Mint már ismeretes az Erdélyi Polgárban eddig több olyan cikk jelent meg, amiben a régiók(NUTS2) fontos szerepére hivta fel a figyelmet amely a területi fejlesztésekben tűnik egy alapvető szerszámnak. Alább a Duna-Körös-Maros és a Tisza Regionális Együttműködést mutatjuk be. (Erdélyi Polgár)
A Kárpát-medence legnagyobb tájegysége a Nagy-alföld. Ennek déli részén a Tisza alsó szakaszának tágabb térségében, a Bácska, Bánát és a békés-csanádi löszhát kibővített környezetében alakult ki egy új regionális együttműködés. A térség részei korábban egymással szoros kapcsolatban álltak, gazdasági-politikai egységet képeztek, amelynek fejlődésére a térszerkezetet megbontó, nemzetközi politikai döntések markáns hatást gyakoroltak. A területet három részre osztotta a magyar-román-jugoszláv határ, ennek következményeként a térségi kapcsolatok vagy megszakadtak, vagy intenzitásuk csökkent. A rendszerváltást követően a térség országaiban - határmenti területeken különösen - megélénkült az érdeklődés a kapcsolatok felélesztése, szélesítése iránt.
Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés (DKMT)
A DKMT eurorégiót 4 magyarországi, 4 romániai megye, valamint a Vajdaság reprezentálja. Az együttműködés jegyzőkönyvének aláírására 1997. november 21-én került sor Szegeden.
Az együttműködés célja, hogy fejlessze és szélesítse a helyi közösségek és helyi önkormányzatok közötti kapcsolatokat a gazdaság, az oktatás, a művelődés, a tudomány és a sport területén.
A DKMT irányító testülete, az Elnökök Fórumának döntése alapján minden év május utolsó hetében kerül megrendezésre a DKMT Eurorégió Napja Kübekházán, a Hármashatárnál. Az Elnökök Fóruma hivatalos lapot indított Euro-Régió címmel, melyben a régióban történő eseményeket, a régiót érintő terveket, fejlesztési lehetőségeket jeleníti meg riportokkal kiegészítve. Hamarosan elkészül a DKMT Eurorégió Stratégiai terve, mely azokat a fejlesztési irányokat és lehetőségeket tartalmazza, mellyel biztosítható az együttműködés tartalmi megalapozása.
A DKMT Irodája
Korábbi Elnökök Fóruma határozata értelmében az Eurorégió központja Szeged lett, itt kerül felállításra a Közösségi Kezdeményezések Irodája, mely a munkaszervezet végpontjaként felel a zökkenőmentes működésért. Az Együttműködés tartalmi elemeinek végrehajtásához és magához a működtetéshez szükséges financiális hátteret a tagok által befizetett közös pénzalap (lakosságszám x 0,004 euro) biztosítja. Az iroda szervezetileg az Elnökök Fóruma közvetlen irányítása alá tartozik, vezetője minden rendes ülésen beszámolót tart az iroda aktuális tevékenységéről.
Az iroda fő feladatai:
koordinálja az Elnökök Fóruma üléseit,
közreműködik a munkadokumentumok elkészítésében,
állandó kapcsolatot tart a tagrégiókkal,
biztosítja a folyamatos információáramlást,
kapcsolatokat épít más regionális együttműködésekkel,
figyelemmel kíséri az Európai Unió különféle programjait, és az Elnökök Fóruma
döntése alapján pályázatokat készít és projektek megvalósítását szervezi,
kezdeményezi és bonyolítja közös rendez vények, akciók megtartását.
Az iroda címe: 6722. Szeged,Tábor u. 7/b.
Telefon: (+36-62) 420-723
Fax: (+36-62) 425-157
E-mail: dkmt@mail.tiszanet.hu
Adatok
Arad megye (Románia): Területe: 7652m2 Lakossága: 507 ezer fő Fejlett mezőgazdaságát több mint hatvan százalékban állattenyésztés jellemzi. Ehhez viszonylag fejlett élelmiszeripar is kapcsolódik. Fontosabb iparágai a gépgyártás és fémfeldolgozás, a textil- és a vegyipar.
Bács-Kiskun megye (Magyarország): Területe:8362 km2 Lakossága: 542 ezer fő Az elsősorban mezőgazdaságáról, szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúrájáról ismertté vált megye az elmúlt évtizedekben a Duna-tisza közének kereskedelmi központjává fejlődött.
Békés megye (Magyarország): Területe: 5631 km2 Lakossága: 407 ezer fő A közép-békési városegyüttes (Békéscsaba-Gyula-Békés) főleg élelmiszeripari jellegű terület, de fejlett könnyűiparral is bír. Termelési profilját elsősorban a hús- és a tejipar, illetve a könnyűipar jellemzi.
Csongrád megye (Magyarország): Területe: 4263 km2 Lakossága: 438 ezer fő A dél-alföldi régió központja. Szegeden a környékbeli mezőgazdasági termelésre fejlett élelmiszeripar jött létre. Világhírű szalámigyártása mellett paprikatermelése és feldolgozása is ismert. A térségben Szentesen primőrzöldség termelés és fejlett baromfifeldolgozás, Makón hagymatermelés, Hódmezővásárhelyen porcelán- és mérleggyártás folyik.
Hunyad megye (Románia): Területe: 7016 km2 Lakossága 547 ezer fő Az Erdélyi-sziget-hegység és a Déli-Kárpátok találkozásánál helyezkedik el, döntően hegyvidéki területen. Hagyományosan ipari jellegű megye, a munkaerő 46.7 százaléka dolgozik az iparban. Fő iparágak a bányászat, az energetika, a fa- és szőrme feldolgozó ipar, melyek fejlődését a gazdag természeti források - vastartalmú és egyéb ércek - biztosítják.
Jász-Nagykun-Szolnok megye (Magyarország): Területe: 5607 km2 Lakossága: 423 ezer fő Az észak-alföldi terület az ország jelentős élelmiszertermelő térsége. A szántó több mint felén búzát és kukoricát termelnek. Fejlett tégla- és cserépipar, fa-, papír-, cukor- és malomipar jellemzi a megyét.
Krassó-Szörény megye (Románia): Területe: 8514 km2 Lakossága: 376 ezer fő Románia leginkább erdővel borított megyéi közé tartozik, az ország dél-nyugati részén található. A megye 65,4 százalékát hegyvidéki területek alkotják. A hagyományos mezőgazdasági és technológiai fejlődése mellett Románia egyik legrégibb vas- és acélipari központja. A termál források jelentős száma lehetővé tette a fejlett gyógyászat kialakulását.
Temes megye (Románia): Területe: 8692 km2 Lakossága: 715 ezer fő Mezőgazdasága kiemelkedő, a növénytermesztés mellett fejlett állattenyésztés jellemzi. A tradícionális élelmiszeripari ágazatok zömében a helyben termelt alapanyagot dolgozzák fel.
Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerb Köztársaság): Területe: 21506 km2 Lakossága: 2,013 millió fő Elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakossága búzát, kukoricát, cukorrépát, repcét, napraforgót, kendert és komlót termel. A fejlett agrárvidék jelentős élelmiszeripart vonzott magához.
|
