Az alábbi cikket olvasva önkéntelenül felmerülhet a kérdés, miért akarnak minket hülyiteni? Az akkori kormány és a kanadai cég között létrejött egy szerződés, ami titkositottá tették! Ezt a fajta "gyakorlatot" máskor is alkalmazta a hazai vezetés, de ha erről már a megkötés idején tudomást szereztek volna az érdekeltek akkor nem kellett volna eddig várn! Azaz az akkori kormány nevében - suba alatt - odaadták az ország legnagyobb sokfémes-érctartalékát, akkor azok kéne a kártéritésre gondoljanak mert egy olyan szerződést kötöttek ami feketén is büzlik a korupció szagától mert nem a nemzeti hanem csak egyéni érdekek mellett köttetett meg!
Ugyancsak ezek a vezetői tiztségben leledzők voltak azok akik az addigi törvényes előirásokat semmibe vették!
A régi még csausista bányatörvény és a mostani érvényes is előírja, hogy a bányából kifolyó -altalajviz eredetű - vizet kötelező természetközelire tiszttani! Ezt általában szennyviztisztitási üzemekben folytatták .
Ez a viztisztitás létezett, és a dévai igazgatóság hatásköre volt, addig amig a kanadai cég meg nem kapta az érctartalékra a koncsezziós jogot! Aztán nagyon rövíd idő alatt ezt a fajta tevékenységet befejezték és sok éven át folyt a sok bányavíz monitorizálás nélkül. Vajon senkinek sem jut eszébe, hogy atöbb éven át elfolyt bányavíz tisztitása kötelező lett volna úgy a régi azaz a dévai mint az új "gazdának" és ez mennyire lett káros a hazai felszíni vizeinkre. Ezért mennyi kártérítést kell adjon a két tulaj? Még akkor is ha mindketten jogi hézagra hivatkoznak kötelességük lett volna, hogy a törvény által előírt bámyavíztisztitást továbbra is folytassák!
Erre a szines szennyezési forrásra azért volt szükség, mert így akarták elhitettni, hogy csak a kanadaiak tudják ezt megszüntetni...
Ez volt azn első "jó" marketingfogás amit a hires amerikai rekláncég révén elkövettek a kanadai és hazai "kulcsemberek" hozzájárulásával...
Ezután indult el az a "marketing-henger" ami mindmáig ontja azt a "pozitiv-szöveget" ami már már elég jól megosztja az érdkelteket.
A magánérdekúek kellenének a kártérítést kifizessék, hiszen a szerződésben nem a "mindenkori" kormány szerepel. Mivel ez a szerződés titkos feltetehető hogy igencsak magánszemély nevét lehet majd felfedezni. Még akkor is ha ezek a személyek abban az időben a kormány tagjaiként fejetlenül de "aláírták" a hazai szinten a legkedvezőtlenebb szerződést...
De lássuk a cikket: (Erdélyi Polgár)
http://www.erdely.ma/kornyezetunk.php?id=148922&cim=k%E1rt%E9r%EDt%E9s_vagy_aranyb%E1nya_ponta_feleloss%E9get_h%E1r%EDt
Ugyancsak ezek a vezetői tiztségben leledzők voltak azok akik az addigi törvényes előirásokat semmibe vették!
A régi még csausista bányatörvény és a mostani érvényes is előírja, hogy a bányából kifolyó -altalajviz eredetű - vizet kötelező természetközelire tiszttani! Ezt általában szennyviztisztitási üzemekben folytatták .
Ez a viztisztitás létezett, és a dévai igazgatóság hatásköre volt, addig amig a kanadai cég meg nem kapta az érctartalékra a koncsezziós jogot! Aztán nagyon rövíd idő alatt ezt a fajta tevékenységet befejezték és sok éven át folyt a sok bányavíz monitorizálás nélkül. Vajon senkinek sem jut eszébe, hogy atöbb éven át elfolyt bányavíz tisztitása kötelező lett volna úgy a régi azaz a dévai mint az új "gazdának" és ez mennyire lett káros a hazai felszíni vizeinkre. Ezért mennyi kártérítést kell adjon a két tulaj? Még akkor is ha mindketten jogi hézagra hivatkoznak kötelességük lett volna, hogy a törvény által előírt bámyavíztisztitást továbbra is folytassák!
Erre a szines szennyezési forrásra azért volt szükség, mert így akarták elhitettni, hogy csak a kanadaiak tudják ezt megszüntetni...
Ez volt azn első "jó" marketingfogás amit a hires amerikai rekláncég révén elkövettek a kanadai és hazai "kulcsemberek" hozzájárulásával...
Ezután indult el az a "marketing-henger" ami mindmáig ontja azt a "pozitiv-szöveget" ami már már elég jól megosztja az érdkelteket.
A magánérdekúek kellenének a kártérítést kifizessék, hiszen a szerződésben nem a "mindenkori" kormány szerepel. Mivel ez a szerződés titkos feltetehető hogy igencsak magánszemély nevét lehet majd felfedezni. Még akkor is ha ezek a személyek abban az időben a kormány tagjaiként fejetlenül de "aláírták" a hazai szinten a legkedvezőtlenebb szerződést...
De lássuk a cikket: (Erdélyi Polgár)
http://www.erdely.ma/kornyezetunk.php?id=148922&cim=k%E1rt%E9r%EDt%E9s_vagy_aranyb%E1nya_ponta_feleloss%E9get_h%E1r%EDt
2013.09.07.
Azért kellett a parlament elé terjeszteni a Verespatak-törvényt, hogy a bányanyitást tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) ne kezdeményezhessen pert a kormány ellen – jelentette ki Victor Ponta. A miniszterelnök szerint a vállalat többmilliárdos kártérítést követelhet, mivel a bányanyitás terén máig nem történt előrelépés.
Ponta azt mondta: a hatályos törvények szerint már meg kellett volna adni az engedélyt a bánya megnyitására, az RMGC ugyanis ennek minden feltételét teljesítette. „Mivel ezt nem tartottam helyesnek, a parlament elé küldtük a törvényt, hogy minden véleményt meghallgassunk, ugyanis én nem akarok az adófizetők pénzéből milliárdokat fizetni a kártérítésre, döntsön a parlament e kérdésről” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a parlament elutasítja a Verespatak-törvényt, Ponta azt válaszolta, hogy a kormánynak így már semmi felelőssége nem lesz. Megismételte: a parlamenti vitán a honatyák maguk döntik majd el, hogy miként szavaznak. A kormányfő hozzátette: a tervezet minden szükséges jóváhagyással rendelkezik: a környezetvédelmi tárcáéval, valamint az igazságügyi minisztériuméval is.
Általános mozgósítást hirdetett vasárnapra a verespataki ciántechnológiás bányaprojektet ellenző romániai Alburnus Maior egyesület: a civil szervezet kilenc romániai és kilenc külföldi nagyvárosban – közöttük Budapesten – szervez tüntetést a beruházás és a bukaresti kormány ezzel kapcsolatos törvénytervezete ellen. Az első összehangolt tüntetéssorozatra szeptember elsején került sor több tucatnyi romániai és külföldi nagyvárosban, azóta pedig a környezetvédők minden este kivonultak demonstrálni Bukarest központjában.
A tüntetők azt követelik, hogy a bukaresti parlament utasítsa el a Verespatak-törvénytervezetet, váltsák le a jogszabályt kezdeményező minisztereket, és tiltsák be a cián használatát Romániában. Az Alburnus Maior parlamenti különbizottság felállítását is kéri, amely kiderítené, kik a közvetlen felelősök az alkotmányt, emberi jogokat és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét súlyosan sértő tervezet kidolgozásáért. Az egyesület elnöke szerint a kormányt elvakította az állam részesedésének növelése, de valójában a beruházásban rejlő veszélyek nem változtak. Háromszék
