2016. Július 23. Diós Anita
Ahogyan az előző években, úgy a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmával is felszólal Orbán Viktor.
Hatalmas taps fogadta a miniszterlenök köszöntését, aki önmagában a vizontlátást is örvendetesnek tartja. Létrejött egy olyan szabadegyetemi tér, ahol másképpen lehet beszélni a politikai kérdésekről, mint ahogyan azt a politika az év többi napján kikényszeríti - mondta.
Azt ígéri, elmondja, mit gondol a mai európai helyzetről, méghozzá mindenki által érthető módon.
Szerinte ez a beszédmód „be van tiltva Európában”, s annak használata lenézést, az európai fősodorból való száműzetést vonhat maga után. Igaz, ebben a pillanatban a fősodorból való „kiszorítás” előnyökkel is járt.
Azt ígéri, elmondja, mit gondol a mai európai helyzetről, méghozzá mindenki által érthető módon.
Szerinte ez a beszédmód „be van tiltva Európában”, s annak használata lenézést, az európai fősodorból való száműzetést vonhat maga után. Igaz, ebben a pillanatban a fősodorból való „kiszorítás” előnyökkel is járt.
A miniszterelnök körvonalazta, hogy számtalan, említésre és magyarázatra méltó esemény történt a közelmúltban, így például a közelmúlt merényletei, valamint a Magyarország felé induló migránsok, Trump elnökjelöltsége, de még a Brexit is. Ugyanakkor az összefüggések megértése a fontos.
„Ne féljetek, harcoljatok” - idézte a püsköpöt.
De mi ellen kell harcolni? - vetette fel a kérdést. Fontostnak tartja annak definiálását, hogy „mi az, ami ellen harcolni kell”.
Orbán Viktor megjegyezte, hogy míg korábban vonzó volt Magyarországon élők számára, hogy az EU területén és Amerikában a fiatalok a törvények betartásával, a szülők tiszteletével, az iskolák elvégzésével és a szorgalmas munkával előbre juthattak, mint szüleik. Ma ugyanez már nem mondható el meglátása szerint.
„A mindennapi életünket egy ki nem mondott elitválság jellemzi” - vázolta a helyzetet.
Új csoportok jelennek meg az eddig bevett elit mellett, amelyek mind egy elitválság bizonyítékai. Az elitválság ugyanakkor „demokráciaválsággá fordult át” a gazdasági válságot követően. Ebben a helyzetben elbizonytalaníthatnak minket a különböző – például – terrorcselekmények. Ma Európát félelem uralja, ami „sündisznó-állásra” kényszerít mindenkit, de ez az attitűd nem alkalmas arra, hogy Európát építsük. A németországi támadás azért is lehet számunkra különösen megrázó, mert eddig az a kép élt a fejünkben, hogy Németország mintegy megóv minket a szélsőségektől.
De mit tehetünk a félelem ellen? Mit kell az EU-nak tennie ez érdekében?
A nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök érdekében kifejezetten káros – meg kell állítani az egyes jogkörök elvételét hazánktól.
A hamis önértékelés felszámolása is fontos. Ma ugyanúgy beszélnek az EU-ról, mint mondjuk 50 éve, amikor megkérdőjelezhetetlenül globális szereplő volt az unió. Az „angolok” kilépésével ugyanakkor lezárult egy korszak. Ma az Európai Unió álltatja saját magát, ha globális politikai szereplőnek látja önmagát.
Ugyancsak be kell fejezni Európa idealizálását. Olyan politika fejlődött ki tőlünk nyugatra, amely ideológiákat hoz létre. Nem lehet csak közös európai válaszokkal megoldani az egyes kérdéseket, a tagországoknak is szerepet kell adni. Az ideológikus gondolkozást „praktikusra” kell cserélni.
Három rossz döntés is született az utóbbi években:
Bővítettük az Európai Bizottság jogkörét, amely ma politkai bizottságnak tekinti magát. Ugyancsak káros volt, hogy a döntéseket kétharmados többséggel is meg lehet hozni, s nem csak egyhangúlag. Így számos olyan döntés született, amelyet a nagy államok támogattak, többen azonban nem.
A terrorizmusról és bevándorlásról is beszélt a miniszterelnök. A Századvéget kérték arra, hogy az európai emberek véleményét kikérjék a terrorizmus és bevándorlás között. Az emberek 60 százaléka egyértelmű összefüggést látott a terrorizmus és bevándorlás között, de emellett többen úgy látják, hogy a kultúrára is veszélyt jelent a migráció. Ha mindez nem válik egységes állásponttá az EU-ban, a miniszterelnök szerint „nem is tudunk mit kezdeni”. Orbán Viktor állítása szerint még azt sem tudja, hogy az EU lassítani, vagy megállítani szeretné a bevándorlást, pedig nyomon követi az eseményeket.
Sosem gondolta volna, hogy Donald Trumppal egyetért, de több olyan meglátása is van, amelyet hasznosnak tart. Így például a titkosszolgálat megerősítése, a demokráciaexporttal való felhagyás is fontos lehet. Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy Törökországgal szemben számunkra nem az a legfontosabb, hogy például hogyan kezelik az emberi jogokat, hanem az, hogy stabil legyen az ország. (Természetesen teljesen az emberi jogok sem elhanyagolhatóak, mint véli.)
A demográciai változásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy például Líbia népessége kétszeresére növekedhet, de Szíriában is növekedik majd a népesség. Az igazi nagy nyomás Afrika felől érkezik majd.
„Ez arra figyelmeztet minket, hogy meg kell acélozni az akaratunkat” - mondta.
Fontos ugyanakkor, hogy egyértelművé tegyük, nem vagyunk szívtelenek, így bármennyire is együttérzünk a migránsokkal, nem engedhetjük be a határokon őket. A határokat „nem lehet plüss állatokkal és virágokkal” megvédeni. Emberségesnek, jogszerűbek, de határozottnak kell lenni.
Európa elvesztette a globális szerepét és regionális szereplővé vált, nem képes megvédeni a polgárait, és még Nagy-Britannia is kilépett – Európai jelenlegi politikai vezetése megbukott – foglalta össze a miniszterelnök.
„Ha megpróbáljuk elképzelni Európa fővárosát, akkor gyakrabban jut eszünkbe Budapest, mint Brüsszel” - hangzott el.
Közép-Európára a gazdasági, elit-, majd demokráciaválság kevésbé jellemző, így például egy lengyel, szlovák vagy cseh fiatal ma még a törvények betartásával, a szülők tiszteletével, az iskolák elvégzésével és a szorgalmas munkával még előrébb juthat, mint szüleik.
Az októberi népszavazásról: Az egyetlen hely, ahol meghallgatják ma az embereket, az itthon van.
„Mindaz, amit 2010-ben Magyarországon elkezdtünk, (…) egyetlen célt szolgáltak, amit ez elmúlt események szerintem igazoltak, (...) hogy Magyarország egy biztos pont maradjon a világban” – zárta előadását Orbán Viktor.
