kar, az AllaBreve Ifjúsági Kórus és a Székely Dalegylet közreműködésével. A székely apostolt a katolikus, a református, az unitárius és az evangélikus egyház is elbúcsúztatja. A ceremónia során Kallós Zoltán énekel, valamint fellépnek a Székelyföld, Mezőség, Csángóföld, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Dunántúl és Tiszántúl művészei is. Délután kettőkor emlékmisét celebrál Mátyás Károly főesperes. Fél négy előtt tíz perccel Székelyzsombor búcsúzik, beszédet mond Fülöp Károly, a Pro Zsombor Egyesület elnöke, Nagy Tibor, Kide református lelkésze, Szász Jenő, az MPP és a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, hegedül Ökrös Csaba, énekel a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. Délután négy órakor kegyeleti menet indul a sírhelyhez a plébániasétányon.
Az újratemetés fél ötkor kezdődik a római katolikus temetőben. A székelyudvarhelyi eseményről élő adásban közvetít a Duna Televízió.
