Japán katasztrófa: az atomreneszánsz vége

http://atv.hu/cikk/20110316_japan_katasztrofa_az_atomreneszansz_vege

2011.03.17. 10:25

A japán atomkatasztrófa nyomán egész Európában kiújult a vita a nukleáris energia jövőjéről. Németországban nemcsak az atomerőmű ellenes tüntetők vonultak újra az utcákra, hanem a kormány is visszavonta korábbi döntését az erőművek továbbműködtetéséről.
A német politikai életben tavaly talán a legfontosabb szerepet játszó kérdés ismét napirendre került, miszerint Németország válaszút előtt áll: leállítja az atomerőműveit és más alternatív energiatermelő forrást keres, vagy meghosszabbítja a lassan kimerülő erőművek működési engedélyeit és figyelmen kívül hagyja a kockázatot. Novemberben a 17 német atomerőmű átlagosan 12 évvel hosszabb üzemeltetését szavazták meg a politikusok.
Angela Merkel német kancellár hétfőn rendkívüli ülést hívott össze, hogy a kormány átgondolja a tavalyi döntését. A megbeszélés után a kancellár asszony három hónapos moratóriumot jelentett be, így már biztos, hogy az idősebb atomerőművek egy időre leállnak. Guido Westerwelle külügyminiszter független szakértői bizottság felállítását javasolta a kockázatok felméréséhez a 17 német erőműben. A kormány e működési szünet alatt a reaktorok minél alaposabb átvizsgálását sürgeti. Kérdéses, hogy a hét, még 1980 előtt épített, ám még ma is üzemeltetett atomerőművet vissza fogják-e kapcsolni?
Az ellenzék – főként a zöldek – és a tüntetők nem elégszenek meg a döntéssel, hiszen nem tudni, mi fog történni a három hónap letelte után. Véleményük szerint a meghosszabbítást vissza kellene vonnia a kormánynak, és azonnal véglegesen leállítania a hét legrégebbi atomerőművet, mint ahogy ezeket a követeléseket hétfőn a tüntetők Németország szerte skandálták.
Közben a francia közvélemény is az ottani atomerőművek biztonságosságát mérlegeli. A zöldek pártelnöke, Cécile Duflot egy nemzeti atomenergiai vitát sürget, mivel véleménye szerint a kormány lebecsüli a veszélyeket, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap. A szocialisták is támogatnának egy „áttekinthető és demokratikus vitát a megfelelő energiatermelési módszerekről”. Franciaország villamosenergia ellátásának 80 százalékát az ország 58 atomerőműve biztosítja.
Az osztrák környezetvédelmi miniszter, Nikolaus Berlakovich az Uniós tagországok környezetvédelmi minisztereinek brüsszeli találkozójának keretében az európai atomerőművek sürgős biztonsági ellenőrzésére szólított fel. Az erőművek biztonságos működése – esetleges földrengés esetén valamint a hűtővízellátás kiegyensúlyozottsága –közös „európai probléma”, mivel a radioaktív felhő nem követ határvonalakat, magyarázta a politikus.
A svájci energia- és környezetvédelmi miniszter Doris Leuthard leállította a három új atomerőmű működés-jóváhagyási folyamatát. A japán katasztrófára tekintettel a kormány a reaktorok földrengés tűrőképességét és hűtőrendszerét újravizsgáltatja. Leuthard szerint a svájci atomerőművek egy 7-es erősségű földrengést komolyabb kockázat nélkül kibírnának.
Törökországban még csak tavaly májusban kezdték építeni az első atomerőművet, aminek szükségességét a lakosság és a gazdaság folyamatos növekedésével és az ebből adódó egyre nagyobb energiaszükséglettel magyarázta a kormány. Ám a török atomenergia ellenes szakemberek véleménye szerint az ország veszélyes fekvése miatt – Törökország az egyik leggyakrabban földrengés által sújtott terület – több ezer ember életébe kerülhet, ha egy a Japánt megrázó földrengéshez hasonló éri a 12 milliós fővárost, Isztambult, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap.
A Nemzetközi Atomenergiai Hatóság (IAEA) azonban alig kap több információt a Japánban zajló katasztrófáról, mint ami a sajtóban olvasható. Pedig a csernobili atomkatasztrófa után 1986-ban az IAEA tagországok megegyeztek, hogy azonnal és minden részletre kiterjedően tájékoztatni fogják a hatóságot esetleges zavarok esetén, majd a Nemzetközi Atomenergiai Hatóság adja tovább az információt a többi tagország vezetőinek. atv.hu/Hajdu-Bencze Adrienn - Berlin