Szalay Tamás Lajos| Népszabadság| 2013. március 29
MSZP - Felkészülési munkacsoport alakult az időközi választások kezelésére „Sok tanulsága volt a dunakeszi választásnak, jobb is, hogy most jöttek elő a hibák és nem később” – így kommentálta több forrásunk is az MSZP országos elnökségének szerdai ülésén történteket, amelyen a párt vezetése megvitatta a Pest megyei település időközi önkormányzati választásának eredményét.
Az előtérben lévő szocialista jelölt a voksoláson hátul végzett
Fotó - Szalay Tamás LajosMint ismert, a múlt vasárnapi voksoláson a Fidesz fölényes győzelmet aratott, a szocialista jelölt viszont csak a negyedik helyet tudta megszerezni az E14–PM támogatásával indult független, illetve a jobbikos jelölt mögött. Úgy tudjuk, hogy a helyi pártszervezet elkészítette a választásra való felkészülés, a kampány és az ennek alapján elért eredmény elemzését, az esetről Molnár Zsolt – az időközi választásokért felelős – budapesti pártelnök és Tóbiás József frakcióigazgató, Pest megyei pártelnök számolt be az elnökség tagjainak.
Információink szerint a testület „helyén kezelte” a dunakeszi esetet, nem értékelte túl a történteket, de alá sem becsülte azok jelentőségét. Úgy tudjuk, egyebek mellett azt állapították meg, hogy a helyi kampánytechnikákban is voltak hiányosságok, de jelentősen befolyásolta az eredményt, hogy a voksolást megelőző napokban nem várt módon felerősödtek a szocialista jelölt személyét és családját támadó lejárató akciók – elsősorban a Fidesz és a Jobbik részéről –; de érkezett „baráti tűz” az E14–PM jelöltjétől is – ezek együttese pedig valóban felkészületlenül érte a helyieket.
Lapunk úgy tudja, hogy bár a Bajnai-párt elindulását – az állítólagos háttér megállapodás ellenére – továbbra sem tartják fair lépésnek, ezzel együtt azt tudomásul vették, és ahogyan Dunakeszin sem tették, úgy a jövőben sem kívánnak támadólag fellépni a leendő szövetségesüknek tartott formációval szemben.
Forrásaink hozzátették, hogy az MSZP vezetői megvizsgálják és összegzik az elmúlt időszak időközi választásainak tapasztalatait, hogy kiderüljön: melyek azok a részletek, amelyek segítettek például a dunaföldvári, a szolnoki és a soproni győzelmekben, de hátráltattak a dunakeszi versenyben.
Tóbiás József a Népszabadságnak azt mondta: az MSZP választási felkészülési munkacsoportot alakított Molnár Zsolt és Winkfein Csaba vezetésével, a testületet pedig mindig az aktuális voksolás helyszínének választókerületi felelőse és megyei elnöke egészíti ki. Feladatuk a helyi terepviszonyok és a versenytársak stratégiájának feltérképezése, a kampánytechnikák kialakítása, a helyi erők munkájának koordinálása, segítése. „Az MSZP minden időközi választás eredményét megtárgyalja, mindegyik tapasztalatait kielemezzük. Dunakeszi esetében is ez történt, nem több és nem kevesebb. Dolgozunk tovább” – tette hozzá Tóbiás József.
Úgy tudjuk, hogy az MSZP legfrissebb országos támogatottsági adatai nem szerepeltek a szerdai elnökségi ülés napirendjén – igaz, azokat nem is lett volna idő megvitatni, mivel aznap tartották a 106 egyéni választókörzet felelőseinek továbbképzését is.
A Tárki legutóbbi mérése azonban mindenképpen elgondolkodtató, eszerint ugyanis az MSZP évtizedes mélypontra került. A március 15-i hóhelyzet idején felvett minta alapján a teljes népesség körében tíz százalék alá csúszott (9 százalék) a támogatottságuk, míg a biztos pártválasztók körében utoljára több mint két éve, 2011 januárjában volt ilyen alacsony a népszerűségük: 18 százalék.
A Tárki felmérése forrásaink szerint meglepte a szocialistákat, miután a többi közvélemény-kutató cég nem mért ilyen méretű elmozdulást. A Tárki és a Medián, az Ipsos, illetve a Századvég elmúlt hónapokban végzett méréseit egybevetve az látszik, hogy a teljes népesség körében az MSZP tavaly novemberben átlagosan 13,8 százalékon, decemberben 13 százalékon, idén januárban már 14,4 ponton, februárban 12,4 százalékon, márciusban pedig 12 százalékponton állt; utóbbit a Tárki alacsony száma is rontja. Érdekesség, hogy az Ipsos most márciusban is 16 százalékon mérte az MSZP-t, a Tárki által kimutatott visszaeséshez képest még négy százalékkal nőtt is náluk a támogatottsága. Sőt a kormányközelinek mondott Nézőpont Intézet sem mutatott ki csökkenést, náluk a szocialisták az elmúlt két hónapban 11 százalékon maradtak. Forrásaink a közvélemény-kutatási adatokkal kapcsolatban azt mondták: az MSZP elnöksége folyamatosan figyeli és elemzi a számokat, de igyekszik a „helyén is kezelni” azokat, hiszen nemegyszer fordult már elő, hogy végül a valós szavazati támogatottság pozitív vagy negatív irányba lengett ki a prognosztizált adatokhoz képest.
A rezsicsökkentés lehet a kulcs – Az ellenzék a pártpreferenciájukat eltitkolókban bízik
Több közvélemény-kutatási szakember lapunknak egybehangzóan azt mondta, hogy a kormány rezsicsökkentő intézkedései és annak erőteljes kommunikációja állhat a Fidesz támogatottsága növekedésének hátterében. Az elmúlt egy-két hónapban ugyanis ez volt az egyetlen, majd minden magyar család mindennapjait érintő és befolyásoló intézkedés.
A szakemberek szerint a rezsicsökkentés bejelentése óta érezhető szignifikánsan a Fidesz erősödése, a korábbi másfél milliós szavazóbázisa mostanra kétmillióra duzzadt. Több szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az MSZP szavazóbázisa – több kutatást is figyelembe véve – jelenleg hozzávetőleg egymillió főre tehető, de ha ehhez hozzáadjuk a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért félmilliós és a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Demokratikus Koalíció száz-százötvenezres támogatottságát, akkor a három, egyébként természetes szövetségnek tekinthető szervezet szavazója meghaladja az 1,6 milliót. Van olyan szakember, aki szerint az összes közvélemény-kutatás eredményének elemzését rettentően nehezíti, szinte ellehetetleníti az, hogy magas a választásukban bizonytalanok vagy a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya. A Tárkinál például egyik hónapról a másikra 46 százalékról 51-re nőtt ez a tábor. Ezzel kapcsolatban többen emlékeztetnek a 2002-es választásokra, amikor az első forduló előtt a közvélemény-kutatók mindegyike a Fidesz előnyét prognosztizálta, de az MSZP győzött. A közvélemény-kutatók ugyanis nem tudták reálisan megbecsülni, hogy a pártpreferenciájukat eltitkolók a fülke magányában kire adják a voksukat. 2002-ben csak a választás napján dőlt el, hogy ez a tábor volt az MSZP „tartaléka”. (B. I.)
