2014. április 30., szerda
2014. április 28., hétfő
Több mint hetven adót szüntet meg Bukarest
2014. április 25. Napi.hu
Átfogó adóreform kidolgozásáról döntött a román kormány, amelynek célja a költségvetési bevételek csökkentése nélkül megszüntetni több tucat adót.
Victor Ponta miniszterelnök a kormány ülésén felszólította minisztereit, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a tervezett adóreform előkészítéséhez. Mint mondta, eddig 70 olyan adót találtak, amelyek a költségvetési bevételek csökkentése nélkül megszüntethetők, de úgy vélte, ezek számát még akár 30-40-el lehet növelni.
A javaslatokat már a jövő héten meg kell tenniük a tárcáknak. A bürokratikus rémálom felszámolása mellett július 1-től adómentességet adnak a visszainvesztált vállalati nyereségeknek - írta a Balkans.com. A felszámolandó adókat azonban sem a kormányfő, sem Ioana Petrescu pénzügyminiszter nem nevezte meg. A korábban nyilvánosságra hozott tervek szerint az adóalap bővítésével ellensúlyoznák a kieső bevételeket.
A vállalkozók által fizetett adók számát tekintve Románia a PwC világlistáján a 136. helyen áll - évente 216 órát kell szánniuk adóügyeikre, és fölényesen vezeti évi 41 különböző adófizetési kötelezettséggel, illetve jelentéssel az Európai Uniós országok listáját. Ráadásul ez lényegesen jobb a korábbi éveknél, amikor még 131 ilyen kötelezettségük volt - írta a Romania Insider.
Az egész világon elérhető ingyenes internetet tervez egy amerikai szervezet
MTI Sajtóadatbank, 2014. február 26.
A világ bármely pontján elérhető és a cenzúra minden formáját nélkülöző ingyenes internet, pontosabban outernet kiépítését tervezi egy New York-i székhelyű non-profit szervezet.
A Media Development Investment Fund (MDIF) nevű szervezet több száz olyan, kocka formájú kisműhold megépítését és üzembe helyezését tervezi, amelyek hálózatot alkotva az égen, bárki számára hozzáférhetővé tennék azokat az internetes adatokat, amelyeket a több száz földi állomásról küldenek fel. A felhasználók a mobiltelefonjuk vagy a számítógépük révén csatlakozhatnak az egyirányú kommunikációt biztosító globális hálózathoz - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
Az internet méretének és jelentőségének folyamatos növekedésével párhuzamosan az emberi jogi szervezetek, illetve az MDIF-hez hasonló, a véleménynyilvánítás szabadságát hirdető kezdeményezések, elkezdték hangoztatni, hogy az internet által szolgáltatott információkhoz való hozzáférés alapvető emberi jog. Ennek megfelelően az internet-hozzáférés korlátozása az emberi jogok megsértését jelenti.
Az MDIF szerint a világ lakosságának 40 százaléka még ma sem tud csatlakozni az internethez, és ennek nem csupán az észak-koreaihoz hasonló kormányok az okai, hanem az is, hogy a szolgáltatást nagyon költséges eljuttatni a távoli területekre. Az Outernet nevű projekt révén azonban a Szibériában, az Egyesült Államok nyugati részének néhány pontján, a távoli szigeteken és az afrikai falvakban élők is ugyanazokat a híreket olvashatnák, mint New York, Tokió, Moszkva és Iszlámábád lakói.
Egyelőre nem tudni, hogy a szervezetnek pontosan mennyi pénzt sikerült összegyűjtenie a projektre, de annyi biztos, hogy a tervezett hálózat kiépítése nem olcsó dolog. Egy-egy ilyen műhold megépítése és üzembe helyezése 100-300 ezer dollár (22,5-67,4 millió forint) között mozog. Amennyiben a szervezet az előzetes tervekhez tartja magát, akkor az első műholdakat már a következő nyáron üzembe kell helyeznie.
Jéggel és széllel jön a felhőszakadás
KN Forrás: OMSZ 2014. április 28.
Intenzív zivatar, felhőszakadás, erős széllökések és még jég is lehet. Figyelmeztető előrejelzést adtak ki a meteorológusok.
Már a délelőtti óráktól erőteljes gomolyfelhő-képződés várható, és délután többnyire csak rövid időszakokra süthet ki a nap. Kora délutánig elszórtan, később többfelé alakul ki zápor, zivatar, néhol felhőszakadás is lehet. Az északias szél a Nyugat-Dunántúlon megélénkül, akár meg is erősödhet, zivatarok környezetében pedig a szél viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 12 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 23 fok között várható. Front továbbra sem lesz felettünk.
Figyelmeztető előrejelzés van érvényben Magyarország területén kedd éjfélig: hétfőn kora délutántól, kedden már délelőttől kialakulnak zivatarok. Kevesebb helyen mindkét napon az Észak-Alföldön és északkeleten várhatók. A lassú mozgású zivatarokból lokálisan jelentősebb csapadék hullhat. Hétfőn helyenként, kedden délutántól többfelé intenzívebb zivatar is valószínű, amit elsősorban felhőszakadás kísérhet (kis területen viszonylag rövid idő alatt akár 20-30 mm feletti csapadék), emellett viharos (60-70 km/h) széllökés és 2 cm alatti jég is előfordulhat.
 |
| Fotó: OMSZ |
Devizahitel: döntött az EU bírósága
Egy magyar nyugdíjas devizaadós ügyében határozott az Európai Bíróság. A luxembourgi fórum szerint a hazai törvényszéknek kell eldöntenie, hogy tisztességtelen-e az a szerződéses kikötés, amely a kölcsönügyletben szerepel. Az uniós testület rámutatott: a feltételt önmagában még nem teszi tisztességessé, ha a fogyasztónak az aláírás előtt általános tájékoztatást adtak.
Közzétették a világhálón az Európai Bíróságnak a Sebestyén kontra Raiffeisen-eljárásban hozott határozatát. A Kásler házaspár pere után a nyugdíjas hitelfelvevő ügye volt a második olyan hazai devizavita, amely a luxembourgi székhelyű testület elé került. A felperes, Sebestyén Katalin a Magyar Nemzetnek korábban elmondta: reméli, hogy az eljárással sok hasonló helyzetű embernek segíteni tud.
Az új ciklus is ezzel kezdődik
- Az új parlament első döntései között szerepelhet a kilakoltatási tilalom meghosszabbítása. A tiltás a devizaprobléma rendezéséig érvényben marad, s előfordulhat, hogy a folyamat végén a bankoknak újra kell számolniuk a tartozások összegét. RÉSZLETEK
- A Fidesz ígéretet is tett az ügyben.RÉSZLETEK
A magyar nyugdíjas – jelzálogfedezettel – 2008 októberében vett fel svájcifrank-alapú devizakölcsönt a Raiffeisen Banktól. A szerződésben az is szerepelt, hogy a felek esetleges jogvitájának eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogosult. A hitelfelvevőnek erről az aláírás előtt, külön meg nem tárgyalt, általános tájékoztatást adtak. A választott-bíróság döntése ellen nincs mód fellebbezésre, s az ilyen procedúra rendszerint költségesebb, mint a rendes bíróság eljárása.
Az adós múlt év elején a kikötés semmisségének megállapítását kérte a Szombathelyi Törvényszéktől. Úgy érvelt: a szerződési feltétel tisztességtelen, hiszen korlátozza jogérvényesítési lehetőségét, s a bankot hozza előnyös helyzetbe. Tavaly májusi végzésével a törvényszék a pert felfüggesztette és előzetes eljárásban megkereste az Európai Bíróságot. Kérdése azt volt: összhangban van-e a kölcsönszerződés kikötése az uniós joggal?
A luxembourgi testület azt a választ adta: a nemzeti bíróságnak kell eldöntenie, hogy – az összes körülmény alapján – tisztességtelen-e, ha a bank és a fogyasztók vitáját a szerződés olyan választott- bíróság elé utalja, amelynek határozatai ellen a magyar jog szerint nincs helye fellebbezésnek. A hazai ítélkező fórum ilyenkor azt köteles megvizsgálni, hogy a feltétel kizárja vagy gátolja-e a fogyasztó jogainak érvényesítését, így például a perindítást. Kiderül még a luxembourgi határozatból: a szerződéses feltételt önmagában nem teszi tisztességessé az, hogy a fogyasztónak a szerződés aláírása előtt általános tájékoztatást adtak.
Ha a magyar bíróság úgy találja, hogy a kikötés tisztességtelen, ennek konzekvenciáit a hazai jogszabály alapján kell levonnia. Mindez azt jelenti, hogy a Szombathelyi Törvényszéknek folytatnia kell az egy éve felfüggesztett per tárgyalását. Az európai instrukciókból ítélve meg kell állapítania a kikötést tisztességtelenségét, s azt is, hogy az általános tájékoztatás az elfogadhatatlan feltételt nem teszi tisztességessé.
Ezt támasztja alá, hogy a Kúria polgári és gazdasági jogegységi tanácsa tavaly október 15-én határozatot fogadott el: a fogyasztói szerződésben – hacsak egyedileg meg nem tárgyalják – a választottbírósági eljárás kikötése tisztességtelen. Az ilyen előírás hátrányosan érinti az ügyfelet, hiszen a választottbíróság ítélete ellen csak kivételesen van helye jogorvoslatnak.
Az Európai Bíróság szerdán, április 30-án várhatóan kihirdeti határozatát a Kásler házaspárnak az OTP ellen indított perében is. Ezt az előzetes eljárást a múlt év elején a Kúria kezdeményezte. Arról érdeklődött: vizsgálhatja-e a magyar igazságszolgáltatás, hogy a devizahiteles fogyasztói szerződések tisztességes feltételeket tartalmaznak-e, vagy sem. A kérdések közt szerepelt az is, az ítélkezés módosíthatja-e a tisztességtelen kikötést. A vita az ügyben egyebek közt az árfolyamrés jogi természete körül forog. A Kúrián ezt követően – az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás témakörében – a december 16-i jogegységi határozat kiegészítése várható.
Schiffer: Csak nehogy Demszky térjen vissza
A választók nem birkák, nem lehet őket terelgetni – mondta Schiffer András a Nol.hu-nak a baloldali összeborulás főpolgármester-castingjával és az LMP-nek tett ajánlataival kapcsolatban. Az LMP társelnöke rámutatott: ha így folytatja az „álbaloldal”, annak újabb csúnya vereség lesz a vége
A teljes szellemi leépülés jele, ha egy politikai oldalnak kizárólag hatalomtechnikai elképzelései vannak az ország helyzetéről – válaszolt Schiffer András a Nol.hu-nak adott interjújában arra a kérdésre, mit szólna a baloldali pártok által felvetett közös főpolgármester-jelölt állításához. Az LMP társelnöke hozzátette: ez nem most kezdődött, Lendvai Ildikó már 2010-ben is bedobta az ötletet; és hiába bukott meg ez a stratégia, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP szövetség vezetői nem tudnak túllépni rajta.
A választók nem birkák
Újra és újra megpróbálják
Kikosarazta az LMP a baloldali összeborulás közös főpolgármester-jelölt állítására irányuló ötletét. „Nagyon méltányolom Molnár Zsoltnak ezt a kitartó udvarlását” – jelentette ki Schiffer András, de hozzátette: azt, hogy az LMP a DK-val vagy az E14-gyel kooperálgasson, teljesen kizártnak tartja.
Schiffer később azt is elmondta:hitványságnak tartja az MSZP közeledését, és jelezte, továbbra sem kérnek a pártból. Korábban az LMP másik társelnöke, Szél Bernadett is egyértelművé tette: nem kérnek az MSZP belső küzdelmeiből.
„Az LMP szavazói azért választották a pártot, mert azt díjazták, hogy nem bocsátjuk áruba a becsületünket hatalmi koncokért. A választók nem birkák, nem lehet őket ilyen módon terelgetni” – fogalmazott Schiffer, aki szerint a szavazók közötti fő törésvonal már a rendszerpártok és a rendszerkritikus pártok között van; előbbiek közé sorolta a Fideszt és „az álbaloldal összes politikai erejét”; mint mondta, a rendszerkritikus választóknak „nem elég annyit ígérni, hogy leváltjuk Orbán Viktort”, mert ők valódi programot is látni akarnak. Mint megjegyezte, az LMP feladata az, hogy a „szélsőjobbon” túlmutató alternatívát kínáljon.
Együtt érez Mesterházyval
„Úgy tűnik, tartósan egy másik mozit nézünk, mint az álbaloldal” – foglalta össze a helyzetet a társelnök arra a kérdésre válaszolva, ki lesz az LMP főpolgármester-jelöltje, rámutatva: míg a „kormánynemváltó összefogás” pártjainak ez a kulcskérdés, az LMP nem főpolgármester-castinggal múlatja az idejét. Mint mondta, pártja inkább a parlamenti munkára és az EP-kampányra készül az önkormányzati választások mellett, utóbbinál pedig az a céljuk, hogy minden településen ott legyenek, és így rugaszkodhassanak neki a 2018-as választásoknak.
Ugyanakkor elmondta: együtt érez Mesterházy Attilával, akinek „azon kell izgulnia, hogy az MSZP egyes moguljai külső segítséggel le ne nyúlják a pártját”; mint mondta, ők is átélték ezt 2012-ben.
Demszkyt azért ne
Ennek ellenére emlékeztette az „álbaloldalt”, hogy „jelöltállítási bohózatuk” után eddig kétszer kapott kétharmadot a Fidesz, „nem kellene ezt harmadszorra is kockáztatni", és ha folytatják, a főpolgármester-választáskor is „csúnya vereség lesz a vége, még akkor is, ha a végén esetleg Demszkyt rántják elő a kalapból”. Természetesen lesz az LMP-nek főpolgármester-jelöltje, de nem más pártok fogják kiválasztani – foglalta össze a kérdést Schiffer.
Megy a casting
A baloldalon már számos forgatókönyv és név felvetődött a főpolgármesteri posztra: Bajnai Gordon, Horváth Csaba, Karácsony Gergely, „híres civilként” pedig Alföldi Róbert és Kulka János neve is szóba jött, miután a köztévé Híradójának értesülései szerint Horváth Csaba lemondott a főpolgármesteri jelöltségről.
Brüsszel odacsapott: minden Magyarországnak járó pénzt befagyasztott (frissítve)
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/brusszel_odacsapott_minden_magyarorszagnak_jaro_penzt_befagyasztott_frissitve_.580599.html
2014. április 28., hétfő 13:13 Napi.hu
2014. április 28., hétfő 13:13 Napi.hu
Ameddig az Európai Bizottság (EB) nem fogadja el az új magyar pénzosztási rendszert, addig nem fizetik ki a számlákat - értesült a 444.hu.
A portál információi az EB április 16-án írt egy két és fél oldalas levelet három magyarországi címzettnek. A lényeg a végén van: "További információkra van szükségünk, mielőtt teljesítenénk a következő kifizetéseket, amelyeket már az új intézményi rendszer nyújt be."
Ez azt jelenti, hogy ameddig a bizottság nem fogadja el az új magyar pénzosztási rendszert, addig nem fizetik ki a számlákat. Mivel a szöveg itt nem utal konkrét operatív programra, ezért valószínűleg semmilyen pénz sem érkezik Magyarországra az EU-tól, semmilyen célra sem. A kifogásolt átalakítások április 15-én léptek hatályba Magyarországon. A bizottság további tárgyalásokat javasol, és szükségét érzik a helyszíni vizsgálatnak - írta a 444.hu.
A levélről hivatalosan sem a Brüsszel, sem pedig a magyar kormány nem adott tájékoztatást. Amikor a portál informálisan rákérdezett a magyar államigazgatás több hivatalánál illetve Brüsszelben, akkor egyik helyen sem tagadták, hogy 16-án érkezett egy levél, amely kifogásolja a magyarországi szervezeti átalakításokat, és további egyeztetések szükségességét írja elő. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az EU nem ad több pénzt Magyarországnak.
A magyar pénzosztás nagy átalakítása már január 1-jén megtörtént. Akkortól szűnt meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), és szedték szét a feladatait: az úgynevezett irányító hatóságok (amelyek kiírják a pályázatokat) az egyes minisztériumokhoz kerültek. Április 15-étől azonban újabb intézmények kerültek az egyes minisztériumokhoz, az úgynevezett közreműködő szervezetek. E szervezetek áprilistól megszűntek, munkájukat szétdobták a minisztériumok között. Ez az az átszervezés, amivel Brüsszel annyira elégedetlen, hogy egyelőre nem ad több pénzt.
A bizottság mostani levele szerint az új rendszerben egyáltalán nem világosak a felelősségi körök, az ellenőrzési rendszerek. Nincsenek meggyőződve, hogy az új emberek elég felkészültek és tapasztaltak ehhez a munkához. Külön panaszkodnak, hogy a TÁMOP átalakításával kapcsolatos terveket még nem kapták meg. Arról is felvilágosítást várnak, hogy a regionális programokkal mi lesz, miután azokat a megyékhez szervezték ki. Ki fogja ott intézni az ügyeket? - kérdezi a bizottság.
A hvg.hu ugyanakkor több forrásból is úgy értesült, hogy a Bizottság minden esetben átvizsgálja az adott tagország uniós pályázatait kezelő intézményrendszerének működését, amikor azt átszervezik. A forrás szerint „gyakorlatilag egy rutin eljárás, minden esetben elvégzik, amikor valahol valamilyen átszervezés van”, és nem jelenti a pénzek felfüggesztését. Az MTI-nek nyilatkozva Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője, elmondta, hogy az Európai Bizottság nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár a magyar hatóságoktól azokra az aggodalmaira, amelyek az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatosak. Délután Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár ad bővebb tájékoztatást az ügyben.
Továbbra is fizet Brüsszel
2014. április 28., hétfő 14:54 MTI
Az Európai Bizottság nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár a magyar hatóságoktól azokra az aggodalmaira, amelyek az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatosak - közölte hétfőn az MTI-vel Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője.
Ugyanakkor megerősítette a 444.hu hírportál értesülését, miszerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény levelet küldött a magyar illetékeseknek április 16-án. E levélben aggodalmának adott hangot az átszervezést, illetve konkrétan az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működését illetően. Ezért részletes tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól. "Nem szakítottuk meg a kifizetéseket" - hangsúlyozta Wheeler, de hozzátette: a magyar választ még azelőtt várják, hogy magyar részről újabb kifizetési igénnyel fordulnának az Európai Bizottsághoz.
A brüsszeli szóvivő szerint "meglehetősen alapvető változtatások" történtek az úgynevezett kohéziós (felzárkóztatási) alapok magyarországi kezelésében: átszervezték a fejlesztési ügynökséget, a közvetítő testületeket pedig a minisztériumok mentén integrálták.
"Biztosnak kell lennünk abban, hogy az EU-befektetések irányítási és ellenőrzési rendszere megfelelően működik, és elégséges a befektetések működtetéséhez az adminisztratív kapacitás" - fogalmazott Wheeler, megjegyezve: erre azért van szükség, hogy elkerüljék az alapokat, illetve az adófizetők pénzügyi érdekeit érintő kockázatokat, és mindenekelőtt biztosítsák azt, hogy a magyar polgárok számára teljes mértékben, hatékonyan és korrekt módon hasznosuljanak a támogatási pénzek
"Ezért kértük a magyar hatóságokat, hogy adják meg számunkra az új rendszer működésével kapcsolatban a biztosítékokat, hogy értékelhessük a helyzetet a jövőbeli kifizetések érdekében" - közölte Hahn biztos szóvivője.
Shirin Wheeler kitért arra, hogy az Európai Bizottság és Magyarország már cserélt információt egymással ebben a tárgykörben, valamint hogy a két fél "továbbra is szorosan együttműködik egymással az átszervezés gyakorlati megvalósítására vonatkozó további információcserét illetően". A brüsszeli bizottság "jelenleg elemzi a helyzetet" és várja a magyar hatóságok válaszát. "A bizottság által küldött levelet nem lehet a kifizetések megszakításáról szóló levélként értelmezni" - szögezte le végül ismételten a brüsszeli szóvivő.
Nagy pofon vár Magyarországra? Megszólalt az államtitkár
Az Európai Bizottság vizsgálata nem befolyásolja a források kifizetését Csepreghy Nándor szerint, de a testület arra kérte a magyar kormányt, hogy április 15. után ne küldjön számlákat.
Az Európai Bizottságnak (EB) a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításával kapcsolatos vizsgálata sem a 2007-2013-as források kifizetését, sem pedig a 2014-2020-as pályázati időszak indulását nem befolyásolja - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: az Európai Bizottság azt kérte, hogy a magyar kormány április 15. után ne küldjön számlákat.
Az érintett összeg 350 milliárd forint körül van, az április 15-ét megelőző időszak számláinak kifizetése ugyanakkor zökkenőmentes, ennek köszönhetően mintegy 600 milliárd forint forrás érkezhet a következő hetekben. Hozzátette, hogy a vizsgálati folyamat június végére lezárulhat.
Előzőleg Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivőjehétfőn közölte, hogy az Európai Bizottság nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár a magyar hatóságoktól azokra az aggodalmaira, amelyek az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatosak.
Az államtitkár és a szóvivő azt követően szólalt meg, hogy a 444.hu úgy értesült, meddig az EB nem fogadja el az új magyar pénzosztási rendszert, addig nem fizetik ki a számlákat.
2014. április 27., vasárnap
Bayer Zsolt - A Birodalom
Bayer Zsolt - 2014. április 26.
Leszólt a Birodalom a Félperifériára (amely politikai haszonelvűség okából nem neveztetik többé gyarmatnak), hogy most már aztán kapjuk össze magunkat emlékműügyben, és álljunk neki egyeztetni a Mazsihisszel.
Sőt, ezt is üzenték nekünk: „Mint szintén demokratikus ország, továbbra is arra ösztönözzük a kormányt, hogy igyekezzék becsületesen, nyíltan és tényszerűen értékelni a magyarországi holokausztot.”
Az ilyesféle baráti hangnak nehéz ellenállni, úgyhogy jó példával járok elöl, és nekilátok. Becsületesen, nyíltan és őszintén.
A Mazsihisszel végül is nem lenne túl nehéz egyeztetni. Ugyanis a Mazsihisz minden évben megemlékezik Magyarország német megszállásáról, március 19-én. A tervezett emlékmű pedig pontosan erre a megszállásra kívánja emlékeztetni az utókort. Itt tehát nem feszül ellentét.
Ráadásul alig három évvel ezelőtt tartott emlékezetes beszédet a Mazsihisz részéről és nevében Zoltai Gusztáv Veszprémben, ahol elmondta: az 1944. március 19-i német megszállás megpecsételte a magyarországi zsidóság sorsát.
Pontosan így van!
Ennél becsületesebben, nyíltabban és őszintébben nehéz lenne összefoglalni a dolgok lényegét.
A tervezett emlékmű róluk, a német megszállás által megpecsételt sorsú áldozatokról szól, nekik akar örök emléket állítani. És a többi áldozatról is. Mert a német megszállásnak, majd az azt követő szovjet megszállásnak voltak nem zsidó származású áldozatai is.
És valószínűleg ezzel van a baj. Hogy voltak más áldozatok is. Akikről nem illik megemlékezni, főleg nem együtt a zsidó áldozatokkal. Mert ugye, ahogy Todorov írta volt, a nácizmusnak és a kommunizmusnak is voltak (vannak) bűnösei és áldozatai.
Ám a két 20. századi szörnyrendszer összehasonlítása önmagában bűnnek számít, s a bűnösök és áldozatok különféleképpen reagálnak rá.
A nácizmus áldozatai foggal-körömmel tiltakoznak az összehasonlítás ellen, mert szerintük az ő áldozatuk egyedülálló, kivételes, semmihez sem hasonlítható áldozat.
A nácizmus bűnösei helyeslik az összehasonlítást, hiszen az felmentésül szolgál az ő számukra.
Miképpen a kommunizmus áldozatai is az összehasonlítás mellett vannak, hiszen ez megfelelő szintre emeli végre az ő áldozatukat, s egyszersmind vádként szolgál számukra.
Míg a kommunizmus bűnösei szintúgy tiltakoznak az összehasonlítás ellen, mert az szörnyű vádként hull(ana) vissza rájuk.
S lám, máris egy gyékényen árulnak a nácizmus áldozatai a kommunizmus bűnöseivel, és a kommunizmus áldozatai a nácizmus bűnöseivel. Azt a hamis látszatot keltve, mintha amúgy bármiben is közük lenne egymáshoz. (Egyes esetekben van, de az egy másik történet.)
Ezt a hamis történelmi tudatot és közérzületet erősítik a Birodalom nekünk írt ukázai.
S erre a hamis történelmi tudatra apellálnak azok a gazemberek is, akik képtelenek elviselni választási vereségüket, és a permanens forradalom lenini elvét követve, most a Szabadság téri emlékmű körül gerjesztenek hisztériát (Igen! Azt!), és összevissza hazudoznak az emlékmű „szellemiségéről” és a kormány szándékairól. Ezek szekerét tolja az Egyesült Államok, amikor – sokadszor – megpróbál beavatkozni a magyar belügyekbe.
Mi viszont többek között azért szavaztunk április 6-án a Fidesz–KDNP-szövetségre, a folytatásra, hogy továbbra is független, szuverén kormánya legyen országunknak, olyan, amelyik a Birodalom dörgedelmeitől sem ijed meg, és nem hagyja magát ettől befolyásolni.
Ezen túl meg éljen a társadalmi párbeszéd. Én például remek társadalmi párbeszédet képzelek el azzal a honfitársammal, aki a minap betelefonált Bolgár úrnak, és előadta a dolgok lényegét.
Az meg az volna, hogy a betelefonáló saját bevallása szerint baloldali érzelmű ember, az ATV rendszeres nézője, a Sajtóklub rajongója, nemkülönben a Bolgár úré is, és csak azért szavazott a Jobbikra, mert hát a cigánykérdést azért muszáj lesz megoldani.
Na, hát ezekből van sok-sok százezer ebben az országban.
És előbb-utóbb velük is muszáj lesz eldumcsizni. Ebben vállalhatna oroszlánrészt a baloldal, ha lenne, és ha tudna becsületes, nyílt és őszinte lenni.
Ám ez a baloldal az elhülyülőfélben lévő Birodalommal a háta mögött a Szabadság téri emlékműről és a magyarországi holokausztról hazudozik, immáron sok évtizede. Nyilván ezzel is van dolgunk, de azért kezeljük a helyén, és ne értékeljük túl az ügyet.
Helyette legyen emlékműve a német megszállás áldozatainak, és a szovjet megszállás áldozatainak is végre, a kommunizmus összes áldozatának, és legyen benne a tankönyvekben végre a magyar zsidók Horthynak írt hálaadó levele.
A becsület, a nyíltság és az őszinteség végett. Ami ráférne a Biroda-lomra is.
HOZZÁSZÓLÁSOK
GabrieLLa Antonia - 2014. április 26., szombat, 17:41#1795387
Bayer Zsolt írása elgondolkodtatott:
Ugy látszik, hogy az Egyesült Államok nem értették meg az első Békemenet üzenetét, hogy „We Are Not A Colony”. 1945 után odaadták a középkeleti országokat Sztálin tömeggyílkosai kezébe. 1956-ban, amikor a legnagyobb szükségünk volt a segítségükre, akkor cserben hagytak minket. Nem tudom, hogy milyen jogon avatkozik az USA a magyar belpolitikába - nekünk nincs se olajunk, se gázunk, sem pedig ritka fémünk stb..stb...
A szabadságtéri emlékmű megfog épülni, hiába tombolnak a régi kommunisták utódai a Szabadság téren. A demokrácia ugy működik, hogy a többség akarata lép érvénybe, de a baloldal számára csak akkor van demokrácia, ha ők vannak uralmon. Ha az elvtársuraknak ez nem tetszik, akkor fel is út, le is út, elmehetnek. A meghamisított történelmet nem akarjuk hallani tovább, azt sem , hogy a magyar egy bűnös nép, mert ez nem igaz.
Horthy Miklóst csak azért gyűlölik ennyire, mert leverte az 1919-es patkány forradalmat. Ezt nem tudják soha sem megbocsájtani a jelenlegi, milliárdosokká vált elvtársurak.
marossy - 2014. április 26., szombat, 22:35 #1795587
Történelemhamisítás nélkül, Magyarország viszonya a holokauszthoz:
1938 március, Ausztria, Anschluss.
1939 március, Szudétavidék Németországhoz lett csatolva.
1939 szeptember, Lengyelországot elfoglalták a németek.
1940 április, Dániát 6 óra alatt lerohanták.
1940 május, Hollandia elesett.
1940 május, Belgium.
1940 június, Norvégia.
1940 június, Franciaország.
1940 október, Románia.
1941 április, Bulgária.
1941 április, Jugoszlávia.
1941 április, Görögország.
1941 június, Lettország.
1941 június, Észtország.
1941 november, Ukrajna.
1943 szeptember, Albánia.
1943 október, Olaszországban a németek betörtek a zsídó gettóba.
1944 március, Magyarország.
1944 június, Magyarországon német parancsra szedik össze a zsídókat.
1944 október 14, a németek deportálják ifjabb Horthy Miklóst a németek.
1944 október 16, németek deportálják a Kormányzó, Horthy családot.
1944-re Magyarországgal együtt 19 európai ország volt német megszálló statárium alatt. 1938-tól 1944-ig 6 év telt el. Ez alatt az idő alatt a Horthy kormány védte a zsídókat. Magyarország az utolsók között küldte őket német hadiipar munkatáboraiba, hogy helyettesítsék a húszmillió németet, akik a hadseregbe szolgáltak. Horthy Miklóst rehabilitálni kellene, nem alaptalanul rágalmazni, besározni emlékét. Horthynak, pedig mint a zsídók megmentőjének több lovas szobor műemléket illene állítani hálából!
hungarofil-2014. április 27., vasárnap, 8:12
Horthy német őrizetben búcsúzásképpen mondott rövid beszéde:
"Kedves Szálasi!
Arra kérem, vigyázzanak a magyarországi zs1d2kra, legyenek velük szemben irgalmasok, mert igen nagy értékes munkát végeztek, nekik köszönhetjük gyáriparunkat és sokban kultúránkat."
Minden másképpen van, mint ahogy a cionisták hetven éve hazudják nekünk!
Rakovszky István-2014. április 27., vasárnap, 14:27 #1796010
Nem a magyarságnak, hanem a sidóknak kell megtanulnia szembenézni a múltukkal és nem rágalmazni mindenkit akiről azt képzelik, hogy meg tudják zsarolni.
A megszállást követő héten a németek megfélemlítésül országszerte megközelítőleg tízezer személyt, köztük 3076 sidót letartóztattak.
Vagyis az áldozatok 70% nem is volt Mózeshitű, de a Gabriellák és Illusok ezt nem tudják felfogni.
Koszorús Ferenc és Horthy Miklós zidó mentő akciója és a "hála" (hálátlanság) -
Olyan tények hangzanak el Horthy Miklós és Koszorús Ferenc 1944. július 5-6-i zidó mentő akciójáról, amelyek példa nélkül áll a Hitler által megszállt Európában.
Ezen a két napon - Horthy parancsára - Koszorús Ferenc ezredes, az esztergomi páncélos hadosztály parancsnoka - az akkor már a németek által megszállt Budapestet páncélos hadosztályával gyakorlatilag ellenőrzése alá vonta és 250.000-300.000 sidó ember életét mentették meg!
1944-ben a németek két "megoldás" között haboztak:
1.) a magyar megoldás: magyar bábkormány német irányítás alatt! (német külügy minisztérium/Veesenmayer) ahogy ezt Horvátországban és Szerbiában megrendezték.
HOZZÁSZÓLÁSOK
GabrieLLa Antonia - 2014. április 26., szombat, 17:41#1795387
Bayer Zsolt írása elgondolkodtatott:
Ugy látszik, hogy az Egyesült Államok nem értették meg az első Békemenet üzenetét, hogy „We Are Not A Colony”. 1945 után odaadták a középkeleti országokat Sztálin tömeggyílkosai kezébe. 1956-ban, amikor a legnagyobb szükségünk volt a segítségükre, akkor cserben hagytak minket. Nem tudom, hogy milyen jogon avatkozik az USA a magyar belpolitikába - nekünk nincs se olajunk, se gázunk, sem pedig ritka fémünk stb..stb...
A szabadságtéri emlékmű megfog épülni, hiába tombolnak a régi kommunisták utódai a Szabadság téren. A demokrácia ugy működik, hogy a többség akarata lép érvénybe, de a baloldal számára csak akkor van demokrácia, ha ők vannak uralmon. Ha az elvtársuraknak ez nem tetszik, akkor fel is út, le is út, elmehetnek. A meghamisított történelmet nem akarjuk hallani tovább, azt sem , hogy a magyar egy bűnös nép, mert ez nem igaz.
Horthy Miklóst csak azért gyűlölik ennyire, mert leverte az 1919-es patkány forradalmat. Ezt nem tudják soha sem megbocsájtani a jelenlegi, milliárdosokká vált elvtársurak.
marossy - 2014. április 26., szombat, 22:35 #1795587
Történelemhamisítás nélkül, Magyarország viszonya a holokauszthoz:
1938 március, Ausztria, Anschluss.
1939 március, Szudétavidék Németországhoz lett csatolva.
1939 szeptember, Lengyelországot elfoglalták a németek.
1940 április, Dániát 6 óra alatt lerohanták.
1940 május, Hollandia elesett.
1940 május, Belgium.
1940 június, Norvégia.
1940 június, Franciaország.
1940 október, Románia.
1941 április, Bulgária.
1941 április, Jugoszlávia.
1941 április, Görögország.
1941 június, Lettország.
1941 június, Észtország.
1941 november, Ukrajna.
1943 szeptember, Albánia.
1943 október, Olaszországban a németek betörtek a zsídó gettóba.
1944 március, Magyarország.
1944 június, Magyarországon német parancsra szedik össze a zsídókat.
1944 október 14, a németek deportálják ifjabb Horthy Miklóst a németek.
1944 október 16, németek deportálják a Kormányzó, Horthy családot.
1944-re Magyarországgal együtt 19 európai ország volt német megszálló statárium alatt. 1938-tól 1944-ig 6 év telt el. Ez alatt az idő alatt a Horthy kormány védte a zsídókat. Magyarország az utolsók között küldte őket német hadiipar munkatáboraiba, hogy helyettesítsék a húszmillió németet, akik a hadseregbe szolgáltak. Horthy Miklóst rehabilitálni kellene, nem alaptalanul rágalmazni, besározni emlékét. Horthynak, pedig mint a zsídók megmentőjének több lovas szobor műemléket illene állítani hálából!
hungarofil-2014. április 27., vasárnap, 8:12
Horthy német őrizetben búcsúzásképpen mondott rövid beszéde:
"Kedves Szálasi!
Arra kérem, vigyázzanak a magyarországi zs1d2kra, legyenek velük szemben irgalmasok, mert igen nagy értékes munkát végeztek, nekik köszönhetjük gyáriparunkat és sokban kultúránkat."
Minden másképpen van, mint ahogy a cionisták hetven éve hazudják nekünk!
Rakovszky István-2014. április 27., vasárnap, 14:27 #1796010
Nem a magyarságnak, hanem a sidóknak kell megtanulnia szembenézni a múltukkal és nem rágalmazni mindenkit akiről azt képzelik, hogy meg tudják zsarolni.
A megszállást követő héten a németek megfélemlítésül országszerte megközelítőleg tízezer személyt, köztük 3076 sidót letartóztattak.
Vagyis az áldozatok 70% nem is volt Mózeshitű, de a Gabriellák és Illusok ezt nem tudják felfogni.
Koszorús Ferenc és Horthy Miklós zidó mentő akciója és a "hála" (hálátlanság) -
Olyan tények hangzanak el Horthy Miklós és Koszorús Ferenc 1944. július 5-6-i zidó mentő akciójáról, amelyek példa nélkül áll a Hitler által megszállt Európában.
Ezen a két napon - Horthy parancsára - Koszorús Ferenc ezredes, az esztergomi páncélos hadosztály parancsnoka - az akkor már a németek által megszállt Budapestet páncélos hadosztályával gyakorlatilag ellenőrzése alá vonta és 250.000-300.000 sidó ember életét mentették meg!
1944-ben a németek két "megoldás" között haboztak:
1.) a magyar megoldás: magyar bábkormány német irányítás alatt! (német külügy minisztérium/Veesenmayer) ahogy ezt Horvátországban és Szerbiában megrendezték.
2.) a német megoldás: Hazánkat beolvasztják a 3. Birodalomba Berlinből igazgatott tartományként, miképp ezt Csehországgal tették. (SS-szándék)
Ezek a Gabriellák elfelejtik, hogy ki lőtt először kit a Dunába! !919-ben a Kun Béla emberei lőttek MAGYAROKAT a Dunába. De ezeknek nincs emlékművük! Ideje, hogy legyen.
gázgéza-2014. április 27., vasárnap, 13:50 #1795987
Már abban sincs és nem is lesz egyetértés soha, hogy voltaképpen ki itt a hamisító. Nagyon úgy néz ki, hogy mégis csak vannak itt első-és másodosztályú áldozatok is. Ami engem nagyon felháborított már többször is, az a kötelezően követendő irányvonal amit tömören így lehetne leírni, hogy: Holokauszt igen, Trianon nem. Vagyis: Mire KELL emlékeznünk és mire tilos. Ez utóbbi "csak" a magyarság tragédiája volt. Amikor én iskolába jártam, akkor ez a tragédia még a történelem-tanításból is teljesen ki volt hagyva, a tanár az állásával játszott, ha csak említeni merte a Trianon nevet. Nekem a szüleim magyarázták el, lelkemre kötve, hogy az iskolában eszembe ne jusson erről beszélni, mert nem csak én kerülök bajba, hanem ők is. Röviden ennyit a hamisításról. Horthy legnagyobb érdeme az volt, hogy ezután a trauma után sikerült öntudatra ébreszteni a magyarságot és beindítani a gazdasági fellendülést.
Rakovszky István-2014. április 27., vasárnap, 14:45 #1796022
Teljesen igazad van. Még a mai, magát hazafinak nevező kormány sem mer egy nagyon fontos 1944-es eseményről beszélni: Hogy Horthy kinevezte a Lakatos-kormányt, melynek Lakatos Géza szavaival:
"Az új kormány feladata csorbát szenvedett állami szuverenitásunk helyreállítása és a sidóüldözések sürgős beszüntetése. Így alakult ki az új, általam megalakítandó kormány célkitűzése, programja és irányvonala. Ezt én minden tekintetben magamévá tettem és habozás nélkül készséggel vállaltam".
A német megszállás alatt természetesen kétféle programja volt a megalakulás előtt álló kormánynak:
1. nyíltan a harc folytatása;
2. titokban - s a valóságban - a háborúból való kiugrás. E kettős, tehát veszélyes játék már önmagában is jellemzi a roppant nehéz, felelősségteljes feladatot, melyre a német megszállás és ellenőrzés súlya alatt vállalkoznom kellett.
Elgondolásunk egy olyan félig katona, félig hivatalnokkormányt volt, amely semmiféle pártra nem támaszkodik, az egyes minisztériumok élére állított szakférfiakkal mint "apolitikus" kormány működik:
Miniszterelnök-helyettes: Rakovszky Iván (a Közigazgatási Bíróság elnöke s Bethlen István régi munkatársa).
Külügy: Hardy Kálmán (a folyamőrség parancsnoka, altábornagy).
Belügy: Bonczos Miklós (aki legfelsőbb utasításra a pártokat feloszlatta).
Igazságügy: Vladár Gábor (igazságügyi államtitkár, jogi szaktekintély és náziellenes).
Honvédelem: Csatay Lajos (Kállay óta miniszter, igen megbízható, erősen náziellenes).
Kereskedelem- és iparügy: Markos Olivér (addig az időpontig kereskedelmi államtitkár).
Vallás- és közoktatásügy: Farkas Ferenc altábornagy (főcserkész, jó pedagógus, megbízható magyar ember).
Földművelés és közellátás: Konkoly-Thege Sándor (addigi földművelésügyi államtitkár).
Pénzügy: Csizik Béla (addigi államtitkár).
E miniszterjelöltek javát sikerült időveszteség nélkül elérnünk és 26.-án délutánra előzetes megbeszélésre összehívnunk. E férfiak értesítését és tájékoztatását jórészt Rakovszky Iván vállalta magára. Ezen az első összejövetelen Csatay Lajos tájékoztatót adott katonai helyzetünkről. Majd közölte, hogy a németek sejthetnek valamit, mivel a főváros egész budai oldalát német csapatok szállták meg. Ajánlatos tehát az óvatosság, épp ezért javasolta, hogy nyíltan kész kormánylistát nyújtson át a kormányzó a német követnek. A változás okaként Sztójay súlyos megbetegedését lehetett felhozni. Ez egyébként megfelelt a valóságnak.
Két hete a legrégibb kormánytag, Reményi-Schneller Lajos (Veesenmayer bizalmi embere, kéme aki megszakítás nélkül már a hatodik kormányt szolgálta) elnököl a minisztertanácson mint helyettes miniszterelnök.
Őt Veesenmayer még a Lakatos kormányba is bezsarolta, hogy a kabinet-ülések után azonnal minden ott elhangzottról beszámoljon.
Ezért a legfontosabb dolgokról nem is hivatalosan, hanem a német-kém miniszterek háta megett tárgyaltak.
Ada-2014. április 26., szombat, 22:19 #1795575
Minden háborúban, minden háborús fél összegyűjti a területén található, állampolgársággal nem rendelkező embereket. Többnyire kitoloncolják őket, vagy koncentrációs táborba zárják őket.
Magyarország is a kitoloncolás mellett döntött.
Ennyit tett Magyarország. Nem többet nem kevesebbet, mint bármelyik hadviselő ország a második világháborúban.
Az, hogy mi történt velük később nem Magyarország ügye, hanem a két félé, amelyik acsarkodott egymásra.
Aztán azt mondja meg az asszonyság , hogy ott abban a Kamenyec-Podolszkijba, kik lődözték halomra azokat a szerencsétlen útlevél nélkül, illegálissan ténfergő, gyanús alakokat?
Gabriella1:
"majd bevezette a szégyenletes sidótörvényeket és 1941 június 27 –én belépett a háborúba is. Közben megindult a szomszédos országokban üldözött sidók Magyarországra menekülése. Kozma Miklós kárpátaljai kormányzó 1941 nyarán hívta fel Horthyék figyelmét arra, hogy már több tízezerre rúg a hazánkba menekült külföldi sidók száma."
Vagyis az a fránya Horthy bevezette a szégyenteljes sidótörvényeket, de annyira üldözték a sidókat magyarországon, hogy a szomszédos országokból tízezrével özönlöttek!!!!!
Saját magad ismered el, hogy minimum sokkal kevésbé voltak üldözve azok a sidók a fránya Horthy alatt mint a szomszédos országokban. Vajon akkor miért nem a szomszédos országok politikusait ostorozod, miért a Horthy-t? Egyáltalán bevetted már a mai gyógyszered?
marossy-2014. április 26., szombat, 22:40 #1795594
A zsídótörvényt amit a magyarokra fogodnak, azt se Horthyék találták ki. Már az ezernyolcszázas években Cári Oroszország hozta forgalomba. Magyarországon kívül 15 más ország is használta. Amerikai egyetemeken 1918 és 1966 között alkalmazták!
Bea2-2014. április 27., vasárnap, 7:46 #1795712
Alapos oka is volt a sidótörvényeknek, mert amióta világ a világ ez a faj nem bir magával és ahol megjelenik ott anarchia van. Már az ókorban Egyiptomból is el lettek zavarva., középkorban Angliából és Spanyolországból is ki lettek utasitva. Az egész világ utálja őket, mégsem tanulnak hibáikból. Itt van pl. ez a hazug Gabriella1, aki ideokádja mocskos magyargyülölő hazugságait. Nem kéne csodálkozniuk azon, ha nő az antiszemitizmus, mert ŐK tesznek meg ennek érdkében MINDENT!
Rakovszky István-2014. április 27., vasárnap, 17:49 #1796151
A rasszista törvényeket a németek "kizsarolták" a magyar kormányoktól. De azok nem voltak hajlandók olyan kemény törvényeket javasolni, mint amit a németek követeltek.
Ha semmilyent sem hoznak, akkor a názik nem 1944-ben, hanem évekkel korábban szállták volna meg hazánkat és 1944-re egy szem kazár sem lett volna életben már.
Gondolom most, hogy a magyar termőföld védelmére komoly feltételeket szabott a kormány, jönnek majd avval, hogy ez is rasszista, mert csak EU állampolgárokra vonatkozik, Izrael pedig nem EU-tag.
Bea2-2014. április 27., vasárnap, 7:54#1795717
Szerintem meg érdemes, mert meg kell nézni, hogy hogy terroizálják országunkat! Nekünk az engedélyük nélkül még egy magyarérzelmű irónk sem lehet. Megmondják kinek lehet szobra, kinek nem, megmodják mit tanithatunk az iskolákban, mit nem. Gyalázat amit az emlékmű ellen is művelnek. Félő, hogy addig-addig fognak provokálni, amig valakinek előbb-utóbb eldurran az agya, és akkor lesz ok újra lerohanni Magyarországot!
Heller banya megmondta: "nem lesz itt nyugalom". Végre van egy rendes kormányunk, ami alatt az ország lábra állhatna, de EZEK nem engedik!
hungarofil-2014. április 26., szombat, 22:43 #1795595
Persze minden másképpen van!
1918-19-ben a baloldal Mohácsnál száz nagyságrenddel nagyobb tragédiába sodorta Magyarországot. A korlátozottabb szavazati jog a demagógiát, a baloldali országrontó populizmust akadályozta meg. Az ország komoly fejlődésnek indult, példa nélküli iskolaépítési, oktatási programmal. A rabló Kisantant államok összehangolt vámháborút folytattak ellenünk, teljesen meg akartak fojtani bennünket. Termékeinket jórészt Németország volt hajlandó megvenni, 1938-ra külkereskedelmi részesedésük 50%-ra nőtt. Ez teljes kiszolgáltatottságot jelentett. Nagy Britanniának nem kellettünk: " NBR nem invesztál nyomorba!" - Ugyanakkor a Kisantant államok egymással versengve dörgölődztek Európa új urához, Németországhoz. Szerbia is bevezette a Nürnbergi Törvényeket, Románia pedig saját maga mészárolt le bestiális kegyetlenséggel fél millió zs1d2t. - A zs1d2 törvényeink ilyen külpolitikai környezetben születtek.
-Kényszerű alkalmazkodásként. A magyar állam, a magyar kormány, a Kormányzó Hitler többszöri követelése ellen sem adott át magyar állampolgárokat a Harmadik birodalomnak.- A német megszállással a németek lettek az ország urai, a továbbiakról őket kell faggatni!
1941. áprilisában, a Gonosz Birodalma, az emberi civilizáció ellensége, Szovjet-Oroszország területi követeléssel lépett fel velünk szemben: magának követelte ezeréves országunk részét, Kárpátalját, majd 1941.június 26-án 5 ponton támadta meg Magyarországot:
1. Három szovjet Rata egymotoros vadászgép Rahónál megtámadta a gyorsvonatot: 3 halott sok sebesült.
2. Munkács külvárosát támadta három szovjet bombázó.
3. Három szovjet kétmotoros bombázó 29db 105 kg-os, 1941-ben a Leningrádi Bombagyárban gyártott bombát dobott le Kassa központjára: 32 halott 280 sebesült.
4. Szovjet szabotőrök robbantottak a nagytétényi lőszergyárban.
5. Szovjet szabotőrök felgyújtották a balatonfűzfői Nitrokémia ipartelepét.
A barbár szovjet támadás sorozat után a magyar kormány nem tehetett mást, megállapította a hadiállapot beálltát. tehát nem üzentünk hadat, ahogy a hazugság-bajnok kommunisták 70 éve terjesztik.
A békeszerető Szovjet-Oroszország hadüzenet nélkül megtámadta az alábbi országokat:
Finnország 2x - nagy területeket rabolt a kis államtól.
Lengyelország 2x - fél Lengyelországot elorozta.
Magyarország - Kárpátaljánkat elorozta.
Románia - Moldvát elorozta.
Bulgária.
Irán.
Japán - Kurill szigeteket elorozta.
A három balti államot is megtámadta és teljesen bekebelezte.
A két európai és világ hegemóniára törő őrült birodalom élet-halál harcából semmiképpen nem maradhattunk ki, mindkettővel határosak lévén.
A magyar ellenes zs1d2 vérvádat, hisztériát ideje volna abbahagyni!
Ada-2014. április 26., szombat, 22:30 #1795581
Ezzel elismerted azt, amiről ti kussolni szoktatok (pedig a Zs. Tanács sem tudott többet, mint Horthy Miklós Kormányzó): amig Vrba és Wetzler gondos segítséggel meg nem írták a szövegüket (10 napig tartott), senki nem tudott semmit:
"Vrba és Wetzler április 7-én szökött meg. Április 24-én eljutottak Zsolnába, ahol zsídó vezetők segítségével elkészítették a jelentést. A dokumentumot megküldték a brit és az amerikai kormánynak, a Vatikánnak, a Nemzetközi Vöröskeresztnek. És megküldték a magyarországi zsídók vezetőinek is. A magyar zsídó vezetők azonban nem tettek közzé figyelmeztető felhívást."
Horthy 3 napon belül, hogy kézhez kapta a papírt, leállította a kiszállítást....
lényeglátó -2014. április 27., vasárnap, 17:24#1796138
Sajátos tudományos jelenség volna az, ha antiretekizmus bűnébe esnék, ahányszor egy retket felismernék reteknek, vagy ha azt állítanám, hogy retek van, és fel lehet ismerni a kókuszdiók, narancsok és birsalmák közt. Szabó Dezső
" Nincs nekem a sidókkal semmi bajom... csak a szemtelen és tisztességtelen emberekkel van bajom, akik között feltűnően sok a sidó "
Márai Sándor
hungarofil -2014. április 27., vasárnap, 8:19 #1795731
A cionista rágalomhalmaz helyett az igazság: A magyar kormány 1944 júliusában kérte a szövetséges hatalmakat, hogy a magyar zs1d2 gyermekeket fogadják be, mentsék meg őket! Még a németek is hozzájárultak a javaslathoz!
A nagy humanista város holokausztolók, atombombával játszadozók sz2rtak az egészre - válaszra sem méltatták a kérést.
rúdugró 2014. április 26., szombat, 18:05 #1795403
A bűnök összehasonlítgatás nélkül is bűnök. Helyes, ha lesz mementója mind a szovjet, mind a német megszállás áldozatainak. Az elkötelezett magyargyűlölő "haladóék" most ez utóbbi ellen folytatnak habverést, mert egy ilyen emlékmű nagyban leplezné le eddigi hazudozásaikat a "fasiszta" magyarságról és megmutatná, hogy bizony a szörnyűségek zöme német nyomásra, parancsra, a megszállás eredményeként történt! Ha ez nyilvánvaló, akkor nem csak a király, de az ő hazugságuk is meztelen!
Nem lehet tárgyalni róla
Az autonómia alkotmányellenes, ezért tárgyalni sem lehet róla, mondta nemrég Traian Bãsescu annak kapcsán, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése a hónap elején elfogadta a Kalmár-jelentést, ami kiemelten foglalkozik a kollektív jogokkal meg a területi autonómiákkal. Teszi ezt úgy, mint amikor a fizika-professzor kijelenti, hogy örökmozgót nem lehet készíteni, mert az ellenkezik a fizika törvényeivel. Van azonban a két dolog között némi lényegbevágó eltérés.
Elsõsorban az, hogy Románia alkotmánya nem természeti törvény, azt emberek szavazták meg, s ugyanazok meg is tudják változtatni. Sõt, ha alaposan megnézzük akkor kiderül, hogy van az alkotmánynak egy olyan cikkelye, ami azt mondja ki, hogy autonóm közhatóságokat sarkalatos törvénnyel lehet létrehozni, következésképpen a székely parlamentet meg -kormányt (mint autonóm közhatóságot) a jelen alkotmány keretei között is létre lehet hozni.
A bãsescui kijelentés sokkal inkább azon a ki nem mondott, de a románok körében általános hallgatólagos értelmezésen alapszik, hogy egy autonóm régió olyan mint egy önálló állam, a létrehozása révén Románia egysége bomlana meg. Nekik már az is túl sok, hogy létezik az országban két olyan megye, ahol a lakosság több mint fele székely, ezért ott mindig magyar megye-elnököt választanak, a megyeházán magyarul beszélnek meg hasonlók. Szörnyûség, na!
Van azonban még egy lényeges dolog, ami kiderül az ilyen kijelentésekbõl. Az, hogy a román politikusoknak ebben a témában nincsenek érveik. Tudják azt, hogy ha elindul az autonómiáról egy párbeszéd, akkor annak során mi érvek és példák garmadáját tudjuk felhozni, csupa olyat, amibõl az derül ki, hogy nem csak nekünk, de az itt élõ románoknak, sõt, egész Romániának hasznára válna, ha Székelyföld autonóm státust kapna. Ezzel szemben arra a kérdésre, hogy ezt mégis miért nem akarják, õk pontosan tudják a választ (röviden: mert nekik az a céljuk, hogy a székelyek beolvadjanak vagy vándoroljanak ki), de azt is tudják, hogy ezek nem szalonképes dolgok, ezért maximum azt válaszolhatják, mint az akaratos kisgyerek avagy az agresszív kismalac: csak! Azt azonban õk is tudják, hogy ez fölöttébb kínos lenne, ezért – is – választják ezt a taktikát, hogy elkerülik a párbeszédet. Határozottan kijelentik, hogy az alkotmány tiltja az autonómiát, tehát nem lehet beszélni róla és punktum.
Lázadás az Európai Parlamentben
CSICSAI MÁTÉ 2014. április 27.
Azt gondolná a külső szemlélő, hogy az utolsó parlamenti ülésszak végével és a képviselők hazai kampányával alábbhagynak az indulatok az Európai Parlamentben. Az uniós intézmény 6000 dolgozója között azonban ritkán látott indulatos vitát, már-már ideológiai alapú konfliktust gerjesztett a kantin salátabárjának áremelése.
Az Európai Parlament étkezdéje Brüsszel-szerte híres és irigyelt a támogatásoknak köszönhetően nyomott árainak köszönhetően, húsvét után viszont új rendszert vezetett be a menedzsment a salátabárban: a korábban a tányér mérete alapján szabott árak helyett ezentúl súlyra kell fizetni a salátákért. A döntés hátterében a kidobott étel mennyiségének csökkentését célzó kampány áll, a Parlament ugyanis az év végére 20 százalékkal csökkentené a kárba vesző ételadagot.
A lépés következtében a salátaárak nagyjából két-háromszorosukra nőttek, ezzel egyébként megközelítve az EU-s intézményeken kívüli 5-6 euró környéki átlagos brüsszeli árszínvonalat (szemben a korábbi 2,10 euro / tányér körüli értékkel).
Sok belga és számos uniós adófizető szemében a kantin olcsósága eddig is az amúgy is jól fizetett eurokraták privilegizáltságának szimbóluma volt, a dolgozók részéről kibontakozó ellenállás pedig csak tovább erősíti ezt az ellenérzést. Az intézmény mind a 6000 dolgozójának elküldött e-mail-folyam gyakorlatilag óráról-órára indulatos személyes beszámolókkal gyarapszik. Az elégedetlenkedők szerint a bevezetett eszköz nem szolgálja a kitűzött célt, és egyébként is kontraproduktív éppen a választék legegészségesebb részének árait növelni.
Az ellentábor a privilegizált bánásmód elvárását veti az elégedetlenségüknek a közösségi médiában a #saladrevolution hashtaggel hangot adók szemére. Ők azonban a munkáltató által biztosított béren kívüli juttatásként tekintek az olcsó étkeztetésre, és munkavállalói jogaik csorbulását látják.
A vita odáig fajult, hogy még néhány képviselő is kinyilatkoztatta véleményét: természetesen ideológiai törésvonalak mentén. Az euroszkeptikus brit UKIP egyik delegáltja a pazarló és fölösleges Közös Agrárpolitika, valamint az indokolatlanul szigorú élelmiszerbiztonsági előírások következményének nevezi az élelmiszerárak inflálódását és zöld lobbit sejt a háttérben. Nem ő volt az egyetlen, aki ironikus megjegyzésekkel illette az Európai Unió, elsősorban pedig a Bizottság apáskodó, „mindent felügyelő” és a „piaci folyamatokba beavatkozó” szerepét.
Ellentétes gondolatok mentén a svéd Kalózpárt képviselője is beszállt az online szóváltásba, lobbiérdekeket, korrupciót és a beszállító cég feltűnő befolyását kutatva a háttérben. Az értetlenkedésként indult vita így néhány óra leforgása alatt egy piacpárti – szociáldemokrata, liberális - konzervatív összecsapássá változott.
A komédiába illő e-mail váltás ismét felszínre hozta az apróságokon vérre menő vitákat folytató eurokraták és képviselők iránti ellenérzéseket, valamint középpontba állította a közpénzből jól fizetett EU-s tisztségviselők hasznosságát firtató civódást. Bár természetesen mindössze egy apró, egyébként marginális momentumról van szó, az európai unió megítélésének talán éppen az ilyen érdektelen, ámde látványos és abszurd jelenetek ártanak a legtöbbet.
Schiffer : "Másik mozit nézünk, mint az álbaloldal"
2014.04.27. Hargitai Miklós
A politikai mondanivaló hiányát nem lehet politikus-castinggel pótolni, és a szavazótábort nem hatalomtechnikai trükkökkel kell megsokszorozni – állítja Schiffer András, az LMP társelnöke.
A politikus szerint a Fidesz elzavarása politikai programnak túlságosan karcsú: reális és szerethető alternatíva híján Orbán a miniszterelnöki székből fog nyugdíjba menni.
- A választások éjszakáján számoltak vele, hogy a baloldalon sokan az LMP-t fogják hibáztatni a vereségért. Ez végül elmaradt, de most újra erős a nyomás balról, hogy fogjanak össze a Fidesz és a Jobbik ellen. Hogyan viszonyul az LMP például a közös főpolgármester-jelöltet szorgalmazó felvetésekhez?
Ordibálással még egyetlen kormányt sem zavartak el Európában - mondja Schiffer András
Reviczky Zsolt / Népszabadság
- A teljes szellemi leépülés jele, ha egy politikai oldalnak kizárólag hatalomtechnikai elképzelései vannak az ország helyzetéről. Ez nem a legutóbbi kampányban, és nem is 2012-ben kezdődött, hanem már 2010-ben: akkor dobta be Lendvai Ildikó – a két választási forduló között –, hogy visszalépnének az állva maradt LMP-s jelöltek javára. És azóta is mindig volt egy jó ötletük a hiányzó választói támogatás kicselezésére. Április 6-án az összefogásra épülő stratégia hatalmasat bukott, de ők még mindig ezen a tripen vannak rajta. Akik az elmúlt bő év fejleményei után az LMP-re voksoltak, ezt nem véletlenül tették: pontosan azt díjazták, hogy nem bocsátjuk áruba a becsületünket hatalmi koncokért. A választók nem birkák, nem lehet őket ilyen módon terelgetni. A szavazók között ráadásul nem Orbán Viktor személye jelenti az egyetlen törésvonalat. A rendszerpártokra és a rendszerkritikus pártokra voksolók között van egy egyre élesebb határ, azon az alapon, hogy mit gondolnak például Magyarország globalizációban betöltött szerepéről vagy az elmúlt 25 évünkről. A Fideszt és az álbaloldal összes politikai erejét rendszerpártnak gondolom, és annak látják a választók is. Nekik nem elég annyit ígérni, hogy leváltjuk Orbán Viktort. Azt is látni szeretnék, hogy aki kormányváltásra készül, az mit szeretne kezdeni ezzel az országgal, van-e olyan pozitív jövőképe, amely reális és vonzó is. Az LMP-nek ebben a helyzetben az a feladata, hogy a kilátástalan helyzetben lévő emberek számára ne a szélsőjobb kínálata legyen az egyetlen választható alternatíva.
- Ki lesz az LMP főpolgármester-jelöltje?
Érthető és szerethető alternatíva híján Orbán a kormányfőségből fog nyugdíjba menni
Teknős Miklós / Népszabadság
- Úgy tűnik, tartósan egy másik mozit nézünk, mint az álbaloldal. A kormánynemváltó összefogás pártjai kulcskérdésnek tekinti a főpolgármester személyét, mi nem tekintjük annak. Ebben az ügyben persze együttérzek Mesterházy Attilával, akinek azon kell izgulnia, hogy az MSZP egyes moguljai külső segítséggel le ne nyúlják a pártját. Mi is átéltük ezt 2012-ben. Az LMP-ben pilanatnyilag két fő szempont van: az egyik a felkészülés a parlamenti munkára, a másik az EP-kampány. Persze az önkormányzati választásra is készülünk, leginkább arra, hogy minden megyében, és a megyei városoknál kisebb településeken is jelen legyünk, hogy a 2018-as választási időszakra mindenütt legyenek helyben beágyazott embereink. Azaz nem főpolgármester-castinggal múlatjuk az időt, még a színfalak mögött sem. Arra még talán az álbaloldalon is emlékeznek, hogy eddig kétszer kapott kétharmadot a Fidesz a jelöltállítási bohózatuk után, nem kellene ezt harmadszorra is kockáztatni. Amennyiben nem akarják, hogy Tarlós újrázzon, akkor ne csinálják, mert megint csúnya vereség lesz a vége, még akkor is, ha a végén esetleg Demszkyt rántják elő a kalapból. Természetesen lesz főpolgármester-jelöltünk, de nem más pártok fogják kiválasztani, hanem mi magunk.
- Budapesten kevesebben szavaztak az LMP-re a vártnál, itt nem kellene változtatni valamit a jó szerepléshez?
- A városmagban úgy szerepeltünk, mint 2010-ben, vagy néhol egy kicsit még jobban is. A leszakadó, reménytelenségbe területeken, illetve a lakótelepi részeken viszont feljött a Jobbik. Ebből megint nagyon nehéz lenne azt a következtetést levonni, hogy az álbaloldali pártokkal kell összefognunk. A kampány során a mérések alapján kétszer is álltunk jobban, mint amit a végeredmény mutatott, valószínűleg többen otthon maradtak azok közül, akik, ha elmennek a szavazófülkéig, ránk szavaztak volna. Több mint 800 ezer olyan politikailag aktív szavazó van az országban, aki végül nem voksolt. Hiába van sok dühös nyugdíjas a DK rendezvényein, nekik is csak egy szavazatuk van fejenként, és nincsenek elegen. Érdemi változásra akkor van esély, ha lesz olyan ajánlat a politikai piacon – nem csak Budapesten, hanem országosan is –, amely túlmutat a jelenlegi alkotmányos ellenzéken, azaz a politikailag tudatos, de pártot még nem választó réteg mellett a mai jobboldali tábor egy részét is meg tudja nyerni.
- 2010-ben is alternatívát kínáló és hatalomkorrigáló szerepre készültek, aztán ezek a tervek belefulladtak a kétharmadba. A Fidesznek most megint kétharmada van, önöknek pedig egy még kisebb frakciójuk. Egyetért azokkal, akik szerint a politika súlypontja ilyen körülmények között nem a parlamentben lesz?
Teknős Miklós / Népszabadság
- Aki a parlament helyett az utcán akar politizálni, az ne induljon a választáson. Aki mandátumot nyert, üljön be a parlamentbe, és képviselje a választóit, ezért veszi fel a fizetését. Szerintem azok akarják az utcán megvívni a csatákat és állítják szembe a parlamenti politikát az utcai tiltakozásokkal, akik nem jutottak be az országgyűlésbe, vagy nincs érdemi mondanivalójuk a szavazóknak. Nyilván mi sem azt gondoljuk, hogy öt képviselővel hogyan lehet megállítani a kétharmadot, de nem is ez a küldetésünk. Folyamatosan be kell mutatnunk, hogy van, vagy lehet más megoldás is, mint amivel a kormány próbálkozik – ez egyébként a kormányváltás kulcsa is, ordibálással még egyetlen kormányt sem zavartak el Európában. Lehet stadionozni, el lehet zarándokolni hetente a felcsúti kegyhelyre – én is megteszem majd, ha a Vasas feljut az NB1-be és a Felcsút még mindig az első osztályban játszik –, de érthető és szerethető alternatíva híján Orbán a kormányfőségből fog nyugdíjba menni. A másik funkciónk, hogy hiteles ellenzékként ellenőrizzük a kormányt. Velünk kapcsolatban nem fognak afrikai útlevelek vagy százmilliós bankszámlánk előkerülni, a mi kritikánkat nem lehet majd egymásra mutogatással elintézni. Persze vannak esetek, amikor kimerülnek a parlamentáris eszközök: 2012. tavaszán az LMP egyedül állt ki az utcára a munkavállalók védelmében, s próbálta meg népszavazásra vinni a kizsákmányolás törvénykönyvét. Az ilyen kiállásoktól a következő négy esztendőben sem fogunk visszariadni. A parlamenti politizálásban gyökeres fordulatra készülünk: nem öt szakpolitikusunk, hanem öt generalistánk lesz, és fölépítünk egy olyan hátteret – szakszóvivőkkel, egyes közpolitikai területekhez értő politikusokkal –, akik szintén az LMP arcai lesznek majd, ahogyan ezt a kampányban már bemutattuk.
- Lehetséges öt emberrel befolyásolni a politikai napirendet, felszínen tartani a kormánytöbbség számára kényelmetlen, ugyanakkor fontos ügyeket?
- Az elmúlt négy év gyakorlata azt mutatja, hogy lehetséges. A NAV-botrány, Paks, a földügyek, a trafikmutyi, az ügynökkérdés, a közfoglalkoztatottak kilátástalan helyzete annak ellenére is téma maradt, hogy ez a kormány érdekeit egyáltalán nem szolgálta, és a média is igyekezett agyonhallgatni. Abban bízom, hogy a szakszóvivőink közül néhányan EP-képviselőként is nagyobb lehetőséghez jutnak majd a közbeszéd befolyásolásában: Meszerics Tamás a külügyekben, Csiba Katalin a környezetpolitikában, Heltai László a gazdaságpolitikában eddig is kompetensen vitték a szót. A jövőben az LMP fontos megszólalói lesznek a leköszönő képviselőink is, például Lengyel Szilvi a földügyekben, vagy Osztolykán Ágnes az oktatáspolitikában. Számítok arra, hogy például közlekedési, regionális fejlesztési témákban Keresztes Lóránt pécsi, vagy önkormányzati, rendészeti kérdésekben Gerstmár Ferenc veszprémi képviselő az országos politikában is le tudják tenni a névjegyüket. A trafikmutyit leleplező Hadházy Ákos nem csak a legsikeresebb vidéki jelöltünk, hanem az LMP egyik arca volt a kampányban, és az marad ezután is.
- A választások után, de már a kampány vége felé is, az LMP leginkább az irányváltás üzenetét hangsúlyozta. Mi lenne ez az új irány, amit képviselni kívánnak?
- Az elmúlt 25 év legfontosabb tapasztalata, hogy az az összeszerelő gazdaság, amelyet a politikai elitek negyedszázad alatt fáradságos munkával összetákoltak, nem képes a jelenleginél több munkahelyet illetve nagyobb jólétet teremteni. Az elmúlt negyedszázad felzárkózási pályája kudarcba fulladt: a politikai elit létrehozott egy összeszerelő országot, amelyben nem születnek új, válságálló és valódi munkahelyek, s illúzió az európai bérszínvonal. A magyar gazdasági modell most arra épül, hogy a jó esetben bérmunkás-, rosszabb esetben kvázi rabszolgasorban élő, kiszolgáltatott és olcsó bérű munkásokat, meg a természeti és a kulturális örökségünket odadobjuk a multiknak és a velük összefonódott hazai oligarcháknak, a nagyvállalatokat megkínáljuk mindenféle kedvezménnyel, amitől az adók és adminisztrációs terhek alatt nyögő KKV-ink még versenyképtelenebbek lesznek, majd hátradőlünk, és várjuk a gazdasági fellendülést. Az áraink már európaiak, a béreink és a munkakörülményeink lassan „lezárkóznak” Ázsiához. Képzett munkaerőre nincs szükség, egyre inkább unokák nélküli országgá válunk. Ebben az álbaloldal a Fidesz tettestársa: gyönyörű kép, amikor Orbán kíséretében a Gyurcsány cégét képviselő Kóka János azzal reklámozza Magyarországot az arab világban, hogy itt alacsony a bér és nincsenek munkavállalói jogok – azt hiszem, ezt talán nem kell tovább magyarázni. A választóknak kemény garanciákat kell kapniuk, hogy az elitnek esélye se legyen többé az országot lerabolni, a szabályozóknak és a támogatásoknak pedig a helyi kis- és középvállalkozásokat kell segíteniük – ez a minimumfeltétele az irányváltásnak. A megújúló Magyarországon a fiatalok a saját hazájukban teljesíthetik ki alkotóképessügüket, a magas hozzáadott érték miatt növekednek a bérek, a gazdasági fejlődés kulcsa a jól képzett munkaerő, a beindult helyi gazdaság és az erősődő hazai kkv-szektor. Ez a Magyarország jó gazdaként gondozza természeti erőforrásait és valóban szuverén, mert kiseprűzi az off-shore lovagokat, felszámolja a láncolatos áfa-csalásokat, elzárja a jövedelem-szivattyúkat és oldja az ország energiafüggőségét. Mi azt szeretnénk, ha egyszer a magyar miniszterelnök a magyar alkotókészség páratlan teljesítményeivel házalna külföldön.
- Politikai elemzők állítják, hogy a Jobbiknak könnyű dolga van az üzenetei célba juttatásában: a média főáramától ugyanúgy el van ugyan zárva, mint mondjuk az LMP, de már kiépítette az alternatív nyilvánosság csatornáit. Az LMP hol tart ebben a munkában?
- Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mire a Jobbik párttá alakult, addigra ezek az alternatív csatornák a nemzeti radikális szubkultúrában – zenekarok, koncertek, fesztiválok, kiadók, internetes portálok formájában – jórészt már készen voltak. Nekünk most kell sziszifuszi munkával életre delejezni egy érzületi holdudvart. Azt viszont nem hiszem, hogy nekünk egy önálló médiagalaxist kellene létrehoznunk. A pártszolgálatnak viszonylag szűk a közönsége, és minimális a hitele. Egyelőre még léteznek a szabad és pártatlan nyilvánosság szigetei a főáramú médiában, ezekkel kell normális viszonyt kialakítanunk.
- Az elmúlt ciklusban a pártban sok feszültség forrása volt a vezető testületek és a frakció véleménykülönbsége, önök is keresztülmentek azon a dilemmán, hogy a pártnak van frakciója, vagy esetleg fordítva. Az új parlamenti időszakban hogyan fogják kezelni ezt a problémát?
- Inkább úgy fogalmaznék, hogy a dilemma ment keresztül a párton, többször is. Ugyanakkor ez a kérdés a jelenlegi felállásban nem nagyon merülhet föl. Hárman ősalapítók, ketten társelnökök vagyunk, valamennyi frakciótag egy többlépcsős belső kiválasztási folyamat eredményeként került a lista elejére, erős legitimitással és elfogadottsággal rendelkeznek. Ráadásul egyiküknek sem ez az első megmerítkezése a politikában, helyi vagy megyei politikusként, államigazgatási szakemberként már rutint szereztek. Az előző képviselőcsoportban sok volt a politikai kezdő, most viszont egyetlen olyan tagja sem lesz a frakciónak, aki ne tájékozódna jól a politikai mezőben vagy az LMP belső erővonalai között. Ráadásul napi szinten kell majd együttműködnünk a pártvezetésben jelenlevő szakszóvivőkkel, gyakorlatilag a tejes országos választmánnyal, mert másként, öt fővel nem is működik a történet, tehát napi szinten lesz kapcsolat a pártvezetés és a frakció között, jóllehet ez korábban nem így volt.
- A frakción belüli szereposztásról, tisztségekről döntöttek már?
- Erre csak jövő szerdán kerül sor.
- Az április 6-i szavazás óta a legnagyobb médiavisszhangja a Kálmán Olgával a német megszállási emlékműről folytatott vitájának volt. Változott akkor a véleménye a műsorvezetőről?
Teknős Miklós / Népszabadság
- Nem érzek rá késztetést, hogy médiamunkásokat minősítsek, súlyos szereptévesztés lenne. Fenntartások nélkül mentem be Kálmán Olgához a következő interjúra, nekem többek között ez a dolgom.
- Ha egyszer úgy hozza a sors, hogy állami vezető lesz önből, feladatának tartja majd, hogy foglalkozzon kedvenc csapata, a Vasas pénzügyi vagy infrastrukturális gondjaival?
- A nagy hagyományokkal bíró futballklubok megmaradásának és fejlődésének még a nemzeti összetartozás szempontjából is jelentősége van, s elég nagy baj, hogy a hivatalban levő miniszterelnök ezeket az ügyeket tökéletesen lejáratja. Orbán Viktor mértéktartás- és ízléshiánya a felcsúti stadion kapcsán érthető módon ad okot a gúnyolódásra, de a labdarúgás – maga a sport, és a szurkolás is - ettől még fontos közösségszervező erő marad Magyarországon. Egy ökopárt számára pedig nemcsak az egészséges életmód, hanem a szerves közösségek fejlődése is kulcskérdés. Más kérdés viszont, hogy egy politikusnak a futballal kapcsolatos érzelmeit kordában kell tudnia tartani, azaz én sem tehetném meg például, hogy a Vasast preferálom mondjuk a Fradival vagy az MTK-val szemben. Tény, hogy a magyar labdarúgás romokban van, de nincs egyetlen értelmes ember az országban, aki azt gondolná, hogy ezen a helyzeten stadionok építésével lehet a leggyorsabban változtatni. A stadionbiznisz nem a focin, hanem az oligarchákon segít – ők máris sokkal jobban teljesítenek, miközben a magyar futball gyengébb, mint valaha. Nekem semmi bajom az Illovszky-stadion jelenlegi nomád körülményeivel: előbb szeretnék egy jó csapatot és egy átlátható befektetői hátteret látni, utána a stadionkérdés szerintem magától is megoldódna. A jelenlegi irdatlan pénzpocsékolás nem hatékony, és nem is célszerű. Az utánpótlásba szerintem is érdemes lenne befektetni, de az, hogy ez pont Felcsúton, a miniszterelnök ablaka alatt történik gicces körítéssel, egyszerre provinciális és kisszerű, méltatlan Magyarországhoz és a miniszterelnökhöz is.
- Mit gondol, lesz környezetvédelmi minisztérium a harmadik Orbán-kormányban?
- Attól tartok, hogy Orbán Viktor tovább akarja darálni a környezetvédelmi igazgatást. A miniszterelnök teljesen immunis bármiféle fenntarthatósági megfontolásra, akár a klímaváltozásról, akár mondjuk a nukleáris biztonságról van szó. Aki a kertje végében közpénzből felépített futballpályát képes Pancho Arénának keresztelni, annak a horizontján valószínűleg nem jelennek meg a globális környezeti problémák: ez egy másik szintje a világ összefüggéseinek. Mi mindenesetre követeljük, hogy ne csak parlamenti bizottsága, hanem minisztériuma is legyen a környezetvédelemnek, legalább olyan szintű képviselettel, mint a 2010-es kormányváltás előtt volt. A szocialistáknál még előfordulhatott, hogy egy miniszter vagy egy államtitkár a kormányzati struktúrában is képviselhette a szívügyét vagy a saját értékrendjét, a Fidesznél azonban ez kizárt: ez egy egyközpontú franchise-rendszer, teljesen Orbánra szabva. Ha a kormányfőt nem érdekli a környezetvédelem, akkor a kormányt sem fogja érdekelni. Ami nem csak azért gond, mert a kormányon belüli érdekkonfliktusokban senki sem képviseli a környezeti szempontokat, bár ez sem kis hiba. Magyarország eddig elszenvedője volt a globális kapitalizmusnak, a többsebességes Európának, jóllehet az volna az érdekünk, hogy kezdeményezői legyünk egy alternatív globalizációnak, egy ökoszociális Európának. Csakhogy ez a kormányzat nem fog tudni válaszokat adni a globális kihívásokra, sőt megérteni sem fogja azokat, és képtelen lesz rá, hogy bármit is mondjon Magyarország helyéről a globalizációban, vagy közös felelősségünkről a bolygó jövőjét illetően. Enélkül pedig álmodni sem érdemes Magyarország megújulásáról.
Elszabadult párlatfőzés rombolja a pálinka hírnevét, nem az EU
2014. ÁPRILIS 23. Szerző: O. Horváth György
Párlat, nem pálinka! - Magyarország megsérti az uniós jogot és 2004-ben tett korábbi vállalásait, miszerint 2010-től lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki egy hete ítéletében az Európai Unió luxemburgi bírósága.
Pálinkafőzőt árusítanak Fotó: Kállai Márton
E döntést a kormányzat mégis újból a pálinka elleni támadásnak próbálja beállítani. 2004-ben az EU-hoz történő csatlakozáskor azt vállaltuk, hogy 2015-ig a szeszekre vonatkozó aktuális jövedéki adó felének megfizetése mellett főzethetnek magyar magánszemélyek szeszfőzdékben párlatot. Fontos hangsúlyozni, hogy nem pálinkát, hanem párlatot! A későbbi, EU-s megállapodást semmibe vevő 2010-es rendelet és az azt követő időszak megnyilatkozásai is kerülték a pálinka szót, azt ugyanis csak szigorú szabályok mellett lehet készíteni, míg az otthoni főzéskor ezt lehetetlen ellenőrizni, tehát azt nem is lehet pálinkának, hanem csak párlatnak nevezni. Most a kormányzat mégis a magyar pálinka elleni támadásnak próbálja beállítani a döntést: „az akác után most egy másik hungarikumot, a szabad pálinkafőzést akarja ellehetetleníteni Brüsszel” – szól az igazságot lényegesen elferdítő kormányzati retorika.
Pedig egyszerű a történet: 2010-ben Magyarország, megszegve korábbi és írásban tett vállalásait, harmadik jövedékiadó-kulcsot bevezetve adó- és kontrollmentessé tette a magánszeszfőzést, tudván, hogy ez ellentétes az uniós joggal. Az Európai Bizottság erre hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, s nyert most a bíróságon.
Nem a pálinkafőzést támadta meg, hanem azt, hogy 100 és 50 százalék mellett 2010- től bevezetett egy 0 százalékos adókulcsot is, sőt az adómentességet is. Mi egyoldalúan változtattunk a 2004-es csatlakozási tárgyalás során kialakított szabályokon. Magyarországon sem a készülékeket, sem a mennyiséget, sem a főzés időpontját nem ellenőrzi hatóság, és nincs bejelentési kötelezettség. Így jutottunk el három év alatt oda, hogy legutóbb 20 millió liter égetett szesz – mely nem nevezhető pálinkának – került a piacra, nagy része feketén, évente 9–11 milliárd forint jövedéki adó nem folyt be a költségvetésbe (valamint áfa, tánya és társai). A hivatalos szeszipari cégek forgalma harmadára esett vissza.
Ezek rombolják a pálinka hírnevét, és nem az Európai Unió.
Április 10-én hirdet ítéletet az Európai Bíróság abban a perben, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a házi pálinkafőzés adómentessé tétele miatt.
Választás után kapjuk a pofont Brüsszeltől
2014. MÁRCIUS 23., VASÁRNAP, 08:26Szerző: O. Horváth György
Április 10-én hirdet ítéletet az Európai Bíróság abban a perben, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a házi pálinkafőzés adómentessé tétele miatt.
Évről évre több házipálinka készül és kerül feketén a piacra
Korábban kiszivárgott hírek szerint a bíróság „elmeszeli” a jelenlegi magyar szabályozást, vagyis az adómentes státus egyáltalán nem lesz fenntartható, illetve a mostani szabályozást jelentősen át kell majd alakítani – írta az agrárszektor.hu. Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a kormány 2010-ben adómentességet biztosított 50 liter 86 térfogat-százalékos otthon főzött, vagy bérfőzetett párlatra. A csatlakozási megállapodás viszont azt tartalmazta, hogy az adókönnyítés mértéke csak a mindenkori jövedéki adó legfeljebb 50 százaléka lehetett volna. A bizottság a pert azért indította meg, mert Magyarország a teljes adómentességre vonatkozó intézkedést nem vonta vissza.
Az adómentes otthoni vagy bérfőzetési lehetőség a hazai piacon is nagy vihart kavart. Számos szakértői vélemény szerint ugyanis mára hatalmas mértékűre növelte a feketén piacra kerülő párlatok mennyiségét. Az adómentesen főzött párlatok ugyanis nem juthatnának kereskedelmi forgalomba, sokan mégis illegálisan értékesítik a házilag vagy bérfőzdékben készült italokat.
Kolbász lesz belőled! A tízéves pej csak bámult
2014. ÁPRILIS 17. Szerző: Habik Erzsébet
Az Ördög sem értette, pedig magyaráztam türelmesen: ha nem tudod pecsétes papírral igazolni a felmenőid kilétét, hamarosan kolbászként végzed. Értetlenkedve bámultak rám a szelíd, barna lószemek. A tízéves pej eddig háborítatlanul ropogtathatta a szénát az istállóban, senki nem firtatta pedigréjét.
Lovasoktatás
Fotó: Németh András Péter
A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly őszi rendelete azonban előírta, hogy a nullás sütésű, azaz az ismeretlen származású lovak (amelyek fedeztetési engedély nélküli apától származnak) nem vehetnek részt lovas szolgáltatásban. Nem kérdés, megbízhatatlan származású, ám annál megbízhatóbb munkabírású négylábú barátunk szolgáltat, ha nincs is vele tisztában: több mint tíz éve egy birka – pardon, egy herélt – türelmével cipeli lovasait a hátán. Megdolgozik a betevő abrakért a főváros melletti kis lovardában. Teszi mindezt negyedmagával. Mert a tudatlan patás ráadásul tetézi a bajt! Az eredeti elképzelés szerint legalább öt lovat kellett volna az istállójában tartania annak a lótulajdonosnak, aki lovasoktatásra vagy -turisztikai szolgáltatásra adja a fejét.
A rendelettervezet nagy port kavart a lótartók és lóbarátok között, ugyanis számos kisebb lovarda zárhatta volna be kapuit, még több lótól lett volna kénytelen megválni gazdája, s jó részüknek a vágóhídon teljesedett volna be a sorsa.
A nullás lovak védelméért még novemberben aláírásgyűjtés kezdődött – három nap alatt több mint háromezren írták alá a petíciót –, ennek nyomán kezdeményezte Kucsák László országgyűlési képviselő a rendelet módosítását. Szakmai egyeztetéseket követően márciusra ígérték, hogy elkészül a módosított jogszabály, s kikerülnek belőle azok a pontok, amelyek ellehetetlenítenék a kisebb, kevésbé tőkeerős lovardák létét. A továbbiakban is követelmény azonban, hogy a lovas szolgáltatásokban részt vevő lovak rendelkezzenek lóútlevéllel vagy azonosítószámmal, s legalább négyévesek legyenek.
A Nemzeti Lovas Program keretében szeptembertől még több gyermek szállhat nyeregbe, mivel a tervek szerint ősszel az általános iskolák harmadik, negyedik és ötödik osztályában elindulhat az oktatás.
A lovardák fellélegezhetnek, bár az új rendelet április közepéig sem látott napvilágot. Az Ördög még mindig nem alszik…
Jobb Európát! Az LMP választási programja
-sajtóösszefoglaló-
Az LMP szerint végtelenül káros az Európai Unióról szóló diskurzust a „kevesebb, vagy a több Európát” vitájába zárni. Ez árt Magyarországnak azzal, hogy két táborra osztja a közvéleményt és lehetetlenné teszi a konstruktív kritikát. Káros Magyarország számára az eddigi mértéktelen megalkuvás és cél nélküli szabadságharc politikája is. Az LMP megakarja változtatni az Európai Uniót. Legyen működőképesebb, igazságosabb,átláthatóbb, és ne legyen többé az elhasználódott politikusok lerakóhelye. Ezta célt szolgálja az LMP Európai Parlamenti választási programja. Az EurópaiUnió nélkül nem lesz sikeres Magyarország, de azonnali reform nélkül nincs EU sem.
Az LMP hat témát állít az európai kampány középpontjába: az európai energiafüggetlenséget, a fenntartható földpolitikát, az európai munkavállalók érdekképviseletét, a fiatalok munkanélküliségének csökkentését, az európai kisvállalkozók védelmét, valamint az EU intézményeinek átláthatóbb működését.
Európai energiafüggetlenséget, atommentes Európát!
Az unió energiafüggetlenségének növelése érdekében növelni kell a megújuló energiákra való átállás ütemét. Ki kell vezetni az EU-t az atomkorszakból. A nem biztonságos erőműveket és a lejáró élettartamú erőműveket le kell zárni és fokozott támogatással kell segíteni a megújuló energiára való átállást. Az európai energiapolitika kezelje kiemelt területként az energiaszegénység mihamarabbi megoldását. Az EU legyen a klímaváltozás elleni küzdelem vezető ereje a 2015-ös klímacsúcson, valamint felelősséget kell vállalnunk a harmadik világban bekövetkező klímakatasztrófákért és a bekövetkező klímamigrációért.
Fenntartható földpolitikát!
A termőföld nem szokványos árucikk vagy tőkejószág, hanem élelmiszer termelésünk alapvető forrása, élőhely és ökológiai szolgáltatásokat nyújtó természeti közeg. Kezelése során a fenntarthatóság elvének minden esetben felül kell írnia a tőke szabad mozgásának elvét. Ez az LMP számára elvi kérdés. A következő Közös Agrárpolitika reform előkészítése során küzdeni fogunk a kis léptékű gazdaságok és a vidék fejlesztés nagyobb támogatásáért. A közös forrásokat az ipari mezőgazdaság helyett a vegyszermentes termesztés, a közösségi és családi gazdálkodás valamint a hagyományos ökológiai módszerek újraélesztése irányába kell terelni.
Válságálló európai munkahelyeket!
Az LMP elkötelezett az egységes munkaerőpiac védelme mellett, de nem engedhetjük, hogy a vállalatbirodalmak kijátsszák az erősebb és gyengébb országokat egymás ellen az olcsó és kizsigerelhető munkaerő megszerzése érdekében. Egységes európai munkatörvénykönyvre van szükség, amely egész Európában megvédi a munkavállalókat, miközben tiszta helyzetet teremt a munkaadók számára. Európai szintre emeljük a béralku rendszert, ahol a politikai vezetők, munkaadói oldal és munkavállalói oldal egyeztet az európai bérekről és az európai munkavállalói jogokról.
A fiatalok munkanélküliségének csökkentését!
Az Ifjúsági Garancia program minden 25 év alatti munkanélküli fiatalnak munkát, gyakornoki vagy ösztöndíj helyet ajánl fel. Ezen program hazai bevezetését azonnal meg kell kezdeni és a programsikerének európai nyomon követése szükséges. A finanszírozást mindinkább közösségi alapra kell helyezni, hiszen a gazdaságilag gyengébb országok fiataljait érinti leginkább a munkanélküliség problémája.
Az európai kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása!
Az LMP nem támogat egy olyan EU-USA szabadkereskedelmi megállapodást, mely a szabványok egységesítésével és egy soha nem látott méretű egységes piac létrehozásával nyitja meg az európai piacot az amerikai dömping áruk előtt. Összehangolt fejlesztő iparpolitikára van szükség. Az európai gazdaságot erőforrás hatékonnyá kell formálni, ahol a megújuló technológia és az újrahasznosítás a vezérelv. A helyi és regionális gazdaságok életképességének garantálása a feltétele, hogy a gazdaság elsősorban a helyi erőforrások felhasználásán alapuljon, az externáliákat az korlátozza,hogy hatásuk helyben tapasztalható.
Átláthatóbb és hatékonyabb Európát!
A külügyi megbízotti posztot az EU-külügyminiszteri posztjává kell alakítani, ahol választó- és menesztői jogköre van az Európai Parlamentnek. A Bizottság elnökét kizárólag az Európai Parlament választaná meg a saját soraiból. Az EP együttdöntési eljárását ki kell terjeszteni valamennyi uniós jogszabályra, valamint a gazdaságpolitikai prioritások meghatározásában is együttdöntési hatáskörrel kell felruházni.Teljes körű jogalkotást kezdeményező hatáskört kell adni az Európai Parlamentnek.Az antikorrupciós politika feladata, hogy felszámolja az átláthatatlan lobbitevékenységet, valamint az Európai Ügyészség intézményének részletes kidolgozására van szükség.
Tévedni, emberi dolog
Magyarországon az antiszemitizmus akkor is fokozódik, ha a rabbik szerint mérséklődik - az izraeli Má'árív ünnepi cikke a Jobbikról
Izrael egyik vezető napilapja, a Má'árív (מעריב) világhálós ünnepi kiadásának címlapján már két napja olvasható egy terjengős és a szokásos levantei pontatlanságokkal, szándékos ferdítésekkel tarkított cikk az Európában, de a Jobbik révén leginkább Magyarországon egyre fokozódó antiszemitizmusról.
A legújabb ajvékolás dilettáns írója megint az a Niszán Cúr (ניסן צור), akit Magyarország-szakértőként tartanak számon.
A mellékelt Má'árív-cikkhez a DK-s zászlórengetegben "a Jobbik választási gyűlésén" szónokló Mesterházy Attila fényképét mellékelték.
