MÁÉRT: A szórványszakbizottság is ülést tart

[ 2011. január 29., 18:27 ] [55]

Hétfőn ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Kárpát-medencei szórvány albizottsága. Fő témái között az egységes Kárpát-medencei magyar szórványstratégia kidolgozása, és a moldvai csángók helyzetének megvitatása szerepel.
A MÁÉRT-ben négy szakbizottság működik: oktatási és kulturális, gazdaságfejlesztési és önkormányzati, külügyi és jogi szakbizottság. A negyedik a már említett, hétfőn ülésező szórványszakbizottság.
A hatéves szünet után tavaly november 5-én életre hívott MÁÉRT-tal párhuzamosan működik a másik „magyar-magyar intézmény", a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) is, melynek állandó bizottsága szerdán ülésezett. Az ülés egyben felkészülés volt a március 11-én tartandó plenáris ülésre is.

Kitekintő/Felvidék.ma,erdely.ma

Băsescu: Románia nem ért egyet az etnikai alapú autonómiával

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=84145&cim=basescu_romania_nem_ert_egyet_az_etnikai_alapu_autonomiaval

2011.jan.28

Traian Băsescu csütörtökön az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén leszögezte: Románia nem ért egyet az etnikai alapú autonómiával, szerinte nem csak a kisebbségeknek van szükségük autonómiára.

„Miért lenne kevesebb autonómiájuk a román közösségeknek sorsuk alakításában?” – kérdezte az államfő.

„Amint azt bizonyára tudják, és amint azt minden román politikus mondja, mi nem támogatjuk az etnikai alapú autonómia elméletét. Ellenben, ha követik a romániai történéseket, láthatják, a helyi autonómia szintjének növekedésével járó folyamatot indítottunk el” – nyilatkozta Traian Băsescu.

Az államfő ezt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plénuma előtt mondta, miután a testület egyik magyarországi tagja az etnikai alapú autonómiára vonatkozó kérdést tett fel.

Az államfő hangsúlyozta: jelenleg a helyi közösségek rendelkeznek helyi rendőrséggel, a kórházakat átutalták a helyi tanácsok alárendeltségébe, a színházakat és a kulturális intézményeket a helyi hatóságok igazgatják.

„Az új oktatási törvény arra kötelez, hogy az iskolák a helyi tanácsokhoz kerüljenek. A helyi önkormányzatok dönthetnek a helyi adókról, és a központi szinten begyűjtött adók jelentős hányada is hozzájuk kerül. Azt hiszem, ezt az autonómiatípust látjuk mi érvényesnek Románia esetében azon egyszerű oknál fogva, hogy nem csak a nemzetiségeknek van szükségük autonómiára. Miért lenne a román közösségeknek kevesebb autonómiájuk soruk alakításában? Tehát egy ellenőrzött folyamatról van szó, amely lépésről lépésre halad, és azt hiszem, hogy már előrehaladottabb fázisba jutott, mint számos európai uniós országban. Ez a folyamat folytatódik” – fejtette ki Traian Băsescu. myugatijelen.com

Csillag: befejeződött a kecskeméti Mercedes-gyár építése

http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=360344 2011-01-28 18:37

Felkerült a kecskeméti Mercedes-gyár tetejére a márkát szimbolizáló csillag. A 6 méter átmérőjű, 55 méter magasra került emblémát a Mercedes-Benz 125. születésnapján, a cég kecskeméti vezetője, Frank Klein és Kecskemét polgármestere, Zombor Gábor állították fel a gyár legmagasabb épületének tetején.

Befejeződött az építkezés a kecskeméti autógyárnál. Most már többségében belső munkákat végeznek a dolgozók, valamint a gyár területén lévő utak, körforgalmak és ipari vágányok építése van hátra. A gépsorok beépítésével májusra végeznek és a tervek szerint augusztusban kezdődik a próbagyártás. Az ez idő alatt legyártott autókat azonban nem helyezik forgalomba, hanem a tervek szerint azokkal később a gyár területén közlekednek majd. Frank Klein elmondta, már felvették a gyár magját képező dolgozókat és a következő hónapokban töltheti be állását az az 1300 munkás, akik majd a gyártásban vesznek részt. A vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy a térség legvonzóbb munkahelye szeretnének lenni és továbbra is alkalmazkodni akarnak a cég jelmondatához: „A tökéletest vagy semmit!” A 2400 kilós Mercedes csillagot Németországban gyártották, ott, ahol az autókra szerelt emblémákat is. A 6 méter átmérőjű csillagot egy szerkezet tartja, amely percenként nem egészen kétszer körbeforgatja. Fényesre polírozott, lyukacsos nemesfémből készült az embléma, amely nappal krómozott hatást kelt, míg éjszaka a magasfeszültségű neoncsöves megvilágításnak köszönhetően fehéren világít. Az új kecskeméti gyár a Daimler cégcsoport rastatti gyárával működik együtt, amely a Mercedes-Benz kompaktjármű szegmensének központja. Magyarországon a Mercedes-Benz a mai A- és B-osztály utódgenerációját képviselő négy modell közül kettőt gyárt majd. A tervek szerint 2012 elején gördülhetnek le a gyártósorról az első ügyfeleknek szánt autók. (lm)FH

Nagy horderejű kérdéseket tárgyal ma a tanács

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=35174&apparition=2011-01-27

Ma 14 órától ülésezik a Szatmárnémeti Városi Tanács, melynek keretében számos, igen nagy horderejű kérdést tárgyalnak. Ilyés Gyula polgármester tegnap sajtótájékoztató keretében ismertette a fontosabb napirendi pontokat. A gyűlésen téma lesz az úgynevezett harmadik Szamos-híd. A kérdés az, hogy az önkormányzat megpróbálja kivitelezni a bukaresti IPTANA vállalat által készített tervet, mely a saccolt 15 millió euró helyett, mint kiderült, 34 millió euróba kerülne, vagy pedig keresnek valami ésszerűbb megoldást. Ismét tárgyalják a már több ízben halasztott, a szelektív szemétgyűjtést kötelezővé tevő határozattervezetet. Ebben szerepel az is, hogy a jövőben a kertes házban lakók is úgy fizetnek, mint a tömbházakban élők, azaz nem a termelt hulladékmennyiség, hanem a személyek számának alapján. Emellett megemelnék a tarifát a jogi személyek számára, így a cégek a jelenlegi 28 helyett 54 lejt kellene hogy fizessenek a hulladék köbméteréért. A városi rendőrség megalakítása is szerepel a napirenden, mely alapjában véve a közösségi rendőrség eddigi munkatársaiból állna, valamint átvennének néhány, ellenőrzési hatáskörrel rendelkező osztályt a polgármesteri hivataltól. A tervek szerint a városi rendőrség a Florisallal karöltve létrehozná az „ökológiai rendőrséget“, ami Ilyés Gyula szerint a szemetelőket lesz majd hivatott megregulázni. Két saját autójuk is lesz, ezekkel járják majd a várost. A tanácsülésen tárgyalnak ezeken kívül a parkolóbérletekről is, melyek összegét jelentősen meg akarják emelni. Babos Krisztina Elhalasztották a tanácsülést

Elhalasztották a Szatmárnémeti Városi Tanács tegnapra meghirdetett januári rendes ülését, mivel a képviselőtestületi tagok jelentős hányada részt kívánt venni Szabó Károly volt Szatmár megyei szenátor temetésén Nagykárolyban. A tanácsosok összegyűltek, majd egy perces néma csenddel adóztak az elhunyt politikus emlékének. Végül megszavazták a halasztást, a soros ülést így január 31-én, hétfőn tartják majd 14 órától. A napirenden 27 határozattervezet szerepel. Tárgyalni fognak többek között a tervezett harmadik Szamos-hídról, a 2011-es évre érvényes parkolási díjakról, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséről és a cégek által fizetendő szemétdíj emeléséről, útfelújítási munkálatokról, a közvilágítás fejlesztéséről a tizenhatos negyedben, a városi rendőrség megalakításáról, továbbá a szigorítások bevezetéséről a pszichoaktív szereket, azaz drogokat forgalmazó üzletek számára.

Olosz Gergellyel folytatott megbeszélést Tőkés László

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=47291 2011. január 28.

Olosz Gergely RMDSZ-elnökjelölttel találkozott pénteken, nagyváradi irodájában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom elnöke. E cikk a Krónika lapban jelent meg részletezve az elhangzottakat. Olosz úr, miután találkozott a Fidesz elnökével, meglátogatta az EU alelnökét is. Protokoll látogatás vagy sem, de tisztulni látszik a kép: a "harmadik" továbbra is nyerőnek látszik! A látogatás előtt, de utána sem volt kétséges, hogy a tárgyalás eredményesnek fog mutatkozni. Olyan jelölttel találkoztak a "nagyok", akinél bejöhet a fontosnak mondott "új szélfuvallat" viszont nem éppen tisztult le, hogy végül is a szövetségben jobbra át lesz, vagy a "középen maradunk" politikát folytatják majd... mert ha végül is jobbra át lesz, akkor nem kell egy újabb párt, csak helycseréknek nézünk elébe. Ellenkező esetben viszont a szövetségi tagok sora fog még jobban megcsappanni. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a demokraták lemondanának a szövetségiekről, de ne menjünk a dolgok elébe az elnöki tanácsadónak még vannak ászai a tarsolyában. Mivel a Maros megyeiek is mellétrafáltak meglehet, hogy az elnökjelölt újabb ászt tesz majd le az asztalra! (Erdélyi Polgár)

Nőtt a sebességhatár két Kolozs megyei útszakaszon

http://www.paprikaradio.ro/hirek.php?hir=29308 2011-1-28 08:02

Nőtt a sebességhatár két Kolozs megyei útszakaszon. Országosan 88, ebből Kolozs megyében két országúti szakaszon nőtt a megengedett sebesség felső határa meghatározott kategóriájú járművek számára, a közlekedésrendészet rendelkezése alapján. A közlekedésrendészet nemrég hozta nyilvánosságra az utóbbi évek megyei baleseti statisztikája alapján összeállított veszélyzóna-listát, Tordatúr és Koppánd települések nem tartoznak ide, ezért itt emelték a sebességhatárt 50 km/h-ról 70 km/h-ra.

(Paprika Rádió, M.É.)

Sajnálatos - Megszünt a nagyváradi állami szinház

http://www.erdely.ma/kultura.php?id=84159&cim=megszunt_a_nagyvaradi_allami_szinhaz

Bár a Bihar megyei Tanács tegnap délelőtti rendes ülésen 16 napirendi pont szerepelt, az újságíróknak és más részvevőknek nagyon oda kellett figyelniük, hogy mi és miért történik, mert az egy híján teljes létszámú képviselőtestület kevesebb mint egy óra alatt lezavarta az egészet. A teljes átláthatatlanság és mutyizás jegyében. Ráadásul ebbe a sovány egy órácskába két néhány kisebb botrány is belefért, mint például a bábszínház igazgatójának kifakadása, aki – bár nehezen kapott szót az ülésvezető Radu Ţîrle tanácselnöktől – kikérte magának, hogy úgy döntöttek az általa vezetett intézmény sorsáról, hogy őt és kollégáit meg sem kérdezték, nem is tájékoztatták.

Egy másik kifakadó, a színház nyugdíjas közönségszervezője meg azt rótta fel a döntések hallatán, hogy ez a kultúrától messze rugaszkodott bagázs – és ez alatt az egész megyei önkormányzatot értette – úgy ver szét közművelődési és művészeti intézményeket, hogy fogalmuk sincs az azokban zajló alkotómunkáról, mivel nem járnak se színházba, se koncertekre.

Az intervenciók és az ellenzékben lévő demokrata-liberálisok halvány tiltakozása ellenére minden javasolt napirendi pontban döntés született, a szükséges többséggel, néhány nem voks és szórványos tartózkodások mellett. Mihai Bar (SZDP) ki is mondta nyilvános, amit mindenki tud és szinte mindenki elfogad: a megyei tanácsban már jó előre mindig minden le van vajazva, a képviselő-testületi ülések formálisak. A politikai pártok és azok potentátjai a háttérben előre felosztják a koncot, a testületnek csak szavaznia kell. Bar elmondta, hogy bár ő maga nem ért egyet a kulturális intézmények ésszerűtlen és beláthatatlan következményű átszervezésével, ő is megszavazza azokat, mivel ezt várja el tőle a pártvezetés. A szocdemek nyilván valamilyen politikai és üzleti háttéralkut kötöttek a nemzeti liberálisokkal és az RMDSZ-szel, úgyhogy az osztott lapok már mind cinkeltek. Szerinte már a következő választásokra készülve igyekeznek az egyes pártok befolyást és posztokat szerezni a közélet minden területén.

A lényeg: a hatvan évvel ezelőtt alakult Nagyváradi Állami Színházat egyetlen tollvonással megszüntette a fenntartó Megyei Tanács, és kitalált helyére mindjárt kettőt: egy úgynevezett Iosif Vulcan Műsorszolgáltató Intézményt és egy úgynevezett Szigligeti Ede Műsorszolgáltató Intézményt. Tehát lesz külön román és külön magyar „színház”. Az idézőjel azért kívánatos, mert a bábszínház két tagozatát ezekhez csapják, nemzetiségi alapon, akárcsak az Állami Filharmónia két népi együttesét: a Crişana kerül a Vulcanhoz, a Nagyvárad Táncegyüttes a Szigligetihez. A bábszínház mint önálló kulturális intézmény gyakorlatilag megszűnik, a filharmónia pedig „megszabadul” a néptáncosoktól és népzenészektől.

Az átszervezéseket holmi komissziók bonyolítják meg, ezek jogászokból és titkárnőkből állnak, a két új műsorszolgáltató élére pedig ideiglenesen már ki is neveztek két hozzáértő menedzsert: Daniel Vulcu színészt (NLP) és Czvikker Katalin mérnök-közgazdászt. Hogy ez az „ésszerűsítő és hatékonyságnövelő” átszervezés milyen személyi, anyagi és nem utolsósorban művészetpolitikai konzekvenciákkal jár majd, ebben egyelőre sok a bizonytalansági tényező. Az mindenesetre egyértelmű, hogy költségcsökkentést aligha fog eredményezni, ellenben néhány vezetői posztra sikerül új embereket beejtőernyőzni a pártalkuk nyomán. Reggeli Újság Megjegyzés Hol vannak a nemzeti érzelműek? Hová lettek a régi Peca-parti város polgárai? Jól van a Szövetség? Mit tett az alpolgármester? Stb... Még sorolhatnánk, de nem tesszük, mert népközösségünket elfásította az eltelt 21 éves lemondás és megfélemlítés korszaka... Eltanultuk a többségiektől "a lehajtott fejet nem vágja le egy kard sem" De az is meglehet, hogy bizonyos magán érdekek is közrejátszottak a megszüntetés-újjászületés összekuszálódott "játék" terén... (Erdélyi Polgár)

Hogy mik vannak? - Ismét lesz magyar első osztály

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/53001;jsessionid=843624C141995CBE20132BCE662C6B84

Az alábbi cikk a Szabadság napilapban jelent meg N.H.D. tollából. Megmondhatatlan, hogy mennyire változik egyesek véleménye, hozzáállása, ami a tanügyis dolgokat illeti, pedig nem is olyan régen azt rebesgették - különféle statisztikai adatokra hivatkozva -, hogy a gyermekek száma csökkent csökkenni fog ezért kell osztályösszevonásokat eszközölni, iskolaközpontokat kialakítani. A Kolozs megyei MPP vezetősége egy éven át bizonygatta mindazt, amit a helyettes főtanfelügyelő mondott a riporternőnek. Igaz egy pár csúsztatást is megenged magának főleg, ami az osztály létszámra vonatkozik. Arról nem is beszélve, hogy most ugyanazokkal érvekkel hozakodik elő, ami ellen egy jó éve még "keményen" szembeszállt! De lássuk a cikket:

Ősztől újraindulhat a magyar első osztály a Ferencz József/Horea úti Ana Aslan Iskolaközpontban (a volt 10-es számú Líceumban) – közölte lapunkkal Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes.

– A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen nyilvántartott, gyereklétszámra vonatkozó adatok alapján elmondható: a Horea úton és környékén (ide tartozik a Kerekdombi lakónegyed is) több mint negyven óvodáskorú gyermekről tudunk, akik 2011. szeptemberétől kezdik el az első osztályt. Az új tanügyi törvény értelmében a nemzeti kisebbségek minimális létszámmal, azaz 15 gyerekkel is indíthatnak osztályt. Úgy vélem, egy elemista kisdiáknak sokkal jobb az, ha az első négy osztályt a lakóhelyéhez legközelebb eső tanintézetben végzi el. Ezért arra buzdítjuk a szülőket, hogy írassák be gyermekeiket a lakónegyedi iskolába. A kerekdombi szülőkkel a közeljövőben szervezünk egy megbeszélést – mondta Péter Tünde. Az első osztályba az iratkozás március 10-ig tart.

Megjegyzés

Az elhangzott "úgy vélem" nem a sajátja, hanem a régi törvénybe is belefoglalt joga az egy négy osztályos diáknak! Abban elég volt ha 10 kisiskolás van akkor is lehetett osztályt alakítani - még ha annak csak "összevontan" lett volna elég tanulója ... Ha már a didaktikai érvekről hallgatunk, akkor legalább próbáljunk a valósághoz közeli dolgokkal előhozakodni, mert másképpen lejárathatjuk magunkat... (Erdélyi Polgár)

„Ma már többségi vélemény az oktatási elkülönítés”

http://www.mno.hu/portal/761973 2011. január 26. 14:07

MNO - BL Pokorni Zoltán szerint az iskolai integráció ügye ma rosszabbul áll, mint tíz éve, a társadalom többsége pedig az elkülönítést támogatja.

Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke erről szerdán beszélt Budapesten, a Mit mondanak a tények? – Az új közoktatási törvény küszöbén című szakmai műhelysorozat első konferenciáján. Az Együttnevelés és külön oktatás című tanácskozáson Pokorni Zoltán rámutatott arra: Magyarországon teret nyert, sőt ma már többségi vélemény az oktatási elkülönítés, és néhány éve ez a vélemény harsánnyá is vált. Magyarországon nem pusztán romakérdésként, hanem társadalmi integrációként fogja fel a kormány a közoktatás integrációját – mondta, hozzátéve, az elmúlt években azonban a kormányzatok hibát követtek el, amikor „pályakezdő, felkészületlen pedagógusok jelentek meg ezekben a speciális programokban”. Arról is beszélt, hogy ezt a munkát a pedagógusoknak mindössze néhány százalékos bértöbblettel honorálták. Kitért arra, hogy Magyarország hibázott, amikor korábban külön-külön hirdette meg a telepfelszámolási és a munkahelyteremtő programot, mert ezek – mint mondta – nem álltak össze egységes egésszé. A fideszes szakpolitikus szerint „a középosztály kockázatként fogja fel”, hogy gyermekeit a hátrányos helyzetű diákokkal együtt járassa iskolába, ezért „az integrációból kimenekíti” gyermekét. Ez a kistelepülési iskolák gettósodásával jár, amely folyamatnak „a végén vagyunk” – jegyezte meg. Mint mondta, Magyarország oktatási teljesítményének relatív romlását az határozza meg, hogy „a legkiválóbbakat nem tudjuk teljesítményük maximumára juttatni”. Pokorni Zoltán meglátása szerint a társadalmi felzárkóztatás eredményességéért az óvodáztatásra kell koncentrálni, és ezt a leghátrányosabb térségekben fel kell karolni. Óvott attól is, hogy „fő programmá tegyük a felzárkóztató osztályt, a nulladik évfolyamot”, az integrációt szerinte inkább azzal lehetne segíteni, hogy a jelenleginél fiatalabb korban mennének óvodába a gyerekek. Véleménye szerint az egész napos iskolát sem kell azonnal bevezetni, annak néhány elemét is megvalósíthatja egy-egy iskola. Pokorni Zoltán indokoltnak mondta a központi költségvetés nagyobb szerepvállalását a közoktatásban, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha „ezt összekötik a bürokrácia növelésével”, akkor a mostaninál jóval centralizáltabb oktatási rendszer jön létre. Magyarországnak két-három éve van a nagy költségű rendszereinek – többi között az oktatásnak – átalakítására – jegyezte meg. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási elnöki bizottsága és a Tárki-Tudok szervezésében lezajlott tanácskozáson Pálinkás József, az MTA elnöke nyitó előadásában kiemelte: a közoktatási törvény megalkotásakor adatokon alapuló, tudományos állításokra, tényekre van szükség, olyanokra, amelyek pontosan tükrözik azt a helyzetet, amelynek javítására a törvény létrejön. Adatokból, tényekből kiindulva kell megfogalmazni azokat az állításokat, amelyek az új közoktatási törvény legfontosabb tételei lehetnek – hangsúlyozta. A törvény megalkotásakor a tudomány módszereinek alkalmazásával van esély van arra, hogy a sokféle véleményből azokat az állításokat és szabályokat fogalmazzák meg, amelyek leginkább szolgálják az egyén és a közösség érdekét, és e kettő között egyensúlyt teremtenek – emelte ki. Meglátása szerint „versenyre és szolidaritásra kell előkészíteni a tanulókat”, s ennek az új közoktatási törvényben is meg kell jelennie.(MTI)

Száz év után ismét magyar lap jelenik meg Marosvhévizen

http://karpatinfo.net/kulfold/2011/01/27/szaz-ev-utan-ismet-magyar-lap-jelenik-meg-romaniai-marosvhevizen

Csaknem száz év után ismét magyar nyelvű újság jelenik meg a romániai Maroshévizen - adta hírül csütörtökön a Hargita Népe című romániai magyar napilap.

A kiadvány kezdetben hatoldalas lesz, havonta egyszer jelenik meg, és célja közéleti információkkal ellátni a helyi magyar közösséget.

Az ötszáz példányban megjelenő ingyenes havilapot a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület adja ki. Az újság az 1895-ben alakult Topliczai Hírlap, majd az 1911-től Maroshévízi Hírlap néven megjelenő helyi magyar nyelvű újság utódának tekinti magát.

Czirják Károly, az egyesület elnöke elmondta, hogy mások mellett helyi üzletemberek támogatják a kiadványt, amely a tervek szerint hamarosan nyolc oldalon jelenik majd meg.

Maroshévízen az első helyi újságot 1895-ben adták ki Topliczai Hírlap néven, amely csupán a kiadás évében jelent meg. 1911. június 25-én jelent meg a következő magyar nyelvű sajtótermék, a Maroshévízi Hírlap, amelynek utolsó számát 1912. október 13-án nyomtatták.

Maroshévíz a székelyföldi Hargita megyében fekszik, és azon kevés települések közé tartozik a régióban, ahol a románok vannak többségben. Négyezer magyar él a településen, akik a lakosság mintegy egynegyedét teszik ki a legutóbbi romániai népszámlálás szerint.

Forrás:

MTI

A városi tanács továbbra is akadályozná lapunk szabad terjesztését

http://www.3szek.ro/load/cikk/36178/A%20v%C3%A1rosi%20tan%C3%A1cs%20tov%C3%A1bbra%20is%20akad%C3%A1lyozn%C3%A1%20lapunk%20szabad%20terjeszt%C3%A9s%C3%A9t

2011. január 28., péntek:

Tegnapi ülésén — bár némi akadályoztatás árán — ismét napirendjére tűzte a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a Háromszék megyeszékhelyi lapárusító bódéi helyfoglalási szerződésének meghosszabbítását. A tervezetet (az RMDSZ-es és román tanácstagok ellenkezésével) ezúttal sem fogadta el a testület, viszont Antal Árpád polgármester ígéretet tett egy új, a városvezetés mai elvárásait tartalmazó szerződés kidolgozására. Ez a lépés — reméljük — a lapunk ellen indított ellehetetlenítési eljárás végét jelenti.

Az immár több mint egy éve húzódó hercehurca hátterének megvilágítására az eddigi történések felidézése szükséges. A Háromszék 1992-ben alapított saját lapterjesztő hálózatot, hogy e lépésre kényszerültünk, nem a postai terjesztés ellenében, hanem annak kiegészítésére szükségeltetett. Sepsiszentgyörgyön tíz lapárusító helyet működtetünk, ezekből hét közterületen található — természetesen, a törvényes előírások betartásáért helyfoglalási szerződést kötöttünk az önkormányzattal, 2004-ben három évre, lejárta után ugyancsak háromesztendős meghosszabbítási lehetőséggel. Ez működött is 2007-ben, tavalyra azonban az új városvezetés más elképzelés megvalósításához kezdett, egy, az RMDSZ érdekeltségi körébe tartozó lap felfuttatásáért a Há­romszék ellehetetlenítésével próbálkoztak. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele néhai szerkesztőségi székhelyünk története is, hadd ne ragozzuk a múltat: mi területi autonómiánkat megvalósítottuk. A támadás gazdasági vonalon folytatódott ellenünk, a lapárusító bódéink helyfoglalási szerződését előbb változatlan formában hosszabbította volna meg az önkormányzat, erre a testület gazdasági bizottsága rá is bólintott, ekkor azonban a városvezetés egy társulási szerződés ajánlatával állt elő, mely értelmében a butikok helyét ingyen kapta volna lapunk — és az RMDSZ-es lap, illetve egy igencsak kis példányszámú, ám koalíciós érdekeltségű román újság is —, ellenszolgáltatásként a városháza hirdetéseit, reklámjait kellett volna meghatározott mennyiségben, díjmentesen közölnünk. Ez határozattervezetként az önkormányzat napirendjére került, első nekifutásra azért bukott el, mert néhány képviselő a sajtó függetlensége elleni támadásként értelmezte a társulási szerződést. Majd másodszor is napirendre került a tervezet, ekkorra már kiderülvén több háttértörténés, újból elvetette a testület. A tavalyi év folyamán lapterjesztőnk többször is törleszteni kívánta a bérleti díjat, ám erre nem volt jogi lehetőség (a bérleti díj összegét ugyanis az önkormányzatnak kellett volna közölnie a céggel). Ez azonban jó indok volt arra, hogy a szerződés meghosszabbítására vonatkozó, a tegnapi tanácsülésen napirendre tűzött határozattervezet ne kapja meg a városháza jogászának szakvéleményezése alapján a jegyzői jóváhagyást. A tervezetet egyébként Kovács István MPP-s tanácstag terjesztette elő, elmondván, lapterjesztőnk — némi kényszerű közbenjárással — visszamenőleg törlesztette a várossal szembeni "adósságát", sőt, az idei első negyedévre is kifizette a bért, vállalja az urbanisztikai szempontok teljesítését (a városvezetés új kinézetű butikokat terveztetett), illetve a bér tárgyalásos úton történő módosítását is, valamint a városvezetés által kért egyéb feltételek teljesítését, így például a parkolójegyek árusítását. A polgármester ellenben azt javasolta, a városháza kössön két hónapos szerződést lapterjesztőnkkel, ezalatt döntsenek arról, meghirdetik-e a licitet az újságárus bódékra a város egész területén, vagy lapterjesztőnk számára kidolgozzák egy újabb szerződés feltételeit. Több hozzászólással ebből vita alakult ki, többek között Bereczki Kinga MPP-s tanácstag fejtette ki, a közvéleménnyel megy szembe a tanács, ha akadályozzák, hogy küldetésünknek eleget tegyünk. Kovács István pedig azzal is érvelt, a gazdasági patriotizmuson túl — a másik két lapot, melynek társulási szerződést ajánlott a polgármester, nem Szentgyör­gyön bejegyzett cég működteti — a Háromszék a város egyik sajátos értéke, "szentgyörgyikum". A vita adott pillanatában Antal Árpád bizottság felállítását is javasolta, ezt azonban elvetették, s a hosszúra nyúlt tárgyalásnak a határozattervezet elnapolására tett javaslatával próbált véget vetni az ülésvezető Klárik Attila — ezt azonban leszavazták, miként a szerződésünk meghosszabbítására vonatkozó határozattervezet sem nyerte el a testület kétharmados támogatását. A szavazás után azonban a polgármester kijelentette, úgy tekinti, mintha halasztás történt volna annak érdekében, hogy egy rendes, pontos feltételeket tartalmazó szerződésjavaslatot kidolgozzanak (bár nem értjük, mit kellene még kidolgozni, amikor eddig is minden jogszerűen működött) — s mert magyar ember szava kontraktus, bízunk benne, hogy immár lapunk és a város számára is kedvezően alakulnak dolgaink.

Váry O. Péter

Jól gazdálkodott Vargyas

http://www.3szek.ro/load/cikk/36149/jol_gazdalkodott_vargyas

2011. január 27.,

A községnek tavaly sikerült úgy gazdálkodnia, hogy se év közben, se év végén ne legyenek gondjai: infrastruktúráját korszerűsítette — a legjelentősebb, hogy nemsokára jó minőségű víz folyik a csapokból —, több pályázata is célközelbe ért, s minden számláját kifizette. Ilkei Ferenc polgármester idénre nézve is derűlátó, azt mondja, arra is gondja lesz, hogy a községnek labdarúgócsapata legyen.

— Valóban, a legnagyobb befektetésnek mondható, 2007-től dolgoztunk rajta. A kivitelezés nem ment könnyen, de Er­dővidék legjobb minőségű vizét ihatják hamarosan a vargyasiak. Mivel az eredeti terven módosítanunk kellett — Nagy István baróti polgármester gáncsoskodott, nem akarta megengedni, hogy gyűjtőgátjukra csatlakozzunk —, a kormánytól kapott támogatás segítségével hatvan méter mély fúrt kutakból láthatjuk el a rendszert. Azt mondom, végül is jól jártunk, hiszen a mély rétegekből nyert víz eleve tisztább, és íze is jobb, mint a Kormosból származónak, kezelése egyszerűbb, olcsóbb. Akik a törvénynek megfelelő, kiszippantható emésztőgödörrel rendelkeznek, valószínűleg már tavasszal csatlakozhatnak a rendszerre. — Tavalyi beszélgetésünk alkalmával említette, prioritást élvez a község csatornázási és szennyvízkezelési tervének elkészítése és leadása. Sikerült célt érnie? Ilkei Ferenc: Az első terveket még 2009-ben készítettük, ám a 322-es kiírás feltételeinek megváltoztatása miatt nem nyertünk. Ezt az iratcsomót felújítottuk, hogy megfeleljen a Környe­zetvédelmi Alap kritériumainak, s november elején le is adtuk. Vállaltuk a 6,5 millió lejes beruházás húsz százalékának megfelelő önrész előteremtését. — Mintha manapság kevesebbet lehetne hallani a golfpálya és a lakópark építéséről. Ezzel a befektetéssel kapcsolatban tud újdonságot mondani? — Úgy tudom, minden rendben halad. Folytatódik a telkek kifizetése, sőt, a golfpálya bővítéséhez még vásárolnak. Haladnak a terület övezeti terveivel, illetve a jóváhagyások, engedélyek beszerzésével is. Igen sajnálom viszont, hogy az ősszel Baróton meghirdetett turisztikai képzésre Vargyasról alig néhányan jelentkeztek. Pedig meggyőződésem, néhány év múlva fontosak lesznek a most könnyen megszerezhető oklevelek. Csak aztán ne essen rosszul senkinek, ha máshonnan hozzák az alkalmazottakat... — Elkészült a sportcsarnok is. Hogyan használják ki? — Amint kicsit felmelegszik az idő, rendezzük a környékét, parkot és parkolót alakítunk ki. Még kis időbe telik, míg elfogadjuk a bérbeadásáról szóló határozatot, de ingyen használhatják majd az iskola diákjai és a következő idénytől megalakuló labdarúgócsapat. Ennek megalakítását már egy ideje halogatjuk, idén, ígérem, ha törik, ha szakad, létrehozzuk. — Szintén tavalyi ígéret: elkészíteni a köz­ség általános rendezési tervét... — Igaz, már több éve halogatjuk, de valami akadály mindig adódott. Idén viszont egészen biztosan elkészül, hiszen legutóbb 2001-ben fogadtunk el hasonló tervet, márpedig törvény szerint tízévente meg kell újítani. Azért is fontos, mert belterületnek nyilváníthatjuk a golfpálya és a patak mellett tervezett Riverside ingatlanegyüttes általam Újvargyasnak nevezett részét is. Erre azért lenne szükség, mert a költségvetés elfogadásánál figyelembe veszik a belterület nagyságát, azaz jövedelmünket is megnövelné. Ezért sem bánom annyira, hogy most hetvenezer lejbe kerül az új terv elfogadása. — Kulturális téren mit sikerült elérniük? — Örvendetesnek tartom, hogy az egyház, a civil szervezetek és az önkormányzat jól e­gyütt tudott működni. Hagyományőrző farsangi bált tartottunk, melyben felidéztük a kecsketáncoltatás szokását, az egyház, a kórus és a vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nőnapi bált szervezett, megünnepeltük március 15-ét, a kastélyban a Reneszánsz Napok néhány fontos rendezvénye zajlott, júliusban falunapokat tartottunk, sikeres és hasznos volt az ODFIE által augusztusban megszervezett Országos Ifjúsági Konferencia. Szep­tem­berben hatodik alkalommal szerveztük meg a hagyományőrző néptánctalálkozót. Nem kizárt, hogy ennek szervezését, illetve a labdarúgócsapat mű­ködtetését a megfiatalodott és igencsak tevékeny Rika Sport és Kulturális Egyesületre ­bízzuk. — Idén mire fektetnek nagyobb hangsúlyt? — Értékben legnagyobb a Baróttal közös pályázatunk lenne, a mi részünk a Felsőrákos felé vezető 38-as községi út és a kultúrház korszerűsítése. Fontos közösségi igényt elégítene ki a ravatalozóház építése, vagy a Gotthárt-ház felújítása. Hasznosítására több elképzelés született, de meggyőződésem, ha gyógyszertár, ha személyi nyilvántartó-iroda, irattár vagy éppen vendégszobák kialakítása mellett is döntünk, nem tévedünk. A Vargyas patakának partját több helyen meg kell erősítenünk, s be kellene fejeznünk a tűzoltószertárat is. Amennyiben nyer csatornázási pályázatunk, a Leader-programon keresztül Hidegaszó­ban fejleszthetünk, és ha pénzt kapunk erdei útjaink felújítására, azokra is figyelünk.

Hecser László

Határon túli politikusokkal tárgyalt Orbán Viktor

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=360196 2011-01-27 20:19

A magyar miniszterelnök csütörtökön Olosz Gergellyel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökjelöltjével és Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökével tárgyalt hivatalában.

Galéria: Kattintson a képre!

Orbán Viktor miniszterelnök a mai napon hivatalában fogadta Olosz Gergelyt, az RMDSZ elnökjelöltjét. A találkozón Orbán Viktor és Olosz Gergely a Romániában élő magyarság helyzetéről, valamint a kormány és az RMDSZ jövőbeni együttműködésének lehetőségéről tárgyal. Szóba kerültek az RMDSZ következő időszakra vonatkozó, hosszú távú tervei, valamint a Kárpát-medencei magyar együttműködés jövője is – írja közleményében a kormányfő szóvivője. A magyar miniszterelnök csütörtökön Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja elnökével is találkozott, aki tájékoztatta a kormányfőt a felvidéki magyar közösség aktuális helyzetéről valamint a kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovákiai törvényhozási fejleményekről. A kormányfő hivatalában lezajlott megbeszélésen szóba került a határon átnyúló együttműködés ügye, valamint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) eddigi munkájának értékelése is – áll a közleményben. (pr) MNO

Háromszéki MPP birálja a szövetségieket

http://www.sepsiradio.ro/hirek/?article_hid=4894

A háromszéki MPP vezetősége hevesen bírálta a Kovászna városi tanács RMDSZ-es tagjait, hogy karöltve a román tanácsosokkal, visszavonták azon határozatot miszerint március 15. hivatalos ünnep.

„Kovászna városának hétfőn megszületett a gyásznap. Nem tudom elképzelni, hogy egy magyar vezető, akit a székely nép választott meg, hogy tud egy ilyen aljas módon viszonyulni saját népéhez”, mondta Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke. Véleménye szerint a gond az, hogy egyes RMDSZ-es politikusok nem a magyarság, hanem a románság érdekeit képviselik.

Szász Jenő sajtótájékoztatója

2011,jan.27

Az idei első, január 27-én 12 órakor kezdődő tanácsülést megelőzően Szász Jenő, az MPP székelyudvarhelyi elnöke az alpolgármesteri pozíciójából való leváltása apropójára sajtótájékoztatót hívott össze.

„A személyes érintettség jogán hívtam ide önöket, hogy ismertessek néhány szempontot. Legfontosabb az, hogy álláspontunk szerint a legutóbbi időközi önkormányzati választás következtében az alpolgármesteri tisztség a Magyar Polgári Pártnak jár, legalábbis a választási eredmények erre jogosítanak fel” – kezdte Szász. A polgáriak elnöke a következőkben elmondta, a pártot nem érte meglepetésként a „polgármesteri tisztogatás”. „Azt láttuk, hogy a városházától gyakorlatilag elküldték a jóravaló, jól felkészült, értelmes embereket, kezdve a személyzeti osztály vezetőjétől, Szilágyi Gabriellával, a főkönyvelő asszonnyal folytatva, végül pedig a tömeges elbocsátással bezárólag” – magyarázta előbbi állítását Szász. Megjegyezte, tarthatatlannak véli, hogy a polgármesteri hivatal környékére felszerelt kamerákkal „az embert megfigyelik, lehallgatják, titkosszolgálati módszereket vetnek be”.

A tanácsülés 18. napirendi pontja, alpolgármesteri tisztségéből való leváltása kapcsán elmondta: „Én elvégeztem, és továbbra is el fogom végezni a rám háruló feladatokat. Tehát alpolgármesteri teendőimet elláttam. Az egészen más kérdés, hogy kevés teendőt kaptam.” Szász Buntával való azon egyezségéről is beszámolt, miszerint a polgármesteri hivatal akkor állja az alpolgármester utazási költségeit, ha a delegációkat Bunta látja el kézjegyével. „Én ehhez tartottam is magam, egyetlen alkalommal sem kértem semmifajta költségtérítést a városházától” – tette hozzá az MPP elnöke.

Szász a továbbiakban beszámolt arról, hogy tavaly tett ígérete szerint 2010 második felétől alapítványoknak adományozta, adományozza alpolgármesteri fizetését. „Segítettem egy udvarhelyi tanárt magyarországi orvosi kezelése és vizsgálatainak ügyében 200 000 forinttal, támogattam az Euphónia Egyesületet 1500 lejjel, támogattam a polgármesteri hivatal szakszervezetét, az Örökség Egyesületet 500 lejjel, az autista egyesületet 1000 lejjel, a Harmónia Egyesületet ugyancsak 1000 lejjel és az alapítványnak 4200 lejt adtam adományba. Ez összeadva 12 000 lejt tesz ki, az alpolgármester fizetése pedig 2100 lej. Én ezt az elmúlt hat hónapban adományokra szántam” – fejezte be ismertetőjét Szász Jenő, végszóként megjegyezve: az RMDSZ nagyon jól tudja, hogy amit tesz, az csak egy politikai játszma, meghurcolás.

2011 jan.27

Hosszú vita után, titkosan leszavazták Szász Jenőt

A székelyudvarhelyi önkormányzat határozata szerint a Magyar Polgári Párt színeiben alpolgármesteri tisztséget nyert Szász Jenő mandátuma véget ért. Tíz szavazat kellett a váltáshoz, ami összegyűlt, még az MPP távolmaradásával is.

Az eredményhirdetés után az MPP-frakció kivonult a tanácsteremből

Többé nem Szász Jenő Székelyudvarhely alpolgármestere. Hosszasan vitatkoztak a felek, szópárbajok sorozata hangzott el a januári tanácsülés utolsó napirendi pontjának megvitatásakor. Amikor a szavazásra került sor, az MPP képviselői átvették a szavazócédulákat, viszont nem vonultak fülkébe, és egyikük sem adta le voksát. Tíz tanácsos – RMDSZ, Zöld Párt – szavazatával azonban elfogadták Bunta Levente indítványát, így Szász Jenő elvesztette alpolgármesteri mandátumát. Ezután a polgáriak kivonultak a tanácsteremből, nem kívántak részt venni a különfélék megvitatásánál- Nem Szász Jenő Székelyudvarhely alpolgármestere Menesztette Szász Jenő MPP-elnököt al- polgármesteri tisztségéből ma Székelyudvar- hely önkormányzata. Az alpolgármester leváltásáról szóló kezdeményezést Bunta Levente polgármester terjesztette elő, arra való hivatkozással, hogy Szász nem látta el megfelelően a teendőit. Bunta kifejtette: az elmúlt időszakban az alpolgármester havonta csak összesen 12-16 órát tartózkodik a munkahelyén, ami szerinte nem elégséges ahhoz, hogy megfelelően elláthassa a rábízott teendőket. A polgár- mester szerint ahhoz, hogy valaki dolgozzon, szükséges a személyes jelenléte a munkahelyén. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy ha valaki nem végzi el a munkáját, és ennek ellenére felveszi a fizetését, az „erkölcstelenségbe keveredik". Válaszában az érintett elmondta: véleménye szerint a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalban politikai tisztogatás zajlik, amelynek most ő vált a célpontjává. Az alpolgármester szerint képesség kérdése is, hogy kinek mennyi időre van szüksége egy feladat megoldására.A városatyák hosszasan vitatkoztak Szász Jenő felmentéséről, majd mielőtt a titkos szavazásra sor került volna, a Magyar Polgári Párt frakciója kivonult az ülésteremből. A bent maradó 10 önkormányzati képviselő mindenike a menesztés mellett szavazott. Kovács Csaba P. Hozzászólások

Hozzászóló: fidel (2011-01-27 21:30:35)

Természetesen jövőre is a legjobb jelölt a polgármesteri tisztségre az MPP részéről Szász Jenő! Eddig minden alkalommal nyert, amikor jelöltette magát! Senkitől nem szenvedett annyiszor vereséget az UDMR, mint tőle! Hajrá MPP! Hajrá Szász Jenő!

Hozzászóló: BUNDA (2011-01-27 21:20:39)

koszonyuk Bunda, ezel csak az MPP orszagosi szervezetenek segitetel, s 500 tanacsos hejet lehet hogy 700 lesz s 11 polgarmester hejet 50 lesz, koszike csablecsacsi, meg egy ev es mehetel kapalni...

Hozzászóló: szesze (2011-01-27 21:04:49)

Hat ez van... Kene mar egy par jo jelolt jovore. Csak kerdes, hogy van-e???

Hozzászóló: elvtas-kortars (2011-01-27 20:54:40)

se baj komcsik. még van 1 évetek s ki lesztek onnan seperve, s most bundá-nak sikerült becsapni másokat ez nem tart míg a világ elvtárs-pajtás

Hozzászóló: Kovacs JOZSEF (2011-01-27 18:09:30)

Tisztelettel, NEM EZ A MÓDJA EGY polgármester leváltásának ,... Ilyen döntés előtt egy sor megoldás van, kell, hogy legyen [amit ÖN Tisztelt Polgármester ÚR mond, az keves ok , amit négy szem közt kell elintézni]. -Drága Magyar Testvéreim nem a vitában kell kimagasló eredményt elérni hanem az együttműködésben. KJ- LA - USA

Hozzászóló: Ernő (2011-01-27 17:55:34)

Na, most következik ötven év pereskedés, amit nyilván a lakosság fizet majd ki. A bőrével meg a pénzével.

Budapesti Mangalica Fesztivál

http://www.agrarhirek.hu/agraresemenyek/8685.html Ideje: 2011. február 4-6.

2011. február 4. és 6. között, a városligeti Vajdahunyad várában már negyedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Mangalica Fesztivált.A népszerűvé vált gasztronómia fesztivál célja a hagyományteremtés mellett a hazai mangalica tenyésztők és azok elsőrangú termékeinek bemutatása.A Mangalica Fesztiválon rengeteg kiállító, mangalicatenyésztő és termékforgalmazó egy az összes ingereinkre ható vásáron kínálja majd a minőségi portékákat, melyek megízlelése után biztos kerül egy-két kolbász a kosarába. A mangalica termékek mellett kiváló minőségű hazai tejtermékek és sajtféleségek is terítékre kerülnek. A látogatókat különféle könnyed programok várják, koncertek, gyerekprogramok, főzőverseny és élőállat kiállítás gondoskodik majd a jó hangulatról.

A Budapesti Mangalica Fesztivál sikerei után vidéki húsfogyasztók is örvendhetnek az eseménynek, hiszen 2011-ben már Debrecenben és Szombathelyen is megrendezésre kerül.

Az elmaradhatatlan mesterségek utcájában, több mint 70 zsűrizett kézműves kínálja portékáit

Az élőállat kiállítás folyamatosan várja a látogatókat. Péntek: 10:00 órakor kapunyitás

11:00-tól Hagyományos magyar népzene. Játszik a Fondor zenekar és a Bara Zenekar és táncosai

17:00-tól A tavaly megalakult és a fesztivál hangulatához mindig igazodó MANGALICA FESZTIVÁL ZENEKAR játszik

Szombat: 10:00-tól Hivatalos megnyitó 11:00-tól Hagyományos magyar népzene. Játszik a Felvonó és a Magos zenekar és táncosai. Közben főzőverseny eredmény hirdetés 16:30 Fel a Kalappal! Kerekes band Ethnofunk 18:00-tól „Road kill cafe” A legjobb funky zenék TÓTH VERÁVAL ÉS ZSOLÁVAL Vasárnap: 11:00-tól Hagyományos Magyar népzene. Játszik a Bara zenekar és a Zagyvabanda és táncosai 16:30-tól. MADARAK Házibuli Zenekar A műsorváltozás jogát a szervezők fenntartják

AgrárgépShow

http://www.agrarhirek.hu/agraresemenyek/8686.html Ideje: 2011. február 10-12.

AgrárgépShow – Mezőgazdasági Eszköz és Gép Szakkiállítás: a mezőgazdaság legjobbjai kapnak főszerepet az etyeki Korda Filmstúdióban 2011. február 10-12-én. A mezőgazdaság legjobbjai kapnak főszerepet az etyeki Korda Filmstúdióban. Az agrárium legjelentősebb szereplői az AgrárgépShow Mezőgazdasági Eszköz és Gép Szakkiállításon mutatják be jövő évi kínálatukat 2011. február 10-e és 12-e között. Az érdeklődők egy helyen találkozhatnak a legjelentősebb hazai forgalmazókkal. Ez a kiállítás merőben más, mint amit eddig megszokhatott akár a szakma, akár a látogatók. A februári, etyeki Agrárgépshow minden szempontból jobban kielégíti az igényeket, a kiállítóknak kedvezőbb, rugalmasabb feltételeket biztosít a szervező, a látogatók sokkal nagyobb termék és szolgáltatás palettáról válogathatnak

XVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok

http://www.agrarhirek.hu/agraresemenyek/8688.html Ideje: 2011. május 6-8.

Időpont: 2011.05.06 - 2011.05.08

XVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

Helyszín: Hód-Mezőgazda Zrt. Kiállítási Centrum Hódmezővásárhely, 47. sz. főút, 195. km

Dobjuk ki a mikrót az ablakon?

http://www.erdely.ma/eletmod.php?id=84059&cim=dobjuk_ki_a_mikrot_az_ablakon

[ 2011. január 27., 09:25 ]

Néha nem árt, ha kéznél van

A mikrohullámú sütő használói két kemény táborra oszlanak: sokan támadják, és egyáltalán nem hajlandók egy tányér levest megmelegíteni benne, mások pedig semmi kivetnivalót nem látnak használatában. Legújabb feltételezések szerint a mikró mégsem káros.

A mikrohullámú sütőben elkészített élelmiszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más módszerrel készült étel – olvastam meglepődve egy tanulmányban. Biztosan állíthatom, több ismerősömmel együtt, nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy megállapítsuk: a mikróban felmelegített étel íze teljesen megváltozik. Szöges ellentétévé válik a hagyományosan, kályhán melegítettének, és valahogy az is hihetetlen, hogy sokkal több vitamin, ásványi- és tápanyag marad benne, mint a hagyományos főzés során.

Legújabb feltételezések szerint pedig a mikró mégsem káros: nem bizonyított, hogy megváltoztatja az étel kémiai összetételét, mint ahogy az sem, hogy sugárzásnak tesszük ki magunk használata által. Abban a pillanatban, ahogy a mikrohullámú sütőt kikapcsoljuk, megszűnik a mikrohullámok jelenléte az ételben. Viszont nagy hátránya, hogy az ételek nem egyenletesen melegednek fel, és a hidegen maradt részekben megbújnak a baktériumok és mikroorganizmusok. Daraboljuk egyformán kicsire a kívánt ételt, akár főzésre, akár melegítésre használjuk. Székely Hírmondó Megjegyzés A cikkíró olyan témához nyúlt hozzá, ami a működési elv tisztázatlansága miatt nem éppen a valóságra hívja fel a figyelmet. A hullámelméletet sem igen ismeri, mert ha ismerné nem írna le olyant, hogy "nem bizonyított az, hogy sugárzásnak lennénk kitéve" Nem a sugárzás jelenléte káros, hanem annak mértéke, mennyisége a döntő. A konyhába tartózkodó személyek számára a mikrohullámot használó készülékek szórt besugárzást is adhat, ami viszont a távolsággal csökkenhet. A szóban forgó mikrohullámos készülékek nagy része nem megfelelően van elhelyezve (általában szemmagasság felett), ezért lehetnek problémák. Ami az összetétel változást illeti, más összetételek alakulhatnak ki az ételkomponensek között, így természetes, hogy az étel íze vagy zamatja más. Az összetétel változhat akkor is ha hagyományos főzés útján készül az étel, de a komponensek el vagy lebomlása is változik, nem több marad, hanem csak kevesebb alakul át! Ezért van az, hogy a vitamin, ásványi sók nagy része "érintetlen" marad.

Jó biznisz a sóbiznisz - Újabb furcsaságokra bukkantak a Demszky-érából

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=360036

2011-01-26 21:50 Szerzője szerint az internetről másolhatták ki azt a város-rehabilitációs tanulmányát, amit egy ismeretlen tanácsadó három évvel később több mint egymillió forintért adott be a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzatnak. A nyolcadik kerületi fejlesztésekről készült irat kifizetését is vizsgálja az Állami Számvevőszék. A szerdai havazás idején is az Octopus Kft.-től beszerzett sót szórták szét Budapest útjain. A cégnek az elmúlt 9 évben 5,4 milliárd forintot fizettek ki. A beszerzéseket tavaly áprilisban kezdte vizsgálni a BRFK, a gyanú szerint a piacinál magasabb árat kértek a sóért, és csaltak az áru lemérésénél is. Miután a társasággal az év végén szerződést bontottak, a kft. a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért. Az FKF Zrt. 2010 novemberében kinevezett vezérigazgatója két éve még stratégiai vezérigazgató-helyettes volt a cégnél. A sóbizniszről állítása szerint nem tudott, a pusztazámori hulladéklerakó fejlesztése körüli visszaélésekről viszont igen. „Arra azért volt rálátásom, mert egy fejlesztés jellegű, stratégiai beruházásról beszélünk, itt a sóbeszerzés egy abszolút a napi működéshez kapcsolódó, műszaki illetve szolgáltatásbiztosítási, anyagbeszerzési feladat, a kettő teljesen elkülöníthető. Nekem még csak rálátásom sem volt arra, hogy milyen gyakorlat alakult ki” – mondta Tölgyesi Balázs, az FKF Zrt. vezérigazgatója. A fővárosnál vizsgálják a CET-beruházást is, a 27 ezer négyzetméter alapterületű üvegbálnára hasonlító épületet augusztusban kellett volna átadni. A 8 és fél milliárd forintos projekt PPP-konstrukcióban valósul meg, a Fővárosi Önkormányzat és a Porto Investment Kft. együttműködésében. Az új városvezetés szerint a szerződés előnytelen az önkormányzatnak. „Ezt a kérdéskört most vizsgáljuk. Megnézzük azt, hogy alakulhatott ki ez a helyzet, és azt is megvizsgáljuk ebben a kérdéskörben, hogy történt-e mulasztás, amely megalapozhatja akár a polgári, akár a büntetőjogi eljárás kezdeményezését” – nyilatkozta Bagdy Gábor Fidesz–KDNP-s főpolgármester-helyettes. 32 millió jogtalanul Demszky Gábor főpolgármesterségének utolsó másfél évében az Állami Számvevőszék szerint 32 millió forintot fizettek ki jogtalanul az önkormányzat. A volt városvezető irodavezetője két éve 1.2 millió forintot utalt egy városrehabilitációról szóló tanulmányért. Az ismeretlen tanácsadó egy három évvel korábbi dolgozatot adott be, a dokumentumot a VIII. kerületi önkormányzat szakemberei készítettek - az ottani fejlesztésekről. Az egyik szerző szerint a tanulmányt egyszerűen kimásolták az internetről. „Egyrészt örültem, mert ezek szerint tetszik, másrészt pedig mi ezért sosem kaptunk külön pénzt senkitől. Az önkormányzat megrendelte, mi nagy örömmel elkészítettük azért, hogy ez a fejlesztés menjen. De nem jó dolog ez, hogy más neve alatt szerepel” – fogalmazott Alföldi György, a Rév8 Zrt. vezérigazgatója. A számvevőszéki vizsgálat szerint a Mesterházy Ernőhöz köthető Kormányzati Koordinációs Központ négy és fél millió forint, Havas Szófia szocialista képviselő pedig 3 millió forintnyi jogtalan kifizetésért felelős. Szerdán egyikük sem vette fel telefonját. (da) hírTV

Határozat nélkül ért véget az Európa Tanács vitája

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=135&cid=122450

Nem született semmilyen határozat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerda esti strasbourgi ülésén, ahol a magyar demokrácia működéséről vitatkoztak a képviselők.

A vita megszervezéséről hétfőn, az egyhetes közgyűlési ülésszak kezdőnapján döntött a testület, s egy napra rá több képviselő nyilvánosságra is hozott egy olyan határozati javaslatot, amely monitoring eljárást (azaz egyfajta megfigyelési, ellenőrzési folyamatot) kezdeményezett Magyarország ellen. A szerda esti strasbourgi vita kezdetén a közgyűlés egyik legfontosabb bizottságának, a politikai bizottságnak az elnöke, Björn von Sydow svéd szociáldemokrata képviselő maga is megerősítette, hogy Magyarországgal szemben monitoring eljárást kezdeményezhet a közgyűlés - végül azonban a képviselők nem szavaztak semmilyen határozatról, s így értelemszerűen egy ilyen eljárásról sem döntöttek. A vita egyébként meglehetősen foghíjas padsorok mellett zajlott, s azon a vitát bevezető von Sydow, majd a frakciók vezérszónokai után főleg az Európai Néppárthoz (a Fideszt is tagjai közé soroló pártcsaládhoz) tartozó képviselők szólaltak fel, egymás után cáfolva, hogy Magyarországon sérülne a demokrácia. Von Sydow arról beszélt: a magyar alkotmánybíróság és a választási szervek vezetőinek kinevezésére vonatkozó szabályok úgy változtak meg, hogy veszélybe került a testületek függetlensége. Az új médiatörvény szerinte "kényszerzubbonyt" húzott a magyar médiára. Björn von Sydow szerint nem egy törvényről szól a vita, hanem egymáshoz kapcsolódó törvényi változásokról, amelyek megkérdőjelezik azon értékeket és alapelveket, amelyek alapján Magyarország tagja az Európa Tanácsnak. Ezért a parlamenti közgyűlés szerinte kezdeményezheti a monitoring eljárást, amelyben két jelentéstevő állítana össze jelentést a testület vezető szervének, a közgyűlési elnököt, alelnököket, frakcióvezetőket és a bizottsági elnököket tömörítő Irodának és szintén kérnék a Velencei Bizottság együttműködését. A szocialista frakció vezetője, a svájci Andreas Gross szerint a médiatörvény csak a jéghegy csúcsa. Szóba hozta, hogy a jelenlegi kormánykoalíció kétharmados többsége mögött a szavazók 53 százaléka áll, hogy az elmúlt hónapokban sorozatos alkotmánymódosítások történtek, méghozzá szerinte elsietett módon. Úgy vélte: a magyarországi történések visszaélést jelentenek a hatalommal. A néppárti frakciót képviselő Hrisztosz Purguridesz viszont azt hangoztatta: korai monitoring eljárásról beszélni, amellyel ráadásul politikailag vissza lehet élni. A ciprusi politikus - egyben a jogi és emberi jogi bizottság elnöke - közölte: a néppárti frakció ellenzi ezt a lépést. Ezt követően szólalt fel Braun Márton, a parlamenti közgyűlésen résztvevő magyar küldöttség fideszes vezetője, aki azt hangsúlyozta: Magyarország jól működő demokrácia. Braun többek között szóvá tette, hogy egyes képviselőtársai már a vita előtt megelőlegezték az ítéletet, hiszen előzetesen monitoring eljárásra vonatkozó határozati javaslatot hoztak nyilvánosságra. A médiatörvénnyel kapcsolatban pedig elmondta, hogy Magyarország napokon belül válaszol Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság médiaügyekkel foglalkozó biztosának levelére. A vitában aktív szerepet vállaltak a magyar fideszes, illetve KDNP-s képviselők, az ellenzék részéről pedig a jobbikos Gaudi Nagy Tamás kért szót. Magyar szocialista képviselő nem szólalt fel. Az Európa Tanács kontinensünk legrégebbi nemzetközi szervezete: az emberi jogok tiszteletben tartását, a demokratikus intézményrendszer működését ellenőrzi, s egyik legfontosabb döntéshozó szerve a parlamenti közgyűlés, amely a tagállamok törvényhozóinak küldöttségeiből áll. A közgyűlés évente négyszer tart ülésszakot Strasbourgban. A mostani tanácskozás napirendjének egyik legfontosabb témája a koszovói szervkereskedelemről készült ET-jelentés volt, csütörtökön pedig három sürgősséggel összehívott vita is lesz: a Közel-Keleten a keresztényeket ért közelmúltbeli támadásokról, a fehérorosz elnökválasztás nyomán kialakult helyzetről továbbá a tunéziai forradalmi változásokról. (MTI)

Bírálták és védték a magyar kormányt az Európa Tanácsban

A demokrácia helyzete Magyarországon címmel tartott vitát az Európa Tanács szerdán. A strasbourgi testület szokásaitól eltérő módon a magyar ügy különleges eljárás formájában került a parlamenti közgyűlés napirendjére egy hétfőn született döntés eredményeként. A témát egy svájci szocialista képviselő, Andreas Gross javaslatára tűzték napirendre, és a vita lefolytatását az európai néppártiak sem ellenezték.

A vitát a tanács politikai bizottságának elnöke, a svéd szocialista Björn Von Sidow vezette fel. Beszédében megemlítette, hogy Magyarország alapvető szerepet játszott a Berlini Fal lebontásában. A tavalyi választási eredmények kapcsán azt mondta: a jelenlegi kormányzó-pártszövetség által szerzett kétharmados parlamenti többség nem jelenti azt, hogy reprezentálják az egész lakosságot. Björn Von Sidow többször is úgy fogalmazott, hogy a demokráciákban döntő fontosságú fékek és ellensúlyok meggyengültek Magyarországon. Mint mondta: számtalan törvényt változtatott meg a kormány, közben pedig egyre több bírálat érte. Szóba hozta példaként az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését valamint a kilenc évre szóló kinevezéseket vezető tisztségviselők esetében. A médiatörvény kapcsán a szólásszabadság korlátozásáról beszélt. A szocialista politikus szerint mindezek komoly kérdéseket vetnek fel a magyarországi demokrácia helyzetével kapcsolatban. A svéd politikus szerint az Európa Tanácsnak lehetősége és kötelessége is vizsgálni (monitorozni) Magyarországot. A második hozzászóló Andreas Gross volt. A svájci politikus többször úgy fogalmazott, hogy Magyarországon totalitárius tendenciák figyelhetők meg, és a kormányzó erők rosszul használják a kétharmados hatalmukat. Gross bírálta az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, a közalkalmazottak elbocsátását megkönnyítő törvényt, valamint a magánnyugdíj-pénztári befizetések elvételét. A brit Lord Tim Boswell azt mondta, hogy Magyarország kötelessége világos választ adni az aggodalmakra. A moldovai Grigore Petrenco úgy fogalmazott, hogy ami Magyarországon történik, az nem egyedülálló Európában. Krisztosz Purguridesz kijelentette, hogy nincs veszélyben Magyarországon a szólásszabadság, amit minden demokrácia ésszerű korlátok között tart, és a magyar médiatörvény is ezt teszi. A litván Egidijusz Varejkisz hangsúlyozta: rosszul döntene az Európa Tanács, ha ítélkezne a magyar demokrácia felett. A fideszes Braun Márton szólt az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti levélváltásról a médiatörvény ügyében. A politikus szerint csupán technikai kérdésekről van szó a kifogásolt részeknél. Vajkay Imre, a KDNP politikusa főleg az előző, szociálliberális kormányt bírálta. Mint mondta: a jelenlegi kormány az elmúlt fél évben mindent elkövetett, hogy Magyarország Európa része legyen. A Jobbik képviselője, Gaudi-Nagy Tamás azt kérdezte:"Mit csinált az Európa Tanács a szociálliberális kormány nyolc éve alatt, amikor sorozatos megsértették a szabadságjogokat". Kalmár Ferenc, a KDNP delegáltja a rómaiak mondását idézve azt kérdezte a vita kapcsán, hogy "kinek az érdeke ez?" A fideszes Gruber Attila felhívta a figyelmet a Magyarországot sújtó gazdasági válságra, és azt mondta: akik kifogásolják az alkotmánymódosítást, ne feledjék, hogy az eddig Sztálin műve volt. A szintén fideszes Székyné Sztrémi Melinda tagadta, hogy a médiatörvény korlátozná a szólásszabadságot. Mint mondta: a magyar kormány nyitott a párbeszédre. A másfél órás vita végén szólalt meg az erdélyi magyar politikus, Frunda György, aki azt mondta: Magyarországon stabil, jól működő demokrácia van, és aki bírálja a jelenlegi kormányt, az legyen tisztában az előző, baloldali kormány "súlyos hibáival is". A felszólalások végén a levezető elnök közölte: a mostani vita nem azért volt, hogy nyilatkozatot fogalmazzon meg a testület.

Vélemények - Sajtószabadságról

Nemrég az INTERNEWS az alábbi levélkét küldte el postafiókunkba. aminek tartalmával nagyjából egyetérthetünk, közreadjuk:

Kedves Kollégák, kedves olvasó, hallgató, néző barátok,

Mostanság egyre többen agitálnak az új magyar médiaszabályozás ellen, első sorban az a hangos értelmiségi réteg, amely nem örült a magyar kormányváltásnak. Ágoston Hugó író, közíró például, - akinek a Bukaresti élet, képek c. könyvét valamikor nagy élvezettel olvastam - egy körlevélben a magyar médiatörvény elleni tiltakozásra buzdítja az erdélyi újságíró-szervezet tagjait.

"Kedves Kollégák, mi a MÚRE véleménye a magyarországi médiatörvényről? Jó? Kevésbé jó? Van véleménye, de nem osztja? Amikor (nemsokára...) a nemzetközi újságíró szervezetek kikérik a véleményét, Egyesületünk mit mond? Az én elnökségem idején, amikor a románok át akartak vinni egy ennél ezerszer jámborabb sajtótörvényt, torkunk szakadtából visítottunk; ... "

Mint olvasó-néző-hallgató és MÚRE alapítótag, ma is nagyon megnyugtatna, ha észlelném néha, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete hallatja a hangját a sajtószabadság védelmében, főként, mert ezt a témát Erdélyben nagy csend övezi. A volt MÚRE-elnök, Á.H. leveléből most fény gyúl az agyamban: azért nem volt erről szó hosszú évek óta a MÚRE berkeiben, mert - olvasom a levélben - Romániában viszont (szemben Magyarországgal) sajtószabadság van.

"Igen, igen, bezzeg Romániában sajtószabadság van! (Ezt a MÚRE is büszkén mondhatja, mert részt vesz/vett az ápolásában.) ... "

Erre nyílt ki (no nem a bicskám, hanem csak) a laptopom fedele. Lehet, hogy a sajtószabadság megállapítása igaz a sokszínű román sajtóra vonatkoztatva globálisan, de nekem, erdélyi magyar média-fogyasztónak ennél árnyaltabb a véleményem. Bármennyire is elismerhető, hogy vannak szakmailag kiváló lapjaink, jó tollú újságíróink, az olvasók igényeit ismerő és figyelembe vevő kiadványok, színvonalas rádió- és tévéműsorok, internetes portálok is, kevés kivétellel elmondható, hogy ami az erdélyi magyar közéletről szóló tájékoztatást és véleménymondást illeti, bátortalanság, tabutémák sokasága, a konfliktushelyzetek kerülése a jellemzőbb.

Néhány példa:

- A már nyilvánosságokra került több kötetnyi dokumentum a magyar besúgókról és ügynökökről alig váltotta ki lapjaink érdeklődését, az elektronikus média pedig, amelynek a munkatársai között megmaradhattak "dekonspirált" ügynökök is, meglehetősen mélyen hallgat róluk. Erről eszembe jut, hogy a Román köztévénél mennyit harcoltunk azért, hogy a felvételi kritériumok között kizáró jelleggel szerepeljen a volt szekuval való együttműködés. Rövid ideig működött, aztán már csak a magyar adásnál kértünk ilyen jellegű nyilatkozatokat, önszorgalomból.

- Más. A tényfeltáró ankétok műfaja szinte kihalt, legfeljebb román korruptok vannak, a magyar oligarchák korrupciós ügyeiről főleg a román sajtóból értesülhetünk.

- Az elmúlt évek támogatási rendszere, legyen az hazai vagy magyarországi forrás,egyetlen erőközpont hatáskörében összpontosult (RMDSZ). Statisztikailag kimutatható, hogy a Szövetséggel kapcsolatban bíráló hangot megütő lapok pályázatait lesöpörték az asztalról. Ennek hatására a rendszeresen támogatott lapokban óhatatlanul elkezdett működni az öncenzúra, a hazai magyar kormánypártot bíráló ellenzéki sajtó egy része pedig egyszerűen eltűnt a standokról.

- A közrádió, köztévé személyi állományának az alakulásába rendszeresen és durván érvényesülnek a "felülről (az RMDSZ vezetői felől) jövő" utasítások: kit vegyenek fel munkatársnak, kit nem szabad felvenni.

Mindez nem a romániai magyar sajtó egészére, hanem annak a nagy többségére vonatkozik, tehát tisztelet a kivételnek! Amint azt a Mircea Toma által menedzselt Sajtófigyelő ügynökség felmérte, lapjaink, rádióink, televízióink több, mint 80 százaléka tulajdonosi, finanszírozási, személyi/családi kötődésű avagy hivatali alárendeltségi viszonyban van az RMDSZ-szel. Azt lélektanilag érhetőnek tartom, hogy akik szívvel lélekkel kiálltak sajtósként az RMDSZ politizálása mellett, beleértve a magyarországi politikai partnerekhez fűződő viszonyulást, akár szabadnak is érezhették magukat, pláne, ha ez az önpozicionálás anyagilag is megtérült. Nyugodtan, szabadon szidhatták az RMDSZ belső ellenzékét vagy a FIDESZ-t, pláne Tőkés Lászlót, vagy akár Szász Jenőt és az MPP-t.

De ez még csak a régi típusú "sajtószabadság". amikor "mindent ki lehetett mondani, amit szabad volt kimondani".

Ezt a levelet gondolatébresztőnek szántam, remélem, mások is, újságolvasók és lapcsinálók, hallgatók, nézők és szerkesztők elmondják a véleményüket az erdélyi magyar sajtószabadságról.

Boros Zoltán

boroszoltan.freeblog.hu

Itt van egy újabb is:

A médiatörvény: egy fantom?

A médiatörvény egy fantom. Egy boszorkány. Mindenki beszél róla, mindenki tudja, hogy milyen, de csak igen kevesen látták, ezért alig olvasni komoly érveket ellene/mellette. Fantomokkal, fantomokról nehéz vitatkozni. Egy dolgot tudok biztosan: hogy a magyar közszolgálati média - hiszen első sorban ezt érinti az új szabályozás, - nagyon rég megérett egy alapos újragondolásra.

Meddig kellett volna még a Duna és az MTV kiszolgáltatva legyen a kormány kényének-kedvének: adom a pénzt, nem adom, mikor adom stb.? Ha jó fiúk vagytok, kaptok, többet és hamarabb. Ha nem, megnézhetitek, hogy miből főzitek a műsorokat holnaptól? Ez folyt húsz éve. Az MTV, amely valamikor kiváló tévéjátékokat, opera-, operettfilmeket készített, átalakult tévémúzeummá, főleg nyaranként első sorban az archívumából élt.

Meddig kellett volna még feltálalni a nézőnek reggeltől estig azt a néhány fáradt bácsit a „Nap-kelte” nevű produkció reggeli és délután megismételt műsorában (este hatkor is köszöntek „jó reggelt”), akik néha mintha jobban unták volna amit csináltak, mint maguk a nézők? Nem beszélve a média világában általános összeférhetetlenségi elv folyamatos megszegéséről: minden délelőtt közszolgálati, kiegyensúlyozottnak tűnő műsorvezető vagyok a „királyi”-nak becézett köztévében, hét végén pedig egy kereskedelmi csatornán cikizem a magyar jobboldalt, ha kormányon van, ha ellenzékben, mindegy (például Verebes István a Heti hetesben). Csak 2009 szeptemberében, az új szelek érzékelésére mondták fel a szerződést a Nap TV-vel, húsz évvel az első jelentkezésük után.

A Duna Televízióról pedig sajnos elmondhatjuk, hogy az utóbbi években mintha elfordult volna eredeti hivatásától: attól, hogy a nemzet televíziója, és fő feladata a határon túli magyarság tájékoztatása. Szép dolog, hogy kitüntették kulturális televízióként, csak a legutóbbi elnök elfelejtette, hogy ő is a kolozsvári flaszteron szocializálódott és a román tévé magyar adásánál kezdte a pályafutását. A magyar belpolitikával bajlódott, meg afféle „Travel channelt” akart működtetni, a nézettséget pedig mexikói szappanopera-sorozattal növelni. Hogy a sok tízmilliót elnyelő fantomcégeket és az intézmény által a két vezető számára kifizettetett VIP családi egészségbiztosításokat ne is emlegessem. És közben nem volt pénz az erdélyi tudósítói hálózat működtetésére ...

Ezeknek a dolgoknak vége kellett, hogy szakadjon. Hogy mi következik? Én látok szándékot arra, hogy a négy közszolgálati tévécsatorna betöltse eredeti hivatását. Mindegyik saját profillal, hiszen ez már rég eldőlt, hogy csak a szakosított csatornáknak van jövője. A mostani elképzelés szerint a Duna ismét a nemzet televíziója lesz, az Autonómia csatorna (Duna 2) egyfajta kulturális csatorna, lásd Arte és Mezzo együttvéve, az M1 egy általános tematikájú közszolgálati országos csatorna, az M2 pedig a fiataloké és a gyerekeké. Az eltelt húsz évben ehhez hasonló nagyvonalú és szakmailag megalapozott próbálkozásnak még a nyomait sem tapasztaltuk.

Szerintem előlegezni kellene a bizalmat ezekhez a változtatásokhoz, ahelyett, hogy azt centizgetnénk, hogy ezt most ki csinálja majd. Mert igen, való igaz, a Fidesz csinálja. Ki másnak volna rá lehetősége?

Ja, és itt van a kuratóriumok esete. Az új médiatörvény előtt a Magyar Rádió, Magyar TV, Duna TV kuratóriumainak az összetétele a következőképpen volt demokratikusan (!) „fele-fele”: Kormánypárt 50%: az MSZP egyedül, hiszen egyedül kormányzott. Ellenzék 50%: Fidesz-KDNP, SZDSZ, ez utóbbi párt küldöttei rendszeresen az MSZP-vel szavaztak. Ez volt aztán az igazi paritás!

A magyarországi médiatörvény erdélyi megvitatásával pedig az a gondom, hogy úgy teszünk, mintha a mi tájainkon, az erdélyi magyar sajtóban, médiában a sajtószabadság terén minden a legnagyobb rendben volna. Magyarán: seperjünk csak előbb a magunk háza táján. BZ

2011. január 18.

boroszoltan.freeblog.hu

Hozzászólások

Dénes László : 2011. 01. 09. 12:29

Kedves kollégák! Véleményem benne van az ezen a héten a Reggeli Újságban publikált összefoglalómban, ami az Erdely.ma portálon is olvasható (www.erdely.ma/magyarorszag.php?id=81908&cim=a_baloldal_rarontott_magyarorszagra), a lényege: ez egy merőben politikai, és se nem sajtószakmai, se nem etikai kérdés. Nem tartom szükségesnek, hogy a MÚRE a magyar Országyűlés által elfogadott bármely törvényre reagáljon a romániai magyar médiamunkások, illetve az egyesület nevében, még akkor sem, ha ezt a politikai láncon tartott bukaresti magyar körök és a magyar balliberális klikk itteni szószólói sürgetik. E tekintetben nagyon helytállónak - és elégségesnek - találom a MÚRE elnökének a csütörtöki Előrében (bocs, ÚMSZ-ben) megjelent, egy provokatív kérdésre adott válaszát. Más. A RÚ hét év alatt egyszer kért és egyszer kapott (2010-ben) 10 ezer lejt a Communitastól , amiből 9 lapszámot ki tudtunk nyomtatni az évi 310-ből (2077 laszámunk jelent meg az indulás óta).. Ha ezzel akar dicsekedni és felvágni a párt mint "jelentős támogatással", akkor dicsekedjen. De össze kell vetni ezt a tíezer lejt a pártsajtónak és a holdudvarnak juttatott több tízmillió új lejjel. Üdvözlettel, Dénes László

Makkay József : 2011. 01. 09. 14:54

Szász Attiláról annyit, hogy a Communitas Alapítványban az RMDSZ képviselőjeként vett és vesz részt hosszú évek óta a sajtótámogatások felügyeletében. Abban igaza van, hogy a napilapok számára a látható, megpályázható összegeket kb. négy éve az RMDSZ közösen osztja a MÚRE elnökségével. Ebben az a disznóság, hogy az RMDSZ eloszt a napilapok között kb. évi 20.000 eurónyi megpályázható összeget, miközben házisajtóját (Új Magyar Szó és mások) direktben támogatja, pályázatok nélkül. Ez utóbbi összegről csak feltételezések vannak, de mivel nem nyílvános, senki nem tud róla bizonyosat. Az Új Magyar Szó nyomdaszámlái például direktbe a Communitas Alapítványra vannak kiállítva: elképzelhető, hogy ez mekkora közpénzkiadás egy olyan lap számára, amelyet napi 5.000 példányba nyomnak: évente több mint százezer eurónyi nem nyilvános támogatás! Mindeközben a nyilvános, 20 000 eurós Comunitas közpénzből egy-egy ellenzéki hangvételű lapnak (Reggeli Újság vagy Krónika) csak kivételes esetekben jut 3-4 000 euró, ami napilapok évi költségvetésében minimális bevétel. Látni kell, hogy ez a támogatási rendszer szemfényvesztés és átláthatatlan. A heti és havilapok pénzelosztásába még a szervilis MÚRE-t sem vonta be Markó: az teljesen az ő udvarának a doméniuma. Nem véletlen, hogy az Erdélyi Napló például az elmúlt nyolc évben egyszer kapott egy viszonylag kis összeget, abban az évben, amikor Tőkés László és az RMDSZ között egyezség született az EP-listáról. Markó valószínüleg gesztust akart tenni irányunkba: a néhány száz példányban megjelenő Erdélyi Riport kapott 10.000 eurót és az Erdélyi Napló 1.000 eurót. Ennyit az RMDSZ uralta támogatáspolitikáról.

sajtómunkás : 2011. 01. 19. 7:32

Sajnos én is csak álnéven tudok hozzaszólni. Hugó végre le kéne álljon. Már-már elfeledteti a botrányt, mikor kiderült, hogy az egyik tanítványa neki odaadott írománya a szekun landolt? Ez a történet valós, bizonyítékok vannak rá! Jó lenne ha inkább tisztázta volna magát, mielőtt jól jövedelmező állűások betöltésére adta a fejét! Az Új Magyar Szó rejtett támogatása még ennél is durvább! Bizonyíthatóan. A fizetéseiket az államtól kapják, az adófizetők pénzéből...tovább nem részletezem. De, amig az RMDSZ kormányon van, addig ilyesmi is lehetséges! Kár, hogy az írás nem nagyobb nyilvánosság előtt jelent meg és a vita nem nagyobb nyílvánosság előtt zajlik! Véletlenül tévedtem ide!

Karácsonyi Zsigmond: 2011. 01. 24. 18:38

Tisztelt pályatársak! Boros Zoltán és Makkay József volt MÚRE vezetőségi tagok! Érdeklődéssel figyelem ezen az oldalon kifejtett véleményeteket. Van benne egy adag igazság és ugyanannyi torzítás. Nem jó ha pillanatnyi érdekből a közelmúltat és a benne betöltött szerepeinket átírjuk. Még nagyobb hiba ha mindezt nyílt fórumokon tesszük, azelőtt, hogy a tényeket valósággal összevetettük volna. Boros Zoltán intézményteremtő, és teljes Kárpát-medencei médiatérben való törekvéseit – a 90-es években úttörő elképzelései voltak – mindig is tiszteltem. Az RMDSZ-el, mint akkori MÚRE- és szerkesztőségvezető nagyon jól együttműködött az akkori hatalom közmédiát cenzúrázó-szabályózó törekvéseit kivédendő. Makkay József észrevételéhez most csak annyit fűznék: a MÚRE mindenkori vezetői, vagy általa a pénzosztó kuratóriumokba delegált képviselői MINDIG pártatlanul képviselték a romániai magyar sajtót. Szavazatukkal és érvelésükkel kiálltak pl. az Erdélyi Napló támogatása mellett, még akkor is, ha a Napló éveken keresztül képtelen volt rendezni támogatási elszámolását, vagy a kiírás formai követelményeit. Ezt a törekvésünket mi sem bizonyítja jobban, hogy amikor a Communitas Alapítvány a MÚRE-t kérte fel a napilapok pályázatainak véleményezésére – és gyakorlatilag az erre szánt összeg elosztásával – minden pályázó a kiírás szerint részesült támogatásban (köztük a Krónika és mások, de ezt nem írták meg a pályázati rendszert addig bírálók). Erről ma már nem akar tudni néhány kollega. Hogy ez így történt azt Makkay jól tudja, hisz ott ült a döntésnél. Természetesen a fentieket nem azért írtam, mintha elégedet lennék az elmúlt 20 év támogatási rendszereivel és rendszertelenségeivel (Boros Zoltán lehet még emlékszik az aktatáskás, „célirányos” baráti gyorssegélyekre). MÚRE vezetőként azért nem siettem megszólalni e témában, mivel hiszem, hogy a mi közösségünknek hiteles, értékmegőrző és értékteremtő sajtóra van szüksége - és nem gyűlölködésre a pénzosztók kegyeinek elnyeréséért folytatott versenyfutásban. És a határon túli támogatásokban átlátható pályáztatási rendszert várok. Ezért is vagyok a párbeszéd és összefogás híve. Csak így teremthető meg reális sajtószabadság. A romániai sajtószabadság-küzdelmünk folyamatos. Bizonyíték rá,például az is, hogy a román újságíró-szervezetekkel közel tíz éve létrehozott konvencióval próbáljuk kivédeni politikusok sajtószabadságot korlátozó törekvéseit, mind a parlamentben, mind a közmédia szabályozásában, működtetésében. Meggyőződésemnek – miszerint legalább a döntések előkészítésében az újságíró szakma képviselői részt kell vegyenek – bármely politikai alakulattal szemben hangot adtam.

Szerk.megj.

Még a kilencvenes évek elején a Kertbarátok Lapja havilapot jelentettük meg, ami akkortájt nagy űrt töltött be, hiszen alig egy pár év alatt 4500 példányszám kelt el belőle (havonta). Az olvasóink alig várták a hónap elejét, hogy kézbevehessék a kisformátumú lapot. Mivel a dollár szinte hetente drágult csak nehezen tudtuk a nyomdaköltségeket előteremteni. Arra gondoltunk, hogy pályázunk mi is a MÚRE közvetítésével leosztásra kerülő alapokra. Ugyan pályázatnak nevezett procedurát kellett elvégeznünk, de lényegében nem a tartalmi tények, olvasói szám, stb. révén kaptak a lapkiadók egy kevéske pénzt (értsd forintot). Mi is kaptunk 20.000-t. A következő években látva, hogy nem jutunk közelebb, a pénz helyett egy lapvágógépet illetve egy tűzőgépet kértünk, de abban az évben csak 10.000-t kaphattunk volna meg, amit viszont visszautasítottunk. Az akkori MÚRE egyik vezetőségi tagja megveregette a vállam és csak annyit mondott "kis lap kicsi pénz"...

Mivel én egy másik lapnál is dolgoztam megtudtam, hogy abban az évben nekik 60-szor többet adtak, a bukaresti lapoknak pedig ennél is többet. A sepsiszentgyörgyi kollegák (többek közt az Európai Idő-től) többször is felszólaltak a Szövetség által uralt alkurratóriumok pénzelosztási praktikái ellen, de maradt minden a régiben hiszen a Szövetség nem engedte ki a gyeplőt igyekezett kézben tartani a magyar sajtósokat... Karácsonyi úrnak a rendelkezésére tudjuk bocsátani azokat a dokumentumokat, amelyek igazolni tudják a leírtakat, hiszen komoly levelezést folytattunk abban az időben. De még élnek a sajtós "nagyok", akik által szintén igazolhatóak az itt leírtak, de szerintünk elég ha a MÚRE arhiváját átnézi valaki !

Sokkal fontosabb viszont az, amit senki sem mer leírni, tételesen arról van szó, hogy létezik egyfajta öncenzura, amely által csak a szerkesztőknek megfelelő írások kerülnek a lapba, mintegy megvédeni akarva azt! Ezáltal nem hírt közöl, hanem csak moderál... esetleg elhallgat... vagy ami rosszabb, manipulál...

Így lehetséges az, hogy valóságos sajtó embargónak vannak kitéve egyes rétegek - teljesen mindegy hogy civil vagy politikai szervezetről lenne szó. Az erdélyi írott sajtó ezért is fog teret veszíteni az elektronikus lehetőségekkel szemben. (Erdélyi Polgár)

Kutatás, fejlesztés, innováció: a kkv-kat is bevonná a Bizottság

http://www.tozsdeforum.hu/i/c-kutatas__fejlesztes__innovacio__a_kkv_kat_is_bevonna_a_bizottsag-menu-cimlap-submenu-onearticle-news_id-421488-red-hl.html

A költségek csökkentése és több szereplő - különösen a kis-és középvállalkozások (kkv) - bevonása a célja az Európai Bizottság kutatás és innováció terén tett, a finanszírozást egyszerűsítő intézkedéseinek.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, innovációért és tudományokért felelős biztos, elmondta, hogy az EU FP7 kutatási programjában a kkv-kra nehezedő könyvelési nehézségeket és költségeket azonnali hatállyal csökkentették. Január 24-én a biztos kihirdette egy új, magas beosztású bizottsági hivatalnokokból álló irányító csoport felállítását is, melynek feladata a finanszírozási szabályozásban fellelhető inkonzisztenciák felderítése az egyes tagállamokban.

"Több millió eurót tudunk megspórolni a három bejelentett változással, és az adófizetők magasabb értéket kapnak a pénzükért. Jobb kutatási eredmények fognak megjelenni, amelyek új termékekhez és szolgáltatásokhoz vezetnek. Az intézkedések nagyban hozzájárulnak az Innovatív Unióhoz és az Európa 2020 stratégiához."

A biztos elmondása szerint, az FP7 program résztvevői gyakran kritizálták a szükséges procedúra költségeit és hosszát. Az intézkedéseket az ő panaszaikra válaszul hozták meg, és a 2013 utáni, következő EU kutatási programban még további egyszerűsítések várhatóak. "Kafka helyét az ésszerűségnek kell átvennie. Meg kell szabadulnunk a korlátoktól. Egyszerű és világos szabályokra van szükség, amelyeket következetesen és szigorúan alkalmazunk."

Mostantól kezdve, az FP7 projektekben a személyi költségek visszaigénylése esetén, nem kell a pályázatok nyerteseinek párhuzamos könyvelési rendszereket alkalmazniuk. És nem kell a személyi költségeket igazoló dokumentumokért sem fizetniük. A bejelentett fizetés nélküli KKV tulajdonosok mostantól egy egységesen számított átalányfizetés után kaphatnak visszatérítést a munkájukért. Az eddigi rendszer nem tette lehetővé számukra, hogy az FP7 projektben töltött idejüket felszámolják.

Az intézkedések arra szolgálnak, hogy több KKV-t vonzzanak a programba. Geoghegan-Quinn elárulta, hogy jelenleg mindössze 14,7 százalékát teszik ki a résztvevőknek azokon a területeken, ahol választhatóak. "Több és jobb jelentkezőt szeretnénk látni, dinamikus kis vállalkozásokat, akik eddig nem tudtak átjutni a bürokratikus akadályokon."

2010 áprilisában a Bizottság javaslatot tett az EU támogatási szabályainak átfogó egyszerűsítésére, beleértve a költségvetési rendeletek felülvizsgálatát, amelyek az általános költségvetést alakítják. Ez azonban csak az Európai Parlament és a tagállamok hozzájárulásával valósulhat meg. Kora tavasszal nyílik meg a konzultáció lehetősége a következő kutatási és innovációs projekttel kapcsolatban, a Bizottság pedig 2011 végére tervezi a szabályozási javaslatok közzétételét. ( Forrás: euractiv.hu )

Megjött a Firefox 4-es beta változata

http://www.blogkatalogus.net/firefox-4-letoltes-mozilla-firefox-4-magyar-verzio-letoltese

Firefox 4 letöltés - Mozilla Firefox 4 magyar verzió letöltése ingyen. Jön az új Firefox 4 böngésző: a lényeges újítások között van például a HTML5 támogatás és a hardveres gyorsítás, de a kezelőfelület is szembetűnő optimalizáción esett át, olyannyira, hogy most egyes elemeit tekintve már eléggé hasonlít az Opera 10.5-höz és a Google Chrome-hoz.

NYUGDÍJBA VONULT AZ OEE HONLAP FŐSZERKESZTŐJE - Ormos Balázs

http://www.oee.hu/pages/template1.aspx?id=1530876

A honlap tovább szolgáltatja az egyesület üzeneteit Az Országos Erdészeti Egyesület 2007. február 1-én indította el elnökségi határozattal az egyesület honlapját. A honlap előkészítése több évig tartott, mert olyan megoldást keresett az egyesület a honlap működtetésére, mely az egyesület tekintélyének megfelelő, hosszú távon biztonságos és a honlap feltöltése az egyesület részéről lehetséges. A végső megoldáshoz Káldy József vezérigazgató (Mecseki Erdészeti Zrt.), Hirmann Antal informatikai vezető (Mecseki Erdészeti Zrt.) és Urbán Miklós a honlapot fenntartó Webstar Csoport kereskedelmi vezetője segítette egyesületünket. Az egyesület részéről Ormos Balázs főtitkár végezte a honlap létrehozását. A munkát a helyi csoportok, a szakosztályok, kiemelten az Informatikai Szakosztály segítették. A honlap külleme az egyszerűséget és az egyesület színeit követi és az egyesület nyilvános információit tartalmazza. A honlapon az egyesülettel kapcsolatos legfontosabb információk találhatók. Az adatokat folyamatosan aktualizálni kellett. A tisztújításokat követve a szabályzatokat is módosítani volt szükséges a változásoknak megfelelően. A honlapról külső kapcsolatok is könnyen elérhetők, mint az erdőgazdálkodók, az oktatás, kutatás intézményei valamint az országgyűlés honlapja. Az információk feltöltése érdekében két alkalommal szerkesztői tanfolyamot szerveztünk Pécsen, a Mecseki Erdészeti Zrt.-nél. Elkészült a honlap szerkesztési és működési szabályzata, a működtetési szerződés, melyek még nem kerültek jóváhagyásra. A honlap "nem hírportálként" működik, hanem az egyesület küldöttközgyűlése és elnöksége által jóváhagyott program végrehajtásáról számol be. Mivel az egyesület tagja minden jelentős erdészeti szervezet vagy partnerszervezet, így a honlap végül az erdészeti ágazat legfontosabb értékeit, történéseit közvetíti, mint a szakma üzeneteit. Ezért is alkalmas arra - szemben a hírportálokkal -, hogy könyv alakban is kiadható. Az ez idei elnökség bizonyára mélyrehatóan fog foglalkozni a honlap működtetésével, és megtartja az üzenet jellegét a hír helyett és folytatja azt a hagyományt, mely során a honlapon megjelent anyagok évenként bekötésre kerülnek könyv alakban és az egyesület Wagner Károly Erdészeti Könyvtárában megőrzésre kerülnek. A honlap könyvek 2007-2009 évekre vonatkozóan már a könyvtárban megtalálhatók. A honlapra eddig több mint 766 000 látogatás történt, átlagosan naponta 4-600 fő látogatta a szakmai honlapot. Ezután Lomniczi Gergely, mint elnökségi titkár vezeti a honlapot, az esetleges kérdésekkel, kérésekkel hozzá kell fordulni. (szóvivő, kommunikációs vezető, Pilisi Parkerdő Zrt., telefon: +36 20/9846-134, lomniczi.gergely@pprt.hu,) Ezúton köszönöm az olvasók figyelmét és segítségét. Budapest, 2010. december 28.

Erdészüdvözlettel: Ormos Balázs főtitkár, főszerkesztő

Az év fája a tiszafa

http://www.agrarhirek.hu/erdogazdalkodas/8663.html Forrás: OEE 2011. január 26., szerda

Ezer évig is élhet, a rák elleni harcban segít a mérge, sokan dísznövényként ismerik

A hazai erdőtársulásokban leginkább érdekes színfoltként, ritka elegyfaként előforduló, de dísznövényként is ismert tiszafát választotta 2011-ben az év fájának az Országos Erdészeti Egyesület. A kiválasztott fára az adott évben nagyobb figyelmet szentel az erdészeti szakma és kutatás, bemutatása az erdei iskola programok és az erdészeti ismeretterjesztés kiemelt témája. Az Országos Erdészeti Egyesület tizenhat éve minden évben szakmai javaslatok alapján választja meg az év fáját.

A mérgező voltára való tekintettel korábban ördög- vagy halálfának is nevezett tiszafa a közvélekedéssel ellentétben nem a Tisza folyóról kapta nevét, a ma használatos megnevezés a fafaj szláv eredetű nevéből származik. Érdekes módon egyedül az élénkpiros színű magköpeny nem mérgező, a fa többi része egy taxin nevű alkaloidát tartalmaz, amely az emberre és a páratlan ujjú patásokra (pl. lóra) veszélyes méreg, de a modern gyógyászat a kivonatából előállított taxolt a rák elleni hatékony gyógyszerként is alkalmazza. A páros ujjú patások – pl. szarvas, őz – különösebb mérgezési tünetek nélkül hántják e faj törzsét, rágják hajtását.

A napjainkban jobbára csak 10-12 méteres magasságot elérő, lassú növekedésű fának a korábbi évszázadokban impozáns méreteket elérő példányai is ismertek voltak. A történelmi Magyarország területén élő legnagyobb tiszafa egyed átmérője tőben 120 cm volt, ennek tuskóját az 1885. évi budapesti kiállításon be is mutatták. Életkora meghaladhatja az ezer évet is. Bár e példányok egy része több törzs összenövéséből keletkezett, mégis leghosszabb életű hazai fafajaink közé számít. Sűrű szövetű fája régóta használt alapanyag. Már honfoglaló eleink használták a visszacsapó íjak készítéséhez, de épületfának is kiváló: az erdészeti felsőoktatás bölcsőjét jelentő Selmecbányán több lakóház gerendáját tiszafából faragták, úgyszintén a késmárki fatemplom oszlopai között is megtaláljuk e fafaj egykorvolt egyedeinek feldolgozott törzsét.

Tipikusan kétlaki faj, azaz külön egyeden nyílnak a porzós és a termős virágai. A nyitvatermőkre kevésbé jellemző a jó regenerálódóképesség, viszont a tiszafa törzs- és ágtörések, sebzések, fagykárok után elemi erővel és nagy számban hozza a törzsén, vastagabb ágain a hajtásokat, így lombozatát hamar tudja kiegészíteni. Talán ez a tulajdonsága is magyarázza a kertvárosi övezetekben való elterjedtségét és kedveltségét.

A tiszafa mai elterjedési területe szétszórt, pontszerű előfordulásokból áll. Elterjedésének északi határa Norvégia déli részénél fut. Ma Közép-Európában 7 olyan előfordulása ismert, ahol az egyedszám jelentősebb, néhány törzs vagy facsoport feletti. Ezek közül hazánkban a Déli-Bakonyban, Szentgál – Márkó – Bánd – Herend községek határában található mintegy 13 ezer törzset tartalmazó, sajnos egyre csökkenő állománya. Elterjedési területén belül a párás klímájú üde termőhelyeket szereti, elsősorban meszes alapkőzeten (pl. mészkő, dolomit) bukkan fel. Természetes előfordulásai bükkösökben, árnyas sziklaerdőkben, szurdokerdőkben vannak, ma már általában csak az ember és a vad számára nehezen megközelíthető árnyas, meredek lejtőkön, sziklás oldalakon találhatunk rá.

A természetes élőhelyein meglehetősen kis alaktani változatosságot mutató fafajt már régóta kertészeti kultúrákba vonták. Részben mutáció, részben keresztezés útján számos kultúrváltozata keletkezett, amelyek főleg a tűszín, tűállás és koronaalak tekintetében különböznek egymástól. Ma több mint 200 kertészeti változata ismert, közülük hazánkban mintegy tucatnyi fajtája kapható a díszfaiskolákban.