Szandányi Levente 2016. július 16.
A járműipar egyik, vagy talán a legforróbb témája most a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az önvezető technológia térnyerése. Ez nem véletlen, segítségükkel ugyanis csökkenhet a közúti balesetek száma, alkalmazásuk hatalmas megtakarítást jelenthet a társadalom számára és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben sok tízezer milliárd forintos piaccá nőhet ez az iparág. Ebből a hatalmas üzletből részesedhet Magyarország is, részben annak köszönhetően, hogy már most több nemzetközi nagyvállalat, illetve feltörekvő magyar startup is komoly kutatásokat és fejlesztéseket végez az önvezető technológia területén. És a magyar kormány is időben felismerte az önvezető technológiában rejlő lehetőségeket, ezért igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amelyektől a terület felfutását reméli. Ugyanakkor mindez önmagában kevés, a végső sikerhez elengedhetetlen a hazai oktatás színvonalának emelése és az egyre kínzóbb munkaerőhiány enyhítése.
Hatalmas üzletet lehet az önvezető technológia A Tesla katalizátor lehet, csak nem úgy, ahogy sokan gondolták
Néhány héttel ezelőtt söpört végig a világsajtón, hogy a Tesla egyik önvezető járműve halálos balesetet okozott. Az új technológiát ellenzők azonnal igazoltnak vélték álláspontjuk, amely szerint nem szabad átengedni az irányítást a gépeknek a közutakon, hiszen annak súlyos következményei lehetnek. Az igazság viszont az, hogy a cég soha nem rendelkezett önvezető technológiával.
Mikor beszélhetünk teljesen önvezető járműről?
Az automatizált vezetésnek több fokozata van, ezek közül a legalacsonyabb szint, arészben automatizált rendszerek szintje. Ide tartoznak például a parkolást (park assist), a sávtartást (integrated cruise assist) és a sávváltást (highway assist) segítő rendszerek. Ezek rövidebb-hosszabb időre már átveszik a jármű irányítását, de mindez a sofőr felügyelete mellett történik.
A magasan automatizált rendszerek közé tartozik a "highway pilot", amelyet az különböztet meg a "highway assist" rendszertől, hogy ennek a rendszernek köszönhetően a sofőrnek már nem kell fognia a kormányt. Ez a rendszer már átveszi az irányítást a jármű felett, igaz, probléma esetén néhány másodperces idő elteltével visszaadja az irányítást a sofőrnek.
A legmagasabb szint, ahol már ténylegesen önvezető járműről beszélhetünk, ateljesen automatizált rendszerek, vagyis az "auto pilot" szintje. Ez a jármű már alkalmas az önálló városi közlekedésre és ajtótó-ajtóig terjedő megoldást kínál a felhasználónak úgy, hogy teljesen átveszi az irányítást a sofőrtől a jármű felett.
A Tesla járműveiben alkalmazott robotpilóta csupán sávtartásra és sávváltásra képes magától, amennyiben a sofőr saját felelősségére aktiválja ezt a funkciót.
Éppen ezért az eset kapcsán egyre több szakember véli úgy, hogy a Tesla balesete nemhogy visszafogja majd az önvezető technológia és a vezetéstámogató rendszerek fejlődését, hanem katalizálja azokat annak érdekében, hogy a jövőben egyre kevesebb baleset történjen.
A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a balesetek 90 százalékát emberi hiba okozza, a fő "veszélyforrás" kiiktatásával viszont jelentősen javulhat ez a statisztika. De lennének más pozitív hatásai is a fejlett vezetőtámogató rendszerek és az önvezető technológia terjedésének is.
Az automatizálásnak köszönhetően szinkronizálhatóvá válna a forgalom, csökkenne a várakozás és végső soron az utazási idő. Arról nem is beszélve, hogy a szinkronizálásnak köszönhetően csökkenhet az üzemanyag fogyasztás is.
Nő a produktivitás, hiszen az önvezető jármű tehermentesíti a sofőrt, aki a felszabaduló plusz időt szabadon felhasználhatja, adott esetben munkával is töltheti. Az Egyesült Államokban napi 1 órát, míg Németországban napi 40 percet töltenek az emberek átlagosan vezetéssel.
Az idős emberek számára is megoldást jelentene a mobilitásuk, önállóságuk megőrzéséhez.
A Goldman Sachs elemzői nem voltak restek, készítettek egy projekciót arra vonatkozóan, hogy a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az önvezető technológia együttesen mekkora megtakarítást eredményezne a társadalomnak globálisan. A végeredmény elég elgondolkodtató, szerintük ugyanis, ha átengednénk az irányítást a gépeknek, akkor azzal 3 500 milliárd dollárt takaríthatnánk meg.
Sok tízezer milliárdos üzletről van szó
A balesetek megelőzésénél és a társadalmi hasznosságnál is van sokkal nyomósabb oka annak, hogy a fejlettebb vezetéstámogató rendszerek és az önvezető technológia alkalmazása rohamléptekben fog terjedni a világban, elképesztően nagy üzletről van szó.
A Goldman Sachs szerint bár tavaly még csak 3 milliárd dolláros (855 milliárd forint) bevételt generáltak ezek a rendszerek, 2025-re 96 milliárd dollárosra (27 360 milliárd forint), míg 2035-re már 290 milliárd dollárosra (82 650 milliárd forint) nőhet a piacuk.
Ez pedig hatalmas kísértést jelent, az autógyártók, a beszállítók, a technológiai cégek és a startupok számára egyaránt, amelyek mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a következő években a lehető legnagyobb szeletet hasítsák ki maguknak ebből a tortából.
Kamerákkal, radarokkal és a LIDAR-ral lehet majd a legtöbbet keresni
Ahhoz, hogy az automatizált vezetés megvalósuljon, elengedhetetlen követelmény a jármű környezetének 360°-ban történő érzékelése. Ez pedig a lehető legbiztonságosabban különböző szenzorok együttes alkalmazásával lehetséges.
Szenzorok, amelyekre az önvezető technológia épülhet
A nagy hatótávolságú (long-range) radarok a járművek elejébe és végébe kerülnek beépítésre, segítségükkel több száz méterre képes "ellátni" az autó. A közepes hatótávolságú (mid-range) radarok segítségével durván 150 méteres érzékelés válik lehetővé.
A sztereó videó kamerák segítségével nagyjából szintén 150 méteres távot láthat a járművünk, ez az eszköz a szélvédő mögé kerül beszerelésre. A közeli hatótávolságú (near-range) kamerák néhány tíz méterig látnak el, cserébe viszont nagy - 180-190°-os - látószöget biztosítanak.
Léteznek ultrahangos szenzorok is, amelyek néhány méteres hatótávolsággal biztosítják a 360°-os környezet felismerését. A legújabb szenzortípus - ezt használja a Google önvezető járműve - pedig a LIDAR, amely egy olyan lézerszkenner, amelynek a segítségével nagyon nagy felbontásban kapunk képet a jármű környezetéről.
Nem véletlen tehát, hogy a várakozások szerint ezek az eszközök generálják majd a legnagyobb árbevételt a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az önvezető technológia térnyerésével. 2025-ben már a 96 milliárd dolláros piac közel 50 százalékát a kamerák, a szenzorok és LIDAR-eszközök adják majd.
A startupok lehetnek a nagy nyertesek rövidtávon
Azt, hogy mekkora a hype az új iparág körül, jól mutatja, hogy az autógyártók egymás után jelentik be, mikorra dobják piacra önvezető rendszerrel ellátott járművüket. A licitet egyelőre a Tesla vezeti, Elon Musk ugyanis nemrég arról beszélt, hogy 2017 végére már rendelkezni fognak a technológiával. Ezt a kijelentést persze, a Tesla vezérének vehemenciáját ismerve, érdemes fenntartásokkal kezelni.
A nagy többség viszont 2017-2018-ban félig automatizált rendszerekkel valóban megjelenhet a piacon és 2020-2021 lehet az az időszak, amikorra a legtöbb gyártó már teljesen önvezető technológiával rendelkezik.
Ennek a felfutásnak pedig a legnagyobb nyertesei azok a startupok lehetnek a következő években, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a fejlett vezetéstámogató rendszerekhez és az önvezető technológiához. A gyártók ugyanis mindent elkövetnek annak érdekében, hogy maguk fejlesszék a saját rendszerüket - mint ahogy a Tesla -, illetve igyekeznek olyan cégekkel együtt dolgozni és lehetőség szerint azokat felvásárolni, amelyek érdemi eredményeket értek már el ezeken a területeken. Az autógyártók igyekezete nem véletlen, a járműipar az elektromos hajtás és a különböző új technológiák hatására komoly átalakuláson megy keresztül. Éppen ezért, ha azt a több évtizedes versenyelőnyüket, amelyet a belsőégésű motorok fejlesztése biztosított nekik korábban, nem akarják elveszíteni, kénytelenek az olyan megoldásokat házon belül tudni, mint az önvezető technológia.
A területhez kapcsolódó kisméretű, fiatal vállalkozásból pedig nagyon kevés van jelenleg a piacon.
A kereslet-kínálati egyensúlytalanság miatt pedig könnyen kialakulhat extrém árazás is.
Jó példa erre a Cruise Automation, amelyet 1,2 milliárd dollárért vásárolt meg nemrég a General Motors annak ellenére, hogy gyakorlatilag egy 15 főt foglalkoztató családi vállalkozás volt csupán.
Magyarország már versenyben van
A vezetéstámogató rendszerek és az önvezető technológia kutatásának és fejlesztésének területén Magyarországon is komoly munka folyik. Több nemzetközi cég hazai operációja, illetve feltörekvő magyar startup is azon dolgozik, hogy minél meghatározóbb szerepet tölthessen be az új iparágban a maga területén.
ThyssenKrupp Presta Hungary Kft.
A német cégcsoport magyarországi operációja 460 főt foglalkoztat Budapesten és további 110 főt Győrben. Az új iparághoz a kapcsolódást az jelenti, hogy mérnökeik egyre bővülő csoportja az önvezető járművekhez hibatűrő elektromechanikus kormányrendszereket fejleszt, egy másik csoport pedig gépi látással és járműirányítással foglalkozik. Valamennyien szoftver- és hardverfejlesztő mérnökök. Ezeken kívül Magyarországon folyik még mechanikus kapcsolat nélküli, ún. Steer-by-wire kormányrendszerek fejlesztése is. Ezeknél a rendszereknél a kormánykerék csak nagy megbízhatóságú elektronikus rendszereken keresztül van összekötve a kormányzott kerekekkel. A vezető továbbra is a kormánykerék elfordításával jelzi a szándékát, azonban a visszacsatolást a járműtől egy elektromos motortól kapja. A hagyományos kormányoszlop már nem a rendszer része.
Robert Bosch Kft.
A Bosch-csoport 9 magyarországi leányvállalata a cégcsoport négy üzleti területén - mobilitási megoldások, az ipari technika, a fogyasztási cikkek, valamint az energia- és épülettechnika - már mintegy 13 ezer főt foglalkoztat idehaza. A magyarországi Bosch öt év alatt megkétszerezte kutatás-fejlesztésre fordított kiadásainak összegét: a vállalat az előző üzleti évhez képest 23 százalékkal növelte a K+F-re fordított összeg nagyságát tavaly, ami így elérte a 37 milliárd forintot. Részben ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően elmondható, hogy Magyarországon van Németországon kívül a Bosch legnagyobb autóipari kutatás-fejlesztési bázisa, így az európai piac fejlesztései is főként itt zajlanak. Ha például az automatikus parkolásra gondolunk, az ehhez szükséges, globálisan elérhető technológiát is magyar mérnökök fejlesztették. Jelenleg pedig javában folyik a fentebb már említett "higway pilot" vagyis magasan automatizált rendszer megvalósítása. De nem csak a kutatás-fejlesztés területén, hanem a gyártás területén is végeznek automatizált vezetéshez kapcsolódó tevékenységeket, például a Bosch hatvani gépjármű-elektronika üzemében érzékelőket gyártanak vezetéstámogató rendszerekhez.
AdasWorks
A 2003-ban alapított Kishonti Kft-n belül 2009-ben hozták létre a navigációs szoftverfejlesztéssel foglalkozó csapatát, majd később a kameraadatokat feldolgozó computer vision - számítógépes látás - algoritmusokat kutató részlegét. Gyakorlatilag a kutatási részleg és az ott dolgozó 15 fő volt az, amely 2015 júliusában kivált és önálló cégként, AdasWorks néven kezdte meg a működését. A vállalat egyik fontos küldetésének tekinti, hogy a vezetéstámogató rendszerek okosabbak és költséghatékonyabbak legyenek, így sokkal szélesebb körben elterjedjenek. Legfontosabb célja pedig jelenleg, olyan önvezető autó létrehozása, amelyet mesterséges intelligenciára épülő szoftver irányít az autó környezetét 360 fokban folyamatosan figyelő kamerarendszer segítségével. A riválisokkal ellentétben az AdasWorks kifejezetten a szoftver fejlesztésére koncentrál, úgy, hogy az a nemzetközi piacon elérhető lehető legtöbb hardverrel kompatibilis legyen. Fontos különbség az is, hogy míg mások - például a Google is - a LIDAR-ban (lézeres radartechnológia) látják a jövőt az önvezető autók területén, addig az AdasWorks szerint az önvezetés alapja a vizuális érzékelés lesz, pont, mint az embereknél. A vállalat teljes létszám elérte a 80 főt, és folyamatosan bővítenek.
A kormány gyorsan reagált
Vélhetően a hazai járműipar szereplői is segítették a kormányt abban, hogy gyorsan felismerjék az önvezető technológiában rejlő lehetőségeket. Orbán Viktor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen májusban megrendezett A jövő autói - Vezetőnélküli autók fejlesztése Magyarországon című konferencián már arról beszélt, hogy
2025-re az összes újonnan eladott jármű 20%-a részben vagy teljesen önvezető lesz, éppen ezért gyorsan kell reagálnunk a változásokra. Aki most kimarad, az lemarad. Arról nem is beszélve, hogy nagyon komoly játékosokkal kell versenyeznünk ezen a területen, tekintsünk akár nyugatra, vagy keletre. Az önvezető autók világa nem a jövő, hanem a holnap. Ezért ha most nem találunk jó válaszokat a problémákra, akkor munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg Magyarországon.
A jövőben várhatóan hatalmas bevételeket generáló új piacra történő belépés és megerősödés lehetősége, valamint a munkahelyek tízezreinek megszűnésének rémképe egyaránt szerepet játszhattak abban, hogy egyszerű szavakon túl, a kormány igyekszik majd valódi segítséget is nyújtani az iparág szereplőinek.
Kutatásra és innovációra 706 milliárd forintot költ el Magyarország 2014-2020 között.
A jövőben olyan szakok is indulnak az egyetemeken, amelyek az önvezető technológiához kapcsolódnak.
És 40 milliárd forintos beruházás keretében egy járműipari tesztpálya épül majd Zalaegerszegen, ahol lehetőség lesz az önvezető járművek tesztelésére.
Csak az a fránya munkaerőhiány ne lenne
De hiába bővítenének az iparág hazai képviselő és hiába van határozott szándék a kormány részéről az önvezető technológia hazai fejlesztésének támogatására, van egy nagyon komoly akadálya mindennek, az egyre súlyosabb szakképzett munkaerő hiánya. Kishonti László, az AdasWork tulajdonos-vezérigazgatója a vele készült interjú során a torkánál ragadta meg a problémát:
Mindig vannak új piacok, amelyek nagyon kicsiként indulnak és oda akár egy kis ország is be tud nyomulni. Jó példa erre Finnország a Nokiával. De ehhez elengedhetetlen a megfelelő oktatási rendszer és az idegen nyelvek, elsősorban az angol nyelv ismerete. Ahhoz, hogy egy vezető IT-országgá váljon Magyarország, jól kell beszélnünk idegen nyelveket. A realitás most viszont az, hogy az egész Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb az idegen nyelveket beszélők aránya Nagy-Britannia után, de azért ők egy kis helyzeti előnnyel rendelkeznek, mivel az angol az anyanyelvük.
Sajnos realitás az is, hogy ma Magyarországon elképesztő hiány van informatikusokból. Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos nemrég azt mondta, hogy 22 ezer informatikai szakember hiányzik az országból, míg Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolionak adott interjújában azt mondta:
Informatikusból körülbelül százezerrel kevesebb van az országban, mint kellene.
Nem csoda, hogy az önvezető technológiához szorosan kapcsolódó ThyssenKrupp Presta arra a kérdésünkre, hogy mennyire nehezen találnak megfelelő munkaerőt, az alábbi választ adta:
A munkaerőpiac egyre korlátozottabb, azaz egyre nehezebb a megfelelően képzett és létszámú munkaerőt csatasorba állítani. Azonban mi is egyre nagyobb erőfeszítést teszünk a céljaink eléréséhez.
A Robert Boschtól pedig azt a választ kaptuk, hogy jelenleg is több száz nyitott pozíciójuk van, igaz a vállalat ezt elsősorban a hazai operáció folyamatos fejlesztésével indokolta.
A problémára részben megoldást jelenthet a már említett új, az önvezető technológiához szorosan kapcsolódó szakok indítása az egyetemeken. A külföldi mintára Magyarországon is életre hívott duális képzéstől is sokat várnak a szakemberek, ugyanakkor látni kell, hogy ez a rendszer egyfajta kényszerű válasz a vállalatok részéről arra, hogy hiányzik a kellő mennyiségű humán erőforrás. A duális képzés során ugyanis a cégek részben átveszik az állam szerepét és saját maguk képezik ki szakmunkásaikat, szakembereiket. Ennek a megoldásnak vannak hatalmas előnyei is, ugyanakkor jelentős erőforrásigényt jelent, amelyre nem minden cég van felkészülve.
A duális képzés kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a korábbi évek képzései a kutatások szerint alig növelték a szakiskolák tanulóinak foglalkoztathatóságát.
Még ha ebben remélhetünk is előrelépést, annyit mindenképpen jelez, hogy a munkaerőképzésben továbbra is az alapkészségek fejlesztésén dőlhet el az oktatáspolitika sikere.
A járműiparban egyre fontosabb szerepet kapnak a vezetéstámogató rendszerek és az automatizált vezetés egyre magasabb fokát képviselő megoldások. Ez nem véletlen, segítségükkel ugyanis jelentősen csökkenhet a közúti balesetek száma, hatalmas megtakarítást eredményezhetnek a társadalom számára, és ami a vállalatoknak talán a legfontosabb, az új iparág a jövőben várhatóan nagyon nagy bevételi forrást fog jelenteni a számukra. A versenyfutás már megkezdődött és a jelek szerint Magyarországnak sikerült jól elkapnia a rajtot. A kormány, vélhetően a hazai szereplők segítségével, időben ráérzett arra, hogy az önvezető technológia területén van keresnivalónk. Ezért igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amelyektől a terület felfutását reméli. Ugyanakkor mindez önmagában kevés, közép- és hosszútávon a sikerhez elengedhetetlen a hazai oktatás színvonalának emelése és az egyre kínzóbb munkaerőhiány enyhítése.
