2016. október 11.
Az elmúlt két évben 90 milliárd dollárt vontak ki az állami vagyonalapok az alapkezelőktől, főként az árupiacok gyenge teljesítménye és az alapkezelők csalódást keltő hozamai miatt - írja a Financial Times.
Az eVestment adatai szerint az állami vagyonalapok világszerte legalább 86,5 milliárd dollárnyi vagyont vontak ki az alapkezelőktől a júniussal záruló két év alatt. Csak az elmúlt negyedévben közel 16 milliárd dollár távozott az alapkezelőktől, ami a második legmagasabb negyedéves érték az adatok 2006 óta tartó gyűjtése óta.
A tőkekivonásban szerepet játszik, hogy az olajban gazdag országoknak többször is hozzá kellett nyúlniuk vagyonalapjaikhoz a csökkenő olajárak miatt. A norvég állami alapnak, amely a világ legnagyobbja kezelt vagyona alapján, 6 milliárd dollárt kellett kivennie idén a 890 milliárdos olajalapból, éppen a nyersanyagárak csökkenése miatt.
Korábban a Moody's is előre jelezte, hogy idén akár 25%-kal is nagyobb lehet az állami alapok vagyonkivonása, mint tavaly. Jelenleg a piac abban bízik, hogy a világ legnagyobb olajkitermelői között múlt hónapban létrejött megállapodás, miszerint visszavágják az olajkitermelést, segíteni fogja az olaj árának felfelé mozdulását, ezáltal pedig az állami vagyonalapok tőkekivonási üteme is mérséklődik.
Iparági szereplők szerint nem a csökkenő olajár volt az egyetlen ok, amiért az állami alapok visszavették befektetéseiket, hanem az alapkezelők gyenge teljesítménye is. Ráadásul ezek a vagyonalapok sokszor már azért vonják ki befektetéseiket az alapkezelőktől, hogy azokat saját maguk menedzseljék
