2014. december 30., kedd

Nekem Iohannis nem elnököm

Annak ellenére, hogy nem osztjuk az alábbi cikk irójának a véleményét leközöljük. Talán a cikkiró el kéne azon gondolkodjon, hogy az eltelt 25 év alatt előljáróink miket hazudtak nekünk sok mindent amire kéne reflektálni legalább most mikor a politikai porondon egy olyan került előtérbe akit a Nyugat is elfogadhat. 
Nem tudjuk mi vezérelte a cikkíróját a véleményének efféle kifejtésére, de talán arról is kéne cikkeznimit tettek a "Mieink"... Mert elég kevesett értünk és nagyon sokat magukért. Ezzel szembe ha a többségiek el tudták fogadni az új elnököt akkor nekünk is illenék. mert Ő bizonyított akkor amikor a szebeni németajkúak számára biztosította a gazdasági fellendüléshez szükséges alappilléreket úgy hogy ma a 3000 ezer szász polgárnak több mint 800 gazdasági cége van, míg a 6000 magyarajkúnak csak egy pár cégre tellett, mert a szövetségieknek nem volt Németországa... Ott ahol az új elnök még mindig németnek látszik...
Nem választási prostitúció az, ha a választó polgár mérlegel!
Ami a kisebbségi  státuszt illeti nem mi akartuk mert ránk erőltette a minket reprezentáló szervezet vezetősége, holott mindenütt még a gyulafehérvári Rezolutio-ban is az szerepel, hogy MI az együttélő nemzetiségek lennénk. Ennek a státusznak a feladása felért egy árulással is! 
Magunkat nem tarthatjuk kisebbséginek hanem együttélő nemzetiségnek vagy amint a polgáriaknál már bevezetett "népközösséginek"!
Ami a Pruton túlra  való utazást illeti ez a látogatás nem ellenünk szólt! Politikai húzása a mi érdekvédelmieseinknek is volt, amikor titokban kocintottak, nem úgy, ahogy a polgáriak alapitó elnöke, aki vállalta, hogy polgármestersége alatt nyíltan tette azt, mégis ez utóbbit pellengérezték ki, ahol csak lehetett.. 
A szélsőségesek száma napról napra nőtt, igy nem a többségitől független dolog hanem egy alaptomos, titkos célt követve. 
Nincs kisebbségi politika mert nem azt tesszük amit kellene és nem úgy ahogy az európai adottságok, lehetőségek biztositanák, lásd az autonómiát nem a többségiektől kell elkérni. 
Nem vesszük azt a nem kevés fáradalmat, hogy legalább az európai dokumentumokat elolvassuk, de cikkezünk olyasmiről, amit esetleg valakik megemlitettek. 
Ha csak az EC 1059/2003 Rendeletet olvassuk el már ott is látható, hogy ha nem a megyékre építünk akkor jócskán elhibáznánk. A NUTS Rendeletnek is nevezett EC1059/2003-ban az alapkővet a megye alkotja és kötelező az összes tagállamra
Több megye pedig az EuróRégiót vagy egyszerűen csak Régiót. Itt a feltétel csak annyi, hogy a Régióban 800.000 - 3.000.000 közötti lakossági szám kötelező. Ebbe a kategóriába kellett volna gondolkodni, amikor a három székelylakta megyében még a népközösségünkhöz tartozó volt a megyetanácsi elnök, mert akkor már nem kellene a Székelyföld elnevezésért harcolnunk...
A zászlóügy pedig egy mondvacsinált dolog amire csak egyesek figyelnek. Ennél sokkal fontosabb kéne legyen a székely megyében egyre csökkenő munkahely-, és munkavállalószám is. Erre eddig nem készitett senki sem egy megnyugtató stratégiát... (Erdélyi Polgár)      
2014.12.28. 
Forrás: www.sibfest.ro

Mert én sem vagyok neki állampolgára.
Azt mondta a beiktatásán, hogy ő „minden román elnöke”. Én meg nem vagyok román. Csak román állampolgárságú magyar – hála azoknak, akik elqrták Trianonban a térképrajzolást –, s jelezném, hogy ilyenek, mint én, még vagyunk ebben az országban.
Nem is kevesen.
Rá szavaztam a második fordulóban, mert ugyan kire, csak nem Pontára? Néztem a kisebbik rosszat, mint anno, amikor Iliescu meg Vadim között kellett választani. Ebben az országban a magyar voksolási prostitúciónak úgy látszik, nincs alja.
Rá szavaztunk, zömében mi magyarok is, meg még rohadt sok kisebbségi (nem a cigányokra gondoltam, mert ők lassan többségiek lesznek), s látom, hogy ez a fazon most, hogy nyert, már rohadtul nem érdeklik a kisebbségek.
Szóval, beavatási beszédében Iohannis finoman szólva is nyitott szájjal szaladt a lóf*ba, jelzem jól tenné, ha holnap lecserélné beszédíróját.
Nyilván, nem fogja, szerencsétlen most azt sem tudja, naponta hányszor kenje le magát pirossárgakékkel. Mert magából indul ki: ő egy „kikeresztelkedett” szász, aki kampányban szász, utána román. Teljesen kipusztult belőle bármelyik kisebbség iránti empátia. Beleértve a német nyelvterületeket is.
Gondolják el, most féltéglával veri leszínezett mellét, hogy első hivatalos útja Kisinyovba (Chişinău) vezet. Mit mondjak, ettől a hírtől kirúzsozódik a románok alfele. Mintha Kisinyov lenne Románia első számú szövetségese, mintha a román revizionizmustól függne az ország jövője. Amúgy érdekes, hogy Iohannis beletapsol a román revizionizmusba, csak székely és magyar zászlót ne lásson a szeme előtt.
Nehezen fogunk vele kijönni. Kisebbségpolitikai szempontból veszélyesebb egy „átkeresztelt” szász, mint egy szélsőséges román.
Persze, tudjuk, a Nyugat is boldog, pedig nem ők élnek itt, hanem mi.
De boldogak, mert tizenkét csillagot mázoltak a Cotroceni Palotára.
Iohannisra meg illik a következő vicc:
Egyszer megkérdezték Stevie Wondert, hogy zavarja-e a vaksága.
„Sokkal jobban zavarna, ha néger lennék” – válaszolta.
Irházi János www.aradinap.ro