Hollai Hehs Ottó 2022. június 21.,
Szeretném tolmácsolni, azt a véleménycsomagot, amit ma, a józan ész diktál. Ezzel szemben állnak az úgymond hivatalos vélemények, amelyeket valószínűleg (lásd a címet) más valami vezérel.
Piciny kitérő: a józan ész fogalma is relatív. Talán arra lehet gondolni, amit a legtöbb ember elfogad, mert nyilvánvaló, a tapasztalatok, megfigyelések ezt igazolják, nem elvont, spekulatív, inkább a logika irányítja. Induljuk egy rövid körre.
A józan ész szerint egy háborút leállítani, békét teremteni nem lehet újabb és újabb fegyverek előrángatásával, és harcias jelszavak, csatakiáltások fokozásával.
Testvérnépek között ritka – sajnos előfordul –, de teljesen logikátlan és értelmetlen a véres háborúzás. A mostani háború, józan ésszel nem megemészthető, de az is bizonyítható, nem az ukránok és oroszok, hanem az oroszok és egy – amerikainak álcázott – erőcsoport között zajlik, tehát proxy háború. Ez tény.
A februárban elindított orosz katonai invázió Ukrajna ellen igazságtalan, veszélyes, elvetendő, de a 2014-es ukrajnai fegyveres puccs, és az azt követő események kívülről lettek irányítva, pontosan tudni kik vezényelték. Az orosz kisebbség zaklatása, fizikai kiirtása viszont már legnagyobb mértékben az ukrán nacionalisták rovására írandó. Az oroszok, sajátjaik védelmére emeltek fegyvert.
A Szovjetunió felbomlása és a német egység megteremtése után az új, nagy Németország NATO-tagságát az új orosz vezetés azzal a feltétellel fogadta el, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Ezt a Nyugat, főleg az amerikaiak megígérték, de az ígéretet nem tartották be. Logikus, hogy ennek negatív következményei lettek. Kik követtek el badarságot, és ki hazudik?
A mai ukrán kormánynak semmi köze az ukrán néphez. Kívülről irányítják minden lépését. Az ukrán nép, és sokan értelmesebb vezetőik közül, már régen fegyverszünetet és normális diplomáciai párbeszédet választottak volna.
A jelenlegi háborút Oroszország nem vesztheti el, mert a világ legnagyobb országa, óriási hadserege van, a második (ha nem az első) atomhatalom. A NATO nem kockáztat ellenük háborút, nem is érdeke, és a kockázat óriási. Ezt diktálja a józan ész! Ki tudja ezt megcáfolni?
Ez a háború viszont az Egyesült Államoknak – mint minden eddigi háború – óriási hasznot hoz. Miért? Gyengíti az orosz, és talán a kínai terjeszkedést. Gyengíti Európát, az Uniót, főleg Németországot. Az Északi Áramlat–2 elzárása amerikai érdek, de óriási csapás a német gazdaságra. Hosszú távon egy behozhatatlan recesszióra lehet számítani, és ez egész Európát érinti majd.
Az oroszok elleni szankciók, embargók, intézkedések az ellenkező eredményt érték el. A rubel megerősödött, Oroszországban alacsony az infláció és a munkanélküliség, az orosz olajra, gázra újabb és újabb piacok nyílnak. Ezzel szemben Európa számos országában már komoly energiahiányról beszélnek, a gépkocsi közlekedés akadozik, az átlagpolgár már alig tudja kifizetni a benzint. De ez csak a kezdet, ha nem győz a józan ész az Unióban, a gazdasági problémák miatt nagyon nehéz lesz az élet. (Egyesek Putyin „rémálmait” emlegetik. Nem érdekelnek az orosz álmai, de biztos, ha nem lesz gyors változás, Európa polgárai hosszú álmatlan éjszakákra számíthatnak.)
Józan ésszel nem lehet megérteni, hogy mi, európaiak, miért nem vesszük végre kezünkbe saját sorsunk, életünk irányítását. A legjobbjait adtuk a világnak, a legcsodásabb szellemi és anyagi felemelkedést tudtuk az emberiségnek példaképként felmutatni, és most egy veszedelmes lejtőn csúszunk a pusztulás felé. Akik minket most irányítanak, azok elsősorban saját érdekeiket nézik.
Az Egyesült Államok több mint egy évszázada a világ vezető szuperhatalma. Nehéz egyértelmű mérleget vonni jótéteményei és igazságtalanságai között. Jelenleg több mint 750 aktív katonai bázis található határaikon kívül, szétszórva a világban. Mit jelentsen ez? Józan ésszel nehéz erre válaszolni. Kérdés, hogy egy felerősödött kínai, orosz szövetség mennyit árt majd a „szuperhatalomnak”.
Ha a nagyhatalmak számot vetnének történelmükkel, és jobban magukba néznének, talán egy nyugodtabb, boldogabb világ várna ránk. Egyelőre a hazugsások, és badarságok korszakában élünk.
Szerk.megj.
E cikkhez, ami Nyugati Jelenben jelent meg többen is hozzászóltak. Innen üzenjük az egyik kommnetelőnek, hogy:
Tisztelt Fisher úr! A tisztelet megadása kijár mindenkinek. Vitatkozni lehet, csak a vitapartnert tisztelje. Jobb körökben a véleménynyilvánitás is megengedett. Ami a felsorolt 10 pontot illeti sajnos csak az egyik fél mellett tör lándzsát és őn is elhajlítja a maga vélt valósága felé a mondanivalóját...
Igaz változik a világ és proxiháborúban mások lehetnek a szabályok, de sajnos eddig senki sem mondhatja, hogy ismeri a teljes valóságot, persze azért elmondhatja a véleményét, csak tisztelettudóan. Az élettapasztalatnak meg van az előnye...
Sajnos nem korfüggő a rögeszmékhez való ragaszkodás, az Őn esetében is tapasztalható hiszen a EEA-t nem most és nem igy képzelték el a kitalálói. Az jó, hogy olvas. Talán Kalergit is kellene olvasnia... Pán Európa, UE, EEA stb. nem a népek akarata volt, hanem belekényszerültek...
A Donbászban lakókat az ukrán vezetés teljesen ki akarta írtani, hogy az altalajába levő palagáz lelőhelyet - amit eladott az ukrán kormány az amcsiknak - átadhassák az új tulajnak.
Mivel az ottlakó oroszajkúak nem lettek volna hajlandók e terület elhagyására, sőt milliciákba szervezkedve önvédő csapatokat szerveztek az ukrán kormány elleni harcra is felkészültek.
Kitudódott, hogy Febr 28 - március 10 közötti időszakba kellett volna az ukrán haderőnek a dombászi területet "kiürítenie", ha kellett volna még népírtással egybekötve is...
Csak az ukrán vezető arra nem számított, hogy ott a doni kozákok utódjai laknak, akik több évszázadon át az életüket feláldozva védték a ősi területüket.
Az orosz vezetés megelőzte a bekövetkezni látszó népírtást, azzal, hogy elindította a különleges hadműveleteket... Z.
