Hírösszefoglaló | 2014.01.16.
A Wekerle-terv segíti a külhoni magyarság megmaradását és megerősödését, a gazdaság bővülése révén a magyarországi magyarságot, valamint gazdasági növekedést visz az egész Kárpát-medencébe – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Székesfehérváron.
Kérdésre válaszolva Semjén (képünkön) közölte: a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne csak a kulturális és a közjogi kötelék erősödjön Magyarország és a külhoni magyarság között, hanem gyakorlatban is segítséget nyújtson az anyaország, például a gazdasági élet területén.
Úgy vélte, hogy a Wekerle-terv, mint gazdaságfejlesztési program, növekvő életlehetőséget biztosít minden ember számára a Kárpát-medencében. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.
A Wekerle-terv segíti a külhoni magyarság megmaradását
2014. január 16.
A Wekerle-terv segíti a külhoni magyarság megmaradását és megerősödését, a gazdaság bővülése révén a magyarországi magyarságot, valamint gazdasági növekedést visz az egész Kárpát-medencébe - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Székesfehérváron, a III. Kárpát-medencei Gazdasági Fórum előtt újságírók előtt nyilatkozva.
Kérdésre válaszolva közölte: a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne csak a kulturális és a közjogi kötelék erősödjön Magyarország és a külhoni magyarság között, hanem gyakorlatban is segítséget nyújtson az anyaország, például a gazdasági élet területén. Úgy vélte, hogy a Wekerle-terv, mint gazdaságfejlesztési program, növekvő életlehetőséget biztosít minden ember számára a Kárpát-medencében.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A miniszterelnök-helyettes szerint az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területének természetes egységként kezelése olyan gazdasági bővülést hozhat, amely növekvő életminőséget és lehetőségeket jelent a határon túli és az anyaországi magyarság számára. (MTI)
Határon átnyúló agrárlehetőségek
2013. július 24. 18:31
Bár a gazdasági válság mélyítette az agrárium problémáit, egyúttal lehetőséget és igényt is teremtett határon átnyúló, gyümölcsöző agrárkapcsolatok létesítésére. Tiboldi István moderátor vezetésével arra keresték a választ a kerekasztal résztvevői, hogy milyen fejlesztési igények és lehetőségek vannak jelen az agráriumban Magyarország és Erdély között.
Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára bevezetésképp az elmúlt egy év történéseit összegezte, melynek eredményeként a nulláról indulva sikerült kapcsolathálót építeni az agrárgazdálkodók felé határon átnyúló viszonylatban. Az elsődleges cél az érdekeltek megszólítása, a kapcsolatfelvétel volt, valamint az egyéni gazdák szerveződésének elősegítése. A szervezettségnek köszönhetően a jövőben megindulhat a szaktanácsadás, az együttműködés.
A jövőről szólva említette, hogy a Darányi ösztöndíj program keretében 2014-től határon túli fiatalok agrártanulmányainak folytatását támogatják, 2013 őszétől pedig gyakornoki programmal várják a Vidékfejlesztési Minisztériumba és háttérintézményeibe az érdeklődő fiatalokat. A képzés mellett a gazdálkodás segítése is szerepel a tervek között, melynek érdekében a gazdaszervezetek munkaterveinek megvalósulását kívánják támogatni. Utóbbi feladatra 2013-ban 43 millió forint állt rendelkezésre. Ezen összeget a következő évben jelentősebb mértékben szándékoznak növelni. A feladatot a Wekerle Terv 2013. július 2-án kiadott módosítása már a vidékfejlesztésért felelős tárca számára nevesíti. A támogatást hálózatos formában, mintagazdaságok kialakítása és jó gyakorlatok átadása útján képzelik el.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke elsőként rövid ismertetést adott az agrárium- és élelmiszeripar területén kialakított új kamarai struktúráról. A 2013. március 28-án megalakult NAK szükségességét a korábbi rendszer egyenetlensége, esetlegessége indokolta. Az átalakulás eredményeként egy jellegében, tagságában, szolgáltatásainak színvonalában egységesebb rendszer jött létre.
Az önkéntesről kötelezővé váló jelleg a kamara erejét és jelentőségét is megnövelte. A korábban csak termelőket tömörítő rendszerbe bekerültek az élelmiszeripar, a vidékfejlesztés, a termény nagykereskedelem és az input beszállítói rendszer szereplői is. A változások következtében 11 ezerről 3-400 ezerre nőtt a tagság létszáma. A további újdonságokról szólva említette, hogy az idei évben megalakult a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fóruma is, illetve a NAK a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésben szorosabb kapcsolatokat épít ki a határon túli szervezetekkel.
Tiffán Zsolt, az Ős-Dráva Program összehangolásáért felelős kormánybiztos a bor témaköréből hozott jól működő példát a határon átnyúló együttműködésre. A 2000-es években a borászat és mezőgazdaság viszonylatában megjelentek az erősebb nemzeti érzelmek, s ezzel párhuzamosan a kereskedelemben és a jobb éttermek részéről megnövekedett az igény mind az anyaországbeli, mind a határon túli jó minőségű magyar borok iránt. Ez a kör felölelte a határon túli magyar borvidékeket szinte minden szomszédos országban. Példaként a Szerémséget, Lendva környékét, Burgenlandot és a Felvidéket említette. A jövőben ennek mintájára a határon túli magyarlakta területeken szükséges az anyaországbeli borok népszerűsítése, forgalmazása az ottani kereskedőházak által. Reményét fejezte ki, hogy a Wekerle Terv legutóbbi bővítésébe a borászat kérdései is beleférnek majd.
Réman Domokos György, a román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében a magyar-román, román-magyar agrár-együttműködés példaértékű voltát emelte ki. Az együttműködés három pillérét jelenti a civil szféra, az egyházakat is felölelő egyesületi kör, valamint a minisztériumok, ügynökségek, fejlesztési igazgatóságok által alkotott intézményi szint. A jövendő kapcsolatok kialakításánál fontos figyelemmel lenni a természeti és gazdasági lehetőségekre és körülményekre. Olyan stratégia kidolgozása volna szükséges, mely a mezőgazdaságból élők javára teremti meg a két ország közötti együttműködés lehetőségeinek kihasználását. A jövőben választ kell találni arra a kérdésre is, hogy merre menjen tovább Erdély mezőgazdasága, vidékfejlesztése. Ebben szakmai tapasztalatok átadására számítanak.
Tiboldi István, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottságának elnöke egy rövid számvetéssel is szolgált az elmúlt 20 évről a jelenlévők számára a magyar-erdélyi, magyar-román agrárlehetőségek fejlődése tekintetében. A kezdetekből a tapasztalatcseréket, kiállításokra való meghívásokat, civil szakmai szervezetek támogatását említette. Később vegyes agrárvállalkozások alakultak, erdélyi diákok tanulhattak magyar agráregyetemeken, székely termékek boltja nyílt Magyarországon, új tanszékek, tantárgyak jelentek meg az egyetemi oktatásban. A további fejlődési lehetőséget rejtő területként említette a határon átívelő agrárkutatásokat és a minőségi, olcsó szakkönyvek megjelentetését.
A kérdések és hozzászólások során felvetődött a külföldiek vagy nem magyar anyanyelvűek birtokszerzése, mely Erdély különböző megyéiben eltérő képet mutat. Míg Hargita megyében kicsi az arány, addig Maros megyében a 8-12%-ot is elérte az ország déli részeiről, vagy külföldről érkezők aránya. A kis területen gazdálkodók számára sajátos fejlesztési stratégiára és erős agrárkamarára van szükség, melynek kialakítása Romániában jelenleg folyamatban van. Az oktatás területén új vonalat jelent majd a termelő iskolák rendszere, mely az általános-, a szak- és a felnőttoktatás közötti összeköttetést próbálja megteremteni. A magyar mezőgazdasági szolgáltatók és erdélyi gazdálkodók közötti kapcsolatok kiépítéséhez Tóth Katalin helyettes államtitkár asszony segítséget ajánlott a vidékfejlesztési tárca részéről arra az időre, míg az újonnan felálló kamarai rendszer átveszi majd a feladatot. Zenta
Megjegyzés
Kissé furcsa a kereszténydemokrata párt vezérének a kijelentése, mert nagyon kevés adat került eddig a nyilvánosság elé, ami igazolhatná a külhoni gazdák megmaradásért tett dolgokat.
Valójában sem a néppárt Mikó Terve, de még a ferencesek Szent István terve sem volt eddig olyan intézkedésekkel alátámasztva, ami a népközösségünk megmaradását támogatta volna, annak ellenére, hogy ezek az emlitett terv részévé váltak. Igéretek szintén maradtak a dolgok.
Hasonlóképpen a határmenti gazdaegyesületek sem kaptak arra lehetőséget, hogy legalább az anyaországiakkal való közös pályázások révén gépekhez jutottak volna.
Pedig csak annyit kellene a korménynk tennie, hogy a régi gépparkok felújitására különitsen el pénzalapot, azzal a kikötéssel, hogy a régi géppark a külhoni gazdáknak legyen átadva - intézményesen az RMGE az AMMGE, a HANGYA-Gazdák egyesülete vagy más agrár-civil szerveződések révén.
Csak kevés olyan kezdeményezést ismerünk amely által maga a minisztérium vagy annak agrárkamarai vagy kereskedőház hálozatai révén a külhoni gazdáknak kapcsolattartási vagy kereskedési folyamatra hangolna. (Erdélyi Polgár)
Kissé furcsa a kereszténydemokrata párt vezérének a kijelentése, mert nagyon kevés adat került eddig a nyilvánosság elé, ami igazolhatná a külhoni gazdák megmaradásért tett dolgokat.
Valójában sem a néppárt Mikó Terve, de még a ferencesek Szent István terve sem volt eddig olyan intézkedésekkel alátámasztva, ami a népközösségünk megmaradását támogatta volna, annak ellenére, hogy ezek az emlitett terv részévé váltak. Igéretek szintén maradtak a dolgok.
Hasonlóképpen a határmenti gazdaegyesületek sem kaptak arra lehetőséget, hogy legalább az anyaországiakkal való közös pályázások révén gépekhez jutottak volna.
Pedig csak annyit kellene a korménynk tennie, hogy a régi gépparkok felújitására különitsen el pénzalapot, azzal a kikötéssel, hogy a régi géppark a külhoni gazdáknak legyen átadva - intézményesen az RMGE az AMMGE, a HANGYA-Gazdák egyesülete vagy más agrár-civil szerveződések révén.
Csak kevés olyan kezdeményezést ismerünk amely által maga a minisztérium vagy annak agrárkamarai vagy kereskedőház hálozatai révén a külhoni gazdáknak kapcsolattartási vagy kereskedési folyamatra hangolna. (Erdélyi Polgár)
