2013.09.08.
Titánból és acélból készült remekmű. Verespatakon bőven van alapanyag
A verespataki beruházással kapcsolatban egyre több, most már igazi kérdés tevődik fel, többek közt az, hogy mégis miért nem termeli ki a román állam azt a sok aranyat-, ezüstöt, és miért kell azt egy kanadai vállalatnak adni. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy tulajdonképpen mi van ott az arany és az ezüst mellett.
Alexandru Căutiş évekkel korábban akadt rá a volt verespataki bányavállalat geológus-főmérnökére, Aurel Sântimbreanra, aki annak idején több mint húsz évig viselte ezt a tisztséget. Ennek következtében ő tudhatja legjobban, mit rejt a föld mélye Verespatakon, és hogy még mi van ott az aranyon kívül. Jellemző módon erről őt soha egy román miniszter sem kérdezte.
– Mi a verespataki projekt legnagyobb baja?
– A végeérhetetlen vita azok részéről, akik az égvilágon semmit sem tudnak róla. Egyetlenegy szakértőt, geológust, mérnököt, kitermelő mérnököt sem hallottam, hogy beszéljen erről. Verespatakról a szakembereknek kellene beszélniük, nem akárki, akit a kamerák elé állítanak.
– Mennyi arany van ott?
– Arany sok van. El kell mondanom, hogy a verespataki lelet egyedi. Ha most magával odamegyek Verespatakra, és csákánnyal kiszakítunk egy darabot valahonnét, megőröljük, átmossuk vízzel, akkor aranyat találunk benne.
– De nagyon keveset, feltételezem.
– Így van, de csákánnyal kiásható aranyat. Sok ezer éve így ment ez, az aranyat csákánnyal és lapáttal bányászták. Ma egy grammot, holnap tízet, holnapután semmit. De tudnia kell, hogy a Gold Corporation túloz, amikor a kibányászható arany mennyiségéről beszél.
– Miért mondják, hogy több arany van ott, mint a valóságban?
– Nem tudom, lehet, hogy a tőzsdei érdekeik kívánják ezt. Becslések szerint a Vár és a Cârnic hegyben 180 millió tonna érc van. Miért állítom ezt? Ők a mi dokumentációnkat vásárolták meg, amelyet a verespataki érc 1985-ös állapotáról készítettünk. Az a dokumentáció az én aláírásomat viseli, én voltam akkor a főmérnök ott. A dokumentáció szerint akkor 30 millió tonnára becsültük az érc mennyiségét, 1,05-1,1 grammnyi aranytartalommal tonnánként. Ők, a mi dokumentációnkkal a kezükben újraszámolták azt, és azt állítják, a nagysága 218 millió tonna érc, amiből ők 300 tonna aranyat tudnak kiszedni és 1600 tonna ezüstöt. Ha most letesszük ide azt a dokumentációt, meg tudom mutatni, hogy a verespataki aranyleletek függőlegesen vannak elosztva. A leggazdagabb zónák a felszínen voltak és vannak, és amikor mélyebbre mész, az aranytartalom csökken. A Várhegyen az aranytartalom a felszínen tonnánként 3 gramm, de 300 méter mélységben már csak 0,5-0,4-0,3 gramm tonnánként. Meglepetés érheti őket.
– Ezekben a hegyekben, amelyeket le akarnak radírozni a föld felszínéről, csak arany és ezüst van?
– 1970-ben a nagybányai üzem az általunk szállított koncentrátumból szelént, indiumot (nagy keménységű ötvözetek készítésére alkalmazzák – szerk.) és galliumot (magas hőmérsékleten működő hőmérőkben, elektromos egyenirányítókban – szerk.) vont ki. A fővárosi ICECHIM már 1962-ben jelezte, hogy egy tonna ércben 20 grammnyi germánium van (integrált áramkörök félvezető alapanyaga – szerk.). 1973-ban a Várhegyből kivágtunk egy 350 kilós darabot, és elküldtük elemzésre a nagybányai kutatóintézetbe. Íme, mit azonosítottak a teszt-kockában: arany – 1,5 g/tonna, ezüst – 11,7 g/tonna, arzén – 5000 g/tonna, titán – 1000 g/tonna, molibdén – 10 g/tonna, vanádium – 2500 g/tonna, nikkel – 30 g/tonna, króm – 50 g/tonna, kobalt – 30 g/tonna, gallium – 300 g/tonna. Ezek a tesztek és azoknak az eredményei ott voltak abban a dokumentációban, amelyet az RMGC megvásárolt az Országos Ásványügyi Hatóságtól.
– Ezeket a ritka fémeket anélkül bányásszák ki, hogy fizetnének értük?
– Senki sem beszél ezekről. Csak a 300 tonna aranyról és az 1600 tonna ezüstről. Külső információkból annyit tudunk, hogy a titkosított koncessziós szerződés szerint bármilyen más kibányászott fémet a kitermelő hasznosíthat, holott a többi fém sokkal értékesebb, mint az arany vagy az ezüst. A bukaresti közgazdasági egyetemen egy csoport kiszámolta, hogy a verespataki ritka fémek négyszer annyit érnek, mint az arany és az ezüst együttesen – állítja a bánya volt geológus-főmérnöke, Aurel Sântimbrean.
Egyáltalán volt-e elfogadott törvénytervezet?
Megkérdőjeleződött, hogy a román kormány jóváhagyta-e a verespataki ciános bányaprojektről szóló törvénytervezetet: Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes csütörtökön cáfolta a dokumentum elfogadását, román sajtóértesülések szerint pedig az igazságügyi minisztérium augusztus közepén ellenezte, hogy törvényt hozzanak a beruházóval kötendő egyedi megállapodásról.
Az augusztus 27-i kormányközlemény úgy fogalmazott, hogy a kabinet törvénytervezetet fogadott el a Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. Csütörtökön viszont Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes az Agerpres hírügynökségnek kijelentette: a kormány „nem fogadta el, vagy utasította el” a tervezetet, hanem a vitát és a döntést a parlamentre bízta.
Székely Hírmondó
