Kedvezmény helyett többletadó a hanyag műemléképület-tulajdonosoknak

http://erdely.ma/kultura.php?id=204177&cim=kedvezm%E9ny_helyett_t%F6bbletad%F3_a_hanyag_mueml%E9k%E9p%FClet_tulajdonosoknak

2016.07.08. 

Forrás: kronika.ro

Kedvezményt biztosítanak az önkormányza­tok a leromlott állapotban lévő ingatlanjaikat felújító műemléképület-tulajdonosoknak, ám a segítség megtagadása esetén a jelenlegi ingatlanadó ötszörösét fizettetnék ki velük. Kolozsváron már jövőre életbe léptetik a szankciókat – számol be Kiss Előd-Gergely és Pap Melinda a kronika.ro-n.

Ötszörös ingatlanadót fizethetnek majd azok a kolozsvári műemléképület-tulajdonosok, akik elmulasztják karban tartani tulajdonaikat. A kolozsvári tanács ugyanis szerdai ülésén elfogadta a leromlott épületek felújítására vonatkozó szabályzatot.

Horváth Anna alpolgármester tájékoztatása szerint azoknak az épülettulajdonosoknak, akik augusztus 15-éig felszólítást kapnak a polgármesteri hivataltól, hogy korszerűsíteniük kell ingatlanjaikat, november 30-áig el kell kezdeniük a felújítási folyamatot, ki kell váltaniuk az építkezési engedélyt. „Ellenkező esetben 2017 januárjától ötszörös adót kell fizetniük az adott épületre. Az építkezési engedély kiváltása után két év áll a tulajdonosok rendelkezésére, hogy a tényleges javítást elvégezzék. Ugyanúgy ötszörösére növekedhet a város belterületén lévő elhanyagolt telkek adója is, amennyiben a tulajdonosok az augusztus 15-éig kiküldött felszólítást követően nem takarítják ki az adott telket” – írta Facebook-oldalán az alpolgármester. Tájékoztatása szerint a műemlék épületeket korszerűsítő tulajdonosok ugyanakkor a felújítást követően adómentességet kérhetnek az önkormányzattól.

Horváth Anna lapunkhoz eljuttatott közleményében azzal indokolta a tanácsi döntést, hogy a kolozsvári homlokzatfelújítási program – amely adómentesség biztosításával szorgalmazta a történelmi belváros leromlott állagú épületeinek felújítását – nem hozta meg a várt eredményt. Ezért a városi tanács úgy döntött: él az új pénzügyi törvénykönyv nyújtotta lehetőségekkel, melyek lehetővé teszik, hogy 500 százalékos adóval szankcionálja azokat a tulajdonosokat, akik elmulasztják a leromlott állapotban lévő ingatlanjaik felújítását.

Temesváron is tervezik

Az ötszörös ingatlanadó ki­ve­tését tervezi a temesvári ön­kormányzat is azon mű­em­léktulajdonosok esetében, akik nem hajlandók korszerűsíteni házaikat. A Digi24 tájékoztatása szerint a bánsági város vezetése 1,5 millió lejes pénzalapot különített el a Lloyd soron (Piaţa Victoriei) található műemlékek felújítására, erre a homlokzat-felújítási program keretében pályázhatnak az érintett lakosok. Amennyiben nem kívánnak élni az önkormányzat által biztosított kedvezménnyel, és nem újítják fel leromlott állapotban lévő tulajdonaikat, a jövőben a jelenlegi ingatlanadó ötszörösét fizethetik.

Dan Diaconu alpolgármester elmondta, hogy a program a homlokzatok, a tetőzet, a díszítőelemek felújítását, illetve az épületek statikai megerősítését is magában foglalja. Szakértők szerint egy műemlék épület felújításának költségei akár az 500 ezer eurót is elérhetik, így a most induló program keretösszege csupán pár ingatatlan felújítására elegendő. A Digi24-nek nyilatkozó Radu Radoslav építész arra hívta fel a figyelmet, hogy tekintettel arra, hogy az önkormányzat tíz, legtöbb húsz épületet korszerűsíthet évente, Temesváron ellenben több tucat műemlék szorul felújításra, nagyon szigorú prioritáslistát kell készíteni ezekről.

Fel kell mérni az anyagi lehetőségeket

Ahhoz, hogy gyakorlatba lehessen ültetni a Kolozsváron elfogadott, Temesváron pedig tervezett többletadóról szóló tanácsi határozatot, előbb fel kell mérni a tulajdonosok anyagi helyzetét – értékelte a Krónikának az önkormányzati döntést Guttmann Szabolcs, az Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke. „Mindenfajta lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az emberek kötelességüknek érezzék a műemlék épületek karbantartását. Az azonban ködös és kérdéses számomra, hogy hogyan lehet ezt a döntést végrehajtani anélkül, hogy egy külön csapat ne azzal foglalkozna, hogy feltárja a lakók társadalmi helyzetét, a minimálnyugdíjból élőktől a tehetősebbekig” – mondta lapunknak a szakértő.

Kifejtette, attól, hogy valakire „rásóznak” egy műemléket, nem oldódnak meg a problémák, a gondok orvoslására akkor van esély, ha tisztában vagyunk az illető anyagi lehetőségeivel.

„Sajnos 26 év alatt csupán annyi történt, hogy átruháztuk a feladatot a közszféráról a magánszférára, és olyan törvényeket hoztunk, amelyeket nem tartunk be. Szerintem akkor fog működni a dolog, amikor az adókedvezmény és az adóemelés is működni fog. Azt láttuk, hogy az adókedvezmény túlzottan nem működött, mert amellett a tulajdonosok nem kaptak egyéb támogatást, de az az érzésem, hogy a mai Romániában az sem működik, ha nagyon komoly terheket sózunk rá a műemléképület-tulajdonosokra” – fejtette ki Guttmann Szabolcs.

Kevés a tehetős tulajdonos

Emlékeztetett, hogy a szocializmusban a legszegényebb réteg lakott a belvárosban, és 26 év alatt ez alig változott. A tőkeerős tulajdonosok aránya kevesebb ötven százaléknál, hívta fel a figyelmet. „Kellene egy csapat, amely felméri, hogy ez a helyzet mennyire valós, hogy házról házra tudjuk, hogyan lehet az épületeket felújítani. Ha a tulajdonos létminimum alatt él, annak törvényes módon közpénzből kell segítséget nyújtani a felújításhoz, a tehetősebbeknek viszont kötelessége felújítani az ingatlant, ha már azt választották, hogy a belvárosban akarnak lakni” – ecsetelte az építész.

Guttmann Szabolcs szerint a valódi kérdés az, hogy a tulajdonosok hány százaléka annyira tehetős, hogy „csak fel kell rázni álmából”, és megoldja a gondot. A szegényebbek számára azonban az igazi segítség ott kezdődne, ha a sok tulajdonossal rendelkező épületekre kidolgoznának egy használható tervet, a kivitelezéshez pedig szakmai felügyeletet biztosítanának, hogy a lakók ne maradjanak magukra. Azon épületek esetében, amelyek részben köztulajdonban vannak, előrelépés tapasztalható, vélte a szakértő, ugyanis az önkormányzat igyekszik magára vállalni a tervezési szakasz anyagi terheit.

Mint ismeretes, Kolozsváron év elején került a figyelem központjába a leromlott állagú műemlék épületek ügye, miután az önkormányzat a sürgősségi felügyelőség alkalmazottjainak segítségével leverette a belvárosi műemlékekről a meglazult díszítőelemeket, vakolatdarabokat, mivel indoklása szerint azok veszélyt jelentettek a járókelők testi épségére. A több hétig tartó akciót hatalmas szakmai és civil felháborodás kísérte, ennek híre az akkori művelődési miniszterhez is eljutott, aki a műemlékrombolás beszűntetésére és homlokzat-felújítási program kidolgozására szólította fel az önkormányzatot. A szakmai viták során elhangzott, a kolozsvári műemlékek felújítását leginkább az gátolja, hogy a legtöbb ingatlannak több tucat tulajdonosa van, ezek zöme pedig kispénzű nyugdíjas, akiknek nincs anyagi lehetősége a költséges munkálatokra – írja a kronika.ro.

Megjegyzés

Sajnálatos, hogy éppen a magyar alpolgármesternő az aki "szorgalmazza" azokat a gondolatokat amelyeknél nem kizárható a törvényes előírások hiányos ismerete és a meggondolatlanság sem zárható ki...
Több próbálkozása is volt a város tanácsának amelyekben megpróbálták a javitási költségeket a magánemberek fejére "szórni" (lásd a 191 HTH)

A 422 -es törvény, amely a műemlékek törvényének is mondható tüzetesen leírja miként kell eljárni és főleg kinek a feladata a homlokzatok karbantatása, de erről  tisztségviselőink továbbra sem akarnak tudomást venni, sőt átlépnek a fenyegetőzési fázisba és 5.000-8.000 lejes birságolástól sem riadnának vissza.
Itt szeretnénk megjegyezni, hogy Kolozsvár központjában NINCS "hanyag" CSAK nyugdíjas tulajdonos amire a városvezetése is fel kellene figyelnie!!! 

De lássuk, hogy mi is a probélma? 

A 422-es műemlékek törvényben meg van adva, hogy kik a felelősök és kiknek kell a műemléképületeket karbantartani, de ezek között semmiképpen sem magát  tulajdonost nevezi meg! A tulajdonosra az vonatkozik, hogy meg kell adja az engedélyt, ami szerint a karbantartási vagy javitási munkálatokat elvégezhetik az arra hivatott szakemberek! (lásd a 37, 38, 41, 42, 47,48, és a 49-es cikkelyekben foglaltakat)
Sőt azt is előírja, hogy az ingatlan eladása esetén elővásárlási joga van úgy a polgármesteri, mint a prefektusi hivatalnak, valamint a Művelődési Minisztériumnak is. Erre eddig senki sem figyelt fel annak ellenére, hogy ez is kiiktatná a magántulajdonosnak a homlokzatjavítási kötelezettségét, mert senki sem várhatja el, hogy miután megjavítom a saját tulajdonomba levő ingatlant - azaz pézt fektettek bele - nem elfogadható, hogy az másnál hasznosuljon...

A 146/2010-es törvényben ezt még tudomásul veszik és a 2 cikkely 3-as alpontjában ki is kötik a javitásra nem kötelezhetőek azok akik a műemlék épületnek a tulajdonosai, de a 135/2013-as törvényben ezt a kitételt eltörlik ("se abrogă art. 2. alin. 3 din legea 146")
Azt is meg kell jegyezni, hogy egy olyan törvényről van szó (a 135-ös törvény) aminek semmi köze sem volt az épitkezésekhez.  Ez egy fajta csalafintasággal lett oda belopva és amikor rájöttek, hogy a 422-es alaptörvényt nem lehet egy másikkal áthágatni (egy létező törvény megkerülésével).
Lefordítva a 135-ös törvénybe foglalt törléssel  csak a 146-os kitételt törlik el és semmiképpen sem a 422-es törvénybe foglaltakat. Igy is úgy is a 422-e törvénybe foglaltak maradandóak, és azokat kell alkalmazni, nem pedig a helyi tanácsok határozatait!

Másik dolog az ahogyan a városvezetés hozzááll az egész történelmi központ ügyéhez!
Más erdélyi városban a műemlékingatlanok tulajdonosaival a polgármesteri hivatal egy közös civil szerveződést hozott létre, amely aztán EU-s pénzekre tudott pályázni. Igy nem tevődik fel az a probléma, amit az alpolgármesternő is hangoztat, hogy "nem lehet magánépületeket közpénzből feljavítani"

Persze, ha egy kicsit jobban utánna néznének a város urbanistái akkor észrevehetnék, hogy a házak homlokzatai nem minősülnek magántulajdonnak mert oszthatatlan(indivizibil) rész, Tehát hasonló a lépcsőházakra a tetőkre stb. vonatkozó kitételekre, azaz a közszféra zónájába esik, mert mindenki "használja"!!! Ehhez csak egy telekkönyvi kivonatot kellene megnézni, mert ott ez tételesen le van irva, azaz, hogy a homlokzat oszthatatlan(indivizibil) rész!!!

Ha valaki, akinek jogászdiplomája van ezt nem tudja eképpen értelmezni vagy egyszerűen félreértelmezi, akkor azzal probléma van.
Az inkriminált "adómentesség"-gel kapcsolatosan egyszerűen nevetséges az a mód ahogy felteszik a városvezetői, ha csak a két tételt a javitási költségeket(sok ezer lej) és a helyi adó értékét nézzük(pár száz lej), hiszen az adómentességet  nem a város vezetése adná - jóindulatúan és nagyvonalúan -, hanem az a 422-es törvényben van megfogalmazva!!!
Furcsa lesz az is ha végül is a polgármesteri hivatal vezetői elkezdik a beigért büntetéseket is osztogatni, mert annak mértéke sok esetben éppen a javitási költséggel egyenlő, Ebből majd megtudjuk, hogy a polgárok védelme helyett a polgárok nyomorítását fogják-e választottjaink választani, vagy csak a városközpontjából akarják az összes nyugdíjasokat kitudni... (HZ, EP)