2013.12.14 19:13MTI
Kétszáz kilométer magas vízsugarak törhetnek fel időnként a Jupiter Európa nevű, jég borította holdjának felszínéről a Hubble űrtávcső adatait elemző amerikai kutatók szerint.
Fotó: Hubble Space Telescope Facebook-oldal
A tudósok úgy vélik, ez az égitest lehet az egyik hely a Naprendszerben, ahol talán életre bukkan egyszer az ember.
Ha valóban vízről van szó, az arra utal, hogy a hold kérge alatt feltételezett óceán vize könnyen felszínre tud jutni legalább időnként, ennek pedig az Európa lakhatóságát felderítő jövőbeli expedíciók szempontjából is jelentősége lehet - olvasható a tudósoknak a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányában.
"Hihetetlenül izgalmas felfedezés, hiszen ha a vízsugarak kapcsolatban állnak a kéreg alatti óceánnal - melynek létében mi erősen hiszünk - akkor ez azt jelenti, a jövendő kutatások közvetlenül vizsgálhatják az Európa esetleg lakható környezetének vegyi összetételét anélkül, hogy jégrétegek alá kellene fúrni" - írta közleményében Lorenz Roth, a tanulmány vezető szerzője, a San Antonio-i Southwest Kutatóintézet munkatársa.
A kutatók a Hubble űrtávcső 2012 novemberében és decemberében, illetve 1999-ben készített felvételei segítségével azonosítottak hidrogén- és oxigéntöbbletet a hold déli féltekéjének két különböző térségében. Ezt a többletet viszonylag rövid ideig, egy alkalommal mintegy hét órán át lehet megfigyelni.
A vízsugarak akkor jelennek meg, amikor az Európa pályájának a Jupitertől legtávolabbi pontja közelében jár, és szertefoszlanak, amint a hold a bolygóhoz legközelebb eső pont közelébe ér. Ez arra utal, hogy a Jupiter vonzereje nagy szerepet játszik a felszíni repedések szűkítésében és tágításában.
Megfigyeléseik alapján a tudósok úgy gondolják, hogy az Európa vízgőzsugarai hasonlóak lehetnek a Szaturnusz egyik holdja, az Enceladus gőzkitöréseihez, ám mivel az Európának durván 12-szer nagyobb a gravitációs vonzása, ezért a mínusz 40 Celsius fokos gőz nagy része nem szökik az űrbe, mint a Szaturnusz holdjáról, hanem a 201 kilométeres magasság elérése után visszahullik a felszínre.
