2013. április 29., hétfő

MPP: rendőri túlkapás történt

2013.04.27.
Rendőri túlkapásnak tartják, és a megyei tanács mellett működő Területi Közrendészeti Hatóságtól kérik a múlt hét végi villámcsődületen részt vevő hat fiatal meghurcolásának kivizsgálását – jelentette be Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke, aki a hatóság csütörtöki összejövetelén hivatalos formában is megfogalmazta kifogását.
Múlt szombaton a Hatvannégy Vármegye ifjúsági szervezet kezdeményezésére hat fiatal vonult a Kaufland elé, és a helyi termékek vásárlására, a székely gazdák ily módon történő segítésére igyekeztek felhívni az arra járók figyelmét. Villámtüntetésük itt gond nélkül zajlott, de a Billa előtt szinte el sem foglalhatták a helyet, amikor kiszállt a rendőrség, bekísérték őket, több órán át vallatták, ujjlenyomatot vettek, fényképet készítettek.
„Úgy bántak velük, mint valami bűnözőkkel, pedig semmi törvénytelent nem tettek” – véli Kulcsár-Terza József. Az ilyen jellegű villámcsődületekre nem kell engedélyt váltani, különben magánterületen voltak, amelynek tulajdonosa nem tett feljelentést, egyértelműen rendőri túlkapásról van szó – érvelt. Azért fordulnak a közrendészeti hatósághoz, mert annak egyik feladata éppen az ilyen panaszok kivizsgálása – mondotta. Farkas Réka Háromszék

Nyílt Napok a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen

2013. április 29. maszol/közlemény
2013. május 6–13. között szervezi meg a már hagyományosnak tekinthető Nyílt Napjait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kara.
A rendezvény első napján, hétfőn, 2013. május 6-án Szórvány, anyanyelv és könyvkiadás címmel szervez könyvbemutatóval színesített kerekasztal-beszélgetést a Fehér Holló Médiaklub/Szórványtengelyek és a Sapientia EMTE.
A rendezvény 18 órától kezdődik a Bocskai-ház Óváry termében, terítéken pedig mind a médiaklub tagjainak szórványjáró munkája, feltáró és kapcsolatteremtő tevékenysége, mind kiadói/publicisztikai munkássága.
A beszélgetés moderátori szerepét Szabó Csaba vállalta, míg a Fehér Holló Újságíró-sorozat legújabb kötetét, Kuti Márta: Kincsünk a szó című nyelvművelő publicisztika-füzérét Egyed Emese méltatja.
A kerekasztal további házigazda-hollói:
• Bodó Márta (Keresztény Szó)
• Benkő Levente (Krónika/Művelődés)
• Bodolai Gyöngyi (Népújság)
• Mihály István (Kolozsvári Rádió)
• Simon Ilona (RTV Kolozsvár)
• Ötvös József (Üzenet)
• Szabó Csaba (RTV Kolozsvár)
• Kuti Márta (Népújság/Vásárhelyi Hírlap)- 

2013. április 26., péntek

A Vidit kiütve Ligakupa-győztes a Fradi

2013. április 25.
A Ferencváros nyerte a labdarúgó Ligakupát, miután a székesfehérvári Sóstói-stadionban 5:1-re kiütötte a Videotont.
Közel hétezer néző előtt rendezték meg a döntőt, amelyen Cukic révén a Fradi szerzett vezetést. Mitrovic szinte azonnal egyenlített, de nem kellett sokat várni Jenner, majd Aborah góljára sem, amik még a szünet előtt érkeztek.
A nagy iramú, sok helyzetet hozó találkozó második félidejében a Ferencváros magabiztosan tartotta az eredményt, majd Aborah és Somalia révén növelte is az előnyét, és különösebb megerőltetés nélkül húzta be a döntőt.
A Fradi legutóbb 2004-ben nyert trófeát, akkor a magyar bajnokságban és a Magyar Kupában diadalmaskodott. A fővárosiak sikerükkel tízmillió forintos pénzjutalomban részesültek, míg a negyedik végső sikerükre hajtó, de végül vesztes székesfehérváriak hatmillióval gazdagodtak a minden résztvevőnek járó kétmillión felül.
Ligakupa, döntő: Ferencváros–Videoton 5:1 (3:1)
Ferencváros: Jova – Somalia, Gyömbér, Besic, Bönig – Cukic (Orosz – 74.), Józsi – Jenner (Alempijevic – 65.), Leonardo, Aborah – Böde (Klein – 80.)
Videoton: Bozovic – Brachi, Caneira, Juhász, Stopira – Vitor Gomes, Vinícius (Paraiba – 57.) – Álvarez, Mitrovic (Gyurcsó – 57.), Kovács (Torghelle – 79.) – Nikolics.
Gólszerzők: Cukic (21.), Jenner (27.), Aborah (39., 71.), Somalia (75.), ill. Mitrovic (23.).
(origo)

Megnyílt az Agraria

25/04/2013 
Az Expo Transilvania kiállítási csarnokában és annak külterületén ma megnyitották a XVIII. Agraria Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Állattenyésztési Vásárt.
A fotóriport ide kattintva tekinthető meg.

2013. április 25., csütörtök

Kétkeréken a ferencesekkel

Iochom Zsolt | 2013.04.25.
A teremtett világ értéke és fontossága címmel tartott vetítettképes előadást az elmúlt öt év ferences biciklitúráiról és zarándoklatairól Főcze Imre Bonaventura csütörtök délután a csíkszeredai Sapientia egyetem nagyelőadójában.
Az elmúlt öt év képekben elevenedett meg

Szeretetből és szeretettel vágunk neki immár ötödik éve a FerBiT biciklitúráknak – indította beszámolóját Bonaventura testvér, aki kiemelte a túrák közösségépítő és erősítő jellegét. Embervoltunk egyik lényeges eleme a nyugalmat nyújtó természet. A természet egy út, amely elvezet Isten megismeréséhez. Assisi Szent Ferenc is a természetben fedezte fel Isten jelenlétét.
Az első túra 2008-ban indult útjára, akkor tizennyolcan tették meg a Segesvár–Csíksomlyó szakaszt a másfél napos túrán. 2009-ben négynaposra bővült a túra, a résztvevők száma közel ötven főre növekedett. Az évek során kialakult egy mag közössége a biciklitúrán indulóknak, míg 2010-ben 78 résztvevő gurult együtt a ferencesekkel, a rákövetkező évben számuk meghaladta a százat. A tavalyi évben tovább növekedett a kerékpáros zarándokok száma.
Főcze Imre Bonaventura ferences szerzetes

„Mindannyian egy-egy élő plakátok vagyunk, mi kell tanuságot tegyünk az élő Istenről. A közösségi szellem, mint Szent Ferenc életében is, maga akar tanúságot tenni Isten szeretetéről” – hangsúlyozta a ferences szerzetes.
A VI. FerBiT Legyen a Te hited szerint mottóval gurul a Mária úton 2013. augusztus 23–29. között. Idén hat nap alatt 500 kilométert tesznek meg a következő útvonal szerint: Csíksomlyó – Farkaslaka – Marosvásárhely – Szamosújvár – Szilágysomlyó – Kaplony – Máriapócs. Jelentkezni augusztus 10-ig lehet a www.ferbit.ro honlapon.

Megtört a jég a LEADER-pályázatoknál

Rédai Botond | 2013.04.25. 
Végre eljutottunk oda, hogy az első kiírások pályázói megkapták a régióközponttól is a konkrét visszajelzést – tájékoztatott Mátéffy Mária. A Csík LEADER Egyesület ügyvezetője szerint ugyan lassan őröl a bürokrácia malma, de immár van kilenc nyertes pályázat, ebből kiindulva pedig már tovább lehet építkezni.

Újra várja vendégeit a Borsáros-fürdő. LEADER-pályázat révén kerülhet sor a létesítmény környékének rendbetételére

A tavaly augusztus-szeptemberben letett pályázatokra megszületett végre a végleges elbírálás – tudtuk meg Mátéffytól. Az egyesület ügyvezetője már korábban kifejtette, a Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében (LEADER) nevet viselő program egyik legnagyobb nehézsége, hogy a fejlesztések olyan jellegű megközelítését képviseli, amely ellentétes az országban levő „agyonbürokratizált” rendszerekkel, hiszen az alapelvek szerint a LEADER erősen területhez kötött és alulról építkező. Az országban eddig létező pályáztatási rendszer pedig nehezen tudja ezt az irányt elfogadni.
Ehhez társul a szabályok állandó változása, amely némileg kiszámíthatatlanná teszi a pályáztatási folyamatot. Ami tovább nehezíti a pályázást, az a kettős elbírálási rendszer. Több esetben megtörtént ugyanis, hogy a LEADER elbíráló bizottsága által támogatásra alkalmasnak talált pályázatokat a központi regionális ügynökség visszautasította, olyan formai hibákat hozva fel, amelyek a LEADER-egyesülettől függetlenek, a kiírási szabályzatban pedig ellentmondásosak, azaz értelmezhetők. Mátéffy mindehhez még azt is hozzátette, hogy nagyon kevés a személyzet a regionális központban, és rengeteg a pályázat, így hosszú a várakozási idő. Ez viszont jelentősen késlelteti a pályáztatási folyamatot. 
Első körben kilenc nyertes pályázat
A falufejlesztést célzó, valamint a mikrovállalkozások fejlesztésére vonatkozó kiírásoknál születtek végleges elbírálások. Előbbi esetben eddig hét csíki polgármesteri hivatal pályázatát találta megfelelőnek a központi bizottság. Mint azt Darvas Beátától, a Csík LEADER Akciócsoport Munkaszervezetének tagjától megtudtuk, Dánfalván például a helyi ravatalozónak és környékének felújítását végezhetik el. Csíkmadarason községi piacot alakítanak ki. Szentsimonban a napközi otthon környékének felújítására, játszótér és zöldövezet kialakítására pályáztak sikeresen. Nagytusnádon a borvízforrás környékének rendezésére és parkolók kialakítására adódik ily módon lehetőség. A mikrovállalkozásokra vonatkozó kiírásnál egy gilisztafarm és egy vulkanizáló műhely fejlesztését támogatják, mindkettő Vacsárcsiban található. 
Kozmáson a régi községháza patináját adják vissza 
Mint arról Bodó Dávid polgármester már korábban beszámolt, az egykori községháza teljes felújításon esik át, a központi fűtés bevezetése és illemhelyek kialakítása is a tervek közt szerepel. A homlokzatnak mindenképpen vissza szeretnék adni a régi kinézetét, így a festés és a nyílászárók is annak megfelelően lesznek kivitelezve. A munkálatok után az épületben egy nagyobb terem áll majd a helyiek rendelkezésére. Az elképzelések szerint a helyi ifjúsági szervezet és a nyugdíjas klub fogja majd működtetni. Emellett kisebb rendezvények szervezésére is alkalmas lesz. Az épület rendőrség által elfoglalt részét korábban felújították, így azt a projekt nem érinti. 
Újra működik a Borsáros-fürdő
Mintegy két hete – több hónapos szünet után – újra megnyitotta kapuit a csíkszentkirályi Borsáros-fürdő. Mint azt Böjte József alpolgármestertől megtudtuk, a díjszabások tavalyhoz képest nem változtak: a meleg vizes medencét egy órára 10 lejért lehet igénybe venni, a szauna díja fél órára öt lej. A létesítmény teljes kibérlésére is van lehetőség. A fürdő naponta 12–18 óra között várja a vendégeket. A LEADER-program keretében a létesítmény környékének rendbetételére nyert támogatást a község. Ezzel együtt a fürdő külső medencéjének a teljes felújítását is elkezdik napokon belül. 
A LEADER több mint pályázati rendszer
A LEADER sokat hozhat a térségünknek, több egy pályázati rendszernél – jegyezte meg egy nemrég közölt írásában Mátéffy Mária. Véleménye szerint a program megoldáskeresést jelent a térség problémáira, hiszen a cél a támogatás megszerzése, de hasznos tanácsokkal, működőképes példák ismertetésével is lehet számos helyi problémát orvosolni. A LEADER abban is segíthet, hogy a közösség önszervező, öngyógyító képességét táplálja. A szervezési munkában is a térség hasznára válhat. Például ha van termék, termény, de nincs értékesítés, akkor hasznos tanácsokkal segíthet ezt a hálózatot kiépíteni vagy a meglévőt erősíteni. A LEADER – és ez más pályázati rendszerekre is érvényes – irányt kell mutasson, mire érdemes pályázni, miben érdemes gondolkodni, és a pályázót stratégiai tervezésre is kell nevelje.
„A Csík LEADER stratégiájában hangsúlyozza a faluképvédelmet, az épített örökség megőrzését. Ezért is fontos, hogy a jó építészeti megoldások nyilvánosságot kapjanak, hogy ezekkel mérsékelni tudjuk a külföldről, kritika nélkül átvett építkezési szokásokat, és valamilyen urbanisztikai fegyelem malmára hajtsuk a vizet. Tehát a LEADER-nek ilyen viszonylatban is jelentős szerepe van a térség arculatának kialakításában, népszerűsítésében” – hangsúlyozza az ügyvezető.

A határon túliak szavazatai nem sokat nyomnak majd a latba

MTI| 2013. április 25.
A határon túlról leadott szavazatok várhatóan nem befolyásolják majd érdemben a jövő évi országgyűlési választásokat - állapították meg csütörtökön a Mérők klubja elnevezésű rendezvényen részt vevő társadalomkutatók. Abban is egyetértettek, hogy a feladat költségessége miatt nem készítenek felmérést a külhoni magyarok pártpreferenciáról.
Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartott rendezvényen emlékeztetett, egyelőre nem alakult ki véglegesen annak a törvényi szabályozása, miként alakíthatják majd a külföldről érkező szavazatok a 2014-es parlamenti voksolást, de feltételezésük szerint hatásuk nem lesz jelentős. Ezt erősítette meg Varga Áron, a Policy Solutions vezető elemzője is, várakozásai szerint legfeljebb négy-öt mandátum sorsáról dönthetnek a nem Magyarországról szavazók. Hann Endre, a Medián ügyvezetője megjegyezte, nem lát esélyt arra, hogy közvélemény-kutatást készítsenek a határon túli magyarok választási terveiről, mivel túl sokba kerülne.
A kutatók előadásaikban korábban ismertetett felméréseik mellett nagy hangsúlyt fektetettek a bizonytalan választók szerepére.
Hann Endre aktív elkötelezetleneknek nevezte azokat, akik magukat biztos szavazónak mondják, támogatható pártot mégsem tudnak megnevezni. A Medián vezetője szerint egymillió szavazó sorolható ebbe a rétegbe, amely jellemzően az átlagosnál iskolázottabb, középkorú állampolgárokból áll. Az utóbbi három hónap összesített adatai alapján elmondható róluk az is, hogy inkább a (Jobbik nélküli) ellenzékre szavaznának a Fidesszel szemben, a politikusi szimpátiaversenyben pedig Bajnai Gordon (Együtt2014-Párbeszéd Magyarországért) és Mesterházy Attila (MSZP) vezet körükben, őket Jávor Benedek (Együtt2014-PM) és Pokorni Zoltán (Fidesz) követi Orbán Viktor kormányfő előtt.
Závecz Tibor a lehetséges pártszövetségekre koncentrálva aláhúzta, az MSZP és az Együtt2014-PM szavazói kölcsönösen elfogadják egymás pártjait, míg a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció esetében ez a viszony nem kölcsönös, ugyanis míg a DK tábora szimpatizál a szocialistákkal, illetve a Bajnai Gordon vezette pártszövetséggel, addig ez fordítva nem mondható el.
Kiemelte továbbá, hogy a Fidesz és a Jobbik között ennél sokkal mérsékeltebb egymás elfogadottsága, ráadásul a Jobbikban van nagyobb nyitottság a másik párt felé. Závecz Tibor hangsúlyozta azt is, hogy szimpátiaméréseik szerint az MSZP és a Jobbik tábora között nincs átjárás.
Molnár Csaba, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője Bajnai Gordon és Mesterházy Attila erőviszonyait elemezte Nevető harmadik című előadásában. Úgy véli, Bajnai Gordon ereje az ellenzéki szavazók összefogásában lehet, míg Mesterházy Attila javára az erős szervezeti háttér írható, összességében azonban szerinte még az ellenzéki szavazók sem döntötték el, melyik politikus mellé sorakozzanak fel.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a választások gazdasági aspektusa felől közelítve arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártok a kampányban igyekeznek felfokozni a fogyasztói reményeket. Így történt ez a rezsicsökkentés esetében is, de az szerinte három hónap alatt "kifullad", ezért az ellenzék mellett a kormánynak is újabb lépéseket kell tennie a fogyasztók bizalmának elnyeréséért.

Rózsaszínű Hold Romániában is látható volt

April 25th, 2013 Marosvásárhelyi Infó
Több millió kíváncsiskodó szemlélheti meg ma este a „rózsaszínű Holdat”. A Space.com által közzétett adatok szerint, ez a jelenség a holdfogyatkozás során következik be, és a kanadai és Egyesült Államok-beli lakosok maradnak le csupán a nem mindennapi látványról.
Az indiánok nevezték el az áprilisi teliholdat "rózsszínűnek"
Hazánkban a Holdat 21.03 óra és éjjel 01.11 óra között csodálhatjuk rózsaszínben. Forrás: citynews.ro



http://www.space.com/16841-full-moon-why-does-it-happen-how-does-it-affect-us-video.html
Fotó: space.com


Épp ideje lenne - Megtiltanák az ócskavas átvételét magánszemélyektől

A Gazdasági Minisztérium megtiltaná az ócskavas átvételét magánszemélyektől.

Emögött az a megfontolás áll, hogy közbiztonsági kockázati tényezővé váltak az energetikai, szállítási és távközlési valamint csatornarendszerből való fémlopások. A tilalom egészen pontosan az említett ágazatokból származó színes- és közönséges fémhulladék átvételére vonatkozna és sürgősségi kormányrendeletbe foglalnák. Az átvevőket ugyanakkor köteleznék a beszolgáltatók személyi adatainak felvételére.
KOLOZSVÁRI RÁDIÓ

Rákóczi Emlékmenet

Hogyan rabolják ki Erdélyt a nemzeti egység szellemében

2013.04.25.
Constantin Niţă miniszter éppen ezt teszi: miközben a legnagyobb modernitással viszi előre a haza jólétét, aközben porba döngöli és szétveri az egyetlen ágazatot, amelybe még beleszólása van: az energiaügyet.
Igen, tudom: ez egy olyan ágazat, amely sok éber és okos srác zsebét megtömte. De ők legalább ezt az „okosságot" megjelenítő pártok akaratából, szívesen tették. 

A Romgaz és a Transgaz – vagy ezek menedzsmentjének – Bukarestbe való költöztetése a „regionalizálás" lázas előkészületeire utalnak: mindent a fővárosba költöztetünk, a felelősséget decentralizáljuk és a forrásokat központosítjuk: amolyan „tietek a munka, mienk a pénz" felállás. És mindez akkor zajlik, amikor nekünk azt mondják, hogy válság van és csak így lehet egységes a nemzet – de a háttérben ugyanazt a nemzetet kirabolják, éljen az Medgyesen, Tecuci-on, vagy Máramarosszigeten.
Az első, a erdélyi földgázlelőhely felfedezése óta, amit a Maros megyei Kissármáson találtak 1909-ben, a fővárosok minden elsőbbséget elvitattak: de sem a királyi Budapest, sem Bukarest (a kommunizmust is beleértve) nem merte elvenni Erdélytől a korona gyöngyét. Ez, Nita szerint talán a hálaadás gesztusa, hogy az itteni emberek egykor tisztességet kaptak, akkoriban, amikor a fiatal Jászvásár mellett élő gyakornok Brassót választotta lakhelyül.
Vajon milyen lenne, ha az összes német vállalatnak egyszer csak kötelezővé válna a székhelyét Berlinbe költöztetni? A franciáknak meg Párizsba, és az olaszoknak meg Rómába? Ahelyett, hogy terveket rajzolgat a térképen, a miniszterelvtárs elgondolkozhatna azon, hogy miért nem érik el soha az 1976-os szintet, amikor a földgázkitermelés 29,8 milliárd köbméter volt – ma nyolcszor kevesebbet termelnek ki, „hála" a minisztériumok papírmunkájának. Gondolkozzon el azon is, hogy Medgyesen az ágazat legjobb munkásai és specialistái vannak és a Bukarestben összezsúfolódott bürokrácia nem megoldás.
De itt a politikai játszmák uralkodnak. Miután Szebent és Brassót egy kalap alá vette, a miniszterelvtárs most egy kalap alá venné Erdélyt és Bukarestet is. Elvették az ásványvizeinket, a rezet, az aranyat, az ezüstöt, az autópályákat – mindenről a miniszterek döntenek: ott adják el darabról darabra Romániát, nem Medgyesen Tecuci-on vagy Máramarosszigeten.
Nagy hiba, amit Nita csinál: nincs elképzelése, úgy látszik nem érti, mik a románok prioritásai, és talán ezért látja Romániát Bukarest csatlósának: és a harmonikus fejlesztés helyett egy olyan adminisztratív-pénzügyi függőségben tart, amiről sem a régebbi Budapesti vezetés, sem a kommunisták nem is álmodtak.
Hogy érthetőbb legyen, itt egy Moldvai példa: Onesti városa a RAFO adókból élt, a település GDP-jének majdnem 80 százalékát a RAFO adta, de a vállalatot tönkretették és ezzel a várost is. Ez vár Medgyesre is, ahol a Romgaz és a Transgaz adóiból 65 százalékot kapnak vissza fejlesztésekre.
Kétlem, hogy Nita értené. Ahogy tudom, már szemet vetett az egyik bukaresti székhelyre is, ami a Hristo Botev utcában van. Szerveztek egy állásbörzét is, ahol azt mondták a munkakeresőknek, hogy egy németországi képzésen kell részt venniük, ahonnan majd a fővárosba mennek dolgozni. Csakhogy a kényelmes miniszteri fotelekből, nem látszik az, hogy mit jelentene, ha egy teljes város, vagy teljes Erdély az utcára vonulna.
Az az ötezer medgyesi, aki két hete tüntetett, még ezreket tud maga köré gyűjteni, hogy megvédjék Erdély erőforrásait. És itt meg is állok, jó lenne mindenkinek elképzelni, milyen pénzügyi önrendelkezésünk lehet, amikor az indítógombok mindig a minisztereknél vannak.
Nita elvtárstól csak annyit kérek: képzelje el, hogy az a gomb egy pánikgomb. Sabin Gherman citynews.ro
M&L

Lemondott Marosvásárhely alpolgármestere, Józsa Tibor

2013.04.25.
Fotó: zi-de-zi.ro

Személyes okokra hivatkozva lemondott tisztségéről Marosvásárhely magyar alpolgármestere, Józsa Tibor.
A Vásárhely.ro portál közlését Józsa Tibor megerősítette az MTI-nek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott alpolgármester az MTI-nek elmondta, hétfőn iktatta lemondását a polgármesteri hivatalban. Döntését várhatóan a csütörtök délutáni ülésén veszi tudomásul az önkormányzati testület.
Józsa Tibort 2012 júniusában választotta alpolgármesternek a 23 tagú marosvásárhelyi városi tanács, melyben az RMDSZ tíz képviselője mellett a Dorin Florea polgármestert támogató szövetség hét, a Szociálliberális Unió (USL) pedig hat képviselővel rendelkezik. A testületben az RMDSZ az USL-vel alkotott többséget arra kényszerítvén Dorin Florea polgármestert, hogy a tanácsi ellenszélben vezesse a várost.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) alelnöki tisztségét is betöltő Florea ezt azzal bosszulta meg, hogy a korábbi ciklus két alpolgármesterét, Csegzi Sándort és Claudiu Maiort tartotta meg – immár tanácsadói minőségben – a városházi alpolgármesteri irodákban, Józsa Tibornak és az USL színeiben megválasztott Ionela Ciotlaus alpolgármesternek a polgármesteri hivataltól mintegy 500 méterre, egy önkormányzati tulajdonban lévő épület padlásterén biztosított irodákat, feladatot pedig alig adott nekik.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke az MTI-nek nyilatkozva csak matematikailag tartotta lehetségesnek, hogy ne válasszanak magyar alpolgármestert Józsa Tibor helyére. Hozzátette, szerdán már ülésezett az RMDSZ frakciója és a szövetség marosvásárhelyi szervezetének az elnöksége. Egyelőre Peti Andrást, a marosvásárhelyi szervezet nemrég megválasztott elnökét jelölték a tisztségre. Brassai Zsombor hozzátette, az alapszabály szerint a jelölést az RMDSZ Maros megyei Területi Állandó Tanácsának is jóvá kell hagynia.
Józsa Tibor nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy valamely román párt is jelöltet állít a tisztségre. Hozzátette, bízik az USL-RMDSZ szövetség működésében. „Jobban haragszik az USL a PDL-es polgármesterre és csapatára, mint ránk" – jelentette ki. A lemondott alpolgármester szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a román pártok valamelyike már a délutáni tanácsülésen új alpolgármestert szeretne választani.
A romániai helyi közigazgatási törvény értelmében az alpolgármestert vagy alpolgármestereket saját soraiból választja az önkormányzati testület. A Székelyföld peremén fekvő, de a Székelyföld fővárosának tekintett 128 ezer lakost számláló Marosvásárhelyen a magyarok a lakosság 45 százalékát teszik ki. MTI

Meghívó

2013. április 24., szerda

Ijedelmet keltett Tenken az újabb földrengés


Forrás: Duna Híradó | 2013. április 24. 
Tenk község közelében a Richter-skála szerinti 2,5-es erősségű földrengést mértek szerdán hajnalban. A szakértők közben megkezdték a károk felmérését a térségben; a keddi rengés miatt eddig több mint ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, 150-200 millió forint értékben.
Picit összeszorult a gyomrunk az ijedtség hatására, de valójában nem volt komoly rengés; néhány másodpercig tartott – számolt be élményeiről a Híradónak Petneháziné Molnár Tímea.
Egy házon szinte szétnyíltak a kémények. A földrengés miatt a fuga kiesett a téglák közül, az életveszélyes kéményt szerdán teljesen lebontották. A tulaj a hajnali rengésben attól félt, leomlik az épületről.
Már egy kis szél is elég lett volna, olyan állapotba került; megijedtünk. Ha a többi is ledől, akkor keletkezett volna aztán nagy kár – mondta Vígh László.
Csak Tenken 200 kémény vált életveszélyessé, többségüket még szerdán elkezdték bontani. Közben a biztosítók szakértői is megkezdték a károk felmérését. Több munkatársat vezényeltek le Heves megye területére, hogy minél hamarabb végezzenek.
Amit eddig felmértem, azoknál átlagosan 100 ezer forint felett volt kár, de ez főleg felületi kezelés, festés, illetve cserép-visszahelyezés. Tetőben szerkezetjavításra eddig még nem volt példa – állapította meg Áth Csaba vagyonkárszakértő.
Tenken az önkormányzat is segít abban, hogy a biztosítók minél előbb fizessenek.
Kedden 370 bejelentés érkezett. Akár helyszínt is biztosítunk, hogy a szakembereik ügyfélszolgálatot tartsanak a községben, illetve visszajelzést várunk tőlük, hogy milyen esetekben történhet esetleg olyan, hogy megtagadják a kifizetést – fogalmazott Szopkó Tamás, Tenk polgármestere.
A biztosítókhoz eddig több mint ezer bejelentés érkezett összesen 150-200 millió forint értékben. A biztosítással nem rendelkezőknek a karitatív szervezetek építőanyagot ajánlottak fel a javításhoz.

Felmentette Kézdivásárhely volt polgármesterét a brassói bíróság

Forrás: MTI | 2013. április 24.
A Brassói Táblabíróság felmentette a korrupció vádjával első fokon négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Rácz Károlyt, Kézdivásárhely volt polgármesterét. Az ítélet nem jogerős.
A Brassói Táblabíróság honlapján szerdán megjelent bejegyzés szerint a volt polgármesternek azt a 41 ezer lejt (2,8 millió forintot) sem kell kifizetnie a feljelentőnek, amelyre az első fokon ítélkező Kovászna Megyei Törvényszék kötelezte. A bíróság a vagyona zárolását is feloldotta.
A 18 ezer lakosú Kézdivásárhelynek a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott polgármesterét 2011 márciusában tartóztatták le korrupció vádjával. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádirata szerint a polgármester 2010 februárjában kenőpénzt kért és kapott egy vállalkozótól annak érdekében, hogy egyengesse a vállalkozó és a városháza közötti, 2,12 millió lej (129 millió forint) értékű sóderszállítási szerződés zökkenőmentes teljesítését.
Rácz Károly elismerte, hogy pénzt kapott a vállalkozótól, de azt állította, hogy kölcsönkért tőle. Egy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, de a brassói táblabíróság indokolatlannak tartotta az intézkedést, és szabadlábra helyezte. Polgármesteri feladatait ellátta a 2012 júniusában tartott önkormányzati választásokig, amikor a 91 százalékban magyarok által lakott székelyföldi város lakosai leváltották tisztségéből.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke az Agerpres hírügynökségnek szerdán elmondta, az ítélet azt bizonyítja, hogy Rácz Károlyt "politikai okokból" tartóztatták le annak idején. "Nem azért volt vizsgálati fogságban, mert törvénytelenséget követett volna el, hanem azért, mert valakinek nem tetszett" - nyilatkozta Kulcsár Terza József.

Van igény a Jobbik jelenlétére Erdélyben

2013 április 24. 
Jobbik csoportok alakultak szerte Erdélyben az elmúlt napokban. A nemzeti radikális párttal szimpatizáló közösségek Erdélyben és Székelyföldön egyaránt a magyar-magyar összetartozás érzését kívánják növelni és ezzel egy újabb kapcsot létrehozni az anyaország és az elszakított területek magyarsága között.
Szávay István. Fotó: Itthon.ma

Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnöke kilenc napos erdélyi körútjáról szerdán Csíkszeredában számolt be a sajtó képviselőinek. Megtudtuk, hogy Kárpátalja, Délvidék, Felvidék, valamint Szatmár megye után, az elmúlt napokban Bihar és Maros megyében, Udvarhelyszéken, Csík- és Gyergyószéken alakultak Jobbik csoportok, csütörtökön pedig Háromszéken lesz alakuló. 
Segíteni kell a csángók honosítását
A Jobbikos képviselő útja során csángóföldre is ellátogat, ahol személyesen kíván tájékozódni a honosítás folyamatáról. Elmondta: nemrég a parlamentben is felszólalt felróva, hogy a moldvai csángóknak nincs segítségük az állampolgársági ügyintézésben, ugyanis Bákóban nincs Demokrácia központ, illetve a konzulátusokról sem járnak ki fogadónapokat tartani. Egyedül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vállalta a feladatot. A munkát anyagi eszközök és humán erőforrás hiányában látják el segítve a hozzáforduló csángók ügyintézését. Az ügyben ígéretet kaptak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, hogy ezt a problémát valamilyen formában megoldják, hivatalos segítséget nyújtva a csángóknak is a honosítással kapcsolatban – mondta Szávay.
Szervezett „spontán” provokáció
A Jobbik országgyűlési képviselője kitért a Nagyváradon történt provokációra. Kifejtette: „a Bihar megyei RMDSZ, az Új Magyar Szóval közösen szervezett ellenünk tüntetést. Történt ugyanis, hogy a sajtótájékoztató helyszínének helyet adó iroda előtt tucatnyi fiatal tüntető jelent meg Szabó József RMDSZ-es önkormányzati képviselő vezetésével, akik a többi között: nem akarunk náci várost, nagyvárad a tolerancia városa, feliratú táblákkal jelentek meg. A kérdésünkre válaszolva nem tudták elmondani, hogy mi is a problémájuk a Jobbikkal. Megkérdeztük tőlük, hogy mire gondolnak, amikor azt mondják, nem akarnak náci várost. A táblát tartó lány azt válaszolta, hogy nem tudja, arra a kérdésre, hogy miért fogja a táblát, csak annyit mondott, mert a kezébe adták. Ennyire voltak öntudatosak a tüntetők. Csütörtökön az Új Magyar Szó adott hírt jövetelünkről, erre péntek reggel Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő nyilatkozatban határolódott el tőlünk, mondván a Jobbik nem kívánatos, majd ezt követően Szabó József vezényletével tüntettek fiatalok a jelenlétünk ellen. A történethez tudni kell, hogy Szabó Józsefet másnap a MIÉRT elnökének választották. Sajnálatos, hogy fiatal RMDSZ-es politikusok magyarellenességből, magyart-magyar ellen uszító kampányból kívánnak maguknak politikai tőkét kovácsolni. Szabó úr megnyerte az ifjúsági szervezet elnökválasztását, gratulálok hozzá, kitanulta a gazemberséget, kiváló RMDSZ-es képviselő lesz belőle”. 
A Jobbik csoportok baráti körként működnek
Szávay István hangsúlyozta határon túli megjelenésünket nem a Jobbik kezdeményezte, hanem egy igényre válaszul kezdtek ezek a csoportok megalakulni, olyan személyekből, akik egyetértenek a párt eszméivel, céljaival, ugyanakkor vállalják, hogy a Jobbik üzeneteit, minél több magyar emberhez eljuttatják. 
„Azért beszélek csoportokról, mert nem hivatalos tagszervezetekről van szó, nem pártépítésről van szó. A csoportok baráti körként fognak működni. Itteni tagjaink abban segítenek, hogy hitelesebben és hatékonyabban tudjuk az elszakított magyarok ügyeit a magyar parlamentben képviselni, valamint, hogy politikánkat jobbá, határozottabbá, hatékonyabbá tudjuk tenni. Nem kívánunk tömegszervezeteket létrehozni. A sajtóban ezzel ellentétben olyan információk jelentek meg, éppen az Új Magyar Szó volt az a sajtótermék, amelyik riadalommal számolt be arról, hogy Jobbikos tagtoborzás zajlik Erdélyben. Nem tagtoborzásról van szó, mi kifejezetten azokkal találkozunk és vesszük fel a kapcsolatot, akik már korábban kifejezték elkötelezettségüket a jobbikhoz való csatlakozásra” – nyomatékosította Szávay.
A Jobbik a nemzeti kormány nemzeti ellenzéke
Az Itthon.ma kérdésére válaszolva, az országgyűlési képviselő történelmi megállapodásnak nevezte a Szerbia és Koszovó közötti megegyezést, aminek köszönhetően a koszovói nyolcvanezres szerb közösség széleskörű autonómiát élvezhet. 
„Sok esetben sajnos azt tapasztaljuk, hogy a Fidesz főként csak szavakban áll ki, nemcsak az autonómiaküzdelmek mellett, hanem általában a külhoni magyarság ügyei mellett. A Jobbik a nemzeti kormánynak a nemzeti ellenzéke, ezért a rendelkezésére álló szűk nyilvánosságot próbálja meg kihasználni, hogy a Fideszt megpróbálja minél inkább rászorítani a határozott kemény nemzetképviseletre. Román-magyar viszonylatban sem érződik egy határozott nemzetpolitika és diplomáciai kiállás. A leghatározottabban fogjuk a Fideszt rászorítani, hogy a magyar külpolitika precedensként kezelje a Szerbia és Koszovó között megszületett döntést, hisz Magyarországnak követelnie kell Szerbiától a legnagyobb fokú autonómia megadását délvidéki nemzettársainknak, ugyanazokat a jogokat, amit Szerbia is kivívott koszovói nemzettársai számára. Ezen autonómia megadását Magyarországnak Szerbia Uniós csatlakozási támogatásának feltételeként kell szabnia. A Fidesz egyszer már eljátszott egy történelmi esélyt Romániával szemben, annak ellenére, hogy Orbán Viktor személyesen ígérte meg a székelyeknek, az autonómia feltételül szabását Romániával szemben. A múlt héten lezajlott román parlament külügyi bizottsága, valamint a magyar parlament külügyi bizottsága budapesti együttes ülésén – ami önmagában egy furcsa találkozó, hisz mindkét bizottság vezetője magyar ember volt – a magyar külpolitika ismét meghunyászkodott Románia előtt, ami a mosolydiplomcia tipikus példája. Egyedül Gyöngyösi Márton, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője vetett fel konkrétumokat" – összegezte a nemzetpolitikai helyzetet Szávay István.
Létai Tibor

Hol épül 300 millió euróból a Daimler gyár?

24/04/2013 
A német Daimler csoport több mint 300 millió eurót fog befektetni Romániában, a Fehér megyei Szászsebesen levő Star Transmission üzemben, ahol a Mercedes-Benz gépkocsik számára gyártana kapcsolószekrényeket – jelentették be ma a cég illetékesei.
A Mercedes-Benz Cars tulajdonosa, a Daimler ki fogja bővíteni a Star Transmission termelését, mivel a stuttgarti gyára már maximális kapacitáson működik, áll a német csoport által ma kiadott közleményben.
A vállalat Ellenőrző Bizottsága ma jóváhagyta a termelési kapacitás kibővítését a Mercedes-Benz gépkocsik alkatrészeire.
A vállalat több mint 280 millió eurót fog Romániában befektetni az automata kapcsolószekrények új generációjának gyártására, a tervezett beruházások értéke pedig meghaladja a 300 millió eurót, mutat rá a közlemény.

Határtalan vándortúra a Körösök völgyében májusban

2013.04.24. 
A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület harmadik alkalommal rendezi meg a román-magyar határon átívelő, a Körösök völgye természeti és kulturális értékeit bemutató vándortúrát, amelynek résztvevői május 15. és 20. között gyalogosan, vízi eszközökkel és kerékpáron járhatják a területet.
Izsó Gábor, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület alelnöke a túrát beharangozó szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a vándortúra állandó fővédnöke Tőkés László EP-képviselő, aki a rendezvényt a Körösök mentén élő magyarok fontos találkozójának tekinti, az összetartozás jelképének.
A túrán a résztvevők megismerhetik a román-magyar határt átszelő Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös természeti tájait, a folyók mentén élő, magyarlakta települések kulturális értékeit. A túrákat a rendezvény társszervezője, a Százlábú Egyesület szakemberei vezetik. A túrákhoz egy napra is lehet csatlakozni, a több napra érkezők a romániai falvakban találnak szálláshelyet, amelyet az önkormányzatok és a helyi egyházak nyújtanak. A rendezvényt az önkormányzatok és a civil szervezetek mellett az idén a református egyház is támogatja.
A Körösök Völgye Határtalan Vándortúra ezúttal öt- plusz egynapos lesz. Az első napon az érdeklődők gyalogtúrán vehetnek részt a Szentháromság-vízesésnél. A vándortúra földön, vízen és kerékpáron az Erdélyi-szigethegységtől, Köröstárkányból indul május 16-án. Az út vízen 150 kilométer, kerékpáron 290 kilométer hosszú, áthalad a Belényesi-medencén halad át, a Borzi-szoroson keresztül érinti a Fekete-Körös völgyének javarészt magyar lakta településeit, itthon pedig Gyula és Békéscsaba városait érintve Békésen fejeződik be – mondta Izsó Gábor.
Kiemelte: a túrázók a határt elérve ideiglenes határnyitás keretében lépnek be Magyarországra, közvetítve a Körösök határtalanságának üzenetét, a schengeni határnyitás jelentőségét.
A sajtótájékoztatón Komlósi Norbert, Nagyzerind alpolgármestere elmondta: ez évben is Nagyzerind lesz a túraútvonal utolsó állomása a román oldalon. A település ünnepséggel és gazdag esti programokkal várja az oda érkező túrázókat. MTI

Háromnyelvű utcanévtáblák Kisbácsban

2013. április 24.
A kisbácsi helyi tanács elfogadta az RMDSZ-frakció javaslatát, amely a település 82 utcájának átnevezéséről szól.
Az utcanévtáblákra magyar felirat is kerül a román és az angol mellé. „A törvény szerint azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 20 százalék feletti, kétnyelvű feliratot lehet elhelyezni a közérdekű intézményeken, helységnév- és utcanévtáblákon. Ennek alapján dolgoztuk ki a háromnyelvű utcamegnevezéseket, amely indokolt lépés volt olyan szempontból is, hogy a kisbácsi utcákat mindeddig csak sorszámok alapján különböztették meg” – nyilatkozta Deák Ferenc, Kisbács RMDSZ-es alpolgármestere.
Kisebb körzetek utcáit virág-, bolygó-, madár- és gyümölcsfanevek, illetve erdei vadfák alapján nevezik el. Deák Ferenc elmondta: a település főutcáját Erdély útnak nevezték el, a többségiben romák által lakott utcákban pedig roma nyelven is olvashatóak lesznek az utcát jelző táblák.
A körülbelül 100 ezer lej összköltségű munkálatok várhatóan július elsejére fejeződnek be.
Megjegyzés
A jó hír az, hogy az eddigi Nyugat-európai hiedelemmel ellentétben a kisbácsiak megakarják fordítani az eddigi Kelet-európai trendet és elősegitik az angliai "menekültek" tájékzódását a helységük területén! Ezért is fontos a most hozott helyi tanács döntése! Welcomme mister X!  
Persze az is meglehet, hogy a 20%-on felüli magyarajkú mellett titokban már visszatelepedtek annyian a fodros és virágos bőszoknyások közül, akik a sok évi angliai vagy irországi ”tartózkodásuk” alatt már elfelejtették az anyanyelvüket és most már csak a szigetországi akcentust értik annyira, hogy most már nem igen tudják kimondani hogy "megkáposztásítottalanítottátok"... (Erdélyi Polgár)

III. Lakossági Fórum Désen - Betekintés a dési magyarság életébe

2013. április 24. LUKÁCS ÉVA
Megújult lendülettel harcolnak a magyarság érdekeiért - A SZERZŐ FELVÉTELE

A legutóbbi helyhatósági választásokon Dés szavazókörzetében az 1480, RMDSZ-re leadott szavazat eredményeként az önkormányzatban két tanácsos képviseli a 14,7%-os dési magyar közösség érdekeit. Kovrig Annamária (aki egyben az RMDSZ dési szervezetének elnöke) és Varga Loránd a közösségépítést tűzte ki fő céljául, a helyi magyarság minden korosztályának igényeit és érdeklődését szem előtt tartó rendezvények szervezésével, természetesen a lehetőségek szerint. Ezt a célt szolgálják a lakossági fórumok is: az elsőn Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor szakfelügyelő volt a meghívott, a másodikon pedig Lőrinczi Zoltán megyei tanácsos, a vidékfejlesztési iroda igazgatója tartott tájékoztatót a vidékfejlesztési lehetőségekről, pályázatokról. Az április 16-i, szintén a dési Magyar Házban megtartott harmadik fórum témáját az RMDSZ-es tanácsosok mintegy 10 hónapos tevékenységi beszámolója képezte. A találkozó végeztével a hallgatóság az utóbbi 23 év legkonkrétabb, leghihetőbb beszámolójaként jellemezte és fogadta el ezt a jelentést.
Kovrig Annamária és Varga Loránd beszámolójából, valamint a kérdéseimre adott válaszaikból kitűnik, hogy a dési RMDSZ és egyben a Civil Műhely, a Kádár József Kultúregyesület és az Aranyeső Egyesület fiatal vezetői Dés 14,7%-ra csökkent, és mindinkább fogyatkozó tendenciát mutató magyar közösségének megmaradásáért, munka- és tanulási lehetőségeiért, hagyományunk ápolásáért kíván tevékenykedni. Helyi tanácsosként ilyen megfontolásból kértek tagságot a tanács tanügy-kultúra, valamint az ingatlanok vásárlásával-értékesítésével foglalkozó szakbizottságába is, ezenkívül vezetőbizottsági tagok a magyar tagozattal is rendelkező Piticot napközi óvodában és az 1-es számú Általános Iskolában.
– Néha keményen, okosan kell tárgyalni, kitartóan képviselni érdekeinket – mondja Varga Loránd –, és kis lépésekkel elérni, hogy egyházaink, iskoláink, óvodáink meg is kaphassák azt, ami jár nekik, legyen szó támogatásról vagy bármi másról. Utánajártunk például annak, hogy az elmúlt 24 év alatt a helyi költségvetésből a magyar egyházak eddig soha nem kaptak anyagi támogatást építkezésre vagy javításokra. Szóvá tettük, kiharcoltuk, így 2013-ban a helyi református és katolikus egyháznak összesen 19 ezer lejt osztottak le javításra, 11 ezer lejt fenntartásra, kultúrára pedig 20 ezer lejt kaptunk a dési költségvetésből. A megyei költségvetésből Dés a helyi RMDSZ képviselőinek száma szerint 21 ezer lejt kapott, célszerűen a malatói napközi és a déscichegyi napközi kerti bútorral, illetve az 1-es számú Általános Iskola modern eszközökkel való felszerelésére. Itt újra és újra felhívjuk a figyelmet a pályázati lehetőségek kihasználására: akik ezt nem teszik meg, legyenek egyházak, tanügyi vagy kulturális szervezetek, nem részesülhetnek az egyébként jogos anyagi támogatásból”.
Magyar Napok Désen, először
A két tanácsos törekszik a magyar–román és a magyar–magyar kapcsolatok erősítésére, ilyen indokból a dési Magyar Házban szolgálati irodát nyitottak, ahol be lehet jelenteni a különféle lakossági panaszokat. Ezeket a tanácsosok továbbítják az illetékes önkormányzati szervekhez, ugyanakkor követik azok megoldását is – ha ez elmarad, a tanácsülésen hivatalos választ kérnek az illetékesektől.
Ami a legsürgetőbb megoldandó feladatokat illeti, mindketten a dési Magyar Ház rendbetételét nevezik meg elsőnek (a közösségi ház állapotáról részletesebben április 19-i számunkban olvashattak – szerk. megj.), remélve, hogy minél több cserépjegyet fognak vásárolni a közeljövőben azok, akiknek szívügyük Dés, illetve a dési magyar közösség. Ami pedig a közelebbi terveket illeti, már készülnek a szavalóverseny szervezésére, a dési Diáknapokra, a Néptáncfesztiválra, majd augusztus 17–18-án az első ízben megrendezendő Dési Magyar Napokra.
„Tanácsosként nem csak a magyar közösség ügyei foglalkoztatnak – folytatja Varga Loránd –, hanem a város általános, megoldásra váró problémái, mint a „csókaelhárítás” – nemrég tudtuk meg: szaporodásuknak természetes módon mókusok betelepítésével lehet elejét venni –, a város energetikai programja, a város közbiztonságának növelése, valamint az autós forgalom biztonsági kamerás felügyelete. Ezekre konkrét programokat dolgoztam ki, szakértőket kutattam fel, így most már csak határozat kellene hogy szülessen a dési tanácsban ezek megvalósítására, véghezvitelére. Ezenkívül igyekszünk minden városi rendezvényen – koszorúzások, nemzeti ünnepek, emléktábla-avatások stb. – jelenlétünkkel képviselni a dési magyarságot.
Kovrig Annamáriát befejezésül a távolabbi terveikről kérdeztem. „Jövőre városunk 800 éves fennállását ünnepli. Dés alapítóinak méltó emléktáblát szeretnénk, miután ősi temetőnket három éve feldúlták, új parkoló építése címén. El szeretnénk érni az 1848-as Oroszlános emlékszobornak a város tulajdonába való helyezését, majd annak restaurálását, és persze mielőbb be kell fejezni a Magyar Ház teljes felújítását. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a kulturális rendezvények építik és hozzák egy fedél alá a magyar közösséget. Igyekszünk hatékonyabban megszervezni munkánkat, minél szélesebb körben bevonni mindazokat, akik tenni akarnak közösségünkért. Sokan nem hiszik el, de 70 szavazaton múlott, hogy két tanácsos képviselheti közösségünket ott, ahol a város életét szervezik, azét a városét, ahol, ha egyre kevesebben is, de még 14,7 %-os arányban jelen vagyunk.”

Fontos az önkormányzatok szerepe az új KAP megvalósításában

2013. április 23.kormany.hu
V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár (VM)

A Közös Agrárpolitikát (KAP) a mezőgazdasági jövedelemkülönbségek, az áringadozás, a kockázatkezelés hívta életre, de ma már számos más problémát is meg kell oldania. Ilyen az üvegházhatás kezelése, a víz- és a levegőminőség, a biodiverzitás, illetve a vidék életképességének megőrzése, a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosítása – emelte ki V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) gödöllői konferenciáján.
A kihívások kezelésére a 2014 utáni KAP-ban egy Közös Stratégiai Keretet hoznak létre, amelyben egyesülnek az eddig különálló alapok (az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a többi), lehetővé válik a többalapú tervezés, és így komplex programok kidolgozása – hangsúlyozta V. Németh Zsolt.
fotó: VM Sajtóiroda
A következő időszakban fontos változás lesz, hogy megszűnik a vidékfejlesztési program tengelyes felosztása, ehelyett egy intézkedéscsomagból válogathatnak a tagállamok. Lehetőség lesz tematikus alprogramok indítására, hazánk két ilyet indít majd a fiatal gazdák támogatására és a rövid élelmiszerláncok ösztönzésére. Ez utóbbiban lehet fontos szerepe az önkormányzatoknak.
A LEADER-módszert (a közösségek által irányított helyi fejlesztéseket) az Európai Unió kiterjeszti a kisebb városokra és a többi alap felhasználására is. Az államtitkár hozzáfűzte: Magyarország ebben a ciklusban nem csak a források kötelező 5%-át, vagyis 70 milliárd forintot osztott szét a LEADER Programban, hanem 200 milliárdot.
A vidékfejlesztési tárca azt tervezi, hogy idén harmadszor is megnyitja a LEADER Program pályázatait. Ez egyúttal annak tesztje is lesz, hogy mennyire tudnak élni a szervezetek a nagyobb szabadsággal. A pályázaton ugyanis egyszerűbb feltételekkel lehet majd támogatást igényelni a közösségi vagy vállalkozási célú helyi fejlesztésekre. A minisztérium azt is szeretné elérni, hogy ne egyéni projektekre, hanem projektláncokra, tehát összetett fejlesztésekre igényeljenek forrást a pályázók, és hogy a támogatott programok főleg a gazdaságfejlesztést szolgálják.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége 2013 tavaszán 5 helyszínen rendezett fórumot a településvezetőknek, melyen a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről kaphattak tájékoztatást. A rendezvénysorozatot egy konferencia zárta Gödöllőn, melyen összefoglalták az eddigi tapasztalatokat, és feltárták az új lehetőségeket.

Még várni kell a forrásházakra és a borvízre

Kovács Attila | 2013.04.22.
Több mint egy év telt el azóta, hogy a csíkszeredai Szabadság, illetve Majláth Gusztáv Károly téren elvégzett kutatófúrások borvizet találtak. Idén kiderülhet, hogy miképpen lehet hasznosítani a vizet.

Bekerített forrás, egyelőre pavilon nélkül

Először, 2011 novemberében a Szabadság téren, egy hónappal később pedig a Majláth Gusztáv Károly téren talált borvizet a város vezetősége által kezdeményezett kutatófúrás. A víz egyik helyszínen sem tört magától a felszínre, ezért körvonalazódott az elképzelés, hogy ivókutakat alakítsanak ki a két forrásnál. Egy évvel ezelőtt a borvízkutakhoz elképzelt pavilonok, forrásházak látványtervét is bemutatták az egyik önkormányzati képviselő-testületi ülésen. Ezek felépítése azonban még várat magára.
A források vizének hasznosítását egy hosszabb ideig tartó megfigyelés, a víz összetételének ismétlődő vizsgálata, elemzése előzi meg, és ez még nem fejeződött be. Antal Attila alpolgármester kérdésünkre azt mondta, fontos az, hogy a város engedélyt kapjon a források vizének hasznosítására, és ez attól függ, hogy zárul a megfigyelési, elemzési folyamat. Az alpolgármester reméli, hogy az év vége előtt kiderül, milyen módon lehet a borvizet felhasználni. Ennek alapján lehet dönteni arról, hogy miképpen alakítsák ki a kutakat és építsék fel a pavilonokat.

Borboly úr eredményt vár

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/borboly-eredmenyt-var
Kozán István | 2013.04.23.
Olyan programokra, beruházásokra lenne szükség, amelyek végre idevonzzák a turistákat – szorgalmazta Hargita Megye Tanácsának elnöke a hargitai LEADER-kistérségek keddi munkamegbeszélésén.

Kevésbé látogatott borvízforrás Hargita megyében. Tetemes összegből újították fel

Éles kritikát fogalmazott meg Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke a Hargita megyében működő turisztikai beruházásokkal kapcsolatosan, nem kímélve a megyei tanács által pénzelt megvalósításokat sem. Annak apropóján mondott véleményt Borboly, hogy a megyében működő négy LEADER-kistérség (Csík LEADER, G10, Sóvidék–Hegyalja, Homoród–Rika–Küküllő) vezetői Csíkszeredában egy informális megbeszélést tartottak, amelyre az elnököt is meghívták.
A kiindulópont
„A négy kistérség létrehozhatna egy közös internetes weboldalt, olyan információkkal, amelyek szükségesek lehetnek egy idelátogató turista számára. Például tartalmazhatná a különböző településeken tevékenykedő idegenvezetők elérhetőségeit” – hangzott el a beszélgetésen, amelyre reagálva Borboly elmondta, a megyében már van legalább ezer internetes oldal, ezért „ne egy 1001. honlapot hozzanak létre, hanem olyan beruházásban gondolkodjanak, amivel turistákat lehet idevonzani”. 
Példaként említette, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó alintézményeknek és szervezeteknek összesen 130 honlapjuk van, a megyei tanács most azon dolgozik, hogy megpróbálja ezeket valamilyen módon összekapcsolni. Az elnök továbbá rámutatott, csak a megyei önkormányzat gondozásában több száz kilométer erdei ösvény van, az viszont kérdéses, hogy hány külföldi turista szokott túrázni azokon. 
Önkormányzati beruházások hozadéka
A polgármesteri hivatalok is nagyon sok pénzt elköltöttek turizmusfejlesztésre. Számos hivatalnak van saját panziója, vendégháza, sok hivatal saját épületében alakított ki vendégszobákat, mégsem tudok arról, hogy jelentősen növekedett volna a megyében eltöltött vendégéjszakák száma. Sok olyan beruházásról tudok, amelyek elkészültek ugyan, de apróságok miatt nem lehet működtetni azokat: van, amelyikben nem tudják bevezetni a villanyáramot, másokban rossz terv miatt nincs megfelelő szennyvízelvezető rendszer” – sorolta Borboly, majd arra kérte a LEADER helyi vezetőit, ne saját, helyi fejlesztésekben gondolkodjanak, hanem olyanokban, amelyekkel össze tudják kötni a különböző kistérségek erőforrásait. „Hozzanak már végre hasznot a Hargita megyei turisztikai beruházások. Én olyan dolgokban hiszek, amelyek mérhetők, például egy vendégházban megszálló turisták számának változása.” Az elnök egyúttal megígérte, az életképes LEADER-pályázatokat megpróbálja a megyei tanács is támogatni.

Tőkés visszautasítja Kelemen vádjait

2013.04.23.
Tőkés László sértő szándékú támadásnak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök napokban tett nyilatkozatát, amelyben „aberrációknak” minősítette az EP-képviselő kijelentéseit, és amelyben közölte: számára az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem létezik.
Kelemen Hunor az EMNP szombati kongresszusán elhangzottakra reagálva a hét végén a Mediafax hírügynökségnek elmondta, nem igaz, hogy a Néppárt kényelmetlen alakulat lenne az RMDSZ számára. „Ezek csak Tőkés aberrációi, hiszen az EMNP nem létezik, nem nyerte el a magyar közösség bizalmát, és szerintem nem is fogja soha. Két polgármesterrel a párt nem fogja megoldani a romániai magyarok problémáit” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kelemennél valószínűleg Tőkés ama, kongresszusi kijelentése „verte ki a biztosítékot”, miszerint nem véletlenül köttetett a tavalyi parlamenti választások előtt titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) között. Az EMNP védnöke úgy véli, a szövetséget és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni, román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a bukaresti parlamentben. „A román posztkommunista hatalomnak azért kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal, mert minket nem tudnak megvásárolni, nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra. A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó” – fogalmazott Tőkés.
Kelemen nyilatkozatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden úgy válaszolt: nem csupán az EMNP-re a törvényhozási választáson leadott hetvenezer szavazat mögött álló választópolgár arculcsapása ilyeneket mondani, de egy olyan magyar párt elnökeként is, „amelyik legutóbb a Kárpát-kanyaron túlról származó román szavazatok segítségével éppen csak becsúszott a parlamenti küszöb fölött”.
„Mikor érti meg végre az RMDSZ elnöke, hogy az erdélyi magyarok stratégiai céljait – a többszintű autonómiát, az önálló magyar oktatást, a magyarlakta területek kiemelt és összehangolt fejlesztését, a magyar nyelv hivatalossá tételét stb. – románokkal „szövetségben” soha nem fogja elérni?” – teszi fel a kérdést Tőkés, felszólítva Kelement, gondolja újra „a Román Kommunista Párt sikerpropagandájára hajazó állásfoglalásait”. Az EP-képviselő hozzátette, továbbra is bármikor hajlandó az erdélyi magyarok problémáira adandó közös megoldásokról érdemben tárgyalni az RMDSZ vezetőivel, de személyeskedő és terméketlen vitában többé nem kíván részes lenni.

Több pénzt kaphatnak a vidékre költöző, gazdálkodni akaró fiatalok

2013.04.24. 
A jelenlegi 40 000 euróról 70 000 euróra nőhet a támogatás azon fiatal gazdák részére, akik vidéken gazdálkodni kezdenek, és öt évig a területalapú támogatás is nagyobb lesz esetükben, jelentette ki Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter kedden.
A minisztérium 25 000 kérést iktatott a vidéken megállapodó fiatal gazdálkodóknak juttatandó támogatásra, azonban a pénzalap csak 8 500 gazda kifizetésére volt elég. A vissza nem térítendő támogatás 40 000 euróból állt.
„A következő költségvetési időszakban meg akarjuk növelni a támogatást 40 ezer euróról 70 ezer euróra, hogy több fiatal gazda állapodjon meg vidéken” – mondta Constantin a MEDIAFAX Talks about Agriculture konferencián.
Fiatal gazdálkodónak az a személy számít, aki nem töltötte be még a 40. évét, és aki mezőgazdasági tevékenységet folytat.
„A fiatal gazdálkodó ezentúl magasabb támogatást fog kapni a területalapú támogatásért is. Míg egy másik gazda 139 eurót kap hektáronként, a fiatal gazda a következő költségvetési időszakban 5 évig 25 százalékkal nagyobb összeget fog kapni az első 25 hektár után” – mondta Constantin.
Viorel Matei, a Mezőgazdasági Termelők Országos Föderációjának elnöke kijelentette, régóta beszélnek arról, hogy ösztönözni kell a fiatalokat a vidéken való megtelepedésre, és a gazdálkodás elkezdésére, azonban elsőként ezen gazdaságok hitelezését kell stimulálni, azaz a bankok kisebb kamatokkal adjanak kölcsönt a gazdálkodóknak.  nyugatijelen.com

Magyar konzuli iroda nyílik Marosvásárhelyen

April 24th, 2013 marosvásárhely
Hat új külképviseletet nyit a magyar kormány: Eszéken, Krakkóban és Torontóban főkonzulátus, Melbourne-ben, Marosvásárhelyen és Nagyváradon konzuli iroda nyílik – áll a keddi Magyar Közlönyben.
A kormányhatározat értelmében az eszéki és krakkói főkonzulátusok felállításához szükséges helyi alkalmazotti létszám, továbbá az egyszeri beruházási és működési kiadások a Külügyminisztérium idei költségvetésében már rendelkezésre állnak, míg a marosvásárhelyi és nagyváradi konzuli irodákhoz szükséges kiküldötti és helyi alkalmazotti létszámot, valamint a kiadásokat szintén a tárca idei költségvetése tartalmazza.
A torontói főkonzulátus és a melbourne-i konzuli iroda megnyitásához szükséges kiadások fedezetét a tárca idei költségvetése, továbbá a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium közötti előirányzat-átcsoportosítás adja.
A közlönyben az olvasható, hogy az eszéki főkonzulátus kerülete Eszék-Baranya, Vukovár-Szerémség, Brod-Szávamenti, Pozsega-Szlavón, Verőce-Drávamente, Belovár-Bilogora, Kapronca-Körös és Muraköz megyékre terjed ki.
A torontói külképviselet kerülete Ontario (kivéve Ottawa közigazgatási területe), Manitoba és Saskatchewan tartomány. A krakkói főkonzulátus kerülete pedig az alsó-sziléziai, az opolei, a sziléziai, a szentkereszti, a kis-lengyelországi és a kárpátaljai vajdaságokból áll.
A konzuli irodák közül a melbourne-i a canberrai magyar nagykövetséghez tartozik, és Victoria, Dél-Ausztrália és Tasmania tartományokra terjed ki a kerülete.
A marosvásárhelyi külképviselet a csíkszeredai főkonzulátushoz tartozik, kerülete Maros és Szeben megyékből áll. A nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári főkonzulátushoz tartozik, és Bihar, valamint Arad megyékre terjed ki a kerülete.
A kormány a határozat alapján továbbá felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy gondoskodjon arról: a Külügyminisztériumnak a külképviselet-igazgatásra mindenkori engedélyezett létszámát hárommal növeljék.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára március közepén Ausztráliában és Új-Zélandon járt, látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy 2008-ban az előző kormány több magyar külképviseletet bezárt, közöttük a főkonzulátust Sydneyben, Torontóban és Sao Paulóban, pedig ezek a helyek fontos központjai a magyar diaszpórának.
Az államtitkár hangsúlyozta, tárcája javaslatot tett a kormánynak egyes képviseletek újranyitására, így a közeljövőben várhatóan konzuli iroda nyílik Melbourne-ben is. Forrás: kozpont.ro, hirado.hu

MoneyWeek: Leáldozott az IMF és a dollár korszakának

2013-04-19
Megváltozott a világ a Nemzetközi Valutaalap (IMF) létrehozása óta, a szervezet mostanra elveszítette minden kapcsolatát a valósággal, a dollár-rendszernek pedig leáldozott - írja Bengt Saelensminde, a MoneyWeek pénzügyi hírportál publicistája.
Felidézi, hogy az IMF két hatalmas pusztítást hozó világháború után alakult meg abból a megfontolásból, hogy bár a háborúknak számtalan oka lehet, ebből az egyik biztosan az, hogy a nemzetközi kereskedelem - vagy annak hiánya - a nemzetek között ellenségeskedést tud szítani. Az elgondolás az volt, hogy csak egy globális szabály- és intézményrendszer képes fellendíteni a világkereskedelmet és garantálni a világbékét.
Mivel az Egyesült Államok győztesen és ereje teljében került ki a világháborúból, magától értetődő volt, hogy a dollár vette át a globális tartalékdeviza szerepét. Korábban több aranyfedezetű deviza is vetekedett egymással a kitüntető szerepért. Ez azonban a dollár előtérbe kerülésével megváltozott, és az IMF vált a dollárban történt fizetések nemzetközi klíring-házává. A nemzetek mindent dollárban egyenlítettek ki - mégpedig aranyra váltható dollárban.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank és az IMF egyaránt része volt a Bretton Woods-i egyezménynek, ami washingtoni központtal az idők végezetéig működött volna. Az Egyesült Államok azonban menet közben megváltoztatta a játékszabályokat, és megszüntette a dollár aranyra válthatóságát. A 2008-as pénzügyi válságban pedig az Egyesült Államok már úgy látta jónak, hogy ha a pénzügyi rendszer életben tartásához pénz kell, hát akkor nyomtatni kell. A rendszer azonban eredetileg nem erre épült fel - mutat rá írásában Bengt Saelensminde. Eddig ha egy nemzetnek pénzre volt szüksége, akkor ki kellett járnia magának egy IMF-hitelt. Az IMF mára tehát feladat nélkül maradt - kivéve persze azon országok hitelezését, amelyeknek már nincs saját jegybankjuk.
Az eladósodott euróövezeti perifériális országok lehetetlen helyzetbe kerültek. Nem áll már módjukban leértékelni devizájukat, de még pénzt teremteni sem. Az egyetlen amit tehetnek az, hogy kérnek másoktól, például az IMF-től vagy az EU-tól.
Ez a szerző szerint látszólag erős pozícióba helyezi az IMF-et, mert kénye-kedve szerint regulázhatja meg a támogatására szoruló országokat. Valójában azonban már minden hatalmát elveszítette. A feltörekvő és fejlődő országok például egyszerűen nem is értik, mi dolguk lenne nekik egy olyan szervezettel, ami semmi mást nem tesz azon kívül, hogy "pénzeli a régi világrend fennmaradását". Az IMF-re és a dollárra mint globális tartalékdevizára épülő nemzetközi pénzügyi rendszernek leáldozott - véli Bengt Saelensminde.
Ezzel szemben viszont megindult az aranyfedezetű devizákra épülő globális pénzügyi rendszer helyreállítása. Annak tudatában, hogy az IMF-re már nem lehet támaszkodni, a jegybankok megkezdték saját független rendszereik kiépítését - ami a gyakorlatban aranyvásárlást és -tartalékolást jelent - mutat rá.
Az arany árának legutóbbi zuhanásakor is megfigyelhető volt a fizikai arany iránt jelentkező kereslet robbanásszerű emelkedése. A fizikai arany fokozatosan tűnik el a pénzügyi rendszerből, és landol jegybankok vagy magánbefektetők trezorjaiban.
Végső soron manapság már a legjobb figyelmen kívül hagyni amit az IMF mond, mert egy letűnt kort képvisel. Ehelyett mindenhol saját jegybank kell, saját szabályokkal - írja Bengt Saelensminde, a MoneyWeek pénzügyi hírportálon megjelent cikkében. MTI

Kolozsvári Szénafüvek – az elfelejtett kincs

A Zöld Erdély Egyesület elindította a „Kolozsvári Szénafüvek – egy elfelejtett kincs” című projektjét a Polgártárs Alapítvány és a MOL Románia támogatásával. A projekt célja felhívni a figyelmet a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területek értékeire és hozzájárulni ezek védelméhez.
A projekt első rendezvényére április 20-án, szombaton kerül sor, amikor minden természetbarátot egy tavaszi kirándulásra várunk a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területekre.
Találkozó reggel 10.00 órakkor a kajántói út elején (REAL áruház mellett, a Zöld Béka nevű kocsma előtt), ahonnan mintegy 6 km séta után érkezünk a célterületre. Itt végigjárjuk a 2010-ben létrehozott tanösvényt, feltérképezve a kijavításra szoruló rongálásokat és megtisztítva a területet a hulladékoktól. Hazaindulás előtt közös falatozásra hívjuk a résztvevőket, amely mellett kötetlen beszélgetésre kerül sor a látott természeti értékekről és tapasztalt természetvédelmi problémákról.
Az esemény facebook oldala:
A projekt keretében megvalósul a három éve felavatott és azóta megrongált tanösvény rendbetétele, az információs táblák kijavítása, a terület megtisztítása, terepi környezeti nevelési tevékenységek, a Biodiverzitás Napjának megszervezése valamint egy tematikus fotóverseny és kolozsvári fotókiállítás. Az április-szeptember időszakban 25.000 lejből lebonyolított projektben partnereink az Enviro Scientia, az Erdélyi Képírók és az Életfa Családsegítő egyesületek.

2013. április 23., kedd

Kiakadtak német közgazdászok Barroso nyilatkozata miatt

2013. április 23.,Szerző: MTI
Német közgazdászok élesen kritizálták José Manuel Barroso egyik hétfői nyilatkozatát, amely szerint lassan véget kellene vetni a megtakarítási politikának Európában - írja a német Handelsblatt Online.
Az Európai Bizottság elnöke szerint társadalmi és politikai támogatottság hiányában a "határaiba ütközött" a megtakarítási politika. "Alapvetően jónak tartom a (megtakarítási) politikát, de úgy gondolom, már több szempontból is a határaiba ütközött" - fogalmazott José Manuel Barroso egy brüsszeli rendezvényen hétfőn. "Adósságra nem lehet fenntartható növekedést alapozni" - tette hozzá. "Egy politika azonban attól, hogy jó, még nem lesz sikeres is. Ehhez biztosítani kell hozzá egy minimális politikai és társadalmi támogatást is" – mondta még.
Kai Carstensen, a müncheni ifo gazdasági kutatóintézet konjunktúrakutatási igazgatója óva intette az euróövezeti krízis országokat a költségvetési konszolidációs és reformintézkedések lazításától: "Aki lehetővé tenné az új eladósodást, annak azt is meg kell mondania, ki állja majd a számlát" - mondta a Handlesblatt Online hírportálnak.
Kai Carstensen szerint a költségvetési konszolidációs nyomás enyhítésével fellazulna az állami szektor strukturális megreformálásának folyamata is, tovább tolódna ki időben például a közalkalmazottak számának csökkentése. A konszolidációs nyomás enyhülése elhalasztaná a stabilitási és növekedési paktum megreformálását is. Ha már az első nehézségre fellazulhatna a költségvetési fegyelem, az azonnal elvenné az új szabályok élét is – mondta.
Michael Hüther, a kölni Institut der deutschen Wirtschaft (IW) gazdaságkutató intézet igazgatója úgy látja, hogy a költségvetés konszolidálása és a versenyképesség helyreállítása "természetesen" megviseli az érintetteket, és komoly dilemma elé állítja a politikát. Ezt a dilemmát azonban nem könnyű feloldani, hiszen számos kutatás támasztja alá, hogy a költségvetés hatékony konszolidálása előfeltétele a növekedési potenciál megerősítésének. "A versenyképesség javításával együtt lehet csak egy új növekedési dinamika alapjait megvetni" - hangsúlyozta Michael Hüther.

Bemutatták a Pro Minoritate folyóiratot Csíkszeredában

2013 április 23. 
A Pro Minoritate negyedéves kisebbségpolitikai folyóirat identitásról és nemzetfelfogásról szóló idei első számát mutatták be kedd este Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, a Lazarus-ház dísztermében.

Zsigmond Barna Pál, Kósa András László és Oláh Sándor. Fotó: Itthon.ma

Kósa András László főszerkesztőt és Oláh Sándor társadalomkutatót Zsigmond Barna Pál főkonzul köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődő előtt. A főkonzul kiemelte: a huszonegy esztendeje megjelenő folyóirat jelentős műhelye a kisebbségkutatásnak és ezen a területen kiemelkedő eredmények vannak. „A kisebbségkutatásban vagyunk nagyok” – mutatott rá Zsigmond Barna Pál. 
Kósa András László főszerkesztő felhívta a figyelmet: akkor válik élővé egy lap, ha az találkozik az olvasókkal, valamint a szerzőkkel, szerkesztőkkel. A folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel beszéljünk azokról a problémákról, amik izgatnak bennünket – jegyezte meg Kósa. Elmondta: az idei első szám borítója Ütő Gusztáv székely zászlós és autonómiáról szóló fotói alapján készült.
A lapszámot, az abban megjelent írásokat, tanulmányokat Oláh Sándor társadalomkutató ismertette. Hangsúlyozta: egy jól szerkesztett, hangsúlyos kiadványról van szó. Az írásokban a többi között szó esik az európai kisebbségekről, mint az olaszországi franciákról, akiket Franciaországban határon túli honfitársaknak neveznek, de van olyan tanulmány, amely az olaszországi fasizmus kialakulását boncolgatja, ugyanakkor az egyik esszéből megtudhatjuk azt, hogy mi történhetett volna Ady Endrével, amennyiben Konstancára kerül, és élni kényszerül a trianoni döntést követő rendszerekben.
A kiadványt, ami ezres példányszámban jelenik meg, a helyszínen kivételesen tíz lejér megvásárolhatták a jelenlévők.

Földrengés Heves megyében - Sérülés nem volt, de károk keletkeztek

2013-04-23
Személyi sérülés nem történt, de egy-két közintézményben súlyosabb károk keletkeztek a kedd hajnali, főként Heves megyét érintő földrengésben - mondta Horváth László az Echo Televízió Napi aktuális című műsorában.
A Heves megyei kormánymegbízott hozzátette: nagyjából 500 kárbejelentés történt és 300 kémény rongálódott meg, amik bármikor leomolhatnak. A károkat a vis major keretből állítják helyre. 
"Azon dolgozunk, hogy elsősorban az idősek, az egyedülállók, az olyanok, akik mozgáskorlátozottak és nem tudnak a maguk háza táján rendet rakni, azoknak segítenek a tűzoltók. Átány községben a mai nap folyamán sikerült előrehoznunk a közfoglalkoztatás indulását. Remélem a közeli napokban a saját közfoglalkoztatási keretből és erőből sikerül elindítani a károk helyreállítását" - mondta Horváth László.

Turistaadó jöhet Berlinben

MTI 2013. április 23.
Turistaadó bevezetését javasolja a berlini városvezetés, az idegenforgalmi különadót a tervek szerint júliustól kell majd megfizetni. 
A City Tax elnevezésű adó kivetéséhez szükséges a tartományi rangú Berlin parlamentjének hozzájárulása. 
A Szenátus - a berlini tartományi kormány - keddi előterjesztése szerint az adót a hotelekben, hostelekben, panziókban, kempingekben és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák után kell megfizetni. Az adó alapja a nettó szállásdíj, mértéke egységesen 5 százalék. 
A súlyosan eladósodott város vezetése évi 20 millió eurót vár az új adótól, a bevételt a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére szánják. A kezdeményezést egyebek között azzal indokolták, hogy számos német nagyvárosban, például Kölnben, Hamburgban és Brémában már régen kivetették ezt az adófajtát. 
A berlini ipari és kereskedelmi kamara (IHK) nem ért egyet az adó bevezetésével, mert attól tart, hogy a szállásköltségek növekedése miatt a turisták kevesebbet költenek majd a városban. 
A német országos szálloda- és vendéglátóipari szövetség (Dehoga) már tavaly ősszel tiltakozott, amikor először felmerült az új adó bevezetése. Az érdekvédelmi szervezet szerint a City Tax megkülönböztető és büntető jellegű, és egy olyan ágazatot sújt, amely kiválóan működik és jelentős bevételt termel a városnak. Berlin robbanásszerűen növekvő népszerűségéből profitálnak például a taxisok és a kulturális intézmények is, a különadót mégis kizárólag a szálláshelyek üzemeltetőivel fizettetnék meg - kifogásolta a szervezet. Egyben hangsúlyozta, hogy az ágyadónak is nevezett teher csődbe sodorhatja az ágazat kis- és közepes vállalkozásait, amelyek a nagy piaci verseny miatt nem tudnak árat emelni, és más módon sem tudják kigazdálkodni az új adót. 
Berlin kiemelkedően népszerű turisztikai célpont. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma tavaly elérte a 25 milliót, ami minden korábbinál nagyobb szám, és 2,6 millióval meghaladja az egy évvel korábbit. A 3,5 millió lakosú német fővárosban csaknem 800 szálloda, panzió és hostel működik. 
A 275 ezer embert foglalkoztató idegenforgalom a legfontosabb gazdasági ágazat a számottevő iparral nem rendelkező városban. 

Az egyik fő turistacélpont a Berlin központjában található brandenburgi kapu.

Eurostat: a vártnál is jobban teljesít Magyarország

WA, TK Forrás: MTI  2013. április 22.,
Az Eurostat 1,9 százalékos hiányadatot mért Magyarországon, az unió tagállamaiban átlagosan 4,0 százalék volt tavaly az államháztartási hiány. Komoly eredménynek tartja a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, hogy a közzétett adataok szerint Magyarországon tavaly 1,9 százalékos volt az államháztartás hiánya.
Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 4,0 százalék volt tavaly a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány; az Eurostat által közölt, magyarországi 1,9 százalékos hiányadat kedvezőbb az előzetesen bejelentett 2,1 százaléknál – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala által hétfőn közzétett számokból. A magyar államadósság így a GDP 79,2 százalékán állt 2012 végén, alacsonyabb szinten az egy évvel korábbi 81,4 százaléknál. Az unió egészében 85,3 százalékon állt tavaly a GDP-arányos adósságmutató, magasabban a 2011. év végi 82,5 százaléknál. Az euróövezetben tavaly a megelőző évi 4,2-ről 3,7 százalékra csökkent az átlagos hiányszint, míg az adósságráta 87,3 százalékról 90,6-re nőtt.
Saját lábon
Varga Mihály szerint olyan út áll mögöttünk, amelymegmutathatja az uniónak, hogy Magyarország a saját lábán ért el oda, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól
A KSH korábban arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásábanfigyelembe vett módszertan szerint 2,0 százalék, míg az uniós ESA-módszertan szerint 2,1 százalék volt 2012-ben az államháztartás hiánya.
Az Eurostat hétfői közlése szerint 531,6 milliárd forintos 2012. évi magyar hiánnyal számolt, ami alacsonyabb a KSH által korábban közölt, 566,7 milliárd forintos, a túlzottdeficit-eljárásban figyelembe vett hiányánál és az 593,4 milliárd forintos ESA-hiánynál. Utóbbi két statisztika számítási módja abban tér el, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében másképp értékelnek egyes pénzpiaci eszközöket. Az Eurostat és a KSH egyaránt 28 276 milliárd forintos GDP-vel számította ki a hiányadatokat.
Az Eurostat közlése szerint a legmagasabb GDP-arányos hiány Spanyolországban (10,6 százalék) és Görögországban (10) volt, a legalacsonyabb Észtországban (0,3) és Svédországban (0,5). Az adósság a legmagasabb Görögországban (156,9 százalék) és Olaszországban (127,0), a legalacsonyabb Észtországban (10,1) és Bulgáriában (18,5 százalék) volt.
Magyarország az előkelő hat között
Az Európai Unió egészében 17 tagállamnak volt magasabb tavaly az államháztartási hiánya az előírt 3 százaléknál. Tizenhárom ország javított, tizenegy pedig rontott hiányszámán 2011-hez képest. Az adósságráta – amelynek inkább tendenciáját, semmint tényleges szintjét veszi figyelembe az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárásban – 14 tagállamban, köztük Magyarországon volt 60 százalék felett 2012 végén. Hat tagállamban, köztük Magyarországon csökkent az adósság rátája, huszonegyben emelkedett.
Újabb megerősítés
Magyarország GDP-arányos költségvetési hiánya – Finnországéval holtversenyben – a hetedik legjobb az unióban, messze felülmúlva az Európai Unió átlagát – reagált az Eurostat közlésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány rengeteget tett azért, hogy fenntartható módon csökkentse az adósságát és rendbe tegye Magyarország költségvetését – olvasható a közleményben. Az NGM szerint a megjelent adat újabb megerősítés arra vonatkozóan, hogy a számok alapján Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól.
Az unió egészében a kormányzati kiadások a GDP 49,4, a bevételek pedig 45,4 százalékát tették ki 2012-ben. Mindkét mutató értéke nőtt 2011-hez képest. Magyarországon a kormányzat kiadásai a GDP 48,5 százalékát tették ki, kevesebbet a 2011. évi 49,6 és az azt megelőző 49,8 százaléknál. A bevételek a 2010. évi 45,4-hez képest 46,5 százalékra nőttek. 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kasszába irányításának hatására 53,8 százalékos GDP-arányos állami bevétel volt.
A kormány és az ország bizonyított
Komoly eredménynek tartja a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, hogy az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint Magyarországon tavaly 1,9 százalékos volt az államháztartás hiánya.
Rogán Antal budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva ezt úgy értékelte: Magyarországnak tavaly ismét sikerült bebizonyítania, hogy képes három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, ezért ideje lenne, hogy megszüntessék az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, amely egyébként azért van folyamatban, mert 2004 és 2010 között a Gyurcsány–Bajnai-kormány egyszer sem tudta három százalék alá szorítani a deficitet. Azonban „2012-ben a kormány és Magyarország bebizonyította, minden egyszeri bevétel nélkül is képesek vagyunk arra, hogy a költségvetés hiányát három százalék alatt tartsuk” – jelentette ki a politikus.
Jelezte azt is, tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői jól számoltak, mert többször felhívták a figyelmet arra, hogy a költségvetés módosítása nélkül is tartható lesz a 2,8 százalékos hiánycél. Emlékeztetett, hogy a korrekciókat az Európai Bizottság kérte a magyar kormánytól, ezért szerinte „a tavalyi év azt bizonyította be világosan, hogy az Európai Bizottság szakértői nem számoltak jól”. A kabinet ugyanakkor teljesítette a kért módosításokat, a hiány pedig ennek köszönhetően lett 1,9 százalék, és nem 2,8. Vagyis „ha nem teljesítettük volna a korrekciókat, amiket kértek, akkor 2,8 százalék lett volna a hiány” – mondta Rogán. A frakcióvezető egyúttal tarthatónak nevezte az idei büdzsét.
Konvergenciaprogram, beindul a növekedés
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 16-án tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, a kormány az aktualizált konvergenciaprogramban azzal számol, hogy idén a GDP 0,7 százalékkal bővül a korábban várt 0,9 százalék helyett, jövőre a növekedés 1,9 százalékos lesz. Már az idei évre is bővülést prognosztizáltak az OTP Bank elemzői a közelmúltban. A magyar pénzintézet szakemberei nincsenek egyedül véleményükkel, már Londonban is úgy látják, hogy beindul a magyar gazdaság motorja.
Orbán Viktor április 19-én a Kossuth rádióban egyebek között arról is beszélt, hogy a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.