2013.03.28
Karcsúbb régiók létrehozása mellett nincs szükség párhuzamos struktúrákra, Székelyföld pedig önálló fejlesztési és közigazgatási régióként képzelhető el – összegezhető a Magyar Polgári Párt regionalizációval kapcsolatos álláspontja, amelyet a Hargita Megye Tanácsa által szervezett workshopon Mezei János alelnök és Salamon Zoltán, a Hargita megyei szervezet elnöke képviselt.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, a kistérség, a Gyergyói medence (Gyergyószék) helyzetéből kiindulva konkrét példákkal szemléltette miért jobb, ha a döntések a polgárhoz közelebb születnek, és miért lehet hatékonyabb egy kisebb fejlesztési régió.
Az MPP alelnöke ugyanakkor ismertette pártja regionalizációval kapcsolatos terveit is. A Magyar Polgári Párt véleménye szerint nem csupán a fejlesztési régiókat kell karcsúbbra szabni, hanem az új régiók a politikai közösség legfontosabb szerveződési kereteit kell biztosítsák, azaz a régiókat választott testületeiken keresztül politikai-közigazgatási hatáskörökkel kell felruházni.
A Magyar Polgári Párt az aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a területi-politikai közösségek kialakítása legmegfelelőbb keretének. A régiók – az adott alkotmányos keretek között – saját adottságaik (hagyományaik és identitásuk alapján) igénylik és szerzik meg azokat a hatásköröket, amelyekre szükségük van.
Az állam a hadügy, a külügy, a pénzügy, a nemzetbiztonság területein kívül minden egyéb területen annyi hatáskört ad át a régióknak, amennyit az illető területi-politikai közösség jóléte szempontjából szükségesnek tekint.
Az MPP szerint a régiókat politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történő konzultációval, a létező történeti, kulturális és kisebbségi identitások tiszteletben tartásával és az Európai Unió regionalizmusának, valamint regionális politikáinak figyelembe vételével kell kialakítani.
A Magyar Polgári Párt 12 régió kialakítását szorgalmazza, melynek egyike Székelyföld kell legyen, ugyanakkor külön régiót alkotna a Partium is.
További régiók: Észak-Moldva (Bukovina), Dél-Moldva, Dobrudzsa, Munténia, Olténia, Bánság, Máramaros, Észak-Erdély, Dél-Erdély és Bukarest.
A Székelyföldön kívüli magyarság helyzetét a széles önkormányzati autonómiával rendelkező régiókon belül kell kialakítani társulásos demokráciaformák (sajátos jogállású önkormányzatok), illetve a kulturális autonómia biztosításával. manna.ro/sajtóközlemény
