2014. január 21., Árus Zsolt
Ha az Elnök úr hallgatott volna, s nem rohan a sajtóhoz a fantasztikus megvalósításával, akkor valószínûleg én sem nézek utána annak, hogy mirõl is beszél. De így utánanéztem s ismét az derült ki, hogy egy nagy semmirõl van szó, amibõl olcsó reklámfogással próbál az Elnök úr (vagy inkább írjam ELNÖK-nek, hogy meg ne sértsem?) szenzációt csinálni. Itt van a társulási szerzõdés lényege:
S most ne azt nézzük, hogy az I. fejezet címe nincs teljesen összhangban a tartalmával, koncentráljunk a 4. cikkelyre, amiben a társulás célja van leírva. Ennél általánosabban és semmitmondóan talán nehéz lett volna ezt megfogalmazni, hisz még bár azt se pontosították, hogy mit értenek a megye északi részén, holott nyugodtan fogalmazhattak volna úgy, hogy az a társult önkormányzatok közigazgatási területe. Egy biztos: egy olyan fejlesztési társulásról van szó, amibõl a megyében is van nem egy és nem kettõ, az országban meg ki tudja hány. Semmi sajátos, semmi megyei hatáskörök átadása, semmi miniautonómia. Egy közönséges – és tegyük hozzá – megszokott lufival van dolgunk.
Ugyanakkor a történet abban is megszokott, hogy ezt a semmit is hosszú harcok árán sikerült összehozni. Nézzük:
A történet tavaly április negyedikén kezdõdött az 54-es határozattal. Ezt módosították májusban 98-assal, végül decemberben született meg a módosítás kiigazítása, a 317-es határozat. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a bejelentés arról szólt, hogy hamarosan bejegyzésre kerül a társulás, biza megeshet, hogy a végsõ sikerhez újabb módosító határozatokra lesz szükség.
S hogy miért képernyõ-képekkel illusztrálom ezt a bejegyzést? Hát azért, mert a megyei önkormányzat határozatai ugyan közzé vannak téve a megye honlapján, de a teljes nyitottság jegyében csak olyan formában, hogy se lementeni, se kinyomtatni nem lehet azokat.
