http://www.erdon.ro/iratok-a-honositashoz/news-20110103-12352787
A honosítási kérelem dokumentációjának tartalmaznia kell - az állampolgársági kérelmet, - az adatlapot a honosított, visszahonosított személyek külföldön történt születésének magyarországi anyakönyvezéséhez, - továbbá az adatlapot a honosított, visszahonosított személyek külföldön történt házasságának magyarországi anyakönyvezéséhez. A felsorolt és kitöltött űrlapokat a magyarországi anyakönyvvezető előtt kell aláírni. A dossziénak tartalmaznia kell továbbá - a születési anyakönyvi kivonat fénymásolatát és fordítását. Ennek a dokumentumnak az eredetijét nem kell leadni, csak be kell mutatni a magyarországi anyakönyvi hivatalban. - Kellenek továbbá a családi állapotot igazoló okiratok (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum stb. Az eredetit be kell mutatni az anyakönyvvezetőnek, a fénymásolatot és a fordítást le kell adni); - saját vagy felmenő egykori magyar állampolgárságát igazoló dokumentumok: - a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet egyházi igazolás vagy - régi magyar okirat, vagy - illetőségi bizonyítvány, vagy - iskolai bizonyítvány, vagy - katonakönyv stb. A magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen – tehát, - ha anyai ágon igazolják, szükségesek a házasságlevelek, névváltoztatást igazoló okiratok is. - ha apai ágon vezetik le a leszármazást, általában – ha nem történt névváltozás – a születési anyakönyvi kivonatok is elégségesek. Az eredetit be kell mutatni a magyarországi anyakönyvvezető előtt, kell egy fénymásolat az iratról és ha nem magyar nyelven van kiállítva, akkor fordítás is. Emellett kell - egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajz (18 éven felülieknek, aláírva, keltezve), - illetve a 18 éven aluli gyerekek születési anyakönyvi kivonata (eredeti, fénymásolat és fordítás) - egy darab 3x4-es méretű igazolványkép (ha valaki magyarországi lakhelybejelentéssel rendelkezik, akkor két darab igazolványkép). Továbbá, ha a kérelmező igényli, akkor benyújthatja a névmódosítási kérelmet is (az űrlapot a magyarországi anyakönyvvezető előtt kell aláírni). Minden kérvényezőnél legyen - érvényes útlevél, vagy - személyazonossági igazolvány, vagy - tartózkodási jogot igazoló okmány, mert ezekkel az iratokkal igazolják magukat a magyarországi hivatalokban. A személyigazoló okmányokat csak fel kell mutatni, nem kell leadni azokat.
http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/01/06/ketts_allampolgarsagert_mozdulnak_a_hataron_tuliak/#komment„Két nap alatt közel annyi kérelmet adtak be, mint a tavalyi év első hat hónapjában.”- áll a Nemzetpolitikai Államtitkárság kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatában. Január 3-tól ugyanis a határon túli magyarok egyszerűsített honosítási eljárás keretében folyamodhatnak magyar okmányokért, s ennek köszönhetően a hét első felében megrohamozták az anyakönyvi hivatalokat és a külképviseleteket. Szlovákiában és Ukrajnában kisebb a lelkesedés, mivel ezen szomszédaink törvényileg szabályozták. Romániában és Szerbiában azonban, nagyon sokan nyújtanak be kérelmet, és a világ más pontjain – köztük az Egyesült Államokban is nagy az érdeklődés. Külön érdekesség, hogy még Abu Dhabiból is volt példa kérelem fogadására.
Az egyszerűsített honosítás „értelme”
Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetését gyakran emlegetik szimbolikus döntésként. Ha gyakorlati szempontból nézzük, a magyar állampolgárság megadása tulajdonképpen a romániai és szlovákiai magyarság számára nem jelent semmiféle többletjogosítványt, tekintve, hogy mindkét állam az Európai Unió tagja, így állampolgárai szabadon mozoghatnak más EU-tagállamokban. Mégis,– a gyakorlat is azt mutatja – a magyar nemzethez való tartozás fizikai megnyilvánulásaként értelmezhetik a magyar állampolgárságot igazoló dokumentumot - ahogy azt a novemberi Nemzetpolitikai Elemzőnkben is állítottuk.
Az ukrajnai, szerbiai és horvátországi magyarság esetében ugyanakkor a kérelmezők harmadik országbeliként vesznek majd fel uniós tagországi állampolgárságot, mely jelentős motivációt ébreszthet a magyar állampolgárság iránt. Visszafogó tényező azonban a Szlovákiában és Ukrajnában alkalmazott állampolgársági törvények: Ukrajnában már régóta törvény tiltja a kettős állampolgárságot, Szlovákiában pedig a magyar törvényre válaszul fogadták el, hogy az adott személy (szlovák állampolgár) elveszíti eredeti állampolgárságát, ha felveszi a magyart (vagy mást). Ez azonban kétélű fegyvernek bizonyult, mert egyetlen magyar nő veszítette el csupán szlovák állampolgárságát, míg számos alkalommal osztrák papírokért cserében kellett otthagyni a szlovákot.
Az egyszerűsített honosítási eljárás...
... a nemzetpolitikai paradigmaváltás talán legkézzelfoghatóbb jegye. Az új jogszabály az 1993-as állampolgársági törvényt módosítja, annak a magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozó feltételeit és részleteit szabályozza. Az új törvény kiiktatja az állampolgárság megszerzésének feltételei közül a magyarországi lakhelyet, és lehetővé teszi a visszahonosítást azon személyek részére, akik valaha rendelkeztek magyar állampolgársággal és igazolják magyar nyelvtudásukat. A szabályozás 2010. augusztus 20-án, Szent István ünnepén lépett hatályba, ami ismételten a döntés jelképes mivoltát erősítette.
Mindez természetesen extra feladatokat ró a magyar hatóságokra, hiszen fel kellett készülni megfelelően az eljárás gyakorlatba ültetésére. A kormány tavaly 830 millió forintot biztosított fejlesztésekre, a várhatóan nagyszámú kérelmek gyors elbírálása miatt 170 embert vettek fel különböző szervezetekhez. Emellett gondoskodni kellett a megfelelő tájékoztatásról is, melyért a Nemzetpolitikai Államtitkárság által elindított honlap felelt, valamint besegítettek az EMNT által életre hívott Demokrácia Központok is. Nemhiába volt nagy a készülődés, ugyanis Wetzel Tamás, a magyar állampolgársági törvény végrehajtását felügyelő miniszteri biztos csak idén 250-400 ezer kérelmezővel számol.
Hogyan alakult eddig?
2011 januárjának első két munkanapján a Külképviseletekről (nagykövetségek, konzulátusok), az anyaköny vezetőktől, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egységeiből beérkezett adatok alapján 1665 kérelmet adtak be az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban. Külföldről a legtöbb kérelem Szabadkáról, Csíkszeredáról és Kolozsvárról érkezett be. Ezen kívül még több nyugat-európai nagyvárosból, és két észak-amerikai országból volt számottevő honosítási igény – tette közzé a Nemzetpolitikai Államtitkárság.
Erdélyi magyarok
A kérelmek benyújtásában Erdély jár az élen. A demográfiai arányok mellett itt folyt talán a legaktívabb kampány a magyar közösség tájékoztatása érdekében. A kolozsvári főkonzulátuson várhatóan április végén kap időpontot az a személy, aki most jelentkezik időpontfoglalásra a kedvezményes honosításhoz szükséges iratok benyújtására – tájékoztatott Szilágyi Mátyás. A kolozsvári magyar főkonzul szerint eddig négy-ötezer előjegyzést regisztráltak. Csíkszeredában már december óta nem tudnak új időpontot adni a kérelmek benyújtásához, a székelyföldi városban november és december között több ezren foglaltak már időpontot, s a legközelebbi lehetőség csak júniusban lesz. Balogh György konzul pontos számot nem tudott mondani, azonban becslése szerint az igénylők száma duplája lehet a kolozsvári magyar külképviselet adatainál.
Szlovákiában kevésbé lelkesek?
Látszólag a szlovákiai magyarok kisebb érdeklődést mutatnak a magyar állampolgárság iránt. Ennek oka kettős. Egyrészt a felvidéki magyarság tömbszerűen szorosan a magyar határ mentén él, s így jó lehetősége van arra is, hogy egyenesen Magyarországon folyamodjon állampolgárságért. Másrészt pedig egyesek a szlovák államnyelvtörvény februárban esedékes módosítására várnak. Így messzemenő következtetéseket az eddigi adatok alapján nem lehet levonni. Egyelőre pár tucatnyian kértek időpontot a konzulátuson, illetve hasonló adattal szolgálhat a dél-komáromi anyakönyvi hivatal is. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy továbbra is visszatartó hatással bírhat a ficoi állampolgársági ellentörvény.
Kárpátaljáról kevesen próbálkoznak
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kedden Ungváron a sajtónak elmondta: valószínűnek tartja, hogy Kárpátalján is sokan fogják igényelni a magyar állampolgárságot; mindenekelőtt azok, akik szorosabban kötődnek Magyarországhoz a munkájuk vagy tanulmányaik folytán. A szövetség elnöke bízik abban, hogy senkinek nem kell majd nagyobb kockázatot vállalnia annak ellenére sem, hogy Ukrajnában a törvények nem engedélyezik, de ugyanakkor nem is szankcionálják a kettős állampolgárságot. Szerinte a jelenlegi ukrán vezetés részéről nem várhatók retorziók. Mindennek ellenére a feltételeket megteremtették a kárpátaljai magyar képviseleteken, Beregszászon és Ungváron, hogy adott esetben gördülékeny ügyintézést lehessen foganatosítani.
Szerbia
Nikovitz Oszkár, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete szerint mintegy nyolcvanezer szerbiai polgár kéri majd a magyar állampolgárságot a könnyített honosítási eljárás szerint, hiszen a közvélemény-kutatások szerint minden harmadik szerbiai magyar érdeklődést mutat a kettős állampolgárság iránt. A nagykövet kiemelte, hogy nem számít arra, hogy e törvény hatással lenne a Szerbiával való kapcsolatokra. A szabadkai Magyar Főkonzulátuson eddig közel nyolcezren jelezték, hogy szeretnék megszerezni a magyar állampolgárságot, s a tervek szerint naponta 66 kérelmet tudnak feldolgozni. Az időpontok itt is már tavaszig beteltek.
Horvátországban nem, Szlovéniában igen?
Zágrábban az elmúlt hetekben összesen tizenegyen kértek időpontot a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratok benyújtására, bár telefonon többen érdeklődtek. A látszólagos érdektelenség mögött bizonyára az az egyszerű és gyakorlati tény áll, hogy az Eszék környéki magyaroknak könnyebb Magyarországon benyújtani honosítási kérelmüket, mint a horvát fővárosban. Szlovéniában bár telefonon nagyon sok érdeklődő volt a Ljubljanai nagykövetségen, azonban gyakorlatban csupán 10-20 kérelem érkezett. Későbbiekben jelentős számban várható kérelmek beérkezése a muravidéki magyarok részéről.
