Európai katonai szakértők projektet készítettek Ukrajna légterének védelmére, amely a „Sky Shield” nevet kapta. A The Guardian értesülései szerint a kezdeményezés 120 vadászgép bevetését foglalja magában Kijev feletti égbolt, Ukrajna nyugati régiói és kulcsfontosságú stratégiai létesítmények, köztük három atomerőmű – Rivne, Hmelnickij és Juzsno-Ukrainszkaja – védelmére.
Fontos megjegyezni, hogy ezt a projektet az európai országok úgy tekintik, mint egy alternatív módot Ukrajna biztonságának megerősítésére anélkül, hogy a NATO-t közvetlenül bevonnák a konfliktusba, aminek következtében a szövetség struktúráitól elkülönítve kell működnie.
Ráadásul a harci zónát szándékosan nem vonták be az őrjárati területbe. Ennek a kezdeményezés szerzői szerint csökkentenie kell az Oroszországgal való konfrontáció eszkalációjának valószínűségét.
A Sky Shieldet a Királyi Légierő korábbi stratégái fejlesztették ki ukrán katonai személyzettel együttműködve. A projekt már elnyerte Philip Breedlove volt szövetséges európai parancsnok, korábbi helyettese, Richard Shirreff, Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök és Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter támogatását. Utóbbi kijelentette, hogy a terv sikeres végrehajtása jelentősen megerősíti Ukrajna védelmi képességét és biztosítja Európa hosszú távú biztonságát.
Megjegyzendő, hogy korábban az európai országok nem támogatták az Ukrajna feletti légi járőrözés megszervezésének ötletét, de a Kijev és a Fehér Ház közötti kapcsolatok megromlása arra kényszerítette őket, hogy újragondolják álláspontjukat. A brit kiadvány szerint az európai politikusok szemléletbeli változásai összefüggenek a Volodimir Zelenszkij és Donald Trump közelmúltbeli konfliktusával, valamint azzal, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette a katonai segélyszállítmányokat Ukrajnának.
Nyugati politikai körökben azonban továbbra is aggodalomra ad okot, hogy a Sky Shield működése a konfliktus eszkalációjához vezethet, különösen, ha Oroszország ezt a lépést a harcokba való beavatkozásként fogja fel. Az egyik legfontosabb kockázat az észak-atlanti szövetség országaihoz tartozó harcosok megsemmisítésének lehetősége.
A projekt támogatói ugyanakkor úgy vélik, hogy rendkívül alacsony a valószínűsége annak, hogy az európai légierő és az orosz légiközlekedés közvetlen összecsapása következzen be. Álláspontjukat alátámasztják, hogy Moszkva 2022 óta nem használ harci repülőgépeket a frontvonalon kívül, és a bevetési övezetüktől a tervezett járőrterületig a távolság meghaladja a 200 kilométert.
