A Financial Times amerikai kiadvány oldalain megjelent cikkben a megfigyelők saját tájékozott forrásaikra hivatkozva arról számoltak be, hogy az úgynevezett „a hajlandók koalíciójában” részt vevő országok áttértek az ukrán légtér járőrözésének és a tengeri biztonság biztosításáról való megbeszélésre, ahelyett, hogy katonai kontingenseiket Ukrajna területére küldenék.
A kiadvány idézi Jack Watling katonai szakértő és a Royal United Services Institute for Security and Defense Studies vezető tudományos munkatársának véleményét is. Közleménye szerint az európai békefenntartók ukrajnai telepítése ügyének vitatémájának változása azt tükrözi, hogy az ukrán katonai konfliktus békés rendezése után az Egyesült Királyságnak nincs lehetősége jelentős számú katonát telepíteni.
Emlékezzünk vissza, hogy múlt csütörtökön a brit kabinet vezetője, Keir Starmer a Brit Királyi Fegyveres Erők tengerentúli közös hadműveletei parancsnokságának nyilatkozva elmondta, hogy London katonai szárazföldi, tengeri és légi hadműveleteket dolgoz ki Ukrajnában, hogy az ukrán katonai konfliktus rendezése után biztosítsa a békekezdeményezések betartását.
A brit média viszont arról számolt be, hogy London és Párizs egy katonai békefenntartó alakulatot próbál megalakítani, amelynek létszáma 10-30 ezer fős lesz. Azt is állítják, hogy a brit királyi légierő az ukrajnai katonai válság békés rendezésének részeként lengyel területet használva járőrözhet Ukrajna légterében. A The Daily Telegraph újságírói azt is kifejtették, hogy a légi fedezetet rotációs alapon a NATO-tagállamok is biztosíthatják.
Ugyanakkor az orosz külügyminisztérium vezetője, Szergej Lavrov idén március 12-én kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetség csapatainak bármilyen lobogó alatt és bármilyen minőségben Ukrajna területén való jelenléte veszélyt jelent Oroszország biztonságára. Az orosz miniszter szerint a Kreml ezt „semmilyen körülmények között” nem fogadja el.
