2017. október 29., vasárnap

Nos, kinek van igaza? Allah ellensége a francia szövetségi kapitány

Az Iszlám Állam egyik propagandakiadványa Allah ellenségének deklarálta Didier Deschamps-t, a francia futballválogatott edzőjét.
A propagandakiadványban az edző túszöltözetben látható és a kép alatt ez a felirat áll: Allah ellensége! Régebben ez halálos ítéletet jelentett a terrorszervezet szóhasználatában, de ma már a propaganda elszakadt a realitásoktól. Az Iszlám Állam mindkét fővárosát: Moszult és Rakkát is elveszítette. Ettől függetlenül mint veszélyforrás nem szűnt meg, hiszen több száz dzsihádharcos térhet vissza Franciaországba, akik lehet, hogy komolyan veszik az iszlamista terrorszervezet fenyegetését. De vajon miért vált Allah ellenségévé a népszerű futballkapitány?
Erre nincs magyarázat a propagandakiadványban. Franciaország futballválogatottja bejutott a jövő évi világbajnokságra, melyet Oroszországban rendeznek meg. Nem ő az első, akit emiatt fenyegettek volna meg: Lionel Messi, a Barcelona argentin sztárja is Allah ellensége lett. Lehetséges, hogy a Benzema-ügy az, amit nehezményez az Iszlám Állam. Karim Benzema, az algériai származású sztár kikerült a francia válogatottból, mert szexvideóval zsarolta meg barátját és válogatott társát. A legkínosabb az ügyben az, hogy Benzema hithű muzulmán, vagy legalábbis annak vallja magát.
Oroszország az iszlamista terrorizmus célkeresztjében áll, hiszen Szíriában Aszad elnököt támogatja, aki szemben áll az Iszlám Állammal. Korábban az iszlamista terrorszervezet többször megfenyegette Oroszországot, amiért szerepet vállal az Iszlám Állam elleni harcban. Több ezer orosz állampolgár harcolt az Iszlám Állam fekete zászlaja alatt, amikor még a terrorista szervezet nagy területeket birtokolt Irakban és Szíriában. Ma keveset hallani az orosz állampolgárságú dzsihádharcosokról, akiknek a java része csecsen. Lehet, hogy meg akarják zavarni a jövő évi futball-világbajnokságot Oroszországban? Senki sem tudja, hogy valójában mire készül az Iszlám Állam azután, hogy csaknem teljesen kiszorították Irakból és Szíriából. Az viszont tény, hogy Allah ellenségévé nyilvánították a francia futballválogatott népszerű kapitányát, Didier Deschamps-t.

Világbajnoki döntőt nyert Babos Tímea és Andrea Hlavackova

2017. október 29. 
Babos Tímea és a cseh Andrea Hlavackova nyerte meg a hétmillió dollár összdíjazású szingapúri tenisz WTA-világbajnokság páros versenyét, mivel a vasárnapi fináléban döntő rövidítésben 4:6, 6:4, 10-5-re legyőzte a Kiki Bertens, Johanna Larsson holland, svéd duót.
A harmadik helyen kiemelt magyar, cseh kettős - amely idén előzőleg már négy tornát nyert - bő fél óra alatt elvesztette az első szettet, aztán a folytatásban feljavult, és Babos adogatásaival, illetve Hlavackova röptéivel kiegyenlített. A döntő rövidítés már egyértelműen az ő fölényüket hozta, s végül 1 óra 31 perc elteltével ők emelhették a magasba a Martina Navratilova Kupát.
A 24 esztendős Babos harmadszor szerepelt a vb-n, és első magyarként jutott be már az elődöntőbe is. Két éve egy győzelem és két vereség volt a mérlege a vb-csoportkörben a francia Kristina Mladenovic oldalán, míg tavaly a negyeddöntőben búcsúzott a kazah Jaroszlava Svedovával. Idén újra egyenes kieséses rendszerben bonyolították le a párosversenyt Szingapúrban.
[Forrás: MTI]

A The Guardian szerint Székelyföld is újra akarja rajzolni Európa térképét

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=22263
2017. október 29. 
Katalónia helyzetéből kiindulva a The Guardian felsorolta a függetlenségre vagy autonómiára törekvő európai népcsoportok igényeit. 
Térképet közöltek egy újrarajzolt Európáról.



Ugyan a Székelyföld leírásában közölt információk nem felelnek meg a valóságnak, jó tudni azt, hogy a nagyvilág tudatába bekerült a székelyek szándéka.
Ezt írja Székelyföldről a The Guardian:
Székelyföld Románia központi régiója, melynek magyar lakossága nagyobb autonómiát kér. A 2011-es népszámlálás szerint 1,2 millió magyar él Romániában, ennek fele Székelyföldön. Ők képezik Románia legnagyobb kisebbségét, mióta Magyarország, a második világháborút követően, elveszítette területének mintegy kétharmadát. Az elcsatolt részeket a szomszéd államokhoz kapcsolták.
[Forrás: The Guardian]

Az egész országban lehűlés várható


 2017. október 28. 18:32, 
Hegyvidéken narancssárga jelzésű, az ország többi területén sárga jelzésű, szélre és hidegre vonatkozó figyelmeztetés lesz érvényben hétfő este 23 óráig - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok szerint a lehűlés mellett erős szélre is számítani lehet, ami fokozza a hidegérzetet. 
Vasárnapról hétfőre virradóan Máramarosban, Erdélyben, valamint a Körösök vidékének és Moldvának a dombvidékein vegyes csapadék valószínű. 
A hegyekben a szél erőssége elérheti a 90 kilométeres sebességet és hóviharok is kialakulhatnak. A látótávolság az előrejelzések szerint 50 méter alá is csökkenhet. (Agerpres)

2017. október 27., péntek

Pro Románia Párt névvel, új pártot alapított Ponta

2017. október 27. 
Jóváhagyta pénteken a bukaresti törvényszék a Pro Románia Párt bejegyzését. A döntés nem jogerős, megfellebbezhető.
A Pro Románia Párt megalapítását szeptember 3-án jelentette be Victor Ponta, Daniel Constantin és Sorin Cîmpeanu. 
A projekt elindításakor tartott szeptember eleji sajtótájékoztatón Ponta úgy fogalmazott: a Pro Románia politikai alternatívát kínál. Mint kifejtette, ő is, valamint Cîmpeanu és Constantin is szakítottak 'azokkal a politikai erőkkel, amelyek már nem ígérnek változást.' Azt mondta: napjaink Romániájában nem akar már sem tapsviharokkal tűzdelt végrehajtó bizottsági üléseket, sem olyan politikai vezetőket, akik csak mímelik, hogy szeretik a népet. A volt kormányfő azt is leszögezte, hogy a Pro Románia indulni fog a 2019-es európai parlamenti, illetve az államelnök-választáson, neki azonban nem áll szándékában jelöltetni magát. 
Arra a kérdésre, hogy ki a párt elnöke, Ponniata úgy válaszolt, meggyőződése, hogy amikor a három alapítónak választania kell majd egymás közül, "egyvalakinek biztosan meglesz az abszolút többsége". 
Daniel Constantin képviselő ugyanakkor azt nyilatkozta: az újonnan létesített alakulatnak "minőségi emberekre" van szüksége, nem a parlamentből szándékoznak tagokat toborozni. "Nem a parlamentből akarunk tagokat toborozni. Aki csatlakozni szeretne, azt szívesen látjuk, amennyiben hozzánk hasonlóan gondolkodó személyről van szó. A minőségi emberek közül szeretnénk tagokat toborozni, akik jelenleg valamelyest kívülállók, de részesei kívánnak lenni ennek a projektnek" - fogalmazott Constantin szeptemberben. 
[Forrás: Agerpres]

Alaposan „kárpótolták” Sevil Shhaideh-t

2017. október 27. 
Nem csak kormánytisztséget, jól fizető állást is kapott a régiófejlesztési minisztérium éléről menesztett politikus.
Nem kell félteni a régiófejlesztési tárca éléről nemrég menesztett Sevil Shhaideh-t, aki ellen korrupció miatt indított vizsgálatot az ügyészség.
A Liviu Dragnea PSD-elnökhöz közel állót nemrég a kormányapparátus államtanácsosává nevezték ki, csütörtökön pedig az OMV Petrom felügyelő bizottságának tagja lett. Sőt, ezen kívűl még két másik vezető testületnek is tagja lett az olajtársaság igazgatásában, ahol ő képviseli a román államot, amelynek 20 százalékos részesedése van az OMV Petromban.
Shhaideh új tisztségei nem kevés anyagi ellenszolgáltatással járnak: az OMV Perom felügyelőbizottságának tagjaként évente nettó 20 ezer euró jár neki, az auditáló bizottsági tagság ülésenként nettó négyezer eurót hoz a konyhára, az elnöki bizottság tagjaiként pedig ülésenként bruttó 2000 euró jár neki.
[Forrás: economica.net. foter.ro ]

2017. október 22., vasárnap

Exit poll: Abe Sindzó kormányfő pártja nyerte a japán választásokat

2017-10-22 
A jelenlegi kormányfő pártja nyerte a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat Japánban a szavazókörök zárása után közzétett exit poll eredmények szerint.
Az Abe Sindzó vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere, az Új Komeito párt minden valószínűség szerint több mint 300 helyre számíthat a törvényhozás 465 fős alsóházában az első mandátumbecslések alapján. A TBS kereskedelmi televízió ennél is több, 311 helyet valószínűsít a koalíciós pártoknak, ami már a kétharmados többség megtartását jelentené.
Abe Sindzó szeptemberben írt ki előrehozott választásokat. A 63 éves miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy így akar széles körű támogatottságot szerezni a növekvő észak-koreai fenyegetés miatt átalakításra szoruló biztonságpolitikájának, továbbá új jóléti intézkedéseinek.

Jogsértés ellen jogi válasz dukál

Azt mindenki láthatja/hallhatja nap mint nap, hogy a magyarellenes jogsértések csak szaporodnak Romániában. Azt is régóta mondom, hogy ezek ellen jogi lépéseket is tenni kell. Két ilyen lépésrõl számoltam be ma délelõtt a sajtó képviselõinek, s amit ott elmondtam, azt nyilván megosztom azokkal is, akik a blogomat olvassák. Nézzük hát:
1. Az udvarhelyi miccses provokációt ismeri mindenki, annak kapcsán – állítólag – több különféle panasz született annak szerzõje, illetve azt kommentáló sajtósok ellen. Ezek közül egyik, a B1 televízió szerkesztõje, Radu Banciu, ahelyett hogy magába szállt volna, nagy hangon kikelt az õt bepanaszoló Mikó Imre jogvédõ szolgálat, illetve a Diszkriminációellenes Országos Tanács ellen, s negyed órán keresztül szapulta õket, illetve úgy általában a magyarokat. A mûsor felvételét aztán a Youtube-on is közzétette az adó, azzal a megjegyzéssel, hogy még Hitler idejében sem fordult elõ ilyen, hogy magyarok fogják kivizsgálni azt a panaszt, amit szintén magyarok tettek ellene. Hogy miképpen jön Hitler a magyarokhoz az számomra talány, de az tény, hogy a felvétel – okulásképpen – ma is megtekinthetõ itt. Ebben Banciu a rá amúgy jellemzõ, enervált, sértõdött és az objektivitásra még bár nem is törekvõ módon fakad ki, sértegeti a panasztevõt, a magyarokat úgy általában, meg a diszkriminációellenes tanácsot, ami törvénytelenül mûködik, csak a magyarok eszköze amivel az ártatlan románokat bántják. Hab a tortán, hogy elismétli azokat az alaptalan vádakat, amik miatt panasz született ellen, hetekkel azután, hogy az ügy minden része tisztázódott, s õ is tudhatta, hogy a “milicista” által megvádolt elárusító nem sértett se törvényt, se a románokat. Mindez igencsak alkalmas arra, hogy felkeltse a magyarok elleni gyûlöletet, márpedig az ilyen cselekedetek bûncselekménynek minõsülnek. Következésképpen sértett félként (elvégre tagja vagyok a megrágalmazott közösségnek) panaszt tettem az adó, illetve a szerkesztõ ellen. A várható kimenetel szempontjából jogosan merülhet fel a tisztelt olvasóban az aggodalom, hogy vajon a hatóságok is úgy értékelik-e az elhangzott mondatokat amint én (vagyis gyûlöletet szítónak), ilyen téren a jó hír (habár ez a kifejezés itt óvatosan szólva is ambivalens) az, hogy a felvétel alatti nézõi hozzászólások ezt tökéletesen alátámasztják, igencsak gyûlölködõek (addig el, hogy a magyarokat mind el kell gázasítani Auschwitzban), tehát nem egy feltételezéssel van dolgunk (miszerint alkalmasak arra, hogy gyûlöletet szítsanak) hanem bizonyított ténnyel (gyûlöletet szítottak).
A történet külön pikantériája az, hogy az adó honlapján közzé van téve az etikai kódexük, s a szóban forgó szerkesztõ ama mûsorával annak is több elõírását megsértette, kezdve azzal, hogy a mûsorok korrekt módon kell tájékoztassák a nézõket az érvényes törvényekrõl, segítve ezzel õket a törvényt követõ magatartás gyakorlásában, s befejezve azzal, hogy a vélemény-mûsorokban sem szabad tényeket tagadni.
2. A másik panaszt jó ismerõsünk, Dan Tanasã ellen tettem, akit egyáltalán nem hatott meg az, hogy a tavasszal panaszt tettem ellene a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnál, ugyanúgy folytatja magyarellenes, gyûlöletkeltõ ténykedéseit, nem csak a blogján, hanem a Facebookon is. Példa erre a kilencedikén közzétett bejegyzése, amiben a csíkrákosi polgármester elleni perrõl számol be, s azon túl hogy örvendezik azon, hogy újabb községházáról sikerül bírói segédlettel a magyar megnevezést eltávolíttatnia, ráadásképpen a megye prefektusát is megvádolja, mert szerinte ezt a “munkát” amit õ végez a prefektus kellett volna elvégezze. Mondanom sem kell, hogy ez nem igaz, a prefektus intézményére vonatkozó törvény tételesen kimondja, hogy prefektusnak kötelessége azt biztosítani, hogy a megyében élõ magyarok tudják használni anyanyelvüket a közintézményekben, tehát nem harcolnia kell a magyar nyelv használata ellen, hanem védeni azt.
Másik példa egy 2015-ös írása, amit most ismét közzétett a Facebookon, s amiben azon háborog, hogy számos rádió- és tévé-adó sugároz az ország területén magyar nyelven. Itt is megpróbálja félrevezetni az olvasókat azzal, hogy ez törvénysértõ lenne, miközben az írás végén közzétett hivatalos levélben az audiovizuális tanács tájékoztatta õt arról, hogy a kisebbségek nyelvén sugárzó adókra nem érvényes az az elõírás, hogy románul kell feliratozni az adásokat. Ez azonban még semmi, utána jön a lényeg, hogy ezek az adók mind gyanúsak, a román állam nem ellenõrzi az adásaikat (mi az hogy, mondjuk mi) ki tudja mikre bujtogatják a magyar közösséget. Mert ami magyar az mind gyanús, az ország egységére tör, Erdélyt akarja elszakítani. Azt már mondanom sem kell, hogy ezzel is elérte a kívánt hatást, a hozzászólásokban kapnak bõven nem csak az országot eláruló politikusok, de a magyar közösség is (a cigánytól és a lovak nyelvétõl kezdve az immár klasszikus “kifele a magyarokkal az országból”-ig).
Ugyan a büntetés ezen bûncselekmények esetében nem túl szigorú (maximum 3 év börtön), de mindkét esetben súlyosbító tényezõ, hogy folyamatosan követnek el ilyen cselekményeket, azok amiket fennebb (és a két panaszban) említek csak friss példák, de ha valaki utánanéz, akkor ilyeneket tömegével lehet találni.
Csak a rend kedvéért teszem hozzá végezetül, hogy nem vagyok naiv, korábbi tapasztalataim (például ez) megtanítottak arra, hogy a hatóságok hozzáállása ilyen esetekben jellemzõen nem korrekt, de ki tudja, hátha lesz olyan is, hogy a panasz egy tisztességes, nem elfogult ügyész kezébe kerül. Ha pedig nem, akkor is kötelezõ ezt az elsõ kört megfutni, csak utána lehet nemzetközi bírósághoz fordulni.

2017. október 21., szombat

Egyeseknek semmi sem kedves

"Egyeseknek semmi sem kedves" - Ez jutott ezembe, amikor ma kinyitottam egyik nemzetinek mondó lap weblapját és megláttam a "zsarolópolitikus" kifejezést, egy olyannak a cikkben, aki magát a magasképzettségűnek mutatja be a cége weblapján, na és olyannak, akinek a tagtársa az erdélyieket "üveggyönggyel könnyen megnyerhető", primitív szavazónak tartja. 
Csak csodálkozni lehet azokon is, hogy amióta elmaradtak az anyaországi ingyen pénzek, adományok ellene fordultak az addig támogatónak és a néppártosodónak látszó hasonszőrűnél is sokkal krirtikusabban próbálják "letolni" az őket megteremtőket, meglehet azért, hogy azt lássák a magyar ellenzéki alakulat vezetői, hogy jobbnak tartják magukat. 
Ilyen lenne a politika? - tenné fel a kérdést János bácsi a Mezőségről, de...
De ott kezdődik a probléma, hogy ki hisz már nekik?
Kritizálták a polgáriakat, amiért nem velük hanem a szövetségiekkel közös platformmal álltak a választók elé miközben nem vették észre, hogy éppen ők azok, akik egy másiknak az ágyába kerültek, de nem vették észre, hogy a piros lámpa ott van a fejük felett, emiatt a választó éppen azt láthatja, hogy pénzért mindent meglehet tenni, miközben nemcsak a testét hanem a lelkét is eladja, eközben az alakulatuk lassan de biyosan szélsőjobbra tolódik.
Mondhatnánk, hogy a kormánypárt kampányba kezdett és csak igérgetne, de ők mire jutottak azokkal a sok pénzzel, amit ugyancsak a kampányba kaptak șs nem csak a megalakulásuktól hanem mostanáig?  
De a lajstromukban a megvalósitott dolgok közül igen keveset láthatnánk és azokból pedig még kevesebbet, amelyek a népközösségünk  számára fontosak lehetnek. 
Elitélnék  a kormánypártot, amiért kampányolnak, de elfelejtik, hogy akkor, amikor őket "bedobták" az erdélyi választók elé, hasonlóan tettek értük is. Sajnos, nem tudtak bizonyítani, nem tudták a távolmaradókat az urnák elé citálni és nem tudták hitelesen a kormánypárt gondolatait átadni. Csak a polgári választókat osztották meg, de ez ma már történelem és ők is leirhatókká válhatnak.
Csodálkozni lehetne az anyaországi ellenzéki alakulaton is, hogy nem veszik észre, hogy megvezetés is benne lehet a dologban. Igaz ugyan hogy ők is útkeresésben leledzenek hasonlóan az erdélyi társaikhoz, de vajon csak ennyiel ről szólna a dolog: bekerülni a meleg helynek számító képviselői székbe?
De térjünk vissza ahhoz a kijelentéshez, ami a cikkírót heves levegővételre készteti: „Számíthatnak a magyar kormányra. És ha segítenek bennünket a jövő év áprilisában, akkor a gyarapodás ezután is lesz. Lesznek iskolák, lesznek óvodák, lesz babakötvény” hangzott el nemrég Kolozsváron az anyaországi  kormány egyik minisztere részéről. 
Noha, a cikkíró elismeri, hogy az illető miniszter úr ugyan politikus, de nem érti, hogy abban, amire hivatkozik semmiképpen sem lehet "fenyegetés"-nek de "zsarolásnak" sem nevezni. Az erdélyiek fülében inkább igéretnek hangzik, de a cikkíró nem lakik itt így nem is értheti.
A mi olvasatunkban viszont inkább egy olyan biztatás és erdélyi régiók fejlesztési tervének a részleteinek a bemutatása, hiszen a "gyarapodás" már nagyon nagy hiány errefelé...
Persze a cikkírót az is zavarja, hogy az erdélyi választó ezzel fideszpártivá lett, pedig ha átgondoljuk nem kellene ezen csodálkoznia. Ja, persze mert nem ismeri az itteni helyzetet, akkor meg miért nem irogathat odahaza?
EP

A romániaiak egyre intoleránsabbak a magyarokkal szemben

http://itthon.transindex.ro/?hir=49118
2017. október 20.
A két évvel ezelőtti szinthez képest csökkent a magyarok elfogadottsága és megbecsültsége a román társadalomban - derült ki az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet által rendelt közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit csütörtökön tették közzé. 
A holokauszttal kapcsolatos ismereteket és a kisebbségek megítélését számszerűsítő felmérés készítői az úgynevezett Bogardus-skálát használták, amelyen az 1-es a legmagasabb (családtag) fokú elfogadást, míg a 7-es a legkisebbet (nem kellene Romániába jönniük) jelenti. 
A legkisebb fokú elutasítást a zsidókkal (3,8) szemben mutatták a megkérdezettek, akárcsak két évvel ezelőtt. A magyarok elutasítása 4-ről 4,1-re, az araboké 4,8-ról 5-re nőtt, míg a romákkal szembeni intolerancia szintje 5-ről 4,8-ra csökkent. 
Míg két éve a megkérdezettek 26 százaléka mondta, hogy nem akar - legfeljebb látogatóként - magyarokat látni az országban, arányuk mára 29 százalékra emelkedett, miközben 18-ról 14 százalékra csökkent azok aránya, akik elfogadnának egy magyar családtagot, és 16-ról 12 százalékra azoké, akiket nem zavarna, ha magyar lenne a szomszédjuk. 
Csökkent a magyarság megbecsülése is: a tavalyelőtti 10-ről 5 százalékra apadt azok aránya, akik a román társadalom értékes tagjainak tekintik a magyarokat, 31-ről 33 százalékra nőtt viszont azok aránya, akik problémaforrást vagy éppenséggel fenyegetést látnak bennük. 
A közvélemény-kutatás arra is rávilágított, hogy a romániai felnőtt lakosság körében 75-ről 68 százalékra csökkent azok aránya, akik hallottak a holokausztról, többségük pedig továbbra is a "zsidók németek általi kiirtását" érti alatta. 
A korábbi 28-ról 38 százalékra nőtt viszont azok aránya, akik tudták azt, hogy a második világháború idején az Antonescu-vezette Románia Transznisztriába deportálta a zsidókat. 
A felmérést a romániai holokausztkutató intézet megrendelésére a Kantar-TNS intézet készítette 2017. szeptember 14-e és október 6-a között. A több mint ezer felnőtt válaszadó bevonásával készült felmérés hibahatára három százalék. (mti)

Leader együttműködések generálása JNSZ megyében

Gábor Hernyák 2017-10-20
A helyi vállalkozások, szolgáltatások helyben tartása, a mintagazdaságok/jó gyakorlatok, helyi erőforrásokon, szükségelteken alapuló termékek, szolgáltatások feltérképezése céljából Dr. Barancsi Ágnes JNSZ megyei területi felelős koordinálja a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület és a Tiszazugi LEADER Egyesület közötti szakmai munkát. 
Az ismeretek feltárása és megismerése előmozdíthatja az együttműködő szervezetek közötti kooperációt, illetve nagyban hozzájárulhat a hálózati kapcsolatok kialakulásához. 
Másrészt a kiválasztott kis-és középvállalkozások ismertté válhatnak a lakosság körében, ezáltal növekedhet a helyi termékeket vásárlók és a helyi szolgáltatók köre.

500.000

Már elég rég nem néztünk a számlálóra  és nagy meglepetésünkre nemrég "átléptük" az 500.000-es olvasószámot. Ha azt is számoljuk, hogy van saját oldalnyitásunk is ami kb. 15 %-át tenné ki a fenti számnak, akkor is 500.000 szám megállja a helyét.
Mindezt az olvasóink érdeklődése tehette lehetővé, ami a munkánk elismerését is magába foglalja.
Természetesen örvendünk, hogy az érdeklődések nagyban emelkedtek és ezután is igyekszünk majd minél sokrétübb infókat közzétenni.
Köszönjük minden kedves Olvasónknak! EP 

2017. október 20., péntek

Kolozs megyei tevékenységekről - polgári sikerek

Nemrég sikerült szóra bírnunk Keizer Róbert urat, a Kolozs megyei polgári alakulat elnökét, aki egyben a megyei tanácstagként is részt vállal az ottani munkálatokban.
- Tisztelt elnök úr, már egy jó ideje résztvesz a megyei tanács munkálataiban és érdekelődnénk, hogy milyen eredményekről tudna beszámolni?
- A választások után mindjárt tájékozódtam azokban a kérdésekben amelyekkel a tanácstagok foglalkoztak. Mivel az egészségügyi bizottságban is vállaltam szerepet, igy előbb annak a tevékenyésgét is igyekeztem megismerni, de ezek mellett több alkalommal is sikerült más poblémakörben is a megyei alelnökkel megbeszélni a legjobb megoldásoknak az alkalmazását.
- Mennyire tudott a szövetségiekkel egy fajta csapatamunkát kialakítani?
- Talán furcsának fog tünni, de elég hamar felismertük, hogy ha közösen gondolkodunk, akkor hamarabb tudunk egy közös platformmal előállni. Sajnos a tanácsosi teendők nagyon is sokrétű probléma felvetésekkel jár és sokszor a bizottságok közti "átfedések" nagyon zavaróak tudnak lenni, de nekünk sem mindegy, hogy a közpénzt ne kelljen úgy elosztani, hogy abból a választóink igényeit kihagyjuk.
- Esetleg mondana konkrét példát is?
- Aki a megyében autóval jár az ismeri, hogy vannak kritizálható utak, ahol sokszor a nem megfelelő technikának az alkalmazásával többet rontottak, mint javítottak. Sokszor elmaradt a útmenti vizelvezetőárkok és az áthidaló vizelvezetők, na és a hidakat sem a megfelelő teherbírásúra tervezték, csinálták meg. Igy kialakulthatot az a gyakorlat, hogy évente kell fel-, vagy ami rosszabb - kijavítani. Ehhez azonban egy sor előírást kell figyelembe venni és betartatni, A közpénzt csak előzetes pályáztatás után lehet kiutalni majd az elvégzett munka átvétele után kifizetni. Sokszor az elkezdett munkálatok közben derül fény, hogy milyen rejtett hibával kell szembesülniük az útépítőknek, egyszóval jó ha szakember van alkalmazva úgy a "bemeneti" mint a "kimeneti" pontokon mert igy kevesebbe kerül.
- Értem, de azért elmondana egy konkrét példát is?
- Augusztusi és a szeptemberi űléseken vitattuk meg pld. a 109D megyei útnak a megjavítását Visa és Szék között. Ezzel az úttal lerövidül a Koloszvár-Szék közti távolság 31 kilométerre, de a nagyon látogatott Micula felé is megrövidül a odautazási idő. Ennek a javitási költségeit a  203/2017-es megyei tanácsi határozattal végül is jóváhagytuk, 2.012.310 lej értékben.
-Miért éppen Szék?
- A széki polgári alakulatnak többször is volt az a kérése, hogy póbáljuk a Szamosújváron át vezető út helyett a Visa és Nemeszsuk felé vezető utat előnybe részesiteni, mert azzal harmadjára rövidül az utazási idő és a buszjárat meg az iskolabusz is ezen járhat. Lényegében két rövídebb útszakaszt kellett megjavitani - összesen 5,5 km távon - a költségek is kevesebbek   mintha a hosszabnak azaz a Szamosújvár felé vezetőt kellene javítattni. Itt még egy hidat is ki kell javitani a 25-ös kilométernél és a  kb 2 kilométeres sáncot is ki kell alakitani az esővizek elvezetéséért.
- Ezek szerint ott az idén már be is fejeződnének a munkálatok?
- Igen. Az út ugyan csak 5,5 méteres marad de a útszegélyző árkok kialakitásával a vizelvezetés is megoldódik és a téli időszakban nem fog megfagyni az út alá kerülő viz sem.
De vannak más példa is, amiben a polgári alakulat helyi tanácsosai és az újonnan megválasztott széki MPP elnöknek a Kocsis Ferencnek is oroszlánrészük van, hiszen megtudta győzni a közbirtokossági erdőtulajdonosokat., arról, hogy ha a DC1 községi utra áldoznak akkor a Szék és Boncida közti földút kövezésével jócskán lerövidülhet a megyeszékhely felé vezető út. Jelenleg erre a földútra hordanak kavicsot és amivel nedves időben is járhatóvá tehető. Az elkövetkezőkben a boncidai tanácsot kell rábírnunk arra, hogy a községi út rájuk eső része is legalább kikövezésre kerüljön.   
- Önök a tanácsból sokszor kiszoktak kijárni a vidéki rendezvényekre, miként oldódnak meg a visszajelzések?
- Igen, több alkalommal is eleget tettünk a különféle meghívásnak, de vannak saját kezdeményezéseink is, pld. a széki Bertalan napi, ahová nem csak  a megyeit, hanem a polgári elnökséget is elkísértük. Itt a szövetségi elnök úr is jelen volt.
- A helyi termékek kezdenek előretörni, Ön hogy látja ezeknek a problémáját?
- Igen ez eléggé érdekes és az sem elhanyagolandó, hogy maga az EU-s pénzek is erre vannak irányítva. A "helyi termék" vagy másnéven "kézműves árú" nagyon is keresett lett, de a piaci igényeket nem követik eléggé éppen azok, akik ezzel több pénzt kereshetnének .
- Hogy érti ezt?
- Egyesek úgy gondolják, hogy azzal oldódna meg a dolog, hogy ha behozzák a gazdákat a városba akkor a termék jobban "elmegy"... De ez nem mindig igaz. Ennek a "gazdatologatásnak" azaz a " gazdák általi termékutaztatásnak"  akkor lenne igazi haszna ha a folytonossága biztosítva lenne, pld. egy "Magyar gazdapiac" kialakításával, ahol a vásárló nemcsak egyszer mehetne el. jelenleg egyfajta termékbemutatás történik, de vajon a "kiállító" gazdáknak megéri-e? A jövedelmezőségre kellene a gazdákat irányítani. Na és arra, hogy "árutermelőkké" váljanak, azaz ne  "mindenből egy kicsit" hanem egy-két terméket, de modern technológia segitségével. 
- Lényegében Ön azt mondja, hogy vegyük át az RMGE vagy az EMGE szerepkörét?
- Nem, hanem ezekkel együtt.
- Vagyis?
- A gazdasági és vidékfejlesztési szakembereink együttesen kezdjenek összedolgozni, hiszen mind három politikai alakulatnak vannak ilyen tagjaik. De ez egy másik riportnak lehet a témája, mert ezt nem szabad rövíden elintézni.
- Köszönöm a beszélgetést
- Én köszönöm a lehetőséget

lejegyezte. Gurka Balla Ilona

2017. október 19., csütörtök

Putyin szerint az EU kettős mércét alkalmaz, amikor nem ismeri el a független Katalóniát, de Koszovót igen

Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban, a Valdaj vitaklub tanácskozásán beszélt többek között arról, hogy Moszkva azonnal reagál, ha Washington felmondja a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződést, illetve arról, hogy amerikai nyomás alatt áll a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, de felszólalt a katalán függetlenség ügyében is.
Putyin az EU-nak címezve a szavait azt mondta, a katalóniai és a kurdisztánifüggetlenségi népszavazás nyomán kialakult válság a Nyugat által alkalmazott kettős mérce eredménye, ami egyesekben függetlenség- és szabadságharcosokat, másokban pedig szakadárokat lát. Emlékeztetett arra, hogy Európában korábban sokan nem titkolták örömüket más országok szétesése láttán. Azt kérdezte
„Miért kellett annyira meggondolatlanul, az aktuális politikai konjunktúrából és – nyíltan kimondom – a washingtoni nagy testvérnek való kedvezésből kiindulva, feltétel nélkül támogatni Koszovó elszakadását, hasonló folyamatokat provokálva Európa más régióiban és a világban?”
Mint mondta, az EU 28 tagállamából öt nem ismeri el a független Koszovót: Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia – ahogy Oroszország sem.
Putyin kifogásolta, hogy a Nyugatnak ugyanakkor nem tetszett, hogy a Krím kikiáltotta függetlenségét és népszavazáson döntött az Oroszországhoz való csatlakozáshoz. (Politico, MTI)

45 %-on áll a Fidesz. Zuhanórepülésben az MSZP, jön fel a DK és az LMP

2017. október 19., 
A Závecz Research felmérése szerint egy hónap alatt 3 százaléknyi szavazót vesztettel a szocialisták.
Bezuhant az MSZP népszerűsége Botka László visszalépése után. A Závecz Research legfrissebb felmérése alapján egy hónap alatt 3 százalékot gyengültek a szocialisták - így a szeptemberi 17 után már csak 14 százalékon állnak a biztos pártválasztóknál. Az LMP ebben a csoportban viszont két százalékkal erősödött, miután bejelentették, hogy Szél Bernadett lesz a miniszterelnök-jelöltjük. Így most 6 százalékon állnak, a Jobbiknak 19 százaléka van. A Demokratikus Koalícióra 9 százalék szavazna, a Momentumnak pedig 9 százaléka van.
A kormánypártok az elmúlt három hónapban folyamatosan erősödtek, a Fidesz most 45 százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Kiszivárgott Orbán javaslata

2017. október 19., Privátbankár.hu, MTI
A törököknek nyújtott pénzügyi alaphoz hasonlót hozna létre az olaszoknak is a miniszterelnök. Olaszországot kell segíteni abban, hogy megvédje a határait - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben. Több javaslatot is tett a migrációs válsághelyzet kezelése érdekében a kormányfő, aki szerda este a visegrádi négyek miniszterelnökeivel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, csütörtökön pedig az Európai Néppárt majd az Európai Tanács csúcstalálkozóján vesz részt Brüsszelben.
Az MTI úgy értesült, hogy az Afrikából érkező migránsokkal kapcsolatban Orbán Viktor felvetette egy, a Törökország számára korábban létrehozotthoz hasonló pénzügyi alap felállítását, amelybe az uniós tagállamok hasonló arányban teljesítenének pénzügyi hozzájárulást, mégpedig közvetlenül Olaszországnak.
Róma pedig erre a pénzügyi keretre támaszkodva folytathatja erőfeszítéseit az Észak-Afrikából kiinduló migrációs hullám leállítására.
"Olaszországot támogatni kell abban, hogy megvédje saját illetve Európa határait" - fogalmazott a miniszterelnök.

Megrendült Merkel – már az amerikaiak is érzik a közelgő veszélyt

Káncz Csaba, 2017. október 19.,
Merkel korábbi szándéka, hogy majd a Zöldekkel karöltve tovább folytatja ’Willkommenskulturját’ a törvényesség ellenében, a választásokon halálos sebet kapott. A következő német kormánykoalícó leginstabilabb és legagresszívabb pártjának a szeptemberi választáson óriási pofont kapott bajor konzervatív CSU ígérkezik. Az EU állapotáról mindennél többet elárul, hogy egy kulcsfontosságú indítvány akár a halálos csapás is lehet számára.
A szeptember 24-i német szövetségi parlamenti választások olyan jellegzetességeket hoztak be a berlini politikába, amely az európai országok többségében már évek óta megfigyelhető. A XX. századi néppártok zsugorodása a centrum jobb- és baloldalán, a tradicionális munkáspárt útja az eljelentéktelenedés felé, a pártrendszer felaprózódása és egy újnacionalista párt megjelenése az eddig nemválasztók reaktiválásával. Ez utóbbi ugye Németország esetében az AfD, amely szavazatainak 35 százalékát gyűjtötte be az eddig nemszavazóktól.
Német pártdinamika
Merkel korábbi szándéka, hogy majd a Zöldekkel karöltve tovább folytatja ’Willkommenskulturját’ a törvényesség ellenében, a választásokon halálos sebet kapott. A meggyengült Zöldek számára most a ’Jamaika-koalíció’ (konzervatív-liberális-zöld) jelenti az utolsó esélyt, ezért a koalíciós tárgyalásokon minden kompromisszumra hajlandóak lesznek. A piacpárti FDP vezetése pedig a német munkaadók szövetségétől kap majd újra pár telefont, ha esetleg elakadnának a koalíciós megbeszéléseik a konzervatívokkal.
A szociáldemokrata SPD jövője ködbe vész, nem tudni, miként tudná francia és holland testvérpártjaihoz hasonlóan a megroppanást elkerülni. Olyan karizmatikus vezető, mint a brit Jeremy Corbyn nincs az SPD-ben. Pedig a párt helyzete már ma sem rózsás: bár pár napja győzedelmeskedett Alsó-Szászországban, Kelet-Németországban a negyedik erő lett a CDU, az AfD és a Linke mögött, míg Dél-Németországban már régóta csupán egy szektának számít.
Meglepő módon a következő német kormánykoalícó leginstabilabb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legagresszívabb pártjának a szeptemberi választáson óriási pofont kapott bajor konzervatív CSU ígérkezik. A pártnak Bajorországban kellene megvédenie jövőre az abszolút többségét és ehhez egynegyeddel növelnie kellene a választói támogatottsáságát. Márpedig a jelen felállás szerint ezt főként az AfD-től tudja csak visszaszerezni - ezért Európa-politikai kérdésekben nem várhatók részükről engedmények.
Macron-terv a pácban
A negyedik Merkel-kormány konfrontálódni fog azon francia igénnyel, hogy az eurózónát egy Dél-Európa felé működő kiegyenlítő mechanizmussal egészítsék ki, amelynek a számláját főként Berlinnek kellene állnia. Macron francia elnöknek ez a terve márpedig a CSU-n, de akár az FDP-n is elbukik. Egyes párizsi jelentések szerint Macron kollégáinak szűk körben kijelentette, hogy ha az FDP a német kormány tagja lesz, akkor neki vége.
Az amerikai sajtó is felfigyelt a Merkel meggyengülése jelentette közelgő veszélyre. A Washington Post szerint a francia elnök legtöbb javaslata az európai integráció áramvonalasításáról nem új, egy párról pedig már kiderült, hogy nagyon nehezen lehet csak keresztülvinni. A szorosabb biztonsági együttműködést korlátozza, hogy szakértői vélemények szerint nem egyhamar lesz egységes európai hadsereg.
A többsebességes Európa példának okáért ma is létezik. A lengyel államfő viszont óv attól, hogy egyes nemzetek a másodosztályú tagok státuszába süllyedjenek, mert egy balkanizálódott szervezet könnyen szétesik. Mindenesetre a Washington Post szerint az EU állapotáról mindennél többet elárul, hogy egy kulcsfontosságú indítvány akár a halálos csapás is lehet számára

2017. október 15., vasárnap

AZ MPP VÁLASZMÁNYÁNAK A KÖZLEMÉNYE

A Magyar Polgári Párt választmányi ülésére került sor a hétvégén Gyergyószentmiklóson. A maratoni ülésen helyzetértékelésről, fontos stratégiai kérdésekről, szervezetépítésről, a közösséget érintő feladatok érdekérvényesítési lehetőségeiről, az európai őshonos közösségek jogait rendező kezdeményezésről és a jövőben sorra kerülő anyaországi parlamenti választásról esett szó.
Az idén elfogadott új alapszabályzat szerint a választmányi ülésen az országos elnökség tagjai, az országgyűlési képviselők, a megyei szervezetek elnökei és a párt színeiben megválasztott polgármesterek vettek részt. 
A gyergyószentmiklósi rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kövér László házelnök, az MPP tiszteletbeli elnöke és Szász Jenő, alapítóelnök is.
Mezei János, a választmány elnöke tizenhárom napirendi pontot javasolt megvitatásra, amelyet a választmány tagjai három ponttal egészítettek ki.
Biró Zsolt, a párt országos elnöke helyzetértékelő beszédében kiemelte, hogy a választmányra nagy szerep jut a következő időszakban, hisz új lendületet kell adjon a párt működésének.
Salamon Zoltán, ügyvezető elnök beszámolójában ismertette a Minority SafePack kezdeményezés tájékoztató jellegű kampányt és a jövőben sorra kerülő anyaországi parlamenti választással kapcsolatos tudnivalókat.
A választmány határozatot fogadott el Székelyföld területi autonómia statútumának benyújtásáról, amelyre a döntés értelmében még ebben az évben sor kell hogy kerüljön. Ugyanakkor határozatok születtek a kárpát-medencei magyar politikai szervezetekkel való együttműködések kiszélesítéséről, illetve az erdélyi magyar pártokhoz való viszonyulásról.
Magyar Polgári Párt Országos Választmánya
Mezei János, elnök

Székelyföldre vonatkozó fejlesztési stratégiát is magába foglal az autonómiatervezet

18 sep 2017
Fotó: MTIAzt gondolom, hogy autonómia tervezet benyújtása mindenképpen fontos, azért, hogy leszögezzük a román közösség, többség számára is, hogy mi az a minimum követelés, amit mi erdélyi magyarok elvárnánk a mindenkori hatalomtól.” – mondta rádiónknak Biró Zsolt az Magyar Polgári Párt elnöke
A döntés az MPP választmányi ülésén született, ahol Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő jelentette be, hogy még 2017-ben benyújtásra kerül a székelyföldi autonómia statútum, kikerülve a jövő évi centenáriumi eseményeket. „Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy nem igazán találunk olyan optimális pillanatot, amikor azt mondjuk, hogy a román többség elvárása, hogy most egy székelyföldi autonómia tervezettel szeretne találkozni a parlamentben.” – válaszolta Biró Zsolt arra kérdésre, miszerint, miért ezt az év végi időpontot választották a tervezet felterjesztésére.
Az MPP elnöke azt is hozzá tette, hogy a tervezet nem csupán az autonómia kérdéséről fog szólni, hanem egy egész csomaggal szeretnének előállni, szeretnének egy székelyföldet fejlesztő stratégiai csomagot létrehozni. Szeretnék, ha ez nem csak az MPP kezdeményezése lenne, ezért tárgyalásba kezdenek az RMDSZ képviselőivel a tervezet közös benyújtásáért, de azt is szeretnék, ha a teljes székelyföldi közösség felsorakozna az ügy mögött.

2017. október 14., szombat

Ford és a politika

2017. október 13., 
Klaus Iohannis államfő és Mihai Tudose miniszterelnök is részt vett tegnap a craiovai Ford gépkocsigyár rendezvényén, ahol a cég legújabb modelljét, a Ford EcoSportot mutatták be.
Az új kocsit – amelynek gyártása ezer új munkahelyet hozott létre a dél-romániai gyárban egy 200 millió eurós beruházás nyomán – Iohannis is kipróbálta, és elismerően nyilatkozott róla. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „a közlekedési infrastruktúra bármelyik kormány legelső prioritása kell hogy legyen”, erre nézve ígéreteket is kapott a kormányfőtől, akivel az új autó bemutatása előtt egyeztetett. 
Mihai Tudose azt ígérte, hogy napokon belül rajtolnak a munkálatokra szóló közbeszerzési eljárások, és az infrastrukturális beruházások első kézzelfogható hatásai is láthatóak lesznek. 
Tudose hangsúlyozta, hogy milyen fontos Románia számára a gépjárműipar: amellett, hogy számottevően hozzájárul a román bruttó hazai termékhez, szociális vonzata is van a munkahelyek létrehozása által. 
Amióta 2008-ban átvette a craiovai üzemet, a Ford több mint egymilliárd eurót fektetett be romániai termelési kapacitásába és 1700 új munkahelyet teremtett.

Visszatérni a Kolozsvári Nyilatkozathoz (BÍró Zsolt Sepsiszentgyörgyön)

2017. október 13.,Farkas Réka
Huszonöt éves a Kolozsvári Nyilatkozat, mely mérföldkő volt az erdélyi magyar politizálásban, ideje lenne leporolni, aktualizálni és ismét a román közvélemény elé tárni a magyar közösség igényeit – nyilatkozta tegnap Sepsiszentgyörgyön Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. 
Meglátása szerint ez a lépés azért is időszerű, mert ma Romániában a hangulat igencsak hasonlít a negyedszázaddal ezelőttihez.
Az MPP elnöke és képviselője elsősorban a parlamentben uralkodó hangulatra utalt, a magyar képviselet minden kérését lesöprik, elutasítják, de egyre sűrűsödnek a magyarellenes uszítások a sportpályákon és a hírtévék műsoraiban is. Úgy véli, fontos lenne pontosan megfogalmazni a magyar igényeket, célkitűzéseket, mert jelenleg ezeket nem ismeri a románság, nem tudják pozicionálni a követeléseket, így odajutunk, mint a közigazgatási törvény módosításának elutasításakor, amikor azzal érveltek, hogy „a magyaroknak semmi nem elég, ha a kisujjukat adják, az egész kezüket követeljük”. 
„Rögzíteni kellene a célokat, aztán pedig haladni feléjük, ha csak apró lépésekben lehet, akkor úgy, de nem szem elől téveszteni a fontos dolgokat” – fogalmazott Bíró Zsolt. 
A centenáriumi év küszöbén a magyar képviselet teljesen defenzívába szorult, ezért kell visszavonulni a gyökerekhez, és nagyon pontosan leszögezni néhány alapvető célkitűzést. 
Elsőként az alkotmánymódosítás szükségességét említette, meglátása szerint a modern román állam megszületésének századik évfordulóján helyet kellene kapniuk az alaptörvényben a gyulafehérvári nyilatkozat fontosabb ígéreteinek, de nagyon határozottan meg kell fogalmazni a székelyföldi területi autonómia igényét, illetve egy gazdasági terv szükségességét Székelyföld felzárkóztatására. 
Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat kihangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának és fejlődésének biztos záloga a belső önrendelkezés elvén nyugvó autonómia megteremtése. 
Huszonöt évvel ezelőtt az RMDSZ képviselői és szenátorai a kolozsvári Szent Mihály-templomban felesküdtek az erdélyi autonómiatörekvések képviseletére.

Nem vagyunk terroristák

2017. október 13., 
Nem terrorista, aki Székelyföld autonómiájáért harcol – ezt válaszolta Kulcsár-Terza József kérdésére a Román Hírszerzőszolgálat (RHSZ) képviselője a képviselőház emberjogi bizottságának meghallgatásán.
A háromszéki képviselő azon az ülésen tette fel kérdését, amikor a hírszerzőszolgálat hatáskörének bővítéséről vitáztak. 
Azért tartotta fontosnak tisztázni ezt, mert a kézdivásárhelyi alaptalan terrorvádak esetében megfogalmazott vádiratban (melyet az RHSZ segítségével állítottak össze az ügyészek) terrorveszélyként szerepelnek az autonómiamegmozdulások, és több hivatalos dokumentumban nemzetbiztonsági kockázatként jelenik meg a magyarság autonómiaigénye. (-kas)

Liviu Dragnea tündöklése és bukása

2017. október 14
Ha valaki teljhatalomra tör, azt kockáztatja, hogy mindent elveszít – ezt látszik példázni a szociáldemokrata vezér, Liviu Dragnea esete. Egyelőre még úgy tűnik, rajta áll minden kormányzással kapcsolatos döntés, ám az elmúlt kilenc hónap alaposan megnyirbálta hitelét, erejét.
Pedig mily dicsőségesen kezdődött pártelnöki pályafutása, jó barátja, Victor Ponta kicsinálása után elérte, hogy Ceauşescut meghazudtoló arányban válasszák a legnagyobb romániai párt élére, melyet aztán rég nem látott mértékű győzelemre vitt a tavalyi választásokon. Minden adott volt a nyugodt, kiegyensúlyozott kormányzásra, hogy megvalósítsák sokat ajnározott programjukat, egyetlen hiba csúszott a számításokba, Liviu Dragnea kétes ügyei miatt nem lehetett miniszterelnök. Bábokat keresett hát, olyan megbízható másodhegedűsöket, kik szó nélkül teljesítik minden parancsát, ám kiderült, ilyet nem könnyű találni, elfoglalván a Victoriei-palotabeli bársonyszéket önálló életre kelnek, véleményük van, s nem akarják magukat lejáratni az agyament ötletek életbeültetésével. Az agyondicsért kormányprogramnak ugyanis minden kanyarban felfeslik egy-egy hibája, a jólétet ígérő lépések tetemes része megvalósíthatatlan.
Liviu Dragnea, akit mindenki nagyon okosnak, ravasznak hitt, telhetetlen hataloméhségében hibát hibára halmozott. Még meg sem melegedtek székükben az új miniszterek, amikor januárban kirobbant az első nagy válság. Nemcsak neki és koalíciós társának, Tăriceanunak gyűlt meg a baja az igazságszolgáltatással, de számos barátjuk, elvtársuk áhítozott a korrupcióellenes hatóságok megleckéztetésére, a törvények megszelídítésere. Gyorsan és titokban akarták kedvükre alakítani a rendszert, de a téli fagyok dacára százezrek vonultak utcára, akkorára dagadt a tiltakozás, hogy már nemcsak az ország, de a világ is rájuk figyelt, és kénytelenek voltak meghátrálni. Pár hónap viszonylagos nyugalom után a miniszterelnök személye nem tetszett, kiderült, kinőtt a bólogatójános szerepből, mennie kell. Csakhogy Grindeanu megmakacsolta magát, és bekövetkezett az a röhejes helyzet, hogy saját kormányuktól csak bizalmatlansági indítvánnyal tudtak szabadulni. Azonban az összetákolt új csapat sem bizonyult elég engedelmesnek, a sokszor mulyának tűnő Mihai Tudose is ráérzett a hatalom ízére. Egy váratlan tévés bejelentés Dragnea legbizalmibb embereinek leváltásáról kirobbantotta az újabb válságot. Tudose szembement mindazzal, amire az elmúlt időszakban alapozták politizálásukat, és győzött. Fogcsikorgatva, sokórás vita után beadták derekukat az SZDP döntéshozói, ha nem teszik ugyanis minden elúszott volna: kormányzás, viszonylagos hatalom, minden.
Dragnea a szó szoros értelmében még nem bukott meg, ő a pártelnök, de elindult a lejtőn lefelé. Pártján belül és kívül is vészesen csökken népszerűsége, napról napra, hétről hétre fogy tekintélye, hatalma. Mindent akart, és ha így folytatja, a nagy semmivel maradhat. Farkas Réka

Morvai: nem csak anyanyelvű oktatást, autonómiát is kell követelni Kárpátaljának

2017. október 14. 
A magyar kormánynak teljes körű és valódi autonómiát kell követelnie a kárpátaljai magyaroknak! – mondta Morvai Krisztina az ECHO Tv-n.
Az ukrán oktatási törvénynek a magyar anyanyelvű oktatást betiltó rendelkezése csak része a lényegesen nagyobb jogfosztásnak: az autonómia hiányának – mutatott rá az EP-képviselő.
Morvai szerint természetesnek kellene lenni, hogy például a 80%-ban máig magyar Beregszász Járásban nem csak, hogy magyar nyelven lehet tanulni az iskolákban, de magyarul lehet ügyet intézni a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, és a magyaroknak, mint őshonos nemzeti közösségnek joguk lenne a saját életüket érintő kérdésekben dönteni. 
„Itt az ideje kimondani az alaptételt, és megkövetelni annak teljesítését: a magyar embereknek a szülőföldjükön joguk van magyarként élni - egyetlen magyar sem kényszeríthető arra, hogy ukránná váljon" – szögezte le Morvai.
[Forrás: Alfahír.hu ]

MAGYARORSZÁG ELTÉRŐ MEGOLDÁST JAVASOL

2017. OKTÓBER 14. Magyar Idők
Magyarország elutasítja a kvótarendszert és az ezzel gyakorolt nyomást, mivel nem szabályozni, hanem megállítani akarja a migráns­áradatot – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Corriere della Sera és az Il Sole 24 Ore című olasz napilapokban tegnap közölt interjúban.
Szijjártó Péter a lapinterjúkban az MTI szerint a visegrádi államok határozott álláspontját hangsúlyozta, miszerint elutasítják az EU kvótarendszerét, és nem fogadják el az emiatti nyomásgyakorlást. „Senki sem veheti el a jogunkat arra, hogy mi döntsük el, kit engedünk be nemzeti területünkre” – mondta Szijjártó Péter. Újságírói felvetésre, hogy a kvótarendszer a migráció legalizálását és szabályozását kívánja szolgálni, Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország nem szabályozni, hanem megállítani akarja a migrációs áradatot. Megjegyezte, a kvótarendszer migrációra ösztönzi a rosszul informált tömegeket. „Véleményünk szerint a bevándorlásnak nincsen jó hatása, legalábbis a mi társadalmunkra, amelyet így is próbára tesz a roma közösség munkanélkülisége” – mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette, ha Olaszországnak elsőrendű a migráció kezelése, tegye, de „bennünket hagyjanak ki (…) Magyarország nemet mond az illegális bevándorlásra”. A Milánóban rendezett első olasz–magyar gazdasági fórumon adott interjúban a Corriere della Serának, illetve az Il Sole 24 Ore üzleti lapnak Szijjártó Péter kifejtette, téves egyenlőségjelet húzni migránsok és terroristák között, tény viszont, hogy 2015 óta Európában precedens nélküli merényletsorozat következett be, amelyet a migránsáradat eredményezett, hiszen lehetetlenné tette az érkezők tüzetes ellenőrzését.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország együttműködik az Európai Unióval, ám föderációs megközelítés helyett szuverenista hozzáállást részesít előnyben, amellyel önálló társadalmi, családi, népesedési politikát tud folytatni. Hozzátette, Magyarország nem fogja elfogadni a közös adópolitikát, és soha nem fog keresztény múltja miatt szégyenkezni. Oroszországgal kapcsolatban nagyobb pragmatizmust javasolt az uniónak, hangsúlyozva, hogy a szankciók miatt az elmúlt három évben hétmilliárd dollár lehetséges befektetés veszett el.
A miniszter kifejtette, hogy a felsőoktatási intézményeket szabályozó törvényt a kormány nem kifejezetten a CEU ellen hozta. Kijelentette, hogy Soros György Európáról és a migrációról a magyar kormánnyal ellentétes gondolatokat terjeszt. A Soros-plakátokkal kapcsolatban azt mondta, ha valaki ennyire aktív szerepet vállal a közéletben, mint Soros György, el kell fogadnia, hogy neve a politikai viták kereszttüzébe kerül. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormányerők miként kívánnak gátat szabni az erősödő szélsőjobbnak, Szijjártó Péter azt válaszolta: „Egyetlen út létezik: a jobbközép megerősítése.”

SZILI KATALIN: EURÓPA NEM KÖVETI A SAJÁT MAGA ÁLTAL DEKLARÁLT ÉRTÉKEKET

2017. OKTÓBER 13  MTI
Mivel az Európai Unió polgárainak tíz százaléka az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozik és öt százalékuk bevándorló, az uniónak különbséget kell tennie e két csoport között – mondta Szili Katalin pénteken Nagymegyeren a felvidéki magyar polgármesterek és képviselők VII. Önkormányzati Szabadegyetemén.
„Amíg Európa az őshonos kisebbségek helyzetének megoldásában nem követi a saját maga által deklarált értékeket, addig nem a megoldás, hanem a probléma része lesz és addig a valóságban a XXI. századba sem lépünk át” – tette hozzá a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottja.
Az Európai Unió nem odázhatja el a kérdés megválaszolását és mindenütt biztosítania kell a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvük használatát a hivatalokban, az orvosi ellátásban és a mindennapi élet során – hangoztatta Szili Katalin
„Ahol van önigazgatás, ott nincs elvándorlás. Az adott nemzeti kisebbségek megélhetik önazonosságukat és a szülőföldön való boldogulás lehetőségét” – fogalmazott a politikus.
A miniszterelnöki biztos elmondta, a Magyar Közösség Pártja a magyarországi modellt tartja követendőnek a nemzetiségi kérdés kezelésében, az uniós keretek tiszteletben tartásával.

BUKARESTI ÁTALAKÍTÁS HÁROM MINISZTER TÁVOZOTT MIHAI TUDOSE KABINETJÉBŐL

2017. OKTÓBER 14. Csinta Samu
Győzött a román miniszterelnök, újabb vereséget szenvedett a szociáldemokrata pártelnök, a korrupciós vádakkal szembesített miniszterek lemondtak, a román kormány pedig részleges átalakuláson ment át.
A csütörtök éjfél után véget ért ülés után két erősen elcsigázott ember benyomását keltő férfi – Mihai Tudose kormányfő és Liviu Dragnea, a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – állt a sajtó képviselői elé. Annyi különbséggel, hogy Dragnea nem is titkolta csalódottságát. Ennek megfelelően igencsak ellentmondásos üzeneteket fogalmaztak meg, cseppet sem segítve annak megértésében, hogy a párt országos végrehajtó bizottságának tagjai miért fogadták el a miniszterek lemondását. Mégpedig azt követően, hogy az ülésen a tagok többsége ellenezte Sevil Shhaideh regionális fejlesztési tárcavezető, miniszterelnök-helyettes, Rovana Plumb európai alapokért felelős miniszter, valamint Razvan Cuc közlekedési tárcavezető távozási szándékát.
A kormányfő megerősödve került ki a küzdelmekből
– Annak ellenére, hogy a tárgyalások során mindenki arra kérte őket, maradjanak a kabinet tagjai, ők megerősítették, hogy fenntartják eredeti döntésüket. Azzal indokolták, hogy nem akarják veszélybe sodorni a PSD kormányzását – fogalmazott Dragnea. 
Magyarázatként hozzáfűzte, hogy a korrupciós cselekményekben való részvétellel vádolt két miniszter asszony képtelen volt tovább elviselni a rájuk nehezedő nyomást. Mint ismeretes, kettejük ellen bűnvádi eljárást kezdeményezett a korrupcióellenes ügyészség. A vádhatóság szerint a kormány 2013-ban törvénysértő módon adta át a dunai Belina-sziget és a Pavel-ág egy részének kezelési jogát a Teleorman megyei önkormányzatnak. A kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE úgy döntött, hogy az ártatlanság vélelmére alapozva továbbra is kiáll a szintén korrupcióval gyanúsított tisztségviselője, Viorel Ilie parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter mellett.
Egyes források szerint Mihai Tudose jól taktikázott, amikor saját lemondását is meglebegtette arra az esetre, ha a bizottság leszavazza a kormányátalakítási indítványt. Dragnea ugyanis korábban egyértelműen kijelentette: nem akar harmadjára is Klaus Johannis államfő elé járulni egy új kormány és miniszterelnök kinevezésének kérésével. A lemondó miniszterek utódairól tegnap már döntött is a PSD vezetősége. A fejlesztési tárca új vezetője Paul Stanescu szenátor, a szociáldemokrata tábor egyik legbefolyásosabb „bárója” lesz, aki a testvéréből is parlamenti képviselőt csinált, felesége pedig falusi iskolaigazgatóból hirtelen az oktatási minisztérium tanácsosává avanzsált. Az európai alapokért felelős tárcát a jövőben a kormányfő eddigi tanácsosa, Felix Nica irányítja, aki a Ponta-kormány idején már vezette ezt a minisztériumot. Az új közlekedési miniszter a Konstanca megyei vízügyi igazgató és PSD-vezér, Felix Stroe, akit sokan a fejlesztési minisztérium élén is szívesen láttak volna.

GEORGE SOROS: ÍME A TERVEM A MENEKÜLTKÁOSZ MEGOLDÁSÁRA MARKETWATCH.COM Lovas István

Lovas István
Sorozatunkban szó szerinti fordításokban ismertetjük Soros saját maga által írt terveit a migránsok európai befogadásának szükségességéről és körülményeiről.
Miközben számtalan, általa finanszírozott NGO-k az Európába irányuló migrációs áramlatokat minden lehetséges eszközzel és módon segítik,legalább két dolgot jelez az, hogy a külföldi fősodratú média a hazai ellenzéki politikusokhoz és médiájához hasonlóan szintén letagadja a nyilvánvalót, vagyis a Soros-terv létezését. Azt, amit ő saját maga annak, tervnek nevezett.
Az egyik az, hogy reszketnek a tényektől.
A másik pedig az, hogy mára a nyugati média állapota egy korábbiakban nem is sejtett mélységbe zuhant: a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól kezdve a Financial Times-ig tartják egyaránt kötelezőnek az „állítólagos” jelző kitételét a Soros-terv elé, amikor azt például magyar kormányzati politikusok idézni „merik”.
A múlt pénteken megkérdeztük a brit globális terjesztésű Financial Timestól, kivételesen vennék-e bátorságot, hogy válaszolnak arra a számukra nyilván kínos kérdésre, vajon miért nevezik „állítólagosnak” azt a tervet, amelyet szerzője, George Soros saját maga a Financial Times-ban magában is tervnek nevezett. Azt is megkérdeztük, ha például a magyar miniszterelnök azt írná, „zöld az ég”, és azt egy ellenfele idézné, oda tennék-e arról szóló cikkükben a kételyt jelző „állítólagos” szót. A bátor, példamutatóan demokratikus Financial Times természetesen bölcsen hallgatott.
A sorozatot a Market Watch tőzsde- és pénzügyi portál azon cikkével kezdjük, amelynek szerzője George Soros. 2015. szeptember 29-én az alábbi címmel jelent meg írása:
„GEORGE SOROS: ÍME A TERVEM A MENEKÜLTKÁOSZ MEGOLDÁSÁRA”
Írta: George Soros

Az Európai Uniónak vállalnia kell a felelősséget azért, hogy nincs közös menekültpolitikája. Ez az idei növekvő menekültbeáramlást kezelhető problémából egy újabb politikai válsággá alakította át.
Mindegyik tagország önző módon saját érdekeire összpontosított, gyakran mások érdekeivel ellentétes módon cselekedve. Ez pánikot keltett a menekültkérők, a nagy nyilvánosság, valamint a jog és rend fenntartásáért felelős hatóságok soraiban. A menekültkérők voltak a legnagyobb áldozatok.
Az EU-nak átfogó tervre van szüksége, hogy a válságra reagáljon. Olyanra, amely megerősíti a hatékony irányítást a menedékkérők áramlásai fölött úgy, hogy az biztonságos, rendezett módon menjen végbe, és olyan ütemben, amely tükrözi Európa képességét befogadásukra. Annak érdekében, hogy a terv átfogó legyen, annak ki kell terjednie Európa határain túl. Kevésbé bomlasztó és sokkal kevésbé drága, ha a potenciális menedékkérőket jelenlegi helyükön vagy ahhoz közel tartjuk.
A jelenlegi szíriai válság eredete miatt a szíriai nép sorsának kell az első számú prioritásnak lennie. De más menedékkérőket és migránsokat sem szabad elfelejteni.
Hasonlóan, egy európai terv mellett egy globális reagálásnak is kell lennie, az ENSZ hatósága alatt és a tagországainak részvételével. Ezzel el lehetne osztani a szíriai válságnak a terheit számos ország között, miközben globális normákat is meg lehetne alkotni ahhoz, hogy nagyobb általánosságban lehessen foglalkozni a kényszerű migráció problémáival.
Íme egy átfogó terv hat eleme.
Az első: az EU-nak évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia a belátható jövőn belül. És ehhez a terhet korrekt módon kell megosztani – ami olyan elv, amelyet a szeptember 23-i csúcson egy minősített többség végül meg is hozott.
A megfelelő finanszírozás kritikus fontosságú.
Az EU-nak menekültkérőnként 15 000 eurót (16 800 amerikai dollárt) kell biztosítani az első két év mindegyikére azért, hogy fedezni lehessen a lakhatás, egészségügyi ellátás és az oktatás költségeit – és azért, hogy a menekültek elfogadását vonzóbbá lehessen tenni a tagországoknak. E pénzösszegeket elő lehet teremteni azzal, hogy hosszú lejáratú kötvényeket bocsátanak ki, felhasználva az EU igénybe nem nagyon vett AAA kategóriájú kölcsönzési képességét, aminek a további előnye az lesz, hogy indokolt fiskális ösztönzést adnak az európai gazdaságnak.
Az is egyformán fontos, hogy lehetővé tegyük az államoknak és a menekültkérőknek preferenciáik kifejezését, a legkevesebb erőltetést alkalmazva. A sikernek elengedhetetlen feltétele, hogy a menekülteket oda helyezzük, ahová ők akarnak menni.
A sorozat második részét ITT, a harmadikat ITT, a befejező cikket ITT olvashatják.

MEGTORPEDÓZNÁK SOROS EMBEREI A KONZULTÁCIÓT BÍRÓSÁGHOZ FORDULT ÉS PÉNZT KÖVETEL A HELSINKI BIZOTTSÁG

Nagy Áron
A nemzeti konzultáció valamennyi kérdőívének bezúzatását és a kormányzati akció honlapjának lekapcsolását is követeli személyiségi jogaik állítólagos megsértése miatt a Helsinki Bizottság – értesült lapunk kormányzati forrásból.
A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által százmilliókkal kitömött szervezet emellett kétmillió forint sérelmi díjat is akar a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Emiatt bírósághoz fordultak, keresetüket azonban egy nyilvánvaló hazugságra alapozták, hiszen az általuk kifogásolt állítás nem, illetve nem úgy szerepel a konzultációban.
A nemzeti konzultáció ötödik pontja szerint „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért”. Alább pedig az olvasható, hogy „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat”.
A szöveg azzal folytatódik, hogy „Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«”. Ez az – pontosabban csak majdnem –, ami a helsinkisek szerint sértő rájuk nézve, mert bár elismerik, hogy valóban leírták ezeket a szavakat egymás után, de szerintük a kérdőív szerkesztői kiragadták azokat a környezetükből, s ezzel megváltoztatták a jelentésüket.
Ha így lenne, feltehetőleg tényleg jogsértést követtek volna el, mert a törvény tiltja a valós tények hamis színben való feltüntetését. Ám a Helsinki Bizottság a keresetlevelében nem pontosan idézi a konzultáció szövegét, tehát egy olyan mondatba kapaszkodva akarja megakadályozni, hogy a kérdőíveket minden magyar háztartásba eljuttassák, s ezáltal nyolcmillió magyar választópolgár ismerhesse meg a Soros-terv leglényegesebb pontjait, amely egész egyszerűen nem létezik.
Beadványukban következetesen rosszul idézik az inkriminált mondatot: „Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely például (sic!) a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.«” A Helsinki Bizottság ezzel megváltoztatta az eredeti mondat jelentését, s azt sugallja, hogy a kérdőív szerint szervezetük más kérdésekben is a migránsok számára kedvezőbb elbírálásért küzd, majd ezt cáfolva oldalakon keresztül bizonygatják, hogy a kormány hazudik, és ezért a konzultációt le kell állítani.
A Helsinki Bizottság érvelésében az is szerepel, hogy ők nem általában a migránsokról, pusztán a menedékkérőkről, menekültekről fejtették ki véleményüket abban az anyagban, amelyből a konzultáció idéz. Nos, a jelentős mértékű Soros-pénzből gazdálkodó szervezet egyik kiadványában, a Külföldiek Magyarországon címűben leírják, hogy a migránsoknak különböző csoportjai vannak, és ugyanebben a dokumentumban megkülönböztetik az önkéntes és a kényszermigrációt. Ez utóbbiról azt írják, hogy a jog speciálisan kezeli, elismerve minden ember jogát, hogy „az életét, testi-lelki épségét mentse, illetve elkerüljön valamilyen súlyos emberi jogsértést (mint az üldözés, a kínzás, az embertelen bánásmód, a rabszolgaság vagy a súlyos diszkrimináció)” úgy, hogy menedéket keres egy másik országban.
E tanulmányban azt is megjegyzik, hogy a közbeszéd nem tesz különbséget migráns és migráns között. Mi következik ebből? Az, hogy a nemzeti konzultáció szerkesztői migránsnak nevezték a migránsokat, köznapi magyarra fordították le a Helsinki által használt jogi-szociológiai terminusokat, amit aligha lehet felróni nekik akkor, amikor 8 millió ember számára kell egyaránt értelmezhető kiadványt készíteniük. Ráadásul azt is szem előtt kell tartani, hogy a migrációs válság kapcsán emlegetett migránsok mindegyike menedékkérő, aki vagy itt, vagy – miután illegálisan átlépte hazánk és más európai államok határát is – mondjuk Németországban folyamodik menekültstátuszért, azzal a hivatkozással, hogy őket üldözik, hogy veszélyben az életük, hogy ők menekültek.
A Helsinki Bizottság érvelése tehát meglehetősen erőltetett. Ugyanez mondható el arról, amikor az illegális határátlépés kapcsán abba kötnek bele, hogy a „felperes (azaz ők – a szerk.) »aggályát« fejezte ki a »súlyos jogkövetkezmények alkalmazása« miatt, nem állította, hogy enyhébb büntetést szeretne”. Az teszi igazán cinikussá ezt az állítást, hogy a Soros kegyeit élvező jogvédők élcsapata a kérdéses anyagban, amelyből a konzultáció szerkesztői idéznek tőlük, azért szállt síkra nemzetközi példákra, egyezményekre és joggyakorlatra hivatkozva, hogy a menekülteket egyáltalán ne szankcionálják az illegális határátlépés miatt. Teszik mindezt úgy, hogy nem követelik az enyhébb elbírálását vagy a büntetlenséget, de jelzik, hogy a nemzetközi példák alapján szerintük ez lenne a helyes magatartás a kormány részéről.
Érdemes megjegyezni: a nemzetközi jogba mindez azért került bele, hogy olyan esetekben, mint például a délszláv háború, a Jugoszláviával szomszédos Magyarországra félelem és akadály nélkül juthassanak át a menekültek. Hogy ne kelljen letartóztatástól, visszafordítástól tartaniuk – s nem azért, hogy kedvükre vándorolhassanak sok ezer kilométeren át.
A Helsinki Bizottság egyébként büszkén hirdeti magáról, hogy 2016-ban mintegy 2800 menekülőnek nyújtottak ingyenes jogi segítséget. Idén pedig, amikor egy magánalapítású emberi jogi szervezet kitüntette őket, a méltatásban azt írták a Helsinki Bizottságról, hogy a „menekültek hangjának” számítanak. A nemzeti konzultáció azonban a vitatott ponton nem csak őket említi, hanem például a terrorizmussal vádolt Ahmed H. mellett kiálló Amnesty Internationalt is.

2017. október 9., hétfő

Organikus törvény elfogadását kéri a Német Demokrata Fórum a nemzeti kisebbségek jogállásáról

2017. október 06. 
Organikus törvényt szeretne elfogadtatni a nemzeti kisebbségek jogállásáról a Romániai Német Demokrata Fórum. Az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint 'a romániai német kisebbség sikeresnek tartja az országunk által 1989 óta alkalmazott kisebbségvédelmi modellt, a romániai német kisebbség értékeli, hogy jogait garantálja Románia Alkotmánya és azok a nemzetközi egyezmények, amelyeknek Románia is részese (a nemzeti kisebbségvédelmi Keretegyezmény, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Chartája stb), így a RNDF kéri a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, organikus törvény elfogadását, ahogyan azt Románia Alkotmánya előírja.' Az idézett dokumentum szerint a RNDF egy vezetőtanácsi ülésen jutott erre az álláspontra. (agerpres) - a Transindex.ro portálról

Kelemen Hunor: a román pártok szájba verték a magyarokat

2017. október 06. 
Az RMDSZ elnöke rossz üzenetnek tartja a közös jövő alakítása szempontjából, hogy a román pártok még a párbeszédet is elutasították az anyanyelvhasználati jogok bővítéséről. Szerinte ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a "magyarokat szájba verték". Aradi sajtóértekezletén Kelemen Hunor arra utalt, hogy a képviselőházban szerdán a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, amely csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban. Az RMDSZ elnöke felhívta a románság figyelmét, hogy a 2018-as centenáriumi év után is együtt kell élnie a magyar közösséggel, és rámutatott: a kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló törvény semmivel sem rövidíti meg a többségi nemzetet. (mti) - a 

NÉMETH JÚLIA - Ipó László, a lélekbúvár festő


Minden ember a maga nemében kincs, s a felejtés bűn. Az átlagember szintjén is. Pedig néha még kimagasló személyiségek, írók, művészek, tudósok is kikopnak a köztudatból. A kollektív emlékezet ugyanis olykor fölöttébb szelektív. Ha nincs a család, az utódok, akik felfrissítsék, akik áldozatokat is vállalva ápolják szerettük emlékét, az értékek a felejtés homályába veszhetnek. Az Ipó-hagyatékot ilyen veszély nem fenyegeti. Hiszen nem csak példaértékű, de egyenesen megható az a szeretetteljes gondoskodás, az a fáradtságot nem ismerő odaadás, ahogyan az Ipó család, s különösképpen az immár szintén elhunyt legidősebb fiú, László és leánya, Ildikó Imola viseltetett és viseltetik az apa, nagyapa id. Ipó László székelykeresztúri festőművész örökségéhez. 
A mintegy tízezer lakosú székely kisváros leghűségesebb festője – negyvenkilenc évet töltött megszakítás nélkül választott városában – 1911-ben született Felsőboldogfalván. Korán árvaságra jutott, mindössze három éves volt, amikor édesapja elesett a háborúban. Bevallása szerint a sors elvette tőle a boldog gyermekkort, a hazaváró szülői otthont, a felsőbb iskolai végzettség lehetőségét. „De talán felsőbb iskola volt, amikor az éhségtől az utcán összeestem, hogy fűtetlen, bérelt szobában, fagyott ujjakkal festettem, lettem az emberlélek sokszínű világának imádója”– írja visszaemlékezéseiben. S bár túl nagy vagyonra később sem tett szert, boldog ember volt. Hiszen amit gyermekkorában nélkülöznie kellett, a családi fészek melegét, azzal a sors később busásan kárpótolta. Kiegyensúlyozott, harmonikus légkörben élt és alkothatott, imádott gyermekei s gyönyörűséges felesége, „örök madonnája” társaságában. Ők voltak a legbecsesebb kincsei: a négy gyermek, a hűsé- ges társ s persze született adottsága, a művészet iránti vonzalma, amely bensőséges, színekben gazdag képi beszéd formájá- ban öltött testet. Tehetségére korán felfigyelt tanítóképzőbeli tanára, Daday Gerő festőművész, akitől a rajzolás minden csínját-bínját elsajátította, hogy aztán Vass Albert műhelyében ismerkedjen meg részletesebben az olajfestés technikájával, Ács Ferenctől pedig a portréfestés fortélyait lesse el. S mentorai közé tartozott a művészettörténész festő, Pattantyús Károly is. 
Első önálló kiállítását 25 éves korában, 1936-ban, Székelykeresztúron rendezte meg, majd Segesvár, Medgyes, Marosvásárhely következett. A negyvenes évek elején Kolozsváron arat sikert munkáival, többek között megfesti a Protestáns Teológia jeles professzorainak arcképét és megnyeri az Orvosi Egyetem képzőművészeti pályázatát. De amint ő maga is megjegyezte, sosem „csak” az arcot festette. Hiszen az emberi lélek, a belső értékek, erények, szépségek kiváló ismerője volt. Ilyenformán portréi egyben sajátos lélektérképek is, amelyekből a valósághű, precíz műgonddal kivitelezett, jellegzetes formajegyek mellett, az egyén belső világa, karaktere is kiviláglik. Portréinak nem egy alanyához erkölcsi, szellemi, világnézeti azonosság, nem ritkán baráti, esetenként tanítványi kapcsolat fűzte.
Az 1944-es történelmi fordulat után visszatért Székelykeresztúrra, amelyhez 1991-ben bekövetkezett haláláig mindvégig hűséges maradt. És hűséges maradt ahhoz a miliőhöz is, amiből jött és ahhoz a realista stílushoz, amit mestereitől elsajátított. Nem akart minden áron újítani, nem akarta minden áron megreformálni a művészetet, nem akarta sarkaiból kifordítani a világot. Egyszerűen csak a maga sajátos belső látásával, érzelmileg átélve, lélekben feldolgozta és képileg lereagálta mindazt, amit környezete, a maga teljességével, embereivel, élővilágával, tájaival nyújtott számára, az ember és a művész számára. Képpé formálta mindazt amit látott, tapasztalt, érzett és megérzett. Tette pedig ezt a maga tisztességes, becsülettel elsajátított és a legapróbb részletekig kiművelt művészi eszközeivel és őszinte megérzéseivel. De úgy, hogy önmagából is nyújtott valamit a befogadónak. Jelesül azt a szeretetet, olykor egyenesen áhítatot, amit ábrázolata tárgya iránt érzett. Melegséggel telített, bensőséges, színekben pompázó ragyogó tájak, falusi életképek, emberközpontú zsánerképek és karakteres portrék (Tompa László, Gyallay Papp Sándor, György Dénes) gazdagítják életművét. Rendkívül termékeny festő volt, de szerencsére futotta erejéből, hiszen a festésből kellett eltartania népes családját. Így aztán megrendelésre is dolgozott, s a neves emberek portréi mellett meganynyi székelykeresztúri egyszerű polgár arcképét is megfestette. Festői nyelvezete igényes, de közérthető. Az egyszerűség nála vezérelvvé nőtte ki magát. Nem akart kibújni önmagából, sajátjainak festett, azt és úgy, amit és ahogyan látta és érezte. Alkatilag, származásilag is közel állt a egyszerű székely emberhez, nem véletlen tehát, hogy életképeiben oly gyakran jelení- ti meg tevékenységüket, gondjaikat, örömeiket. Avatott lélekbúvárként alakos kompozíciók hosszú sorával adózik az emberi lélek sajátosságait, mélységeit is felvillantó tematikának (Székely tehetség, Vadászmese, Csemeték, A táltos kecske, Két világ, A fáradt kaszás, Új ember születik, Dr. Molnár István munka közben). Aminthogy imádott családja, felesége, gyermekei, unokái is főhelyen szerepelnek, és önarcképei is számottevőek, beszédesek. A mesterségbeli tudással készült, valóságból ihletődött, s azt szeretettel, melegséggel visszaadó, realista képek tetszetősek, közérthetőek. Nem véletlen tehát, hogy munkái széles körben visszhangra találtak. Hiszen a nagyérdeműnek festett szívvel-lélekkel, legjobb tudása szerint. Meggyőződése volt, hogy alkotásai a befogadó által válnak teljessé. Ezt igazolja ez a jelenlegi, látványos kiállítás is, amit az Ipó László Alapítvány elnöke Ipó Ildikó Imola, nagyapja életművének legjobb ismerője rendezett. A meghatározott tematika, a székely eredet, lelkiség és sajátosságok mentén válogatott Ipó-festmények a műélvezet mellett egy csöppnyi székelyföldi hangulatot is becsempésztek Kolozsvárra. A művész 1991-ben bekövetkezett halálát követően geológus fia, ifj. Ipó László 1994-ben édesapja emlékének szentelt, kolozsvári és budapesti fiókokkal rendelkező alapítványt hozott létre, amelynek működtetését leányának, Ildikónak hagyta örökül. Az alapítvány sikeres tevékenységét igazolják az Ipó László Emléknapok valamint a festő alkotásaiból rendezett emlékkiállítások sora. Ifj. Ipó László fáradtságos munkával annak a háznak a tulajdonosait is felkutatta, ahol az Ipó család 49 évig bérben lakott, és megvásárolta, egy leendő emlékház létesítése céljából. A neves szobrászművész és jó barát Hunyadi László készítette dombormű és emléktábla jelzi a nemes szándékot. De emléktábla került a mű- vész ajándékaként létrejött, 30 Ipó-festményből álló, múzeumbeli képtár falára is. S a székelykeresztúri születésű Gyallay Papp Sándor költő és Márkos András hegedűművész emlékét idéző emléktáblák is az alapítványnak köszönhetően készültek el. Egyébként maga Ipó László is tehetséges zenész volt, a székelykeresztúri filharmónia első hegedűse valamint hegedűkészítő mester, s a versírás sem állt távol tőle. Sokoldalúsága, munkabírása, emberi és művészi érdemei immár örök kincsként vonulnak be kultúra kedvelő-tisztelő közösségünk emlékezetébe. Kolozsvár, a művész egykori sikereinek városa, Magyarország Főkonzulátusának jóvoltából és az Ipó László Alapítvány közreműködésével ismét szélesre tárhatta kapuit a székelykeresztúri festő előtt. 
Elhangzott 2017. szeptember 19- én, Kolozsváron, Magyarország Főkonzulátusának rendezvénytermében, a kiállítás megnyitóján.