Bíró Péter az energiabiztonságról tart előadást
Pataki Zoltán 2013. május 24.,
A Romániai Magyar Üzleti Egyesület május 24-én nyolcadik alkalommal szervezte meg temesvári konferenciáját, amelynek fő témái a vállalkozók hitelhez jutási lehetőségei és az alternatív energiaforrások hasznosítása voltak.
A temesvári Ambassador szállóban pénteken megszervezett konferencián mintegy 65 magyarországi, illetve romániai magyar üzletember vett részt.
A rendezvény vendégeit Diósi László RMÜE elnök, az OTP Bank Románia vezérigazgatója köszöntötte. Az első részben Vass Attila a Kárpát Régió gazdasági integráció intézményeiről tartott előadást. Ljubicic Gábor (OTP Bank Románia) előadásában a kis- és középvállalkozók, valamint a nagyvállalkozók hitelhez jutási esélyeit taglalta. A második részben a nemkonvencionális (megújuló) energiák felhasználásának szükségességéről, az energiabiztonságról Bíró Péter (Green Plus) tartott érdekes előadást. Dr. Turi Kiss Zsolt (Ark Innovativ Zrt.)Energiaforrások a határ mentén című előadásában kitért az alternatív energiaforrások hasznosításának előnyeire és hátrányaira, a határon átnyúló energetikai együttműködés szükségességére a román–magyar határ menti térségben. A konferencia befejező részében a Temesvári Műszaki Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem tanárai és diákjai kaptak rá lehetőséget, hogy elmondják, mit gondolnak a gazdaságról és a munkalehetőségekről, az egyetemi oktatás és a gazdasági szereplők igényei jobb összehangolásáról.
– Már nyolcadik éve szervezzük meg májusban itt, Temesváron egyesületünk konferenciáját – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Diósi László RMÜE-elnök –, ez alatt láttunk szép növekedéseket, de visszaeséseket is mind a romániai gazdaságban, mind a magyar vállalkozások szerepében és összetételében. Nagyon örültem, hogy tegnap este Magdó János kolozsvári főkonzul úr jelenlétében bejelenthettem: az elmúlt öt évben ezen a konferencián jelent meg a legtöbb új tagunk! Teltházasok vagyunk, mindenki eljött a temesvári konferenciára, akit meghívtunk és kihasználjuk a teljes kapacitást, amit erre a konferenciára gondoltunk. Másrészt ez azt is mutatja, hogy egy stagnálás után a magyarországi vállalkozások és az erdélyi magyar vállalkozások újra nyitottabbak a piac felé. Az elmúlt három-négy évben a válság következtében nagyon sok tagunk kivonult a román piacról. Most lassan elkezdtek újabbak jövögetni, és azt látjuk, hogy a romániai befektetési lehetőségek iránt ismételten megnőtt az érdeklődés!
– Mekkora jelenleg az Egyesület tagsága és mekkora gazdasági erőt képvisel?
– Komoly figyelmet fordítunk arra, hogy a tagság a nagybefektetőket és kisvállalkozásokat, a magyarországi és a romániai vállalkozókat egyaránt képviselje. Jelenlegi aktív tagságunk a 30 céget meghaladja, ugyanakkor 100 felett van azoknak a cégeknek a száma, akik rendszeresen eljönnek és valamelyik konferenciánkon részt vesznek. A tőke és az alkalmazottak száma tekintetében a magyarországi befektetések túlnyomó többsége képviseltetve van az egyesületünkben.
– Az a tény, hogy újból megnőtt az érdeklődés a romániai befektetési lehetőségek iránt, lehet annak a jele, hogy lábalunk kifelé a gazdasági válságból?– Romániában a gazdaság és a mögötte álló politikai háttér is stabilizálódni látszik. Ez mindenképpen jó hír egy ilyen felfordult Európában. Elmondhatom, hogy jelenleg Románia Európán belül a legjobban fejlődő övezetek közé tartozik, csak a balti államok némelyike, illetve Törökország fejlődik jobban Romániánál 2013-ban. A befektetők ezt a piacot várhatóan sokkal jobbnak fogják találni, mint a válságpiacokat. Romániának – ellentétben a spanyol vagy az ír gazdasággal – komoly további fejlődési potenciálja van infrastruktúrában, energiaiparban, mezőgazdaságban, amit nem használnak ki egyáltalán. Itt a következő 15-20 évben az építőipar is vígan ellesz, anélkül, hogy túltermelés lenne. A kérdés az, hogy a hagyományos európai felvevőpiacok milyen gyorsan találnak magukra. Úgy látjuk, hogy a román exportnak vannak lehetőségei. A másik lehetőség Románia számára a lengyel út, ahol a belső fogyasztásra alapozó gazdasági növekedés van. Itt is kitűnő lehetőségek vannak, amihez az kell, hogy a jogi stabilitáson keresztül a bankszektor visszanyerje a hitelezési bizalmát. Nagyon jók a gazdasági mutatók, jó a makrogazdaság, a jegybank nagyon komolyan megfogja a pénzügyi szektort, stabil a gazdaság. Két dologban alapvetően lépni kellene: a nem teljesítő hitelek nagyon magas aránya, illetve az Európában utolsó uniósalap-lehívás tekintetében. Ha ebben a kettőben sikerülne előrelépni, akkor a román gazdaság szárnyalni tudna! A kettő mögött pedig egy olyan jogbiztonságra lenne szükség, ami ebben a pillanatban legalábbis kérdéses
