2014. december 19.
Jövő év első hónapjaira csúszik át a magyar operatív programok hivatalos bizottsági elfogadása. A néhány hónapos csúszás pozitív következménye, hogy három helyett négy év áll majd rendelkezésre Magyarország számára a kohéziós források lehívására - írta a BruxInfo.
A tagállamok által a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakra benyújtott 281 regionális politikai operatív program közül 128-at hagyott jóvá péntek délig az Európai Bizottság, amelyek együttesen 129 milliárd euró hozzájárulást jelent az uniós büdzséből a tagállamok beruházásaihoz a kérdéses időszakban.
A testület pénteki közleményéből kiderül, hogy a 28-ból 22 tagállam rendelkezik már a regionális politikai főigazgatóság által jóváhagyott operatív programokkal, még ha ez nem is jelenti minden esetben valamennyi általuk benyújtott OP hivatalos elfogadását. A Bizottság még a jövő héten is jóváhagy operatív programokat, ezek azonban a lap értesülései szerint nem érintik Magyarországot, csupán görög programokat.
A testületnél a BruxInfo kérdésére megerősítették, hogy a kormány által ősszel véglegesen benyújtott operatív programokat idén már nem fogja tudni hivatalosan elfogadni a Bizottság. Ám Corina Cretu regionális politikai biztos maximálisan elkötelezett amellett, hogy a hiányzó OP-k legkésőbb jövő év elején megkapják a zöld jelzést a testülettől.
Azzal, hogy a jövő év elején elfogadja Brüsszel a magyar Operatív Programokat, nagyon valószínű, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer jövő február-március körül tömegesen tudja majd kiírni a Széchenyi 2020 keretében a különböző célokra a pályázatokat.
Jó hír a rossz hírben (átcsúszik a formális elfogadás jövőre), hogy a lap értesülései szerint a magyar programok formálisan 2014. december 31-én "elfogadásra kész programoknak" számítanak majd, aminek az a gyakorlati következménye, hogy bár 2014-ről 2015-re csúszik át a pénzügyi kötelezettségvállalás, az hivatalosan az idei évi büdzsé "továbbgördítésének" számít, és mint ilyen nem teszi szükségessé a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keret módosítását, ami meglehetősen időigényes és bizonytalan kimenetelű folyamat.
Az idén jóváhagyott programok annyiban járnak jobban a jövőre átcsusszanóknál, hogy az előbbiek esetében a kötelezettségvállalás mellett az előleg kifizetése is megtörténik, bár forrásaink szerint erősen kérdéses, hogy van-e rá az uniós költségvetésben elég fedezet.
Másfelől a késés annyiban még kedvező is lehet Magyarország számára, hogy 2017 vége helyett 2018 lesz az a végleges határidő, ameddig a jóváhagyott OP-k által finanszírozott projektek számláit be kell tudni nyújtani kifizetésre az Európai Bizottsághoz, különben forrásvesztésre kerül sor. Vagyis a magyar OP-k esetében az úgynevezett n+3-as szabály n+4-es szabállyá módosul a gyakorlatban - mutatnak rá megfigyelők.
A magyar programok bizottsági jóváhagyását "több technikai ügy" hátráltatta, ezek pontos mibenlétéről azonban nem nyilatkoztak a BruxInfo által megkérdezett illetékesek.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egyeztetési problémák miatt meghiúsult idei látogatására januárban kerül majd sor. A Portfolio a napokban már többször beszámolt arról, hogy egyeztetési nehézségesek merültek fel Lázár János és Corina Cretu között, amely a jelek szerint valóban nem hátráltatja azt, hogy az OP-k az úgynevezett elfogadásra kész státuszt még idén megkapják.
