2014. december 31., szerda

Idén is apadt a lakosság és kevesebben házasodtak Háromszéken

2014.12.29. 
Forrás: hirmondo.ro

Év végi statisztikai adatok alapján azt néztük meg, idén hogyan alakult Háromszéken a népesség száma. A városok anyakönyvi adatait összevetve elmondható, kevesebb gyerek született, mint tavaly, és csökkent a házasságkötések száma is.
Sepsiszentgyörgyön, a városháza anyakönyvi hivatalában december 11-ig 1001 csecsemő születését jegyezték, míg tavaly egész évben 1088 baba látta meg a napvilágot a megyeközpontban. Az elhalálozási adatok alapján az derült ki, hogy már december közepéig többen hunytak el, mint 2013-ban összesen, hiszen akkor 755 halotti bizonylatot állított ki a hivatal, idén december 11-ig viszont 763 esetet jegyeztek. Vélhetőleg kevesebb lesz idén a házasságkötések száma is, ugyanis tavaly a sepsiszentgyörgyi esketőházban 325 alkalommal hangozott el a boldogító igen, idén december 12-ig 294 pár fogadott örök hűséget egymásnak. A válások szempontjából némiképp jó hír, hogy tavaly 17 házasságot bontottak fel a polgármesteri hivatalnál, míg most de­cember 12-ig még csak 9-et.
Kézdivásárhelyen idén 84 házasságot kötöttek, míg tavaly 96-ot. Ezen kívül 458 születési bizonyítvány állítottak ki, ebből 109 baba szülei rendelkeztek kézdivásárhelyi lakcímmel. Tavaly szinte száz gyerekkel született több Kézdivásárhelyen, azaz 553, ebből 125 kézdivásárhelyi. Idén idáig 210 halotti bizonyítványt állítottak ki, ebből 151 kézdivásárhelyi, tavaly valamivel több volt a halálesetek száma, azaz 234, ebből 151 kézdivásárhelyi lakos. A felsorolt adatokat de­cember 12-én kaptuk, év végéig ez még módosulhat.
A fürdővárosban 2013-ban 175 újszülött látta meg a napvilágot (amiből 45 kovásznai), 2014-ben 157-en születtek (43 kovásznai). A boldogító igent 2013-ban 54, míg idén 56 pár mondta ki. Az elhalálozások száma is kevesebb, mint előző évben. 2013-ban 113 elhunytat jegyeztek (95 kovásznai), míg 2014-ben 110-et (88 kovásznai). A válások terén is csökkent a szám: 2013-ban négy pár, 2014-ben pedig két pár bontotta fel házasságát – tudtuk meg Dancs Ibolyától, a kovásznai polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjétől.
A baróti polgármesteri hivatalnál december 11-ig 133 születést iktattak, házasságot kötött 38 pár, 85 halálesetet jegyeztek. Válást egyetlenegy alkalommal mondtak ki. Tavalyhoz viszonyítva az adatok alig változtak: 2013-ban 143 születési, 44 házasságkötési és 94 halotti bizonyítványt kellett kiállítania Toma Éva anyakönyvvezetőnek. A ténylegesen baróti újszülöttek száma ennél jóval kevesebb: tavaly például a baróti kórháznál napvilágot látott 143 csecsemőből mindössze 22-en voltak barótiak, idén 130-an születtek eddig a baróti kórháznál, ebből úgyszintén csak 22-en helyiek. A prímet a baróti kórház által kiszolgált székelyszáldobosi, valamint magyarhermányi roma közösségek újszülöttei viszik, a szaporulat náluk a legmagasabb. 
Székely Hírmondó-összeállítás

Búcsúztazva a 2014-es évet!

Minden kedves olvasónknak Boldog Új Esztendőt kívánunk az Erdélyi Polgár szerkesztőségi gárdája nevében! 

Gyűlöletkeltés miatt vizsgálódnak – Célba ért az Új Jobboldal elleni panasz

2014.12.31. 
Forrás: 3szek.ro

Átiratban válaszolt hétfőn a kormánybiztosi hivatal Erdély András beadványára, melyben az Új Jobboldal szervezet december elsején Sepsiszentgyörgyön tartott felvonulásán elhangzott magyarellenes megnyilvánulások miatt emelt panaszt. Az ügyben a sepsiszentgyörgyi ügyészség felügyeletével indult vizsgálat.
Mint arról korábban beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi újságíró videofelvételt is mellékelt az akkor még tisztségben lévő Marius Popica prefektusnak címzett petíciójához, ily módon bizonyítva, hogy a szélsőjobboldali szervezet megmozdulásának résztvevői magyarellenes jelszavakat skandáltak, egyebek mellett azt, hogy Ki a magyarokkal az országból. Erdély András azt kérte a kormánymegbízottól, vonják felelősségre az érintetteket, és hozzák nyilvánosságra, milyen eljárásokat foganatosítanak.
A Sebastian Cucu prefektus által jegyzett hétfői átiratban az újságíróval közölték, petícióját a megyei rendőr-felügyelőséghez továbbították, ahol december 8-án iktatták. Négy nappal későbbi válaszában a rendőrség arról tájékoztatta a prefektúrát, hogy a büntető törvénykönyv 369. számú cikkelye alapján gyűlöletkel­tés és diszkrimináció gyanújával nyomozati dossziét nyitott ismeretlen tettes ellen. Az Új Jobboldal elleni petíció nyomán ügyészségi felügyelettel folytat kivizsgálást a megyei rendőr-felügyelőség bűnügyi nyomozó szolgálata.
Demeter Virág KatalinM Háromszék

Plágium: már a törvénymódosítást is bevetik Pontáék


2014.12.29.
Forrás: Europress/AFP

A román kormány hétfői ülésén rendeleti úton módosította az oktatási törvényt, hogy a jogszabály lehetővé tegye a diplomákról, tudományos fokozatokról való lemondást.
Sorin Campeanu oktatási miniszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, mindeddig csupán Victor Ponta miniszterelnök jelezte, hogy lemond a vitatott jogi doktorátusáról. A tárcavezető közölte, a módosított jogszabály szerint a tudományos fokozatáról lemondó személynek nem kell megindokolnia döntését. Ha újból meg szeretné szerezni a tudományos címet, saját költségén kell elölről kezdenie a cím megszerzésének a teljes folyamatát.
A Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága korábban plágiumnak minősítette azt a dolgozatot, amely alapján Victor Pontának 2003-ban megítélte a jogtudományok doktora címet, de megállapította, hogy nem áll módjában megvonni a tudományos címet. Victor Ponta két héttel ezelőtt jelezte az egyetemnek, hogy lemond doktori címéről. A kormányfő akkor arra kérte a rektort, hogy vegye tudomásul döntését. Kifejtette: ezt a lépést már korábban, a vádak megjelenése pillanatában meg kellett volna lépnie, de nem tette, mert jóhiszeműnek tartotta érvelését, és nem akarta összekeverni a szakmai dolgokat a politikával. A kormányfő azt is közölte, hogy a politikából való visszavonulása után újból meg akarja szerezni a jogtudományok doktora címet, betartva valamennyi tudományos kritériumot.
Basescu lejáratása?
A Nature című brit tudományos hetilap 2012 júniusában adott hírt arról, hogy Ponta 2003-ban a Nemzetközi Büntetőbíróságról írt román nyelvű doktori disszertációjának több mint fele plágium. A kifogásolt szövegrészeket két román szerző munkáiból másolta anélkül, hogy forrásait megnevezte volna. Ponta akkor azzal védekezett, hogy az akkori tudományos szabványoknak megfelelően írta doktori disszertációját, és politikai ellenfele, a jobboldali Traian Basescu államfő lejárató kampányának minősítette a plágiumvádat.
A plágiumot az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács is megállapította 2012-ben, de a testületet az akkori oktatásügyi miniszter feloszlatta, még mielőtt a döntését közzétehette volna. Az oktatási tárca szerint mind a tudományos fokozatot kiadó egyetem, mind pedig az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács illetéktelenül vizsgálódott a plágiumügyben: csak a tárca alárendeltségébe tartozó Országos Etikai Tanács hivatott a magas rangú közhivatalnokok feddhetetlenségével kapcsolatos kételyeket vizsgálni. Az Országos Etikai Tanács állásfoglalása szerint Victor Ponta nem plagizált. Ugyanerre a végkövetkeztetésre jutott 2014 márciusában a legfelső bíróság is, egy feljelentés alapján vizsgálva az ügyet.
MTI

Szabadnapok 2015-ben

2014.12.29.
Idén év végén nem panaszkodhattak hazánkfiai, hiszen karácsonykor is volt, újévkor is lesz több munkaszüneti nap. Időközben azt is megtudtuk, hogy a küszöbön álló 2015-ös esztendőben 13 munkaszüneti nap lesz Romániában – igaz, közülük 5 hétvégén, ami amúgy is szabadnap lenne.
Íme a 2015-ös munkaszüneti napok:
Január 1., 2 – újév;
Január 24.: a Román Fejedelemségek egyesülése;
Április 12., 13., húsvét;
Május 1. – a Munka napja
Május 31., június 1. püskösd;
Augusztus 15., Nagyboldogasszony;
November 30., Szent András;
December 1., Románia nemzeti ünnepe;
December 25., 26. karácsony.
Ezek közül január 24. szombatra, a húsvét és pünkösd első napja, szokás szerint, vasárnapra, Nagyboldogasszony szombatra, karácsony második napja szintén szombatra esik.
Jövőre a „magyar húsvét”, azaz a nyugati egyházak húsvétja április 5-6-ra, a pünkösd május 24-25-re esik. 

Leváltották Nagy Zoltán Leventét az Országos Környezetvédelmi Ügynökség éléről

2014.12.31.
Toma-Florin Petcu
Forrás: opiniagiurgiu.ro

Leváltották Nagy Zoltán Leventét az Országos Környezetvédelmi Ügynökség éléről. A kormány legutóbbi ülésén döntött az RMDSZ-es intézményvezető menesztéséről, aki az RMDSZ júniusi kormányra lépése óta töltötte be ezt a tisztséget. 
Nagy Zoltán Levente helyét Toma-Florin Petcu veszi át, aki most a Liberális Reform Párt tagja, júniusig azonban a PNL egyik helyi vezetője volt és Giurgiu megye alprefektusi tisztségét töltötte be.
nyugatijelen.com / Transindex / Mediafax

A szövetségiek bekerültek Kormányba, a Barcsay pedig lekerült a talapzatról! - Lebontották Barcsay Ákos dévai emlékoszlopát!

Állitólag jogállamba kéne éljünk, de ez a jogállamiság csak a többségiek részére érvényes, mert egy szimpla   (többségi) éhségsztrájkoló is elég ahhoz, hogy egy "idegennek" minősített emlékművet a bíróságon eltávolításra kötelezhessenek... Viszont a szövetségiek a kisújjukat sem mozdították ennek a "csúcsteljesitménynek" számító és a népközösségünket is sértően érintő dolognak az ellensúlyozására... 
Az érdektelenség vagy a hatalomvágy de meglehet, hogy a katonai cimek megtartása is rájátszothatott e dologra.
A többségiek eddig is bebizonyjtották, hogy még saját történelmüket sem ismerik, de hogy tanult embereink is erről adjanak bizonyságot már nem fogadható el. 
Ha a műemléknek is számitó szobrot övező keritést "valakik" eltávolították a dévai néptársainkat reprezentálók feljelentést kellet volna tegyenek a hivatalos szerveknél, akik ha nem védték volna meg ezt, akkor az őket fizetőket kellett volna "elővenni", de valahogy az érdektelenség vagy a butaság is "besegített" az emlékmű "elszállításába". Folyik a honfoglalás, csak nem a demokrácia mentén, vélt vagy valós okokat felsorakoztatva igyekszenek az "igazukat" elérni és el kell ismerni nagyon is "hatásos" módon...
Említettük, hogy a többségiek nem ismerik a saját történelmüket, ezért ideragasztjuk a wikiben található anyagot, ami bizonyítja, hogy még a biróság sem tudta kinek az emlékművét vetteték le:
"
Acațiu Barcsay principe al Transilvaniei, 1658-1660
(sursa: http://ro.wikipedia.org/wiki/Aca%C8%9Biu_Barcsay)
" Acațiu Barcsay (în maghiară Barcsay Ákos) (n. 1619 - d. 1661) a fost principe al Transilvaniei între 1658-1660.
Familia sa provenea din Țara Hațegului. Tatăl său, Alexandru Barcsay, provenea dintr-o înstărită familie nobilă românească, convertită la calvinism. Mama sa a fost Erzsébet Palatics.
Acațiu Barcsay a avut o interesantă carieră diplomatică la Istanbul, în Muntenia și în Moldova, fiind numit pentru meritele sale ban al Lugojului și Caransebeșului iar mai târziu comite suprem al Hunedoarei.
Dupa eșecul expediției militare din Polonia a lui Gheorghe Rakoczi al II-lea a fost numit de Înalta Poartă ca principe al Transilvaniei, la 7 octombrie 1658. Și-a plătit datoria cedând sultanului Banatul de Lugoj-Caransebeș, care a fost alipit Pașalâcului Timișoara.
Acațiu Barcsay a primit însă condiționat tronul, urmând să abdice în cazul în care Gheorghe Rakoczi al II-lea ar fi intrat iarăși în grația turcilor. În confruntarea cu Barcsay și cu turcii Gheorghe Rakoczi al II-lea a căzut rănit grav în bătălia de la Florești  și a murit curând la Oradea (1660). Partizanii lui Barcsay s-au regrupat sub steagul lui Ioan Kemény, care voia pentru sine tronul și care se confruntă cu Acațiu Barcsay lângă Ormeniș. Acațiu Barcsay, învins, abdică la 31 decembrie 1660 și își absolvă susținătorii de jurământul de supunere. Este luat apoi prizonier și condamnat la închisoare în fortăreața Chioar (Kövár). A fost ucis în timpul escortării spre locul de detenție, în primele zile ale lui 1661.

Pe cheltuiala sa a fost tipărit în anul 1648 catehismul catolic al lui Petrus Canisius, cea dintâi carte publicată în limba română cu litere latine, lucrare tradusă de George Buitul!"
Szóval a többségiek egy olyannak az emlékművét távolítják el, aki az első latin betűs román könyvet a saját pénzén nyomtatta ki!!! Ez aztán a kultúra tetőfoka!
Időnként a "domnul judecator" is elő kéne vegye a saját népének a történelmét tartalmazó tankönyvet és utánna olvasson, ne csak hozzon határozatokat. ...
Valahogy  azt az érzést hozza magával, hogy egyfajta önbutítás mellett az önámítás és a önpusztitás is benne foglaltatik az ilyen fajta jogi határozatnak tűnő de valójában sokkal többet ártó "tevékenységnek", mert a biróság ezzel a döntésével a saját nemzetének a történelmét is megtagadja...(Erdélyi Polgár) 
Gáspár-Barra Réka 2014. december 30.
Lebontották Barcsay Ákos dévai emlékoszlopát

December 29-én este a polgármesteri hivatal utasítására lebontották Barcsay Ákos erdélyi fejdelem dévai emlékművét.
A vármegyeház előtti téren 2011. november 12-én, a magyar szórvány napja alkalmából Kelemen Hunor akkori művelődési miniszter, az RMDSZ számos helyi, megyei és országos tisztségviselőjének, illetve a helyi közintézmények képviselőinek jelenlétében leplezte le az emlékoszlopot, melyet Dézsi Attila akkori prefektus mentett meg az enyészettől. Az emlékoszlop ugyanis Kisbarcsán, a hajdani Barcsay-birtok területén került elő, egy kukoricásban. A pillanatnyi tulajdonosok a tisztségben lévő magyar prefektushoz fordultak, aki szakemberek bevonásával emelte ki az oszlopot a kukoricásból, restauráltatta és egy kezdeményező csoporttal társulva felállítatta Déva régi központjában. Az oszlopra Barcsay Ákos bronzplakettje került, illetve a következő kétnyelvű felirat:
Acaţiu Barcsay Ákos 1619–1661, Principe al Tarnsilvaniei / Erdély fejedelme, Comite al Judeţului Hunedoara / Hunyad megye főispánja, Proprietar al cetăţii Devei / A dévai vár birtokosa.
Az avatóünnepségen jelen lévő alpolgármester büszkén mutatott rá, hogy Barcsay Ákos fejedelem nevéhez nem csupán a román oktatás támogatása, illetve Erdély címerének megalkotása fűződik, de rokoni szálak fűzik a brit királyi családhoz is.
Erdély egykori fejedelmének többségi szemszögből is elismert érdemei ellenére azonban, bő másfél hónappal az emlékoszlop leleplezését követően már előkerült egy trikolóros éhségsztrájkoló, aki az emlékmű azonnali lebontását követelte. A nevetségesnek tűnő követelésre senki nem reagált. Legalábbis látszólag. Mint utóbb kiderült, a háttérben szorgosan folyt a munka.
Előbb csak az emlékmű körüli kerítés tűnt el darabonként, aztán lekerült az emlékmű-állító neve, eltört egy-két gránit lap. Az éhségsztrájkoló pedig perbe adta az önkormányzatot.
Légből kapott vádjaival első fokon pert vesztett, de kitartó fellebbezés nyomán 2014 októberében elérte célját: a Gyulafehérvári Táblabíróság az emlékműállítás engedélyeztetési folyamatában elkövetett mulasztásokra hivatkozva elrendelte a Barcsay Ákos-emlékoszlop eltávolítását Déva központjából.
Az önkormányzat ugyan nem siette el a dolgot és nem zárkózott el az RMDSZ-szel való egyeztetéstől sem, de a törvény betűire hivatkozva december 29-én este 8 órakor a térre rendelt egy marógépet és egy kisebb teherautót, s néhány ember segítségével eltávolították az emlékművet. Hogy pontosan hová vitték, arról senki sem hajlandó nyilatkozni.
Egyelőre biztonságos letétbe helyeztük, mert nem szeretnénk, hogy megrongálódjon az emlékoszlop. A továbbiakban elindítjuk a visszaállítását célzó jogi folyamatot, hiszen meggyőződésünk, hogy ennek az emlékoszlopnak Déva főterén van a helye. Barcsay Ákos emléke ugyanis szorosan kötődik Dévához és Hunyad megyéhez. Azonban amennyiben áttörhetetlen ellenállásba ütközünk a helyreállítást illetően, az emlékművet fel fogjuk ajánlani egy olyan erdélyi közösségnek, amely hajlandó azt „örökbe fogadni”, megbecsülni és méltó helyen felállítani – fogalmazott az emlékműállító bizottság tagjaként Dézsi Attila.
Az emlékoszlopot lebontó brigád az utolsó gránitlapig mindent elszállított a helyszínről, a puszta talapzatot hagyva a helyén. A csípős decemberi estén nem sok járókelő lehetett szemtanúja az emlékműbontásnak. Az arra járók közül néhányan ugyan megjegyezték, hogy „biztosan magyar ember emléke volt, azért kell lebontani”. De az épp arra tévedt RTV-riporter még egy fotóra sem méltatta a darabjaira szedett emlékművet, inkább a kezdeményezőket „méltató” csípős megjegyzés kíséretében fordult be a közeli kocsmába. A helyi román sajtó képviselői amúgy teljességgel hiányoztak az emlékműbontásról. Tény, hogy hivatalosan senki sem hívta őket, de a mai információáramlás melletti egységes távolmaradásuk igencsak elgondolkodtató!

2014. december 30., kedd

Nagyon hideg lesz szilveszter éjszaka

Központ december 30, 2014Hír & hírháttér
Egy Olaszország felől érkező ciklon és egy szibériai anticiklon találkozása miatt rendkívül hideg lesz december 30. és január 1. között az ország legnagyobb részén – írja az Adevarul.
Brassóban -25, 
Csíkszeredában -22, 
Nagyszebenben – 21, 
Sepsiszentgyörgyön -20, 
Marosvásárhelyen -18, 
Kolozsváron -16,
Temesváron és Nagyváradon -11 Celsius-fokra lehet számítani szilveszter éjszakáján.
Forrás: transindex.ro

Kisvíz programmal, kalákában egy élhetőbb megyéért – Interjú Barti Tihamérral, Hargita Megye Tanácsának alelnökével

2014.12.30. 
Hargita Megye Tanácsa a Kisfalu keretprogramjával a kistelepülések lakóin életkörülményeinek javításáért dolgozik, és felhívással fordult a polgármesteri hivatalokhoz, hogy a jövő évi megyei költségvetés véglegesítése előtt jelentkezzenek a Kisvíz programra – nyilatkozta Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke. Az interjú december 30-án, kedden készült.
– Ön idén frissen megválasztott alelnökként a Kisvíz program felügyeletét is feladatként kapta. Hogyan fogott neki a munkának?
– Először is tájékozódtam, alelnökké választásom után az első utam a Kisvíz és Kisvillany programban eddig megvalósított beruházások helyszínére vezetett. Útba esett Énlaka, ahol éppen kalákáztak, a helybéliek a templom környékét tisztították meg. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a Kisvíz programot is hatékonyabban meg lehetne szervezni kalákában, ezt a modellt ugyanis más beruházásoknál Hargita Megye Tanácsa a helyi közösségekkel együttműködve sikeresen alkalmazta.
– Miért prioritás a megyei tanács számára e programok megvalósítása?
– Ezekre a programokra azért van szükség, hogy a félreeső településeken vagy településrészeken korszerű életkörülményeket teremtsünk. Nem luxusfeltételek megteremtéséért, hanem egy élhetőbb megyéért dolgozunk. 
– Mit sikerült eddig megvalósítani a programból?
– Mintegy húsz kistelepülésen készült vízvezeték 2009 óta ebből a programból, helyenként több szakaszban. 2014-ben több mint másfél kilométer hosszú ivóvízvezeték épült Homoródszentmártonban, továbbá több mint 700 méteres vezeték a Zetelakához tartozó Gátmegén.
– Jövőre milyen beruházások várhatók?
– Folyamatban van a székelypálfalvi és a kányádi vízhálózat bővítésének előkészítése, és ma felhívást intéztünk a polgármesteri hivatalokhoz, hogy 2015-ben éljenek ezzel a lehetőséggel, együtt fejlesszük a megye kistelepüléseit. Az igénylések függvényében szeretnénk belefoglalni a jövő évi megyei költségvetésbe a Kisvíz program keretösszegét. Arra is kértük őket, hogy a jelentkezésnél ismertessék, milyen lehetőségek vannak az adott beruházásnál kalákára, hiszen az gördülékenyebbé és költséghatékonyabbá tenné a program lebonyolítását.
Közlemény

Keresztül-kasul a Mezőföldön

2014.12.04.
Forrás: 3szek.ro

Tudományt kell vetni a barázdába, nemcsak magot. A termőföld bizonyította, ha a talajviszonyok, az éghajlati körülmények, a gépesítés, a szakmai szeretet és a vállalkozók tudománya összetalálkozik, olykor kiváló eredménynek kell születnie. Kis- és nagytermelőknél is érvényes ez a sarkigazság. Ha bőséggel jelez vissza a föld, akkor van alapja az életnek, jöhetnek a kellemes téli esték, a disznóvágás, a templomi ünnepségek.
Rekordtermés
A Mezőföldön gazdálkodó Timate ikercég idei eredményeiről Bajcsi Ákos mérnök tájékoztatott. Felkerestük Csernátonban a terjedelmes raktárhelyiségeket, láttuk az ott zajló gépi munkát, bepillanthattunk abba a raktárba, ahol mesterségesen gerjesztett klímával – automatikus szellőztetéssel – oldják meg a tartósítást. Két cég működik itt – részletezte Bajcsi –, itt a székhelyük, amit egy sertéshizlaldából alakítottak át és később bővítettek, itt kezdték az életet, itt vásároltak termőföldet. Óriásbogarakként futkosnak, érkeznek és távoznak a kamionok, a krumplival való kereskedés közel sem csengett le, s miként Bajcsi Ákos mondja, ki szokott terjedni a következő év első felére is. A raktárak megkönnyítik a gazdálkodást, hogy nyugodtabb ütemben értékesíthessék a krumplit, ugyanis jelenleg nagyobb a kínálat, mint a kereslet.
Évek óta a legjobb termést érte el a jelen pillanatban tizennyolc alkalmazottnak kenyeret adó vállalkozás. Mivel Európa-szerte nagy a kínálat, nem könnyű a burgonya értékesítése. Egyfajta előnyük, hogy az árut megfelelő módon tudják előkészíteni, mosni-csomagolni, s ekképp kedvébe járni a megrendelőknek. A cég össztermelésének jelenleg még mintegy 30 százaléka raktáron, de eddig több mint 3000 kilogramm előre leszerződött, chipsgyártásra alkalmas, ipari burgonyafajtát értékesítettek a Pepsi-Cola cég bukaresti alegységének. S mint megtudtuk, csak Csernáton térségében kb. 9000 kilogramm ilyen burgonyát termeltek.
Örömmel láttuk, hogy a mezőföldi talajban megfelelő szakmai kezeléssel számtalan konyhakerti növény, zöldségféle is megterem. A Timate raktáraiban épp csomagolták a gyökérzöldségeket és az ipari mennyiségű fehér hagymát, amelynek ugyancsak kedvezett az idei időjárás.
Jó hírként vettül tudomásul, hogy a lapunk oldalán is több alkalommal szerepelt kézdivásárhelyi természetfotós és könyvillusztrátor Moldován Zsolt, a társtulajdonos Moldován Bányász Csaba Lajos fia is az agronómusszakmát választotta, jelenleg a kolozsvári agrártudományi intézet másodéves hallgatója. „Lassan felnőtt, felnő mellettünk egy teljesen új mezőgazdász-nemzedék, mi farmerfiúknak nevezzük őket – jegyezte meg Bajcsi Ákos –, akik már többet tudnak, mint mi, idegen nyelveket beszélnek, korszerű ismeretekkel indulnak az évezred elején nagyon hasznos, választott szakmájukban, hiszen gépeink is egyre bonyolultabbak, kötve vannak az elektronika világához, s így mifelénk is kialakulóban egyfajta nyugati gazdálkodás.”
Falutudós-faggató
A kézdimárkosfalvi református lelkészektől tudtuk, hogy a helybeli Tódor-Berszán István presbiter autodidakta helytörténész, évek óta gyűjti az egyházközség történetére vonatkozó adatokat, nagy szorgalommal másolta le az anyakönyveket, s maga vezeti önszorgalomból a családkönyvet. Az eklézsia jelenleg lelkész nélkül, de már keresik új lelkipásztorukat. A presbiter sorolja derék lelkészeik nevét: Demes Ferencet, aki 40 évet szolgált, Bede Lászlót, Balogh Magdolna teológus-vallástanárt, Pap Zsolt iskolalelkészt, Tamás Endre Ottót, Vinczi Botondot, akikre büszke az eklézsia. Adataikat, emléküket őrzi, s nagyon sok helybeli jeles család a történetét is leírta. Képes lenne összehozni a falu hiteles történetét, az idevaló családok históriáját is. Az anyakönyvek alapján készíti a családfákat. Előbb Mátisfalvá­val kezdte, s folytatta Márkos­fal­vával. Kellene kis segítség, s lehet, biztatás is. Számítógépbe kellene gépelni az anyagot, s utána jöhet a nyomtatás, ha igényelné valaki...
Ugyan ki igényelné azt most – tettük fel magunkban a kérdést –, ki az az ember, az az egyesület, az az esperesség vagy éppen könyvkiadó, aki/amely kész lenne valamelyes áldozat árán segíteni ezt az embert, s menteni annak a falunak a krónikáját, amelyet – tudtunkkal – még soha senki nem írt meg?!
Gyógyulók Mekkája
Hihetetlenül nagy erővel ömlik a felszínre a szén-dioxid gyógygáz a hatolykai mofettában. S mert a megyei önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy Kovászna megye e kincséről, a mofettákról is kiadvány jelenjen meg, újra ellátogattunk a gyógyfürdőhöz, hiszen történe­téről ugyancsak szűkszavú a helytörténet.
– Itt, a régi Hatolykai fortyogón az én gyermekkoromban nem volt semmilyen építmény. Azért állítom olyan biztosan, mert itt lakom közvetlen szomszédságában. Gyermekkoromban körbeülték az emberek, s vontatták benne a lábukat – nyilatkozta Pál Mária. „Én meg úgy hallottam az öregektől, hogy egyszer ősszel repültek át felette a madarak és a libák, s akkora ereje volt, hogy belepusztultak” – egészítette ki Kopacz János helybeli lakos.
Aztán egy kétrészes épületet húztak a fortyogóra: felében kádfürdő és mofetta volt, felében korcsma. Papp Pál szerint építése 1970–71-re, Karsi József volt néptanácselnök idejére tehető.
Szentkatolna község önkormányzata több alkalommal szándékozott újjáépíttetni a gyógyfürdőt, hiszen gyógyhatásáról a szájhagyomány is bőven szól. A helyi önkormányzat, Tusa Levente polgármester, majd a megyei tanács szorgalmazására a volt területfejlesztési és turisztikai minisztérium Elena Udrea miniszter asszony idején pénzalapokat biztosított, amit az akkori kormányváltás miatt nem tudtak felhasználni. Így 2011-ben a helyi és a megyei önkormányzat anyagi alapjaiból építették fel, a kivitelező a közismert sepsiszentgyörgyi Ördög cég volt. A korszerű kádas meleg fürdő mellett mofetta, szauna, erőterem áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Az ásványvizet – mofettás és gyógyszeres kisegítő kezeléssel együtt – a mozgásszervi megbetegedések, a periferikus érbántalmak, magas vérnyomás és szívkoszorúér-elmeszesedés tüneti kezelésére használják a környékbeliek.
Amint azt ifjabb Tusa Levente egységvezető elmondta, a mofettagáz szintje a légköri nyomás hatására erőteljesen ingadozó, a gyógygáz koncentrációját a mofetta lépcsőzetének szintjein digitális kijelzők segítségével lehet követni. Van úgy, hogy a gáz töménysége eléri a 99,8 százalékot is, ami valóságos kincs. A gyógykezelőközpont vasárnap és hétfő kivételével naponta 11 és 18 óra között működik.
Hatolyka központi része alatt valóságos kincs található – büszkélkednek a helybeliek –: számos udvari kútban ásványvíz tör fel, jó néhány lakás pincéje szén-dioxiddal van tele.
Ünneplő Mezőföld
Vidékszerte egybefolytak, sorakoztak a legszebb és bensőséges hangulatú templomi ünnepségek, templombúcsúk, amelyek a hívek tömegeit hívták imára.
November elején az Erdélyi Református Egyházkerület generális vizitációját fogadták a kézdimartonfalvi műemlék templomban. Meg­kü­lön­böztetett tisztelettel fogadta a történelmi település főtiszteletű Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét. Számba vették a csupán 176 lelkes kálvinista gyülekezet anyagi helyzetét, közös istentiszteleten vettek részt a környék lelkészeivel, igét hirdetett Szegedi László generális direktor. Pontosan 104 évvel ezelőtt fogadtak utoljára püspököt ebben a faluban – tájékoztatott Megyaszai László lelkipásztor. Fellépett az egyházi énekkar, vezényelt és saját szerzeményével lépett fel ifj. Megyaszai László zenetanár.
Kálvinista faluként élt köztudatunkban Kézdimartonfalva, s kiderült, a lakosság kétharmada római katolikus. Ezt erősítette meg Opra István szentkatolnai plébános, aki beszolgál a martonfalvi filiába. 
A martonfalvi kápolna védőszentjére búcsús szentmise alkalmával emlékeztek. A szentbeszédet Sánta Pál lemhényi plébános mondta, dr. Kovács Gergely vatikáni plébános pedig Márton Áron püspök boldoggá avatásának előkészítő intézkedéseit részletezte. A hívek óhajára központi helyre került a kápolna oltára, a köz­ségi önkormányzat és a hívek adományaiból megújult a kápolna sekrestyéje.
Hatolykán is megtartották az egyházköz­ség búcsú ünnepét a mindenszentek tiszteletére épült műemlék templomban. A Tamás József segédpüspök által celebrált szentmise befejezéseként megáldották a hatolykai születésű lelkészeknek és szerzeteseknek állított, a főnixmadárról mintázott emlékművet, amelyet Pakó Benedek nyugalmazott plébános kanonok tervezett és adományozott.
November 25-én Szentkatolna katolikus templomának és egyházközségének védőszentjére, Alexandriai Szent Katalinra emlékeztek. A szentbeszédet Bara László marosvásárhely–megyesfalvi plébános mondta, aki azok számára mutatta példaképként Szent Katalint és életét, akiknek lelkét a mindennapi életben leselkedő félelmek környékezik. Jelen volt dr. Kovács Gergely vatikáni plébános, a templom ablakainak kicserélését támogató hívek, vállalkozó szponzorok, köztük a helyi önkormányzat képviselete. Felhangzott az egyházi kórus éneke (vezényelt Földi Lajos kántor) és Sütő Boglárka hegedűszólója. Ez a nap a községközpont katolikus híveinek legnagyobb ünnepe volt.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék

Úszás – Hosszú Katinka megdöntötte a legöregebb csúcsot

2014.12.30.
Forrás: alfahir.hu

Hosszú Katinka mind a hat számban, amelyben elindult, győzött, háromban pedig új országos csúcsot állított fel a réunioni évzáró nemzetközi rövidpályás úszóviadal keddi zárónapján.
A Vasas világ- és Európa-bajnoka – akit Magyarországon az év női sportolójának, a nemzetközi szövetségnél pedig 2014 legjobb női úszójának választottak – a verseny honlapja alapján 100 méter mellen 1:05.60 perces idejével a „legöregebb” magyar csúcsot, Kovács Ágnes 1999. március 4-én felállított 1:07.06-os rekordját adta át a múltnak. 100 méter gyorson 52.37 másodperces idejével Verrasztó Evelyn 2009. november 7-én úszott 52.90 másodperces idejét döntötte meg, míg 50 méter pillangón saját idei, 25.92 másodperces csúcsát javította 25.64 másodpercre.
Hosszú Katinka ezzel 18 női magyar rekordból 16-nak a birtokosa, már csak 400 méter és 1500 méter gyorson nem ő az uralkodó.
Hosszú ezek mellett 800 méter gyorson 8:26.46 perces idővel, 200 méter vegyesen 2:07.45 perccel, 200 méter háton pedig 2:06.39 perces teljesítménnyel diadalmaskodott, utóbbi két számban Verrasztó Evelyn végzett mögötte a második helyen.
Az Indiai-óceánon fekvő sziget versenyét 26. alkalommal rendezték meg, Hosszú a vasárnapi nyitónapon öt aranyérmet gyűjtött – 200 méteres mellúszásban átadta a múltnak Kovács Ágnes csaknem tizenöt éve felállított magyar csúcsát –, majd hétfőn újabb öt elsőséget és egy ezüstérmet gyűjtött be, közte két új országos rekorddal.
mno.hu / MTI

Átadták a Prima Primissima Díjakat

2014.12.06. 
Turczi István író, költő

Tizenkettedik alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott pénteki gálaesten.
A magyar irodalom kategóriában Turczi István költőnek, írónak, a magyar népművészet és közművelődés kategóriában Sárosi Bálint népzenekutatónak, a magyar zeneművészet kategóriában pedig Sztevanovity Dusán dalszövegírónak, zenésznek ítélték oda a díjat. A képzőművészet kategóriában Konok Tamás festő- és szobrászművész, a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Fővárosi Állat- és Növénykert, a magyar sport kategóriában Polgár Judit sakkozó lett Prima Primissima díjas. A magyar építészet kategóriában Pálfy Sándor építész, a magyar tudomány kategóriában Barabási Albert László fizikus, a magyar sajtó kategóriában az On the Spot (Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata), a magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Csomós Mari színművész kapta az elismerést. A közönségdíjat a Jászság Népi Együttes kapta.
Gundel Takács Gábor és Novodomszky Éva, a gála házigazdái a közönség soraiban köszöntötték Áder János köztársasági elnököt és feleségét, Herczegh Anitát, Lévai Anikót, a miniszterelnök feleségét, Pintér Sándor belügyminisztert, Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és Tarlós István főpolgármestert.

Barabási Albert László fizikus

Mint emlékeztettek, a közönség által kiválasztott közönségdíjas továbbra is az alapító Demjén Sándor felajánlásából részesül jutalomban. Demján Sándortól az elmúlt évtől Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója vette át a kuratórium elnökségét, magas láza miatt azonban idén nem tudott személyesen részt venni a díjátadón.
Helyette Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott köszöntőt, amelyben hangsúlyozta: „ünnepről" jött, és „egy nagy ünnepre" érkezett. Beszámolója szerint az 1989 februárjában megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója ugyanis Barcelonában a 25 évvel ezelőtti eseményekre emlékező rendezvényen képviselhette Magyarországot, és idézhette meg a magyar nemzet akkori vezetőinek lépéseit, akik 25 évvel ezelőtt „bátor, előremutató, életet jelentő" döntéseket hoztak – közölte.
Mint hozzátette, 1989-ben a magyarok odaadó módon vettek részt a keletnémet menekültek támogatásában. „Vezetőink döntése és Magyarország szeretete elvezetett a berlini fal leomlásához" – fogalmazott. Kozma Imre atya a díjátadóra utalva hangsúlyozta: „a mai este nagy lehetőség, hiszen csillagok gyűlnek, és fényt árasztanak nekünk mindannyiunk örömére", így sikerülhet legyőzni a pesszimizmus, a gyűlölködés, az igazságtalanság jelentette sötétséget.
A Prima díjasok 5 millió forint, a Prima Primissimák 15 millió forint jutalomban részesülnek, a közönségdíj értéke szintén 15 millió forint.
A díjazottakról részletesen
Turczi István József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának
Sárosi Bálint népzenekutató
Sárosi Bálint Széchenyi-díjas népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora sokoldalúan művelt tudós, ugyanakkor a gyakorlatban is otthonos: valamennyi népi hangszer ismerője, tudója, előadója. Az első volt, aki Magyarországon tudományos elmélyedéssel tanulmányozta a teljes magyar írástalan hagyományos zenét, beleértve az úgynevezett cigányzenét és a cigányzenészek szerepét is, és foglalta össze több kötetben az elért tudományos eredményeket. Emellett az Innsbrucki, illetve a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora is volt. Több kitüntetést kapott, többek között a Munka Érdemrend Aranyfokozatát, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét és Elnöki Aranyérmet.
Sztevanovity Dusán szerb származású dalszövegíró, dramaturg, zenész a magyar könnyűzene történetének egyik legismertebb és legelismertebb szövegírója. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az LGT-nek, Presser Gábornak és másoknak. Nevével nem egyszer találkozhatunk zeneszerzőként is, de dolgozott dramaturgként, szerkesző-műsorvezetőként, forgatókönyvíróként a Magyar Televízió több zenés műsorában is. Több zenés darabhoz írt vagy fordított szöveget, és rendezett komolyzenei tévéműsorokat is. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, amelyet a Vígszínházban mutattak be 1988-ban. Kitüntetései között szerepel a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010).
Konok Tamás Kossuth-díjas festő- és szobrászművész a magyar festészetben és relief épületszobrokban a geometrikus absztrakció markáns képviselője. Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Bernáth Aurél volt. Egyike Magyarország világhírű festőinek. Tanulmányai befejezése utáni kezdő éveiben a tanult figuratív festészetet művelte, de nagyon hamar új fordulatot vett érdeklődése, és azóta konzekvensen halad a maga útján. 1958-ban párizsi ösztöndíjának idején próbálta összeegyeztetni a természetelvű és az absztrakt stílust. 1959-60-ban újra kijutott Párizsba, s ettől kezdve főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. Egyéni és csoportos kiállításokon mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újra és újra megmérettette művészetét, művei elismerésben részesültek. Egyéni kiállításait gyakran feleségével, Hetey Katalinnal rendezték.
A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület. Évente 1-1,1 millió látogatója van. Fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Műemlék épületeit neves építészek, köztük Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél, Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezték. Az állatkert 1008 állatfaj 10 351 egyedét mutatja be. Növénygyűjteménye mintegy 2000 különféle fajból, alfajból és változatból áll.
Polgár Judit nemzetközi sakk nagymester 9 éves korában nyerte első nemzetközi versenyét, 12 évesen és 14 évesen korosztályos világbajnok lett a fiúk között. 12 éves volt, amikor nővéreivel, Zsuzsával és Zsófival, valamint Mádl Ildikóval, a magyar sakktörténelem során első ízben, női olimpiai bajnokságot nyertek. Ezt az eredményt 1990-ben megismételték. A második olimpiai győzelem óta férfi versenyeken indul. 13 éves volt, amikor először teljesítette a férfi nemzetközi nagymesteri normát, 15 évesen pedig mindenidők legfiatalabb férfi nemzetközi nagymestere lett. Hétszer a férficsapatban is képviselte Magyarországot Sakkolimpián, 2002-ben és 2014-ben ezüstérmet nyertek. 2011-ben pedig férfi Európa-bajnokságon bronzérmet szerezett. Nyolcszor kapott sakk Oscar-díjat és többek között az évszázad sakkozónőjének választották. 1989 óta megszakítás nélkül vezeti a női világranglistát.
Sztevanovity Dusán dalszövegíró, dramaturg, zenész

Pálfy Sándor Ybl-díjas építész és urbanista az utóbbi évtizedek kiemelkedő alkotója, aki egyetemi tanárként is nagy hatással van a kortárs magyar építészetre. Jelentősebb munkái közé tartozik a budapesti, II. kerületi Csejtei utcai lakópark három épülete, a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítése, a lágymányosi Infopark C jelű irodaépülete, a szombathelyi Arena Savaria, valamint a Budapest I. Alsó-Víziváros részletes rendezési terve. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság plénumának két cikluson keresztül tagja, a Műszaki Tudományok Bizottságának két évig vezetője volt. A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékét hét éven át irányította. 2013-ban a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja lett. Az idén a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.
Barabási Albert-László fizikus, mérnök az egyetemi tanulmányait 1986-1989 között a Bukaresti Egyetem fizika és mérnöki szakán kezdte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1991-ben fizikából végzett mesterképzést, fraktálelméletből diplomázott. Tudományos fokozatot 1994-ben a Bostoni Egyetemen szerzett. Ezután az IBM alkalmazta, itt került közelebbi kapcsolatba a később szakterületévé vált hálózatelmélettel. Az erdélyi származású világhírű tudós az Indiana állambeli Notre Dame Egyetem professzora volt 2007-ig. Jelenleg Bostonban dolgozik a Northeastern Egyetemen és a Harvardon. 2007 óta a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának (Center for Complex Network Research) vezetője. 2003 óta az Amerikai Fizikai Társaság, 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia, 2007 óta pedig az Academia Europaea tagja. Behálózva című könyvét 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára.
Az On the Spot, Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata a világ legfontosabb és legérdekesebb történeteit mutatja be szokatlanul közelről, a dél-afrikai gettóktól a Gázai övezetig. A műsor burmai riportjából vásárolt a BBC és a CNN is, az Európa Tanács pedig Press Freedom Awardot adott át Strasbourgban a két riporternek. Magyar újságírók közül egyedül nekik nyilatkozott Evo Morales elnök Bolíviában és Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár az Északi-sarkkörön. Forgattak eldugott törzsekkel Pápuától Amazóniáig és diktátorok gyermekeivel Ugandától Chiléig. A műsort idén Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, az 50. Chicagói Filmfesztivál televíziós versenyében Arany Érmet kapott, legjobb rövidfilmként pedig megnyerte az Amerikai Dokumentumfilm Fesztivált. Az alkotók tavaly Monte-Carlóban Albert hercegtől vehették át a legfontosabb európai díjat, amit televíziós műsor kaphat, az Arany Nimfát.
Konok Tamás festő- és szobrászművész

Csomós Mari Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben végzett. A veszprémi Petőfi Színházban kezdte pályafutását, majd a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház tagja lett, utána a Nemzeti Színházban, a budapesti Katona József Színházban, az Új Színházban játszott. Ezután a Radnóti Színházba szerződött, ahol a mai napig játszik. Olyan szerepek fűződnek a nevéhez, mint A makrancos hölgy Katája, a Hamlet Gertrudja, Szent Johanna, vagy a Sirály Arkagyinája. Számos játékfilmben szerepelt, mint például a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Cserepes Margit házassága, az Állítsátok meg Terézanyut! vagy a Sorstalanság. A több mint száz színpadi szerep, több tucatnyi játék- és tévéfilmszerep mellett számtalan vers is szerepel repertoárjában.
A Jászság Népi Együttes 1971-ben alakult és a magyar néptáncművészet egyik legkiválóbb, évtizedek óta meghatározó képviselője. Az első igazi sikert 1977-ben érte el, amikor megnyerte a Ki, mit tud? versenyt. Célja a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatása, megőrzése, feldolgozása. Az együttes nagy figyelmet fordít az utánpótlás nevelésére is a Viganó Alapfokú Művészeti Iskolában. Az „Örökös Kiváló Együttes" címet és a Bartók-díjat is elnyert Jászság Népi Együttes szervezi 1981 óta a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, valamint fő rendezője 1991 óta a Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiváljának. 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő néptánccsoport kategóriáját, 2013-ban pedig Csokonai Vitéz Mihály közösségi állami kitüntetésben részesült. Az együttes fontosnak tartja a magyar paraszti tánc és zenei folklór hagyományainak leghitelesebben történő megismerését, amely Európában egyedülálló színes, gazdag kulturális értéket jelent. 
MTI

SZNT évértékelés: 2014 a székelyföldi önkormányzatok „nagy menetelésének" éve volt

2014.12.30.
Forrás: magyarhirlap.hu

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) értékelése szerint 2014 a székelyföldi önkormányzatok „nagy menetelésének" éve volt.
Izsák Balázs SZNT-elnök keddi marosvásárhelyi évértékelő sajtótájékoztatóján elmondta, az SZNT kezdeményezésére 44 székelyföldi önkormányzat fogadott el olyan autonómiapárti határozatot, amelyben kinyilvánította, hogy a Székelyföld nevű egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, amelynek sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett a magyar is hivatalos nyelv.
A nagy menetelés kifejezéssel arra a 2013 októberében szervezett megmozdulásra utalt, amelyben a szervezők becslése szerint 120 ezren alakítottak ki 53 kilométeres összefüggő menetoszlopot a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán, a Székelyföld területi autonómiáját követelve.
Az Európai Unió (EU), és az Európa Tanács (ET) különböző hivatalaiba is eljuttatott autonómiapárti önkormányzati határozatok – mint Izsák Balázs fogalmazott – „elérték az Európa Tanács ingerküszöbét", az ET keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában napirenden marad a székelyföldi önkormányzatok által jelzett kérés.
Izsák Balázs elmondta, az SZNT 2015-ös tevékenységét egyfelől a helyi közösség akaratára, hagyományaira és érdekeire, másodrészt a többségi közösséggel folytatott párbeszédre, harmadrészt pedig a nemzetközi jogra és a nemzetközi fórumok keretében történő együttműködésre kívánják alapozni. Az SZNT elnöke úgy vélte, hogy 2015-ben be kell nyújtani a román parlamentben a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Hozzátette, hogy a többségi közösséggel folytatott párbeszéd helyszíne is a román parlament kell legyen. Kinyilvánította, hogy az SZNT tovább kívánja építeni a baszkokkal és katalánokkal kialakított kapcsolatait.
Újságírói kérdésre elmondta: újabb kísérletet tesznek annak érdekében, hogy az erdélyi magyar szervezetek közös nevezőre jussanak a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetéről. 
„Elsősorban a magyar közösségen belül keressük a kompromisszumot, hogy egy összehangolt tervezetünk legyen. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy amikor a román közösséggel akarunk párbeszédet folytatni, azt vágják a fejünkhöz, hogy ti sem tudjátok, mit akartok" – jelentette ki.
Az MTI kérdésére Izsák Balázs elmondta: nem lehet a megegyezés kiindulópontja a Dél-Tirol autonómiáját biztosító 1972-es statútum Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elkészített magyar fordítása, hiszen ezt már Dél-Tirolban is túlhaladottnak tekintik. „Meg fogjuk nézni, hogy az RMDSZ tervezetéből mit lehetne beépíteni az általunk készített tervezetbe, hogy egy kompromisszumos szöveg alakulhasson ki" – nyilatkozott Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke sajtótájékoztatóján a román és magyar értelmiségiek (köztük Antall József, Csoóri Sándor, Jeszenszky Géza, illetve Stelian Tanase, Mihnea Berinei, Dinu Zamfirescu és mások) 1989. június 16-án elfogadott Budapesti nyilatkozatát idézte, mely szerint Erdély az egymást kiegészítő kultúrák hazája kell hogy legyen. Úgy vélte, az SZNT-nek sokkal inkább ez a dokumentum jelenti a kiindulási pontot, mint az 1989 után megfogalmazottak, amelyek a Ceausescu-féle retorikát használva a románokról és a 18 romániai nemzetiségről szólnak.
MTI

A legérdekesebb tudományos felfedezések - 2014-ben

2014.12.30.
Forrás: mno.hu/Europress/AFP

A most bemutatott hat felfedezés komoly hatással lehet a világról alkotott elképzelésünkre, és a jövőnkre is.
Év végi összefoglalónkat ezúttal a tudomány témakörében készítettük el. Természetesen rengeteg nagyon érdekes és fontos felfedezést, valamint kutatást publikáltak a szakemberek év közben, nem könnyű ezek közül hat plusz egyet (bizony, lesz egy nagy bukta is, ugyanis végül csalás miatt vissza kellett vonni a tanulmányt) kiválasztani, de végül megszületett az MNO 2014-es tudományos válogatása!
Rájöttek a szupervulkánok titkára
Megfejtette a szupervulkánok kitörésének titkát két nemzetközi kutatócsoport, amelyek szerint a gigászi robbanások akkor is bekövetkeznek, ha sem földrengés, sem más külső hatás nem váltja ki őket: elegendő hozzá az olvadt magma és az azt övező kőzetek eltérő sűrűsége.
Vulkáni kúp helyett ezek a kitörések óriási horpadályt hagynak maguk után a földkéregben, az üres magmakamrát, amely akár 100 kilométer átmérőjű is lehet. Körülbelül húsz szupervulkánt ismer a tudomány: kitörésük emlékét őrzik a Nápoly melletti Flegrei-mezők, az amerikai Yellowstone Kaldera, az indonéziai Toba-tó és az új-zélandi Taupo-tó.
A kísérlet megmutatta, hogy a szilárd kőzet magmává olvadása olyan nyomással jár, amely a magmakamra fölötti tíz kilométer vastag földkérget is képes átszakítani. A magma behatol a repedésekbe, így végül eléri a felszínt, és ahogy emelkedik, olyan hatalmas erővel tágul, hogy robbanást idéz elő – magyarázta Carmen Sanchez-Valle, a kutatás egyik résztvevője.
Építeni kezdik a világ legnagyobb távcsövét
Októberben kezdték el a világ legnagyobb, mintegy harminc méter hosszú távcsövének építését Hawaii szigetén. Az űrtávcső a Földhöz hasonló bolygók után fog kutatni és az univerzum korai korszakában született csillagokat figyeli meg.
A 30 méter átmérőjű főtükröt 492 darabból állítják össze, melyeket Japánban készítenek – ezekből március végéig már legyártották az első 60 darabot. A teleszkóp építése körülbelül 150 milliárd jenbe, azaz 340 milliárd forintba kerül, ennek mintegy negyedét Japán állja.
Működőképes 3D-s agyszövetet állítottak elő
Első ízben állítottak elő laboratóriumban olyan működőképes háromdimenziós agyszövetet, amelyet két hónapon át sikerült életben tartani. A bostoni Tufts Egyetem kutatóinak eredményei felgyorsíthatják az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak gyógyítására alkalmas készítmények kifejlesztését, valamint elősegíthetik a legoptimálisabb módszerek kidolgozását a koponyasérülések kezelésére is. A kísérletekről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences online kiadásában jelent meg tanulmány.
A bostoni kutatók kétfajta, különböző fizikai tulajdonságokkal rendelkező bioanyagot használtak: a selyem fehérjéiből előállított szivacsos „állványzatot", amely a jövendőbeli agy vázakánt szolgált, valamint egy lágyabb állagú gélt alkalmaztak.
Hogy szeparálják a szürke- és fehérállományt, az „állványzatot” fánk alakúra képezték, majd patkányok agysejtjeivel népesítették be. Ezt követően a fánkot megtöltötték géllel, amely a pórusokon keresztül az állványzatot is megtöltötte. Mindössze néhány nap alatt a neuronok funkcionális hálózatokba rendeződtek az „állványzat” pórusai körül, majd nyúlványaikat kiterjesztették a „fánkot” betöltő gélen keresztül, hogy kapcsolatot teremtsenek a váz túloldalán lévő agysejtekkel. A kísérlet eredményeként körülhatárolt fehérállomány képződött, amely izolálva volt az „agy” szürkeállományától.
36 oldalas jelentés a globális felmelegedés pusztításáról
Az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences) és a brit Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society) közös jelentése szokatlanul közérthető nyelven veszi sorba a klímaváltozás húsz tényét egyszerű kérdés-felelet formájában.
A dokumentum szerint az, hogy a melegedés üteme lassabb a 2000-es években, mint az 1990-es években volt, még nem érvényteleníti azon 150 évnyi megfigyelés eredményeit, amelyek alátámasztják a globális felmelegedés tényét. A szakemberek szerint az óceánok hőelnyelő képessége egy ideig lassíthatja a felszíni melegedést, de a hosszú távú folyamatot nem tudja megfékezni.
Megfejtették a csimpánzok kommunikációját
Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának – karmozdulatainak – jelentését: az állatok „lexikonjában” 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.
Néhány csimpánzkarlejtés egyértelmű – folyamatosan azt használják egy szándék közvetítésére. A levélrágást, amikor egy csimpánz kicsiny harapásokat eszik a levelekből, például csak arra használják, hogy értésre adják szexuális udvarlásukat. Sok más jelzés azonban nem egyértelmű: a megragadással azt fejezik ki, hogy a másik hagyjon fel azzal, amit csinál, de azt is jelentheti, hogy másszon fel rá, vagy menjen el onnan.
„Ennek a tanulmánynak a nagy üzenete az, hogy van egy másik faj, amelynek értelemmel bíró kommunikációja van, azaz ez nem csak az emberek esetében egyedülálló... Végül is a csimpánzok szorosabb rokonságban állnak velünk, mint a többi emberszabású majommal, ezért van értelme annak, hogy sokféleképpen igen hasonlóak vagyunk hozzájuk” – hangoztatta Catherine Hobaiter, a tanulmány társszerzője, aki kommunikáció- és közösségimagatartás-fejlődést kutat a skót egyetemen.
Minden eddiginél tisztább szilíciumot sikerült előállítani
Minden eddiginél tisztább speciális szilíciumot állítottak elő amerikai tudósok. Az angolul „silicon-28” névre hallgató anyag nélkülözhetetlen a kvantumszámítógépek fejlesztéséhez. A kvantumchipek a számítógépek egy olyan ultragyors generációját képviselik, amely kvantumbiteket tárolhat például szilíciumba ágyazott foszforatomokban. A hagyományos biteket helyettesítő kvantumbit képes egyszerre 0-t és 1-et is kódolni, ezzel pedig rendkívül összetett és gyors számításokat tesz lehetővé. Azonban az ilyen kvantumchipek csakis szilícium-28 izotópok felhasználásával működnek – a hagyományos, többnyire szilícium-29 izotópokból álló anyagok nem megfelelőek.
Szabados Balázs mno.hu

Elrendelték a vörös riasztást

2014.12.30. 
Forrás: bzi.ro
A havazás és hófúvások miatt elrendelték a legmagasabb, vörös riasztási fokozatot Romániában, az ország három délkeleti megyéjében.
A viharos erejű szél hótorlaszokat emelt, hét megyében több utat is le kellett zárni – nem lehet közlekedni a Bukarestet Moldvával összekötő autópálya egyik szakaszán.
A konstancai kikötők szintén zárva maradnak az időjárási körülmények miatt. Bukarestben csaknem hatvan autóban keletkezett kár fakidőlések miatt.
mno.hu / Hír Tv

MPP-számadás Hargita megyében

Székelyhon | 2014.12.28. 
Együttműködési szabályzatot kellene kidolgozniuk az erdélyi magyar politikai alakulatoknak – véli Salamon Zoltán, a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita megyei elnöke.
Salamon Zoltán (balról) szervezett keretek között működne együtt a többi erdélyi magyar alakulattal
Közleményben juttatta el év végi számadását az MPP megyei elnöke, aki szerint több következtetés levonható az elmúlt időszak történéseiből, a politikai szereplőknek pedig ezeket a magyarság javára kell fordítaniuk.
Mint fogalmaz, az RMDSZ az MPP-vel való együttműködés keresésével elismerte, hogy az „érdekképviseleti egypártrendszer” nem erőltethető tovább. „Belátta, hogy egyre kevesebben voksolnak ebből a meggyőződésből, egyre kevesebben érdeklődnek a közélet iránt, mert a szövetség nem tudja képviselni az egész erdélyi magyarságot. A parlamentáris képviselet megőrzése vagy az attól való félelem, hogy anélkül elveszünk, már nem meggyőző érv az identitásáért küzdő magyarság számára” – vélekedik a megyei elnök, aki szerint „személyzeti cserékre” van szükség. „Teljes vezetéscserére van szükség, többszintes és széles társadalmi réteget megszólítani tudó új politikai szereplőkre, arculatváltásra, sőt azt is megkockáztatnám, hogy mindezt egy új keretben.”
„A másik szempont, amiért forradalmasítani, korszerűsíteni kellene az erdélyi magyar közképviseletet, az, hogy közben generációváltás is történt. Akkor lehet politikai programot, elképzeléseket hitelesen közvetíteni a választók felé, ha az azokat megjelenítő szervezetet magukénak is tudják érezni. A meglévő politikai konjunktúra kialakulása más körülmények, más életszemlélet mellett jött létre. A 25 évvel ezelőtti célokat maga elé tűző apparátus sem szemléletében, sem eszközeiben nincs a mai generációval egy hullámhosszon” – fogalmaz Salamon Zoltán.
„Együttműködési szabályzatot kellene kidolgozniuk az erdélyi magyar alakulatoknak” – állítja Salamon, majd hozzáteszi, mindhárom szervezetnek (RMDSZ, MPP és EMNP) van politikai programja, ezért a közös halmazt kellene meghatározni és azt egységesen képviselni. „Nevezhetjük nemzeti minimumnak, a lényeg a magyarságot érintő külső tényezőkkel szembeni összezárás. Az észérvek ezt diktálják, és a kiszolgáltatott erdélyi magyarság biztonságérzetét, jövőbe vetett hitét, reményét is erősítené. Mindhárom politikai szervezet a közösség érdekét hivatott szolgálni és nem fordítva” – húzza alá a polgári párt megyei elnöke.

Nekem Iohannis nem elnököm

Annak ellenére, hogy nem osztjuk az alábbi cikk irójának a véleményét leközöljük. Talán a cikkiró el kéne azon gondolkodjon, hogy az eltelt 25 év alatt előljáróink miket hazudtak nekünk sok mindent amire kéne reflektálni legalább most mikor a politikai porondon egy olyan került előtérbe akit a Nyugat is elfogadhat. 
Nem tudjuk mi vezérelte a cikkíróját a véleményének efféle kifejtésére, de talán arról is kéne cikkeznimit tettek a "Mieink"... Mert elég kevesett értünk és nagyon sokat magukért. Ezzel szembe ha a többségiek el tudták fogadni az új elnököt akkor nekünk is illenék. mert Ő bizonyított akkor amikor a szebeni németajkúak számára biztosította a gazdasági fellendüléshez szükséges alappilléreket úgy hogy ma a 3000 ezer szász polgárnak több mint 800 gazdasági cége van, míg a 6000 magyarajkúnak csak egy pár cégre tellett, mert a szövetségieknek nem volt Németországa... Ott ahol az új elnök még mindig németnek látszik...
Nem választási prostitúció az, ha a választó polgár mérlegel!
Ami a kisebbségi  státuszt illeti nem mi akartuk mert ránk erőltette a minket reprezentáló szervezet vezetősége, holott mindenütt még a gyulafehérvári Rezolutio-ban is az szerepel, hogy MI az együttélő nemzetiségek lennénk. Ennek a státusznak a feladása felért egy árulással is! 
Magunkat nem tarthatjuk kisebbséginek hanem együttélő nemzetiségnek vagy amint a polgáriaknál már bevezetett "népközösséginek"!
Ami a Pruton túlra  való utazást illeti ez a látogatás nem ellenünk szólt! Politikai húzása a mi érdekvédelmieseinknek is volt, amikor titokban kocintottak, nem úgy, ahogy a polgáriak alapitó elnöke, aki vállalta, hogy polgármestersége alatt nyíltan tette azt, mégis ez utóbbit pellengérezték ki, ahol csak lehetett.. 
A szélsőségesek száma napról napra nőtt, igy nem a többségitől független dolog hanem egy alaptomos, titkos célt követve. 
Nincs kisebbségi politika mert nem azt tesszük amit kellene és nem úgy ahogy az európai adottságok, lehetőségek biztositanák, lásd az autonómiát nem a többségiektől kell elkérni. 
Nem vesszük azt a nem kevés fáradalmat, hogy legalább az európai dokumentumokat elolvassuk, de cikkezünk olyasmiről, amit esetleg valakik megemlitettek. 
Ha csak az EC 1059/2003 Rendeletet olvassuk el már ott is látható, hogy ha nem a megyékre építünk akkor jócskán elhibáznánk. A NUTS Rendeletnek is nevezett EC1059/2003-ban az alapkővet a megye alkotja és kötelező az összes tagállamra
Több megye pedig az EuróRégiót vagy egyszerűen csak Régiót. Itt a feltétel csak annyi, hogy a Régióban 800.000 - 3.000.000 közötti lakossági szám kötelező. Ebbe a kategóriába kellett volna gondolkodni, amikor a három székelylakta megyében még a népközösségünkhöz tartozó volt a megyetanácsi elnök, mert akkor már nem kellene a Székelyföld elnevezésért harcolnunk...
A zászlóügy pedig egy mondvacsinált dolog amire csak egyesek figyelnek. Ennél sokkal fontosabb kéne legyen a székely megyében egyre csökkenő munkahely-, és munkavállalószám is. Erre eddig nem készitett senki sem egy megnyugtató stratégiát... (Erdélyi Polgár)      
2014.12.28. 
Forrás: www.sibfest.ro

Mert én sem vagyok neki állampolgára.
Azt mondta a beiktatásán, hogy ő „minden román elnöke”. Én meg nem vagyok román. Csak román állampolgárságú magyar – hála azoknak, akik elqrták Trianonban a térképrajzolást –, s jelezném, hogy ilyenek, mint én, még vagyunk ebben az országban.
Nem is kevesen.
Rá szavaztam a második fordulóban, mert ugyan kire, csak nem Pontára? Néztem a kisebbik rosszat, mint anno, amikor Iliescu meg Vadim között kellett választani. Ebben az országban a magyar voksolási prostitúciónak úgy látszik, nincs alja.
Rá szavaztunk, zömében mi magyarok is, meg még rohadt sok kisebbségi (nem a cigányokra gondoltam, mert ők lassan többségiek lesznek), s látom, hogy ez a fazon most, hogy nyert, már rohadtul nem érdeklik a kisebbségek.
Szóval, beavatási beszédében Iohannis finoman szólva is nyitott szájjal szaladt a lóf*ba, jelzem jól tenné, ha holnap lecserélné beszédíróját.
Nyilván, nem fogja, szerencsétlen most azt sem tudja, naponta hányszor kenje le magát pirossárgakékkel. Mert magából indul ki: ő egy „kikeresztelkedett” szász, aki kampányban szász, utána román. Teljesen kipusztult belőle bármelyik kisebbség iránti empátia. Beleértve a német nyelvterületeket is.
Gondolják el, most féltéglával veri leszínezett mellét, hogy első hivatalos útja Kisinyovba (Chişinău) vezet. Mit mondjak, ettől a hírtől kirúzsozódik a románok alfele. Mintha Kisinyov lenne Románia első számú szövetségese, mintha a román revizionizmustól függne az ország jövője. Amúgy érdekes, hogy Iohannis beletapsol a román revizionizmusba, csak székely és magyar zászlót ne lásson a szeme előtt.
Nehezen fogunk vele kijönni. Kisebbségpolitikai szempontból veszélyesebb egy „átkeresztelt” szász, mint egy szélsőséges román.
Persze, tudjuk, a Nyugat is boldog, pedig nem ők élnek itt, hanem mi.
De boldogak, mert tizenkét csillagot mázoltak a Cotroceni Palotára.
Iohannisra meg illik a következő vicc:
Egyszer megkérdezték Stevie Wondert, hogy zavarja-e a vaksága.
„Sokkal jobban zavarna, ha néger lennék” – válaszolta.
Irházi János www.aradinap.ro

A székely agora

2014.12.29.
Forrás: www.bumm.sk

Nem akármilyen élménnyel feltöltődve jöttünk haza a himnuszéneklésről. Kölcsey verse ugyan remekmű, a magyar nemzeti himnusz zeneileg is páratlan, de ezúttal ennél is sokkal többet jelentett azok számára a közös éneklés és hittétel, akik egyre növekvő számban részt vettek az ötszöri tömeges fellépésben. 
Sepsiszentgyörgy polgárai, a máshonnan idelátogatók ismét jól vizsgáztak közösségi összetartásból, emberi szolidaritásból és nemzeti önérzetből. A sajtó rajta tartotta ujját a közéleti esemény pulzusán, és híven tudósított annak céljáról, mondanivalójáról és hangulatáról, a város sokat látott központi tere pedig ismételten amolyan agorává vált, a közakarat kifejezésének nyújtott megfelelő színteret. 
A decemberi évfordulóval egybecsengően, annak tartalmára mintegy ráerősítve, egy olyan sérelem elleni békés tiltakozás bontakozott ki szemünk előtt egy hét napjaira elosztva és egyre fokozódó erővel, mely ama rendszerváltó decembert juttatta eszünkbe, s mely egy másik váltás, egy botrányossá vált kisebbségpolitikai rendszer sírját áshatja meg a folytatás rendjén. Márpedig biztosra vehető, hogy lesz folytatása, nem marad, mert nem maradhat, pusztába kiáltott szó!
Ahogy a székely önösszeszedés előrehalad, ahogy egyre világosabbá válik, hogy közügyeink irányításával csak akkor lehetünk elégedettek, ha azokat magunk intézhetjük, és nem engedjük meg, hogy bajkeverők, embertelen céljaik szolgálatában, eszköz­embereket ültessenek a nyakunkba. Nos, ahogy e mozgalom egyre átfogóbb lesz, és egyre nagyobb támogatottságnak örvend, úgy jutunk közelebb önmagunkhoz, a székelység ama polgári énjéhez, melynek különben mélyre nyúló történelmi gyökerei vannak.
A valamikori nemzetgyűlések visszhangját is érezni lehetett a sepsiszentgyörgyi és Székelyföld-szerte megtartott himnuszéneklési „szertartásokon”, s csak gratulálni lehet a kezdeményező és főszervező MPP-nek, valamint az RMDSZ székely szárnyának az összefogás felkarolásáért. A közvetlen demokrácia formái kelnek életre e kollektív gesztusokban, ismételten erőfelmutatás történt, s igazán eredeti módon.
B. Kovács András , Székely Hírmondó

Az MPP Elnöksége Boldog Új Évet kiván az Erdélyi Polgár olvasóinak!

2014. december 27., szombat

Fokhagyma: az igazi baktériumölő növény

http://www.erdely.ma/mozaik.php?id=178711&cim=fokhagyma_az_igazi_bakteriumolo_noveny
2014.12.27. Forrás: magyarno.com
A magyar konyha elképzelhetetlen fokhagyma nélkül, pedig nem is magyar specialitás. Frissen a legértékesebb. Ha zsiradékban pirítjuk, megkeseredik. Helyesebb egész gerezdben tenni az ételbe, vagy közvetlenül tálalás előtt kell lekaparva ízesítőnek felhasználni. Így sokkal frissebb, aromásabb ízt ad anélkül, hogy kellemetlen szagot árasztana.
Száz grammja 26,3 gramm szénhidrátot, 6,8 gramm fehérjét, fontos ásványi anyagokat (káliumot, szelént), valamint B1-, B6-, C- és K-vitamint tartalmaz. Hatóanyaga a mintegy 1 százalék kéntartalmú alliin (illóolaj), amely közismerten antibiotikus hatású. A hagyma aprítása, roncsolása során alakul át a jellemző szagú, allicin nevű vegyületté. Az allicin reakcióba lép a szervezetet megtámadó baktériumokban vagy parazitákban levő kéntartalmú fehérjék tiol- (-SH) csoportjával, s gátolja a működését. Az allicin emellett antioxidáns vegyület is, tehát megköti a szabad gyököket.
A fokhagyma hosszú ideig tartó, intenzív, jellegzetes szagát egy kéntartalmú vegyület, az allil-szulfid okozza. Hatóanyagai sikeresen veszik fel a harcot a baktériumokkal, a vírusokkal, a gombákkal és az élősködőkkel. A kutatók szerint egy közepes gerezd 100 ezer penicillinegység baktériumölő hatásával egyenértékű. A fertőzés típusától függően a szájon át szedhető penicillindózisok 600 ezer–1,2 millióig terjednek. Ezzel hat-tizenkét fokhagymagerezd egyenértékű.
Ugyancsak hatékony a fokhagyma a candidiázis nevű gombabetegség ellen, valamint alkalmas a galandférgek és más bélparaziták kiűzésére is. Fokozza az emésztőrendszer, az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert. Tisztítja a légutakat. A népi gyógyászatban nagy szerepe van a meghűléses betegségek gyógyításában, mivel nyers gerezdje vagy teája nyákoldó hatású.
Asztma, köhögés, szamárköhögés és hörghurut esetén a nyálkahártya kevésbé ingerlékeny a tejben főtt fokhagyma hatására. Rendszeres fogyasztása eredményesen csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést. Nemcsak megakadályozza a koleszterin, illetve a zsír lerakódását a vérben, hanem képes a már lerakódott masszát feloldani, valamint csökkenteni a vér koleszterinszintjét. Az LDL-koleszterin csökkentése mellett azonban csökkenhet a HDL-koleszterin szintje is, emiatt az elfogyasztott mennyiségre ügyelni kell. A fokhagyma két hónap alatt érezhetően leviheti a vérzsírszintet. Ezenkívül gátolja a vérlemezkék összetapadását s fokozza a véralvadás során keletkező fibrin oldását.
mno.hu / MDOSZ

A székely népviselet – A férfiviselet – A harisnya


2014.12.23.
Mint minden népcsoportnak a székely népnek is megvan a rá jellemző viselete. A székely viselet különlegessége a háziszőttes anyagok nagyobb szerepében nyilvánult meg.
A székely népviseletnek alapanyaga hagyományos kézi megmunkálással házilag készült, házi szőttes gyapjú, kender, len és ugyancsak házilag tenyésztett juhbőr, amit szintén maguk szabtak és varrtak. A viselet alakulását természeti, fizikai körülmények is befolyásolják. A székelyruha határozott táji vagy helyi jegyekkel rendelkezik, melyekről az egyes falucsoportok, falvak lakói felismerik egymást (például a rokolya színes csíkozású háziszőttesből készül, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként, korok és alkalmak szerint változik).
A székely népviseletek az 1940-es évekig helyenként jelezték viselőjük családi állapotát vagy felekezetét is: Háromszéken például a nőszövetségek a leányoknak fehér kötényes és lájbis, az asszonyoknak fekete kötényes és réklis együtteseket készíttettek. Elsősorban az etnikai és helyi identitást hangsúlyozták velük, és azokban a falvakban, ahol több felekezet is volt, az ahhoz való tartozást is, mint Szentivánlaborfalván, ahol külön szőttest készíttettek az unitáriusok és másfélét a reformátusok.
Székely harisnya
A férfiviselet előbbiekben ismertetett felsőruhái mellett rangjelző volt a nadrágfélék anyaga, szabása és díszítése is. A nemesek fekete vagy sötétkék, esetleg színes vitézkötéses finomposztó nadrágban jártak. Ezzel szemben a közszekelyek durva háziposztó harisnyát viseltek.
A két nadrágtípus eredetileg szabásában is különbözött egymástól. Korábban nem is volt fenékrésze: két szárból állt csupán, mely a lábszárát védte, s hogy le ne csússzék, madzaggal a gatya derékkötőjéhez rögzítették. Nem nyújtott volna esztétikus látványt, de szerencsére hosszú, kieresztett, a derékon szíjúval átkötött ing leplezte.
A XI-XIII. században Európába-szerte a rövidgatya derekát rögzítő zsinórhoz erősítették a harisnyát. A XIV. században a franciáknak sikerült a különálló szárakat fenékrésszel egyesíteniük. 8 A hagyományt nem csak a XVII. századi románok és németek posztóharisnyái őrizték, hanem még a XX. századi román népviselet is.
A XVIII-XIX. század fordulóján a nadrág szó színes barackvirág színű, kék, szederjes vagy fekete-finomabb posztóból készült felsőruhát jelentette. A leggyakoribb nadrágforma a szűk, csínos magyar nadrág volt. Harisnyáján fehér durvaposztó lábravalót értettek, zsinór vagy kékposztó-díszítéssel, de a formájáról nem szólnak a források. A közrendű székelyek viszont harisnyában jártak.
A harisnya a bérszerződés kötelező tétele volt. Készülhetett vastagabb téli vagy vékonyabb nyári posztóból, sőt a vízenjárók számára nemezből is. A székely harisnya szabása már a múlt században is a szűk, testhez álló magyar nadrágéval egyezett. A harisnya szárát alul egy darab részen nem varrták össze,hogy könnyebben felhúzható legyen.
A harisnya a lábina és a farcsukeresztéke mentén kapott ilyen közvetítőelemet. A vóc készülhetett színes posztóból, esetleg rossz kalap levágott karimájából. Ezt a megoldást a szűcsök is ismerték. A harisnya színe és díszítménye eredetileg rendi jelszerepet töltött be.

Tóth Andi elköltözik szülővárosából

2014.12.27.Forrás: hirpub.hu
Elüldözik szülővárosából Tóth Andit és családját. A fiatal énekes tehetség egyszerre járja meg a mennyet és a poklot.
 A tinilányt, aki számára teljesen ismeretlen emberek támogatásával és biztatásával megnyerte az X-Faktor 5. évadát, osztálytársai, de még a saját rokonsága is kitaszította. Miközben mindenfelé megállítják, gratulálnak neki és autogramot kérnek tőle, szülővárosában, Nagyváradon ellenséges légkör fogadta.
 A helyzet annyira eldurvult, hogy az iskolába már vissza sem megy többé, de a városban sincs maradása. De nem csak neki: ahogy a Blikk megírta, egész családja azt tervezi, felszámolják ottani életüket, és Budapesten kezdik újra. Amikor pár napja Andi ezt elmondta, azzal indokolta szülei elhatározását, hogy szeretnének mellette maradni, ami érthető egy tinilánynál. Az azonban csak most derült ki, miért nem hagynak visszautat, miért akarnak ők is teljesen hátat fordítani Nagyváradnak.
 – Számítottam rá, hogy nem lesz mindenki boldog attól, hogy eljöttem az X-Faktorba. Szinte természetes, hogy vannak irigyek, de ami történt, arra nem voltam felkészülve. Olyan emberek fordultak ellenem, akiktől támogatást reméltem.
 Az osztálytársaim, de még az unokatestvéremék is rosszindulatú dolgokat terjesztenek rólam. Szerintük teljesen kifordultam magamból, holott korábban nem is ismertek igazán
– árulta el a Blikknek a fiatal tehetség, mi árnyékolja be határtalan boldogságát. Nagyon bántja, hogy ennyien támadják, amikor semmi rosszat sem tett, csak meg merte lépni, amiről sokan csak álmodoznak: teljes erőbedobással küzdött a céljaiért, az álmáért.
 – Azt mondják rólam, sokat képzelek magamról, nagyképű lettem, pedig cseppet sem változtam az elmúlt hónapokban. Olyan vagyok, mint azelőtt. Nagyon rosszulesik – mondta Andi, aki utólag azt is elárulta, az osztálytársai már a kezdet kezdetén ellene fordultak. A rosszindulatú pletykák pedig nem maradtak az iskola falain belül, olyannyira, hogy gyorsan eljutottak a szüleihez is.
 – Az osztálytársaim egyáltalán nem voltak mellettem a verseny alatt. Folyamatosan kibeszéltek már akkor is, amikor kiderült, hogy jelentkeztem. Aztán annyira eldurvult a helyzet, hogy amikor apukám megtudta, mi folyik a hátam mögött az iskolában, azonnal kiíratott. Nem kell már visszamennem oda, de nem is szeretnék – ismerte be az énekesnő, aki csak annak örül, hogy a két legjobb barátnője kitart mellette.
 – Velük majd máshogyan tartom a kapcsolatot, hiszen ők fontosak számomra, de a többiekkel nem szívesen találkozom ezek után – tette hozzá a 2014-es X-Faktor győztese, aki korábban a Blikknek már elárulta, hogy egész családjával szeretnének Budapestre költözni. Szülei felmondanak a munkahelyükön, eladják a családi házat. Akkor még különösen hangzott, hogy egy csapásra szakítanak addigi életükkel, felégetnek mindent maguk mögött, azonban most már érthető, hogy nem maradnak egy olyan közegben, amely ellenük fordult, amikor büszkének kellett volna lennie.
 Az újrakezdéshez Andi nyereménye is nagy segítség, hiszen egy éven át havi egymillió forintot, egy autót, luxusnyaralást és egyszeri 10 millió forintot is kap győztesként.
Kiss Tímea
blikk.hu

2014. december 25., csütörtök

Urbi et Orbi – Kikelt a világ „cinkos csendje” ellen Ferenc pápa

2014.12.25.
Forrás: mno.hu

Háborúval, fájdalommal és könnyekkel teli a karácsony a világban Ferenc pápa szerint, aki a római Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról délben mondott beszédében békét sürgetett Irakban, Szíriában és Ukrajnában. Ferenc pápa mellett a hazai történelmi egyházak vezetői is megfogalmazták karácsonyi üzenetüket.
Ferenc pápa a békének szentelte karácsonyi beszédét, amelynek jelentős részében a világban dúló konfliktusokat és az ezek miatt okozott szenvedést sorolta fel.
A pápa úgy fogalmazott: Irak és Szíria túl régóta szenved a konfliktustól, amelyben etnikai és vallási csoportok „brutális” üldöztetés áldozatai. Az egyházfő megemlékezett a közel-keleti térségben és az egész világon otthonukat elveszítő menekültekről. „A velük szembeni közömbösség közelséggé, az elutasítás befogadássá változzon” – hangoztatta a pápa, humanitárius segítséget sürgetve a telet menekülttáborokban töltő százezrek számára. Békét sürgetett Ferenc pápa az egész Közel-Keleten, a Szentföldön pedig támogatást szorgalmazott az izraeliek és palesztinok közötti párbeszéd mellett elkötelezett felek számára.
Békét kért Ukrajnában és Afrikában is
Az egyházfő megemlékezett az Ukrajna „szeretett földjén” szenvedőkről azzal a reménnyel, hogy a feszültség oldásával sikerül legyőzni a gyűlöletet és az erőszakot a testvériség és a megbékélés útjára lépve. Békét kért Nigériában, „ahol túl sok vér folyik és (…) túl sok embert gyilkolnak le”, valamint az afrikai kontinensen Líbiában, Dél-Szudánban, a Közép-Afrikai Köztársaságban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is. Ferenc pápa párbeszédre és testvéri együttélésre sürgetett.
A katolikus egyházfő hosszasan és erős szavakkal beszélt az erőszak, kizsákmányolás és emberkereskedők áldozataivá váló gyermekekről. Azokról a gyerekekről, akiket harcra kényszerítenek, akiktől megtagadják az élethez való jogot, vagy „szemünk láttára élnek vissza azzal és gyilkolják le őket” a világ „cinkos csendje” közepette. Az egyházfő vigaszt kért a Pakisztánban a karácsony előtti héten legyilkolt gyermekek családjainak. A pápa hangsúlyozta, hogy a háborúkat, üldözést, rabszolgaságot a „világiasságba és közömbösségbe süppedt” emberek kemény szívvel szemlélik.
Az ebola áldozatairól is megemlékezett
„Mennyi könny van ezen a karácsonyon!” – mondta Ferenc pápa, azt kérve, hogy a fegyverekből eke, a pusztításból kreativitás, a gyűlöletből szeretet és gyengédség legyen. Egyébként ezért imádkozott a szenteste bemutatott misén is.
A pápa megemlékezett az ebolajárvány betegeiről az afrikai Libériában, Sierra Leonéban és Guineában, köszönetet mondva a betegeket ápolóknak.
Beszéde végén az egyházfő latin nyelvű Urbi et Orbi áldást adott Róma városára és a világra.
A szentszéki szóvivő szerint a Szent Péter téren nyolcvanezren hallgatták Ferenc pápát.
A Szentföldön…
Fuád Tual jeruzsálemi latin pátriárka a betlehemi éjféli misén békét kért Jeruzsálemnek, felszólította a Szentföldön élő zsidókat, muzulmánokat és keresztényeket, hogy egyenlőségben és kölcsönös tiszteletben éljenek együtt, és a Gázai övezet újjáépítését sürgette. Betlehemi események.
Ferenc pápa mellett a magyarok is
A hazai egyházi vezetők is megnyilvánultak karácsony napján.
KATOLIKUSOK – Ha az ember nem tud ráébredni a dolgok értékére és nagyszerűségére, akkor saját magát sem tudja becsülni – jelentette ki Erdő Péter az esztergomi bazilikában tartott ünnepi szentmisén. Az esztergom-budapesti érsek közölte: ha megértenénk saját emberségünk méltóságát, többre becsülnénk magunkat és nem szórnánk szét képességeinket, időnket haszontalan külsőségekre, nem lennénk a káros szokások rabja.
REFORMÁTUSOK – Legyen a rend, a befogadás ünnepe 2014 karácsonya – ajánlotta a híveknek Bölcskei Gusztáv református püspök csütörtökön a debreceni Református Nagytemplomban tartott ünnepi istentiszteleten. Igehirdetésében a püspök János apostol evangéliumából idézett, amelynek kapcsán hangsúlyozta: az ünnep, a karácsony arra jó, hogy rend legyen nemcsak a megterített asztalnál, hanem a lelkünkben is.
EVANGÉLIKUSOK – A betlehemi jászolnál újra találkozik Isten és a tőle elszakadt ember – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten. A püspök prédikációjában kiemelte, Krisztus születése óta lehet ajándékként tekinteni a földi életre, hiszen Isten megszentelte a Földet azzal, hogy a világra született, és a Föld pora magába szívta könnyeit és vérét. Ez a Föld Isten járta Föld – hangsúlyozta Gáncs Péter.
MTI