Egy öt évvel ezelőtt írt cikkére vár választ továbbra is Kuszálik Péter, tudjuk meg a maszol.ro oldalán, március 9-én megjelent írásából. Az egykoron Szász Jenőhöz intézett kérdéseket jelenleg Izsák Balázs figyelmébe ajánlja a szerző. Évek óta vár arra, – idézi korábbi írását, – hogy az autonómia hívei kiadjanak egy olyan füzetet, amely tartalmazza azokat a statisztikai adatokat, amelyek alapján el lehetne dönteni, hogy életképes, gazdaságilag megalapozott-e a székelyföldi autonómia?
Válasz hiányában csepűlovagoknak nevezi azokat, akik azt állítják, hogy a fölemelkedés záloga az autonómia és olyan politikai blöffnek minősíti a fölemelkedésre vonatkozó kijelentést, amiben okos ember nem hisz. A válasz elmaradásának okát abban látom, hogy írását sem most, sem öt évvel ezelőtt, nem a megfelelő személy figyelmébe ajánlotta.
A területi autonómia iránti igényt, a ’89 utáni történelmünkben elsőként az RMDSZ fogalmazta meg. 1995-ben elfogadott programjából idézem: „Az RMDSZ az autonómia-formák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni.” Ebben a programban találhatjuk az autonómia alábbi meghatározását: “ – eszköz, mellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit.” A fenti sorokat az RMDSZ jelenlegi, 2011-ben elfogadott politikai programja is tartalmazza. Ennek alapján valószínűsítem, hogy a fent nevezett szervezetben vannak, akik kimerítő választ tudnak adni Kuszálik Péter kérdéseire.
Az autonómia programba foglalása óta eltelt 18 év bőségesen elegendő volt (lett volna) statisztikai adatokat gyűjtésére, illetve autonómia-törvénytervezet kidolgozására.
„Véleményem szerint nem a tudás, hanem az akarat hiányzott ahhoz, hogy egy minden tekintetben szakszerű, a romániai jogrendbe akadálytalanul beilleszthető törvénytervezetet elkészítsenek az autonómia lánglelkű harcosai.” – vélekedik a témáról Székely Ervin, egykori parlamenti képviselő. Jegyzetében, amely Kuszálik írása után két nappal jelent meg, szintén a fent említett portálon, ekképp magyarázza az akarathiányt: „Az autonómiabajnokok számára azonban előnyösebb volt, ha a koncepció varázsige marad, amelybe mindenki azt vetít bele, amit csak akar, s nem változik át profán közigazgatási szabályozássá (vagy bár annak tervezetévé), mert akkor kiderül, hogy nem is mindenkinek tetszik.” Jegyzetében „lelkes autonomistáknak” nevezi az RMDSZ-szel szemben álló magyar szervezetek vezetőit, figyelmeztetvén őket, hogy zászló helyett a laptopot kellene kézbe venniük és végre kidolgozniuk az autonómia törvénytervezetét.
Miután a területi autonómia, mint célkitűzés, 1995-ben megjelent az RMDSZ programjában, Székely Ervinnek képviselőként nyolc év állt rendelkezésére ahhoz, hogy a program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében törvénytervezetet írjon és terjesszen elő. Nem tette. Amit elmulasztott, azt most a parlamenten kívüli politikai ellenfeleitől kéri számon.
Megjelent a Vásárhelyi Hírlapban, 2013.03.22-én.
