Nemes Gyula július 21, 2016
2016. július 9-én, Kelebián, a XIII. Kárpát Fesztivál keretén belül. a Botha Dániel-Töhötöm, Csegzi Attila, a Pro Veritas Egyesület elnöke, Maczkó József Kelebia polgármestere, Kovács Marcell, a hálózat megálmodója, Balogh-Szabó Béla, a Kelebiai Levente Sport Egyesület elnöke és Bányai Gábor, a Magyar Országgyűlés képviselője megalakitották a Magyar Nemzeti Összetartozás Hálózatát
A Kelebiai Levente Egyesület (Magyarországról), a Pro Veritas Egyesület (Székelykakasd, Székelyföldről), a Híd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület (Bajsa, Délvidékről), valamint az Európa Zápszonyért Egyesület (Zápszony, Kárpátaljáról) tagjai tartoznak egyelőre a Magyar Nemzeti Összetartozás Hálózatához.
A munkában kizárólag civil szervezetek vehetnek részt. A hálózat céljairól, működési elveiről, feladatairól a Pro Veritas Egyesület külföldi kapcsolatokkal megbízott alelnökét, Botha Dániel-Töhötömöt kérdeztük.
A nemrég aláírt határokon átívelő együttműködés céljait a következőképpen fogalmazták meg a résztvevők:
A közművelődésért, a sport- és kulturális élet felemelkedésért tevékenykedő civil szervezetek közötti hosszútávon fenntartható, példamutató, hatékony, partneri együttműködés létrehozása, amely hozzájárul a települések és régiók ezirányú lehetőségeinek bővítéséhez és kapcsolatrendszerük fejlesztéséhez.
Az együttműködő szervezetek tevékenységének elsődlegesen a települések sport, kulturális, közművelődési céljait segítő civilszervezetek megerősítése és programjaik gazdagítása, valamint az önkormányzatok ezirányú feladatainak támogatása, továbbá a települések lakossága – kiemelten az ifjúsága – művelődési lehetőségeinek elősegítése.
Az újonnan alakult hálózat, együttműködve a Kárpát-medencei Kulturális Civil Szervezetek Hálózatával, hozzájárul a települések arculatának kialakításához, kulturális örökségük megőrzéséhez és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséhez.
A hálózat nem jogi személy, hanem a bejegyzett civil szervezetek írásos megállapodásán nyugvó informális közösség. Az együttműködés fő elvei az önkéntesség, az egyenrangúság, partnerség, tolerancia és nyíltság.
A magyar identitás erősítése
A hálózat tagja olyan civil szervezet lehet, amely egyetért az együttműködési szerződésben foglaltakkal. A hálózat „alapítóinak” a szerződést 2015. október 10-én aláírók tekinthetők. Ezt követően csak azon társadalmi szervezetek vehetők fel a közösség tagjának, akiknek csatlakozását a kultúra azonos ágában tevékenykedő alapító tag javaslata alapján a hálózat tanácsának soros ülése egyhangú döntéssel jóváhagyja.
A hálózat létrehozásától várt eredmények:
– a települések közművelődésének fejlődése, esélyegyenlőségének erősödése;
– az együttműködő szervezetek, civil szervezetek működésének megerősödése;
– a hazai és a nemzetközi kulturális kapcsolatok gazdagodása;
– a magyar és az európai identitás erősödése.
„Mi tulajdonképpen a hálózat alapítói is vagyunk, mert 2015. október 10-én, településünk első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényen, a Kelebiai Levente Sport Egyesülettel már aláírtuk a szerződést. A hálózat megálmodója Kovács Marcell, a Kelebiai Levente Sport Egyesület vezetőségi tagja volt. Ez a mostani aláírás a hálózat bővítését jelentette. 2016. július 9-én a Kelebiai Levente Egyesület (Magyarország), a Pro Veritas Egyesület (Székelyföld), a Híd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület (Délvidék), valamint az Európa Zápszonyért Egyesület (Kárpátalja) megalapítottuk a Magyar Nemzeti Összetartozás Hálózatát. A hálózati munkában kizárólag civil szervezetek vehetnek részt. Idén állítjuk össze 2017-es évi együttműködési programunkat. Már tárgyalások vannak felvidéki, őrvidéki és morvaországi egyesületekkel is. Az aláírás helyszínén személyesen is megköszöntem Bányai Gábor országgyűlési képviselőnek és az Országgyűlés FIDESZ-frakciójának, Maczkó József polgármesternek és a Kelebiai Önkormányzatnak, valamint Kovács Marcellnak és a Kelebiai Levente Sportegyesületnek, Székelykakasd 500. évfordulójára elkészített székelykapunk felállításában nyújtott anyagi és erkölcsi segítséget. Megköszöntem, hogy több száz kilométerre tőlünk, előzetes ismeretség hiányában is megbíztak bennünk és segítségünkre siettek” – mondta el lapunknak Botha Dániel-Töhötöm.
A rendezvényen részt vett még dr. Baloghné Baricz Valéria és Börcsök Zsuzsanna a Szegedi Tudományegyetem részéről, akik az anyaország határain kívül élő magyarokkal kapcsolatosan végeznek kutatásokat. A jelenlévő intézmények képviselői mind támogatásukról biztosították az együttműködési egyezmény aláíróit.
„A mesterséges határvonalak nem választhatják el egymástól a nemzetrészeket”
„Hogy miért fogadtuk el szívesen ezt a felajánlott lehetőséget?
Azért mert tisztában vagyunk azzal, hogy a mesterségesen meghúzott határvonalak nem választhatják el egymástól a nemzetrészeket. Bár külön-külön másképp éljük meg mindennapjainkat saját szülőföldünkön, az anyaországban, Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken, az Őrségben, Muravidéken, Morvaországban, a nyugati diaszpórában, de van egy metszéspont, ami összeköt minket, ez pedig a közös nyelv, a közös kultúra, a közös történelem. Ugyanúgy meg vagyunk győződve arról is, hogy a hálózatba belépő egyesületek más és más okból jöttek létre, más és más helyzetek, körülmények, elvárások és remények járultak ahhoz, hogy az egyének egyesületbe tömörüljenek, de a metszéspont ugyanaz, a magyarságuk. Az egyesületeink közötti kapcsolat megerősítheti külön-külön mindegyik egyesületet, a megosztott tapasztalatok által, a közösen eltervezett és megvalósított tevékenységek által. Tudjuk azt is, hogy a különböző lehetőségekkel bíró és különböző körülmények között működő szervezeteket nem egyszerű összehangolni, de bízunk abban, hogy megfelelő bölcsességgel, jól átgondolt, kidolgozott tervekkel, és ami a legfontosabb, jóindulattal és sok hittel át lehet hidalni a különböző sajátosságok miatti nehézségeket” – tudtuk meg még a székelykakasdi Pro Veritas Egyesület alelnökétől.
