Tanácskozás az RMDSZ oktatáspolitikai stratégiájáról
NOVEMBER 25, 2013 Menyhárt Borbála
Erdélyben évről évre csökken a magyar gyerekek száma, így fennáll a veszély, hogy az évtized végéig 235 településen szűnik meg a magyar nyelvű oktatás – a csöppet sem derűlátó következtetést átfogó felmérés alapján vonta le Magyari Tivadar, a szövetség oktatási főtitkár-helyettese pénteken Marosvásárhelyen, az Értékeinkre építünk című konferencia oktatáspolitikai tanácskozásán, amelynek másik fontos témaköre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzete volt.
A törvény nem útmutató brosúra
Markó Béla szenátor a MOGYE helyzetéről tartott előadásában elmondta, az RMDSZ oktatáspolitikai törekvései az elmúlt két évtizedben arra irányultak, hogy egyfelől megteremtsék a lehetőséget, hogy minden szinten és minden szakterületen lehessen magyarul tanulni, másfelől pedig arra, hogy legyen a magyar oktatóknak, a magyar közösségnek döntési jogköre a magyar oktatásban. Elhangzott, hogy az 1995-ben elfogadott oktatási törvény súlyosan diszkriminatív volt a magyar oktatás szempontjából, az 1999-ben elfogadott jogszabállyal – az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően – számos diszkriminatív rendelkezést sikerült kiiktatni. Az anyanyelvű oktatás szempontjából azonban igazi áttörést a 2011-es, jelenleg érvényben lévő törvény hozott, amely az utolsó hátrányos rendelkezéseket is megszüntette, így már anyanyelven oktatható a történelem és a földrajz is. Az új jogszabály a felsőoktatás terén is biztosítja az önállóságot, bár ennek mindeddig csak részben sikerült érvényt szerezni. A szenátor, összehasonlítva a három állami felsőoktatási intézményt, amelyben magyar nyelvű képzés folyik, kifejtette, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen elérték a célt: önálló karba szervezték a magyar tanítást, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a kezdeti feszültségek után rendeződött a helyzet, a karokon belül megalakultak az önálló magyar intézetek. Markó szerint az egyedüli intézmény, ahol törvénytelen megoldás van érvényben, a MOGYE, ahol az egyetem román anyanyelvű vezetősége nem hajlandó létrehozni az önálló magyar oktatási vonalat.
– Milyen mértékben beszélhetünk jogállamiságról, amikor a 2011-es oktatási törvényt mintegy útmutató brosúraként kezelik, amiből egyes előírásokat alkalmaznak, másokat pedig nem! – mutatott rá a szenátor, aki a további lépésekre utalva hangsúlyozta, a MOGYE magyar tagozatának a politikummal karöltve arra kell törekednie – az RMDSZ vezetősége folyamatosan tárgyalásokat folytat ez ügyben –, hogy a magyar oktatást külön akkreditálják az intézmény keretében, és a gyakorlati oktatásban sorolják külön magyar illetve román csoportokba a hallgatókat. Meglátása szerint a MOGYE-ügyben a lépésről lépésre megoldás lehet célravezető, akárcsak évekkel ezelőtt a Bolyai líceumban, amely szintén nem egyik pillanatról a másikra vált önálló magyar középiskolává. Az intézményben fokozatosan fogyatkozott a román tagozat, amíg már egyáltalán nem indítottak újabb román osztályokat.
A román terminológia ismerete elengedhetetlen, de először anyanyelven
Dr. Mártha Orsolya urológus főorvos, a Marosvásárhelyi Urológiai Klinika vezetője szerint el kell dönteni, hogy milyen orvosokat akar kinevelni az egyetem: olyanokat, akik angol, illetve román nyelven is bárhol megállják a helyüket, és a szakmai konferenciákon román nyelven is úgy elő tudják adni a mondanivalójukat, hogy odafigyeljenek rájuk, vagy pedig olyan szakembereket, akik csak magyarul tudnak jól kommunikálni a betegekkel.
– Ha csak magyarul akarjuk oktatni a diákjainkat, akkor valójában leszűkítjük az érvényesülési lehetőségeiket. Ugyanakkor ilyen körülmények között anyanyelvű rezidensvizsgában is gondolkodni kell – adott hangot véleményének a főorvos. Dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője hangsúlyozta, senkinek sem érdeke, hogy kizárólag magyarul tudó orvosokat neveljenek, viszont egy szakmát megtanulni elsősorban anyanyelven lehet. A professzor szerint a magyar tagozat képviselőitől az önálló döntési jogot akarják megvonni, ezért folyik a harc az egyetemen. A MOGYE magyar diákjait képviselő Tubák Nimród felszólalásában rámutatott, Kézdi-vásárhelyen, ahonnan ő származik, nem volt túl sok lehetősége, hogy alaposan elsajátítsa a román nyelvet, így székelyföldi társaihoz hasonlóan nehézségekbe ütközött, amikor elsőéves egyetemistaként a román nyelvű gyakorlati órákon elhangzott ismereteket próbálta a magyar nyelven leadott elméleti anyaggal összekapcsolni. – Nem azt szeretnénk, hogy kizárólag magyarul tanuljunk, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy érdekünk a román nyelvű terminológia alapos ismerete is, csupán könnyebb lenne számunkra, hogy a szakkifejezéseket először anyanyelvünkön sajátítsuk el – tette szóvá a diákszövetség elnöke.
Egyre kevesebb a magyar gyerek
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkár-helyettese egy átfogó kutatás eredményeire alapozva vészjósló adatokat közölt a magyar oktatás jövőképéről. Mint mondta, a nyolcvanas-kilencvenes évek óta aggasztó méreteket öltött a népességfogyatkozás, 2006-hoz viszonyítva Erdélyben mára 15 százalékkal esett vissza a születések száma. Erdély-szerte jelenleg 235 településen forog veszélyben az anyanyelvi oktatás. A kutatásban azokat a településeket nevezték veszélyeztetettnek, ahol az utóbbi években az elemi, illetve az ötödik osztályba nem írattak be 3-6 gyereknél többet, illetve évente csupán 2-3 magyar gyerek születik. Ezeken a településeken az évtized végéig létszámhiány miatt várhatóan megszűnik a magyar oktatás. A főtitkárhelyettes közölte, hogy 2014 nyarán készül el az RMDSZ oktatáspolitikai stratégiája, amelybe a helyi szinten körvonalazódó megoldásokat szeretnék beépíteni, hiszen településenként más-más, sajátos megoldások szükségeltetnek. – Megoldásokat kell keresni, hiszen ha a magyar gyerekek román osztályban kezdik el tanulmányaikat, valószínű, hogy ott is folytatják – mutatott rá a helyzet súlyosságára Magyari.
A magyar gyerekek egyötöde tanul szakmát, ezek fele románul történik
– hívta fel a figyelmet az anyanyelvi oktatási rendszer másik nagy hiányosságára a főtitkárhelyettes.
– Székelyföldet leszámítva szinte nincsen szakiskolai képzés anyanyelven. A romániai magyar fiatalok egyötöde tanul szakmát, és ennek több mint fele román nyelven. Maros megyében a szakiskolások negyven százaléka nem anyanyelvén tanul – vázolta fel az aggasztó helyzetet.
Király András oktatási államtitkár előadásában ugyanezt hangsúlyozta, mint mondta, a középiskolai osztályok mintegy 65 százaléka elméleti, holott megengedhetetlen, hogy egy országban ne legyen megfelelő arány a szakmai, műszaki képzést nyújtó, illetve elméleti osztályok száma között.
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke meglátásában a stratégiák és tervezések közepette a legnagyobb probléma, amivel szembe kell nézni, hogy lassan nem lesz magyar gyerek, akire építeni lehessen ezeket a stratégiákat. Úgy véli, azokban a régiókban, ahol szórványban él a magyarság, a szórványkollégiumok létrehozása a legcélravezetőbb megoldás, ahogyan ezt a segesvári példa is igazolja. Ezt kellene megvalósítani Dicsőben és Marosludason is. – Térségközpontú iskolákban kell gondolkodni, és ott a minőségi oktatásra építeni. Jó példa erre Nyárádszereda, ahol a helyi igényekre alapozva újabb és újabb szakok indulnak a környékbeli fiatalok számára, nemrég néptáncosztály indult, most folyamatban van egy fafeldolgozó osztály indítása – vázolta fel a követendő példát Brassai Zsombor.
Az előadásokat követően a jelen lévő iskolaigazgatók, aligazgatók, a magyar közösségek képviselői közül többen felszólaltak. Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója arra világított rá, hogy a magyar tagozaton a heti 37-38 tanóra, a diákok túlterheltsége az oktatás minőségének a rovására megy, illetve arra is oda kellene figyelni, hogy mi lett a sorsuk azoknak a diákoknak, akik az elmúlt két-három évben nem mentek át az érettségin. Csíki Zsolt, a marosvásárhelyi Szász Albert Sportiskola igazgatója jelezte, a MOGYE-n tanácsos volna létrehozni a sportszakon egy magyar nyelvű csoportot, hogy az általa vezetett intézmény végzősei anyanyelvükön folytathassák tanulmányaikat a szakterületen. Szabó Albert, a dicsőszentmártoni RMDSZ elnöke a dicsői önálló magyar iskola létrehozásának a szükségességét hangsúlyozta, ami a helyi magyar közösségnek sokéves álma. Mint mondta, a küküllőmenti kisváros esetében a decentralizáció nem előnyös, hiszen a helyi többség nem fog erre rábólintani.
Megjegyzés
Amint a cikkből is kiderül a szövetségiek tovább erőltetik az iskolaközpontos rémálmot. Amikor minden szakember azt hangoztatja, hogy a gyermeknek az a jó ha az 1-4 osztályban is az annya mellett marad, nem csak az életének az első 6 évében (most már csak 5 év, mert bevezették az előkészitő osztályt)
Az oktatási törvény figyelmen kivül hangyásával az aranyosszéki kisiskolásokat sokszor több tíz kilométert utaztatják csak azért, mert valakiknek van szállitási vállalata, akik nem kispénzért "elvállalják" ezt a "szolgáltatást"...
A mostanra "térségközpontúvá" átalakult iskolaközpontos rémálom ahol a gyermeket eltávolítják a családjától és amikorra felnő már nem családközpontúvá vállhat, hiszen nem ismeri apját vagy anyját, akiknek nem tartozik majd tisztelttel, hogy szeretettről ne is szóljunk...
A "oktatás"- politikusok "elszállásának" a magas példája a nyárádszeredai, amikor a gyakorló pedagógus arra hivja fel a jelenlevők figyelmét, hogy túl nagy a heti tanóra szám, ami a tanulók túlterheltségét eredményezi és az oktatás minőségének a rovására megy...
Az is érdekes hogy az évente növekvő nem éretségizettek diákok számát nem ismerve kissé kicsúszik a politikus mikor azzal dicsekedik, hogy néptáncosztályt is beindítottak.
Kérdés: Hány profi néptánccsoport van a Nyárádmentén? Tudtunkkal egy sincs, de lehet, hogy tévedünk...
A szövetségi tisztségviselővé vált szakember riogatása sem hozz magával megoldásokat, alternatívákat, és annak a 235 iskolábak a megszünése komolyan el kellene gondolkoztatssa a pártként működő érdekvédelmi szövetségi vezetőket. A népközösségi létszámcsökkenés a gyerek szűletések negativ száma hozza. Ha a családtól még azt az egykét is elvesszük akkor kinek lehet érdeke, hogy a gyermeknevelés áldás legyen...
Hány nagycsaládost támogatott az érdekvédelmi szövetségünk vezetősége?
A szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet, törvényes formává való átalakitása igencsak megtalálhatná a népközösségi családjainak az érdekeit mind amellett, hogy levenné a kormányzók gondját ha önellátóvá alakulhatnának a sok gyerekes családok legalább a magyarlakta vidéken. (Erdélyi Polgár)
