Székelyhon | 2014.12.28.
Együttműködési szabályzatot kellene kidolgozniuk az erdélyi magyar politikai alakulatoknak – véli Salamon Zoltán, a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita megyei elnöke.
Salamon Zoltán (balról) szervezett keretek között működne együtt a többi erdélyi magyar alakulattal
Közleményben juttatta el év végi számadását az MPP megyei elnöke, aki szerint több következtetés levonható az elmúlt időszak történéseiből, a politikai szereplőknek pedig ezeket a magyarság javára kell fordítaniuk.
Mint fogalmaz, az RMDSZ az MPP-vel való együttműködés keresésével elismerte, hogy az „érdekképviseleti egypártrendszer” nem erőltethető tovább. „Belátta, hogy egyre kevesebben voksolnak ebből a meggyőződésből, egyre kevesebben érdeklődnek a közélet iránt, mert a szövetség nem tudja képviselni az egész erdélyi magyarságot. A parlamentáris képviselet megőrzése vagy az attól való félelem, hogy anélkül elveszünk, már nem meggyőző érv az identitásáért küzdő magyarság számára” – vélekedik a megyei elnök, aki szerint „személyzeti cserékre” van szükség. „Teljes vezetéscserére van szükség, többszintes és széles társadalmi réteget megszólítani tudó új politikai szereplőkre, arculatváltásra, sőt azt is megkockáztatnám, hogy mindezt egy új keretben.”
„A másik szempont, amiért forradalmasítani, korszerűsíteni kellene az erdélyi magyar közképviseletet, az, hogy közben generációváltás is történt. Akkor lehet politikai programot, elképzeléseket hitelesen közvetíteni a választók felé, ha az azokat megjelenítő szervezetet magukénak is tudják érezni. A meglévő politikai konjunktúra kialakulása más körülmények, más életszemlélet mellett jött létre. A 25 évvel ezelőtti célokat maga elé tűző apparátus sem szemléletében, sem eszközeiben nincs a mai generációval egy hullámhosszon” – fogalmaz Salamon Zoltán.
„Együttműködési szabályzatot kellene kidolgozniuk az erdélyi magyar alakulatoknak” – állítja Salamon, majd hozzáteszi, mindhárom szervezetnek (RMDSZ, MPP és EMNP) van politikai programja, ezért a közös halmazt kellene meghatározni és azt egységesen képviselni. „Nevezhetjük nemzeti minimumnak, a lényeg a magyarságot érintő külső tényezőkkel szembeni összezárás. Az észérvek ezt diktálják, és a kiszolgáltatott erdélyi magyarság biztonságérzetét, jövőbe vetett hitét, reményét is erősítené. Mindhárom politikai szervezet a közösség érdekét hivatott szolgálni és nem fordítva” – húzza alá a polgári párt megyei elnöke.
