2013 november 21.
Tôkés László és a Románia Csillaga érdemrend körüli huzavonát a Magyar Polgári Párt elnöke tegnap délelôtti sajtótájékoztatóján a magyar közösségre nézve is megalázónak nevezte, és azt várja Tôkés Lászlótól, hogy adja vissza.
– Nem vitatja senki Tôkés Lászlónak a ’89-es érdemeit, de addig elfogadni egy olyan országnak a legmagasabb szintû állami kitüntetését, amelyben nem tartják tiszteletben a kisebbségek, adott esetben a magyar közösség jogait, ameddig gazdasági, kulturális és mindenféle szempontból hátrányosan vagyunk megkülönböztetve, azt gondolom, nem dicsôség egy ilyen ország kitüntetését viselni. Ráadásul ez a tény még a román forradalomra is árnyékot vet. Még egyszer mondom: Tôkés László ’89-es érdemeit nem vitatjuk el, de az, ami a kitüntetés körül kialakult, tulajdonképpen még 89 decemberét is beárnyékolja. Ezért úgy gondolom, hogy a legcélszerûbb és legelegánsabb gesztus az lenne Tôkés László részérôl, ha a kitüntetést nemes egyszerûséggel visszaadná. Akkor kell elfogadni ilyen kitüntetést, amikor a már felsorolt feltételek teljesülnek Romániában – jelentette ki Bíró.
"Az RMDSZ a huszonhárom éves megalkuvó politikájának most issza a levét"
Az MPP elnöke szerint a múlt heti megyei tanácsülésen "egy olyan színjátéknak voltunk a tanúi, ami nagyon elszomorító. Elszomorító egyrészt az a színvonal, ahogy zajlik egy ilyen tanácsülés, másrészt az az érvrendszer, amellyel a román pártok ezt indokolták".
A dolog pikantériájának nevezte, hogy "az RMDSZ a huszonhárom éves megalkuvó politikájának most issza a levét, amikor visszatüzelnek, hogy annak idején nem tartották fontosnak a magyar nyelv használatát, amikor a megyei tanács elnöki székében az RMDSZ képviselôje ült".
A politikus gyerekesnek nevezte a referendum kiírását leszavazó román tanácsosok érveit, például azt, ami a PDL képviselôjének szájából hangzott el, hogy nem szavazzuk meg a javaslatot, mert annak idején, amikor mi akartunk valami hasonlót, ti sem szavaztátok meg.
Véleménye szerint a politikában nem ilyen szinten kellene érvelni. Ilyent az óvodában szoktak mondani a gyerekek.
Üdvözölte, hogy az RMDSZ egyes politikusai végre felismerték, hogy joguk van anyanyelvükön szólni, hogy ezekért a jogokért határozottan ki kell állni. – Úgy tûnik, hogy a generációváltással, ha lassan is, de mégiscsak egyfajta szemléletváltásnak vagyunk a tanúi. A lejárt szavatosságú politikusok még megpróbálnak üzengetni Budapestrôl, utalt Markó Bélának az És folyóiratban megjelent cikkére, amelyrôl feltételezte, hogy az SZKT elôtt ezzel próbál hangulatot kelteni. – Azt látom, hogy az RMDSZ- ben van egy túlzott álóvatosság, amit ôk úgy fogalmaznak meg, hogy nem lehet a Székelyföldet a Partiummal szembeállítani. Senki sem akarja ezt, de a székelyföldi közösségnek járó jogokat nem lehet folyamatosan feláldozni a szórványra való hivatkozással. Nem azok ássák az árkot a Székelyföld és a szórvány között, akik ezért harcolnak, hanem éppen azok, akik ezzel érvelnek folyamatosan. Székelyföld a belsô anyaország szerepét kell betöltse. Veszélyesnek és elavultnak tartom ezt a fajta érvelést, lesöpörni a közakaratot felháborító és veszélyes – jelentette ki az MPP elnöke.
Miért kell egy új autonómiatervezet?
Az RMDSZ autonómiatervezetével kapcsolatosan elmondta, furcsának tartja, hogy amikor van már egy kész, részletesen kidolgozott autonómiatervezet, miért kell egy másikat kidolgozni. – Ám legyen, ha ennek a tervezetnek a sarkalatos elemei tartalmazzák mindazt, ami ténylegesen az autonómia kritériuma. Célszerûnek tartanánk, ha a készülô autonómiakoncepció egy konszenzusos tervezet lenne. A tervezetnek, amely a decemberi közvitára kerül, olyannak kell lennie, amely mögé tiszta lelkiismerettel felsorakozhat mindenki – jelentette ki, és ezért nem örül, hogy az RMDSZ egyelôre kizárólagosságot követel, de bízik abban, hogy a decemberben közvitára kerülô változat miatt nem kell majd hajba kapniuk.
Népújság: – Arról beszélt az elôbb, hogy különbségek vannak az önök, és az RMDSZ meglátása között: önök a történelmi Székelyföldet emlegetik, az RMDSZ három megyérôl beszél Marosvásárhely központtal. Nem gondolja, hogy tekintve az etnikai arányokat, a történelmi Székelyföld változat veszélyezteti esetleg Marosvásárhely régióközponti státusának esélyeit?
Bíró Zsolt: – Nem hiszem, hogy veszélyeztetné Marosvásárhely helyzetét. A 13.500 négyzetkilométer, amirôl a statútumban beszélünk a mellékletben egyébként fel vannak sorolva azok a települések amelyek a leendô Székelyföldnek a közigazgatási területén vannak, ebben Marosvásárhely is ott van. A déltiroli példát nézzük, ugyancsak az olasz kormány tudatos asszimilációs politikájának köszönhetô, hogy az autonóm Dél-Tirolnak a fôvárosa, Bozen, egy német többségû tartomány olasz többségû fôvárosa. Az, hogy gyakorlatilag Marosvásárhelyen az elmúlt tíz- tizenöt esztendôben megfordult az etnikai arány, nem lehet akadály. Itt területi autonómiáról van szó, és a Székelyföld területén élô lakosság szempontjából ez ésszerû, jogszerû és célszerû lenne. — Mózes Edith, Népújság
