A Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulás körül kialakult helyzetről készített interjút Medveczky Attila, a Magyar Fórum szerkesztője, Salamon Zoltánnal, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei elnökével.
- Mostanában másról sem lehet olvasni, mint arról, hogy az erdélyi, a székelyföldi magyarok autonómiát szeretnének elérni. Hogyan fogadták a társulás megalapítását a megyében élő magyarok, az MPP képviselői és a románok?
- Az erdélyi magyarság sajátos helyzete, sajátos politikai berendezkedést, képviseletet és jogérvényesítést von maga után. A belső kiegyensúlyozott politikai többszínűség, a közösség versenyképességét erősíti, fejlődését segíti, azonban kell léteznie egy minimumnak, melyet egységesen kell képviselnünk. Ilyen az autonómia kérdése is, amelyet minden erdélyi magyar politikai és civilszervezet egységesen támogat. Innentől kezdve bármilyen kezdeményezést, amely előremutatóan előbbre visz az autonómia felé vezető utunkon támogatunk és ugyanezt várjuk el minden felelősen politizáló magyar alakulattól.Nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a mindenkori román kormány küldetése az asszimiláció érvényesítése. A többségében magyar lakta településeken az elmúlt időszakban szinte kizárólag ennek a törekvésnek vetették alá az államilag finanszírozott fejlesztéseket. A gazdasági előrelépést segítő infrastrukturális beruházások viszont rendszerint elmaradnak, kikerülnek a gyorsforgalmi utak, a befektetőket idevonzó feltételekkel is hátrányban vagyunk. Önrendelkezési igényünket szélsőséges viselkedésnek tartják abban az Európai Unióban, amelyben több működő autonómia forma is elismert. Láthatóan zavarja őket az, hogy Székelyföld saját jogállású autonómiát akar. Képesnek tartja magát az önszerveződésre és nem kíván azonosulni sem sorsában, sem tehetetlenségében az ország többi részével.
- Bakk Miklós politológus szerint a székelyföldi román többségű települések kistérségi társulása megnyithatná az utat a magyar többségű települések kistérségi társulásainak a bejegyzése felé. Mennyire ért egyet ezzel a véleménnyel?
- Véleményünk szerint a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társuláshoz hasonló kistérségi társulásokat kellene létrehozni Hargita megye többi részén, azaz a magyar többségű kisrégiókban Sóvidéken, Homoródmentén, Keresztúrvidékén, Gyímesekben, Csíkban és Gyergyóban egyaránt. De érvényes ez Háromszékre vagy Marosszékre is. Még akkor is meg kellene tenni, ha egyelőre korlátozott jellegű és kevés pénzzel gazdálkodó önrendelkező egységek lennének. Az összehangolt cselekvés eredményeként lehetne megteremteni a fenntartható Székelyföld Autonóm Tartomány kistérségeit. Ehhez kell segítséget nyújtsanak önkormányzataink, történelmi egyházaink és a székely székek ma is működő autonóm közbirtokosságai.
- Ezek után nem tartja abszurdnak, hogy a Hargita megyei önkormányzat pénzforrásainak etnikai alapú elosztása miatt jelentette fel Borboly Csaba elnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a román Szociáldemokrata Párt (PSD) gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke?
A román politikus szerint az így kapott pénzforrások elégtelenek a települések fejlesztésére. Mi erről a véleménye?
- A szociáldemokrata párt gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke nem tájékozódott kellőképpen, amikor a Hargita megyei önkormányzat pénzforrásainak etnikai alapú elosztása miatt tett feljelentést. Információim szerint az érintett térség román többségű települések vezetői pozitívan fogadták a kezdeményezést, önként léptek be a társulásba és bizakodva várják a gyakorlatba ültetését.
A Magyar Polgári Párt színeiben polgármesteri tisztséget elnyert kollégáim korábban tettek arra utaló megjegyzéseket, hogy a megyei önkormányzat által kiutalt pénzek politikai megkülönböztetések alapján kerültek elosztásra, a 2008-2012-es időszakban, azonban a jelenlegi közgyűlésben, amelynek én is tagja vagyok, nem tapasztaltam hasonló hatalmi visszaéléseket.MPP-iroda
