Balta János 2016. október 01.
Molnár Ernő a hazai zöldségtermesztés hanyatlásának az okát az alacsony, sőt késve érkező támogatottságának tulajdonítja
A kisjenő-erdőhegyi Molnár Ernő nyugalmazott agrármérnök és családja 5800 négyzetméteres területen kertészkedik. Termesztett kultúrájának nagy részét a vörös édeshagyma képezi, ami olyannyira kelendő, hogy a mások által, kilónként 2 lejért árusított szokványos vöröshagyma mellett, az ő hagymájáért sorban állnak az emberek, noha kilóját 4 lejért adja. Molnár Ernő szerint, aki az ő édes-hagymáját megkóstolta, az a másikat többé a szájába nem veszi. Az ő terményét ugyanis még az epebajban szenvedők is gond nélkül fogyaszthatják. Az idei hagymatermése jónak mondható, mivel nem műtrágyával, hanem egy olyan algakivonattal táplálta, ami a növényt megóvja a betegségektől, ugyanakkor olyan jól táplálja, hogy egy fej hagymája akár 200 grammosra is megnőhet.
Szerinte ugyanis, a munka hatékonysága nagyban növekedik a termény méretének az emelkedésével. Mert az átlagos, 50 grammos hagyma termesztésére ugyanannyi energiát használnak, mint a 200 grammoséra. Tehát utóbbinak az esetében jóval nagyobb a hatásfok.
Már a XVII. században David Ricardo közgazdász is megállapította: az embert, aki dolgozik, segíteni kell. Aki viszont nem dolgozik, nem érdemes segíteni, mert holnap sem fog dolgozni. Éppen azért, a dolgozó embert segítve, aki holnap is dolgozni fog, az hozzájárul a gazdasági élet fenntartásához, működtetéséhez.
Az édes-, illetve foghagymán kívül gyökérzöldséget is termeszt, míg burgonyát csak saját részre állít elő, mert azt nagy tételben hozzák Lengyelországból, illetve a Székelyföldről. Lengyelországban ugyanis olyan magas a zöldségtermesztésnek a támogatása, hogy a hazaia termesztők nem tudnak lépést tartani vele. Az itthoniak 170, míg a lengyelországiak 400 euró támogatást kapnak hektáronként.
A Gyökérzöldség is jól termett, ha komolyabb támogatást élvezne, bizonyára több termesztő kapna hozzá kedvet újra. Talán akkor visszatérhetne a régi gyakorlat, amikor novemberben Kisjenő-Erdőhegyről 20-30 zöldségtermesztő indult kora hajnalban, hetente kétszer megpakolt autókkal, hogy 4 órára már valamelyik aradi piacon lehessen. Azok a kertészek azonban már kihaltak, manapság már csupán 4-en maradtak. Magán kívül a Göröngyi család, Ceta Cristian és Kálnoki József foglalkozik zöldségtermesztéssel, de utóbbi is megbetegedett, talán már nem is folytatja. A helybeli zöldségtermesztés hanyatlásának több oka is van: a fiatalok már hallani sem akarnak a földmunkáról, hanem inkább eladják a termőföldet, majd valamelyik kábelgyárban keresnek megélhetést. A fő ok viszont az alacsony támogatás, amivel a hazai termesztők nem tarthatnak lépést a külföldiekkel, akiknek a terményei megtöltik a hazai piacokat – legyint keserűen Molnár Ernő, a kisjenő-erdőhegyi zöldségtermesztés egyik utolsó képviselője.
