2013.09.02 Szabó Tünde
Ahogy az RMGC az aranyat a ciánnal, úgy társította a vállalat tervei elleni tüntetés Tőkés Lászlót Gheorghe Funarral.
Tüntetni jó, vasárnap délután az egész heti stresszt kikiabálhatja magából az ember. Ha ezt azért teszi, hogy egy heggyel több és pár tonna ciánnal kevesebb maradjon az országban, még jobb. Ha ráadásul pár ezer lelkes hasonszőrűvel együtt, annál is jobb.
A Mentsétek meg Verespatakot! mozgalom rengeteg, különböző érdeklődésű ismerősömet vonzotta ki Kolozsvár Főterére, a humán-reál skálán minden szakmát képviselt valaki a művészettörténésztől programozóig. Kamaszok tartottak transzparenseket, fiatal szülők vitték vagy tolták pár hónapos gyerekeiket a nagypapakorú tiltakozók mellett.
Fotók, videók: Szabó Tünde
A kicsivel nagyobb korú gyerekek néha megzavarodtak, hogy az otthon valószínűleg békés szülők miért kezdik egyszercsak dühösen és torkuk szakadtából kiabálni, hogy Le a kormánnyal!,Ne a vállalatok írják a törvényeket!, és Ki a maffiával az országból.
Volt, aki az öklét rázta, és volt, aki szappanbuborékokat fújt. Volt, aki skandált, volt, aki tapsolt, volt, aki dobolt, és volt, aki fütyült. A legtöbb ember csak csendben vonult. A Pontaurtól a Vrem compatrioți, nu compatriHoți-ig röpködtek a szójátékok (Honfitársakat akarunk, nem tolvajtársakat), rigmusok és morális megállapítások: Az arany a földé, Az ember az arany, ne zsákmányold ki. Párttagoktól és -elnököktől anarchistákig feszült a politikai preferencia.
Számháborúsdi
Nemcsak sokfélék, de sokan is voltunk. Rengetegen. Kolozsvár biztos nem látott ekkora tüntetést az utóbbi tíz évben. Ehhez képest a Mediafax azt írta, alig több mint ezren vonultunk. A bukaresti tüntetőket eleinte pár százra saccolta, éjjel korrigálta a létszámot kétezerre. A tiltakozásokat szervező egyik egyesület, az Alburnus Maior ötezerre tette a fővárosi tüntetők számát.
Ha Bukarestben ötezer fősre duzzadt a menet, Kolozsváron ötezerre olvadt. Mikor a prefektúrától vonultunk a polgármesteri hivatal felé, a menet a Főtértől szinte az Avram Iancu térig ért úgy, hogy a csendőrök két sávra tömörítették a tüntetőket, és sokan mentek mindkét járdán is.
Ennyien maradtunk a végére
A végén az hangzott el a megafonból, hogy a hírtelevíziók nem közvetítenek semmit a nagyvárosokban zajló demonstrációkról. És tényleg: míg az címlapsztori volt, hogy Băsescunak unokája született, a legalább tízezer ember utcai tiltakozása vasárnap még csak harmadrangot kapott, ha kapott. Az aranyra hajtó RMGC hazug reklámjait viszont főoldalon és főműsoridőben is nyomja az országos sajtó.
A vállalat ezer körüli munkahelyet ígér Verespatakra, és több milliárd dollárt az országos és helyi büdzsékbe. Ehhez képest az RMGC rendelte hatástanulmány szerint ennek csak a kétharmada kapna állást, és ez a 600 körüli fő is csak a kitermelés néhány évére. A környezeti rehabilitáció pár tucat munkással megoldható, a zagytározó későbbi őrzése még kevesebbel.
A kormány új megállapodása a vállalattal összesen 2,3 milliárd dolláros költségvetési bevételt irányoz elő. Cserébe lerobbantják az egyik hegyet Verespatakkal és az Európában egyedinek számító, római kori bányákkal, és rajtunk marad pár tonna cián a zagytározóban.
Ehhez képest Románia 19,7 milliárd ciánmentes eurót hívhatott volna le az EU-tól 2007-től 2013 végéig. Egy éve a lehívási arány még 4 százalékos volt, egy augusztus eleji adat szerint 16,94 százalék, Victor Ponta kormányfő pedig 20 százalékot akar az év végére. Vagyis hét év alatt nem egészen négymilliárd eurót sikerül becsatornázni az országba.
Miközben évente 4-5 milliárd eurót lopnak, sikkasztanak, csalnak el a büdzséből a Számvevőszék szerint – állította tegnap a bukaresti tüntetésen Nicușor Dan matematikus, aki a főváros történelmi központjáért tett erőfeszítéseivel vált ismertté.
Úgy dobják le a felelősséget, mintha ciános volna
Az összes politikus, aki támogatja a ciános aranybányászatot, vagy csak nem meri egyértelműen ellenezni, a pénzzel és a munkahelyekkel érvel. De személyesen egyik sem meri vállalni a felelősséget Verespatakért.
Az éles pálfordulások és sunyi hárítások egészestés cirkuszi mutatványműsorrá duzzadtak. Kelemen Hunor kulturális miniszterként két éve engedélyezte, hogy a területet "archeológiailag mentesítsék", vagyis a kulturális örökségtől függetlenül nyugodtan le lehessen dózerolni a helyet. Mert az örökség 80 százalékát megmenti a vállalat, és további tízmillókat ígért dollárban műemlékek felújítására. És ha régészeti leletet talál a kitermelés közben, leállítják a munkát a leletmentéshez.
Akkor Kelemen hivatali procedúrákra hivatkozott, azt sugallta, a kötelező engedélyeztetési eljárás során tulajdonképpen nem dönthetett másképp. Most szombaton azt nyilatkozta, az RMDSZnem szavazza meg a kormány mostani törvényjavaslatát, mert az a kisajátításokkal is foglalkozik.
Két éve csak az mentette meg Borbély Lászlót, hogy szakminiszterként környezetvédelmi engedélyt adjon a bányaprojektre, hogy az RMDSZ-t kitették a kormányból, elhúzódott a kormányválság, és a tavalyi választások után Pontáék már nem vették be az RMDSZ-t, mert a lenackósult Antonescu és a konzervatívok hisztiztek.
Pontáék tavaly azzal nyertek választásokat, hogy nyilvánosságra hozzák a Bechtel-szerződést és a bányakoncessziót, és ellenezték a ciános aranykitermelést. Azóta se találják a Bechtellel eredetileg kötött autópálya-szerződést, az RMGC-vel pedig új megállapodást vázoltak fel.
A legfurcsább magának Pontának a viselkedése. Már júliusban jelzi, hogy a parlamentben nem fogja megszavazni a kitermelést, de kormányfőként kedden az egész kormánnyal együtt jóváhagyta a tervezetet, és benyújtja a parlamentbe.
A kolozsvári tünti legjobb pillanatai
Vagyis jön egy magánvállalat, 15 éve szakértői döntést kér a kormánytól, hogy a testület engedi vagy nem engedi a ciános kitermelést. Erre a mostani kormány azt találja ki, hogy a szakmai kérdésből politikait csinál, és a teljes felelősséget áttolja a parlamentre, amely az USL kétharmadával eddig mindent megszavazott, mint a gép.
Mire Ponta ismét bejelenti, hogy honatyaként nem szavazza meg saját kormánya törvényjavaslatát, környezetvédelmi minisztere pedig szánalmasan hezitál a sajtóban, hogy hát ő nem is tudja, hogy megszavazza-e, vagy mit csináljon.
A legcinikusabb húzással Băsescu állt elő ma, és Ponta tapsikolva kontrázott neki. Miközben gyávának nevezte Pontát, hogy kormányával nem merte vállalni a döntést, ő maga lazán népszavazást írna ki a bányaprojektről a jövő évi EP-választásokkal egyidőben.
Vagyis áttolná a felelősséget az átlag szavazópolgárra, akinek a legkevesebb a rálátása az eldugott hegyvidéki falura, az RMGC terveire, tanulmányaira, az engedélyek feltételeiként tett vállalásaira, a kormánnyal kötendő megállapodására, a környezetvédelmi kockázatokra, illetve arra, hogy ha nem ez a bánya vagy egyáltalán a bányászat, akkor milyen alternatíva jelentheti egy hegyi falu jövőjét.
Naná, hogy Ponta is örül a népszavazás ötletének, mint majom a farkának. Már így is beindult a sajtópletyka, hogy azért nem szavazza meg a parlamentben saját törvénytervezetét, hogy ne fokozódjon családi konfliktusa, mivel felesége, Daciana Sârbu EP-képviselő kezdettől ellenezte a bányaprojektet.
Az ország vezető politikusai, ha nem merik vállalni döntésükért a személyes felelősséget, először bevonulnak egy arctalan intézmény mögé, és ha a felelősség ott mégis rájuk találna, akkor áthárítják az egészet az állampolgárok arctalan tömegére. És milyen lazán megtehetik, mert épp Pontáék változtatták meg úgy a népszavazási törvényt, hogy kisebb részvételi arány mellett is érvényes döntés születhessen.
Azért vicces, hogy Băsescun és Pontán kívül még milyen ellentéteket hoz össze Verespatak.
A tegnapi tüntetésen Kolozsváron két olyan politikus tűnt fel, akiket a politikai paletta két ellenkező végletére pozícionálnak, és a román sajtó előszeretettel ugrasztja egymásnak: Tőkés LászlóEP-képviselő és a Nagy Románia Párt újsütetű elnöke, Gheorghe Funar.
Egyébként csak a zöld és a piros-fehér-zöld pártok képviselői mentek el Bukarestben és Kolozsváron az RMGC ciános aranykitermelését lehetővé tévő törvénytervezet ellen tüntetni. A fővárosban Remus Cernea, a Zöld Párt elnöke csatlakozott az Egyetem téren kezdődött tüntetéshez, ő épp Verespatak miatt szakított az év elején Victor Ponta kormányfővel, akinek tanácsadója volt, és a PSD frakciójával. Azóta formálisan is független, és szerencsére nagyobb a szája.
Kolozsváron pedig magyar politikusok tűntek fel a tömegben. Bognár Zoltán, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke a fiatal politológusokkal és a Toró fiúkkal vonult együtt, Eckstein-Kovács Péter közben elmondta, miért gondolja, hogy a törvénytervezet ellentétes az alkotmánnyal.
(Eckstein amúgy szintén Verespatak miatt szakított Traian Băsescu államfővel, akinek kisebbségügyi tanácsosa volt, amikor az látványosan támogatni kezdte a Rosia Montana Gold Corporation tervét, hogy ciánnal bányásszon aranyat a térségben.) Eckstein szerint kifogás az, hogy a törvényjavaslat közhasznúnak nevezi a projektet, és erre hivatkozva könnyíti meg a magántulajdonú ingatlanok kisajátítását: itt nem közhasznúságról, hanem egy többségében magánvállalat saját hasznáról van szó.
Ezenkívül a tervezet mintegy tíz pontban szögezi le, hogy a verespataki bányaprojekt milyen törvények hatálya alól mentesül, többek között az erdészeti törvény előírásai alól – sorolta Eckstein.
Gergely Balázs, az EMNP kolozsvári elnöke a Néppárt több helyi bedolgozójával, illetve Tőkés Lászlóval együtt vonult fel. Tőkés kiadott közben egy tiltakozást is az említett törvénytervezet ellen. EP-képviselőként felháborítónak tartja, hogy míg az Európai Parlament évek óta törvényben tiltja a ciántechnológiás aranybányászatot, Romániában épp egy ilyen bányaprojekt kap külön törvényi engedélyt.
A legmeglepőbb viszont a Nagy Románia Párt és nemrég megválasztott elnöke, Gheorghe Funar jelenléte volt. Eleinte nem is akartam hinni a szememnek, de tényleg a nacionalizmusban verhetetlen ex-polgármester vonult közöttünk.
Az is igaz viszont, hogy mikor a tömeg már sokadjára skandálta, hogy egykutya minden politikai párt, és ugyanolyan nyomorult, láttam, hogy egy bácsi elsomfordál az egyik mellékutcában transzparenssel a kezében. A piros műanyag seprűnyélre ragasztott kartonon az állt, ki készítette: a Nagy Románia Párt kolozsvári szervezete.
Lehet, hogy Funar küldte el taktikai megfontolásból, vagy a bácsi szégyellte el magát, hogy pártot nyomat egy olyan tüntetésen, ahol a zöld érzelmet legfennebb a pártutálat múlta felül. Mert az most már tuti, hogy Kolozsváron a közügyért mozgósítható réteg egyrészt nagyon fiatal, másrészt elképesztően pártellenes, és egyre erősebb a nyugati típusú balos mag.
És még egyetlen tüntetésen sem láttam ennyi anarchista zászlót, mint most itt. A sima fekete a klasszikus anarchista zászló, mert egyaránt ellentéte a nemzetek színes lobógóinak és a megadást jelző fehér zászlónak. Az átlósan piros-fekete pedig a spanyolországi polgárháború során terjedt el az anarcho-szindikalizmus, később általában a szindikalizmus szimbólumaként. A nemzetközi kontextus miatt beesett egy szír zászló is.
És az is tuti, hogy jövő vasárnap ismét kimegy a tömeg a térre. Ha süt a nap, ha nem. Ismét alá lehet írni a törvényjavaslatot ellenző ívet, azt pedig bárki otthonról megteheti, hogy megnézi, az ő lakókörzetét ki képviseli az alsóházban és a szenátusban, és megkérdezi tőle személyesen, hogyan szavaz az ügyben.
