2014.01.17.
Forrás: www.kielegyenafold.hu
Szilágy megyei önkormányzati találkozót tartottak pénteken délelőtt Szilágycsehben, a rendezvényen a megye önkormányzati képviselői, polgármesterek, megyei tisztségviselők vettek részt. Házigazdaként köszöntötte a jelenlevőket Varga András Szilágycseh polgármestere. Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke az idei év kihívásairól beszélt, kiemelt hangsúlyt fektetve az európai parlamenti választásokra. „Fontos pillére az RMDSZ politizálásának az európai parlamenti képviselőink tevékenysége" – értékelte a brüsszeli jelenlétet a megyei elnök, hozzátéve, hogy 2014 kihívásának számít a májusban sorra kerülő európai parlamenti választás.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az elmúlt időszak legfontosabb történéseiről, a politikai helyzetről tájékoztatta a jelenlevőket, mint az EP-választás kampányfőnöke pedig az előkészítő időszak fontosságát hangsúlyozta, ismertetve a szervezési teendőket.
Winkler Gyula EP-képviselő Seres Dénes megyei elnök meghívására érkezett Szilágy megyébe, ahol beszámolt brüsszeli munkájáról. Visszautalva a Kovács Péter RMDSZ főtitkár által ismertetett őszi felmérés eredményeire, az EP-képviselő emlékeztetett: az erdélyi magyar emberek prioritásai két csoportra oszthatóak.
„A magyar embereket egyrészt a közösségek gazdasági helyzete, az új munkahelyek teremtése, a települések állapota, a fizetések és nyugdíjak szintje foglalkoztatja, másrészt pedig a magyar identitáshoz kötődő kérdések, a hagyományaink megőrzése, az anyanyelv használata, a magyar oktatás, a közösségi jogok biztonsága érdekli. Ugyanezt a képet mutatta a 2011-es Erdélyi Konzultáció és ezek voltak európai parlamenti képviselői munkám prioritásai is" – tájékoztatta a Szilágy megyeieket Winkler Gyula.
Az EP-képviselő beszámolt a 2014-2020 közötti európai uniós tervezési időszak irányvonalairól, az új Közös Agrárpolitika előírásairól, a kohéziós politika számára elkülönített fejlesztési források alakulásáról. „Több pénz jut az európai uniós forrásokból az erdélyi fejlesztésekre a következő hét évben, ehhez szükség van önkormányzataink jobb odafigyelésére. Az elmúlt években is számos, a közösségeink számára fontos beruházást sikerült uniós alapból finanszírozni, a következő években még több lehetőségünk nyílik erre, fontos modernizációs fejlesztéseket lehet végrehajtani az EU forrásaiból.
Az új Közös Agrárpolitika a családi farmokat és a kisgazdákat részesíti előnyben, elsősorban akkor, ha hatékonyan működő társulási formákat tudnak kialakítani. A Szilágyságban a magyarok döntő többsége vidéken él, de ugyanez jellemző Székelyföldre és Erdély más, magyarok lakta kisrégióira is. Ezért fontos a gazdák folyamatos tájékoztatása, amelyben az önkormányzatoknak kiemelt szerepük lehet. A következő években fokozatosan felszámoljuk az erdélyi gazdákra jellemző hátrányt, amely a Közös Agrárpolitika eddigi előírásainak volt köszönhető. A 2020-ig terjedő időszakban a mezőgazdaság jelentheti az erdélyi magyar közösségek legfontosabb kitörési pontját" –hívta fel a figyelmet a megnyíló lehetőségekre Winkler Gyula.
A pénteki találkozón részt vett Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, aki bemutatta Magyar Bukarest című könyvét. Közlemény
Megjegyzés
A cim alapján a KAP kitételeit újra olvastuk. de csak a Ciolos úr által - még 2013 májusában - emlegetett 81 euróról 101 eura való támogatási "emelkedésre" bukkantunk(http://hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33761)
Amint a leközölt összegekből is kiderülhet a 20 eurós növekedés semmiképpen lehet előnynek vélni...
Az EP-s képviselőnk a KAP második pontját tartja fontosnak megemlitésre valónak, de ...
Ezzel párhuzamosan és -szerintünk - a népközösségünknek ennél fontosabb az elsőhelyen illetve az új KAP-ban elsődleges kiemelt téma a rövid ellátási láncoknak (helyi termelők helyi ellátásban betöltött szerepének a) támogatása.
A nyilatkozó EP -s képviselőnk sajnos nem tud róla vagy nem tartotta fontosnak, hogy megemlitse a fiatal gazda támogatási érték növekedést amely a következő képpen alakult:
A fiatal gazda pályázat jellege, mértéke
A támogatás jellege visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, közismert néven vissza nem térítendő támogatás, melynek 90%-át az MVH előre kifizeti. A támogatás mértéke az üzemeltetési időszak 4. évére vállalt üzemméret nagyságának függvénye, az http://www.szilberhorn.com/fiatal-gazdalkodok-indulo-tamogatasa.html szerint:
4 EUME - 6,99 EUME üzemméret között 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg;7 EUME - 9,99 EUME üzemméret között 30 000 eurónak megfelelő forintösszeg;
10 EUME üzemmérettől 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Ami fontosnak tartható, hogy a fiatal gazda támogatás teljes összege tetszőleges célra fordítható!
A fiatal gazda pályázat igénybevételének feltételei:
A támogatás abban az esetben vehető igénybe, ha a fiatal gazda...
- a támogatási kérelem benyújtásakor elmúlt 18 éves, de 40. életévét még nem töltötte be;
- a pályázati kiírás mellékletében meghatározott szakképzettségek és végzettségek valamelyikével rendelkezik;
- vállalja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként, valamint főtevékenységként végzi;
- vállalja, hogy részt vesz az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében szervezett képzésen.
A fenti példa alapja a széleskörű társadalmi párbeszéd volt amiről alább közreadjuk a következőket:
Közvetlen kifizetések – 2020-ig a 2004-ben belépett tagállamok esetében (Málta kivételével) már biztosan marad a SAPS, és nőni fog a pénzügyi keret.
Agrár-környezetgazdálkodási program megújul és a gazdák számára kedvezőbbé válik és szintén nőni fognak a pénzügyi keretek.
A vidékfejlesztési pillér európai keretei nem nőnek ugyan, de ehhez 25 százalékos hazai társfinanszírozást engedélyez az EU.
A vidékfejlesztés kiemelt területe lesz a falusi vendéglátás és a vidékhez kötődő idegenforgalom szervezése, továbbá az öntözés-fejlesztés. Az öntözésfejlesztés fő-művi és egyéb üzemen kívüli műszaki létesítményei a III. pillér, míg a farmon belüli fejlesztési feladatok a II. pillér kereteiből valósulnak meg.
A Leader - programok is bővülnek, bevonásra kerülnek a helyi önkormányzatok és a vállalkozói réteg is.
Meg fog jelenni két tematikus alprogram.Az egyik: a rövid ellátási láncok (helyi termelők helyi ellátásban betöltött szerepe) támogatása.
A másik: a fiatal gazdák kiemelt támogatása.
Ha ezekről nem adunk hirt akkor sokszor fognak a dolgok összekavarodni és félreértésekre adhatunk lehetőséget. (Erdélyi Polgár)
MÁS REÁLISABB MEGKÖZELITÉS
A második cikk nem újkeletű, de meglehet, hogy az EP-képviselő nem olvasta pedig alakulatbelije szólalt meg benne:
A Közös Agrárpolitika kilátásai a 2014-2020-as programozási periódusban
április 26, 2013
A Közös Agrárpolitika kilátásai a 2014-2020-as programozási periódusban címmel rendeztek konferenciát 2013. április 26-án Kolozsváron. Az esemény szervezői a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi- és Iparkamara, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kolozsvári Irodája.
Az eseményen előadást tartott többek között Tóth Katalin, Magyarország Vidékfejlesztési Minisztériumának helyettes államtitkára az agrárium területén kidolgozható határon túli együttműködési lehetőségekről. V. Németh Zsolt, vidékfejlesztésért felelős magyarországi államtitkár a vidékfejlesztés lehetőségeiről beszélt a 2014-2020-as periódusban.
A konferencián részt vett Tánczos Barna szenátor, a szenátus Mezőgazdasági, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Bizottságának titkára. KAP_unk-e támogatást? Avagy hogyan áll Románia a 2014-2020-as új pályázati időszak előkészítésével című előadásában felvázolta az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának pozitív, illetve negativ hozadékait is.
Az Európai Bizottság 2011. június 29-én hozta nyilvánosságra a 2014-ben induló új programozási időszak többéves pénzügyi keretéről szóló javaslatát. Azóta folynak az előkészületek, a tagországok mindegyike, így Románia is próbálja felmérni a valós igényeket, megvizsgálni, a mezőgazdaságon belül melyek azok a területek, amelyeket valóban érdemes támogatni.
Tánczos Brana elmondta: amikor hét éve elkészült Romániában az első vidékfejlesztési terv, akkor olyan dokumentum született, ami nem volt maradéktalanul jó, ám emiatt nem lehet bírálni senkit, hiszen akkor még nem volt uniós tapasztalata Romániának. Azóta eltelt jónéhány év, gyűltek a tapasztalatok, ám még mindig születnek a valós gazdálkodástól távol álló, íróasztal mellett kiötlött tervek.
A szenátor szerint a kisgazdák mostoha sorsra jutottak Romániában, mert a minisztérium nem kezeli prioritásként az őket támogató intézkedések folytatását. A kis- és közepes gazdaságok kiemelt támogatása helyett a minisztérium súlyos adóterheket ró a nyakukba, új adókat talál ki. A nagyipari gazdaságok segítését tartja legfontosabbnak, és a félig önfenntartó gazdaságok támogatásának leállításáról beszél.
Nemrégiben a minisztérium bejelentette, hogy a 2014-20-as vidékfejlesztési programot milyen prioritások mentén szeretné megfogalmazni. Több olyan fejlesztési tengelyt említettek, amelyekkel jómagam is teljes mértékben egyet tudok érteni – fogalmazott a konferencián a szenátor. Az elkövetkező időszakban fokozottan figyelnének a fiatal gazdákra, az állattenyésztési ágazatra, mely indirekt módon a növénytermesztési ágazatot is húzza magával, az élelmiszeriparra, a farmfejlesztésre, az infrastruktúrára és a nem mezőgazdasági vállalkozásokra, például a falusi turizmusra.
Azonban van néhány olyan téma, amelyről a minisztérium képviselői nem beszélnek, pedig kellene – mondta Tánczos. Ilyen például a LEADER vagy az ennek továbbfejlesztett változata, a CLLD (Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés), a vidékfejlesztés régiónkénti testreszabása (megnézni a területenkénti adottságokat, régiónként kiírni a pályázatokat), a családi gazdaságok, a kataszter rendbetétele.
A minisztériumnak ezekre a témákra is oda kellene figyelnie, hogy az új KAP valóban hasznos lehessen a gazdák számára.
