Az alábbi cikk eklatens példája a "semmittevés és a semmit mondásnak". Az álcselekvések és a "mindentjobban tudok" illetve a "megmagyarázom azt, amit nem kell" mára már csak azt mutatja, hogy a magánérdek továbbra is felülkerekedik a közösségünk érdekein.
Egyes "megkövesedett" tisztségviselőink pedig a régi a kommunista időkből visszamaradt megszokásokkal füttyentenek egyett és az éppen szolgálatos írnok lejegyzi a sok semmitmondó mondatot, majd mint, aki jól végezete dolgát, mindenki elmegy a maga útjára, de...
DE egy magas tisztségeket betöltő, a miniszteri széket is megjáró, EU-s parlamenterüktől sokkal többet lehetne elvárni, mint üres szólamokat, még ha azokat rendszeresen jelenteti meg, - egyféleképpen a semmittevő "tevékenységének" az igazolására, vagyis a választóinak a becsapására.
De hát mit lehetne elvárni az olyan tisztségviselőktől, akik a hazai szinten jól működő "ţine minte şi loveşte când poţi" elvet betartva cselekednek.
Lám, a Communitas Alapítványhoz letett pályázatainkat- mind az ötöt - "forráshiányra" hivatkozással elutasították, pedig lapunkat több éven át sikerült "támogatni" ... Igaz nem nagy összeggel, de legalább látszatot fenntartva, "MEGNYUGTATATTAK" minket... HZ
Chirmiciu András 2021. július 07.,
Hároméves kemény viták után kompromisszum született az Európai Parlamentben a 2023-ban érvénye jutó új Közös Agrárpolitikáról (KAP). A tagállamok ugyanis saját érdekeiket képviselték, melyek gyakran eltérőek, ezért a Brüsszelben elfogadott megoldás decentralizációra épül, ismertette a helyzetet Winkler Gyula EP-képviselő szerdai dévai sajtótájékoztatóján. Ez azt jelenti, hogy az irányvonalakat, a prioritásokat és a célkitűzéseket az Európai Unió határozza meg, a pénzről ugyancsak közösen döntenek Brüsszelben, majd a tagállamokban döntenek arról, hogy a meglévő keretből milyen programokat finanszíroznak, hogyan költik el a Közös Agrárpolitika pénzügyi forrásait. Ehhez viszont minden tagállamnak országos stratégiai tervet kell készítenie az idei év végéig.
Az országos stratégiai terv elfogadása három feltételtől függ, jegyezte meg Winkler Gyula. Az első, hogy a földművelési misztériumnál hatékony menedzsment szükséges, a második, hogy megyei szinten is hatékony legyen a mezőgazdaságot irányító intézményrendszer működése. Végül a termelői, feldolgozói egyesületek, a különböző mezőgazdasági társulások egyeztessenek tagjaikkal, konkrét javaslatokat dolgozzanak ki.
A brüsszeli kompromisszum ráadásul három irányvonalat fogalmazott meg az új Közös Agrárpolitikában. Több pénzt különítenek el a kisebb gazdaságok számára, jelentősebb támogatást nyújtanak a 40 évnél fiatalabb gazdáknak, illetve jobb munkakörülményeket biztosítanak az alkalmazottaknak.
A KAP az európai költségvetés egyik legjelentősebb tétele, annak egyharmadát teszi ki. Romániának 19 milliárd euró jut ebből a következő 7 éves költségvetési ciklusban. Vagyis kétszer több, mint az előző ciklusban.
Kohéziós alapok
Chirmiciu András 2021. július 08.,Brüsszel mellett belföldön is a decentralizációra épül az uniós pénzalapok kezelése, hangsúlyozta szerdai dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula EP-képviselő. A bukaresti parlament ugyanis irányító hatáskörrel ruházta fel a regionális fejlesztési ügynökségeket, melyek a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló fejlesztési alapokért felelnek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy nem Bukarestben állítják össze a pályázati kiírásokat, Hunyad megye esetében nem a fővárosba kell menni jóváhagyásokért, hanem Temesvárra, a regionális fejlesztési ügynökséghez.
Winkler szerint ez nemcsak a bürokrácia csökkenését eredményezi, hanem jobb kapcsolatot teremt az uniós pénzalapok és a helyi közösségek valós szükségletei között. Eddig a kiírásokhoz igazították a pályázatokat, a polgármesterek azt nézték, hogy mit támogatnak, és arra kértek finanszírozást. Ezentúl viszont a regionális fejélesztési ügynökségek olyan pályázatokat írhatnak ki, melyekre szükség van a közösségektől kapott visszajelzések alapján. Vagyis az Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyére kiterjedő Nyugati Fejlesztési Ügynökség (ADR Vest) döntheti el, hogy milyen célokat támogathat, a polgármesterekkel, közösségvezetőkkel és vállalkozókkal folytatott tapasztalatcsere alapján.
Mindez komoly előrelépést eredményezhet, főleg, hogy a Temesvár központú ADR Vest egymilliárd euróból gazdálkodik a következő hétéves pénzügyi ciklusban
Szerk. megjegyzés
Amint a fenti cikkből is kiderül újfent "hasalt" a parlamenter úr hiszen eddig is a régiókba hagyták jóvá a pályázatokat. Újra csak a pluszcselekvésnek lehetünk a tanúi, hiszen miért kell egy EU-s parlamenti képviselőnek a tagországi problémákről tudósítson.
Emlékeztetjük az olvasóinkat, hogy az "Erdély 2020" fejlesztési tervre amelyet szintén ez az tisztségviselőnk nevével fémjeleztten futott,
Meglepetésként szolgált, hogy ennek tervnek csak az első részében volt csak magyarnyelvű szöveg, a többi megegyezett az únió által - angol nyelven - kiadottal, vagyis ahhoz, hogy megértesse a vidéken élő gazda, mit is takarna az új tervezett angol tudással kellett volna redelkeznie... Szóval újra csa megmagarázzák nekünk mindazt, amit már régről tudhattunk...
Mindenek a teteje, hogy lényegében van egy egszerűsítési folyamat a pályázások esetében de az a POCU-ra vonatkozna., lásd az alábbi cikket. Igy el lehetne mondani, hogy valaki félretájékoztat mikőzben "tájékoztat"..
Hegedüs Csilla: „Egyszerűsítjük a pályázati rendszereket, csökkentjük a bürokráciát!”
(onlinejelen) 2021. július 06., Az európai alapok hatékony felhasználása érdekében egyszerűsítik az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (POCU) pályázati rendszerét. Mától kezdődően rövidebb várakozási idő és kevesebb bürokrácia vár azokra, akik pályázni szeretnének.
„Húsz éve írok pályázatokat, tudom, mennyire bosszantó a túlzott bürokrácia, mennyire megnehezítik a munkánkat a hosszú határidők, az idő, amíg a kérdéseidre, módosításaidra választ kapsz. Tudom, mennyire dühítő, amikor fölösleges dolgokat kérnek a pályázóktól. Mi ezen akarunk változtatni!” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának államtitkára, a program koordinátora.
Ezentúl az emberi erőforrásfejlesztési alap esetében a pályázat leadását követően legtöbb három hónapon belül alá kell írni a nyertes pályázókkal a támogatási szerződést, így lerövidül a várakozási idő, és a pályázatokat sokkal hamarabb lehet életbe léptetni.
„El akarjuk kerülni a papírtologatást és a fölösleges várakozási időt is, emiatt dolgozunk a folyamat digitalizálásán is. Azért, hogy elkerüljük az indokolatlan késéseket és biztosítsuk a folyamat átláthatóságát, ezentúl havonta ellenőrizzük a határidők betartását az Irányító hatóságnál és a Regionális hatóságnál is” – tette hozzá az államtitkár.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program költségvetése több mint 5 milliárd euró, az aktuális finanszírozási periódusban 2165 szerződést kötöttünk olyan pályázatokra és kezdeményezésekre, amelyek több mint 3.200.000 ember – gyerekek, diákok, fiatalok, hátrányos helyzetben levő emberek, vállalkozók, tanintézményekben dolgozók – életét könnyítik meg. A ma meghozott döntések azt biztosítják, hogy az általunk finanszírozott projekteket gyorsabban, hatékonyabban és a törvényeket betartva lehessen életbe léptetni. (rmdsz.ro)
