2015. május 31., vasárnap

Merjünk kicsik lenni?

2015.05.26.
Forrás: rmdsz.ro

Elcsendesedtek a dolgok az RMDSZ háza táján a nagy kongresszusi újratervezés után, egyelőre nem sok jelét látni a megújulásnak. Akadozik a visszatérés a választókhoz, bő hónap teltével nem érhető tetten az új hang, új irány, amelyről annyit beszéltek, s melynek módját – a nyilatkozatok szerint – oly nagy igyekezettel, alapossággal dolgozták ki. S ha már ez nem nagyon jön össze, a szövetség vezetői gondoltak egy nagyot: ha nem tudják az érdekképviseletet az igényekhez idomítani, a választási küszöböt igazítják a valósághoz.
Sok eredményt kormányon sem értek el, ellenzékben azonban még nagyobb a pangás, s bár kegyeiket keresik a kormánypártok és az ellenzék egyaránt, jelentős ügyekben alig történik előrelépés. A zászlótörvény jó esetben félsiker, az önkormányzatoknak immár lehet lobogója, de a székely zászló használatát továbbra is megvétózhatják a prefektusok, s nem tudták ellensúlyozni az egyre gyakoribb propagandát sem a kisebbségek helyzetének romániai példás rendezéséről. Az autonómiastatútum az MPP nyomására ismét előkerült a fiókból, de ősszel dől el, egyáltalán beterjesztik-e a parlamentbe, alkalmasnak találják-e a pillanatot, s akad-e idejük ezzel foglalkozni. S ha a magyar közösség ügyeiben nem tudtak átütő eredményt elérni, pártvonalon elkönyvelhetnek egy nagy sikert: az alternatív küszöb elfogadtatása román partnereikkel lehetővé teszi, hogy akkor is bejussanak a parlamentbe, ha nem érik el az öt százalékot. Nincs miért aggódniuk, néhány képviselőjük és pár szenátoruk mindenképpen elfoglalhatja majd bársonyszékét, legalább négy megyében kell elérniük a 20 százalékot, s biztosított a képviselet.
Úgy tűnik, igen alacsonyra helyezte a lécet az RMDSZ, akár az elbizonytalanodott gátfutó, nem is próbál edzeni a minél jobb eredményért, hanem szinte földig törpíti az útjába kerülő akadályokat. Biztosra próbálnak menni, csak a célba érés a fontos, bármi áron. Az, hogy hányan jutnak be, úgy tűnik szinte mindegy. Két éve egy háromszéki magyar szenátorral és néhány hónapja egy képviselővel is kevesebb dolgozik Bukarestben. Észrevette bárki a hiányukat? Lesz különbség, ha nem húszan, hanem csak hatan nyomogatják a szavazógombot a parlamentben?
Egyébként az RMDSZ mostani biztonsági futása jól illeszkedik az eddigi politizálásba: nem kell nagy célokat kitűzni, jelentős álmokat kergetni, beérik kis lépésekkel, az esetleges apró eredményekkel. Meddig lehet még csökkenteni a mércét, mikortól kudarc az alig-siker? Meddig fogadja el az erdélyi magyarság a merjünk kicsik lenni politizálást? Erre egyelőre nem tudjuk a választ. Farkas Réka Háromszék
Bejegyezte: dátum:

Eltávolítják a kopjafákat a Madarasi Hargitáról

2015.05.28. 
A területet kezelő Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság úgy döntött, hogy a közeljövőben lehozzák a kopjafákat a tetőről, és amennyiben találnak egy megfelelő helyszínt, ott állítják fel újra az emlékoszlopokat.
Az intézkedést annak kapcsán jelentették be, hogy elkészült a Madarasi Hargita és Ördögtó Natura2000-es területek kezelési terve. 
A gondnokság próbálja mérsékelni a turisták által okozott zajt a természetben, illetve a védett területen korlátozzák az építkezéseket is, hogy megőrizzék a természetes élőhelyeket.
Bejegyezte: dátum:

A bocskai viselet története

Ismert dolog az egyetemes viselettörténetben, hogy egyes ruhadarabok, így a bocskai ruha is, bizonyos történelmi körülmények között jelképpé válnak. Ilyen volt pl. az atilla, mely a reformkorban világnézeti és politikai hitvallást jelentett, s amelyből az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghatározó ruhaviselete lett. A „Bocskai-viselet" Bocskai István fejedelemről kapta a nevét. Történetében máig sok a megválaszolatlan kérdés. Tehát arra a kérdésre, hogy miért éppen Bocskai lett a ruha névadója, nem tudunk egyértelmű választ adni. Mikor találkozunk először ezzel a viselettel a magyar öltözködésben s elsősorban az iskolai öltözködésben? Az 1920-as évek polgári öltözködésében. A két világháború között viselői túlnyomórészt a középosztály tagjai voltak, s a diákok, akik egyenruhaként hordták.
A 20. század elején induló magyaros ruhamozgalomnak voltak már előzményei a 18-19. században is, mely a felerősödő hazafias nemzeti mozgalommal függ össze. Viselői nemzeti öntudatot, hazafias érzéseket kívántak demonstrálni a külsőségek révén. Először 1900-ban a debreceni főiskolai újság adott hírt arról, hogy a város „akadémiai polgárai" nagygyűlést tartottak a magyar ruháért, mely egyben a hazai ipar támogatására is alkalmas volt. A divatlapokban a 30-as évek végén egyre több magyaros jellegű ruhaterv jelent meg, például fiúknak magyaros zakó kis fazonnal vagy állógallérral; mindkettőből van ruhánk a pedagógiai múzeum gyűjteményében. A ruháknak a magyaros jelleget a zsinórozás és a különböző gombkötő munkák adták. Ha tehát a férfi vagy a női felsőruha zsinórdíszes gombolót kapott, akkor beszélhetünk bocskai viseletről. A zsinórozás ugyan már a 18. században megjelent, de mint jellegzetes díszítési mód megmaradt a 20. század elején is.
A bocskai viseletnek a középosztály körében ugyan nem volt nagy divatja, annál inkább beszélhetünk sikertörténetről a két világháború közötti diákviseletben. A 20-as évek második felétől a középiskolák, internátusok sorra vezetik be a bocskai formaruhát: fiúknál a sapkát, zakót, nadrágot és rojtos selyem nyakkendőt, lányoknál pedig a blúzt és a szoknyát. Egy ilyen ruhát őrzünk a Szent Margit Leánygimnáziumból. A magyaros szabású és díszítésű egyenruha viselését 1935-ben vezették be. Ez a téli egyenruha sötétkék rakott szoknyából és magyaros zsinórozással díszített, fehér gallérral és kézelővel készült blúzból, sötétkék csokornyakkendőből állt.
Sajnos a kézelő nincs meg. A blúz derékban svejfolt volt, melyet a szoknyán kívül hordtak. Ehhez tartozott még az a magyaros szabású, ún. bocskai sapka, melyen elől a Margitos pajzsot láthatjuk a kócsagtollal, oldalán pedig az arany zsinórozást, ami azt jelenítette meg, hogy a tanuló hányadik osztályos. Ez a sapkaforma a toll nélkül egészen a 60-as évekig volt kötelező. A „Bocskai-sapka" mint ruhadarab 1919-ben viselte először a Bocskai megnevezést. Igazából katonasapka volt, a rajta lévő sastoll (ill. kócsagforgó) a 20-as években jelent meg.
bocskaioltonyok.hu
Bejegyezte: dátum:

A székely népviselet – A női öltözet – Kötényfélék

2015.05.25.
Mint minden népcsoportnak a székely népnek is megvan a rá jellemző viselete. A székely viselet különlegessége a háziszőttes anyagok nagyobb szerepében nyilvánult meg. 
A székely népviseletnek alapanyaga hagyományos kézi megmunkálással házilag készült, házi szőttes gyapjú, kender, len és ugyancsak házilag tenyésztett juhbőr, amit szintén maguk szabtak és varrtak. A viselet alakulását természeti, fizikai körülmények is befolyásolják. A székelyruha határozott táji vagy helyi jegyekkel rendelkezik, melyekről az egyes falucsoportok, falvak lakói felismerik egymást (például a rokolya színes csíkozású háziszőttesből készül, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként, korok és alkalmak szerint változik).
A székely népviseletek az 1940-es évekig helyenként jelezték viselőjük családi állapotát vagy felekezetét is: Háromszéken például a nőszövetségek a leányoknak fehér kötényes és lájbis, az asszonyoknak fekete kötényes és réklis együtteseket készíttettek. Elsősorban az etnikai és helyi identitást hangsúlyozták velük, és azokban a falvakban, ahol több felekezet is volt, az ahhoz való tartozást is, mint Szentivánlaborfalván, ahol külön szőttest készíttettek az unitáriusok és másfélét a reformátusok.
1805-ből fent maradt leírások szerint a szoknya megvédését szolgálta és szolgálja ma is a mindennapi viselőnek készült surc és az ünneplőnek az ún. elő-, vasárnapi- ruha. Azóta is elmaradhatatlan darabja a viseletünknek. 
A századforduló előttről a fent említett kötényeknek 2 formáját ismerjük: 
1. az ünneplő fehér vászonkötényt 1900-as évektől hímzésseldíszítik. 
2. a melles és fodros kötényeket házi munkáknál használják. 
Elnevezésük a szerint hogy milyen anyagból készültek, van: szőrruha, vászonkötény, gyapjúsurc, szőrkötény, szaténkarinca. 
wikipedia.org, asbothkeszthely.hu
Bejegyezte: dátum:

Szlovák-magyar területcsere

2015.05.31. 
Forrás: utazzitthon.hu

Szlovákia és Magyarország a kölcsönös határrendezés keretében mintegy 17 hektárnyi területet készül kicserélni egymással – tájékoztatott a SITA hírügynökség.
Az erről szóló dokumentumot, melynek címe „Ajánlás a Szlovák Köztársaság és Magyarország közötti határszerződés tárgyában”, a belügyminisztérium már be is nyújtotta a kormánynak.
A szorgalmazott változások Szlovákia területén az Ipoly mentét érintik az érsekújvári járásbeli Leléd (Leža), Ipolyszalka (Salka), Ipolykiskeszi (Malé Kosihy), továbbá a lévai járásbeli Ipolyszakállos (Ipežský Sokolec), Szete (Kubáňovo) és Ipolyság (Šahy), valamint a losonci járásbeli Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) községek határában. A kicserélt terület mindkét oldalon mintegy 17 hektárt tenne ki.
A területcserét a különféle vízgazdálkodási szabályozások következtében az Ipoly folyómedrében beállt változások indokolják. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy Sormoskűújfalu csatornahálózata átnyúlik Szlovákia területére Sátorosbánya mellett. A területcsere egyik célja, hogy lehetővé tegyék a csatornahálózat zavartalan működését és karbantartását az államhatár átlépése nélkül.
Amennyiben a kormány jóváhagyja a tervezetet, azt még el kell fogadnia a parlamentnek is mint alkotmánytörvényt. Ugyanígy jóvá kell hagyniuk a határváltozásra vonatkozó intézkedéseket a magyarországi állami szerveknek is.
bumm.sk / sita
Bejegyezte: dátum:

Nem támogatja a kormány menesztését az RMDSZ

2015.05.31.
Forrás: www.magyartudat.com

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnem tudja támogatni a liberális ellenzék bizalmatlansági indítványát, ha az csak a levélben való voksolás ügyét kéri számon a szociáldemokrata Ponta-kormányon – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsa marosvásárhelyi ülésén.
Kifejtette: sok mindenért lehet bírálni a bukaresti kormányt, de nem a választási reformért, amely a parlamentre tartozik. Mint mondta: a körvonalazódó tervezet – jobb szervezéssel – lehetővé teszi, hogy minden, külföldön élő voksolni óhajtó román állampolgár személyesen leadhassa szavazatát.
Hozzátette: az RMDSZ ellenzéki erőként azt sem teheti meg, hogy a bizalmatlansági indítvány ellen voksol. Kelemen Hunor kimondatlanul ugyan, de azt vetítette előre, hogy a magyar frakció tartózkodni fog, amennyiben a kormánybuktató indítvány nem egészül ki olyan témákkal, amelyeket az RMDSZ szerint is számon kell kérni a kormányon.
Kelemen Hunor szerint a készülő választási reform lehetővé teszi a magyarság arányos képviseletét az önkormányzatokban és a parlamentben, ugyanakkor Románia kisebbségpolitikája távolról sem modellértékű.
Úgy vélte: a kisebbségpolitikáról az érintettek – köztük a legnagyobb közösség, a magyarság – képviselőinek véleményét kellene kikérni, de Bukarest erre nem kíváncsi. Kelemen Hunor nehezményezte, hogy a román külügyminisztérium a kisebbségek nélkül rendezett konferenciát a kisebbségi keretegyezményről Kolozsváron. „Miközben díszdoktori címmel meghajítják a Velencei Bizottság elnökét, egymás között lakkozzák az elmúlt 20 esztendőt, és azt mondják, hogy Románia modellértékű megoldás mára a kisebbségek ügyében. Ez nem igaz!" – jelentette ki Kelemen Hunor. Közölte: jövő héten Washingtonba utazik, ahol azt akarja megértetni tárgyalópartnereivel, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyar közösség céljai elfogadhatóak, nem jelentenek stabilitási kockázatot, fenyegetést a térség biztonságára.
Bírálták a „gyöngyhalász" programot
Az RMDSZ belső parlamentjeként működő SZKT több tagja élesen bírálta a Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke által kezdeményezett „gyöngyhalász" programot, amely anyagi támogatással a Székelyföldre csábítja azokat a szórványban élő, magyarságukhoz ragaszkodó iskolásokat, akik szülőföldjükön nem tudnának továbbtanulni magyarul. A felszólalók úgy vélték: a program a szórványról való tudatos lemondást jelenti. Molnár Zsolt, Temes megyei parlamenti képviselő szerint inkább a szórványoktatást kellene erősíteni, és azt a támogatási elvet érvényesíteni, hogy „nem a gyereknek kell követnie a pénzt, hanem a pénznek kell követnie a gyereket".
Markó Béla szenátusi frakcióvezető, az RMDSZ volt elnöke azt mondta: nem kérdőjelezi meg a kezdeményezés jóhiszeműségét, de veszélyesnek tartja azt. Az RMDSZ azt szeretné, ha Budapesten és Bukarestben is elfogadnák, hogy az erdélyi magyarsággal való konzultáció nélkül ne szülessenek döntések a közösségről – magyarázta.
Megválasztották az új ügyvezető elnököt 
Az SZKT – Kelemen Hunor javaslatára – kinevezte az RMDSZ ügyvezető elnökévé Kovács Péter eddigi főtitkárt. Az SZKT a társadalomszervezés erősítése reményében újjáalakuló ügyvezető elnökség tagjait is megválasztotta. 
MTI
Bejegyezte: dátum:

Földrengés Japánban! 7.8-as földrengést mértek az USGS specialistái



USGS fényképe

USGS szerint egy 7,8-a erősségű földmozgást észleletek Tokiótól délre 874 kilométerre 700  kilométer mélyen 
A földrengést a helyi idő szerint 18.30-kor észlelték.
Bejegyezte: dátum:

Segít az iparkamara – Turizmusról az inkubátorházban

2015.05.29.
Forrás: hirmondo.ro

Kedden tucatnyi érdeklődő jelenlétében turizmussal – azon belül a vendéglátással – kapcsolatos kerekasztal-megbeszélés zajlott a kézdivásárhelyi inkubátorházban. Ezen Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (KMKI) vezetője is részt vett.
Olyan cég is képviseltette magát, amely adatbázisok és honlapok készítésével foglalkozik. Berszán Réka elmondta: segítséget nyújtanak abban, hogy a környékbeli vállalkozások tevékenysége simábban menjen, hatni tudnak arra is, hogy turistákat vonzzanak vidékünkre.
Édler András kifejtette: néhány héttel ezelőtt a KMKI keretében megalakult a panziók tagozata, és ezt próbálják a kézdiszéki vendéglátókhoz is közelebb vinni, ismertetni annak előnyeit. „Az általam vezetett intézménynek megvan a szükséges infrastruktúrája, a szükséges logisztikája ahhoz, hogy a tagozat sikeresen működhessen – tájékoztatott Édler. A KMKI képbe lépése után a panziósoknak nem lesz más dolguk, mint hogy találkozzanak, ötleteljenek, és az elképzelésüket gyakorlatba ültessék – tette hozzá a KMKI elnöke. 
Bartos Lóránt
Székely Hírmondó
Bejegyezte: dátum:

Vádat emeltek Gyergyószentmiklós polgármestere ellen

2015.05.29.
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

A romániai korrupcióellenes ügyészség honlapján közzétett közlemény szerint Mezei Jánost hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással, míg a szabadlábon védekező Barabás Éva-Csilla jegyzőt sikkasztással vádolják.
A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt pénteken a házi őrizetben levő Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester és a város jegyzője ellen.
A vádhatóság szerint Mezei János azáltal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti, 400 négyzetméteres telek nem lett volna eladható a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül. A cégben a budapesti V. kerület ugyanis 51, a gyergyószentmiklósi önkormányzat pedig csak 49 százalékos részesedéssel rendelkezik.
A DNA azt tekinti zsarolásnak, hogy a polgármester felszólította a Monturist Kft. ügyvezetőjét – aki a feljelentést is tette ellene -, mondjon le a tisztségéről. A polgármester – a vád szerint – azzal fenyegette meg az ügyvezetőt, hogy ha két napon belül nem mond le, olyasmiket hoz nyilvánosságra róla, amelyek ellehetetlenítik gyergyószentmiklósi életét.
A polgármester az ügyészek szerint akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a jegyzőt, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét. Az említett ülésen a testületnek arról kellett volna döntenie, hogy levélben kéri a budapesti V. kerületi önkormányzatot: utasítsa a Monturist Kft. ügyvezetőjét a feljelentés visszavonására.
A vádlók szerint a jegyző azzal követte el a sikkasztást, hogy eleget tett a polgármester kérésének. Az ügyészek úgy vélik, Mezei János gyakorolni próbálta a polgármesteri jogköreit, annak ellenére, hogy ettől korábban eltiltották. A DNA a városházi szabályzatot idézte, mely szerint a felvétel nyilvános, bárki kérhet másolatot róla, de a polgármesternek hazavitt eredeti példány nem adható ki.
A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott Mezei János 2008 óta polgármestere a 86 százalékban magyarok által lakott, 17 ezer 700 lakosú székelyföldi Gyergyószentmiklósnak. A polgármester ellen január végén indult ügyészségi vizsgálat. A DNA őrizetbe is vette Mezei Jánost, de a bíróság akkor elutasította az előzetes letartóztatási kérelmet.
Helyette a bírósági felügyeletet és a polgármester tisztségéből való felfüggesztését rendelte el. A kényszerintézkedést március 11-én házi őrizetre, március 19-én pedig előzetes letartóztatásra szigorították. A tisztségéből felfüggesztett polgármester április 18-ától került ismét házi őrizetbe. 
MTI
Bejegyezte: dátum:

Úszás – Hosszú Katinka és Gyurta Dániel is a dobogó tetején Bergenben

2015.05.31.
Forrás: hirek.ma

Hosszú Katinka két számban nyert, Gyurta Dániel pedig egyben győzött szombaton Bergenben a norvégiai nemzetközi viadal első döntős napján.
Az úszófesztiválként meghirdetett verseny honlapjának tanúsága szerint a Vasas világ- és Európa-bajnoka 200 méter pillangón 2:11.84, 200 méter háton pedig 2:09.78 perccel végzett az élen. Emellett további négy alkalommal állhatott még a dobogóra, mindannyiszor annak második fokára, merthogy ezüstérmes lett 200 méter gyorson (1:56.90 p), 100 méter háton (1:00.59), 50 méter gyorson (25.50 mp) és 50 méter pillangón (27.40) egyaránt. 
A szokás szerint módfelett gazdag programot lebonyolító Hosszú egyetlen számban, 100 méter mellen maradt csak érem nélkül, itt a döntőben nyolcadikként zárt (1:13.91).
A 200 méteres férfi mellúszás londoni olimpiai bajnoka, a vb- és Eb-aranyérmes Gyurta Dániel 100 méter mellen is verhetetlennek bizonyult Bergenben: a finálét 1:00.42 perces idővel nyerte.
Öccse, Gergely négy szám döntőjében is érdekelt volt: 200 méter háton harmadik lett (2:03.87), míg 200 méter pillangón a negyedik (2:01.51), 100 méter háton az ötödik (1:00.29), 200 méter gyorson pedig a nyolcadik helyet szerezte meg (1:51.96).
MTI
Bejegyezte: dátum:

Román közéleti személyiségeket tiltott ki Moszkva

2015.05.31. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Öt román közéleti személyiség szerepel, magyar viszont egy sincs azon a listán, amely a Moszkva által nem kívánatosnak nyilvánított európai politikusok nevét tartalmazza.
Az öt román tizstégviselő kitiltzásáról szóló hírt Iulian Chifu volt elnöki tanácsos tette közzé Facebook-oldalán azzal a 89 nevet tartalmazó listával együtt, amelyen a Moszkva által nem kívánatosnak nyilvánított európai politikusok szerepelnek.
A kitiltott románok egyike maga Chifu, a másik négy pedig Adrian Cioroianu volt külügyminiszter, Románia jövendőbeli UNESCO-nagykövete, Eugen Tomac, a Traian Basescu volt államfőhöz közel álló Népi Mozgalom Párt vezetője, Gheorghe Hategan, a Transgaz állami vállalat igazgatóhelyettese és Liviu Chondon, a román haditengerészet parancsnoka.
Mark Rutte holland miniszterelnök pénteken közölte, hogy országa három parlamenti képviselőjét nem engedték be Oroszországba, majd Moszkva részéről hivatalos csatornákon kapott egy listát, amely „mintegy 80" Oroszországból kitiltott európai uniós tisztségviselő nevét tartalmazza, közölte az AFP-re hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.
A román külügyminisztérium megerősítette, hogy pénteken este a birtokába jutott egy 89 fős lista, amelynek kapcsán magyarázatot kér Moszkvától. A kitiltottak között van Katrin Suder német védelmi miniszter, Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) az elnöke, Thomas Arenkiel, a dán katonai felderítés vezetője, Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke.
Magyar tisztségviselők nem szerepelnek a névsorban, bár márciusban a kormányközeli orosz Izvesztija felröppentette, hogy az oroszok 200 európai politikus kitiltásán gondolkodnak, köztük tizenöt magyar közéleti személyiséggel, beleértve egy volt miniszterelnököt is.
hirek24.hu
Bejegyezte: dátum:

Nem támogatja a szórvány kiüresítését a magyar kormány

2015.05.31. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

A magyar kormány számára a magyar nemzet minden tagja egyaránt fontos, és nem támogat olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiüresítését célozzák, így a „gyöngyhalász-stratégiát" sem – rögzítette Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Szász Jenő áprilisban, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt arról beszélt, hogy a szórványkollégiumokat alapvetően a tömbmagyarság által lakott területeken működtetné, és ugyanezt a receptet alkalmazná a diaszpórára is az asszimiláció ellen.
A maszol.ro portál a hónap közepén írt arról, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet képviselői székelyudvarhelyi iskolába próbálják csábítani azokat a szórványiskolákban tanuló nyolcadik osztályos diákokat, akik otthon nem folytathatnák már magyar nyelven a tanulmányaikat. 
A kormányfő helyettese az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kifejtette: a magyar kormány számára a magyar nemzet minden tagja egyaránt fontos, éljen akár Magyarországon, akár külhoni tömbben vagy szórványban.
Ennek megfelelően több programot működtetnek, számos támogatást nyújtanak a szórványban élő magyarságnak, hogy megőrizhessék identitásukat. „Nem támogatnak olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiüresítését célozzák, így a gyöngyhalász-stratégiát sem" – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
MTI
Bejegyezte: dátum:

Ügyvezető elnököt és alelnököket választott az RMDSZ vezetősége

2015.05.31. 
Fotó: Banga Előd Ernő

Kovács Péter korábbi főtitkárt választották ma Marosvásárhelyen az RMDSZ ügyvezető elnökévé. A Kelemen Hunor szövetségi elnök által javasolt egyedüli jelölt 53 támogató és 21 ellenszavazatot kapott a Szövetségi Képviselők Tanácsától, melynek ülését a Kultúrpalotában tartották. 
Kovács Péter így nyilatkozott a célokról, megválasztása után: az SZKT ülésén ma hét ügyvezető alelnököt is választottak. Bodor Lászlót az RMDSZ országos programjaiért felelős alelnöknek, Hegedüs Csillát kulturális-, Ilyés Gyulát önkormányzatokért felelős-, Magyari Tivadart oktatási-, Székely Istvánt társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöknek választotta a testület. 
Két új főosztályt is létrehoztak: az ifjúságit, melyért Geréd Imre felel, illetve a területi szervezetekért felelős főosztályt, melynek ügyvezető alelnökévé Nagy Zoltánt választották.
Bejegyezte: dátum:

Emil Boc a táblapert nem hagyta szó nélkül


2015.05.30.
Forrás: www.enational.ro

Kampányfogás - kommentálta Emil Boc, Kolozsvár polgármestere azt, hogy Horváth Anna alpolgármester és Vákár István, a Kolozs megyei tanács megbízott elnöke is csatlakozott a városháza ellen indított táblaperhez.
Emil Boc csütörtökön a Napoca FM rádióban azt mondta, hogy 2016 ban helyhatósági választások lesznek, Horváth és Vákár pedig szavazatokat remélnek attol, hogy a civil Muszáj Musai-csoport kezdeményezésére csatlakoztak a perhez.
A polgármester megjegyezte, hogy a bíróság a városházának  ad majd igazat a többnyelvű névtáblák ügyében indított perben. Horváth Anna és Vákár itván mellett több kolozsvári személyiség is csatlakozott szerdán a civil Muszáj-Musai csoport elinditott "Ezer per" elnevezésű akciójához, amelynek keretében tömegesen lehet városháza beperelni a többnyelvű városnévtáblák ügyében.
Paprika Rádió / foter.ro
Bejegyezte: dátum:

2015. május 30., szombat

Figyelmeztető szórványlét

2015.05.30. 
Forrás: www.vmsz.org.rs

Most, a trianoni döntés kilencvenötödik évfordulójának előestjén talán még követelőzőbben jön elő a Kárpát-medencei magyar szórványkérdés, számunkra elsősorban Erdély elszórványosodásának története.
Ha csak számszerűen tekintjük a folyamatokat, úgy is megdöbbentő az a fogyás, ami végigkísérte a történelmi léptékben rövidnek mondható időszakot. „...a románok létszámához hasonlóan ma mintegy huszonhárommillió magyarnak kellene élnie a Kárpát-medencében” – írja Pomogáts Béla egyik tanulmányában.
Ehhez képest feleannyian, ha vagyunk, és az apadás – az elmúlt negyedszázados „demokrá­ciában” is – megállíthatatlannak látszik. Sőt, nem minden jellemezhető számokkal, veszteségeink azonban, ha egyéb szempontokat is figyelembe veszünk, talán még hangsúlyosabbak. Az sem kétséges, hogy az identitásváltás folyamatában sérül leginkább az emberi lélek, a kultúraváltás köztes állapota akár több nemzedékre kiható válságot okozhat, s ha össznemzeti szempontból a megmaradás parancsa a mérvadó, az identitásváltásba kényszerített egyén nehéz élethelyzetbe kerül.
Szórványvidéken járva ezek a kérdések még inkább előtolakodnak. És érdemes elmenni oda, ahol már évtizedek óta nincs magyar elemi iskola, és emberi sorsokon keresztül megsejteni, mivel is jár(hat) eme identitásváltás. A magunkfajta többséginek (a székelyföldi relatív többségi tudat közvetett erősítése okán is) érdemes néha feltennie a kérdést: tehet-e mást a – lapunk mai számában a Fekete Réka szórványriportjában idézett – lozsádi Bökös Árpád, mint azt, hogy ropogósra kikeményített, patyolatfehérre kifehérített ingbe, színes román népviseletbe öltözteti vegyes házasságában született kisgyermekeit, és ünnepségre viszi a közeli ortodox kolostorba? Tehet-e mást az özvegyen maradt, sok betegségtől szenvedő Csuka Irén, mint azt, hogy örül három leányának, akik mind vegyes házasságban élnek? És a konkrét kérdések sorát folytathatnánk.
Intézményesen viszont sokat tehetünk azért, hogy enyhüljön eme kényszer, az asszimilációs nyomás. S ha a természetes asszimilációs folyamatok megállíthatatlanok is, a templom és iskola kettőse elhivatott emberek ténykedése révén továbbra is megadhatja azt a kulturális hátteret, amelyben megélhető a gyökerekhez való ragaszkodás öröme. S nekünk kell támogatnunk ezt, itthoni és anyaországi többségieknek egyaránt. Ek­kor ellensúlyozható bár részben az a homogenizációs törekvés, amely Trianon óta változatlanul jellemzi a hazai közéleti gondolkodást, ekkor segíthet az európai kisebbségvédelmi rendszerek egész sora, amelyek papíron várják, hogy gyakorlatba ültessék. Segíthet abban, hogy egyetlen identitását szabadon és teljes körűen megélni kívánó egyén vagy közösség se kényszerüljön önmaga feladására. Ferencz Csaba Háromszék

Bejegyezte: dátum:

Bayer Zsolt: A hírek

2015. 05. 30.
Lássuk akkor most, hogyan készülnek a hírek odaát. Mert hát, a valóság oly’ unalmas, de hajtani kell a kattintásokért, úgyhogy csak a lúzerek elégednek meg azzal az unalmas valósággal.
„Valószerűtlen púpot a háton / Valószerűvé tenni kell. / Méghozzá úgy, hogy világnak hátát / Hajlítni kell egy púpig el.”
Ez a régi-új jelszó. És kifogyhatatlanok az ötletekből.
Ha kell, Áder János kerül a „hírek” középpontjába. Lássuk csak, hogyan!
Még januárban történt, hogy egy különös, furcsa és visszataszító biomassza, amelynek neve Spirk József, cikket írt az Indexen ezzel a címmel: „Áder János az ENSZ-főtitkári posztra hajt”. Na ugye! Erre már csak odakattint az ember fia! Odakattint, és akkor kiderül, hogy kár volt…
„A Sándor-palota után a New York-i ENSZ-székház meghódítását célozta meg Áder János. A köztársasági elnök – bár erről eddig nyíltan nem beszélt – már be is indította a kampányát a szervezet főtitkárságért. Ez a magyarázat arra, miért kezdett nemzetközi szinten is foglalkozni a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel a csornai politikus, aki néhány éve még ki sem ejtette a száján azt a szót, hogy környezetvédelem.”
Ez olvasható a „cikk” elején – és innentől kezdve már minden tudható. Innentől kezdve Hamvas Béla is tudta, hiszen megírta az Óda a XX. századhoz című művében: „Régebben paota-ban éltünk, de az megbukott. Azóta egész életünk az arrobori jegyében áll, és az országban arroboriális virágzás tapasztalható. A közállapotok… Az idegen bólint. – Köszönöm uram, ne fáradjon, a többit már tudom.”
Nos, éppen így vagyunk az Indexszel, meg a többivel. A többit már tudjuk… Mert ugye, a „hír” alapja mindössze annyi, hogy Áder János foglalkozott a klímaváltozással és a globális környezetszennyezéssel. Ezután hosszú csönd következett. Hagyták ülepedni a dolgot. Ám úgy három hónap elteltével eszükbe jutott, hogy ideje lenne megcáfolni a januári „bombahírt” Áder ENSZ-főtitkári ambícióiról. S lőn. A triplanégyes pöcéből a markoferko nevű másik biomassza kezdte meg a sort, amikor március elején megírta, hogy: „Nem akar ENSZ-főtitkár lenni Áder János”. A cikkentyű mindössze ennyire sikerült: „Az Origó beszélt Kőrösi Csabával, az államfői hivatalban működő klímaigazgatóság vezetőjével. Ez az osztály, aminek a felállítása után kiszivárgott, hogy Áder esetleg világuralomra törne. Kőrösi szerint igazgatósága nem Áder karrierjének az egyengetésére jött létre, és bár az államfő munkáját nagyra becsülik a nemzetközi közösségben, Áder János nem szándékozik megpályázni a világszervezet vezetői tisztségét.”
Tyűha! Három hónapra volt csak szükség, hogy Áder „világuralomra törjön”. És markoferko remekműve beindította a gépezetet. Felcsatlakozott hamar a HVG is, ők elképesztő innovációs készségről, fantáziáról tanúbizonyságot téve így változtatták meg markoferko kissé szürkére sikerült címadását: „Áder János nem akar ENSZ-főtitkár lenni”. Ugye, mennyivel izgalmasabb ez így, mint volt a régi? Arról nem is beszélve, hogy mennyivel izgalmasabbak, lényegesebbek a HVG értesülései is a témában: „Áder János nem szándékozik megpályázni a ENSZ főtitkári tisztségét – közölte az Origo szerint Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatalon (KEH) belül január 1-jén létrehozott Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője.”
Őrület! És tessék! Immáron csak két hónapot kellett várni a nagy Áder-ügy újabb fordulatára! Hétfőn ugyanis a triplanégy sajnálatos véletlenjeinek egyike, bizonyos „kasnyikm” újra nekirontott a témának, méghozzá új dimenziókba emelve azt. Már a cím is hátborzongató: „Robban a bombaspekuláció: Tarlós kiütné Ádert a nyeregből az ENSZ-főtitkári versenyben?”
Alig telt el fél év január óta, és Áder János már akart ENSZ-főtitkár lenni, majd nem akart ENSZ-főtitkár lenni, és most újra akar, de most már Tarlós István is akar! És bizony, „kasnyikm” nevű masszánk nem a levegőbe beszél ám! Hanem egyenesen bele a rötyibe: „A magyar politikai élet éles szemű megfigyelői emlékezhetnek, hogy az éghajlat-változási felhívás nem más volt idén januárban, mint Áder János globális ENSZ-főtitkári kampányának nyitánya. Köztársasági elnökünk ugyan – egy beosztottja szerint, állítólag – nem is akar ENSZ-főtitkár lenni, mindenesetre a kampánya most szunnyad.” Igen. Emlékezünk. Csak az nem tiszta még egészen, hogy jön a képbe Tarlós? Nos, „kasnyikm” megadja a választ. Ugyanis Tarlós többek között ezt mondta: „A kezdeményezésben a köztársasági elnököt természetesen erőteljesen támogatom, hiszen a környezeti ártalmak kérdése, a minket követő generáció egyik, ha nem a legfontosabb problémájává kezd előlépni.” Ebből pedig napnál világosabban következik, amit „kasnyikm” a gyengébbek kedvéért megoszt olvasóival: „Nehéz ezeket a szavakat másképp értékelni, mint hogy a budapesti főpolgármesternek már nem elég nagy játéktér a magyar főváros: ő is megindíthatta ENSZ-főtitkári kampányát.”
Tényleg nincsen más magyarázat. S úgy általában tegyük hozzá: igaz ugyan, hogy az emberiség hamarosan belefullad saját mocskába, és ha az emberiség tényleg fényevő lenne, akkor már olyan sötétség borult volna ránk, amilyen sötétség kizárólag „kasnyikm” fejében lelhető fel. De ez nem lehet a mi problémánk. A világ bármely pontján beszélhet erről bárki, és az imént felsorolt újságíró-legendák párás szemekkel fogják méltatni a zöld szavakat. Ám ha Áder vagy Tarlós beszél erről a témáról, az azért van, mert ENSZ-főtitkárok akarnak lenni.
Úgy nagyjából egy hónap múlva olvashatunk majd újabb érdekes „híreket” a témában. Akkor majd Orbán akar ENSZ-főtitkár lenni, mert valaki majd lefotózza, hogy megszagol egy rózsát…Bayer Zsolt – magyarhirlap.hu
Bejegyezte: dátum:

2015. május 29., péntek

Háromszéken együttműködnek (RMDSZ–MPP-megállapodás)

2015. május 29.
Pethő István, Kulcsár-Terza József, Tamás Sándor és Henning László. Szekeres Attila felvétele

Politikai és önkormányzati együttműködési megállapodást kötött Kovászna Megye Tanácsának két politikai csoportja, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. Az egyezményt a tegnapi soros tanácsülés előtt írta alá a két párt megyei elnöke, Tamás Sándor és Kulcsár-Terza József, illetve frakcióvezetője, Henning László és Pethő István.
A két alakulat egyetért abban, hogy a felelős magyar politika célja a romániai magyar közösség érdekérvényesítő képességének növelése, ugyanakkor hangsúlyozzák, minden politikai szervezetet megillet az ön­állóság és saját identitás. Az együttműködés elsődleges célja közös munkacsoport létrehozása Kovászna megye fejlesztési stratégiájának megvalósítására. A meg­állapodás második pontja szerint az RMDSZ és az MPP tanácsi csoport­ja együttműködik minden olyan nemzetpolitikai kérdésben, amelyek Székely­föld ügyét, a székelyföldi embereket érinti. 
Ennek érdekében közös tanácsi határozatokat kezdeményeznek, és ezeket fenntartják minden illetékes fórumon. Továbbá politikai és önkormányzati szinten együttműködnek a közösségi szimbólumok védelme, elismertetése, tiszteletben tartása és használata érdekében.
Tamás Sándor elmondta, egyedülálló kezdeményezésről van szó, nem egyszeri alkalomra szól, hanem hosszú távú megállapodás. Amennyiben működik, kiterjesztik a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra is. Az elnök hangsúlyozta, hogy a magyar–magyar versengés értelmetlen, összefogásra van szükség. Romániában nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük magunknak, egymás energiáit gyengítsük. Nem­csak a szavazatok megszerzése fontos, hanem ezen túlmenően, az, hogy milyen hangulatot tudunk teremteni a magyar közösségben. Megyefej­lesz­téssel jó légkör alakul ki – tette hozzá. Kulcsár-Terza József szerint, ha nincs összefogás, érdekeink csorbulnak. Azt kell mutatnunk Bu­karestnek, hogy amikor kell, együtt tudunk működni. Újságírói kérdésre válaszolva mindkét megyei elnök közölte, a pártelnökük belegyezésével történt a megállapodás kötése. Kulcsár-Terza József hozzátette, erre ösztönöznek más megyei szervezeteket is. Az MPP lassan beolvad az RMDSZ-be? – tette fel a kérdést lapunk, mire Kulcsár ezt határozottan cáfolta.
Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt frakcióvezetője lapunk érdeklődésére kifejtette, a Néppárt az MPP felé nyitott, mindkét párt tagsága kinyilvánította ez irányú igényét. Miután az MPP úgy döntött, hogy az RMDSZ partnere marad – mert nem első ízben történik –, tudomásul veszik és elfogadják, mindannak ellenére, hogy nincs meggyőződve arról, az MPP tagsága ezt maradéktalanul díjazza.
Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke érdeklődésünkre elmondta, a megyeszékhelyen az MPP a Néppártal tárgyalt együttműködésről – a régi elnökséggel, de a szándékuk tartják az új vezetőség irányába is. Vannak ügyek, amelyeket az összmagyarság érdekében együttesen fenn kell tartani, de vannak különbözőségek is, és remélik, ez utóbbiból egy­re kevesebb lesz. Nem szeretnének visszakerülni az 1989 előtti állapotokhoz, de még a 2008 előttihez sem – fogalmazott Bálint.
Szerző: Szekeres Attila

Bejegyezte: dátum:

2015. május 28., csütörtök

Victor Ponta nem mond le Liviu Dragnea-ról

2015.05.28. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Liviu Dragnea továbbra is a Szociáldemokrata Párt 2016 és 2020 közötti programjának koordinátora marad – jelentette be ma Victor Ponta.
A Szociáldemokrata Párt vezetőségi ülését követően a miniszterelnök azt nyilatkozta, továbbra is fenntartják azt a véleményüket, hogy igazságtalan ítélet született Liviu Dragnea ügyében, ezért ezt meg fogják fellebbezni. Mint ismert, Liviu Dragneát egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az úgynevezett referendum-ügyben. 
Az ítélet kimondása után lemondott a regionális fejlesztési minisztérium vezetői tisztségéről, és a Szociáldemokrata Párt ügyvezetői tisztségéről való lemondási szándékát is benyújtotta, párttársai azonban egyelőre nem fogadták el azt.
Bejegyezte: dátum:

2015. május 27., szerda

„Zord idők csillaga” – film készül az Emberkatedrális életéről

2015.05.25. Filmet készítenek az Emberkatedrálisról, Márton Áron püspök életéről „Zord idők csillaga” címmel Erdélyben. A produkcióról nemrég tartottak tájékoztatót a készítők és Kindl Gábor filmes szakember Szekszárdon.
Az 1896-ban született Márton Áron katolikus püspök életéről „Népemért vállalom” címmel készült oratórium. A film elkészítésének ötlete a zeneműből származik. Az oratórium szövegét Papp László katolikus pap írta. A marosvásárhelyi pap és a közreműködő mustármag közösség tartott tájékoztatót a készülő nagyjátékfilmről és a „Misszióról”.
Az Erdélyben egyedülálló kezdeményezéssel, közösségi gyártásban készülő film alkotóinak célja, hogy a „Pásztor” lelkületét filmvászonra vigyék. Erkölcsi nagyságát, szilárd jellemét és bölcsességét bemutatva méltó példát kívánnak állítani a fiatalok elé.
A kétnyelvű játékfilmmel a magyarokat és a románokat is szeretnék megszólítani. A készítők hűek akarnak maradni a történelmi tényekhez, de nem dokumentumfilmet forgatnak a püspök életéről.
A film csokorba köti Erdély értékeit, köztük a gyönyörű tájat, az évezredes kultúrát és építészetet. A játékfilmet tömegjelenetek tarkítják, hiszen volt, hogy egyszerre ezer székely lovas kísérte Márton Áront. A nagyjátékfilmben 140 helység lakói, összesen 12 000 szereplő és 750 lovas bukkan fel. Az alkotás Erdély legkritikusabb korszakának küzdelmeit, ugyanakkor a legszebb erkölcsi győzelmeit szemlélteti.
A Márton Áron püspök életét bemutató, „Zord idők csillaga” című film készítői várják minden magyar segítségét, hiszen közös érdek, hogy a „Misszió” sikerrel járjon. Mindenki akkora összeggel támogatja a produkciót, amennyit fel tud ajánlani. Mint azt Papp László és a Mustármag közösség mondja: „apró cseppből lesz a zápor!”
Az Emberkatedrális
Márton Áron harcolt az első világháborúban, hadnagyi rangban szerelt le. A háború után elgondolkodott élete értelmén. Rájött, hogy Ő „Isten kovásza” akit nép szolgálatára szánt az Úr. 1920-ban beállt a papneveldébe, négy évvel később pappá avatták. 1938-ban nevezték ki gyulafehérvári püspöknek, majd 1939-ben felszentelték. A különböző vallási felekezet felé tanúsított magatartása példaértékű volt. Így már a második világháború alatt is szemmel tartották a hatóságok.
Karizmatikus személyisége ellenére, mindig megmaradt egyszerű embernek, úgy élt, úgy is étkezett. „Reverendáját, süvegét levéve is megállt a lábán” – fogalmazott Papp László. Csak a népe érdekeit tartotta szem előtt, minden világi hívságtól mentes volt és ellenezte a protokollt.
„A székelység sok ezer éves tudása, lelkisége egyszerre volt benne jelen. Az emberek pusztán attól hitre tértek, ahogy kimondta Jézus nevét”.
A második világháború után a román Securitate igyekezett a befolyása alá vonni, megtörni. Majd miután nem sikerült, megpróbálták állandóan szemmel tartani, később elfogni a püspököt. Ám ez nem volt könnyű.
„Ezekben az időkben bár az egyház elszegényedett, a nép lelke nagyon megerősödött. Ahogy a püspök védte nyáját, úgy védte Őt a nyáj”. Ha pedig valahol megjelent, ünnepléstől zengett a mező. Márton Áron jó ember ismerő volt, aminek nagy hasznát látta. Munkatársait ugyanis folyamatosan próbálta beszervezni a Securitate, ami szerette volna kézre keríteni a „Pásztort”.
Csakhogy a „székely telefonközpontos asszonyok mindig figyelmeztették a veszélyre”. Többször is megpróbálták elkapni, de az Őt szállító autó vezetője hegyi utakon kerülve kicselezte a Securitate embereit. Egy székely sem vállalta, hogy feladja, majd egy zsidó embert akartak erre rávenni, de ő sem volt hajlandó segédkezni az elfogásában.
Végül egy román sofőr adta az államhatóság kezére 1949-ben, miután motorhibát színlelt Tövis és Gyulafehérvár között – mondta Papp László.
Márton Áron 1955-ben szabadult a fogságból. Szabadulása után sem hunyászkodott meg, sőt. A fogsága alatt kinevezett „békepapokat”, akik a román érdekeket szolgálták, elzavarta. A vezetőjüket, Adorján Károlyt pedig maga mellé vette, hogy szemmel tarthassa.
Sok időt nem tölthetett szabadon, ugyanis a románok szerint „zavart keltett a nép körében”. 1956-ban ismét elfogták és a gyulafehérvári érseki palotában tartották 11 évig. 1967-ben szabadult – mesélte a tájékoztatón Máté Pál, aki jelen volt az „Emberkatedrális” szabadon engedésekor.
A székelyek nem bíztak a román Securitate igéretében, miszerint nem bántják a püspököt, sosem hagyták egyedül, 1980-ban bekövetkezett halálig védték. Az államvédelmi hatóság viszont holta után sem hagyta nyugodni. A gyulafehérvári székesegyház alatti sírját feltörték és a Securitate emberei elvitték belőle az ott elhelyezett magyar nemzeti színű szalagot – emlékeztek vissza a készítők.
A játékfilm híre amerikai közvetítéssel jutott el Szekszárdra. Egy ottani újságíró ismerősöm értesített a készülő produkcióról – mondta el a Kadarka.net-nek a PIXELTV-s Kindl Gábor.
– A „Zord idők csillaga” közösségi gyártásban készülő film. Mivel magam is egy ilyen film producere vagyok, van tapasztalatom a területen. Felvettem a kapcsolatot a marosvásárhelyi Papp Lászlóval és a Mustármag közösséggel.
Felajánlottam, hogy a Szekszárdon játszódó (Az) Obsitos kocsmája című film készítése alkalmával szerzett tapasztalatomat a szolgálatukba állítom. Ők pedig nemrég meghívtak Marosvásárhelyre, ahol bejártuk a készülő film helyszíneit. Megállapodtunk, hogy megszervezünk egy tájékoztatót Szekszárdon, hogy ezzel is segítsünk anyagi támogatást szerezni a gyártáshoz – mesélte az előzményekről Kindl Gábor.
A film készítését annak témája miatt is támogatom. Márton Áron püspök egyszerű ember volt, aki a legnehezebb időkben is példamutató életet élt és közel áll hozzá, hogy szentté avassák.
Helyi gyűjtést szerveznek a bukovinai székelyek
A gyűjtésben segédkezik a Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete is. Márton Áron valódi „EMBER” volt – így, csupa nagybetűvel írva – a szó legnemesebb értelmében. A film jó irányt mutathat az embereknek, példát hogy szeressék egymást, ezért helyi gyűjtéssel támogatuk a közösségi film elkészítését. Az egyesület egyik tagját, a most 86 éves “mindenki mamiját, Zsók mamit is a püspök bérmálta” – mondta Sebestyén Gyula, az egyesület tagja.
A felajánlásokat az alábbi címre, bankszámlaszámokra várják az alkotók:
ASOCIATIA ARON FILM EGYESULET
Cím: Tîrgu-Mureş, Str. Călăraşilor nr.1
OTP Bank Romania Sa, Sucursala Târgu-Mures
RON: IBAN RO15OTPV320000915978RO01 SWIFT KÓD: OTPVROBU
HUF: IBAN RO19OTPV320000915978HU01 SWIFT KÓD: OTPVROBU
EUR: IBAN RO69OTPV320000915978EU01 SWIFT KÓD: OTPVROBU
Sucursala Ag. Piata Trandafirilor – Tirgu-Mures, OTP BANK ROMANIA
Banca Transilvania, Sucursala Târgu-Mures
RON: IBAN RO47BTRLRONCRT0245987901 SWIFT KÓD: BTRLRO22XXX
HUF: IBAN RO10BTRLHUFCRT0245987901 SWIFT KÓD: BTRLRO22XXX
Bejegyezte: dátum:

A szűkösség pszichológiája

2015. máj. 24.CC Taber Andrew Bain

Viselkedési közgazdászok végre tudományos alapon is igazolják, amit mindig is tudtunk: a nélkülözés rontja a kognitív képességeket. A kormányok végre most már tudományos alapon ösztökélhetik a szegényeket a megfelelő viselkedésre és döntésre.
A szegények megsegítését célzó programok tervezői sokáig figyelmen kívül hagyták a pszichológiai vonatkozásokat. A szociális intézkedések és segélyezés kialakítása során a törvényhozó és a közgazdászok azzal számoltak, hogy a szegények felismerik saját hosszú távú érdekeiket, és aszerint cselekszenek.
Újabban azonban egyre többen kérdőjelezik meg ezt a feltételezést. Mint arról a Metazin is beszámolt, egyes feltételezések szerint a szegények azért nem tesznek semmit rossz helyzetük javítása érdekében, mert a túl sok probléma miatt reménytelennek ítélik, hogy kimásszanak a bajból. Viselkedési közgazdászok és pszichológusok arra is rámutattak, hogy az önuralom véges, a szegénységben élők sem képesek az állandó önmegtartóztatásra, ezért vesznek a nyakukba időről időre súlyos következményekkel járó, ésszerűtlen kiadásokat.
Mullainathan és kollégái kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy a nélkülözés súlyosan rontja a kognitív képességeket. Egyebek között IQ-tesztet töltettek ki, de előtte egy jelentős kiadással kapcsolatos dilemmáról kérdezték az alanyokat. A szegényebb válaszadók az anyagi dilemma átgondolása után jóval gyengébb eredményt értek el. Indiában hasonló vizsgálatot hajtottak végre. Itt azt tapasztalták, hogy a szegénységben élő cukortermelők jobban teljesítenek a teszten az éves termény eladása után, mint az év többi, nélkülözésben töltött időszakában.
Mint ahogyan maga a jelenség, úgy a magyarázat is kézenfekvő: a nyomorban élők gondolatait leköti a nélkülözés, így kevésbé tudnak másra összpontosítani. A rövid távú égető problémákkal küzdők könnyebben szem elől tévesztik a hosszú távú érdekeket. Ez a magyarázata annak, hogy a hó végén pénzhiánnyal küzdők gyakran uzsorakamatra vesznek fel pénzt – ami aztán tovább tetézi a bajaikat.
Mindebből pedig az következik, hogy nem a szegények mentalitását kell megváltoztatni, hanem élethelyzetükön kell javítani annak érdekében, hogy segítsük a felemelkedésüket. Mullainathan ezért elutasítja azon közkeletű javaslatokat, miszerint elsősorban a szegénységben élők kultúráján, a munkához és a hosszú távú tervezéssel kapcsolatos nézetein kell változtatni. Mivel a szegények ésszerűtlen döntéseit elsősorban a szociális háttér határozza meg, a szegényeket ösztönözni kell a helyes döntésekre.
Például külön szervezetek útján kell rábírni az alacsony fizetésűeket a megtakarításra. Mullanaithan, aki egyik alapítója a viselkedési közgazdaságtan alkalmazását elősegítő Ideas42 szervezetnek, állítja, hogy az ösztönzés nem egyenlő a paternalizmussal. De aztán hozzáteszi, hogy a döntések manipulációja módszereiben tulajdonképpen nem különbözik a reklám és a PR fogásaitól. Több kormány már fel is ismerte a lehetőséget. A brit kormány önálló tanácsadó testületet hozott létre, az amerikai elnök hasonló testületéhez pedig áprilisban toboroztak szakértőket.
Bejegyezte: dátum:

Mocskolódás

2015.05.27. 
Illusztráció Forrás: 444.hu

Megdöbbentően mélyre süllyedt a hazai közbeszéd az utóbbi időben. Pünkösd felemelő és megerősítő ünnepe, a méltóságos és örömteli csíksomlyói búcsú után különösen bántó a hazai hétköznapokba visszatérni, ahol Traian Băsescu piszkos kis ügyein – az újságíró „büdös cigányné” esetén és a szőke ciklon, Elena Udrea késő esti látogatásain – csámcsog boldog-boldogtalan, mintha nem lenne okosabb tenni- és megvitatnivaló.
Igaz, hogy ezt a példát látjuk. Ha egy államfő (aki egy normális országban köztiszteletben álló személyiség marad mandátuma lejárta után is) televíziós veszekedőműsorokban a legnagyobb lazasággal csinál bolondot már nem csupán ellenfeleiből, hanem saját magából is, a parla­ment holmi gyülevész bűnbandaként viselkedik, és sze­repét az önérdekek érvényesítésében látja – a választókkal szemben, akik elég botorul rájuk szavaztak –, a kor­mány pedig felkészületlen dilettánsok ide-oda kapkodó társaságának tűnik, amely inkább növeli, mintsem csil­la­pítja a pánikot, akkor nem csoda, ha a szédült polgárok plety­kába menekülnek. Ez legalább emberi, és segít levezetni az indulatokat. És hát mindenütt ez megy. Furcsa is, hogy az új államfő nem kér ebből a jól fűszerezett levesből – úgysem tud változtatni a balkáni kiskirályok szemléletén. Kicsit ugyan rájuk ijesztett, amikor megválasztották, de már túl vannak rajta. És ott folytatják, ahol abbahagyták...
Most – a külső figyelmeztetések és hangzatos belső ígéretek ellenére – azon ügyködnek, hogy könnyítsenek a büntető eljárási és az összeférhetetlenségi szabályokon, de váratlanul kiderült, hogy elkeveredtek a tervezetek. Kettő is átment a képviselőházon „tévedésből” (mert előbb a szenátusnál kellett volna megvitatni ezeket), és a jogi szakbizottságtól várják a helyzet tisztázását, de ott sem találják a jogszabályokat – ja, az alsóház székhelyéül szolgáló „őrült cukrász rémálma”, Ceauşescu grandomániás palotája igen nagy és zegzugos, könnyű eltévedni benne –, miközben a másik ház, a szenátus jogi bizottsága Dan Şova papírjait tologatja. Az ifjú, de sáros szociáldemokrata politikus már nyert két hónapnyi haladékot – az akkori, vitatott szavazás előtt valami csodatevő olajjal is megkente az egyik kolléganő, akit valószínűleg nem ezért küldtek oda –, és még egy hetet biztosan kap. 
Reménykedhetünk abban, hogy csak ideig-óráig sikerül ezeket az ügyeket halogatni, de ezalatt sem a fontos kérdésekkel foglalkoznak. A főügyész leváltására irányuló szándék sem az, és nem is tartozik a törvényhozásra, de ezen a szinten csak a munkával nem szennyezik be a kezüket, egy-két elterelő manővertől nem riadnak vissza. Mocskol­nak tovább... Demeter J. Ildikó Háromszék
Bejegyezte: dátum:

A romló világhelyzet mérlege




2015. máj. 26.CC alphadesigner 

Eurázsiában egyre nagyobb a bizonytalanság, és mivel az Egyesült Államok is az érintett felek közé tartozik, a világpolitika állapota is bizonytalanabb, mint korábban. Mi sem természetesebb – írja a tekintélyes stratégiai elemző –, hiszen minden nagy biztonsági rendszer csődöt mond, ha megváltoznak a körülmények, amelyek létrehozták. „A kocsma legerősebb látogatója sem kezdhet ki egyszerre mindenkivel az ivóban” – figyelmezteti a Stratfor Intézet honlapján az Egyesült Államokat George Friedman, az alapító igazgató. Amerika nem tud mindent megoldani a világon, pedig volna mit.
Az eurázsiai kontinensen minden bizonytalanná vált. Európában nyilvánvalóvá váltak a nagy és nehezen kezelhető különbségek a nemzetállamok között, Oroszország válságjelenségekkel küzd, körülötte bizonytalan övezetet alkotnak a volt szovjet csatlós államok, illetve a Szovjetunió felbomlásakor keletkezett újak. Az ukrajnai konfrontáció háborús jelleget öltött. Még keletebbre, Kínában lelassult a gazdasági növekedés, és a rezsim belső szigorítással reagál. A közel-kelet ázsiai része súlyos fegyveres konfliktusok terepe lett.
Ezeknek a nyugtalanító jelenségeknek a kiindulópontja kétségkívül a hidegháború vége volt. A kelet-nyugati szembenállás ugyanis befagyasztott szinte minden más ellentétet, a Szovjetunió felbomlásával azonban ezek a szellemek kiszabadultak a palackból. Igaz, az első másfél évtizedben a Nyugat még ünnepelhette látszólag zavartalan győzelmét, hiszen új, korábban a másik táborhoz tartozó államok csatlakozhattak hozzá. De már ekkor érezhető volt, hogy Kína átveszi a stagnáló Japán szerepét az olcsó munkaerő révén versenyképes fogyasztási cikkek piacán, Oroszország pedig nem törődik bele a bukott hatalom szerepébe.
Közben a Közel-Keleten Amerika lett az egyetlen domináns nagyhatalom, mivel amikor 1991-ben Irak lerohanta Kuvaitot, az Egyesült Államok vezette koalíció verte ki onnan. Ez a szerep egyben célponttá tette, és ennek volt következménye az al-Kaida 2001-es terrormerénylet-sorozata, amely első ízben hívta fel a figyelmet Amerika sebezhetőségére. Ezt követően gyors egymásutánban következett az afganisztáni bevonulás, majd az iraki, és ma Amerika szeretne kihátrálni önként vállalt szerepéből, és a térségi középhatalmak, Irán, Afganisztán, Törökország és Izrael egymást kiegyensúlyozó szerepére bízni a helyi egyensúlyt.
Európában a válság felszínre hozta az unió belső ellentmondásait. Németországnak létszükséglete a kivitel, a déli perifériának viszont növekedésre van szüksége, és e kettő együttes hatása alatt szükségképp alakultak ki nagy deficitek és államadósságok. Azokból pedig a megszorítások következtek, illetve a megszorítások eredményeképp fellépő gazdasági és szociális problémák.
Kína exportpiacai ezzel beszűkültek, következésképp a belső fogyasztást kezdte felfuttatni, hogy több termék keljen el a hazai piacon, amivel emelkedett a munkaerő ára, és romlott az exportcikkek versenyképessége.
Amikor Európa meggyengült, Oroszország nyomban befolyást igyekezett szerezni, elsősorban a kőolaj- és gázexportot használva emeltyűként. Ekkor került szembe Amerikával. Az Egyesült Államok ugyanis azonnal reagál, mihelyt úgy érzi, hogy Európában új hegemón hatalom jelentkezik. Még ha jelen esetben ez igen távoli lehetőségnek látszik is.
Ahogy a Szent Szövetség sem volt működőképes, amikor eltűnt a közös ellenség, s amint az első világháború után létrehozott szent szövetség sem tudta fenntartani az európai békét a harmincas évek végén, ugyanúgy a hidegháborús időszak szervezetei, a NATO, a Valutaalap és az ENSZ is tehetetlenek a teljesen új helyzetben.
Egyedül az Egyesült Államok igazán cselekvőképes, de korlátai mára elég világosan kiderültek – írja Friedman. Meg sem szabad próbálnia, hogy maga oldja meg az egyre sokasodó válságokat.
Bejegyezte: dátum:

A gazdagság, a hiúság és büszkeség eltávolítanak Jézustól

2015.05.26. - VR / bonum
Nem szép olyan keresztényt látni, aki követni akarja Jézust és a világiasságot is – fogalmazott Ferenc pápa a kedd reggeli szentmisén a Szent Márta házban.
Kiemelte, hogy a keresztények arra kaptak hivatást, hogy radikális döntést hozzanak, nem lehetnek „félig-meddig keresztények”, nem birtokolhatnak egyszerre eget és földet.
Péter megkérdezi Jézust, hogy mit kapnak a tanítványok cserébe követéséért (Mk 10,28-31). A kérdés azután hangzik el, hogy az Úr a gazdag ifjúnak azt mondja, adja el minden javát és adja a szegényeknek. Ferenc pápa kedd reggeli homíliájában ebből a nagyon aktuális párbeszédből indul ki.
A pápa rámutatott, hogy Jézus másképpen válaszol, mint ahogy a tanítványok várták. Nem gazdagságról beszél, hanem ígéretet tesz a mennyek országa örökségére, de üldöztetéssel és kereszttel.
Ezért ha egy keresztény ragaszkodik javaihoz, rossz színben tűnteti fel a keresztény embert, mint aki egyszerre akarja birtokolni az eget és a földet. Az összehasonlítási alap Jézus szava: a kereszt és az üldöztetés. Ez annyit jelent, hogy az ember megtagadja önmagát és mindennap felveszi a keresztet… A tanítványok ismerték ezt a kísértést: követik Jézust, de aztán mi lesz ennek a vége? Gondoljunk csak Jakab és János anyjára, amikor Jézustól helyet kért fiai számára: „Ezt tedd miniszterelnökké, a másikat pedig gazdasági miniszterré…” Világias érdeket látott Jézus követésében.
Ezeknek a tanítványoknak a szíve aztán megtisztult Pünkösdig, amikor mindent megértettek. Az ingyenesség Jézus követésében a válasz a szeretet ingyenességére és az üdvösségre, amelyet Jézus ad nekünk. Amikor azonban Jézussal is akarunk tartani és a világgal is, a szegénységgel is és a gazdagsággal is, az félig-meddig kereszténységet jelent, amely anyagi hasznot akar. Ez a világias szellem – hangsúlyozta a pápa.
Az ilyen keresztény – Illés prófétát idézve – „két lábára sántít”, mert nem tudja, hogy mit akar. Ahhoz, hogy megértsük ezt, emlékeznünk kell arra, amit Jézus mond: az elsőkből utolsók, az utolsókból pedig elsők lesznek, tehát aki hisz vagy aki a legnagyobb, az váljon szolgálóvá, legyen a legkisebb.
Jézust követni emberi szempontból nem jó üzlet: szolgálat. Ezt tette Ő. Ha az Úr megadja neked a lehetőséget, hogy első legyél, viselkedj úgy, mintha az utolsó lennél, vagyis szolgáló. Ha az Úr megadja a lehetőséget, hogy javakkal rendelkezz, akkor viselkedj szolgálóként, vagyis másokért cselekedj. Három lépcsőfok távolít el minket Jézustól: a gazdagság, a hiúság és a büszkeség. Ezért olyan veszélyes a gazdagság, mert azonnal a hiúsághoz vezet, fontos embernek gondolod magad. Amikor fontosnak érzed magad, beképzelt leszel és elveszel.
Az Úr által kijelölt út a kiüresedés: Aki az első közületek, az legyen mindenki szolgája (vö. Mt 20,28). Jézusnak sok munkájába került, hogy a tanítványok megértsék ezt – állapította meg a pápa. Kérjük meg mi is Őt: Megtanítod nekünk ezt az utat, a szolgálat, az alázat tudományát? Azt, hogy az utolsó legyünk, hogy szolgáljuk testvéreinket az egyházban?
Nem szép olyan keresztényt látni – legyen az világi, megszentelt életű, pap vagy püspök –, aki két dolgot akar: Jézust követni és javakkal rendelkezni, követni Jézust és a világiasságot is. Ez a tanúságtétel ellen való és eltávolítja az embereket Jézustól. Folytassuk az Eucharisztia ünneplését Péter kérdésére gondolva – mondta kedd reggeli homíliája végén Ferenc pápa. ’Mindent elhagytunk érted: hogyan fizetsz meg bennünket ezért?’ Gondoljunk Jézus válaszára is. Jézus annak az árával fizet, hogy Hozzá hasonlóvá válhatunk. Ez lesz a mi „fizetségünk”. Nagy fizetség, hasonlóvá válhatunk Jézushoz!
Bejegyezte: dátum:

2015. május 26., kedd

Gyöngyhalászok és kalózaik

A „gyöngyhalászatot” azok ellenzik a leghevesebben, akik eleve szórvány szervezetként működtek húsz évig, szavazóbázisuk a szórvány volt, ideológiájuk szintén. Csak a legutóbbi években kezdtek a tömbmagyarság autonómia törekvéseihez közeledni, szerintem most is csak politikai érdekből. Még mindig nem győztek meg arról, hogy őszinte a viszonyulásuk, csupán a székelyföldi vezetőik nyomására kénytelenek újratervezni a stratégiájuk. 
A szórvány-ideológia és a szép jelszavak mellett viszont konkrét lépések, valós és megvalósítható tervük az nincs. Legjobb védekezés a támadás alapon még kézben tartják, ami még maradt azoknak az embereknek. A remény vízióját, hogy nem vesznek el teljesen. 
Az asszimiláció tetten érhető lépten-nyomon, a megoldás viszont belmagyar vita tárgyát képezi. Ébresztő!
Székelyföld esetében sem megnyugtató a helyzet, még ha a politikai tőkéhez egyelőre elegendő is a népesség arány. 
Az újratervezésnél a rövid és hosszútávú cél és útvonal is egyértelmű kell hogy legyen. 
Politikai esélylatolgatások, érdekképviseleti arányok, újratervezett stratégiák ide vagy oda, egy dolgot a célkereszthez kell rögzítenie mindenkinek – egy lehetőség van a tartóTerületi s jövőnkre, az autonómia!
Legyen összefogás, legyen nemzetpolitika, de ezekről a kérdésekről világosan kell beszélni és mielőbb cselekedni! Salamon Zoltán
Szerk. megjegyzés
Örvendetes, hogy vannak még olyanok, akik igyekeznek tisztán látni, csak... 
Csak az autonómiának a kijelentése még nem elegendő az erdélyiek számára! Vajon a Tömbmagyarság számára megfelelő-e, hogy ha a Szórványban élő vezetőkre ráhúzzák a vizeslepedőt? 
Az emlitett "újratervezést" mindenkinek meg kellene tennie ahhoz, hogy valóban elérhető legyen az áhított autonómia. Ehhez pedig a közös stratégiának az elfogadása is kötelező kell legyen és akármelyik szinten! 
Amit aztán az összes népcsoporti szervezetnek, vagy politikai alakulatnak követnie kellene! 
Nem lenne szabad, hogy az összes lehetőségek közül csak azt kövessük, ami nekünk tetszik... 
Az EU-s lehetőségek egész sora van, amire lehetne az autonomia stratégiát építeni, annak ellenére, hogy egyes autonómiahivek ezekről nem  akarnak tudomást venni, vagy csak egyszerűen elvetik mint keveset felkináló lehetőségeket...
Szerintünk nem csak beszélni kellene az összefogásról...
Elkészültek ugyan különböző tervek, stratégiák de azt, hogy életképesek-e vagy egyáltalán alkalmazhatók-e már nem lehet tudni. Talán a legteljesebb a Mikó Terv lenne, de az anyaországi szakemberek, akik kidolgozták nem igen ismerték az erdélyi Szórvány-Tömbmagyarság kettősség sajátosságait, így meglehet, hogy a "kitörési pontok" nem azok, amiket ott megfogalmaztak és nem igen vállna be, mert a hozzávaló pénzalapokat nem nevezték meg...
A Szórványban egyelőre még mindig több a népközösségi számunk, így a Tömbmagyarság nem igen lehet vonzó csak azért mert egy tömböt alkot. A mostani gazdasági és mezőgazdasági adottságokat mellett sem tudnaet biztosítani igazi "vonzerőt", amely biztonság lenne egy szórványbeli fiatal családnak.
A NUTS2-es Székelyföld Régió is lehetne egy kiinduló pont, annak ellenére, hogy egyesek elutasítják, valós és komoly lehetőséget ad úgy a helyi mint a megyei vezetők számára. 
Ugyanakkor az EGTC azaz az Európai Területi Társulás (ETT) " az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam vagy harmadik állam szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság vagy az állam) fogja közös szervezetbe. A székhely szerinti állam joga alkalmazandó a csoportosulás jogviszonyaira. Az ETT jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, önálló jogalanyként léphet fel. A csoportosulás saját költségvetéssel, szervezettel és szerződő képességgel rendelkezik, ingó, ingatlan vagyont szerezhet, bíróság előtt eljárhat. A tagok közösen választják meg az igazgatót, illetve hozzák létre a tagok képviselőiből álló közgyűlést."(http://egtc.kormany.hu/mi-az-az-ett-egtc).
Ugyanakkor az ETT "lehetőség önkormányzatoknak, régióknak és az államoknak, hogy határon átnyúló, transznacionális vagy régiók közötti együttműködést hozzanak létre más tagállam vagy harmadik államok jogalanyaival és így valósítsák meg közös céljaikat".(http://egtc.kormany.hu/mi-az-az-ett-egtc). 
A Mikó Terv-ben külön fejezetet találunk az EGTC-ről de mivel azt sajnálatosan egyfajta egyesületi szintre csökkentették le(vagy annak vetnék alá) kevés adottságot tudna felhasználni,(és mert az önkormányzatok nem igen használhatók fel egyesületi célokra).
Az is igaz viszont, hogy a hazai joghasználatban az EGTC(ETT) számára csak a korlátolt felelőségű tevékenységi lehetőség engedélyezett. A korlátolt felelőségi tevékenységi hatáskör hatása viszont fontos lehet, ha egy ilyen területi csoportosulást meg akarna valaki alkotni, hiszen nagyon leszűkíti annak területi fejlesztését is. De a hazai hatóságok ezzel a kitétellel sajnos ellenmondanak annak az EU-s kitételnek amiért az ETT-ket megalkották:   "Az ETT-ék célja a megkülönböztetés-mentesség: a helyi szereplők a határon belül és a határ két oldalán ugyanazon lehetőségekkel bírjanak."
Ugyanakkor mivel a "területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, illetve az eltérő tagállami szabályozás miatt, a Régiók Bizottsága ezért a helyi szereplők együttműködésének megkönnyítése és az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében 2006-ban kezdeményezte egy új európai jogi eszköz, az ETT (angolul EGTC) létrehozását."
Uniós jogszabály: Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelet a 1302/2013/EU Rendeletben foglalt módosításokkal.
Egyéb, kapcsolódó jogszabályok
Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU Rendelete
Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU Rendelete
Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU Rendelete.
Az INTERACT angol nyelvű összefoglalója letölthető innen.
Mostanság 2014-2020 között átalakulnak az ETT-k  Európai Területi Együttműködés-sé (ETE), amint a következőkből is látszik: "Az európai területi együttműködés (ETE) a kohéziós politika egyik célkitűzése, amely keretet biztosít a közös fellépések végrehajtására és a szakpolitikai tapasztalatcserére a különböző tagállamok nemzeti, regionális és helyi szereplői között. E célkitűzésen belül háromféle programtípus került meghatározásra: határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések, mely programokon keresztül kívánják előmozdítani az unió területi integrációját, területi kohézióját. E célkitűzés keretében 2014-2020-as költségvetési periódusban magyar részvétellel hét határ menti, kettő transznacionális és egy interregionális program kerül kidolgozásra, illetve megvalósításra."  (http://egtc.kormany.hu/ete-2014-2020)
Egy másik lehetőség lenne a Duna Régió Stratégia(DRS): "Az Európai Unió a soros magyar elnökség ideje alatt fogadta el a Duna Makro-Regionális Stratégiát (Duna Régió Stratégia), melynek célja a dunai makro-régió fenntartható fejlesztése, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelme. A Stratégia végrehajtásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt, 11 prioritási terület mentén." 
A DRS 10. prioritási területével kapcsolatos dokumentumok tölthetők le. Priority Area 10 Report June 2012 DRS prioritási területek és az értük felelős koordinátorok: link
 (EP- Zöld Sára)


          
Bejegyezte: dátum:

Mégsem szabad a székely? – Márton: ez a törvény valóban nem szól a regionális zászlókról

2015.05.26. 
„Én soha nem mondtam azt, hogy a most elfogadott zászlótörvény a székely zászlóról szól” – jelentette ki Márton Árpád. Az RMDSZ parlamenti képviselője szerint viszont a jogszabály kedvezően rendezi a közigazgatási egységek szimbólumainak a helyzetét.
A perek és a bírósági ítéletek jelentős része a közigazgatási egységek és az ezek alárendeltségébe tartozó intézmények épületeire kitűzött saját zászlókra vonatkozik, elég csak Kovászna megye vagy Sepsiszentgyörgy zászlóira utalni, amelyeket levetetett a prefektus. Ez a jogszabály ezt a gondot orvosolja – mondta Márton Árpád.
– Ez a törvény arról szól, hogy éppen úgy, ahogy minden településnek lehet saját címere, most minden közigazgatási egységnek lehet saját zászlaja, azt szabadon használhatja, kitűzheti a saját épületeire – magyarázza a képviselő.
Ez a törvény tehát valóban nem szól a regionális zászlókról. A kisebbségi és nemzeti közösségek jelképeit, azok elfogadási módját és használatát a kisebbségi törvény tartalmazza. Ugyanakkor figyelemre méltó az a felvetés, hogy talán érdemes lenne egy külön, a regionális jelképhasználatra vonatkozó törvényt kidolgozni, amelyben végre rendezni lehetne a székely zászló ügyét is – állapította meg az RMDSZ erdővidéki parlamenti képviselője. Ugyanakkor, amíg erre sor kerül, nem ártana egyeztetni annak kapcsán sem, hogy sok csíkszéki településen nem a Székely Nemzeti Tanács szaktestülete által elfogadott és Háromszéken széles körben használt kék-arany zászlót, hanem a piros-fekete lobogót tekintik a székely zászlónak – tette hozzá.
Márton Árpád azt mondta: amikor a székely zászlót „alapként” ajánlotta települési zászlónak, akkor nem „elsikkasztani” akarta a sokak által kedvelt jelképet.
– Amikor azt sugalltam, hogy a székely zászlóra minden település felírhatja a saját nevét, nem azért mondtam, hogy „megsemmisítsem” a székely zászlót, hanem azért, mert két falunak, községnek, városnak nem lehet ugyanaz a zászlója. Valaminek meg kell különböztetnie egymástól, mert különben már nem saját zászló. Hargita megyének nem volt külön címere, zászlója, mint Háromszéknek, ezért a kék-arany székely zászlót elfogadta megyezászlónak, de azt Kovászna megye már nem tehetné meg – érvelt a politikus.
Mint ismeretes, Kovászna megye zászlóját azzal az indokkal vetette le a megyeházról a prefektus, hogy Romániában a közigazgatási egységeknek csak címerük lehet, zászlójuk nem. Ugyanerre a sorsra jutott a sepsiszentgyörgyi zászló is, azzal a különbséggel, hogy ebbe a perbe, az önkormányzat felhívására, magánszemélyek is beléptek, ezért – a megyezászló esetétől eltérően, amelynek jogtalan voltát végleges és visszavonhatatlan döntés mondja ki – fellebbezni lehet európai fórumokon. Sem a prefektust, sem a bíróságot nem zavarta az a körülmény, hogy Románia összes megyéjének (Hargita és Kovászna kivételével) és több száz településének van saját zászlója, és azokat szabadon használják is. 
Erdély András Székely Hírmondó
Bejegyezte: dátum: