2015.08.08.
Forrás: nyugatijelen.com
Dr. Torda Mártával, a Magyar Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának osztályvezető asszonyával a közelmúltban, Kisiratoson, a Fűszerpaprika mint hungaricum címmel megszervezett nemzetközi gazdafórumon sikerült elbeszélgetnünk.
– Osztályvezető asszony, kérném, támassza alá azt a feltételezésemet, miszerint a magyar fűszerpaprikát azért vették fel a hungaricumok névsorára, hogy mind a termesztését, mind pedig az értékesítését fellendítsék.
– A Földművelődési Minisztérium valóban azért karolta fel a hungaricum mozgalmat, hogy előmozdítsa a hazai termékeink magyarságának a megőrzését. A hungaricum névjegy egy olyan rendszerbe való állítás, ami a világkereskedelemben is helyet fog biztosítani a termékek számára. Én tulajdonképpen nem a hungaricum névjegy miatt, hanem azért vagyok itt, mert az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a Földművelési Minisztériumnak egyik nagyon fontos szakmai partnere. 2012-ben kezdtünk el a határon túli magyarsággal foglalkozni, amiben első feladat a kapcsolati hálónak a megteremtése volt. Így kerültünk kapcsolatba az AMMGE-vel is, azóta anyagilag, szakmailag is támogatjuk, igyekszünk bekapcsolni a programunkba. Tulajdonképpen a mostani szakmai program is a minisztérium támogatásával valósul meg. Ezen kívül a külhoni partnereinknek segítettünk magyarországi üzemlátogatásokat lebonyolítani, amelyek előreviszik az ő gondolkodásmódjukat. A mintagazdaságok meglátogatásával szélesebb látókörre tudtak szert tenni.
– Hogyan tovább?
– A következő lépés abban nyilvánul meg, hogy a szülőföldön való maradás érdekében gazdaságfejlesztési programot dolgoztunk ki, aminek a Magyar Kormány által történő elfogadását követően remélhetően gazdaságfejlesztő következményei lesznek.
– Ha nem titok, hogyan próbálja kézzelfoghatóan támogatni a Magyar Kormány a külhoni magyar gazdálkodást?
– A Magyar Agráripari Kamara kiterjesztett tagsági okon támogatást kíván biztosítani, ami a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának az ülésén hangzott el. Eszerint a magyarországi gazdáknak nyújtott támogatást, biztosítani kívánják a külhoni magyar gazdák részére is. Szeptember 23–27. között megszervezik az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, ahol viszonylag nagy kiállítási területet biztosítunk a külhoni, köztük az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete tagjainak részére is. Ez óriási lehetőség lesz a piacon való ismertté váláshoz. Ott nemcsak a termékkel lesz érdemes megjelenni, hanem olyan szóróanyaggal is, ami a falusi turizmust is bekapcsolja. Példának okáért olyasmi is szélesebb körű ismertségre tehet szert, hogy ide, Kisiratosra miért érdemes eljönni.
Kocsik József elnök úrral azt is végigbeszéltük, hogy ők milyen termékkel, illetve szóróanyagokkal tudnak részt venni a jelzett kiállításon. Fontosnak tartjuk, hogy a Magyarországon jól működő falugazdász hálózatot a külhoni településekre is kiterjesszük. Mert a falugazdász nemcsak a gazdálkodásban, hanem a pályázatok elkészítésében is segít. Az elmúlt időszakban ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a külhoni gazdákat ilyen tekintetben nem segíti senki, ezért még azokat a pályázati lehetőségeket sem tudják igénybe venni, amelyek járnak nekik. Példának okáért, az elmúlt időszakban létezett az 1500 eurós támogatást biztosító pályázati lehetőség, amiről sok gazda nem tudott, ezért igénybe sem vehette. A falugazdász viszont a pályázati lehetőségekről tájékoztatja az érdekelteket, akiknek a pályázatot is elkészíti, ami hatékony segítség lehet a gazdálkodásban.
– Lenne-e olyan lehetőség, hogy Magyarországon képezzék ki a külhoni falugazdász-jelölteket?
– A minisztérium, de az Agráripari Kamara is segíteni fog a kellő helyi ismeretekkel rendelkező, külhoni falugazdászok kiképzésében. Abból a célból teszik, hogy a gazdálkodók a szülőföldjükön boldoguljanak. Tapasztalataink szerint ugyanis Magyarországon az agrárium már a fiatalok körében vonzó pályának kezd látszani. Ehhez a fiatalok nagyon sok olyan irányú támogatást kaptak, amelyekben jövőt látnak. A külhoni magyarságnál ez nem tapasztalható, ezért nagyon fontos az agrárszakképzésnek a minél szélesebb körben történő ismertetése, népszerűsítése. Az agrárpálya a családok megélhetését tudja biztosítani, ha benne perspektívát látnak a fiatalok, talán a jövőképük is kialakul, jobban kötődnek a szülőföldhöz.
– A falugazdászokról már elég régóta beszélünk, de a tényleges kiképzésükre mikor, milyen kritériumok alapján kerülhet sor?
– A jelöltek kiválasztására kiválóan alkalmasak a külhoni magyar gazdaszervezetek, köztük az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületre is. Ők szelektálhatják a helyismeretekkel rendelkező, vezetésre alkalmas fiatalokat, miközben Magyarország biztosítja a helyben történő kiképzésükhöz szükséges szakembereket. Ezzel a módszerrel, reményeink szerint, már a közeljövőben beindulhat a falugazdász képzés.
– Mit jelent Ön számára a külhoni magyarsággal foglalkozni?
– Számomra ez nem munka, hanem ajándék, hiszen mindenhol nagyon kedvesen fogadnak bennünket. Örülnek, ha a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei meglátogatják őket, mert sokszor már az is segítség, ha ott vagyunk. Ha ezen túlmenően a szakmai programjainkkal, illetve anyagilag is segíthetünk, már tettünk is valamit a szülőföldön való magmaradásuk, a boldogulásuk érdekében.
– Köszönöm szépen a beszélgetést.
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János
