Vásárhelyi-Nyemec Réka | 2013.12.01.
„Semmilyen engedélyt nem adtak ki arra, hogy Félixfürdőn palagázkutatást vagy -kitermelést végezzenek” – szögezte le Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter.
Rovana Plumb szerint szó sincs arról, hogy Bihar megyében palagázt kutatnának
Amint arról beszámoltunk, egy kormányhatározat zöld jelzést adott az Országos Ásványkincshatóság (ANRM), illetve az orosz Gazprom leányvállalatával, a szerb NIS Petrommal partnerségben álló kanadai East West Petroleum Corporation közötti megállapodásnak, amely engedélyezi a kőolajipari társaság próbafúrásait, kutatásait és esetleges kitermelését a termálvizéről híres Bihar megyei üdülőtérségben. Mivel a törvény nem szabályozza, hogy milyen gázokat és ásványi anyagokat lehet felkutatni, a koncessziós szerződés részletei pedig titkosítottak, így többször felmerült a gyanú, hogy a folyamatos tiltakozások ellenére a beruházó mégis palagáz-kitermelést tervezhet ott.
Ezen aggodalmat részben az alapozta meg, hogy az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Marokkóban és Indiában is megtelepedett kanadaiak épp azzal a palagázkutatásra jellemző hidraulikus repesztéssel bányásznak, amely ellen több európai országban moratóriumot hirdettek, és amelyet az Európai Bizottság tanulmánya több szempontból veszélyesnek tart. Ezzel a módszerrel ugyanis a mélységi kitermelés során használt több száz, a szervezetre káros kémiai anyag bekerülhet a talajba, egyes szakemberek szerint pedig még a földrengésveszélyt is fokozza az eljárás.
Mint lapunk korábban beszámolt róla, előbb a megye kormánymegbízottja, majd a tengerentúliak is próbálták megnyugtatni a kedélyeket azzal, hogy ismételten leszögezték: kutatásaik a konvencionális gázokra és kőolajra irányulnak Romániában, sem Bihar, sem pedig Temes megyében nem áll szándékukban palagázt kutatni. Ezt látszik megerősíteni az ANRM pénteki állásfoglalása is, amely szerint a megállapodás valóban hagyományos szénhidrogénre vonatkozik.
„Az Országos Ásványkincshatóság kiadott egy közleményt, amely tisztázza, hogy a megállapodás kizárólag konvencionális gázokra és kőolajra vonatkozik. Személyesen tanulmányoztam át a megállapodást, annak minden kitételével együtt, és valóban nincs szó benne palagázról” – olvasható Rovana Plumb nyilatkozatában. A tárcavezető azonban támogatja a kutatásokat – közleményében úgy fogalmazott: „az országnak tudnia kell, hogy van-e vagy sem ilyen jellegű természeti forrása.”
Rovana Plumb szerint a szociálliberális kormánykoalíció nagyon szigorúan kezeli a palagázügyet, emiatt is kért külön – más helyzetben szükségtelen – környezetvédelmi hatástanulmányt attól a Chevrontól, amely társaság már megkapta az engedélyt palagázkutató fúrásra. Az amerikaiak a Vaslui megyei Pungeşti lakosai nagyszabású tiltakozásának hatására egyelőre felfüggesztették a feltárást, tevékenységük ugyanakkor a Ponta-kabinet teljes támogatását élvezi.
Miközben Rovana Plumb szerint a kormánykoalíció egységes véleményen van a palagáz-kitermeléssel kapcsolatban, addig például Bihar megye nemzeti-liberális tanácselnöke több ízben is hangot adott annak, hogy ellenzi az arra irányuló kutatásokat. Cornel Popa legutóbb le is szögezte: minden lehetséges eszközt felhasznál majd ahhoz, hogy a partiumi térségben megakadályozza az Európai Parlament által rendkívül mérgezőnek ítélt szénhidrogén kitermelését.
Megjegyzés
Sajnálatos, hogy a cikk bizakodó hangja ellenére a kételyek megmaradtak, hiszen amit most, ahogyan és milyen technikai felszereléssel kutatnak biztosra tehető, hogy nem "rendes" métángáz ill esetleges kőolaj!
Részben ezt a dolgot az is megerősíti, hogy még a nyolcvanas években már volt az ANRM elődjének kutatásai, hiszen a nyolcvanas években az az álhír járta a tájainkat, hogy meg kell találják az a "kifolyót" amelyben ezek a tartalákok a hazai területről átfolynának a magyarra...
A Másik érv amely Ólomasszonyság által kijelentettek ellen szól a felhasznált módszer és géppark, amit éppen a palagáz kutatásban "normálisan" használnak. Ez pedig egy a "visszavert" rezgések milyenségétól függő módszer! Aminek az elve éppen a robbantás által keletkező altalajból "vissza-térő" rezgéshullámokkal köthető össze azok terjedési sebességét mérheti. Ha az altalajban kisebb sűrűségű közeg van azaz gázzal telitett akkor más sebességgel verődik vissza. Általában a kőolaj kevésbé veri vissza vagy jobban mondva "elnyelheti" a robbanás által keletkezett rezgéshullámokat... azaz nem igen adna használható adatokat, (mélység, rétegvastagság, mennyiség, stb.) Más féle képpen mondva az Ólomasszonyság vagy félre van vezetve vagy nem mond igazat, de mindkét esetben csak rosszat tesz! (Erdélyi Polgár)
