Kertész Melinda 2016. október 12.
A 100 szuperközség kialakítását is előíró Többközpontú Románia 2035 stratégiát nem támogatná a parlamentben az RMDSZ.
Nem támogatja, sőt, vehemensen fogja ellenezni az RMDSZ a parlamentben a Többközpontú Románia 2035 című területfejlesztési stratégiát, amelyet egy hete fogadott el a kormány. A következő két évtizedre szóló stratégia alapján szeretné ugyanis a kormány elfogadtatni azt az augusztus végén közvitára bocsátott területrendezési stratégiát, amellyel kapcsolatosan számos kifogást fogalmazott meg az RMDSZ. A 2035-ig tartó időszakot felölelő stratégia kapcsán Cseke Attila szenátor mondta el kifogásait, jelezve, hogy hivatalos, leegyeztetett álláspontot akkor fog kibocsátani az RMDSZ, amikor pontosan tudni fogja, hogy a kormány szövegszerűen milyen stratégiát küld a parlamentbe. A stratégia lényegét ugyanis egyelőre csak egy sajtóközleményben foglalták össze.
Cseke Attila már az augusztusi területrendezési dokumentummal kapcsolatosan is közölte, hogy rossz irányba történik az átszervezés, ugyanis a dokumentum rengeteg problémát rejt magába. Szerinte az új stratégia sem kecsegtet túl sok jóval „Ez az új stratégia legalább ugyanolyan problémákat fog hozni, hiszen ennek alapján, rövid távon, kötelezően el kell fogadni azt a területrendezési stratégiát, amit augusztusban bocsátott közvitára a kormány.
Elindult, sajnos, egy folyamat, igazunk volt akkor, amikor azt mondtuk, hogy minden egyes közvitára bocsátott dokumentum egy lépés az általános közigazgatási átszervezés irányába” – mondta Cseke Attila.
A múlt heti stratégiában az is szerepel, hogy legalább 100 szuperközséget kell kialakítani. Ez az első lépés a területrendezési stratégia elfogadása irányába.
„Az augustusi dokumentum nagyon sok problémát vetett fel, ezeknek az úgynevezett szuperközségeknek a kiválasztása olyan szubjektív kritériumok alapján történt, amelyeket szerintem az sem ért, aki megírta. A kiválasztott községek zöme ugyanis nem rendelkezik azokkal a kritériumokkal, amelyeket a törvénytervezet előír. Az előírás szerint ezek a szuperközségek olyan községek lehetnek, amelyek közelében, 25 kilométeres körzetben nincs város. Ez a feltétel nagyon sok megyében nem teljesül. Bihar megyében például a hat megnevezett szuperközség közül négy esetében nem teljesül ez a legfontosabb kritérium” - vázolta a problémákat Cseke Attila.
Mandátuma végén nagy fába vágta a fejszét a Ciolos-kormány
Nem érthető, hogy mért vállalkozott az elméletileg politikailag nem támogatott Ciolos-kormány egy ilyen nagy lélegzetvételű stratégia kidolgozására, ráadásul a mandátumának a legvégén, minthogy az sem világos, hogy mi történik ezzel a stratégiával: a választások utáni politikai kormány lesöpri az asztalról, vagy módosítja, esetleg ebben a formában próbálja meg gyakorlatba ültetni.
Cseke szerint az lett volna a korrekt a Ciolos-kormány részéről, ha ezeket a stratégiákat nem bocsátja közvitára, vagy, ha már közvitára bocsátotta, és látta a heves vitákat, akkor tartózkodik attól, hogy elfogadja őket és beterjessze a parlamentbe. „Nem egy korrekt eljárás egy olyan kormány részéről, amelynek nincs se többsége, se kisebbsége a parlamentben. Mi nem fogjuk támogatni a stratégiát, mert a magyar közösség számára előnytelen, elfogadhatatlan és inkorrekt” - mondta a szenátor, aki abban reménykedik, hogy a parlament már a választások előtt visszautasítja a területfejlesztési stratégiát, és egy politikailag legitim kormány szakmai alapokon dolgoz ki egy olyan stratégiát, amelynek társadalmi támogatottsága is lesz.
A területátszervezést nem kerülheti el az ország, hiszen a téma attól függetlenül napirenden van, hogy éppen melyik párt van hatalmon. Azonban Cseke szerint eddig egyetlen párt vagy kormány sem vetett fel egy olyan elképzelést, amelyet az RMDSZ támogathatott volna.
„Mi nem tudjuk azt elfogadni, hogy községeket szüntessenek meg. Mindenki számára világos kell, hogy legyen, hogy egy önkormányzat az egy közszolgálat, sokkal több annál, mint tíz ember munkahelye. Ha községeket vonunk össze, elvesszük az állampolgárok egy részétől annak a lehetőségét, hogy lakhelyén végezhesse el az ügyintézést. Tehát községösszevonás esetén sérülne a szubszidiaritás elve” - magyarázta Cseke Attila.
A szenátor szerint nem állhat az állam úgy a közszolgálatokhoz, mintha azok gazdasági tevékenységek lennének. „Ez nem könyvelőségi probléma, ez az állampolgár kiszolgálásáról kellene, hogy szóljon, amire az államnak költenie kell” - szögezte le Cseke.
Szerinte a kormánynak a községek esetében a méltányosság elvét kellene előtérbe helyeznie, hiszen például egy megyeszékhelyhez képest szerényebb lehetőségekkel bírnak. „Az államnak arra kellene figyelnie, hogy ott, ahol kevesebb a lehetőség, tehát rurális környezetben segítsen többet, a nagyvárosok esetében pedig olyan területeken segítsen, ahol hozzáadott értéket lehet termelni. Vagyis olyan befektetéseket kell támogatni, amelyek fejlesztéseket vonnak maguk után. Sajnos, a rurális környezetben még nem tartunk itt. Amíg nincs víz- és csatornahálózat, megfelelő hulladékgazdálkodás, addig nem tudunk továbblépni, hiszen ezek a prioritások. A stratégia üzenete sokszor az, hogy mindent koncentrálunk a városokban, mert úgyis mindenki odaköltözik. Ez viszont ebben a formában nem teljesen igaz, hiszen városról költöznek az emberek falvakra, igaz, hogy a környező falvakba, de akkor is kiköltöznek” - mondta a szenátor.
Cseke szerint Románia nagyon komoly szabályszegési eljárás előtt áll, hiszen nem teljesíti a csatlakozáskor az Európai Unió felé tett, víz- és csatornahálózati rendszerek kiépítésére tett vállalásait.
„Nem stratégiákat kellene készíteni, mert így is tele vagyunk megvalósítatlan stratégiákkal, hanem a szakértői kormánynak például ki kellett volna mondania az igazságot. Azt, hogy nem tudjuk teljesíteni, amit csatlakozáskor vállaltunk, mert nincs rá elég pénzük, és kellett volna keresni más megoldást. Az viszont nem jó, hogy az önkormányzatokra akarjuk kenni a kudarcot, és őket tesszük ezért felelőssé” - véli a politikus.
Cseke az autópálya-építési tervekről elmondta, szépen hangzik, hogy húsz év alatt épül két autópálya, de nem hiteles. „Az utóbbi huszonhat év tapasztalata azt mutatja, hogy jobb lenne bele sem írni ilyen vállalásokat, hiszen az emberek többsége már legyint. Ennyi idő alatt sem volt képes az ország megépíteni egy összefüggő autópályát a nyugati határtól a fővárosig” - mondta Cseke Attila.
Azt reméli, hogy a román parlamenti pártok a Ciolos-kormány felhatalmazásának hiányára hivatkozva elutasítják a stratégiát, vagy egyszerűen megvárják, hogy az új kormány és parlament egy teljesen más stratégiát fogadjon el. „Ezt a stratégiát elfogadni szakmai szempontból is hiba lenne, és olyan szempontból sem korrekt, hogy a kormány ezzel a témával kapcsolatban a parlamenttel sem egyeztetett, márpedig egy ilyen típusú stratégiát széles társadalmi körben kellene vitára bocsátani” - mondta a szenátor.
A Többközpontú Románia 2035 című területfejlesztési stratégia legfontosabb célkitűzései
A kabinet közleménye szerint a törvénytervezet a közlekedési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, oktatási, egészségügyi és egyéb ágazati politikákat hangolja össze oly módon, hogy az európai infrastruktúrába szervesen illeszkedő, az ország egyenletes fejlődését segítő kisebb-nagyobb regionális központok hálózata alakuljon ki.
A stratégia rövid távú, három éves célkitűzései között szerepel az energiahálózatok európai integrációs tervének kidolgozása és annak a legalább száz községnek a kijelölése, amelyek - a városok mellett - fejlesztési pólusokká válhatnak.
Középtávon, tehát hét éven belül a stratégia egyebek mellett két-két új átkelőt irányoz elő a Dunán (Bulgária felé) és a Prut folyón (Moldova felé), kerékpárutat és a gátrendszer fejlesztését a Duna mentén, és legalább négy európai szinten is versenyképes metropolisz-övezet kialakítását az ország nagyvárosai körül.
Hosszútávon – több mint tíz év múlva – a stratégia egyebek mellett két, az ország területét észak-dél és kelet-nyugat irányban teljes egészében átszelő autópálya megépítésével, egy új Tisza-híddal (Máramarosszigetnél), és legalább egy, a Kárpátokat átszelő gyorsvasúttal számol. Itt célkitűzésként szerepel a történelmi városközpontok felújítása is.
